Délmagyarország, 1971. augusztus (61. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-07 / 185. szám

CSÜTÖRTÖK. 1971. AUGUSZTUS 5. 47 A vesztes, aki a pénzt adja Még egyszer a KISZ-házakról Kevesen kérnek bebocsátást A múlt hónapban egv felháborodott hangú levél hatására kezdtünk foglalkozni a Hunyadi János sugárúti KISZ társasházakkal. A felhasznált parkett vastagsága körül folyt a vita a leendő lakók és az építőipari vállalat, között. Meg is irtuk a dolgot, s idéztük az építők véleményét: kár vitatkozni. hiszen nincs sehol írásba fektetve a parkett vastagsága. Ezt azonban nem hagyta ennyiben az építtetők intéző bizottsága: ők is levelet küldtek hozzánk. Szerintük: „Az építkezés kiviteli terve valamenynyi épületre vonatkozóan az egy centiméteres parkett beepftését írja elő. A kiviteli tervet az építő vállalat megkapta, hiszen ennek alapján végzi a munkát és erre a tervre kötött szerződést a Szegedi Beruházási Vállalattal." A vitát az dönti el, kinek van igaza. A cikk megjelenése után mindkét fél meggyőződéssel vállalta korábbi véleményét. S hogy ezt a „parkettügvet" lezárjuk, csak előkerültek a dokumentumok is, melyek végül az építtetők malmain hajtották a vizet: a Szegedi Tervező Vállalat által készített tervekről leolvashatók a méretek. Az építőipari vállalat tervrajza szerint aaonban 15 milliméter a mozaikparkett. és a ragasztás vastagsága az A, B. C és D épületben. A kivitelezők szerint ez „szakmai képtelenség", mozaikparketthoz 5 milliméteres ragasztóréteget. nem lehet használni, esetleg 3 milliméterest, 12 milliméteres parkettot viszont nem gyártanak. Tehát ezért, nem vették figyelembe a tervben mégiscsak szereplő parkettméretet? S ha hibás a terv, nem lehetett volna utólag megkérdezni a tervezőt? Az is érthetetlen, hogy miért estek a ló másik oldalára, miért éppen a legvékonyabb lapocskákat használták fel önszántukból — a lakók előzetes beleegyezése nélkül. Egyébként a költségvetési tervben feltüntetett összeg is a vastagabb parkett, mellett szól. És kérdés, hogy a műszaki ellenőrnek idejében feltűnt-e, hogy a terv és megvalósulasa ennyire eltér egymástól? S ha már a lakók közben kérték is az egv centiméteres parkettot, sőt fel is ajánlották, hogy a kecskeméti gyárból tudnak szerezni, nem kellett volna sajnálni a fáradságot. A huzavonának, az elégedetlenségnek még nincs vége — noha már a ..parkettügv" kezd elcsendesedni. A lakók akarva, akaratlan beletörődnek a megmásithatatlanba: a mozaikok lerakását már befejezték a D épületben. Az idegek tánca pedig tovább tart: a legutóbbi határidő április 15-én lejárt, a7. azt követő kéthónapos „ráadás" szintén. A 11 napig tartó műszaki átadásnál ugrottak ki a hibák, amelyek egy része bizonyára építés közben is kiderülhetett volna. A lakók a napokban azt az ígéretet kapták, hogy augusztus 20-ra átvehetik a kulcsokat. Hát most ezt várják. A papa, akinek fia lassan iskolába meg)-, s még vőlegény volt 1965-ben, mikor szervezni kedték az építkezést: az a család, amely április 15-re megvásárolta a bútorokat, melyek azóta a nedves pincében teljesen tönkrementek: az albérletben, a szülőknél kuporgó kisgyerekes családok. Ök mind kártérítést, kérnek a vállalattól. S nagyon remélik, hogy ezt meg is kapják. Chikán Ágnes Felteszem, nem azért rossz, nem azért romlik az egyetemeken, a főiskolákon a munkás és paraszt fiatalok aránya, meri nehéz. vagv : szinte lehetetlen átjutniok a ; felvételi „tankakadályán", másért, romlik. Kevesen kéri nek bebocsátást az egveteí mekre, a főiskolákra. Részben