Délmagyarország, 1971. augusztus (61. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-29 / 203. szám

AT. egykori szegedből mutatnak nehany villanást ezek a lapok. így szo szerint, többségük ugyanis regi levelezőlap liebmann béla gyűjtéséből, de a szlnhaz képet például egy olvasonk küldte be: lassúk milyenkopár volt valaha a tanácsköztársaság otja (stefánia setany). szo sincs tehát valogatasrol, szinte a veletlen hozta össze okét, mem vállalunk oaranciat az évszámokért, nem tartottuk be ezért a kronológiai sorrendet sem. ügy erezzük, igy is korhűn idézik a multat, amikor a varoshaza előtt meg nem allt ott pásztor jános diszkütja; a hídon ketvaganyü villamos futott, azután semmilyen se, de ott a panoráma busz; az egyetem központi epülete még a királyi ítélőtábla székhaza volt. nagyapaink, apáink varosa ez, de azért ugye ismerős? ugye mar szeged? IGÉNYEK ÉS REMÉNYEK KÖZÖTT A városháza 1908-ban A hídfő az 1920-as években A civilizált, kulturált kereskedelem alighanem mindenféle gazdasági fejlödés mértékéül szolgálhat. Mert hiába kerül több és Jobb minőségű áru a boltokba, ha csak kevés a bolt és az a kevés zsúfolt is. Hiszen a lakosságot az Ipari fejlődés nem közvetlenül érinti, az csak a kereskedelem és az árak közvetítésével. Sőt, már réges-rég az ls nyilvánvalóvá vált, hogy a választék bővítése ls fúként és elsősorban a kereskedelem feladata. A gazdasági reform által bevezetett új szabályozók többek kőzött éppen a kereskedelem fejlődését ls hivatva voltak meggyorsítani. Akkoriban vált általánossá egy már régebben megfogalmazott és néhol már gyakorolt elvt a több szektor működése azonos területen, vagyis a vásárló érdekében folytatott verseny gazdasági érdekektől sarkallt formája. Ami lián Az üyen irányú fej141111 Túli lödés Szegeden is megkezdődött, még 1968 előtt. Azután, a gazdasági reform első éveiben, egymás után nyíltak az új üzletek. Pontosabban többnyire a régi üzletek kezdtek új gazda vagy gazdák irányítása alatt árusítani. Például a Videoton márkaboltja, a Tisza és a Duna cipőbolt. Üj üzletek is nyíltak azonban. Igy a Bútorért nagykereskedelmi vállalat lakberendezési áruháza, amely nagyon sokat segített Szeged bútorgondjainak megoldásában, vagy az egyik legsikerültebb márkabolt, a Mino, vagy a KSZV üzlete, a Budalakk, a Pálma és így tovább. Bekapcsolódtak a város kereskedelmébe és vendéglátásába a téeszek is. Aztán egy ideje mintha megállt volna ez a sorozat Hasonló új üzlet kevés nyílt a városban mostanában. Pedig számtalan eddigi tapasztalat diktálná a mostani lassulás ellenkezőjét Nagy a forgalma ezeknek az üzleteknek. Eddig még egyetlen nagykereskedelmi vállalat vagy gyár sem bánta meg, hogy boltot nyitott. A vásárlók is jobban jártak a nagyobb választék, a több üzlet révén. A gyáraknak is jó alkalom a közvélemény-kutatásra az, hogy közvetlenül érintkezhetnek a vevőkkel. Ez talán éppen a márkaboltok legnagyobb előnye, hogy kölcsönös nyereséget könyvelhet el mindkét fél. A vevő és a gyár is. Azonban ez igazán csak két boltnak, a Minónak és a KSZV mintaboltjának sikerült. Mindkettő kizárólag a gyárak saját termékeit árusítja. Talán éppen ezért. A többi márkaboltban mindenféle árut lehet kapni, ami a profiljukba tartozik, nemcsak az adott gyárét. Ennek legalább két oka lehet. Az egyik: a gyár nem termel olyan választékban annyi és olyan minőségű árut, amely egy márkabolt fenntartását rentábilissá