Délmagyarország, 1971. szeptember (61. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-26 / 227. szám

VASÁRNAP. 1571. SÜTTTEMBETl 28. 5 Nyíltan és bátran Pártunk X. kongresszusán a beszámolók és a küldöttek hozzászólásai behatóan foglalkoztak a párt belső helyzetével, a kommunisták magatartásával. A Központi Ellenőrző Bizottság jelentése hangsúlyozta: pártunk eszmeileg, politikailag és szervezetileg egységes és szilárd. A pártban érvényesülnek a lenini normák, és pártunk teljes egészében betölti hivatását. A párttagok betartják a szervezeti szabályzat előírásait, a kommunista erkölcs normáit. Csongrád megyében is hasonlóan értékeljük a párton belüli fegyelmi helyzetet. A fentiek akkor is teljes egészében igazak, ha ezzel egyidejűleg tudjuk, vannak a párt fegyelmét sértő párttagok is. Nem kívánok a pártfegyelemmel kimerítően foglalkozni, erre itt nincs lehetőség, csak néhány jelenségre hívnám fői a pártvezetőségek s az egész párttagság figyelmét Pártfegyelmi vizsgálatok során ugyanis sűrűn lehet találkozni olyan ügyekkel, melyeken alaposan elgondolkozhatunk. A fegyelem megsértésének okait vizsgálva tapasztalható, hogy az embereknél még mindig hat, s esetenként újra is termelődik a régi polgári erkölcs. Megnyilvánulási formái: a törtetés, a harácsolás, a protekcionizmus, a fecsegés, az intrika, a „nagylábon" élés, a törvények figyelmen kívül hagyása. Hatásosan fellépni ezek ellen — megelőzni kialakulásukat — csak a kezdet kezdetén lehet. A legkisebb ilyen megnyilvánulás esetén azonnal hívjuk fel egymás figyelmét, mondjunk véleményt és segítsük egymást, hogy ne kövessünk el jóvátehetetlen hibát. Egy kellő időben alkalmazott figyelmeztetéssel sokszor fegyelmi vétséget előzhetünk meg. Nem egy fegyelmi ügy kapcsán volt alkalmunk levonni a tanulságot: ha a fegyelemsértőnek idejében szóltak volna, ha alapos fejmosást kap, talán el sem követi a fegyelmi vétséget. Sajnos, gyakori jelenség, hogy nem eléggé törődnek egymással a kommunisták, nem vagy már csak későn bírálják a hibák elkövetőit. Fontos, hogy a párttagok nyíltan és bátran vessék fel a magatartásbeli, személyes .— i in ..—.wrir— jellegű problémákat is. A pártszervezeteknek állandóan figyelemmel kell kísérni minden vezető, minden kommunista tevékenységét. Hibát mindenki követhet el, de nem törvényszerű, hogy ezek nagyok, súlyosak legyenek, olyanok, amelyekért szigorú felelősségrevonás jár. Az időben elhangzó elvtársi beszélgetés segíthet kinyitni a szemet, helyreigazítani az elvétett lépést. Figyelmeztessük tehát időben elvtársainkat hibáikra. Időben, vagyis: azonnal. Ez erkölcsi, kommunista kötelességünk egymással és a párttal szemben. Sajnos, az alapszervezetekben csak ritkán élnek a megelőzésnek ezzel a módjával. Kevés helyen lehet találkozni pártfórumokon a személyre szóló bírálattal. A nevelés egyik, talán legfontosabb módszere pedig éppen ez lenne. Egyéni beszélgetéseken kívül pártszerűen, személyre való tekintet nélkül kell felvetni a hiányosságokat Lássa és értse meg a megbírált, mit rónak föl hibájául, döbbenjen rá felelősségére, és tegyen meg mindent a kijavítás érdekében. A párttagság nevelésének fenti módszerei, sajnos, nem mindig és nem mindenütt érvényesülnek megfelelően. Az esetek egy részénél hiányzik a kellő pártszerűség. A nyílt, őszinte beszélgetések