Délmagyarország, 1971. szeptember (61. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-22 / 223. szám

WttRDA, Hm. SRRrTF.MBr.R 22. A természet­filmek átütő sikere A Vadászati Világkiállítás alkalmából megrendezett el­ső nemzetközi természet­íilm-íesztivál, amelyre 160 filmet neveztek be, átütő si­kert aratott. Hárs Mihály filmrendező, a filmfesztivál igazgatója elmondotta: a filmesek most is ugyan olyan forgalmat bonyolítanak le, mint a fesztivál napjaiban. Akkora az érdeklődés, hogy alig győznek eleget tenni a meghívásoknak és tárgyalá­si ajánlatoknak. Bebizonyo­sodott, hogy a nézőket sok­kal jobban érdekli ez a téma, mint azt a szakembe­rek, vagy akár maguk a forgatók gondolták volna. Éppen őzért a filmfesztivál lényegében be sem fejező­dött, a vetítéseket folytat­ják) és így azoknak ls, akik nem látták az eddigi elő­adásokat, módjuk van meg­tekinteni a ritka hazai és külföldi alkotásokat. A televízió az összes ha­zai és külföldi filmet meg­vásárolta. öt-öt arany, illet­ve ezüst és 13 bronzérmes alkotás került a televízió müsortárába; ezeket az alko­tásokat az őszi és a téli hó­napokban folyamatosan be­mutatják. A filmrendező elmondot­ta: a nemzetközi zsűri azt indítványozta, hogy a nagy sikerre való tekintettel két­évenként Magyarországon is­mételjék meg a fesztiválokat. A javaslatot tetszéssel fo­gadták a filmszakma vezető köreiben — ezt bizonyítják az elmúlt napok tárgyalásai. Egy újabb fejlemény: dr. Jean Duceaur, a franciaor­szági allosi amatőrfilmfesz­tivál elnöke azt javasolta, hogy minden évben tartsa­nak nemzetközi természet­film-fesztivált; felváltva Niz­zában és Budapesten. Nagy István pasztelljei A nehézsorsú emberek in­dulatai mozgatták Nagy Ist­ván (1878—1937) pnsztellkré­táját. Az a 32 képe, mely emlékkiállításán, a Móra Fe­renc Múzeum Horváth Mi­hály utcai képiárában lát­ható, ezt bizonyítja. Táj­ember-állat hármas szinté­zise jelenik meg a rajzo­kon. Az ember-táj-állat egy­szerre és együttlátása, sze­retete rajzoltatta vele sötét, mély Indulatoktól fűtötten is humánus képeit. Az egy­szerű, nagy és zárt formák, világos szerkezet, képi egyensúly és tiszta stlüzáctó jellemzi. Erdély balladás vi­lágát hozza közel hozzánk. A tájat, az állatokat az erdé­lyi házak, a Gyilkostó, a Birkák a hegyen című ké­pein. Az e tájból vétetett és kemény, szívós anyagból gyúrt munkásembert az Er­dőszélen és a Kaszálók lap­jain ismerhetjük meg. Al­földi tájat idéz a Tehenek a parton és a Félegyházi ta­nyák című pasztellkép. Meg­jelenik lapjain a Bakony vi­lága is. Szinte szimbolikus a Lovas tájkép. — Kikristályo­sodott jelképe a „bús ma­gyar sorsnak". Csendéletei­re a virágokat az erdélyi he­gyek lunkáiról szed le. Leányka-portréja a tartás nyugalmának és a kendő és szem kék ritmusának szép harmóniája. Sötét tónusú pasztellképek Nagy István alkotásai. Sö­tétzöldek, szürkék, feketék dominálnak jelezve a sze­génység, a táj és állatai szo­morú, közös sorsát, egymás­ban feloldódását és egy­másban megújulását — fel­támadását. T. L. Csehszlovák—magyar baráti találkozó Szegeilen A Hazafias Népfront Csongrád megyei elnöksége a budapesti Csehszlovák Kultúrával közösen szeplember 20-án és 21-én Makón, Pitvaroson és Szegeden baráti ta­lálkozókat hívott össze, E