tenné. Tehát kicsi lenne a forgalom, ha csak saját termékeket árusítana az üzlet. Ez azonban semmiképpen sem vonatkozhat a Videotonra például. Ott csak a kényelmességre lehet gondolni. Mert a Minónak úgy látszik megéri legújabb termékeit így kipróbálni, így szerezni be a közönség véleményét. A bolt sem ráfizetéses, és úgy látszik, a gyár is a legjobb és legújabb termékekkel akar mindig szerepelni a hazai piacon. A Videotonról ezt nem lehet elmondani. Mindig rokonszenvvel kísértük a gyár kezdeményezéseit, de ez a kényeiAmi várható. messég elgondolkodtató. Van egy márkaboltjuk. Sok olyan gyártmányuk van, mely eddig nem jutott el a hazai piacra. Miért nem lehet azokat először itt útjukra bocsátani? Itt meggyőződni arról például, hogy akadna-e vevőköre nálunk a színes kávájú tévéknek! Vagy más cikkeknek. Ehhez természetesen mindenekelőtt az is kellene, hogy a gyár valóban mindig a legújabb termékekkel akarjon a hazai piacon is szerepelni. Mint ahogyan azt teszi például a folyamatos hangolású készülékekkel. Véletlen volt a példa kiragadása a többi közül. Csak azt akarta érzékeltetni, hogy a márkaboltokkal nincs minden a legnagyobb rendben, vagyis nem használják ki mindenütt a lehetőségeket. A többszektorúság ennek ellenére — ha a szükségesnél kisebb számban ls az utóbbi években gyakorlattá vált. Azonban több ilyen üzlet kellene. Ez nemcsak a vevők, a tanácsok egyetértésével és támogatásóval is találkozna. Jelentkező akad is bőven. Farsang Lászlóné dr., a városi tanács kereskedelmi osztályának vezetője leveleket mutat. A Mosonmagyaróvári Fémszerelvénygyár például víz-, gáz- és gőzszerelvényeiből szeretne mintaboltot nyitni. Egyelőre azonban a tanács csak előjegyezte a kérést, nem tudnak helyiséget adni. Hasonlóképpen járt a Konzumex Külkereskedelmi Vállalat, amely importcikkek áruházát nyitná meg Szegeden. Vagy az Iparművészeti Vállalat. Mert a Belváros számos üzlethelyiségében ügyvédi irodák, raktárak és szövetkezeti műhelyek vannak. Talán, az új, megemelt bérleti díj elősegíti, hogy ezek a helyiségek felszabaduljanak. Annál is inkább, mert az amúgy is magas bérleti díjakat a városi tanács határozata a Nagykörúton belül 20 százalékkal megtoldotta. Így hót abban kell bíznunk, hogy a zsebre ható érvek majd sikeresnek bizonyulnak. No, meg a tömbrekonstrukcióban, melynek során jó néhány új üzlethelyiség épül majd a Belvárosban. Mostanában a legtöbb gond az élelmiszer-kereskedelemmel van. Itt azonban javulás várható, mert az ÉLIKER, a MÉK, az áfész, a városellátó és a sütőipar egyaránt fejleszteni fog. Különösen jelentős ebből a szempontból a MÉK, mert saját építőbrigódjai vannak. Várhatóan több mint húsz üzletet nyitnak a vállalatok ebben az ötéves tervben, és programjukban szerepelnek az ellátatlan külterületek is. Feltéve, ha kapnak telket, építési vállalkozót és pénzük is lesz hozzá. A minimumért. \iJ2S tehát gyakorlattá vált. Az élelmiszer-kereskedelemben például öt szektor versenyez egymással. Ebből nyilvánvalóan következik, hogy amelyik vállalkozó fejleszti üzlethálózatát, annak a többiek rovására emelkedik a részesedése a város élelmiszer-kereskedelmének bevételéből. Csakhogy az élelmiszer-kereskedelem hálózata annyira elmaradt a forgalomtól — tömeg az üzletekben öt óra tájban, délután —, hogyha a negyedik ötéves tervre beütemezett üzletek mind elkészülnek, akkor is jóval kevesebb bolt lesz a szükségesnél. Deák