Délmagyarország, 1971. augusztus (61. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-11 / 188. szám

2 SZERDA, 1971. AUGUSZTUS 11. Iskola élet­közeiben U| feladatok lizmus, az sokoldalú fejlesztésére törekvés, a szocialista dományos ja út. világnézete hat­Egyre hatékonyabb min­den eddigi külső nevelési té­Az V. nevelésügyi kong- lémák közös megbeszélése, a kell vívnia a szocializmus resszus széles körűen fog- „szájba rágás" és kioktatás teljes győzelméért a tőkés lalkozott a szocialista társa- helyett az értelemre való világrendszerrel. Meg kell dalom nevelési feladataival, apellálás. Ezenkívül jobban küzdenünk saját hibáinkkal, Többek között megállapítot- be kell vonni őket a felnőt- tévedéseinkkel, a szocializ­ta, hogy az elmúlt 25 év lek világába, a szocialista mus építése során elkerülhe­alatt az ifjúság nevelésében demokratizmus elve alapján tetlenül fellépő ellentmon­is forradalmi változások kö- a közéleti tevékenységbe, a dásokkal. Az imperializmus vetkeztek be, s gyökeresen társadalmi munkába. Helyet agresszivitása fokozódik, és atalakult a nevelés tartalma, kell biztosítani a fiatalok- nincs kizárva háborús konf­Nevelésünket a szocialista nak a társadalmi bizottsá- liktus veszélye sem." Mind­hazaszeretet és internaciona- gokban, vezető testületekben ebből következik, hogy még ember szabad, stb. Egyenrangú, meghízható politikai igényű segítséget is való partnerként kell kezelni vár a szülőktől az iskola, hu- őket, meghallgatva tervei- Segíteni- kell az otthonnak manizmus nemes szelleme, a ket és véleményüket. Lehet- is az ifjúság eszmei, politi­marxizmus—leninizmus tu- ne ezt mondani így is: na- kai és erkölcsi „megedzését", gyobb teret és bizalmat a megerősödését, fiataloknak! S ebből már A gyoM társadalmi-gazda- adódik is egy nagyon fon­sági es tudományos-technl- tos feladat: diákjainkat a """ Jf"?,1 , . , , kai fejlődés azonban to- politikai kérdések iránti ér- ST&^nSdífhí: tásforrásként jelentkeznek napjainkban. Az urbanizá­Tudomásul kell venni azt ciós folyamat, a gyors közle­feladatokról szólni, mert bogy \.ternJe!öerAök+ fP" kedés .Ehetősége befolyásol­írtékben meghatároz- lodése- a kibontakozó tudo- ja a hagyomanyos_ elet- és ZÓU a s/ülői ház nídacóeial manyos es technikai fórra- értekrendet. Az ifjusagra zu­munkai ít P8S dalom megváltoztatja azem- duló információk áradata Az ifi' ténv ímellvel úz-5 beri élet körülményeit is. sokszor nehéz helyzetet is molni kell az hoev mi már Rövidül a munkaidő, hosz- teremt, hatékonysága ellená­llván ifiúságot nevélüíik szabbodlk a szabad idő. Az re. A család megváltozott amelv tel lef eeásteben a életre felkészítésben az is- életfeltételei között nehezen foiiihoili!! „ffr fol kólának nemcsak a munka- tud megfelelő időt szánni a Nemcsak hogv a^ kaDttaliz- tevékenység, az életpálya hi- gyermekkel való törődésre muTt de méf a felszabadu- vatásszerű betöltésére kell stb. Az iskola feladata tehát S^un'kllsféVz^raz el- i^ií'" ^ nehezebb"" lenforradalom stb. előzmé- szabad idő kulturált eltöltésé- Nem volt módunk egyes nyeit, körülményeit sem is- F,e ís .ne^®m Kelf' ^yaKray>le" kérdéseket teljes egészükben meri. A mi fiataljainknál ujabban ezt a megálla- kifejteni. Inkább csak afon­mindez, ami bennünk, idő- pítast hallam' hogy .az isme" tosabb csomónontokat világi­vá bbra is a régitől sokban deklődés mellett közéleti ak eltérő, sajátosan új nevelési tivitásra is nevelni kell. helyzetet érlel. Érdemes ezekről az új vonásokról, s: nagymértékben , , ., ... .... tosabb csomópontokat világí­sebbekben még élénken fel- t„ eSyes. torgykoroKDen tottuk meg, érzékeltetve azt, rajzolható emlék — csak tör- la.—.hogy az új nevelési helyzet ténelem. Ez a tény - he- ^^j^.Ll úí feladatokat ró a szülőkre lyesen jegyzi meg az V. ne- J"*®,?2^ ?n - f •lezh!t és a pedagógusokra egy­velésügyi kongresszus tézise aránt- Az V. nevelésügyi - nagyon fontos kiinduló Való törekvést ^ kongresszus ezt így fogal­pont nevelési feladataink °asr? , val°, torenvest, a mazza meg: edzettebb, min­meghatározásában. A múltra ®p<i" *?. a term<vszf.t, szenf" den szempontból állóképe­való hivatkozás, a személyes tetet ..I?!lr.fz. lsK01'.t?an, és sebb fiatalokat kell az ed­éiményekkel való érvelés ma t ,? i nazD.an. .1kiskorban diginél nevelnünk. Nyitott, kell a gyermekekbe beolta- dinamikus, világnézeti, ér­"iíz e f ,TrÖ»n, ne,: telmi és erkölcsi szempont­éig vflS^fi; .Wi sek ból integrált személyiségek család békéjét jelentené, ha formálására keU töreked­már szürkén hat minden fia tal előtt, de annál inkább reagál minden olyan törté nésre, amely az életben, kör­nyezetében stb, végbemegy. A másik meghatározó té­nyező fiatalságunk életében, jelenben nünk... mányoknak, vagy a zenének volna a rabja. S itt érdemes felhívni a Bánfalvi József A számok nyelvén A számjelek sok mindenre jók. Arra, hogy pontosan ki­fejezzenek-meghatározzanak valamit, és lám, az ellenke­zőjére is: arra is, hogy kö­dösítsenek, eltakarják szem elől a lényeget. A fenti megállapítás per­sze nem tekintendő általá­nos érvényűnek. Szerencsére. De egy-két esetre, alkalmi­lag, sajnos ráillik. Például az egyik üzemben kifüggesz­tik a falra, milyen baleset­megelőző rendszabályokat kell itt betartani. Ez eddig rendjén van. Csak ott a bibi: a szabálykönyvből nem ír­ják ki a vonatkozó cikkelye­ket, hanem csak azt: figye­lembe kell venni a rendsza­bályok közül az 1,1; 5,181; 71,7; 20,29 stb. pontokat Minek következtében az esetleg lottózó munkások tippeket kaphatnak szelvé­nyeik kitöltéséhez. Variál­hatják is a számokat; egyéb haszna azonban valószínűleg nem lesz a felsorolásnak. Részint, mert az itt dol­gozók közül kevesen rendel­keznek olyan gazdag könyv­tárral, hogy a fent említett rendszabályok könyvét is magukénak mondhassák. S mert ha netalántán csoda­képpen volna is valakinek a vezetőkön kívül, az illető ak­kor se tudná fejből, hogy mit jelent mondjuk a három­perkettes. Az, hogy ennek okáért mégiscsak le kellett volna gépelni és szépen kifüggesz­teni a még oly sok szabályt is, valahogy senkinek sem jutott eszébe. Ejnye-bejnye, 1971. VIII. 7 hogy azért közérthetően fejezzem ki ma­gamat S. M. Parkolni vagy parkosítani ? hogy többségük 17—18 éves figyelmet az V. nevelésügyi korig tanul. Eredménye: ké sőbb kapcsolódik be a mun kongresszus egyik nagyon fontos megállapítására kába, a társadalom életébe „Olyan viszonyok között ne­stb., de ugyanakkor az ak­celeráció következtében emel­kedett műveltségi igény­velünk, amikor hazánk a szocializmus teljes felépíté­sének korszakába lépett, és szintje, szélesedett látóköre, a szocializmus erői az egész kiforrottabb az ítélete stb. világon előretörnek. Az óri­Lényegében: ezzel a fiatal- ási és korszakalkotó ered­sággal nem lehet úgy bánni, mények ellenére a kapita­mtnt például a 20 évvel ez- lizmusból a szocializmusba előttivel. Egész más neve- való átmenet nem olyan lési módszer, vezetési és gyors, könnyű és ellentmon­érintkezési stílus szükséges dás nélküli, ahogyan koráb­az eredmény eléréséhez. A ban hittük... A szocialista parancsolgatás helyett pél- világrendszernek gazdasági duul a meggyőzés, a prob- versenyt és ideológiai harcot Egy tó nemzetközi karrierje A Poznan vidéki alföld, gyelország kiváló madártani Wielkopolska egyik ismert szakértői végzik, tava a Goplo. Partvidékén, A tervek szerint a ten­Siemionkiban működik egy gerparton speciális hálókkal ornitologiai állomás amelyet ejtenek majd foglyul körül­megbiztak a nemzetközi ma- beiül 350 Ooo madarat, ame­dárvizsgálat, az úgynevezett lyeket ezután meggyűrűz­„Baltikum-akció" koordiná- nek- A szláv mitológiából és lásával. A széles körű orni- aborostány-útvonaltörténe­. ,, . . , , ,, , ,, tebol ismert Goplo-tó jelen­tológiai kutatomunkat a ieg európai jelentőségű tu­Szovjetunió, az NDK és Len- dományos hírűvé válik. Nélha bizony fura gondo­kat okoz nyelvünk, amikor újabb jelenségekre kellene szavakat, megfelelő kifejezé­seket találni. Például a jár­művek várakozása. Mert 30—40 évvel ezelőtt ugye a jó polgár odaszólt a sofőr­nek: várjon. Vagy a másák jóember a lovaknak, beté­rőben a kocsmába: hó, vár­jatok már, no!. Aztán jött a KRESZ, az autók, motorok sokasága. Igaz, a szabály­könyv most is így beszél: várakozás. De ez a köztu­datban csak parkolás, vagy parkírozás. És éppen itt kezdődnek a gondok. Félreértés ne essék! Ez nem csupán játék a szavak­kal, hanem nagyon is ko­moly valóság. Több okból is. Mindenekelőtt azért, mert parkolni — legalábbis a város egy-két helyén — már valóban alig lehet. Egyre több panaszos levelet ka­punk ebben az ügyben. Gyé­mánt József (Csallóközi u. 6.) például arról panaszko­dik, hogy a Marx tér kör­nyékén sehol nincs hely par­kolásra, mert a Pulcz utca rendszerint tele van jár­müvekkel. Márpedig egy vá­sárlást még 60 forint bírság­gal tetőzni, szabálytalan parkírozásért — mint aho­gyan ő is járt —, hát bi­zony az nem a legjobb do­log. De hát hol lehet parkolni, vagyis parklrozóhelyet kije­lölni, éipíteni? Ott van pél­dául a zöldsáv, a park a korút két oldalán. Tehát a zöldsávokat tavaszonként nem „parkírozni" — vagyis parkot építeni rajtuk — kellene, hanem, parkolóhe­lyet aszfaltozni rájuk. Erre már van is példa a rendőr­ség közelében. Sőt, a példa olcsó is. Ugyanis az ilyen aszfaltozott parkolóhelyet nem kell karbantartani, és ha pillanatnyilag drágább ls, mint a parkosítás, pár év alatt olcsóbbá válik. Tehát ne parkosítsunk, inkább par­koljunk? Hiszen ez jogos Igénye a keréken járó em­bereknek, akik egyre többen lesznek a városban, Igen ám, csakhogy kell a zöld fű, a parksáv is. Gondoljunk csak bele, milyen lélektelen, szürke lenne a város nél­külük! Mi hát a megoldás? Alig­hanem valamiféle kényszerű kompromisszum. A Marx tér környékén valóban lehetet­len állapotok vannak, nincs hol megállni. Tehát ott Lázár Ervin Zuhanó­repülés 15. Ettől a naptól kezdve felborult a brigád szo­kásos élete. A haragoskodás valamennyiükre nyomasztó súlyként nehezedett, most már szinte sohasem jártak valamennyien együtt, mind többen mentek szabad időben külön utak­ra, s kevesebbet tudtak egymásról. Csapó el­járt a verebesi iskolába, Krisztina egy időre teljesen lekötötte. Tényleg, valami erő sugár­zott ebből a lányból. Rábeszélte Csapót, hogy jelentkezzék az agráregyetemre. — Repülhetsz te, ameddig birod — mondta neki __ csak a tanulás miatt tanulj, meglátod milyen csodálatos dolog. Meg ha akármilyen munkát végeztek, tudod, hogy mit, miért. Elhi­szed, sokkal jobb lesz? — Van már egy-két srác más" brigádokból, akik beiratkozott — mondta Csapó. — Na látod, neked sem törik le a koronád. Pestre most ritkábban járt — csak akkor ment haza, amikor Krisztina is hazautazott a szüleihez, mert szerette a két öreget, és egyet­len lányuk volt. Egyszer Csapó elment vele, ha­zavitte a Fiattal, de nagyon rosszul érezte ma­gát. Azért, persze, varázslatosan viselkedett — a két öreg szeretettel nézett rá. De a látoga­tás után Csapó megfogadta, hogy nem megy el többet Krisztináékhoz. Inkább fölhajtott vasár­naponként Pestre, bár nem nagyon tudott mit kezdeni fönt. Egy ízben a Luxorban Etussal is összeakadt. Nagyon letört Volt a lány, szinte öregnek tűnt, Csapót, azonban úgy fogadta, mint regen, örömmel, cs természetesen nem kérdezte, hol volt ilyen sokáig. Csapó sokáig faggatta, mi baja van — először azt hitte, őmi­atta szomorú a lány —, aztán, bár nagyon nem akarta bevallani, mégis meglátszott, hogy más­ról van szó. Csapó végül kiszedte belőle, hogy pénzzavarban van, sürgősen szüksége lenne ötezer forintra. — Nem vagy normális — mondta a férfi —, miért nem ezzel kezdted? — Tetőled nem akartam. Valahogy nem fair dolog. És megadni sem tudnám egyhamar. Csapó hazarohant a pénzért: „Majd megadod, amikor lesz miből" — mondta, és boldog volt, hogy segíthetett. Aztán elrobogott a Fiattal. Munkájában, mióta Krisztinát ismerte, több örömet talált, nagy kilengésekre sem volt ked­ve, bár azért néha beruccant a városba, egy presszósnőhöz. A többiekkel alig beszélt, mint­ha a Bíró iránt érzett neheztelés átragadt vol­na valamennyiükre. Azért mégis a fülébe Ju­tott, hogy Bíróéknál zűr van, az asszony le akar lépni. Ügy kell a piszok állatnak — gondolta Csapó — belső tartás, tisztesség meg ilyen állatságok! Nekem is van belső tartásom, tisztességesnek érzem magam. Csak éppen hülye nem vagyok! Ennyi az egész. Ügy kell a piszok állatnak. Robbant a hír, Csapó harsogva hahotázni kez­dett. Furcsa nevetés volt, a másik három nem tudta mire vélni — olyannak tűnt, mintha Csa­pó fájdalmában nevetett volna. „Mit röhögsz?" — kérdezte tőle Huszár Imre, ő meg gyűlöl­ködő, nekikeseredett arccal így válaszolt. „Ügy kell neki! A családja! A szent felesége! Mit ösz­sze tudott papolni. Most megkapta!" „Nem vagy te normális, Csapó" — mondta erre Hu­szár. Csapó lefeküdt az ágyára, hátat fordított a társaságnak. „Hol van most?" — kérdezte Kocsis. „Hol lehetne?! Iszik" — mondta szomorúan Huszár. „Szemét egy nő, a szeme se állt jól, nem tudom mit szeretett rgjta ennyire ez a süket Pista" — mondta Kocsis. Pálinkás vigyorgott. „Ja, fiaim, a dohány". Bírót állítólag egy maszek zöldségesért hagy­ta ott a felesége. Ez persze, mármint a maszek zöldséges, csak kósza hír volt, egyedül az ott­hagyás tényét vehették biztosra. Bíró hazament szombaton, az üres lakásban csak egy levelet talált: „Éld csak egyedül ezt a rohadék vándor­életet és cicázzál továbbra is a pusztai cafkák­kal! Nekem elegem volt, jobb lesz, hogyha nem mászkálsz utánam". Valahogy így szólt a levél. Bíró még aznap visszatért a pusztára, beült a kocsmába és ivott. A többiek így találtak rá, vasárnap este. Merev­részegen ült egy sarokasztalnál, egyikükhöz sem szólt egy szót sem. Csapó oda sem ment hozzá, a többiek sem erőltették. Hadd igyon. Egyikük sem maradt vele a kocsmában, hazamentek, de lefeküdni sem tudtak, idegesen ültek a pállott levegőjű szobában. „Neked kellene vele beszél­ni" — mondta később Csapónak Huszár Imre. „Szarok a pofájába" — felelte dühösen Csapó — „Csak dögöljön bele a tisztességébe". Tizenkettő felé feküdtek le, eloltották a vil­lanyt, de mindenki tudta a másikról, hogy nem alszik. Feszülten várakoztak, s ez a feszült vá­rakozás csak akkor pukkant ernyedtté, arnikor Bíró benyitott az ajtón. Nem gyújtott villanyt, az ágya felé tapogatózott, a többiek a félhomály­hoz szokott szemmel jól látták, hogy Bíró tök­részeg. Fáradtan leült az ágya szélére, lehor­gasztotta a fejét. Sokáig ült így, aztán amikor Huszár szelíden azt mondta neki, „Feküdj le, Pista, aludjál" — hörgésszerű hang tört fel a torkán, fölállt, sietős bizonytalan léptekkel ki­ment. „Hova a francba ment ez?" — kérdezte Hu­szár. „Okádik egyet. Hasznos ilyenkor" — felel­te Pálinkás. Erre megint csend lett néhány per­cig, aztán Csapó hirtelen felugrott, feltépte az ajtót és kirohant. Nem tétovázott, egyenesen a gépek felé futott. A puszta melletti réten állt a két gép. Talpát keservesen nyomta a kemény kavics, a harmatos fű között meg-megcsúszott. CFolytatjuk) alighanem megérné feláldoz­ni a parksávot. Inkább par­kírozásra, mintsem a par­kosításra volna szükség. És ilyen parkolóhelyeket még jó néhány helyen kellene építeni a városban, itt-ott feláldozva értük a parkot. Mert n-ég mindig olcsóbb és jobb megoldás, mint az, hogy a körút széles úttestét keskeny utcácskává változ­tatják a parkoló autók. Las­sítják és balesetveszélyessé teszik a forgalmat. Parkosítani vagy parkíroz­ni? Ahol lehet, az előbbit, azaz parkot építeni. De ahol muszáj, az utóbbit, azaz parkolóhelyet. Mert az rá­adásul idővel olcsóbb is lesz. Kompromisszumra van tehát szükség. Sz. I NAPI KISLEXIKON a szociál­politikáról A szociálpolitika 1— társadalompolitika; a társadalmi bajok és visz­szásságok megszünteté­sére, illetve csökkenté­sére irányuló állami és közületi tevékenység, va­lamint ilyen bajok, és visszásságok megállapí­tásával és a szükséges intézkedések elméleti ki­dolgozásával foglalkozó alkalmazott tudomány­ág. 0 Kialakulása? A 19. század második felében alakult ki, álta­lában a tőkés viszonyok között élő vagyontalan rétegek, elsősorban a proletariátus problémái­nak megoldására, illetve enyhítésére irányuló el­képzeléseket és intézke­déseket foglalja magá­ban. Ezek az elképzelé­sek és intézkedések igen különbözőek tartalmukat és hatékonyságukat te­kintve is, attól függően, hogy a polgári politiku­soknak a tőkés rendszer védelmét szolgáló néze­teit, avagy a munkás­mozgalom szerepét op­portunista módon érté­kelő szociálreformisták­nak vagy a marxista pártoknak a nézeteit tükrözik vissza. A A szociálreform? A szociálreform (tár­sadalmi reform) hívei szerint a társadalom összes problémái meg­oldhatók szociálpolitikai intézkedésekkel, vagyis a termelési viszonyok alapvető forradalmi megváltoztatása nélkül. Ez a „társadalomjobbí­tás" a kapitalizmus ér­dekeit szolgálja, és lé­nyegében opportunista nézet. 0 Vívmányok? A munkásmozgalom a kapitalista társadalom­ban is jelentős vívmá­nyokat harcolt ki (mun­kaidő-korlátozás, gyer­mekmunka tilalma, né­melyik országban hosz­szú évi fizetett szabad­ság), de ezek nem vál­toztatták meg lényege­sen a munkásosztály helyzetét. A marxista pártok élharcosai voltak a szociálpolitikai vívmá­nyokért folytatott küz­delemnek, de alapvető nézetük, hogy gyökeres változást csak a szocia­lista forradalom hoz. # Körei? A szociálpolitika kö­rébe tartozik többek kö­zött a munkavédelem, a társadalombiztosítás, a gyermekvédelem és a közegészségügy. A szo­cialista társadalomban az egyes, még meglevő szo­ciálpolitikai problémák megoldásának legfonto­sabb szervei a szakszer­vezetek és az államigaz­gatási (tanácsi) szociál­politikai csoportok.

Next

/
Thumbnails
Contents