Délmagyarország, 1971. szeptember (61. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-14 / 216. szám

8 CSÜTÖRTÖK, 1971. SZEPTEMBER 102. Az anyatejD. F. felesége elmúlt héten szült, de csecsemőjét betegsége miatt táplálni nem tudja. Olvasónk szeretné tudni; van-e lehetőség arra. hogy csecsemőjük kapjon rendszeresen anyatejet, amíg meg nem erősödik, vagy felesége meg nem gyógynl. A társadalombiztosítás keretében a dolgozó és családtagja részére térítésmentesen járnak többek között az anya- és csecsemővédelem érdekében szükséges gyógyszerek, tápszerek, anyatej stb. Tehát a rendelkezések értelmében a biztosított dolgozó csecsemőjének a betegségi biztosítás keretén belül ingyen jár az anyatej. Az anyatejet az állami egészségügyi szolgálat gyermekgyógyász szakorvosa, az egészségvédelmi szolgálat tanácsadó orvosa, azokban a községekben, ahol ilyen nem működik, a körzeti orvos javaslatára szolgáltatják ki. Az anyatej természetesen csak szükség esetén rendelhető, illetve írható fel a társadalombiztosítás terhére. Például: olyan esetben rendelhető, ha az újszülöttet az anya nem tudja anyatejjel ellátni, táplálni, vagy ha az újszülött anyja meghalt. Ilyen esetekben az anyatej a csecsemő részére kéthónapos koráig jár. Továbbá olyan esetben is jár az anyatej, ha a csecsemő koraszülött és anyjának nincsen elegendő teje, vagy ha a csecsemőt mesterségesen táplálják és fejlődésében visszamaradt, ilyen esetben a csecsemő részére háromhónapos életkoráig lehet ingyenes anyatejet kiszolgáltatni. Olyan esetben, ha a mesterségesen táplált csecsemőnek súlyos heveny vagy idült emésztőszervi megbetegedése van, vagy ha a csecsemő életben maradása anyatej nélkül nem biztosítható, az anyatej a csecsemő gyógyulásáig jár, legfeljebb azonban az egyéves kor betöltéséig. A biztosított díjtalan anyalejre való jogosultságát az orvosi gyógykezelésre jogosító biztosítási igazolvánnyal igazolja. Az állami vagy közületi üzemeknél, hivataloknál az alkalmazottak — biztosítási igazolvány helyett — a részükre rendszeresített és kiadott állandó jellegű üzemi, hivatali igazolvány alapján igényelhetik az anyatejellátást csecsemőjük részére. A közszolgálati alkalmazottak pedig félárú vasúti jegy váltására jogosító MÁV arcképes igazolvánnyal igazolhatják jogosultságukat. Olvasónk a fentiek szerint csecsemőjük részére felesége betegsége idejére, de legfeljebb két hónapra díjtalan anyatejellátást igényelhet. Dr. V. M. I. KERÜLET Házasság: Palágyl János és Galzó-Polyák (bolya, l'óldesl Lajos os Márta Ilona, Nátly László és Molnár Anna, Tóth László és Györkéi Viktória, Tóth György és Szigetvári Edit, Sándor János és Palotás Piroska, Ugray Zoltán és Kéri Mária, UJvuri Béla és Varga Ibolya, Tóth Sándor és Farkas Piroska, Mocsal Zoltán és Vedres Zsuzsanna, Kakonczol László és Nagy Erzsébet. Németh István es Pizsicki Ágnes, Czáp József és Fenyvesi Klára, Szegedi Ferone ós Prónai Eszter, papp Elek és Somfai Eva házasságot kötöttek. Születés: Vér Lajosnak és Budai Borbálának Erika. Kardos Lászlónak és Szél Máriának Eva. Fülöp Ferencnek és Borza Katalinnak Ferenc, Vindecker Józsefnek és Ferber Máriának Edit. Buborék Lajosnak és Szécsl Piroskának Zsuzsanna Mária, Lehotai Ferencnek és Jernel Katalinnak Ferenc, Hatvani Jánosnak és Hankó Máriának Tünde, dr. Tóth