Ferenc, a Csongrád megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője is érdekes adatokat sorol. A megyében például 47 sütőipari mintabolt működik. A baj eddig sem elsősorban az volt, hogy kevés helyen lehetett kenyeret kapni. A minőséggel voltak gondok. Most ezekben a boltokban jobb a minőség. A többiben maradt a régi. Tavalyelőtt még csak 95 szerv kereskedett a megyében, 1970-ben már 125. Igazi verseny azonban még nem tud kibontakozni. A MINOvagy a MÉK-boltok még nem késztetnek versenyre, kis volumenük miatt. A nagykereskedelem is többnyire fél üzletet nyitni. Nem akar a kiskereskedelmi vállalatokkal ujjat húzni, hiszen nekik adhat el nagytobb mennyiségben. Pedig sok mindenből úgy lesz „hiánycikk", hogy a nagykereskedelem raktáraiban van, csak a kiskereskedelem nem rendel belőle, ne kelljen utána adóznia, ha esetleg nem fogy el gyorsan. Általában a legnagyobb baja a kereskedelemnek a tőkehiány, Képtelen lépést tartani a forgalom növekedésével, melynek mindig alatta marad a fejlesztési alap képzése. Igy aztán saját pénzükből nem ls nagyon tudnak fejleszteni a vállalatok. Az országos Irányelvek szerint 1 százalékos forgalomnövekedést a hálózat félszázalékos növekedése kellene hogy kövesse. Ezzel szemben Csongrád megyében a hálózat növekedése csak 0,38— 0,4 százalék. Az elmaradás így csak növekszik, hiszen a harmadik ötéves terv időszakában az országos kereskedelmi forgalom 58, a Csongrád megyei pedig 82 százalékkal nőtt. Ilyen körülmények között a többszektorúsóg nem vezet igazi versenyre. Eredménye az, hogy mégiscsak Jobban bővül az üzlethálózat, javul az ellátás és a választék. Inkább remélhetjük, hogy utolérjük majd magunkat, azaz eljutunk odáig, hogy az üzlethálózat nagysága legalább a minimum szintjén megfelel a forgalomnak. Ez is nagy dolog az adott helyzetben, még akkor ls, ha alatta marad az igényeknek. Ám, előbb-utóbb feltétlenül ezen az úton remélhető a kibontakozás. Szávay István Fritz Mihály Tölgyfa SZÍNDARABOK A DÖNTŐBEN A lengyelországi Katowicében nemrég kezdte meg munkáját a szocialista országok most először megrendezésre kerülő dramaturgiai fesztiváljának zsűrije. A fesztivál a baráti országok drámairodalmának megismertetését tűzte ki célul. A fesztiválon bolgár, csehszlovák, jugoszláv, NDK-beli, román és magyar drámaírók műveit mutatják be. Negyven színház vesz részt a színművészet e nagyszabású seregszemléjén. Huszonkilenc előadást tartanak; a színpadra kerülő művek közül 20 most először kerül bemutatásra Lengyelországban. A fesztivál repertoárján mai témájú darabok mellett olyan művek szerepelnek, amelyeket Lengyelországban eddig még nem mutattak be, vagy olyanok, amelyek a „modern klasszikusok". kincsestárába tartoznak, Mint Brecht művei, vagy Madách Tragédiája. A dramaturgiai fesztiválon két fordulóból álló színdarabversenyt is rendeznek. Az első forduló bemutatói után a zsürl gondos elemzéssel választja ki a hat legjobb előadást, — a baráti országok mindegyikének egy-egy színdarabja kerül a döntőbe. A kiválasztott előadásokat a november 9-e és 15-e között megrendezésre kerülő döntőben tartják meg;' a zsűri díjjal jutalmazza a legjobb rendezést, a legjobb színészi alakítást és a legjobb színrevitelt. A fesztivállal egyidőben színházi tanácskozást ls tartanak a részt vevő országok színházi szakembereinek, kritikusainak, fordítóinak és Irodalomtörténészeinek részvételéveL