Délmagyarország, 1971. szeptember (61. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-29 / 229. szám

4 SZERDA. 1971. SZEPTEMBER 29. Mészkőbe zárt masztodon Süttőn, a Kőfaragó és Épületszobraszipari Vállalat mészkőbányájában a lefejtett tömböket burkoló lapokká fűrészelik szét. Az egyik NAPI KISLEXIKON a mirelitről Azt, hogy hidegebb idők felé közelgűnk, nemcsak a szekrényekből előkerülő kabátok hirdetik, de a piaci jelentések is, amelvek egyre kevesebb főzelékről számolnak be. Néhány év óta egyre inkább hozzászokunk a friss áru helyett vitamlnéhségünket kielégítő mirelithez. • Elit? A korszerű élelmiszertartósítás kidolgozásának előzményei — a háborúkra vezethetők vissza, A mélyhűtés megteremtésében pedig éppen a II. világháborús előkészületeknek jutott főszerep: az USA-ban, Németországban és Franciaországban a 40es évek előestéjén hozták létre a légcirkulációs fagyasztást. Magyarországon az első ilyen termékek 1943-bun készültek el, FRIGELITE áru volt a nevük, A háború után a csepeli szabadkikötő Mirelit-telepén indult meg a gyorsfagyasztás. Az ismert szó eredete a Mezőgazdasági és Ipari Rt nevének íövidítését-e vezethető vissza. Ehhez járult az Elit szócska. # Eljárás? A legismertebb két mai eljárás a gyorsfagyasztó alagútban való mozgatás és az úgynevezett lebegtetéses gyorsfagyasztás. Lényegük az, hogy a termék nagyon rövid idő alatt érje el a mínusz húsz fokos hőmérsékletet. A növényi sejtekben levő víz a lassú fagyasztás alatt ugyanis szétfeszítheti a sejtfalakat, a percekre lerövidített idő alatt viszont csak mikroszkopikus nagyságú jégkristályok jönnek létre. A Elterjedése? A mirelit árunak a tárolás során állandó hőfokon kell maradnia, elterjedését ezért még mindig akadályozza, hogy a boltoknak nem mindegyike rendelkezik korszerű mélyhűtő pultokkal. Többek között ez az oka annak is, hogy a magyar hűtóipur, amelynek 24 év alatt ezerszeresére nőtt a kapacitása, termékeinek 65 százalékát exportálja. tömbben egy ősállat koponyájának kövülete volt, ez szétfúrészelése után derült ki. Véletlenségből tehát tulajdonképpen metszetet készítettek a leletről. A kőlap az Eötvös Lóránd Tudományegyetem földtani tanszékére, dr. Kriván Pál docenshez került. Az egymillió éves, a jégkorszak előtti időszakból való masztodon — a mai elefántokkal rokon, kihalt ormányos — koponyáját őrizte meg a kőlap. A természet ritka ajándéka az úgynevezett agyüreg kitöltés. Ügy keletkezik, hogy az agyvelő helyére benyomuló anyag a földtörténeti korok folyamán megkövesedik. A koponya csontfala később elpusztul, így egy lenyomat marad meg az agyüregről. Mádról került a földtani intézetbe egy tizenötmillió éves szarvasféle állat kővé vált koponyája. A képen az őselefánt koponyájának metszete. Jobboldalt az alsó és felső fogsorral. hangverseny Ukrajna második legnagyobb városának, Harkovnak a bábszínházában különös hangversenyre került sor: énekesmadarak kórusa lépett fel. A tollas művészek tisztán és csengő hangon adtak elő egy Strauss-keringőt, elfütyülték a Kalinuskát, a népszerű orosz dalt, Oginszkij polonézt és néhány más műsorszámot is előadtak. A maga nemében egyedülálló együttes megszervezője és vezetője Fjodor Fomenko nyugdíjas tanár. Lakásában „internátust" hozott létre, és „énekórákat" tart a kanáriknak. Iskola óletközelben Egy feljelentés margójára Lehetetlent kívánni nem szabad. Bármennyire is jóindulatú egy tanár, vannak olyan esetek, amikor csordultig telik a pohár, s ha mégannyira kellemetlen is, be kell irnia az elégtelent Ez történt H. Hermanné gyermekével is, egy környékünkön levő gimnázium tanulójával, amikor az, az augusztus végi javítóvizsgán olyan gyenge teljesítményt nyújtott, hogy magyarból és történelemből a szaktanár nem tudta elégtelennél jobbra minősíteni. Nem egy, és nem két tanulót utasítanak osztályismétlésre a javítóvizsgán. A dolgok rendje ugyanis az, hogy aki nem készül fel elfogadhatóan a