Délmagyarország, 1971. szeptember (61. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-26 / 227. szám

•ASÁRNAP, 1971. SZEPTEMBER 2«. 3 Vezetékes gázhoz jut Algyő Ülést tartott a nagyközségi tanács Az Algyő nagyközségi tanács tegnap, szombaton délelőtt ülést tartott. A testület munkájában részt vett Niesncr Ferenc országgyűlési képviselő is. A tanács megvitatta a községben eddig végzett társadalmi munka alakulatát, a közegészségügy helyzetét, a tanács működési szabályzatának tervezetét, a lakásügyi jogszabályok végrehajtásáról szóló tanácsrendeletet is. A társadalmi munka, az összefogás segítségével nagyon sok sürgős tennivaló oldható meg. A nagyközség tanácsa is a társadalmi munkát hívta segítségül a legsürgősebb feladatok valóraváltásához. A közelmúltban Algyőn járdát építettek. feltöltötték az óvoda udvarát, rendbehozták a sportpálya öltözőit, sportolásra alkalmassá tették a stadion gyepét Az olajosok egy betonkeverő gépet adtak kölcsön a járdaépítéshez szükséges betonlapok gyártásához. A helybeliek pedig öt utcában megalapozták a szilárd burkolatú járdának a terepet. Ennek a társadalmi munkának az értéke megközelíti a 300 ezer forintot. Az árvízveszély idején tönkrement óvodaud•var rendbehozásához az olajosok egyik szocialista brigádja. valamint a környékbeli Rákóczi, Felszabadulás és Tiszatáj Tsz segített, 200 ezer forint értékű munkával. A sportpályát, az öltözőket ugyancsak a téeszek, az algyői olajosok segítségével hozták rendbe. Munkájukkal 70 ezer forintot „spórolt meg" az algyői tanács. A nagyközségben majd 6 ezer ember él. Egészségügyi ellábtásuk nagyon fontos. Évente — mint az 1970-es statisztika mutatja — 23 ezernél több beteg keresi fel a körzeti orvosokat. A meglevő rendelő szűk, régi épületben, rossz körülmények között dolgoznak az orvosok. Fogorvosi rendelés, körzeti gyerekgyógyász ma még nincs Algyőn, Szegedre kell a betegeknek bejárniuk. Ezen a helyzeten segít majd a már épülő, s a tervek szerint ez év decemberében átadásra kerülő egészségház. Ebben kapnak helyet a körzeti orvosok, a gyógyszertár, a fogorvos, 1973-tól itt rendel a körzeti gyermekgyógyász is. Az országgyűlési képviselők, s a község megyei tanácstagjának közbenjárásával sikerül végre megoldani néhány fontos kérdést. Igy például az iskolát felújítják, korszerűsítik, mégedig az egészségügyi követelményeknek megfelelően. Ehhez a környező üzemek társadalmi munkával járulnak hozzá, az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt anyagi támogatást ad. Az óvoda és a napközi otthon bővítését az algyői olajosoktól kapott hőszigetelt barakokkal oldják meg. A község lakásaiba rövidesen be lehet vezettetni a gázt. Ugyanis az olajosok a községen át a régi repülőtérig fektetik le a gerincvezetéket. Előterjesztések és interpellációk után a tanács hozzájárult Bagi Dezsőnének az általános iskola igazgatójává történt kinevezéséhez. V. E. t Y IMII - í wmmis IBwiiii^ mam mtMSm m tm wssÁWmmim. wSk V> -yffim " ' > < -. f Szellemkép ürügyén Tóth Béla felvétele Cukorrépakombájn Eredményesen hazánkban az vizsgáznak új, francia gyártmányú cukorrépaszedö gépsor tagjai. Képünkön a termést kiszedő berendezés látható, amely egyszerre hat sorból emeli ki a répát. Utána rendfelszedő elevátorral továbbítják szállítójárműre a termést üutomafizált sertéshizlaló Harminchétmilliós beruházással épült automatizált sertéstelepet adtak át a földeáki Kossuth Tsz-ben. Az új létesítmény korszerűségére jellemző, hogy minden épület fűthető termoventillátorokkal és egyéb fűtőtestekkel. Erre a célra készített melegpadlóval — amely magyar szabadalom — látták el az épületeket. Olyan vízporlasztó klímaberendezéseket szereltek fel, amelyekkel tetszés szerint szabályozható a páratartalom. A világítást automata érzékelő berendezés állítja be úgy, hogy szürkületkor önműködően felgyulladnak a lámpák. Az etetést gépesítették, s így szállítják ki a trágyát is. Az Iparszerű Sertéstartó Tsz-ek Közös Vállalkozása segítségével készült kombinátban megkezdődött a részleges termelés. A megfelelő jószágállomány beállítása után évente hétezer-nyolcezer hízót visznek majd piacra. K. Gyula levelet írt „Kedves újságíró elvtársak, igazságosnak tartják-e, hogy mi, szegediek hátrányosabb helyzetbe kerülünk szinte az élet minden területén a kereskedelmi választéktól kezdve, a szolgáltatásokon át a tévéműsorokig? A fővárosban megindult a második program, a kísérleti színes, a rádióban négyféle adást hallgathatnak a fővárosiak. Nálunk itt vidéken mikor hallhatjuk ezeket egyáltalán? S most már kötelező lesz mindent először kizárólag Budapestre koncentrálni az éterben?" Elmentem olvasónkhoz, aki nem kevésbé szenvedélyesen folytatta: — Megérti az ember, hogy a minisztériumok, a főhivatalok, a fontosabb vállalatok Pesten vannak. Meg a színházak, a stúdiók. De azt már alig tudom elfogadni, (s erről évek óta hallunk!), hogy Budapesttel ennyire aránytalanul kivételeznek. Levelemben az új programokról írtam, de hadd tegyem hozzá: emellett elhanyagolták a meglevő első program sugárzását vidéken. Hogy mit értek ezen? Két évig dolgoztam Pesten. s csak fél éve jöttem vissza Szegedre. Volt alkalmam összehasonlítani a budapesti, valamint a Szegeden vehető tévéképet. A különbség lényeges! A műsor tematikáján, meg azon, hogy film legyen több vagy élő adás — lehet vitatkozni. De azt már nem vitathatja senki, hogy a műsor zavartalan vételét mindenképpen biztosítani kell. K. Gyula barátunk talán túl is értékeli az örök témát. De állításaiban egy mindenképpen elgondolkodtató: az utóbbi időben Szegeden mindenkinél egyszerre jelentek meg a szellemképek, gyengült le a vétel. Hogy az URH meg a második program „nem ér idáig" — ezen valóban nincs mit tenni... SZERVIZTAPASZTALAT. időszakára is rögzítette már az ifjúságpolitikai határozat végrehajtásának legfontosabb feladatait. Mindkét tél, a vállalat és a fiatalok érdeke is diktálja e tervek megvalósítását. Hiszen az elkövetkezendő öt évben jó néhány fiatal szakemberre lesz szükség, tehát ki kellett dolgozni a továbbképzés módszereit. A külföldi kapcsolatok állandóan bővülnek, tehát szükség van arra, hogy a fiatalok tanuljanak idegen nyelveket, és újabb szakmai ismereteket szerezzenek. Mindehhez a vállalat minden tőle telhető módon segítséget nyújt beiskolázási segélyek, ösztöndíjak biztosításával és a felvételi vizsgákra előkészítő tanfolyamokkal. Tehát a lehetőségeket megteremtette a vállalat, a többi már a fiatalokon, kitartásukon és szorgalmukon múlik. Az új, öt évre szóló kollektív szerződés előkészítésében és vitájában a fiatalok is hallatták szavukat. Fontos eredménynek lehet elkönyvelni, hogy éppen az ő javaslatukra a törzsgárdatagság megállapításánál a szerződés a szakmunkástanuló éveket is figyelembe veszi csakúgy, mint a társadalmi ösztöndíjjal tanulók éveit a szerződés megkötésének időpontjától. A fiatalok továbbtanulását évente 70 ezer forinttal támogatja a vállalat. Az évi 200 ezer forintos lakásépítési alap elosztását a gazdasági és szakszervezeti vezetéssel együtt, azonos jogokkal bírálja el a KISZ-vezetés is. Az ifjúságpolitikai határozat következtében nemcsak a fiatalok támogatása, hanem a vállalatnál számukra kijáró megbecsülés