szociális természetű okok miatt, részben a követelmények vélt tó valóságos nagysaga miatt. n Nyilvánvalónak látszik, i hogy a diplomára érett mun! kás- és parasztfiatal tehetségek java úgy kallódik el I a nemzet, kárára, hogy a felvéteivel meg se próbál; kőzik. A közismert, tó a so| kat hangoztatott műveltséghátrányok mellett, úgy tűPesten is születik briliáns Jó vetőmagágyak készülnek Eső után feléledt a határ, mindenfelé traktorok dolgoznak, az aratás után készítik a vetőmagágyakat, lezárják a tarlókat, hogy a csapadékot, a talajnedvességet ígv őrizzék meg. A szegedi Felszabadulás Termelőszövetkezetben erre a nyárra igen precíz, alapos kampánytervet készítettek, s azt alkalmazva az elsők között végeztek az aratással. Terven felül fizettek a kalászosok. A búzafélék holdanként (nyers állapotban) 2J,9 mázsát, míg takarmánygabonából 18 5 mázsát adott a föld. Tart a szalmalehúzás és az időszerű munkák; a kertészetben szedik a paradicsomot és a cecei paprikát. a földeken pedig erőgépek szántanak, telepítik a lucernát. Káposztafélékkel hasznosítanak másodvetésként jelentős területet, s naponta 200 fő talál munkát a kertészetben. Paradicsomból 100 hold terem. 140—160 mázsát várnak holdiáról. Paprikalélékböl 100 hold díszlik. Megkezdték a cecei paprika szedését. Ezekben a napokban 300 holdon telepítenek lucernát. Korábban előkészítették a talajt, műtrágyával, szerves trágyával látták el. s most három gép vet. A tarlóhántást 1200 holdon fejezték be. a vetőszántást 600 holdon. A közelmúltban csatlakozott a Felszabaduláshoz az újszegedi Haladás Tsz. s máris jelentős beruházásokra futotta a közösség erejéből. Újszegeden, a 3-as üzemrészben kiültettek 190 ezer tő szegfűt, az üvegházakban kicserélték a földet, átfestették az épületeket és 5 ezer négyzetméternyi területen uj üvegházal állítottak fel. 300 szemelyes szociális épületet emelnek fürdővel, öltözővel az ott dolgozóknak. Valamennyi munkát saját erőből, a termelőszövetkezet saját épitőbrigádja végzi. Tápén, a Tiszatáj Termelőszövetkezetben sem tétlenkednek. A legutóbb lehullott csapadék — bár helyenként kevés jeget is hozott —, „megmentette" a kapásokat. Szépen ígérnek a kukoricatáblák. Jót tetl a hatarnak az eső. kedvező a munka a talajelőkészítésre. A gazdaközösségben összesen 45 erőgép dolgozik, eddig 1300 holdat szántottak már lel és telepítik a lucernát. Augusztusban 400 holdon kerül földbe a magja. Kevés szalma van még kint. de biztató a munkák üteme, a hónap közepére elkészülnek a szántással is. Naponta 8—10 gép szórja az istállótrágyát, és 8 lánctalpas húzza a barázdákat. Nem panaszkodnak a tápéiak sem. Kedvezett rájuk az idő. összesen 410 vagon gabonát takarítottak be. Szükség is van rá. úgyszintén a jó kukoricatermésre. hiszen már üzemel a sertésgyár. Sz. L. I. nik, nem azok vannak kevesen. akik bejutnak. azok vannak nagyon kevesen, akik jelentkeznek, illetőleg jelentkezhetnek. Több kiterjedt paraszti nemzetségeket néztem meg közelebbről, s megállapíthattam, hogy olykor a 40—60—80 fős nemzetségből a fiatalok közüi senki nem végez egyetemi, főiskolai tanulmányokat. Ha azt látjuk, hogy a mégis egyetemre jelentkező felvéteije sikerült, akkor nem hiszünk sem a protekcióban. sem abban, hogy az értelmiségi családok gyermekei eleve nagyobb esélylyel startolnak. Sót. ilyenkor még az is kérdésessé válik az emberben. hogy rossz-e az arány? Hát persze. közismert, számok bizonyítják. hogy az arány valóban rossz. Ezzel itt most felesleges fárasztani az olvasót. inkább abból kell kiindulni, hogy a megyék, a falvak lélekszámához viszonyítva a kapudöngetők száma kevés. Itt a baj, ez a baj. Nyilvánvaló, s egészen természetes, hogy a jobb kiválasztáshoz. a tehetségek „felszánrehozásához" tömegesebb jelentkezés tó áramlás lenne indokolt az egyetemek. a főiskolák felé a falvakból, a munkástelepülésefcről. Némiképpen a sporttehetségek felkutatásához kellene hasonlítania az itt folyó munkának. kellene talán: selejtező e!