Sándornak és Böröcz Katalinnak Balázs. Förster Lutznak és Gyürefi Máriának Jörg, Soós Dezsőnek és Pesti Juliannának Dezső Zoltán. Soós Dezsőnek és Pesti Juliannának Rita Judit, TaJti Mihálynak és Beleznal Máriának Péter Mihály. Török Imrének és Balogh Irénnek Zsolt Imre, Újvári Mihálynak és Gulyás Annának István, Szalma Lajosnak és Polecz Annának Anikó, Borbély Istvánnak és Majláth Juliannának István, Csiszár Józsefnék és Sastyin Margitnak Zsolt. Lakatos Ernőnek és Bakró F.dltnek Ernő. Komáromi Józsefnek és Mosó Erzsébetnek József Norbert. Tóth Elemérnek és Balog Saroltának Szilvia Gabriella, Vajnal Lajosnak és Kenéz Margitnak Zsolt Róbert, dr. Schneider Imrének és Berkó Györgyinek György nnyaköiiYvi hírek József, dr. Mayer Lászlónak és dr. Hegedűs Mariának László, Szekeres Bélának és AbrahámTandari Piroskának László. Márton Sándornak és Kurai Juliannának Szilvia Ilona, Perlaki Antalnak és Németh Máriának Antal, Bense Sándornak és Zádori Ilónának Anikó, Jójárt Györgynek és Pigniczki Erzsébetnek Gyula, Nemes Károlynak és Gál Zsuzsannának Ágnes, Tóth Károlynak és Márton Klárának Károly, Imrei Józsefnek és Kis Katalinnak Timea, Kecskés Istvánnak és Bugyi Valériának István, Szabó Jánosnak és Miklós Ilonának János. Kamenszky Péternek és Mácsanszky Ágnesnek Dóra Judit, Vas3 Antalnak és Kollár Irénnek Csaba. Farkas Györgynek és Bíró Teréznek Attila, Baksa Mihálynak és Nagy Rózsának Rózsa Andrea. Kenéz Antalnak és Aradán Erzsébetnek Gabriella nevű gyermekük született. Halálozás: Herneczky Kálmánné Boda Gizella, Kuncz Sebestyénné Mcgán Flóra, Nagy Sándor, Szalma András, Káposzta Istvánné Varga Ilona, Magyar Lajos, Keresztesi István, Nagy Károlyné Kecskés Borbála. dr. Balázs Sándorné Csikós Margit, Suki Károly, Pintér Dezső, Vas Rezső, Ábrahám József. Sáfár Sándorné Cserna Erzsébet, Báló Mihályné Bakacsi Ilona, Déri Györgyné Vajdik Irma, Kósa György meghalt. n. KERÜLET Házasság: Gémes Sándor és Sajtos Zsófia, Ördög Sándor és Juhász Margit Zsuzsanna, Vágó Károly László és Király Rozália. Dobó József ós Ónozó Aranka Mária, Mészáros István és Fekete Mária Ágnes, Révész Imre és Morvái Piroska Julianna, Bán Gyula Béla és Jakus Mária Magdolna, Lakatos Ferenc Pál és Rácz Jusztinia Mária házasságot kötöttek. Halálozás: Dobra Kálmán, Hamza Antal, Pálíi István meghalt m. KERÜLET Házasság: Halmai János Gyula és Király Klára, Szűcs Imre és Bóka Klára, Daróczi Károly Tamás és Krauzer Zsuzsanna Klára, Kunst László és Böde Julianna, Bogán László és Llppai Klára Erika házasságot kötöttek. Születés: Bálint Mihály Ferencnek és Kocsis Erzsébetnek Zsolt Mihály, ördög Gellértnek és Nyári Ilonának Gellért Gábor, Szecsel Ferenonek és Szekeres Ilonának Zoltán, Lakatos Gézának és Simon Márta Magdolnának Géza, Kovács Emil Adáimnak és Ball Máriának Andrea, Molnár Istvánnak és Vass Borbálának István, Rakó Ferencnek és Neller Erzsébetnek Anita. Benkő Jánosnak és Ábrahám Rónának János. Mikus Károly Endrének és Kovacslk Erzsébetnek Károly István, Huszka Sándornak és Tomalik Klárának Klára, Németh Istvánnak és Berki Máriának Mária Edina, Pokrián Lászlónak és Horváth Katalinnak Katalin. Szűcs Istvánnak és Lánczl Rónának István, Dóró Józsefnek és Kocsis Ilona Juliannának József. Szabó Ferencnek és Deák Ilonának Ferenc nevü gyermekük született. Halálozás: Abrahám-Furus Jrtzsefné Gausz Katalin, Pataki Jánosné Zental Ilona, Faragó István, Bánfl Ferencné Pósa Viktória, Juhász Pál, Léber Gyula meghalt. Sugárárlalom prognózis A biológusok mindmáig törekednek annak megértésére, miért nem egyformán ellenállók az emberek a sugárzással szemben: az egyesek számára minden bizonnyal halálos sugárdózis viszonylag veszélytelennek mutatkozik másik számára. Felmerül tehát a kérdés: lehetséges-e a közvetett biokémiai és fiziológiai tényezőkből előre megmondani a veszélyeztetettség valós zípű fokát? Az egereken végzett kísérletek (ezeknél az állatoknál megtalálható az emberre jellemző összes alapvető biokémiai folyamat) lehetővé tették, hogy a tudósok kidolgozhassák a sugárérzékenység egyéni értékelésének módszerét. Az előzetes adatokból ítélve az értékelés pontossága közel 80 százalékos, bár igen sok személynél még sokkal pontosabb előrejelzés lehetséges. Hogy milyen nagy jelentőségűek ezek az eredmények, jól mutatja, hogy mindeddig nem találtak egyetlen olyan biológiai mutatót sem, amely megfelelően megbízható mérője lett volna a sugárérzékenységnek. Hogyan sikerült a radiológusoknak „kiszedni" a természetből ezt a meglehetősen titkos információt? A kísérlet alapgondolata az volt, hogy egyszerre több olyan mutató integrációs kiértékelését kell megvalósítani, amelyek valamennyire is kapcsolatban állnak a sugárérzékenységgel. Az állatokat tesztvizsgálat alapján több csoportra osztották. A csoportszám annál nagyobb volt, minél kedvezőbbek voltak a teszt eredményei, így azokat az állatokat, amelyek a legtöbb pontot szerezték, potenciálisan sugárállóknak, azokat pedig, amelyek a legkevesebbet, maximálisan sugárérzék^nyeknek lehetett tartani. Bár mindössze három mutatót összegeztek (fehér vérsejtek számát, a fehérje oldódás sebességét és a szénhidrát-anyagcsere mutatóját), a rákövetkező, különböző dózisú röntgenbesugárzások: megerősítették az állatok besorolásának pontosságát. Az emberek sugárérzékenységének megállapítása természetesen sokkal bonyolultabb. Mivel a tudósoknak nem áll módjukban, hogy embereken kísérletileg ellenőrizzék előrejelzéseik helyességét, az állati modelleken végzett kísérletek jelentősége igen nagy. Ezek segítségével várhatóan ki lehet majd dolgozni az egyénenként maximálisan megengedhető sugárdózisok rendszerét, n lehetőség szerint kiválasztani a magas, illetve alacsony sugárérzékenységű emberek csoportjait. Ma sok orvos van azon a Hruizi lakótelep sÉipIJl Emléküket őrzik az utcák 7. BANK BAN UTCA 1928-ban már szerepel a térképen Somogyitelepnek ez az utcája, 1930-tól 1960-ig 24. utcának jelzik, s 1963-ban tűnik föl a térképen először mai nevén. Bánk bán nemcsak Katona József drámájának címszereplő hőse, hanem történelmünk neves alakja a XII. és XIII. század fordulóján. 1199-től különféle ispánj, báni, udvarbírói tisztségek viselője, 1211-től 1213-ig nádor és pozsonyi ispán. Részese az összeesküvésnek, mely 11. András távollétében 1213-ban Gertrúd királyné meggyilkolásához vezetett. Tisztségettői, birtokaitól átmenetileg megfosztották, de 1217-től ismét báni tisztet kapott. BAROSS TÉR A Víz után létrejött új tér neve fél évszázadon át Indóház tér volt. Ezt a hangulatos nyelvújítási szót Kossuth alkotta 1844 előtt. Az Indóház tér a Vaspálya (ma Hámán