két napon a népfront vendé­geként megyénkben tartózkodott Jan Gothe, a Csehszlo­vák Kultúra igazgutóhclyett ege és Klara Bencskó, a Csehszlovák Kultúra kultúrr eferense. A látogatás első napján, szeptember 20-án, hétfőn a kora délutáni órákban talál­koztak a makói járás párt­ós állami vezetőivel, a tö­megszervezetek képviselői­vel. A járás községei közül Pitvarost keresték fel, ahol baráti eszmecsere során is­merkedtek a község vezetői­vel, valamint a helyi ered­ményekkel, gondokkal. Pit­varoson a Vörös Csillag Tsz üzemegységeit nézték meg, majd este a filmszínházban nagygyűlésen találkoztak a község lakóival, Jan Gothe Igazgatóhelyettes a nagygyű­lésen Ismertette e csehszlo­vák nép országépítő munka­ját. Tegnap, szeptember 21-én, kedden délelőtt Szegeden, u KISZÖV székházát keresték fel a csehszlovák vendégek, ahol a kisiparosok munká­járól kaptak átfogó képet. Ezt követően a szegedi Vas­ipari Ktsz üzemébe látogat­tak, Így közvetlenül képet alkothattak a ktsz-ek tevé­kenységéről, Kora délután városnéző séta keretében Is­merkedtek a megyeszékhely­lyel, s Szeged új lakónegye­dével, Tarjánnal, majd fel­keresték a Móra Ferenc Mú­zeumot és a Somogyi Könyv­tárat, A Hazafias Népfront székházának klubjábun dél­után 4 órakor baráti talál­kozóra került sor, Jan Gothe tájékoztatót adott u Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság helyzetéről, A találkozón a népfront szegedi aktivis­tái, valamint a tanárképző főiskola szlovák tanszékének hallgatói vettek részt. Zenebona éjjel-nappal Kovács István. (Bécsi krt, nappal tart a „zene". Más 6.) olvasónk kérdezi: miért országokban, kisebb váro­nem tiltják meg Szegeden, sokban ls tilos a járművek­hogy tülköljenek az autók? nek dudálni! Némelyik dallamkürtje fél De milyen igaza van ol­operaáriát énekel, és éjjel- vasónknak! Megfagyunk! POSTALADAJA „Legyen ez a rovat az em­berek nevelésének, mcgjob­bftásának rovata! Ügy vélem, sőt: hiszem, hogy az újság­írók jó cikkekkel, s az ol­vasók — azzal, hogy őszin­tén szólnak egymással — jó ügyet szolgálnak, ha azt tű­zik ki célul, hogy tanítsuk meg egymást szépen, egy­más háborgatása nélkül élni, egymásnak jó szívvel segí­teni". Ezt M. Lászlóné olvasónk írta. Nem teszünk hozzá semmi mást: ez minden tö­rekvésünk, nemcsak ezzel u rovattal, de lapunk minden sorával. Végül ki felel? Hosszú levelet írt egy ol­vasónk („PUóta" jeligével) arról, milyen nehéz helyzet­ben vun, Tíz éve gépkocsi­vezető, ©z második munka­helye. Rendszeresen késő este végez, de reggel, sok­szor fáradva, klulvatlanul ül a volánhoz. Minap — csak próbakép­pen —., megállt egy presszó előtt, mondván: igen fáradt, inna egy kávét. Ha hiszik, ha nem, megnehezteltek rá az utasok! Ugyanis siettek volna. Emlegették is: most aztán jó lesz. behozni ezt a tízpercnyi időt. O pedig nem merte megmondani, hoRy a szabályok szerint neki az útviszonyoknak, •még a forgalomnak megfe­lelő sebességgel szabad csak hajtania. „Bevallom, kény­telen voltam gyorsan haj­tani. Aki »pilóta«, talán megérti, van Ilyen lehetet­len helyzetben az ember, de utólag szégyellem, és sze­retném legalább így elmon­duni: sok kollégám ül fá­radtan a volán mellett, és sok főnök "Siet-, legalábbis, amikor úton vun. Veszélyes üzem a gépkocsi — én nem hagyom magam többet so­ha sürgetni. De akkor már­is feladhatom a hirdetést, hogy állást változtatnék. Tiz évvel ezelőtt úgyszólván szó­rakozás volt a ml munkánk, ma Idegtépő feludut: a gépkocsik száma megsokszo­rozódott, az utak állapota alig javult. Törődjön valaki ezzel a gonddul ls!" Reméljük, uzok is olvas­sák ezeket az őszinte soro­knt, akiknek szól. Az ő biz­tonságukról is szó van, meg mindenkiéről, aki közleke­dik! Két levélírónk is „fagyos" témáról ír. Korai? Dide­regve írjuk e sorokat: aktu­ális ebben a korai, hűvös őszben! „Nincs — tudtommal — eszkimó ősöm, bevallom: Igen fázom, hiszen Jéghideg a fűtőtest modem lakásom­ban, és ahhoz ugyan mit szólna az IKV, ha tábortü­zet raknék szobám köze­pén?" — írja Bátonyl Jó­zsef, s ne nevessünk: keserű humor ez. Fáznak sokan, mert a naptár szerint fűte­nek, nem pedig az időjárás szeszélyét ellensúlyozva. Hogy nincs ímeg a „kívánt" napi középhőmérséklet? Való igaz. De megvan-e áp­rilis végén, május elején, amikor akarjuk, nem akar­juk (avagy: a „többség kí­vánságára") elfűtlk u mara­dék szenet? Halló, IKV! Fáznak u ki­csi gyerekek, u betegeit, az öregek. Másik levélírónk arról pa­naszkodik, hogy szeretne nagyobb fűtőtestet szereltet­ni, de nem lehet. „A vállu­lut X forintért 20 fokos hő­mérsékletet köteles biztosí­tani. Ez nem humánus, sze­rintem. Mert villanyáramból, gázból annyit fogyaszthatok, umennylt szükségesnek tar­tok. De a lakás hőmérsékle­tét tekintve kl vagyuk szol­gáltatva, mert valaki kita­lálta, hogy nekem X hőfok elég. Ésszerű-e, hogy fázzak, ne tudjak dolgozni csak Bérletesek N évtelenül szerepeltetem a buszvezetőt, szándé­kosán igy, mert bár az alább kővetkező észre­vételek, megfigyelések egy személytől származ­nak, bármely jószemű buozvezető elmondhatná. — Innen a vezetőfülkebői visszatekintve, érde­kes, szövevényes képet kap az ember az utazóközön­ségünkről. Tabla jelzi a kocsi oldalán, hogy ezen az ajtón csak bérlettel szabad felszállni. Vannak, akik a közös dolgaink megkönnyítése érdekében már vára­kozás közben előkészítik bérletüket, és azonnal fel­mutatják, amint fellépnek a kocsiba. Ezek többsége Idős ember, nyugdíjas, férfi, nö egyaránt, ezek meg­tanulták a fegyelmet az életben. Következzenek a többiek. — Nehogy udvariatlansággal vádoljanak, a nőkkel kezdem. Persze azokkal, ákik felszállás előtt nem ké­szítik elő a bérletüket, Az egyik típus fellibben, nem törődik azzal, hogy öten-iiatan készülődnek még mö­götte, megtorpan, kinyitja a táskáját, megszokott he­lyéről előveszi a bérletet, és lapos mozdulattal meg­mutatja, A/íán visszateszi a táska megszokott reke­szébe, s akkor indul csak el a kocsi belseje, vagy va­lamelyik közeli ülőhely felé. — Ezt a típust negatív Irányba a több táskával, szatyorral érkező nőutasok követik. Ök se készítik elő a bérletüket, ők is megtorpannak, mit se törődve a hátuk mögött sorakozókkal, ok .is felnyitják u tás­kájukat. ám a bérletüknek nincs megszokott helye, nem találják, akkor belekotornak a szatyorba. Idege­sen kutatnak a csomagok között, végül előkerül a bérlet, akkor rám mosolyognak diadalmasan: ugye, megtaláltam! — De akad olyan nö is, aki kezébe se fogja a bérletet, csak a táskáját nyitja tel egy pillanatra, s mindenestül odatartja felém. A felnőtt, Idős bérletese­ken kívül legkevesebb bajunk a gyerekekkel vun, ök büszkék a bérletükre, határozott mozdulattal mutut­ják fel, s nem gátolnak senkit a mozgásban. — Higgye el — fejezi be a tanulságos tájékozta­tást —, nem könnyű feladat nekünk a gondos veze­tés izgalmai mellett a bérletek ellenőrzése. Persze, az emberek nem egyformák, nem kívánhatjuk uz elő­írások azonus betartását mindenkitől, de miután H buszon egyenjogú utasok utaznak, nemcsak a mi munkánkat könnyítőnek meg azzal az apró figyel­mességgel, hogy nem a kocsiban kotorásznak táskáik zegzugaiban a bérletekért, hanem az útitársaikért is, akik rendesen Igazodnak az írott és íratlan Közleke­dési szabályokhoz. Ormos Gerö A JA TE Stúdiója Színház az ifjúságnak — Hallá, Szent Péter? A Jóistent kérem. Azt mond­ták, talán ő el tudja intézni, hogy akkor fútsenek, amikor hideg van. azért, mert „nem lehet" ki­számítunk hogy ennyi és ennyi plusz fűtőfelülettel (amit szeretnék beszereltet­ni még), bizonyos összeggel magasabb díjat fizessek? Olvasónk nem irta meg, írásban kérte-e az IKV-tól, hogy nagyobb fűtőtestet csi­náltathasson? De úgy érez­zük, okfejtése világos, igaza van. Rossz közérzet-konzerválva Még ez év májusában fel­ásták utcánkat, hogy a földgázvezeték csöveit el­helyezzék — írja Schmidt Józsefné (Partizán u. 7,), De a munka nem halad, az ár­kok feletti átjárók tönkre­mentek. Se a gáz nincs ké­szen, se tüzelőt nem tu­dunk hozatni a rossz, fel­dúlt út miatt. Győződjenek meg, milyen állapotok van­nak a Partizán utcában. Meggyőződtünk. Nehezen úsztuk meg ép bokával a terepszemlét. Épp ezért kérdezzük: nem lenne jó, ha megütné vulaki ott a boká­ját? (Na, nem t^ lakók, ők szenvedtek már eleget!) Az újszegedl Fürj utcá­ban ugyanez a helyzet, az­az: tavaly ősztől májusig ez volt u helyzet, azótu úgy, Miért nincs? Balogh Lajosné (Lenin krt. 38.) azt kérdezi: miért nem kapni nálunk tejport? Jó lenne tartaléknak, arra az esetre, ha elfogy a tej, avagy éppen süteménybe, ha kellene. Más országok­ban éppolyan természetes, hogy van az üzletekben, akár a kakaó. Tényleg: miért nincs? ahogy betemették uz árko­kat, de a nyomáspróbu és a bekapcsolás csuk móka volt, fűteni máig se lehet — irta K. Zoltán, sok szomszédja nevében ls. A gázművek főmérnöke, Galambosi István kérdé­sünkre azt felelte, még e hét végén bekötik a vezeté­ket a Fürj utcábun, eddig késett az engedély. A Fürj utcul didergők nevében re­méljük, nem kell többet szót se ejteni erről az ügyről, A vállulut sok nehézség­gel küzd, köztudott. De, ha hol Itt, hol ott dolgoznak, semmi munkának se lesz hónapokig befejezése. Az emberek rossz közérzetét pedig hónapokra — konzer­válják. Vagy lassan mély­hűtlk? Üzenetek Takács Lajosnak: minden étteremben van panasz­könyv. Kérje el, írja bele, ha kifogása van. Árva Lajos (Pipacs u. 8.): Az ügyben szíveskedjék a városi tanács szolgáltató üzemének ve­zetőjéhez fordulni. B. An­talné (Sajka u. 5.) Képtele­nek vagyunk segíteni. Gye­rekek százai nem jutottak be az óvódákba, sajnos. A JATE Egyetemi Stúdió­ja a tudományegyetem és a Szegedi Nemzeti Színház kö­zös vállalkozása. Az egyetem hozta létre, adta a helyiséget, a berendezést, u felszerelést — teremtette meg a lehoto­séget. Az igy létrehozott Stú­dióban általában a színház művészei játszanak. Az Egye­temi Stúdió vezetője Paál István, A két intézmény kap­esolutánuk koronája, vállal­kozásuk kiciüuotodáta olyan közös produkció lehet, ahol U színház profi színészeinek tudása, szakmai tapasztalatú, művészi felkészültsége és az Egyetemi Színpad tugjainak szabad szelleme, lelkesedé­se, avantgárd játékfelfogása ötvöződik, Ilyen amatőr-pro­fi közös vállalkozás hazánk­ban szinte előzmény nélküli, csak a 28. Színház csinált hasonló kísérletet. • Szorító hiány és sürgető Igény szülte az Egyetemi Stúdiót. A szegedi három ta­gozutos színházban a legkö­rültekintőbb műsorpolitika mellett ls maradnak kihasz­nálatlan energiák, felfede­zetlen képességek, alvó le­hetőségek. A Stúdió ulkul­mut, lehetőséget kíván adni a potenciálisan felgyűlt energiák levezetésére. Más­részt az egyetemi-főlskolu Ifjúság modern színház felé vonzódása, drámu-ígénye mozdította meg az eddig szunnyadó lehetőségeket. Az egyetem felajánlotta termét, berendezését, felszerelését, így u színház művészei lehe­tőséget kúpnak u Játékru, u kísérletezésre. • A műsorterv készítésénél több szempontot kellett fi­gyelembe venniük a Stúdió vezetőinek. Elsősorban az egyetemi-főiskolai Ifjúság­nuk kívánnak játszani, nem mondva le arról, hogy a Stúdió Szeged egész ifjúsá­gának ukar szírházi fóruma lenni. Az első, most induló évadot kísérleti évnek szán­ják. Három bemutaló szere­pel a programban, három különböző stílus, téma — három különböző világ. Mindez azért, hogy minden­ki megtulálhassu u neki leg­szlmpatlkusabhut, a számára legkedvesebbet, a hozzá leg­közelebb állót, Az első be­mutató október 2-án le**, Örök Elektra címmel önálló, belső műhelymunkával ké­szült darubjuktil mututjúk be. Újszerű, érdekes, mo­dern, kísérleti produkciónak Ígérkezik, ahol együtt Ját­szik profi színész és egyete­mista műkedvelő. Az Egyetemi Színpad po« lltlkut uvantgurd stílusát­szellemét kívánják tovább­fejleszteni. Darabjukkul a XX, század elbukott forra­dalmainak és mártírjainak szeretnének méltó emléket állítani, A második bemu­tató, melyet februárra ter­veznek. a XX. század kül­földi drámaterméséből vá­lasztott két egyfelvonásos, E. Albee Állatkerti történet ég H, Pintér Étellift elmü da­rabja, Harmadik bemutató­ként egy mai, fiatal mugyur szerző drámáját kívánják s/ínpuclru állítani. A Stúdió szervezi ezután a színház művészeinek ön­álló estjeit is. Kockázatos váltakozás as Egyetemi Stúdió, önmagá­nak kell elturtunia önrrwgát. Igaz, a színészek lelkesedés­ből, művészi alázatból, túl ­sadalmi munkában játsza­nak, és ar. egyetem díjtala­nul biztosítja a termet, fel­szerelést, de a technikai sze­mélyzetet, a szükséges unyu­got, munkát fedezni kell. Erre fedezet pedig csak a tiszta bevételből lehet. A közönségnek, elsősorban Sze­ged színházat szerető tanuló, ifjúságának kell kimondani uz igent vagy a nemet, el­dönteni, akarják-e, kell-e az ú,1 színházi lehetőség. A kö­zönség passzivitása, érdekte­lensége halálos (télét, Lelkes, várakozással teli, érdeklődő, aktív közönséget vár a Stú­dió. Üj színház' lehetőség szü­leteti Szegeden, színház az Ifjúságnak, Érezze mugáénak mindenki akik csináltak, és akiknek csinálják, Tandl La jog i

Next

/
Thumbnails
Contents