&í egyetem. Érti is az ember, meg nem is érti. Egyáltalan: ha a középiskolai ismeretanyag, a .ió osztályzat kevés az induláshoz. akkor itt valahol megintesak baj van. De az a legnagyobb baj, hogy a vidéki fiatalok nem részesülnek olyan színvonalú előkészítésben. mint a fővárosiak. vagy mint a pécsiek, a szegediek, a debreceniek, a miskolciak. A továbbtanulás, a diplomaszerzés hazánkban társadalmi ügy. Az egyenlő esélyek megteremtése méginkább közügy, társadalmi ügy. III. PTI A gyémántcsiszolásnak és -kereskedésnek évszázadok óta Amszterdam és Antwerpen a fellegvárai. Holland szakembereket küldött a Diora belga ceg is Magyarországra három évvel ezelőtt, amikor meghonosították nálunk az ipari méretű gyémántcsiszolást. Akkor százan vállalkoz- [ tak a szakma elsajátításai a, azóta az Állami Pénzverde 1 bérmunkában dolgozik a Diora-cégnek. A dél-afrikai gyémántból Pesten havonta már 11—12 ezer darab ékszerkészítéshez alkalmas briliánst csiszolnak. Képünkön: a gyémántot csak saját porával lehel csiszolni. Csiki Ferencné a korongra helyezi a befogófejbe szorított nyersgyémántot. Tájékoztató a lakbérekről szóló jogszabályokról A lakások elosztásáról és a lakásbérletről, valamint a lakbérekről, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérének rendezéséről szóló jogszabályok végrehajtása során több kérdés merült fel a jogszabályok egyes rendelkezéseinek helyes értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatban. Az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium az előírások értelmezéséről tájékoztatót állított össze, és azt a tanácsok lai kásüg.vi és építésügyi szakI igazgatási szerveinek renrielkezesére bocsátottá. A tájékoztató választ ad a lakbér mérséklésével, illetőleg elengedésével, a bérbeszámítási jog engedélyezésével, a lakásberendezés felújításánál és cseréjénél a költségek 50—50 százalékos megosztásával, a nem lakás céljára szolgáló helyiségekhez tartozó területek, valamint a garázsok, gazdasági épületek használatáért megállapítható bérrel, és bérmérsékléssel kapcsolatban felvetődött kérdésekre. Az említett kérdésekben a bérlők az illetékes helyi tanácsnál és a házkezelési szerveknél kaphatnak részletes tájékoztatást (MTI) Elutazott a Dán KP elnöke Befejezte budapesti látogatását Knud Jespersen, a Dán Kommunista Párt elnöke. Magyarországi tartózkodása során találkozott Kádár Jánossal, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárával, megbeszélést folytatott Biszku Bélával és Komócsin Zoltánnal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjaival, a KB titkáraival. Kölcsönösen tájékoztatták egymást pártjaik helyzeté- j röl, eszmecserét folytattak a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. A szívélyes, elvtársi légkörű tárgyalásokon ismételten megmutatkozott, hogy a két párt álláspontjait a teljes nézetazonosság jellemzi. Knud Jespersen pénteken elutazott Budapestről. Az ötvenes években a munkás- és a paraszttelepülések kétszer. háromszor, négyszer annvi fiatallal gazdagították az ország szellemi életét, mint amennyivel, most gazdagítják. Napjainkban