nyáron, az meg is érdemli. A legtöbb szülő tudomásul is veszi a sajnálatos tényt, s jól „elnáspágolja" otthon a gyermekét, ezzel kívánja nagyob szorgalomra inteni. Akad azonban mindig néhány szülő, aki a gyermeke tudatlanságából született elégtelent a tanárok rosszindulatának tulajdonítja, s kígyót-bókát és millió átkot kiáltva sorra járja a hivatalokat, és egymás után küldözgeti a feljelentéseket. Ezt tette peldául nem is olyan rég H. Hermanné is. Nézegetem a „vaskos szavakkal" tűzdelt feljelentést, és keresem az igazságot. Vajon milyen egyéniség az a gyermek, akiért ennyire harcol az édesanya? Lapozgatok a tanulmányi értesítőben, mert a bizonyítvány már szinte önmaga is mindent elmond. S nem is teszem hiába. Íme az „üldözött" gyermek tanulmányi eredménye! Az I. osztályban 3,3. (Tudvalevő, hogy az első osztály még nem túlságosan nehéz a gimnáziumban.) Tehát gyenge közepes. A II. osztályban — ahol már komolyabb a követelményszint — elrettentő a kép: öt tárgyból megbukott a fiú. Megismételte az osztályt, de akkor is elégtelent kapott két tárgyból. A javítóvizsgán azonban átment, és így a harmadik osztályba léphetett. Ha elgondolkodik a szülő, ilyen eredmény után kiveszi gyermekét a gimnáziumból, s munkába adja. Ez esetben azonban nem igy történt. A fiú beiratkozott a harmadik osztályba — azonban év végén két tárgyból elégtelen osztályzatot kapott. Jött ismét a javítóvizsga, de az sem sikerült. S hogy még jobban megnyugodjak a történtekben, felkerestem a fiú magyar szakos tanárát. Elmondta, hogy a tanulónak a következő mondatot kellett a táblára írnia: „Meg tudnád-e mondani, hogy miért bukott el a szabadságharc?" Ezt a tanuló igy „véste" fel: „Megtudnád-e mondani, hogy miért bukót el a szabadság harc." íme, egy mondatban hány súlyos hiba! Olyan hibák, amelyek miatt az általános iskola VIII. osztályában haját tépi a szaktanár, ha valamelyik tanulója ezeket elköveti. Kíváncsiságból az osztálytitkárt is megkérdeztem. „Nagyon gyenge gyerek volt — mondta vagy harmadmagával —, nem dolgozott rendszeresen. Azt a mércét, amit az osztályban követeltek, nem ütötte meg." A tantestületet tehát nem érheti vád. A történteken azonban mégis érdemes elgondolkozni. Mindenekelőtt azon, hogy mennyi rosszindulatra képes egy szülő, ha nem számol a valósággal. S vajon mi lenne, ha adott esetben minden szülő hasonlóan cselekedne, s ha volna olyan rendelet, amely szerint a javítóvizsga megismételhető. Akkor talán egész évben mást se tennénk az iskolában, csak javítóvizsgáztatnánk. De van még egy másik elgondolkoztató dolog is. Ha valaki a magánéletében megrágalmaz valakit, akkor annak az ügye a bíróságon folytatódik. De ha valaki megrágalmaz egy pedagógus testületet, zaklatja és feldúlja alaptalan vádjaival a tantestület békéjét — annak utána még a hajaszála sem görbül. Sőt! Örüljön a pedagógus. ha nem neki lesz baja! (Ne is csodálkozzunk, ha egyre kevesebben jelentkeznek pedagógusnak!) Bizony jó lenne már valamilyen formában a pedagógusnak is védelmet nyújtani... S befejezésként még egy gondolat. Felettébb elgondolkoztató, hogy szocialista társadalmunk negyedszázados fejlődése után még mindig szép számmal akadnak olyan emberek, akik azt hiszik, hogy az iskolában nagy hanggal is el lehet intézni dolgokat, s fenyegetődzéssel ki lehet kényszeríteni a nevelőtestülettől érdemtelenül jobb osztályzatot... Bánfalvi József Magyar városok 1971 A Központi Statisztikai Hivatal érdekes összeállítást bocsátott kl az idén Helyzetkép az ország városairól címmel. Tartalmazza a kötet a magyar városok általános adatait, a termelőágazatok legfontosabb számait, a városi lakosság ellátási színvonalát kifejező mutatókat, és az összehasonlításokhoz nemzetközi adatokat is közöl. Az urbanizációs fejlődés kellős közepén érdemes megszólaltatni ezeket a számokat. Tiz részből álló sorozatunkban megpróbáljuk bizonyos sorrendek összeállitását, Szeged és Csongrád