Délmagyarország, 1971. szeptember (61. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-26 / 227. szám

t a VASÁRNAP. 1971. SZEPTEMBER 26. Villamosítás - saját zsebre Apró János 51 éves, eddig büntetlen előéletű, MÁV főellenőrnek (Szeged, Tisza pályaudvar 15. szám) 3400 forint fizetése mellett aligha volt szüksége, hogy hivatali beosztását felhasználva bűnös úton mellékesre tegyen szert. Pedig ezt csinálta társával, Prókai Balázs 37 éves MÁV műszaki ellenőrrel (Kecskemét, Széchenyi város, C. épület 104.), aki a kecskeméti vontatási főnökség villamosszerelő csoportjának vezetője. Mindkettőjük ügyében vesztegetés, illetve vesztegetésben bűnsegéd a vád. Ellenük az ügyészség elkészítette már a vádiratot, s várhatóan a szegedi járásbíróság októberben tűzi ki a tárgyalást. Apró Jánosnak 76 káróNAPI KISLEXIKON az üvegről Az üveg mindennapos használati tárgyaink egyik leggyakoribb alapanyaga. Nemcsak a konyhában vagy a lakásban jut előkelő szerephez. Korunk építészete és ipara aligha lenne elképzelhető nélküle. 0 Anyaga? Készítésének módját több ezer éve ismerik. A kemény, áttetsző vagy átlátszó, magas hőfokon olvadó anyagnak két íajlájat különböztetik meg. A kalcium-natrium üveg összetétele homok, mész és szóda. Ebből készítik a táblaüveget, a közönséges edényeket és az épületeket burkoló lemezeket. A kalcium-kálium üveg (homok, mész és hamuzs(r) az előbbi- j nél tisztább és jól kö- j szörülhetó. Tükröket, csiszolt használati és dísztárgyakat készítenek belőle. A nátriumüveg gyártása főként a tengerparti vidékeken terjedt el (Egyiptom, Fönícia. Velence), mivel a hozzá szükséges szódát a tengeri növények hamujából nyerték. A kálciumüveghez szükséges hamuzsír viszont a bükkfa hamujából készült, ezért az erdős-hegyes vidékeken gyártották inkább (Cseh-, Német- és Magyarország). 0 Tulajdonságai? Főként a keverés arányaitól függnek. A homokot iszapolják, mossák, ezután összekeverik a mésszel, szódával, illetve a hamuzsírral. Az alkotórészeket 1300— 1400 fokon összeolvasztják. Az üvegmasszát 800 —900 fokos hőmérsékleten kezelik, ahol lágv, nyűlós, feldolgozássá alkalmas anyaggá válik. Kemencében. 500—600 fokon szilárdul meg és nyeri el végső tulajdonságait.. Kemény, áttetsző vagy átlátszó lesz, merev és kagylósan törik. Ha vékonv szálakat húznak belőle, hajlékony és rugalmas marad. Az ólomüveg kvarcból, vörös ólomoxidból és hamuzsírból készül. Nagy a fajsúlya, csengése kellemes és erősen töri a fényt. Éppen ezért kiválóan alkalmas finoman csiszolt edények és optikai tárgyak készítésére. 0 Felhasználása? Az üvegmnsszából táblaüveget. edényeket és csöveket állítanak elő többek közt. Az épületekhez a táblaüveget öntéssel és hengereléssel gyártják. Az öblös üvegeket régebben öntötték, vagy agyagmintán formálták őket. Ma többnyire formába fújják vagy préselik. Az üvegmüvesség két alapvető munkamódszert ismer: a fűvást és a csiszolást. sultja van, zömmel egyszerű falusi, tanyai lakosok, akiknek háza, tanyája közel esett villamosított MÁV-állomásokhoz, őrhelyekhez, de házukban, tanyájukban még nem volt villanyvilágítás. Ezt megteremteni mi sem volt egyszerűbb, mint a MAV szegedi igazgatóság illetékes osztályához fordulni, ahol régtől fogva engedélyezték, hogy magánszemélyek a MÁV áramvezetékeiről házukhoz lecsatlakozást készíttessenek. Ezt természetesen kérniük kellett Az engedélyezés feltétele volt, hogy a hálózat elbirja az újabb terhelést, s a kivitelezést az előírt szabvány szerint építsék meg. Térítésként évi 150 forintot kellett az igénylőknek, illetve a már villanyvilágítással rendelkező ház-, tanyatulajdonosoknak fizetniük, átalányban. Ezt a körülményt használta ki Apró János, aki beosztására nézve MÁV villamosügyi főelőadó volt. Hozzá futottak be a kérelmezők levelei, s minden esetben ő