is növekedett. Az ifjúság képviselteti magái a vállalatvezetés minden fórumán. A KISZ-bizottság titkára állandó tagja az igazgató tanácsnak, a műszaki és gazdasági tanácsnak. A vállalati pártbizottságban, a szakszervezeti és az oktatási tanácsban ott dolgoznak a fiatalok képviselői is. Az intézkedési terv életbe lépése után erősödött a KISZ és a szakszervezet kapcsolata is. A két szervezet együttes határozatot hozott a vállalat gazdasági feladatainak segítésére, az érdekvédelem, a sport- és kulturális munka összehangolásáról. A szocialista versenymozgalmon belül kapott helyet a fiatal műszakiak és közgazdászok egyéni versenye, melynek honorálására 43 ezer forint pályadijat tűzött ki a vállalat. A kezdő szakmunkások versenyének 6 ezer forintos jutalomkeretet biztosítottak. A szakszervezet és a KISZ a szocialista családi és társadalmi ünnepek szervezésében is együttműködik. A szocialista névadók és esküvők mellett új formaként a fiatal fonó- és szövőtanulók szakmunkássá avatásának ünnepét is megrendezzük. E rendezvények nemcsak ideológiai szempontból hasznosak, hanem a munkahelyi beilleszkedés és a jó baráti kapcsolatok kialakulását is elősegítik. A párt ifjúsági határozata hosszú időre szól. A benne foglalt feladatokat nem lehet egyetlen határozattai megoldani. A végrehajtás hosszú időt. a fiatalok és a vállalatvezetés állandó Együttműködését igényli. Éppen ezért fel kellene hagyni egy rossz gyakorlattal. A fiatalok előtt gyakran elhallgatják a gazdasági és a partmunka gondjait- Pedig a mostam kezdőkből, a fiatalokból úgy alakulhat ki igazi törzsgárda, ha már kezdetben magukénak érezhetik a gyárat, munkájának egészét, az eredményeket és a gondokat is. Többek közt ezért is nagy felelősség hárul a KISZvezetőkre és az alapszervezetekre. Ezen a téren is, és a pártépítés, a politikai nevelő munka területén is. Hiszen a fiatalok az ifjúsági szövetségben szerzik első politikai élményeiket. És egyáltalán nem mindegy, hogy milyeneket. AZ IFJÚSÁGPOLITIKÁI HATÁROZATOK végrehajtásához, eredményes megvalósításához a KISZ, valamint a vállalat párt- és állami vezetésének együttműködésére van szükség. A feladatokat csak közös munkával lehet megoldani. A vállalatvezetés és az egész munkáskollektíva egyre inkább átérzi az ifjúságpolitikai határozat jelentőségét. Jó érzés volt hallani most legutóbb az alapszervezeti KISZ-vezetőségválasztó taggyűléseken az üzemi párt- és gazdasági vezetők hozzászólásait, melyekből kitűnt, hogy megbecsülik a fiatalokat, hogy bíznak bennük, számítanak rájuk. A kölcsönösség tehát biztosított, lehetőség nyílt arra, hogy a fiatalok valóban magukénak érezhessék a gyárat. Hozzájuthassanak ahhoz a helyhez, amely számuknál, képzettségüknél fogva megilleti őket. És ez nemcsak az ő érdekük, hanem érdeke a gyárnak, a vállalatnak, végső soron a magyar társadalomnak is. Kasza Rozália. st KSZV KISZ-bizottságanak titka ra A tévéadó egy óra járásra van Szegedtől autóval. Kár, hogy amit előre sejtettűnk, bekövetkezett. Az ajtót is csak résnyire nyitottál; ki az újságíró meg kísérője előtt, mondván: nincs írásbeli engedély a szóba álláshoz. Marad tehát a GELKA szervizgyakorlata tapasztalata. Kónya István, a GELKA szegedi üzemének vezetője szerkesztőségünkhöz küldött levelében írja: „1971 január óta mind több panasz érkezik hozzánk. Januárban 50 —60, júniusban 70—90, s augusztusban, illetve szeptemberben eddig 90—110 bejelentésünk akadt naponta! Az utóbbi hetekben rekordforgalmat bonyolítottunk le — a tulajdonosok egyre elégedetlenebbek az adás minőségével. Szervizünk a kiszállások alkalmával az