megye más városainak az országos adatokhoz való hasonlítását. Terület, népesség, népsűrűség Magyarországon összesen 3 ezer 224 települést tartanak számon — ebből 73 város, 3 ezer 151 község. A városok 10 512, a községek 82 520 négyzetkilométer területen fekszenek. A lakosságnak még mindig nagyobb hányada él községekben: 5 millió 720 ezret számolhatunk kereken; a városi lakosság száma pedig 4 millió 595 ezer. Az egy négyzetkilométerre eső népsűrűség országos átlagban 110,9, ezen belül a városoké mintegy hatszarosa a községekének: 437,1 a 69,3dél szemben. Belterületen összesen 9 millió 457 ezer lakos él; külterületen a népességnek 8,3 százaléka. A nők száma mind a falvakban, mind a városokban magasabb a férfiakénál. A városokban ez az arány azonban magasabb, hiszen itt 1113 nő jut 1000 férfira, a községekben csak 1031. Ebből 1067-es országos átlag kerekedik ki. A természetes szaporodás országosan szám szerint 351 ezer 709, s ennek nagyobb része a községeké — pontosan 263 ezer 399. Százalékra áttéve ez 3,5. A vándorlási különbözet 400 ezren fölül van — a városok javára. A települések számát illetően a megyék között Borsod vezet 365-tel. Ebből város: 6. Ugyancsak 6 városa van Veszprém megyének, de Szolnok ebben eggyel megelőzi őket. öt város fekszik Csongrád, Bács-Kiskun és Pest megyében. Csongrád megye 1960-ban még első volt a városi lakosság számával országosan. Akkor 235 ezer embert számláltak a megye városaiban. S hiába emelkedett azóta az itteni városi lakosság száma 254 ezerre, Borsod megye jócskán elhagyta. Tíz esztendő alatt 52 ezerrel nőtt az iparosodott megyében a városi lakosság, s az új adatok szerint meghaladja a 278 ezret! Az egyes városok adatainak szembesítésénél kiderül, hogy a lakosság száma szerint ez az új sorrend: Miskolc: 173 ezer; Debrecen: 155 ezer; Pécs: 145 ezer; Szeged: 119 ezer; Győr: 87 ezer: Székesfehérvár 72 ezer; Szolnok: 62 ezer. Ezt a lakosságszámot igen eltérő népsűrűség jellemzi. Egy négyzetkilométeren ezernél több ember lakik Pécsett és Szegeden (1002,1, illetve 1 ezer 52,1) — tehát a vidéki nagyvárosok között ebben Szeged vezet. Debrecenben ugyanez a mutató csak 347,5, Szolnokon 347,3! Rendkívül érdekes viszont, hogy az 54 ezer lakosú Kaposvár a vidék legsűrűbben lakott települése, ahol 1212,2 a népsűrűség. Az ellenkező póluson Karcag áll 63,6-del, de nem sokkal nagyobb a népsűrűség Hajdúnánáson (68,6), Hódmezővásárhelyen (111,6) és Gyulán sem (146.7) — e középfokú központokban. A Csongrád megyei városok népsűrűségi adatai az említetteken kívül: Makó: 131,4; Szentes: 147,9; Csongrád: 161,2. Érdemes egymás mellé állítani a nagyobb városok területi adatait is. Legnagyobb közigazgatási területe Debrecennek van: 446,4 négyzetkilométer. Miskolc: 223,6; Székesfehérvár 161,5 (tíz évvel ezelőtt még csak 119,9!); Pécs: 145; Szolnok 176,8 (tíz évvel ezelőtt 139,7!); Szeged: 112,6; Győr: 92,8 (tíz évvel ezelőtt 81,8). S az adatok azt bizonyítják, hogy Szeged közigazgatási területe a legfeszesebb. A népmozgalmi adatokból még egy-két érdekesség: Szegeden jut legtöbb nő ezer férfira a felsőfokú központok közül: 1158. Ezt az adatot országosan is csak a főváros haladja meg 1165-tel! A külterületi népesség aranyának csekélységével >s csak Budapest és Győr előzi meg a nagyvárosok közül. Kisebb városok között van azonban hasonló adat: Szombathelyen. Salgótarjánban, Nagykanizsán, Egerben, Ajkán, Balassagyarmaton, Dunaújvárosban, Esztergomban, Gyöngyösön, Kazincbarcikán, Ózdon, Mátészalkán és Sopronban is alig van külterületi népesség — mindössze 0,5—2 százalék. Szegeden ez a mutató 1,6 százalék, s ennek az az érdekessége, hogy 10 évvel ezelőtt még kevesebb volt: 1,3 százalék. Az ezer lakosra jutó házasságkötések számát mar csak összehasonlítás nélkül lássuk a megye városaiban: Szegeden (1969-es adatok!) 