Délmagyarország, 1971. szeptember (61. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-29 / 229. szám

W.KKOA, JWl, SZEPTEMBER 29. A magyar kormány és a Vatikán közötti megállapodás A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Magyar Népköztársaság kormánya és a Szentszék közötti megállapodás alapján Mindszenty József bíboros kedden véglegesen elhagyta Magyarország területét és Rómába utazott. Felmentés — kinevezés VI. Pál pápa dr. Szabó Imre püspököt esztergomi apostoli kormányzói tiszte alól — egészségi állapotára tekintettel felmentette. Egyidejűleg Kisberk Imre püspököt, székesfehérvári apostoli kormányzót — e tisztsége érintetlenül hagyásával — esztergomi apostoli kormányzóvá kinevezte. A felmentéshez, illetve kinevezéshez a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az 1957. évi 22. törvényerejű rendelet alapján az előzetes hozzájárulást megadta. Klubest a modern zene kedvelőinek A Bartók Béla Művelődési Központ és a TIT Szeged városi szervezet hétfőn klubestet rendezett a modern zene kedvelői számára a művelődési központ hangversenytermében. Az utóbbi időben egyre nyilvánvalóbbá válik a zenehallgató közönség olyan igénye, hogy a koncerteket jó lenne összekötni ismeretterjesztő előadással, a fölhangzó (főleg ma íródott) zeneművek megértését sok esetben előmozdító tartalmiformai magyarázattal. A hétfő esti rendezvény szólistái — Mich Szigeti (csellóművész) és Nils Kayser (zongoraművész) — a zenehallgatók várakozásának megfelelően elemezték a felhangzó zeneműveket, ismertetve a művek keletkezésének történeti körülményeit is. A tehetséges, fiatal német művészpár ismeretterjesztő előadása kitűnő, lényeget láttató interpretálásuk nyomán egyre inkább az igazi, nagysikerű koncertek forró légkörét váltotta ki. megőrizve egyben az előadás intim hangulatát. Őszinte, mind technikai, mind zenei-értelmi szempontból egyaránt kiművelt hangszínjátékukkal valóban közelebb hozták hallgatóközönségüket a sokszor „gyanús"-nak tartott XX. századi zene kezdeti szakaszához. A műsorukon szereplő műveket, Brahms, Hindemith, Debussy. Britfen. valamint a ráadásként adott Schumann és Papp Lajos cselló—zongora-darabokat a kis létszámú, de lelkes hallgatóság forró tapssal köszönte. Ká(ai László Uj töltőállomások Négyszáz új töltőállomást építenek a negyedik ötéves tervben, jelentették be kedden az ÁFOR sajtótájékoztatóján. Az új létesítmények mellett tovább bővítik jelenlegi szolgáltatásaikat is. 180 töltőállomásnál megkezdik az autóápolási és felszerelési cikkek árusítását, 1975 végéig pedig a tervek szerint 60 töltőállomáshoz építenek kocsimosokat, szervizeket Uj feladatok a kerületi hivatalokban A talált tárgyakat a II. kerületnél kell keresni Ahogy arról többször beszámoltunk, a kerületi tanácsi hivatalok egyes osztályainak hatásköre gyarapodott. A párt- és tömegszervezeti vezetőket éppen az egyik legjelentősebb változásról, a műszaki osztály munkájának újdonságairól tájékoztatta nemrégiben az I. kerületi tanácsi hivatal. S néhány nap múlva a XI. kerületi tanácsi hivatal igazgatási osztálya is befejezi azt az átszervezést, ami új feladatainak megoldásához szükséges. Az osztálv természetesen továbbra is foglalkozik azokkal az ügyes-bajos dolgokkal, amelyekkel a kerület lakói felkeresik: gyámügyekkel, anyakönyvezéssel, a szabálysértésekkel, a tartási szerződésekkel, az ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági ügyekkel. Újdonság az, hogy most már ehhez az osztályhoz tartozik a közös munkaügyi döntőbizottság (ugyancsak a kerületi ügyeket tekintve), viszont az egész városra kiterjedő joggal kapták meg a szövetkezetek állami felügyeletét. A legjelentősebb változás — amely nagyon sok embert érint —, hogy ezentúl a II. kerületi tanácsi hivatal igazgatási osztálya veszi át a talált tárgyak kezelését. Az előkészületek már véget értek, s október 1-től új címen adhatják le a becsületes megtalálók, kereshetik a