esetek nagy többségében nem végez javítást a készülékekben, mert erre nincs szükség. A gyenge, zavaros képet ugyanis nem a tévévevő hibája okozza, hanem a tévéadás gyenge térereje. Szeged egyes alacsony fekvésű városrészein olyan rossz a képminőség, hogy az új típusú, nagy teljesítményű gépekkel sem remélhető jó kép — nem is beszélve az 5—10 éves készülékekről." Induljunk mi is egy útra, a GELKA AB 09—12-es szervizkocsi] ával. — Palikám, melyik legyen az első cím? — kérdezi Csanyevák Tamás, a gépkocsivezető, Márki Pál műszerésztől. Egy pillantás a harminc címet tartalmazó jegyzékbe, s megérkezik a válasz: — Oskola utca 06/E. — Jó napot! Mi a panasz? — Rossz a tévé hangja, a „kép állandóan táncol. Mintha finom szövésű függönyt rángatnának előtte szakadatlan, s evégett fél óra múlva fejfájást kapunk tőle. Pillanatok alatt lekerül az Orion hátlapja, s a finom műszer megpróbálja felfedezni a hibát. De minden rendben az ellenállások, kondenzátorok, rádiócsövek, és a diódák rendjében. Márki Pál megcsóválja a fejét, — a gépkocsivezető közben megérkezik a szomszédból, ahol próbát hajtott végre. A kép ott is pont ilyen... Tehát a baj felülről, az antennái; felől jön. A műszerész lehetősége, hatásköre jr-wege szakadt, A. még nyolcszor ismétlődik meg ugyanez a jelenet, délutánra fordul az idő, amikor Tíszaszigetre érünk. Itt az áfész-boltban gyűjtik a bejelentéseket. amelyekből hirtelen kapunk vagy tizenötöt íme az első panasz. Bodó Mátyás, Kolozsvári utca 22. számú házában: „Nem tudom kérem, mi lelte a tévénket három hete — egy hónapja. Nem vagyunk képesek tovább ülni előtte tíz percnél. A f'lm, a tévéhíradó, az esti mese vitustáncot jár." De a müszereszek Bodóéktól is dolgavégezetlenül kénytelenek távozni. MEGILLET BENNÜNKET. A tévéműsor nem kenyér. de sok ember mindennapi szórakozása. Szegeden és környékén majd 30 ezer családé már. A televízióadás hozzánőtt napjainkhoz, estéinkhez, befolyásolja hangulatunkat. pihenesünket, meg másnapi munkakedvünket. S így mindjárt másként minősül az egész dolog, mint apró panasz szórakozás-ügyben. Jogász ismerősömet — aki régi tévébarát — annyira fölpaprikázta a gyenge szegedi térerő, hogy tanácsomat kérte: „Nem kellene pert indítani a tévé meg a posta ellen?" Abszurd gondolat — ám érvelését mégis leírom. — Nézzük csak, mi a tévéadás. — Ha nem misztifikáljuk agyon: közönseges szolgáltatás. S mint ilyen, ha nem éri el a kívánt színvonalat, lehet, sőt kell reklamálni annál, aki e szolgáltatásért felelős. Éppen az egyik napilapunkban olvasom, hogy „A lakossági szolgáltatás nem kegy, hanem kötelesség" — márpedig mi havonta 50 forintot fizetünk ezért, s nem kapjuk meg az ellenértéket. (Általában 480 soros képbontást ír elő a szakmai szabály.) Budapesten ezért a pénzért — erről ugye szó esett — nemcsak kifogástalan első programot, hanem második műsort, a feketén-fehéren a színest is veheti akárki. Ezzel szemben Szegeden az egyetlen magyar tévéműsort se láthatjuk normális körülmények között. Ugyanezért az árért kevesebb, rosszabb portékát kapunk, mint a fővárosiak! Vagy szállítsák le a tévé előfizetési díját, vagy legyen rendes szegedi térerő! Hadd tegyem rögtön hozzá, hogy én inkább az utóbbi mellett vagyok. Mert a kritika jogos. Hiába kapni az üzletben nagy teljesítményű készülékeket, ha mit sem ér — mert rossz a vételi lehetőség, A szabadkai adó műsorát (újabban a román tévé műsorát is) megfelelően (a jugoszláv műsort kifejezetten jól!) lehet venni. Jobban mint a magyart. Pedig nekünk a hazai fontosabb, érdekesebb. Már csak azért is, mert a nyelvét megértjük.,. filatíso feSeaa i