helyett egyes helyeken elvtelen „bratyi" szellemmel találkozhatunk. Ilyen légkörben, amikor az „én sem szólok, te se szólj" elv uralkodik, az emberek hamar elvesztik lábuk alól a talajt Először kis, mondhatnánk „lényegtelen" kérdésekben nem szólnak egymásnak, később pedig a súlyosabb hibák elkövetésekor már akarva-akaratlan is egymás cinkosává válnak. Kétszer ad, ki gyorsan ad — ez a bíráló szóra, az ilyen segítésre is vonatkozik. Nem az segít, aki a hibákat öszszegyűjti, és az alkalomra várva egyszerre sorolja fel azokat Az ilyen segítség már későn jön, ezért az ilyen „bírálók" jó szándéka erősen kétségbe vonható. Sokan azt mondják erre: „igen án, de más itt a helyzet", „próbálnánk csak felvetni a hibákat". Van némi igazság az ilyen ellenvetésekben. Valóban kerülhetnek nehéz helyzetbe azok, akik Ki ölte meg Széchenyit? meglátják és szóvá is teszik a vétségeket, mulasztásokat Ez a körülmény valóban nehezítheti, de nem gátolhatja meg a hibák feltárását. Ne egymás háta mögött, hanem egymás szemébe mondjuk el véleményünket. Ne „pletykáljunk", hanem nyíltan, pártszerűen, pártueerű keretek között, ne feltételezések és hallomások, hanem a tények alapján bíráljuk meg azokat, akik magatartásukban, a munkához való viszonyukban, vagy egyéb téren hibát követnek eL Nyíltan, pártszerű keretek között. Ezt különösen hangsúlyozni kell, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy a pártszerűséggel baj van. Azok, akik nem ezt az utat választják, maguk is bajba kerülhetnek. Akik a hibákat pártfórumokon mondják el, teljes egészében maguk mögött tudhatják a pártot. Senki sem kerülhet hátrányos helyzetbe akkor, ha felvetései helytállóak és azokat pártszerűen, a megfelelő pártfórumokon mondja el. A párt szervezeti szabályzatának a párttag jogaira vonatkozó része kimondja: a párttag „pártfórumokon pártszerűen bírálhatja a párt bármely tagjának vagy szervének munkáját". Az új szervezeti szabályzat — ez a párttagság részére megnyugtató — kimondja: „a bírálat elfojtói ellen az illetékes pártszerv köteles eljárást indítani". Ez világosan kifejezi, hogy a párt az eddigieknél még határozottabban és teljes mértékben megvédi azokat, akik a pártban és a közéletben meglevő hiányosságokat bátran, pártszerű keretek között tárják fel. A párt azzal, hogy e megállapítást a szervezeti szabályzatba is felvette, további lépéseket tett azért, hogy a bírálat jogát minden körülmények között biztosítsa mindenki számára. Senki sem kerülhet hátrányos helyzetbe azért, mert kritikai észrevételei voltak, mert szóvá tett valamilyen fogyatékosságot. Olyan is előfordulhat azonban, hogy — a már kialakult elvtelen légkörben — egyesek megkísérlik a bírálat elfojtását, megpróbálják lehetetlenné tenni a bírálót. A szervezeti szabályzat alapján további biztosíték van a bíráló személyének védelmére, hiszen az a pártfórumok beavatkozását is kérheti. Márpedig az illetékes pártfórumok minden esetben nagyon szigorúMegajándékozták a másfél milliomodikat is D fegyveres erők köszöntése Ünnepi fogadás Szegeden Ünnepi fogadást ren- ternacionalista kötelezettsédeztek tegnap délelőtt Sze- gek teljesítésében." Köszongeden a fegyveres erők klub- tötte azokat a polgári lakójában. Az MSZMP Csöng- sokat is, akik sok ezren terád megyei és Szeged vá- vékenyen közreműködnek a rosi bizottsága, a megyei és rend, a biztonság s a határok a szegedi tanács vezetői kö- őrzésében, szöntötték a fegyveres testű- Az ünnepi eseményen letek képviselőit a közelgő részt vett a párt és az állafegyveres erők napja alkal- mi élet több vezetője, ott mából. voltak: dr. Komócsin Mihály, Győri Imre, a KB tagja, a a megyei tanács elnöke, megyei pártbizottság első Rózsa István, dr. Ágoston titkára üdvözölte a megyé- József és Szabó Sándor, a ben működő fegyveres tes- megyei pártbizottság titkátületek parancsnokait, poli- rai, dr. Ozvald Imre, a szetikai munkásait. „Fegyveres gedi pártbizottság titkára, erőink az elmúlt évben is Takács János, a szegedi vájól helytálltak a kiképzésben, rosi tanács elnökhelyettese, a szolgálatteljesítésben, a Szögi Béla, a KISZ megyei haza iránti, valamint az in- bizottságának elsó titkára. r Uj könyvtárat avattak Makón Igen hatásos a kanyaró elleni védőoltás A kanyaró elleni kötelező védőoltások 1969 őszén kezdődtek meg hazánkban, amelyeken mindig az előző évben született, kilenc hónaposnál idősebb gyerekeket oltják a veszedelmes fertőző gyermekbetegség ellen. Az eddigi oltások eredményeit az Egészségügyi Minisztérium és az Országos Közegészségügyi Intézet illetékes szakemberei igen kedvezőeknek, a legjobb nemzetközi adatokkal megegyezőknek minősítették. Elmondták, hogy az 1969-es első kötelező oltás — az előző évben születetteken kívül a gyermekkollektívákat látogató, kanyarón még át nem esett, három éven aluli gyermekeket is beleszámit— 215 ezer gyrrekre terjedt ki, 1970-ben pedig kereken 150 ezerre. Az idei védőoltások hétfőn. szeptember 27-én kezdődnek. Már az első oltásokat követő évben, 1970-ben a januártól szeptemberig ter,»dő időszakban 6576-ra c«ökkent a megbetegedések Sfcáma, szemben az előző tíz ev hasonló időszakának 38 ezres átlagával. Az idén pedig, amikor már két évfolyam szerezte meg a védettséget, tovább csökkent a megbetegedések száma: januártól szeptemberig mindössze 3021 gyerek volt kanyarós. A védőoltás hatásosságát egyébként a szakemberek az oltottak és az oltatlanok megbetegedésének arányából számítják ki. Ezen az alapon 95 százalékosnak minősítik a védettséget. Az ,1968-ban született és védőoltásban részesült kereken iSl ezer gyerekből mindöszsze 72-en kapták meg a betegséget, míg a nem egészen 9 ezer oltatlanból száznégyen. Az űjabb korosztályok beoltásával egyre szűkebbre szorul a megbetegedés lehetősége. Jogos tehát a remény, hogy néhány év múlva. amikorra a legjobban veszélyeztetett hat éven aluli korosztályok mind megkapják a védőoltást, a kanyaró is — a gyermekbénuláshoz hasonlóan — jóformán eltűnik majd a megbetegedési statisztikákból. A kedvező eredmény fenntartása azonban megköveteli az egymás után jelentkező űjabb korosztályok védőoltását, annyival is inkább, hiszen akkor — átvészelés híján — csak az oltással lesz megszerezhető a védettség. Képernyő Tisztázatlan ügyekben dolgozik a fantázia, s ha dolgozik, netán tisztázhatja a tisztázandókat. Mégsem valószínű, hogy a Széchenyifilm után historikusaink átírják majd a történelemkönyveket, melyekben is az áll: gróf Széchenyi István elborult elmével fejezte be életét a döblingi intézetben. Legfeljebb a jelzőknek adhat tág teret a még oly szigorú történettudomány is, mert annyi kétségtelen, a „vörös gróf" vörös posztó volt a Habsburg-ház szemében, jóllehet arisztokrata és aulikus, eszméiben forradalmár, de a forradalomtól rettegő, aki a hozzá hasonló „kiművelt emberfőktől" várta a magyarság felemelkedését. A Budapesti Művészeti Hetek emblémájával vetítették péntek este a képernyőn Szabó György tévéfilmjét, a Széchenyi meggyilkotatásét. Az író tévéújságbeli előszava ban nem véletlenül emlegeti a Kennedy-párhuzamot, korszakos politikusok eltűnése, eltüntetése a nemzetközi porondról nagyobb lehetőségeket kínál holmi olcsó krimirecepteknél, hiszen mögöttük szemléletesen rajzolódnak ki a pártos és ellenerők, a társadalom mozgatórugói. S bár a Kennedy-ügy (melyet tévéseink a művészi szabadság felhatalmazásával szintén kinyomoztak korábban) alapvetően más starttal, a gyilkosság bizonyosságával indult, emez, a Széchenyi-dosszié meg a gyilkosság hipotéziséhez keresi az alapos gyanút, tehát az ok és okozat fölcserélődik — közös bennük a következetes történeti hűség, a tények tisztelete, s nem utolsósorban ettől válnak izgalmassá, érdekessé. (Nem véletlen, hogy a Széchenyi-film mellett kedvet kaptak tévészerzőink fényt deríteni történelmünk más politikai tisztogató akc ciójára is, a Széchenyi-ügyhöz vészesen hasonlító Zrínyi-ügyre.) Szabó György nagyon is valós szituációból indult ki. Vesztes háború után Bécs csak keletre számíthat, s a megrendült birodalom érdeke szövetséget kötni a legerősebb nemzetiséggel, a magyarral, hogy megtarthassa a többit Míg 1848-ban a közvetlen veszélyt Kossuth jelenti, az 1867-es kiegyezés előtt Széchenyi. A „legnagyobb magyar" öngyilkosságához környezete több tagjának eltűnése, halála aszszisztál — ennyiben valós a föltevés, Széchenyit megölték. Ugyanakkor a filmben önálló szerepet kap a lélektani hadviselés is, melynek eredménye azért nem zárja ki megnyugtatóan az öngyilkosság lehetőségét. Mindegy. A Széchenyi meggyilkoltatása az utóbbi évek egyik legjobb tévéjátéka. - JL. X an fognak fellépni a bírálat elfőj tóival szemben. Meg kell azonban azt is mondani: ahogyan fel kell lépni a bírálat elfojtóival szemben, ugyanúgy szigorúan felelősségre kell vonni azokat is, akik a bírálat jogával visszaélnek. Nem szabad megtűrni azt, hogy becsületes embereket alaptalan vádakkal, rágalmakkal illessenek. Támogatni kell a nyílt és bátor, segítő szándékú bírálatot, de minden esetben következetesen fel kell lépni a bajkeverőkkel szemben. Élni a bírálattal és egyben nem engedni teret a pletykának, az intrikának! — ez az, ami nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy munkahelyünkön, környezetünkben nyílt, őszinte légkör alakuljon ki. E légkörben bizonyosan jobban fogjuk érezni magunkat, és bizonyos, hogy jobban fog menni a munka is. DE. Sándor János Makó felszabadulásának 27. évfordulóján, szombaton ünnepélyes külsőségek között került sor a város és a járás új könyvtárának felavatására. Az általános iskolák úttörőküldöttei a József Attila-szobor megkoszorúzása után az új könyvtár előtt fogadták a megye és varos vezetőit. Részt vett az ünnepségen dr. Ágoston József, a megyei pártbizottság titkára, Arató Márton, a városi pártbizottság, Szónyi Ferenc, a járási pártbizottság első titkára, Kondor Istvánná, a Művelődésügyi Minisztérium könyvtári osztályának vezetője, s az a közel ezer makói könyvbarát, aki régóta várta már a könyvtár megnyitását. Hantos Mihály, a megyei tanács elnökhelyettese beszédében megemlékezett arról, hogy 'a városban mindig szerették és olvasták a könyvet, felhasználva azt a tudományban, az üzemekben, a szövetkezetekben, tehát a mindennapi munkában. 