feledékenyek, amit eddig a kerületi igazgatási osztályok őriztek. A tanácsi hivatal nem csekély anyagi ráfordítással a Brüsszeli körút 23. számú ház udvarában alakított át egy épületet 160 négyzetméteres alapterületű raktárrá amelyben, a kisebb tárgyaknak külön kéziraktára, a kerékpároknak, illetve motorkerékpároknak külön tárolója lesz. Szükség van a nagy helyiségre, hiszen egy két hónappal ezelőtt készült felmérés kimutatta, hogy csak kerékpárból egyszerre százat kellett őrizni. S a szabály az. hogy legalább három hónapig — mert addig jelentkezhet bármilyen elvesztett tárgyért a tulajdonosa, azután kerül át a becsületes megtaláló tulajdonába. Azzal a feltétellel, hogy egy évig nem értékesítheti. A raktár egyelőre egy alkalmazottal fog működni: szombaton délelőtt 9—12 között, más hétköznapokon délelőtt 9—12 és délután 14—16 óra között érdeklődhetnek — mivel telefon nincs, csak személyesen — megtalálók és elvesztők. A talált tárgyak új raktára csak október 1-től fogadja be, amit az emberek elvesztenek. Amit az előtte levő időszakban szolgáltattak be, azt még három hónapig a kerületi hivatalok igazgatási osztályai őrzik: az év végére ezek mindenképpen megtalálják régi vagy új tulajdonosaikat. Az ügyintézés megkönnyítése végett azonban — így is segít a II. kerület — az új raktárra is kifüggesztik azoknak a tárgyaknak a jegyzékét, megfelelő utasítással ellátva, amelyeket még nem a Brüszszeli körúton őriznek. ítélet még nincs• Vékony Sándor „A szocialista kultúráért" kitüntető jelvény tulajdonosa. Vékony Sándor elnyerte „A népművészet mestere" címet. Vékony Sándorral együtt már csak ketten készítik a vásárhelyi népi kerámiát, őrzik a régi hagyományokat. Vékony Sándor napi 16 órát dolgozik, havi háromezer forintot keres. Munkáját feleségével együtt végzi. ŐSIBB — MODERNEBB Kis ház a Rákóczi utcában, Vásárhelyen. Az ajtón kis táblácska: Vékony Sándor, a népművészet mestere. A fémbe virágdíszt vésett a mester keze: összefutó, egymásba olvadó vonalai a rétek virágjainak, stilizált, ősi ritmusa az egyszerűségnek. Kis ember nyitja az ajtót. Keramikus, a magyar népi kerámia mestere, művésze; egyike az utolsóknak, nemcsak Vásárhelyen, az országban is. Udvarról az előszobába lép a vendég. Balra a műhely nyílik, szemben az ajtó a házimúzeumba vezet. A gyűjÉletszerű kapcsolatok Korszerűsítik az ügyvédi munka feltételeit Tavaly októberben választották meg a Szegedi Ügy- OTP-től, de a városi tanács védi Kamara új elnökségét, mely a novemberi beszámoló is támogatja elképzeléseinközgyűlésen ad számot az első esztendő munkájáról. Dr. ket, Szeged rekonstrukciója Gesztesi Ferenctől, a szegedi kamara elnökétől arról kér- során megfelelő helyet ígért tünk tájékoztatást, milyen aktuális problémák foglalkoz- a Kiskörúton belül, ugyantatják a szegedi és megyei munkaközösségeket, mindé- akkor a jelenlegi ' épületnekelőtt milyen a szegedi és a megyei ügyvédi kar szak- helyiségeket átadják eredemai-politikai felkészültsége? — Mind a megyei pártbi- rendezett munkahelyeket zottságon, mind a nyomozó- sürget, ahol például az ügyhatóságoknál és a bíróságo- védi titoktartás is kötele- . kon egyöntetű vélemény, a zőbb érvényt kaphatna. Vár- « ^Umüködese a kar többsége az utóbbi évek- ható-e javulás az ügyvédek "" ben sokat tett szakmai-poli- munkakörülményeiben? szervekkel, ugyeszseggel, biti rendeltetésének, a kereskedelemnek. — Az ügyvédi munkában sem lehet közömbös, milyen tikai fejlődéséért. Változatlanul a kamara feladata virósággal, és milyen a kap, — \ kérdés aktuális, ha- csoiatuk a párt- és tömeglaszthatatlan. A jelenlegi szervezetekkel1) szont gondoskodni a törvé- üzlethelyiségek nem biztosínyek naprakész ismeretéről, tanak garanciát a korszerű — A korábbi protokolláris hogy az ügyvédek ne csak ügyvédi gyakorlathoz. Hód- viszonyt tartalmas, élettájékozódjanak a legfrissebb mezővásárhelyen és Makón szerű kapcsolatok váltják jogszabályokról, de azok már sikerült modern feltéte- fel. Együttműködésünkre társadalmi indítékaival, moz- leket teremteni, közösségeink egyre inkább illik a jelző: gató rugóival is tisztában le- megfelelő környezetben, ad- zavartalan. Nyugodtan elgyenek, a paragrafusok holt minisztrációs és technikai mondhatom, az utóbbi időbetűi közül ki tudják dessz- apparátussal dolgoznak, s ben nem kopogtattunk hiátillálni a társadalmi szándé- ennek kialakítása folyamat- ba a megyei, de a városi kot, mely a jogszabályok- ban van Szentesen és Csöng- pártbizottságon sem. Az orban nyer törvényes forrná- rádon is, melyhez a kamara szágban működő húsz ügykat. A jó ügyvédnek rugal- elnöksége általában 1 mii- védi kamara közül úgy hatmasan egyeztetnie kell a lió forintos támogatást biz- hét helyen dolgozik pártszocialista törvényességet és tosított. Szegeden az eddigi alapszervezet, közülük létaz állampolgárok személyes öt munkaközösséget a ter- számban is legerősebb a szeérdekeit. A kamara elnök- vek szerint három váltaná gedi: 14 tagja van. A pártsége idén is megszervezte az fel. A körülbelül 6 millió fo- tagok felbecsülhetetlen seiigyvédek szakmai-politikai rintos munkálatokhoz sike- gítséget nyújtanak az továbbképzését — a szemi náriumok aktivitása bizo- ratú kölcsönt szerezni nyitja, ügyvédeink megértették, mit vár tőlük a társadalom. Mint ismeretes, a elrült 4 milliós hosszú lejá- nökségnek, hatásuk érzékelaz hető az ügyvédek között is. Dr. Gesztesi Ferenc elmondta még, a szegedi kamara nemzetközi kapcsolatok kiépítését is szorgalmazza. légütóbbr'partköngresszűs az Október 8—9-én részt vesz az újvidéki kamara, fennálláügyvédség feladataival is sdnak félszázados jubileumi ünnepségein Újvidéken, de foglalkozott áprilisban az összeköttetést keresnek más baráti országokkal is. A igazságügyi' vezetők országos krakkóiakkal már tárgyaltak, kapcsolatuk jelenleg a táaktívaértekezlete fogalmazta íékozódás stádiumában van. A Szegedi Ügyvédi Kamara meg konkrétan a legfonto- 1975-ben ünnepli 100 éves fennállását. A haladó hagyosabb teendőket Elnöksé- mánVok ápolására emlékbizottságot hoztak létre, mely az günknek nincs 'más dolga, ira"ári fölkutatásával akarja reprezentálni a szemint ezt az anyagot élővé g dt ügyvedek mar 1945 előtt kapcsolatot teremtettek a forradalmi munkássággal, üldözötteket védtek a horthysta bíróságok előtt. Az emlékbizottság 1975-öt jubileumi évnek nyilvánította. Kiállításokon, rendezvényeken, doku— A felelősségteljesebb mentumgyüjteményben mutatják be a szegedi ügyvédi ügyvédi munka kulturáltabb gyakorlat haladó hagyományait. környezetű, esztétikusan be-. Nikolényi István tenni ügyvédeink között, gyakorlatban. temény. Több száz darab. Külföldi népi kerámiák is. Egy fekete, füstön színezett váza, csodás madarakkal: Erdélyből származott ide. A másik Szlovákiából, amaz Tiszafüredről Mert Vékony Sándor tartja a kapcsolatot az élőkkel, a még dolgozókkal. A karcagi Kántor bácsival vagy Fazekas Pistával. Múzeum. Saját munkák, ajándékok, cseretárgyak mindenfelől. Jó alkalom az öszszehasonlításra: vajon mitől vásárhelyi a vásárhelyi kerámia? A vásárhelyi tányéron szebb a díszítés ritmusa, mint a sárközin vagy az erdélyin. Jobban tagoltak az elemek, nagyobb felületet foglalnak el az egyszínű, sima részek. Ízlésesebb és modernebb. Modernebb, vagyis talán ősibb, mint a sárközi tányér díszítése. Két váza a polc fölső sarkán. Zsúfolt díszítés az egyiken, a másik: pacsmagolt szinzavar. — ? — Szörnyű giccs, pedig azt is én csináltam régebben — siet a válasszal a néma kérdésre a házigazda. — Tarka vacak, de hát volt idő, hogy ezt keresték. Meg aztán én sem csináltam mindig vásárhelyi kerámiát. Inasként kezdte, régen, 1926-ban, 12 éves volt akkor. Vásárhelyen. A húszas években a majolikatelepen még az eredeti kerámiát csinálták. Még a harmincas években is készítették néhányan az eredeti tálas edényt. — Még láttam, abban nem volt semmi giccs. Aztán én is áttértem az