Délmagyarország, 1971. szeptember (61. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-22 / 223. szám

4 SZERDA, 1011, SZEPTEMBER 28. Iskola élat­kősóiban A szülői munkaközösség Sok s»ö esik újabban a szülői munkaközösségek sze­repéről, tevékenységéről. Hasznosságukul ugyan senki nem tagadja, de többen erő­sen vitat,|ük aktivizálásuk lehetőségét. Tény és való, non, olyan egyszerű ez a kérdés, mint uhogy kívül­ről látszik. A szülők közül a férfiak áltatában nehezen szervezhetők, mert. már bő­ven el vannak tátva társa­dulml munkával. Az édes­anyákat Illetően pedig év­ről évre tapusztaljuk, hogy egyre többen vállalnak munkát. Ebben a helyzet­NAPI KISLEXIKON rr re § az oszrol Azt, hogy végére ér­tünk a nyárnak, már régen értésünkre udta u szokatlanul korán hűvös­re fordult Időjárás. Am nemesük a hűvösödő Időből, a szekrény mé­lyéről előkerülő meleg ruhadurabokról tudjuk, hogy itt az ősz. Jelzi azt a naptár is. Mert szeptember 23-a az ősz első nupja. 0 Csillagászat és mcteorologla? A cslllugászatl ősz még csuk most kezdő­dik. A Föld északi fél­tekéjén az őszi napéj­egyenlőség napjától — tehát szeptember 23-tól — a téli napfordulóig, december 22-lg tartó évszak. Az ősznek azon­ban meteorológiai Jel­lemzői is vannak, me­lyek megjelenése nem feltétlenül esik egybe a csillagászati ősz kez­detével. A meteorológiai ősz átmeneti évszak, a nyár és « tél között. Az északi féltokén szep­tember, október ós no­vember. Magyarorszá­gon e három hónap alatt a nupl középhő­mérséklet 20 fokról mintegy 3 fokra hűl le, megkezdődnek a fagyok és n napos órák száma mintegy ötödrészeié csökken. 0 A napéjegyenlőség? A csillagászati ősz tehát az őszi nupéj­egyenlőséggel kezdődik. A napéjegyenlőség az uz / Időpont, amikor a Nap középpontja lát­szólagos égi mozgása során az égi Egyenlítőn áthalad. Ennek az ese­ménynek naptári idő­pontja március 21. (a tavasz kezdete) és szep­tember 23. Ekkor a Nap az egész Földön pontosan Keleten kel és Nyuga­ton nyugszik, n nuppnl és az éjszaka Időtarta­ma pedig az egész Föl­dön egyenlő, vagyis 12 —12 óra. 0 A napforduló? A napfordulókhoz kö­tődik a tél, Illetve a nyár kezdete, a tavasz ós az ősz vége. Ekkor u Nap látszólagos égi moz­gása során pályájának legmagasabb pontját a térítőkön éri el. A térí­tők az Egyenlítőtől 23 és fél fokra levő szélességi körök, amelyeken belül a Nap delelési magassá­ga elérheti a 00 l'okot. A térítők között találha­tó a Föld trópusi zónája. A nyári nupforduló Ide­jén a Nap az északi fél­tekén levő Ráktéritőn, a téli napforduló idején pedig a déli féltekén ta­lálható Baktérítőn éri el a zenitet, az égbolton pályájának legmugusabb pontját. Az északi fél­gömbön a nappal hossza a nyári napforduló ide­jén a legnagvobb és a téli napforduló napján a legkisebb. ben pedig elég sok fárado­zásba kerül az ls, hogy el­végzik u család körüli ten­nivalókat. De sokan vun­nak olyanok, akik nem Is szívesen vállalnak ilyen tisztséget. Egyrészt — mondják ők — óvakodnuk beleszólni más család neve­lési dolgába, másrészt attól tartanak — minden ok nél­kül —, ha véleményt nyil­vánítanak, akkor megha­ragszik érte a pedagógus. A szülői munkaközösség megválasztása Ilyenkor szep­tember végén esedékes, s ekkor beszélik meg felada­taikat az új tanévvel kap­csolatosan, s készítik el a munkatervet is. Ügy gondolom, hogy a legfontosabb szempont eh­hez: 1. A szülőket mesz­szemenően „naprukészen" tájékoztassa az. iskola célki­tűzéséiről, feladatairól, u fontosabb kérdésekben val­lott