adott engedélyt, hogy ráköthessenek a MÁV villamosvezetékeire. Apró János elmondása szerint ez úgy történt, hogy megjelent a kérelmezők lakásán és tájékozódott hogy mit akarnak megvilágítani, mekkora és hány helyiséget stb. Ilyenkor természetesen megkínálták és pénzt is dugtak a zsebébe, annak kifejezéseként, hogy közreműködését honorálják. Máskor Apró óvatosan ecsetelte, hogy ettől, attól is kapott már pénzt közreműködéséért. Arra is nagyon ügyelt, hogy a vonalak kiépítése után ott legyen a házakban, tanyákban, amikor először meggyújtják a villanyt, hogy a világosságot megünnepeljék. Apró János eddig a büntetőeljárás folyamán kétféleképpen vallott. Van egy finomított vallomása, miszerint önmagát áldozatnak tekinti, amiért eltűrte, hogy a zsebébe dugdossák a pénzt és elfogadtatták vele a demizson borokat. Egy másik vallomásában viszont — miután a tényeket elébe tárták — már határozottan állítja. hogy kifejezetten ő szabta meg a „fáradságáért" járó honoráriumot, esetenként 500—2000 forintot. Vagyis ennyit kért és kapott. összesen 72 ezer 800 forintot tett zsebre és 158 liter bort szállíttatott haza ügyfeleitől. A büntetőeljárás során hét károsultnak viszszafizetett 11 ezer forintot, hogy szépítse magát, könynyítse helyzetét a felelősségrevonás előtt. Ügyleteit a MÁV szegedi igazgatóság területén három megyére kiterjedően — Csongrád, Békés, Bács-Kiskun — bonyolította le Kistelektől Kecelig, Balástyától Kiskunhalasig. Bizonyíthatóan mintegy tíz esetben játszott a kezére mint bűntárs Prókai Balázs, akivel rendszeresen felezte a „honoráriumot". L. F. Cégtáblájuk a szépség „Szeged, Képcsarnok Kárász u. 17. sz. Képcsarnokok osztálya gratulál az új milliomosoknak: B. Varga Sándor osztályvezető." 1964-ben nyitott a Képcsarnok szegedi kiállítóterme. Azóta megháromszorozódott a forgalom, néha bizony kicsinek bizonyul a kiállítóterem. Most negyedévenként egymillió forint körüli összeget forgalmaznak — ennek bizonyítéka a fent idézett távirat —, s ha ezt is figyelembe vesszük, hogy ennek az egymillió forintnak több mint egyharmada a képekből folyik be, nem is lehetne okunk panaszra. Évente általában 5—7 önálló kiállítást rendeznek. Ezeken a kiállításokon a művészek egyedi alkotásaikkal szerepelnek. Sajnos, nem maguk választják meg a kiállító művészeket A kiállítások véletlenszerűen követik egymást, nem tudnak jól és pontosan válogatott anyaggal például keresztmetszetet adni mai festészetünk helyzetéről-állásáról. Ugyanakkor az itteni tárlatok egyúttal vásárlások is. Egyszerre fontos a kiállítás erkölcsi és anyagi sikere. Ez a művész célja is, a képcsarnoké is. Szabó Vladimír, Sarkantyú Simon, Szentgyörgyi Kornél, Imre István azok a művészek a közelmúltban kiállítók közül, akik képeikkel osztatlan erkölcsi és anyagi sikert harcoltak ki a szegedi közönség körében. Részletek a kiállítóterem vendégkönyvéből: „Csodálatos volt!" „Szép szép, de hát.,', nem értek hozzá!" kosarak Hetvenöt éve — az országban először — a békési kosárfonók kezdték meg a fűzfavessző iparszerü készítését. Az egyszerű formákat szép kivitelű kosarak, használati eszközök, modern bútordarabok követték. Ma már a vállalat évi 80 millió forint értékben készít különféle veszszőárut, melynek 92 százalékát exportálja. A kosárfonás 75 éves jubileumára kiállítást rendeztek a kosárfonók készítményeiből. „Csodálatos, de elérhetetlen számomra." „Gyerekmunka. Más színű festéke nincs?" „A művészet nem lehet az általános közízlés kiszolgálója — ebben különbözik a giccstől." „A képek megértéséhez külön szöveget kellett volna csatolni." „őszintén gratulálok!" „Mázolmány." „Ezek a gyönyörű képek visszaadták hitemet a művészetben." A szegedi és a megyében működő képzőművészek népszerűsítéséért nem sokat tettek eddig, nemcsak a maguk