Kató) utcával együtt sajátos együttest alkotott. De mind a kettő a múlté már. A Baross tér is stílusos és helytálló névadás volt, noha — akár a Bakay Nándor utca — a „kereszténynemzeti őrségváltás" légkorében született: Baross Gábor (1843—1892), a „vasminiszter", a dualizmus korának neves gazdaságpolitikusa, 1888-tól közmunka- és közlekedésügyi, 1889-től haláláig kereskedelemügyi miniszter volt; az ő nevéhez fűződik a vasút államosítása, és nagyarányú fejlesztése. Helyi kultuszára jellemző, hogy a Szegedi Napló ban Tömörkény írta róla a nekrológot A munka halottja címmel. Az fölösleges volt, hogy egy időben utca is volt róla Szegeden elnevezve (a mai Táncsics Mihály utca), de ezt a teret a nagyállomás előtt méltán érdemű. BARTÓK BÉLA TÉR Ez a tér is a Víz után jött létre, korábban házak, telkek állottak rajta, s metszetbe a félig-meddig betemetett, de gödrös, vízállásos Eugenius árlta, a várerődítmény maradványa. A fölszabadulásig Valéria tér volt a neve (a nép ajkán, ahogy Tömörkény is följegyezte, Vanélia tér). Névadója Ferenc József császár idősebbik leánya, Mária Valéria (1869—1924) főhercegnő, Ferenc Szalvátor főherceg felesége volt. Itt volt a századfordulótól az ötvenes évekig a híres paprikapiac, másként füzérös piac. (Az őrölt paprikát a Széchenyi téren árulták.) Juhász Gyula 1918-ban megállapította róla, hogy „a rövidlátó lojalitás adott nevet" neki, és ő Dankó térre szerette volna változtatni. A fölszabadulás után méltó nevet kapott Bartók Béláról (1881—1945), a zenetudósról, zeneszerzőről és zongoraművészről. Bartók és Szeged kapcsolata külön könyvet érdemelne. Első szegedi útjától, a népdalgyűjtésének kezdeteit jelentő 1906 augusztusi látogatásától kezdve 1939-ig gyakran megfordult itt. 1908-ban hivatalos minőségben látogatást tett a zeneiskolában: szemleútjának eredményeként épült föl 1916-ban a zeneiskola új épülete. Vidéken Pozsony után Szegeden hangversenyezett a legtöbbet. 1910. november 10-én Waldbauer Imrével és Kerpely Jenővel a Tisza-szállóban, 1911. május 13-án a Liszt-centenárium szegedi ünnepségén a színházban Liszt Esz-dúr versenyművét játssza, a Szegedi Dalárda pedig König Péter vezényletével elsőként mutatta be Bartók Négy régi magyar népdal című kompozícióját 1921. november 26-án és 1923. november 20-án zongoraestet ad a Tiszában. Az előbbi alkalom ihlette irodalmunk első Bartók-versét, Juhász Gyuláét 1925. április 2-án a Kass (a mai Hungária) dísztermében adott hangversenyén valószínűleg ott volt a szegedi diák, József Attila is. 1929. április 6-án vidéki hangversenykörútja egyik állomásaként ismét a Tiszában adott zongorakoncertet. 1935. március 9-én Basilides Máriával szerepelt ugyancsak a Tisza hangversenytermében. 1937. január 17-én a Szegedi Filharmonikusok matinéján működött közre a Belvárosi (ma Szabadság) moziban, Fricsay Ferenc vezénylete mellett. S egy évvel emigrációja előtt, 1939. október 27-én megint a Tisza-szállóban zajlott le utolsó szegedi hangversenye, melyen Zathureczjcy Ede hegedűje és Bartók zongorája Beethoven emlékének áldozott. Több levele is fönnmaradt, mely szegediekhez szól. Elsősorban a zeneiskola érdemes igazgatójához, König Péterhez, aki első útjainak helyi szállásmestere volt, utoljára pedig 1935. szeptember 20-án Pálfy József polgármesterhez, hogy előmozdítsa König Péter megüresedett igazgatói székébe Vásárhelyi Zoltánnak megválasztását. Sajnos, sikertelenül. Végül, de nem utolsósorban Bartók szegedi kapcsolatát jelzi és jellemzi a Város szülöttével, Balázs Bélával kialakult barátsága és alkotói együttműködése. Balázs Béla révén vált Szeged a magyar népzenegyűjtés bölcsőjévé, 6 hívta Szegedre Kodályt is, Bartókot is, ő kísérte őket első népzenegyűjtő útjaikon, s az ő költői szövegei Ihlették Bárók két egyfölvonásos operáját, A kékszakállú herceg várát és A fából faragott királyfit is. véleményen, hogy hasonló elven végzett tesztek mutatóinak integrációjával meg lehet adni a legkülönbözőbb típusú műtétek és gyógymódok lehetséges eredményeinek előrejelzését. Mégis, a szervezet „a priori" ellenálló-képességének fokát egyes fertőzések, mérgező anyagok és más negatív fáktorok befolyásolják. Mivel a legfontosabb védőtulajdonságok genetikai természetűek, ezek összegezve, idővel az ember második „személyi igazolványai" lehetnének, az olyan adatokkal együtt, mint a vércsoport; és az Rh-faktor. Sok szakéri ő véleménye szerint az ilyen intézkedések országos méretekben, megkönnyítenék az orvosok munkáját, s jelentősen növelnék a betegségek egyéni megelőzésének hatásfokát. T. M. Tóth Béla felvétele Mindszent községben is lakótelepet építettek a tavalyi belvíz- és árvízkárt szenvedett családoknak. A lakónegyed első utcájának kétszobás házaiba augusztusban költöztek bc a családok Pclcr László (Folytatjuk) NAPI KISLEXIKON az üzemi lapokról A vállalatok, intézmények dolgozóinak tájékoztatására készítették az első üzemi lapokat, a legjobbak azóta az üzemi demokrácia fórumaivá váltak, a termelési és mozgalmi feladatokra mozgósító, fontos agitációs eszközei az üzemeknek, az eredmények népszerűsítői és a jó munka erkölcsi megbecsülésének élenjárói. # Szerkesztés? Szegeden 28 üzemi lapot terjesztenek az aktivisták, ebből tizenkettőt hivatásos újságíró szerkeszt, a társadalmi szerkesztő bizottságok közreműködésével. Az önkéntes cikkírók és a munkáslevelezők írásait a társadalmi szerkesztő bizottság bírálja el, és szakmai tanácsokkal segítik az üzemi lapok szerkesztőit. a Előállításuk? Az üzemi lapok egy része nyomdában készül, de sok köztük a stencillel sokszorosított híradó, tájékoztató. A Csongrád megyei Lapkiadó Vállalat gondozásában megjelenő 11 rotációs magasnyomással készített üzemi lap közül legrégibb a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat Vörös Cséve című újságja, amely 1958 óta jelenik rfieg, jelenleg 2500 példányszámú. Tizenegy éve jelenik meg a megye, Szeged ipari szövetkezeteinek lapja, a Szövetkezeti Híradó, példányszáma több mint 4 ezer. Az üzemi lapok Szegeden havonta 30 ezer példányban jelennek meg. # Egyetemek? A sajátos elnevezésű lapok csoportjába tartoznak — sokan nem tudják ezt — az egyetemi, főiskolai újságok is. A nevezetesebbek: az ELTE újságja az Egyetemi Lapok, a budapesti műszaki egyetemeké a Jövő Mérnöke, a Gödöllői Agrártudományi Egyetemé a Mezőgazdasági Mérnök, a miskolci egyetemé a Mi egyetemünk stb. Szegeden az orvostudományi egyetem, a tudományegyetem és a tanárképző fő- ' iskola ad ki közösen lapot, a Szegedi Egyetemet. Ez kilenc éve szolgálja az egyetem oktatóinak, dolgozóinak és természetesen, hallgatóinak tájékozódását.