álláspontjáról, s kiemel­kedőbb eredményekről, és megtörtént dolgokról; 2. Elégítse kl a szülőknek a pedagógiai kérdések iránti érdeklődését. Tisztázzon egyes pedagógiai kérdésekot, ismertesse meg a szülőket az állandóan fejlődő oktatás korszerűsítésének mozzana­taival, elképzeléseivel. A tájékoztatás, az előadás azonban lehetőség szerint a saját iskola eredményeiből és problémáiból induljon ki, mert a szülőt sokkal jobban érdejcll. ha konkrétan látja a dolgokat, és érzi a tenni­valókat. Különösen érdekli most a szülőket az osztályozás kér­dése, az új módszerek vetü­lete Iskolai szinten, a. kor­szerű műveltség és az isko­lai tananyag kapcsolata, a szülő és a gyermek viszo­nyának számos kérdése, a túlterhelés elleni küzdelem, a szubad idő kulturált eltöl­tésével kapcsolatos tudni­valók, a reális pályaválasz­tás, harc a dohányzás ós az alkoholfogyasztás ellen stb. Ezenkívül szóljunk mindar­ról, a-mt probléma az iskola életiben. A gyakorlatban nagyon Jó megoldásnak bizonyult, hogy a szülők maguk is végeztek felméréseket egyes témakö­rökben. így például: „Ho­gyan értékelik otthon a ta­nulók az Iskola munkáját", „Miben látják az okát a szülök a gimnáziumi II. osztályos tanulók visszaesé­sének?" „Milyennek látják a szülők gyermekeiknek a szülök és a felnőttek Iránti tiszteletét?" „A magatartás, a kulturált viselkedés ott­hon. és az iskolában" stb. Szenzációsan érdekes, a pe­dagógusmunkában remekül felhasználható anyag jut ezen uz úton a tanárok ke­zébe .,, Tapasztalható, hogy a szülők érdeklődése megnőtt a pedagógiai jellegű olvas­mányolt Iránt. Ennek az Igénynek a kielégítése ér­dekében hasznos, ha az SZMK vezetősége a köny­vesbolttal együttműködve el­készíti a beszerezhető peda­gógiai tárgyú könyvek jegy­zékét. A jó munkához rendkívül fontos az osztály-munkakö­zösségek tevékenységének a megszervezése. Hiába hall­gatnak kitűnő tájékoztatót az SZMK vezetőségi tagjai, ha nem adják tovább az osztályokban. A munka si­kere elsősorban az osztályok érdekében végzett munkán múlik. Ma már uz SZMK­tagok családlátogatása kezd kimenni a divatból. Érthe­tő isi F-gylk szülő sem megy el szívesen a „problémás gyermek" családi körébe. Ezért ls jó a munka lénye­gét és súlyát az osztálykö­zösségekre helyezni, ós na­gyobb szerephez juttatni az osztályfőnököt. Fontos az SZMK-veaetőség kezdeményezőkészsége is. Nagyon sok Iskolai munka­közösség az igazgatótól vér mindent. Ez így nem helyes,' mert ezzel a megoldással csak az igazgutó teendői sza­porodnak, s inkább teherté­tel lesz az SZMK, mint se­gítség. Tájékoztassák min­denről az igazgatót, hívják meg uz összejöveteleikre, kérjenek tőle tanácsoltat és feladatokat, de ezek elvégzé­sében és végrehajtásában le­gyenek aktivak és önállóak. Befejezésül még egy ta­nácsot szeretnék adni az SZMK-vezetöségek újravá­lasztásához. Az SZMK fel­adata többek között az is, hogy a szülők és tanárok között baráti kapcsolat ala­kuljon ki. Hogy ez sikerül­jön, meg kell jól nézni, hogy erre a megtisztelő tag­ságra kiket választanuk meg. Avantgardistá módon viselkedő, megbízatásával visszaélő szülő nem megfe­lelő partner a vezetőségben. Igenis, az Iskolával szem­ben is meg kell adni a tisz­teletet, s aki erre nem ké­pes — akárcsak másutt —, Itt sem alkalmas a vezetés­re. Az SZMK tagjai tehát olyanok legyenek, akik ko­molyságuknál és tekinté­lyüknél fogva a szülök bi­zalma mellett az iskola ta­nári karának a megbecsülé­sét is kivívták, és képesek a szocialista szellemű együtt­működésre. Bánfalvi