viszont hovatovább ott tartunk, hogy már csak az ötvenes évek eresztéseire tudunk hivatkozni. amikor felvetődik a kérdés: melyik bányász, szövetkezeti paraszt fiából lett tudós, mérnök, bíró. jogász, orvos. Tekintettel a „keresletre" tó a „kínálatra", azokkal kell egyetérteni, akik szerint az alkamasság elbírálásának mai rendje rossz, tökéletlen tó igazságtalan. Ha jó tó tökéletes volna, akkor ennek az egyetemi, a főiskolai oktatás fogyatékosságai ellenéi-e meg kellene látszani a diplomás emberek mindegyikén. Nem látszik meg. Ebből is arra kell következtetni: nagyon sok esetben egy bizonyos pályára kiválóan alkalmas fiatalember csak azért nem jut túl a felvételin, mert félszeg, bátortalan, rossz kiállású, s nincs szerencséje. Ugyanakkor igen sok. arra az adott pályára nem túlzottan tehetséges fiatalember azért nyer felvételt, mert jó a fellépése. magabizos tó van szerencséje. Legalább egyéves „előegyetem" kellene ahhoz, hogy egy bizottság, a mindenhatóság látszata nélkül „fogja fel" azon a bizonyos szűrőn az egyetem számára a legjobbakat, s tanácsolja el az alkamatlanokat, a gyengéket. Az előkészítők helyett ez E. László most kapta meg harmadszor az elutasító értesítést az Állatorvostudományi Egvetem rektori hivatalától. „A felvételhez előírt minimális pontszám az egyetemre 14 pont." E. László ezt a tizennégy pontot nem tudta megszerezni. Közlik még vele: fellebbezésnek helye nincs. De miért nincs? Ügy tűnik, nagy a tét, nagy a veszteség és nagy a nyereség, oly nagy, hogy talán még a fellebbezés lehetőségét is érdemes volna megteremteni. Főleg ott tó akkor, ahol és amikor egy fiatalember láthatóan nagy elhivatottságot érez az állatorvosi szakma iránt. Vagy más szakma iránt. Mindenesetre E. László édesapja most azt mondja, megtudta, hogy létezik az egvetemen protekció. Lehetetlen megbizonyosodni arról, hogy mennyi ebben az állításban az igazság. Általában úgy szokott lenni, hogy ha sikerül a felvételi, akkor nem emlegetjük a protekciót, ha nem sikerül, akkor emlegetjük. S talán egyeteme, főiskolája, bizottsága válogatja. Ha nincs protekció, elfogultság, rokonszenv, ellenszenv minden bizonnyal létezik. Valaki azt mondta: a bizottsága népi ülnököket kellene választani. Isten tudja, az a gyanúm, ezzel a protezsáltak és a protezsálók száma csak nőne. Sz. Jolán tavaly a magas pontszáma ellenére sem került a „kiválasztottak" közé. Hely hiányában utasították el. Tanár szeretett volna lenni. Szülei termelőszövetkezeti tagok. S egyáltalán nem értik ezt az egészet. Az a helyzet ugyanis, hogy a kislányt elutasították, viszont a helyi általános iskola igazgatója hívja képesítés nélküli tanárnak, minthogy a községben „foghíjas" a tantestület. A fentebb tapasztalható ellentmondás nem jelez valami túl nagy tervszerűséget. ha a szükségleteket tó a lehetőségeket nézzük. Sz. Jolán az idén is megpróbálta. Vagy sikerül, vagy nem. Megítélésem szerint mégis azokkal kellene foglalkozni az eddiginél sokkal többet, akik az egyetemre, a főiskolára jutást meg sem próbálják. Sr.ekulity Péter Nemzetközi tíízoltóverseny A szocialista országok tüzrendészeti szerveinek Budapesten ülésező kilencedik konferenciája alkalmából pénteken délután ünnepélyes külsőségek között megnyílt a nemzetközi és országos tüzoltóverseny az építők népligeti sportelepén. A Himnusz elhangzása után dr. Farkas György tűzoltó vezérőrnagy, a Belügyminisztérium tüzrendészeti országos parancsnoka köszöntötte a zöld gyepen felsorakozott mintegy ezer külföldi es hazai résztvevőt.