9,7; Hódmezővásárhelyen 9,9; Makón 8,6; Szentesen 9,8; Csongrádon 8,5. Ha lehetne ebben versengeni, akkor a pálmát országosan Sátoraljaújhely vinné el 12,8-del. Emléküké! őrzik az utcák 20. HÖBIART BASA UTCA Nyomvonala 1777-ben. neve 1814-ben már megvan. Sokfeleképpen írják (Habi járt, Hobiard. Hobiárt stb.), de már első ízben is jól, csak a basa nélkül: Hóbiárt álcának. Hogy Hóbiárt basa élt-e, vagy csak a szegedi mondavilág hőse, aligha eldönthető. Egyik változat szerint Kampó vitéz párviadalban győzte le. Egy másik valtozat szerint a szegedi menyecskék a köztük legyeskedő basát papucsuk sarkával verték agyon. A harmadik úgy tudja, hogy a tarjányi szőlők közt volt a nyaralója, s ide szokta volt csalogatni a fölsővárosi halászok és hajósok asszonyait, mígnem a halász- és hajósgazdák rátörtek és agyonverték. Móra Ferenc néhány tárcájában fölvillantotta alakját, sőt regényt akart róla írni. Korábban a Habi járt nem csupán a mai utcát jelölte, hanem környékét, az egész városreszt. Tápay Szabó László szerint török temető volt ezen a területen, Habi járton. Utóbb szűkült le a név egyetlen utcára. A legsajátosabb szegcdi utcanevek egyike! HORVÁTH MIHALY UTCA A Víz után jött létre, azóta változatlan is a neve. Egy darabja a régi, Víz előtti Széchenyi térre épült rá. Horváth Mihály (1809—1878) történetíró, 48-as Csanádi püspök és kultuszminiszter, a szegedi kegyesoskolában kezdte tanulmányait, egy ideig dorozsmai káplán volt (ekkor volt nagy hatással Jerney Jánosra). 1849-ben itt volt a kormánnyal, majd emigrációjából hazatérve. 1867től többször megfordult a sógorainál. Krikkay Gusztávnál és Mayer Ferdinándnál (a Fekete Ház gazdájánál. Endre Béla festőművész és Ybl Endre művészettörténész nagyapjánál). 1869-től két cikluson át, 1875-ig, Szeged országgyűlési képviselője volt. Egyik szegedi látogatásáról pompás anekdotát jegyzett föl Czímer Károly, városunk pletykás, de hasznos krónikása. Horváth Mihály kevéssel az emigrációból való hazatérése utan, 1869. február 17-én Toldy Ferenc társaságában érkezett Szegedre. (Szentesen született, de a szegediek úgy tudták. Szegeden, ezért a földinek kijáró üdvözléssel fogadták, s ezt fokozta még a 48-as miniszternek tüntetően juttatott ünnepélyesség.) Február 18-án délelőtt Réh János polgármesterrel az élen küldöttség jelent a püspök köszöntésére. Tagja volt a delegációnak Masa József, a törvényhatósági bizottság Göre Gábort mintázó tudákos tagja is. Búcsúzáskor Masa sógor a püspökhöz lépett, s hagyományos alsóvárosi formulával így köszönt el tőle: — Isten éltesse, a családjaval együtt? A püspök nagyot nézett, és meglepődve töprengett, vajon ez a kékmándlis atyafi talan hallott valamit arról, hogy ő az 50-es években, mint fiatal száműzött, Hatvani Mihály néven Svájcban lakott, és házasságban élt bizonyos bájos, szőke, francia nővel? így mesélte az öreg Czímer; ha ő hazudott, én is! HUNYADI JÁNOS UTCA Szeged legrégibb, azonos nyomvonalon fönnmaradt utcája, amelynek neve is a legutóbbi évtizedig sértetlenül tönnmaradt. 1522-ben már Szentháromság utca a neve, s változatlanul ez 1961-ig. Nevét a valószínűleg benne álló Szentháromság-szoborról kapta. A Vizig ez volt Alsóváros főutcája, magában foglalta a mai Földmíves és Sárkány utcát is. Ez kötötte össze Alsóvárost hajdan a Várral, a Palánkkal, majd a Belvarossal. A Víz után forgalmát a mai Április 4. útja és a Petőfi Sándor sugárút hódította el. Mar 1432-ben megvolt, mert Bertrandon de la Brocquiére burgundi lovag megemlékezik róla: „Szeged városának csak egy utcaja van, mely — nekem úgy tetszik — egy mérföldnyi hosszú", (A régi francia mérföld 4,45 km.) Cs. Sebestyén Károly 1928-ban azt írta: „Ügy látszik, csak a tiszta véletlennek köszönhette, hogy immár négyszáz éve megtartotta eredeti nevét". Hunyadi Jánosnak van tere Szegeden: az űj elnevezés tehát a kettős elnevezéseket szaporítja. Két olyan utcánk lehetne, melyeknek neve és nyomvonala teljesen azonos a 450 évvel ezelőttivel! Péter László £Folytatjuk.)