hibájából. Remény-e, vigasz-e, hogy a jövő év első negyedében Zombori László képeit láthatjuk, később pedig Fejér Csaba állít ki a Kárász utcai kiállítóteremben. Szinte Gábor nagyon színvonalas képei szerepelnek a szeptemberi bemutatón. A képík ára 4000 és 8000 forint között mozog. Eddig összesen öt képet tudtak eladni. Mi az oka? Magasak az árak? Az árak . i. Ki számára is fest a festő? Kinek akarja megszépiteni környezetét, kihez szól? Azokhoz, akik meg tudják fizetni a 8000 forintot? Nemcsak hozzájuk; orvosokhoz, egyetemi tanárokhoz, ügyvédekhez — a törzsvásárlókhoz. Ezt már mindenki tudja. A képcsarnok is gondolt a kis pénzű emberekre, azokra, akiknek nem telik 8000 forintos képre, de szeretik a szépet, igényesek környezetükre. Képeket részletre is lehet vásárolni. Sőt, képek részletvásárlásakor a vevőknek még kezelési költséget sem kell fizetni. Körülbelül 350 tagú törzsgárdája, állandó vásárlója van a Képcsarnok szegedi termének, őket minden kiállításról, rendezvényről értesítik, velük állandó kapcsolatot tartanak. Közülük kerülnek ki azok, akik legtöbbet vásárolnak — a törzsvevők. Vannak olyan törzsvendégek is, különösen az egyetemi, főiskolai és középiskolai tanulók köréből, akik állandóan visszatérő látogatói a kiállítóteremnek. Igaz, hogy nem vásárolnak, de legalább annyira szívesen látott vendégek, mint a vevők. Vannak tehát olyanok, nem is kevesen, akik bejárnak, visszajárnak, s olyanok is vannak szép számmal, akik betévednek. Akik pedig nem tudják, hogy van Szegeden Képcsarnok, hogy van olyan hely, ahol a szépet meg lehet szokni, meg lehet tanulni, azokat látogatják meg, keresik fel a szervezők. Idős házaspár: — Meguntuk a lakásunk régi, megkopott berendezését. Ki szeretnénk cserélni, fel szeretnénk újítani, levegősebbé, kellemesebbé tenni. Nehezen tudunk hozzáfogni. A segítségüket, a javaslatukat kérnénk! Fiatal házaspár: — Nemrég költöztünk új lakásba. Megvettük a bútort, de olyan üres a lakás, néhány kép, dísztárgy nélkül. Nem tudjuk eldönteni, milyen lenne a legmegfelelőbb. Középkorú hölgy: — Esküvőre szeretnék valami szép, maradandó ajándékot! Három szervező segíti a munkát. Rájuk vár az a nem mindig népszerű feladat, hogy a lakásokba elvigyék a korszerű, modern, ízléses otthon díszítőit, ők azok, akik beviszik a lakásba, és a falra, a megfelelő helyre teszik a képeket. Nemcsak tanácsokat adnak, de segítséget a lakás berendezéséhez, ötleteket, javaslatokat a díszítésre. Lakásátadásokkor keresnek és találnak kapcsolatot az új lakókkal. Nem egyszer csapódott be orruk előtt az ajtó, nem egyszer szállt utánuk goromba megjegyzés — de egyre kedvesebben fogadják őket, néhol már várják ötleteiket, tanácsaikat. Az üzlet vezetőnője: — Szeretem a munkámat, bár ez inkább hivatás, szórakozás, és egy kicsit miszszió is. A szépség, az ízlés, a modern művészet követének is kell lenni. És nem utolsósorban nevelő tevékenység, mely sok türelmet, felkészültséget igényel. Azt kell megértetnünk mindenkivel, azt kell megmagyarázni, hogy a szépség, igényesség, ízlés nemcsak környezetünket teszi kellemesebbé, de bennünket is megszépít. Egyre többen keresik fel a Kárász utcai helyiség ízléssel, gonddal kialakított, tiszta, szép kiállító- és vásárlótermét, ahol zsűrizett, igényes műalkotások várják, hogy valamelyik szegedi lakást díszítsék az ott lakók gyönyörűségére. Egyre többen keresik fel, mint a Mikszáth utcai kép- és műkereskedők, giccsfestők bárgyúbuta-ízléstelen portékát kínáló tanyáit. S ha ez így van, akkor ez nem is egy lépcsőfok a művészi fzlés kapaszkodóján. Legalábbis kettő. A misszió sikerének igazolása. Tandi Lajos Emlékükéi őrzik az utcák 18. GOGOL UTCA A Víz után létrejött új utcának először Polgár utca volt a neve. 1911-ben báró Bánffy Dezsőről (1843—1911), az egykori liberális miniszterelnökről, Szegednek 1905-töl haláláig országgyűlési képviselőjéről nevezték el. 1910-ben, még életében, Balogh Károly tanácsnok már akart rola utcát elneveztetni, a Petőfi utcát. Móra Ferenc akkor megjósolta: „Hóbiárt basa mindenesetre tovább megmarad, mint Bánffy Dezső báró..." Így is lett: már 1926-ban ismét Polgár utca szerepel a térképeken, 5 ha még időnként elő is fordul Bánffy neve is, a közhasználat soha nem fogadta be. Polgár utcaként érte meg a fölszabadulást, sőt még az utána következő éveket is. Halála századik évfordulója alkalmával nevezték el Nyikolaj Vasziljevics Gogolról (1809 —1052), a kritikai realizmus világirodalmi méretű képviselőjéről, ö az egyetlen orosz író. akiről valaha is utcát neveztek el Szegeden GUTENBERG JANOS UTCA 1850-ben még a mai utcának nyugati szakaszán, a mai Gutenberg iskola és a zsinagóga táján, egy nagy gödör, vízállás terpeszkedett; ör= döglyuk volt. a neve Vize az utca keleti szakaszát adó Mély Árkon át folyt, a Tisza felé. A Mély Árok a Palánkot sokszögletűen körülvevő erődítésrendszernek, az ün. Eugenius árkának volt része, azaz ekkor mar jórészt föltöltődött maradványa. Kevéssel utóbb. a hatvanas években mind a kél szakasz utcává épült k 1. Ekkor már úgy hívták őket. hogy Ördöglyuk utca és Mélyarok utca. A Víz után meg tovább hosszabbodott befelé, egyenes irányban, s kapott végül egy szép, de semmitmondó női nevet: Margit utca íett belőle. Gutenberg János (1394 és 1399 között—1468) német nyomdász, a mozgatható betűkkel történő könyvnyomtatás föltalálója az utca mai névadója. Először a Nemzeti Bizottság ezt akarta Batthyánvról elnevezni. Korábban a rövidebb Gutenberg utca alakban szerepel a térképeken. Minthogy nem téveszthető össze senki mással, s máskülönben a név igen terjedelmes, célszerű is lenne a rövidebb alak hivatalos használata. GYAPJAS PAL UTCA Újszeged a Víz előtt önálló község volt. Torontál megye törökkanizsai járásához tartozott. Már a 19. század közepén sok kísérlet történt a városhoz csatolására, de ez csak a Víz után, iRHQ-ban valósult meg. Akkoriban még csupán a Tisza-parti utcái voltak meg, a többieket csak 0 mérnöki vonalzó rajzolta ki. mint leendő utcákat. Ez az utca 1880-ban Bethlen utca volt, nvilván Bethlen Gábor (1580—1629) erdélyi fejedelemről. a 17. századi manyar történelem legnagyobb alakjáról. De a térképen ekkor még csak az utcának a középtájt megtört s keletnek forduló szakasza volt elnevezve. 1896-ban tűnik föl a térképen a hídfőhöz közelebb eső, a Tisza vonalával nagyjából párhuzamos részének önálló neve: Ráday utca. Névadója Ráday Gedeon (1829—1901). aki mint a betyárvilág fölszámolásara kiküldött királyi biztos (1869—1871) tette magát, híressé, sőt. hírhedtté. A szegedi vár volt. a székhelye. (A Szegénylegények című film. bár a színhelyet áthelyezte, legtöbb motívumát Rádaynak és fővizsgáójának, Laucsik Máténak tetteiből merítette.) 1963-ban a korábbi két utca. a Ráday és a Bethlen utca, közös nevet kapott: Gyapjas Pál utca lett A névadóról a sarki házon, emléktábla nyújt rövid tájékoztatást. Gyapjas Pál (1919—1956) Tömörkényen született, szegény földműves szülők gyermekeként. Hat elemi osztályt végzett, s 1941-ben vonult be katonának a szegedi gépkocsizókhoz. 1943ban szerelt le. A fölszabadulás után, 1945-ben belépett a kommunista pártba, majd rendőr lett. 1947-ben féléves tanfolyamot végzett Szegeden. 1949-ben átkerült a karhatalomhoz, utána egyéves iskolát végzett Budapesten. Ennek elvégzésekor alhadnagy lett. így szolgált Hódmezővásárhelyen, Kecskeméten, Békéscsabán. 1954-ben már mint hadnagy került Magyarbánhegyesre. a helyőrőrség parancsnokaként. 1956. október 25-én a Magyar Rádió védelmében halt hősi halált A pálmonostori temetőben helyezték örök nyugalomra. Péter László (Folytatjuk.) t