József A haditechnika újdonságai Halálos darázscsípés A szürke hajótest felett ezüstösen csillogó rakéta le­beg, daruk emelik uz Indi­tótartúlyok elé, Hozzáértő matrózkezek Irányítják he­lyükre a félelmetes fegyve­reket. A rakétás gyorsnaszá­dok készülnek harci gyakor­latra, Nagy meglepetést keltettek megjelenésükkel ezek a für­ge, első látásra parti őrha­jóknuk tűnő naszádok. Táv­irányított szárnyas lövedékeik jelentős hatótávolságukkal és nauy találati pontosságukkal előkelő helyezést biztosíta­nak a szocialista hadseregek haditengerészeti flottájában a gyorsnadászoknak. A nyu­gati tengeri hatalmak most fejlesztik csak ki hasonló felszíni hajólkat. A hajók rendeltetése első­sorban a nugyméretü vízfel­színi célok megsemmisítése a parttól távol, A hajók irá­nyítása és szárnyas lövedé­keik indításának előkészítése teljesen automatizált. Felépí­tésük és korszerű fedélzeti berendezésük, elektronikus műszerparkjuk bonyolult Időjárási viszonyok között ls alkalmassá teszik őket hure­feladataik sikeres megvalósí­tására. Szárnyas lövedékeik nagy hatótávolsága párosítva a fe­délzeti felderítő műszerek érzékenységével, megóvja a gyorsnaszádokat az ellenség tüzétől. Szárnyas lövedékeik viszonylug kis méreteik kö­vetkeztében nehezen észlel­hetők és kevésbé sebezhetők a NATO-hajóegységek légvé­delmi rakétarendszerei által. A „darázs" kiereszti fullánkját Létük emiatt ls komoly gon­dot okoz a NATO tengeri haderőinek. A gyorsnaszádok idegköz­pontja az elektronikus vezér­lőterem, melynek műszerei a beérkező adutok ulupján fel­kutatják a célokat, követik uzukat ós a kellő pillanatban Indítják a szárnyas lövedé­keket. A rakétalövedékek In­dítás előtt a hajófedélzet két oldalán, hermetikusan zárt tartályokban várják a pa­rancsjelet. A cél megközelí­téséig a gyorsnaszádtól ér­keznek a távirányított pa­rancsjelek. A célközelben a szárnyas lövedék önirányí­tásra tér át és fedélzeti cél­koordinátora teljes pontos­sággal kormányozza az álló vagy mozgó céltárgyra. A rakétás gyorsnaszádok találó elnevezés alatt vonul­tuk be a NATO-hadseregek „gondgyüjteményébe", A két indítótartályos, .kisebb na­szád, a „szúnyog" közúti jár­müveknek ls becsületére vá­ló, 80 km-es óránkénti sebes­séggel hasítja a vizet. Mesz­szire ható rakétái mellett Ikercsövű légvédelmi gép­ágyúk egészítik ki fegyver­zetét A négy Indítótartályos „da­rázs" csupásmérő ereje ért­hetően nagyobb, sebességben pedig ulig marad el kiseb­bik társától. Élelmes betörők ~ — Éppen jó, hogy Jön, ked­ves uram, úgysem találtuk meg a kulcsokat. Lesz szíves most nyomban előadni! Emléküket őrzik az utcák 14. DÉRYNÉ ÜTCA 1950 óta szerepel a térképen. Déryné Szép­pataki Rózsa (1793—1872), az első magyar ope­raénekesnő, a vándorszínészet korának legnép­szerűbb művésznője. 1827 és 1846 júliusában vendégszerepelt Szegeden. I»ÖZSA GYÖRGY UTCA A Víz után Petőfi utca volt ez az új utca. Nyilván azért, mert merőlegesen csatlakozott az Arany János és a Vörösmarty utcára: a név­egyuites megteremtése az elnevező bizottság he­lyes, tudatos szándékúról tanúskodik. Amikor azonban a Szabadkai sugárutat Petőfi Sándor sugárútnak nevezték, 1899 után a kettős elneve­zés zavaróvá vált. 1910-ben e kettősség kiküszö­bölésére Balogh Károly tanácsnok azt javasol­ta, hogy a Petőfi utcát a város országgyűlési képviselőjéről, báró Bánffy Dezsőről nevezzék el. (Ugyanakkor a Kossuth Lajos sugárút elne­vezésével szintén fölöslegessé vált Kossuth ut­cát Lázár György polgármesterről óhajtotta