ecsetdíszitésre. Jobban haladt és azt keresték. Meg kellett élni! A háború után tért vissza a népi kerémiához. Küzdelmes visszatérés volt. — Én sem tudtam, mi is az. Csak hogy láttam a múzeumokban, meg mindenfelé, jöttem rá lassan, sok kísérletezéssel. Ezen a zöld zománcon — mutat egy kancsóra — több mint tíz esztendeig dolgoztam. Ma is próbálkozom egy mázzal, jóval több, mint tíz éve. Hol sikerül, hol nem. Nem tudom, megtalálom-e a nyitját valaha? Mert titka van a mesterségnek, számtalan. Nemcsak az arányok, a népi-ősi, igazegyszerű és tiszta formák. A föld és a tűz titkai. Zománcok, anyagok, mázak. Ahogy a tűzben alakul a föld, csodás színekké, ragyogó mélytüzű lánggá a kancsók hasán, a tányérok öblében. Titkok. A legegyszerűbb talán az ólomtartalmú mázaké. Az iparművészet többnyire ónmázakat használ. Azok alatt nincs színréteg, engób. Ott a mázat öntik a cserépre, arra díszítenek. Ö a cserépre először a színréteget viszi fel. aztán a szárítás jön. Díszíti, azután égeti, majd a mázat kapja a cserép és ismét égeti fával fűtött, öreg kemencéjében. A rétegeknek együtt kell zsugorodniuk a cseréppel, különben idővel lepattogzik a zománc. AZ UTOLSÓ KERAMIKUS? A műhelyben és a raktárban ezrével áll a kész és félkész majolika. Nemsokára csomagolják. Viszi a szövetkezet Pestre, onnan meg ki tudja, hova kerül. Külföldre, valutáért árusító boltokba. Itthon csak nagyon kevés marad belőle. — Tanítványok? — Volt néhány. Ketten Herendre mentek, most együtt tízezret keresnek. Itt negyedannyit kapnának. Egy másik Brüsszelből ír néha, oda ment férjhez. Keramikus, de nem a vásárhelyi kerámiát csinálja, azt nem volt ideje megtanulni. Űjat felvenni? Kiszámoltuk már. Segíteni nem tud, fizetni kellene neki, de miből? Csak az időt rabolja az embertől. Pedig jó lenne. Adnám a műhelyt szívesen, csak nincs kinek. Jönnek, nézik, aztán mondják: — Én ezt soha nem tudnám csinálni! A szövetkezetnek dolgozik. Egy-egy tételre — több ezer darab — három hónapja van. Átlag háromezer forint jut havonta. Feleségével szinte mindennap 16 órát dolgoznak. Fizetni a tanítványnak meg még foglalkozni is vele? Vajon mikor és miből? Így pedig a műhely valószínűleg gazdátlan marad. Mert élni kell. Már régen felhagyott a bonyolultabb formákkal is. — Rengeteg a munka, nem jut rá idő. Itt ez a varrókosár. Mire megcsinálom, éhen halok. A Miska-kancsókat még megtartottuk, pedig az ls haladatlan. A butéliákat is csináljuk, azok is nagyon haladatlanok. De hát nincs szíve az embernek nem csinálni. A népművészet mestereként valamikor havi 500 forint alkotói díjat kapott, hogy kísérletezzen, új formákat, színeket produkáljon. Már megszűnt az is. Felhagyott a bonyolult formákkal, nincs tanítványa, mert évi 10 ezer forintba kerül egy gyerek. Ki fizeti azt meg? — Agyon is üti ez a népművészetet! — foglalja öszsze röviden és velősen. Valamikor háromféle kerámia készült Vásárhelyen. A csúcsi fehéredény, kék díszítéssel. Ez a legnehezebb, a fehéret az agyagon megtartani. Aztán a tabáni kénsárga, a dudi, és az újvárosi tarka edények. Vékony Sándor mindhármat csinálja. — Az igazi hajdani darabok — tálasok, butellák, bütykösök, lisztesbödönök —, amiket most a múzeumban lát, azok sem a piacra készültek. Legtöbbször ajándékba. Munkásabbak annál, semhogy piacra csinálták volna. Sok tájegység kihalt már, nem készül ott több népi kerámia. Pásztón, Siklóson, Csákvárott eltűnt már a mesterség. Szekszárdon is már csak egy ember csinálja. Pedig... —' Gyönyörű dolgokat lehet csinálni, ha nem szorít az idő meg az anyag. De az embernek nincs ideje arra Gyönyörű és egyszerű dolgokat, mint a versike a butella oldalán: „Adjon Isten három bét / Három efföt / három pét Bort / búzát, békességet / Pénzt, pipát, pari- / pát Egy butella / pálinkát!" A népművészet mestere két év múlva nyugdíjba megy. A műhely — ha addig semmi sem változik — örökre elárvul. Az ítéletet még nem hozta meg az idd. Szavay István