1858ban létesült az első könyvtár Makón, s évtizedek múltával egyre szaporodott száA Vadászati Világkiállítás 30. napján, szombaton délelőtt kereste fel az Albertirsai úti kiállítási várost a másfél milliomodik látogató, Márton Ambrus, nagykőrösi vadász és termelőszövetkezeti tag. A világkiállítás elnöksége nevében Vallus Pál, a Magyar Vadászok Országos Szövetségének elnöke, a Nemzetközi Vadászati Tanács alelnöke köszöntötte a jubiláris vendéget és átadta az elnökség ajándékát, egy rend vadászöltözetet. Az IBUSZ egyhetes zakopánei útra szóló utalvánnyal ajándékozta meg. A másfél milliomodik vendéget lovas főműk. Egy-egy helyen 10 ezer kötet könyv is akadt. A fejlődés gyorsnak, bizonyult, de akadtak komoly gondok is. Ilyen volt többek között az állandó könyvtárhelyiség hiánya. Szinte évenként vándorolt a város és a járás közös intézménye. Két évvel ezelőtt, hazánk felszabadulásanak évfordulóján tették le az alapkövet, s 1971. szeptember 25-én megnyílt a 30 ezer kötetet tartalmazó új, modern könyvtár. A város közel 2 és félmillió, a megye 2 millió a járás 10 községé pedig 250 ezer forintot adott az építkezésre. Jelentős a társadalmi munka is. A városi KISZ-szervezetek tagjai 5 ezer munkaórát, a kisiparosok 250 órát dolgoztak a könyvtárért. A Lenin Tsz vállalta az új könyvtár fűtését. Mindez bizonyítja, mennyire magukénak vallják a makóiak könyvtárukat. A város lakóinak nevében dr. Forgó István tanácselnök vette át Makó új létesítményét, a könyvtárat, melyet József Attiláról neveztek el. F. Sz. gat vitte körbe a kiállítás területén, majd a dunakömlődi halászcsárdában vadásztársaival együtt vendégül látták. Nemcsak a másfél milliomodik látogató kapott ajándékot, hanem a sorban előtte és utána haladó vendég is. A világkiállítás programjához kapcsolódva, nemzetközi vadásztalálkozót tartottak szombaton Tolna megyében. A Szekszárdra autóbuszon és gépkocsin érkező vadászvendégek hajón és erdei kisvonaton kirándultak a Gemenci vadrezervátumba, s megtekintették az ottani kiállítást is. (MTI) Tudományos tanácskozások A^ jövő héten három je- gos Korányi TBC és Pullentős tudományos tanács- monológiai Intézetben konkozásra kerül sor. A Magyar ferenciára ülnek össze a Tudományos Akadémia és az szocialista országok tbc és Európai Sejtbiológiai Társa- tüdőgyógyász társaságainak ság Balatonszéplakon szép- elnökei és főtitkárai. Csütörtember 27. és október 1. kö- tökön a Magyar Tudomázött rendezi meg az idei nyos Akadémián kezdődik a európai nukleolus konferen- Korányi Frigyes Tbc és Tüciát. A 150 résztvevő többsé- dőgyógyász Társaság 38. ge külföldről érkezik a ta- nagygyűlése, melynek rendenácskozásra, amelyen a sejt- zésében az onkológusok, beimagban lezajló ribonuklein- gyógyászok, általános orvosav szintézis biokémiai, sok, urológusok és nephrolóelektromikroszkópos, kórtani gusok társaságai, egyesületei és gyógyszertani vizsgálata- is részt vesznek. A nagygyűval nyert eredményeket tár- lésen adjak át az idei Kogyalják meg. ranyi-emlékérmet és több Szerdán, 29-én az Orszá- tiszteletbeli tag díszoklevelet.