vol­na elkeresztelni!) A íővárosi és bécsi lapok gú­nyos visszhangja, hogy Szegeden Petőfit Bánffy Dezső, Kossuthot Lázár György akarja kitúrni a helyéből, megrettentette a javaslattevőt, így maradt minden a régiben. Horthy Miklós (1888 —1957) kormányzó, az ellenforradalmi rendszer vezetője és jelképe 1926-ban már ellenkezés nélkül foszthatta meg Petőfit szegedi utcájától. A fölszabadulásig tehát Horthy Miklós utca volt. Dózsa György (1470—1514). a purasztháború vezére, a Szegedi Nemzeti Bizottság javaslatá­ra 1945 júniusában lett a mai névadó. A sze­gedi Dózsa-hugyomány ezt kellően meg is okol­ja. Serege a hagyomány szerint ttt vonult Nagy­lak ala, a tragikus bukás színhelyére, majd Zá­polya a parasztvezér levágott fejét ide küldte, Pálfy bírónak, akinek a húzábun állítólag ne­velkedett. A levágott főt n hagyomány szerint, melyet Juhász Gyula számos költeményében megfogalmazott (Dózsa feje, Dózsa után, Toro­zás), ttt földelték el, az alsóvárost templomot környező cinteremben, sírkertben, Juhász Gyu­la szép szavával: öskertben. Dózsa fejét itt adták Sí a földnek. Mikor megjárta már a zord bitót. De hallgat róla most a csöndes őskert. Magyar titok. De még beszélni fog! (Az alsóvárosi temetőben) DUGONICS TÉR Az Árpád tér kapcsán már elmondtam, hogy valaha egy volt a kettő, s a neve. melyet 1826 ota ismerünk, Búza piarc, majd Búza Piac, ké­sőbb (1859-ben van rá első adatunk) Búza tér volt. Dugonics András (1740—1818) szobrának, az első szegedi köztéri szobornak fölállításakor (1876) lett a térnek a reáltanodával (a mai köz­ponti egyetemmel) elválasztott nyuRRti fele Du­gonics tér, K maradt a másik — a leendő Ár­pád tér — Buza piac, Búza tér a Vfzlg. Utána költözött a búzapiac a Szent István térre, A kettő között: « reáltanoda felépülése és a Dugonics-szobor fölállítása, tehát 1873 és 1876 között. Tanoda térnek is hívták. Dugonics Andrásnak ekkor már volt Szege­den utcája; 1848-bun először, majd 1880-ban másodszor ls róla nevezték el u korábbi Szent György utcát. Dugonics neve sokáig a szegediség jelképe volt. Mint a magyar regény megteremtője. Je­lentősen hozzájárult a 18. é,s 1«. sz, fordulóján a nemzetté válás eszmei előkészítéséhez, egy­szersmind a polgárosodás folyamatához Ezt még maradandóbban szolgálta népköltészeti gyűjtésével, elsősorban a halála után, 1820-bun, Szegeden, Grünn Orbán nyomtatómühelyében két kötetben kiadott, páratlan bőségü szólás- és közmondásgyújteményével. a Magyar példabe­szédek és jeles mondásofc-kal. De mint a „ki­rályi tudományok oktatója", azaz a matematika egyetemi tanára, előbb Nagyszombatban, majd Budán, végül Pesten, szintén beírta nevét a magyar művelődéstörténetbe. 1784-ben megje­lent A tudákoshágualc két könyvel című. algeb­rát és geometriát tárgyaló munkájúban meg. alapozta a magyar mennyiségtani és természet­tani müszókincset. Nem engedelmesekedett II­József németesítő rendeleteinek, s tilalom elle­nére továbbra is magyarul és latinul tanított. Történelmi drámáival egyszerre szolgálta a nemzeti öntudat ápolását és a magyar színjáték kibontakozását. Nagy tisztelője volt Csokonai Vitéz Mihály. Hagyománya továbbélt a szegedi kegyesosko­lában. s ennek ösztönző szerepe volt Csaplár Benedek, Löw Immánuel és Kálmány Lujos néprajzi, népköltészeti érdeklődésének kibonta­kozásában. Az ő nevében alakult meg 1892-ben Szeged Irodalmi és tudományos egyesülete, az 1949-lg működött Dugonics Társaság. Péter Lássló (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents