Délmagyarország, 1971. augusztus (61. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-11 / 188. szám

2 SZERDA, 1971. AUGUSZTUS 11. Iskola életközeiben U| feladatok lizmus, az sokoldalú fejlesztésére törekvés, a szocialista dományos ja út. világnézete hatEgyre hatékonyabb minden eddigi külső nevelési téAz V. nevelésügyi kong- lémák közös megbeszélése, a kell vívnia a szocializmus resszus széles körűen fog- „szájba rágás" és kioktatás teljes győzelméért a tőkés lalkozott a szocialista társa- helyett az értelemre való világrendszerrel. Meg kell dalom nevelési feladataival, apellálás. Ezenkívül jobban küzdenünk saját hibáinkkal, Többek között megállapítot- be kell vonni őket a felnőt- tévedéseinkkel, a szocializta, hogy az elmúlt 25 év lek világába, a szocialista mus építése során elkerülhealatt az ifjúság nevelésében demokratizmus elve alapján tetlenül fellépő ellentmonis forradalmi változások kö- a közéleti tevékenységbe, a dásokkal. Az imperializmus vetkeztek be, s gyökeresen társadalmi munkába. Helyet agresszivitása fokozódik, és atalakult a nevelés tartalma, kell biztosítani a fiatalok- nincs kizárva háborús konfNevelésünket a szocialista nak a társadalmi bizottsá- liktus veszélye sem." Mindhazaszeretet és internaciona- gokban, vezető testületekben ebből következik, hogy még ember szabad, stb. Egyenrangú, meghízható politikai igényű segítséget is való partnerként kell kezelni vár a szülőktől az iskola, hu- őket, meghallgatva tervei- Segíteni- kell az otthonnak manizmus nemes szelleme, a ket és véleményüket. Lehet- is az ifjúság eszmei, politimarxizmus—leninizmus tu- ne ezt mondani így is: na- kai és erkölcsi „megedzését", gyobb teret és bizalmat a megerősödését, fiataloknak! S ebből már A gyoM társadalmi-gazda- adódik is egy nagyon fonsági es tudományos-technl- tos feladat: diákjainkat a """ Jf"?,1 , . , , kai fejlődés azonban to- politikai kérdések iránti ér- ST&^nSdífhí: tásforrásként jelentkeznek napjainkban. Az urbanizáTudomásul kell venni azt ciós folyamat, a gyors közlefeladatokról szólni, mert bogy \.ternJe!öerAök+ fP" kedés .Ehetősége befolyásolírtékben meghatároz- lodése- a kibontakozó tudo- ja a hagyomanyos_ elet- és ZÓU a s/ülői ház nídacóeial manyos es technikai fórra- értekrendet. Az ifjusagra zumunkai ít P8S dalom megváltoztatja azem- duló információk áradata Az ifi' ténv ímellvel úz-5 beri élet körülményeit is. sokszor nehéz helyzetet is molni kell az hoev mi már Rövidül a munkaidő, hosz- teremt, hatékonysága ellenállván ifiúságot nevélüíik szabbodlk a szabad idő. Az re. A család megváltozott amelv tel lef eeásteben a életre felkészítésben az is- életfeltételei között nehezen foiiihoili!! „ffr fol kólának nemcsak a munka- tud megfelelő időt szánni a Nemcsak hogv a^ kaDttaliz- tevékenység, az életpálya hi- gyermekkel való törődésre muTt de méf a felszabadu- vatásszerű betöltésére kell stb. Az iskola feladata tehát S^un'kllsféVz^raz el- i^ií'" ^ nehezebb"" lenforradalom stb. előzmé- szabad idő kulturált eltöltésé- Nem volt módunk egyes nyeit, körülményeit sem is- F,e ís .ne^®m Kelf' ^yaKray>le" kérdéseket teljes egészükben meri. A mi fiataljainknál ujabban ezt a megálla- kifejteni. Inkább csak afonmindez, ami bennünk, idő- pítast hallam' hogy .az isme" tosabb csomónontokat világivá bbra is a régitől sokban deklődés mellett közéleti ak eltérő, sajátosan új nevelési tivitásra is nevelni kell. helyzetet érlel. Érdemes ezekről az új vonásokról, s: nagymértékben , , ., ... .... tosabb csomópontokat világísebbekben még élénken fel- t„ eSyes. torgykoroKDen tottuk meg, érzékeltetve azt, rajzolható emlék — csak tör- la.—.hogy az új nevelési helyzet ténelem. Ez a tény - he- ^^j^.Ll úí feladatokat ró a szülőkre lyesen jegyzi meg az V. ne- J"*®,?2^ ?n - f •lezh!t és a pedagógusokra egyvelésügyi kongresszus tézise aránt- Az V. nevelésügyi - nagyon fontos kiinduló Való törekvést ^ kongresszus ezt így fogalpont nevelési feladataink °asr? , val°, torenvest, a mazza meg: edzettebb, minmeghatározásában. A múltra ®p<i" *?. a term<vszf.t, szenf" den szempontból állóképevaló hivatkozás, a személyes tetet ..I?!lr.fz. lsK01'.t?an, és sebb fiatalokat kell az edéiményekkel való érvelés ma t ,? i nazD.an. .1kiskorban diginél nevelnünk. Nyitott, kell a gyermekekbe beolta- dinamikus, világnézeti, ér"iíz e f ,TrÖ»n, ne,: telmi és erkölcsi szempontéig vflS^fi; .Wi sek ból integrált személyiségek család békéjét jelentené, ha formálására keU törekedmár szürkén hat minden fia tal előtt, de annál inkább reagál minden olyan törté nésre, amely az életben, környezetében stb, végbemegy. A másik meghatározó tényező fiatalságunk életében, jelenben nünk... mányoknak, vagy a zenének volna a rabja. S itt érdemes felhívni a Bánfalvi József A számok nyelvén A számjelek sok mindenre jók. Arra, hogy pontosan kifejezzenek-meghatározzanak valamit, és lám, az ellenkezőjére is: arra is, hogy ködösítsenek, eltakarják szem elől a lényeget. A fenti megállapítás persze nem tekintendő általános érvényűnek. Szerencsére. De egy-két esetre, alkalmilag, sajnos ráillik. Például az egyik üzemben kifüggesztik a falra, milyen balesetmegelőző rendszabályokat kell itt betartani. Ez eddig rendjén van. Csak ott a bibi: a szabálykönyvből nem írják ki a vonatkozó cikkelyeket, hanem csak azt: figyelembe kell venni a rendszabályok közül az 1,1; 5,181; 71,7; 20,29 stb. pontokat Minek következtében az esetleg lottózó munkások tippeket kaphatnak szelvényeik kitöltéséhez. Variálhatják is a számokat; egyéb haszna azonban valószínűleg nem lesz a felsorolásnak. Részint, mert az itt dolgozók közül kevesen rendelkeznek olyan gazdag könyvtárral, hogy a fent említett rendszabályok könyvét is magukénak mondhassák. S mert ha netalántán csodaképpen volna is valakinek a vezetőkön kívül, az illető akkor se tudná fejből, hogy mit jelent mondjuk a háromperkettes. Az, hogy ennek okáért mégiscsak le kellett volna gépelni és szépen kifüggeszteni a még oly sok szabályt is, valahogy senkinek sem jutott eszébe. Ejnye-bejnye, 1971. VIII. 7 hogy azért közérthetően fejezzem ki magamat S. M. Parkolni vagy parkosítani ? hogy többségük 17—18 éves figyelmet az V. nevelésügyi korig tanul. Eredménye: ké sőbb kapcsolódik be a mun kongresszus egyik nagyon fontos megállapítására kába, a társadalom életébe „Olyan viszonyok között nestb., de ugyanakkor az akceleráció következtében emelkedett műveltségi igényvelünk, amikor hazánk a szocializmus teljes felépítésének korszakába lépett, és szintje, szélesedett látóköre, a szocializmus erői az egész kiforrottabb az ítélete stb. világon előretörnek. Az óriLényegében: ezzel a fiatal- ási és korszakalkotó eredsággal nem lehet úgy bánni, mények ellenére a kapitamtnt például a 20 évvel ez- lizmusból a szocializmusba előttivel. Egész más neve- való átmenet nem olyan lési módszer, vezetési és gyors, könnyű és ellentmonérintkezési stílus szükséges dás nélküli, ahogyan korábaz eredmény eléréséhez. A ban hittük... A szocialista parancsolgatás helyett pél- világrendszernek gazdasági duul a meggyőzés, a prob- versenyt és ideológiai harcot Egy tó nemzetközi karrierje A Poznan vidéki alföld, gyelország kiváló madártani Wielkopolska egyik ismert szakértői végzik, tava a Goplo. Partvidékén, A tervek szerint a tenSiemionkiban működik egy gerparton speciális hálókkal ornitologiai állomás amelyet ejtenek majd foglyul körülmegbiztak a nemzetközi ma- beiül 350 Ooo madarat, amedárvizsgálat, az úgynevezett lyeket ezután meggyűrűz„Baltikum-akció" koordiná- nek- A szláv mitológiából és lásával. A széles körű orni- aborostány-útvonaltörténe. ,, . . , , ,, , ,, tebol ismert Goplo-tó jelentológiai kutatomunkat a ieg európai jelentőségű tuSzovjetunió, az NDK és Len- dományos hírűvé válik. Nélha bizony fura gondokat okoz nyelvünk, amikor újabb jelenségekre kellene szavakat, megfelelő kifejezéseket találni. Például a járművek várakozása. Mert 30—40 évvel ezelőtt ugye a jó polgár odaszólt a sofőrnek: várjon. Vagy a másák jóember a lovaknak, betérőben a kocsmába: hó, várjatok már, no!. Aztán jött a KRESZ, az autók, motorok sokasága. Igaz, a szabálykönyv most is így beszél: várakozás. De ez a köztudatban csak parkolás, vagy parkírozás. És éppen itt kezdődnek a gondok. Félreértés ne essék! Ez nem csupán játék a szavakkal, hanem nagyon is komoly valóság. Több okból is. Mindenekelőtt azért, mert parkolni — legalábbis a város egy-két helyén — már valóban alig lehet. Egyre több panaszos levelet kapunk ebben az ügyben. Gyémánt József (Csallóközi u. 6.) például arról panaszkodik, hogy a Marx tér környékén sehol nincs hely parkolásra, mert a Pulcz utca rendszerint tele van jármüvekkel. Márpedig egy vásárlást még 60 forint bírsággal tetőzni, szabálytalan parkírozásért — mint ahogyan ő is járt —, hát bizony az nem a legjobb dolog. De hát hol lehet parkolni, vagyis parklrozóhelyet kijelölni, éipíteni? Ott van például a zöldsáv, a park a korút két oldalán. Tehát a zöldsávokat tavaszonként nem „parkírozni" — vagyis parkot építeni rajtuk — kellene, hanem, parkolóhelyet aszfaltozni rájuk. Erre már van is példa a rendőrség közelében. Sőt, a példa olcsó is. Ugyanis az ilyen aszfaltozott parkolóhelyet nem kell karbantartani, és ha pillanatnyilag drágább ls, mint a parkosítás, pár év alatt olcsóbbá válik. Tehát ne parkosítsunk, inkább parkoljunk? Hiszen ez jogos Igénye a keréken járó embereknek, akik egyre többen lesznek a városban, Igen ám, csakhogy kell a zöld fű, a parksáv is. Gondoljunk csak bele, milyen lélektelen, szürke lenne a város nélkülük! Mi hát a megoldás? Alighanem valamiféle kényszerű kompromisszum. A Marx tér környékén valóban lehetetlen állapotok vannak, nincs hol megállni. Tehát ott Lázár Ervin Zuhanórepülés 15. Ettől a naptól kezdve felborult a brigád szokásos élete. A haragoskodás valamennyiükre nyomasztó súlyként nehezedett, most már szinte sohasem jártak valamennyien együtt, mind többen mentek szabad időben külön utakra, s kevesebbet tudtak egymásról. Csapó eljárt a verebesi iskolába, Krisztina egy időre teljesen lekötötte. Tényleg, valami erő sugárzott ebből a lányból. Rábeszélte Csapót, hogy jelentkezzék az agráregyetemre. — Repülhetsz te, ameddig birod — mondta neki __ csak a tanulás miatt tanulj, meglátod milyen csodálatos dolog. Meg ha akármilyen munkát végeztek, tudod, hogy mit, miért. Elhiszed, sokkal jobb lesz? — Van már egy-két srác más" brigádokból, akik beiratkozott — mondta Csapó. — Na látod, neked sem törik le a koronád. Pestre most ritkábban járt — csak akkor ment haza, amikor Krisztina is hazautazott a szüleihez, mert szerette a két öreget, és egyetlen lányuk volt. Egyszer Csapó elment vele, hazavitte a Fiattal, de nagyon rosszul érezte magát. Azért, persze, varázslatosan viselkedett — a két öreg szeretettel nézett rá. De a látogatás után Csapó megfogadta, hogy nem megy el többet Krisztináékhoz. Inkább fölhajtott vasárnaponként Pestre, bár nem nagyon tudott mit kezdeni fönt. Egy ízben a Luxorban Etussal is összeakadt. Nagyon letört Volt a lány, szinte öregnek tűnt, Csapót, azonban úgy fogadta, mint regen, örömmel, cs természetesen nem kérdezte, hol volt ilyen sokáig. Csapó sokáig faggatta, mi baja van — először azt hitte, őmiatta szomorú a lány —, aztán, bár nagyon nem akarta bevallani, mégis meglátszott, hogy másról van szó. Csapó végül kiszedte belőle, hogy pénzzavarban van, sürgősen szüksége lenne ötezer forintra. — Nem vagy normális — mondta a férfi —, miért nem ezzel kezdted? — Tetőled nem akartam. Valahogy nem fair dolog. És megadni sem tudnám egyhamar. Csapó hazarohant a pénzért: „Majd megadod, amikor lesz miből" — mondta, és boldog volt, hogy segíthetett. Aztán elrobogott a Fiattal. Munkájában, mióta Krisztinát ismerte, több örömet talált, nagy kilengésekre sem volt kedve, bár azért néha beruccant a városba, egy presszósnőhöz. A többiekkel alig beszélt, mintha a Bíró iránt érzett neheztelés átragadt volna valamennyiükre. Azért mégis a fülébe Jutott, hogy Bíróéknál zűr van, az asszony le akar lépni. Ügy kell a piszok állatnak — gondolta Csapó — belső tartás, tisztesség meg ilyen állatságok! Nekem is van belső tartásom, tisztességesnek érzem magam. Csak éppen hülye nem vagyok! Ennyi az egész. Ügy kell a piszok állatnak. Robbant a hír, Csapó harsogva hahotázni kezdett. Furcsa nevetés volt, a másik három nem tudta mire vélni — olyannak tűnt, mintha Csapó fájdalmában nevetett volna. „Mit röhögsz?" — kérdezte tőle Huszár Imre, ő meg gyűlölködő, nekikeseredett arccal így válaszolt. „Ügy kell neki! A családja! A szent felesége! Mit öszsze tudott papolni. Most megkapta!" „Nem vagy te normális, Csapó" — mondta erre Huszár. Csapó lefeküdt az ágyára, hátat fordított a társaságnak. „Hol van most?" — kérdezte Kocsis. „Hol lehetne?! Iszik" — mondta szomorúan Huszár. „Szemét egy nő, a szeme se állt jól, nem tudom mit szeretett rgjta ennyire ez a süket Pista" — mondta Kocsis. Pálinkás vigyorgott. „Ja, fiaim, a dohány". Bírót állítólag egy maszek zöldségesért hagyta ott a felesége. Ez persze, mármint a maszek zöldséges, csak kósza hír volt, egyedül az otthagyás tényét vehették biztosra. Bíró hazament szombaton, az üres lakásban csak egy levelet talált: „Éld csak egyedül ezt a rohadék vándoréletet és cicázzál továbbra is a pusztai cafkákkal! Nekem elegem volt, jobb lesz, hogyha nem mászkálsz utánam". Valahogy így szólt a levél. Bíró még aznap visszatért a pusztára, beült a kocsmába és ivott. A többiek így találtak rá, vasárnap este. Merevrészegen ült egy sarokasztalnál, egyikükhöz sem szólt egy szót sem. Csapó oda sem ment hozzá, a többiek sem erőltették. Hadd igyon. Egyikük sem maradt vele a kocsmában, hazamentek, de lefeküdni sem tudtak, idegesen ültek a pállott levegőjű szobában. „Neked kellene vele beszélni" — mondta később Csapónak Huszár Imre. „Szarok a pofájába" — felelte dühösen Csapó — „Csak dögöljön bele a tisztességébe". Tizenkettő felé feküdtek le, eloltották a villanyt, de mindenki tudta a másikról, hogy nem alszik. Feszülten várakoztak, s ez a feszült várakozás csak akkor pukkant ernyedtté, arnikor Bíró benyitott az ajtón. Nem gyújtott villanyt, az ágya felé tapogatózott, a többiek a félhomályhoz szokott szemmel jól látták, hogy Bíró tökrészeg. Fáradtan leült az ágya szélére, lehorgasztotta a fejét. Sokáig ült így, aztán amikor Huszár szelíden azt mondta neki, „Feküdj le, Pista, aludjál" — hörgésszerű hang tört fel a torkán, fölállt, sietős bizonytalan léptekkel kiment. „Hova a francba ment ez?" — kérdezte Huszár. „Okádik egyet. Hasznos ilyenkor" — felelte Pálinkás. Erre megint csend lett néhány percig, aztán Csapó hirtelen felugrott, feltépte az ajtót és kirohant. Nem tétovázott, egyenesen a gépek felé futott. A puszta melletti réten állt a két gép. Talpát keservesen nyomta a kemény kavics, a harmatos fű között meg-megcsúszott. CFolytatjuk) alighanem megérné feláldozni a parksávot. Inkább parkírozásra, mintsem a parkosításra volna szükség. És ilyen parkolóhelyeket még jó néhány helyen kellene építeni a városban, itt-ott feláldozva értük a parkot. Mert n-ég mindig olcsóbb és jobb megoldás, mint az, hogy a körút széles úttestét keskeny utcácskává változtatják a parkoló autók. Lassítják és balesetveszélyessé teszik a forgalmat. Parkosítani vagy parkírozni? Ahol lehet, az előbbit, azaz parkot építeni. De ahol muszáj, az utóbbit, azaz parkolóhelyet. Mert az ráadásul idővel olcsóbb is lesz. Kompromisszumra van tehát szükség. Sz. I NAPI KISLEXIKON a szociálpolitikáról A szociálpolitika 1— társadalompolitika; a társadalmi bajok és viszszásságok megszüntetésére, illetve csökkentésére irányuló állami és közületi tevékenység, valamint ilyen bajok, és visszásságok megállapításával és a szükséges intézkedések elméleti kidolgozásával foglalkozó alkalmazott tudományág. 0 Kialakulása? A 19. század második felében alakult ki, általában a tőkés viszonyok között élő vagyontalan rétegek, elsősorban a proletariátus problémáinak megoldására, illetve enyhítésére irányuló elképzeléseket és intézkedéseket foglalja magában. Ezek az elképzelések és intézkedések igen különbözőek tartalmukat és hatékonyságukat tekintve is, attól függően, hogy a polgári politikusoknak a tőkés rendszer védelmét szolgáló nézeteit, avagy a munkásmozgalom szerepét opportunista módon értékelő szociálreformistáknak vagy a marxista pártoknak a nézeteit tükrözik vissza. A A szociálreform? A szociálreform (társadalmi reform) hívei szerint a társadalom összes problémái megoldhatók szociálpolitikai intézkedésekkel, vagyis a termelési viszonyok alapvető forradalmi megváltoztatása nélkül. Ez a „társadalomjobbítás" a kapitalizmus érdekeit szolgálja, és lényegében opportunista nézet. 0 Vívmányok? A munkásmozgalom a kapitalista társadalomban is jelentős vívmányokat harcolt ki (munkaidő-korlátozás, gyermekmunka tilalma, némelyik országban hoszszú évi fizetett szabadság), de ezek nem változtatták meg lényegesen a munkásosztály helyzetét. A marxista pártok élharcosai voltak a szociálpolitikai vívmányokért folytatott küzdelemnek, de alapvető nézetük, hogy gyökeres változást csak a szocialista forradalom hoz. # Körei? A szociálpolitika körébe tartozik többek között a munkavédelem, a társadalombiztosítás, a gyermekvédelem és a közegészségügy. A szocialista társadalomban az egyes, még meglevő szociálpolitikai problémák megoldásának legfontosabb szervei a szakszervezetek és az államigazgatási (tanácsi) szociálpolitikai csoportok.