Délmagyarország, 1971. augusztus (61. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-29 / 203. szám

AT. egykori szegedből mutatnak nehany villa­nást ezek a lapok. így szo szerint, többségük ugyanis regi levelezőlap liebmann béla gyűjtésé­ből, de a szlnhaz képet például egy olvasonk küldte be: lassúk milyen­kopár volt valaha a ta­nácsköztársaság otja (stefánia setany). szo sincs tehát valogatas­rol, szinte a veletlen hozta össze okét, mem vállalunk oaranciat az évszámokért, nem tartot­tuk be ezért a kronoló­giai sorrendet sem. ügy erezzük, igy is korhűn idézik a multat, amikor a varoshaza előtt meg nem allt ott pásztor já­nos diszkütja; a hídon ketvaganyü villamos fu­tott, azután semmilyen se, de ott a panoráma busz; az egyetem köz­ponti epülete még a ki­rályi ítélőtábla székha­za volt. nagyapaink, apá­ink varosa ez, de azért ugye ismerős? ugye mar szeged? IGÉNYEK ÉS REMÉNYEK KÖZÖTT A városháza 1908-ban A hídfő az 1920-as években A civilizált, kulturált kereskedelem alighanem mindenféle gazdasági fej­lödés mértékéül szolgálhat. Mert hiá­ba kerül több és Jobb minőségű áru a boltokba, ha csak kevés a bolt és az a kevés zsúfolt is. Hiszen a la­kosságot az Ipari fejlődés nem köz­vetlenül érinti, az csak a kereskede­lem és az árak közvetítésével. Sőt, már réges-rég az ls nyilvánvalóvá vált, hogy a választék bővítése ls fúként és elsősorban a kereskedelem feladata. A gazdasági reform által bevezetett új szabályozók többek kő­zött éppen a kereskedelem fejlődé­sét ls hivatva voltak meggyorsítani. Akkoriban vált általánossá egy már régebben megfogalmazott és néhol már gyakorolt elvt a több szektor működése azonos területen, vagyis a vásárló érdekében folytatott verseny gazdasági érdekektől sarkallt for­mája. Ami lián Az üyen irányú fej­141111 Túli lödés Szegeden is megkezdődött, még 1968 előtt. Azután, a gazdasági reform első éveiben, egymás után nyíltak az új üzletek. Pontosabban többnyi­re a régi üzletek kezdtek új gaz­da vagy gazdák irányítása alatt árusítani. Például a Videoton márkaboltja, a Tisza és a Duna cipőbolt. Üj üzletek is nyíltak azonban. Igy a Bútorért nagy­kereskedelmi vállalat lakberen­dezési áruháza, amely nagyon sokat segített Szeged bútorgond­jainak megoldásában, vagy az egyik legsikerültebb márkabolt, a Mino, vagy a KSZV üzlete, a Budalakk, a Pálma és így to­vább. Bekapcsolódtak a város ke­reskedelmébe és vendéglátásába a téeszek is. Aztán egy ideje mintha megállt volna ez a so­rozat Hasonló új üzlet kevés nyílt a városban mostanában. Pedig számtalan eddigi tapasz­talat diktálná a mostani lassulás ellenkezőjét Nagy a forgalma ezeknek az üzleteknek. Eddig még egyetlen nagykereskedelmi vállalat vagy gyár sem bánta meg, hogy boltot nyitott. A vá­sárlók is jobban jártak a na­gyobb választék, a több üzlet ré­vén. A gyáraknak is jó alkalom a közvélemény-kutatásra az, hogy közvetlenül érintkezhetnek a vevőkkel. Ez talán éppen a márkaboltok legnagyobb előnye, hogy kölcsönös nyereséget köny­velhet el mindkét fél. A vevő és a gyár is. Azonban ez igazán csak két boltnak, a Minónak és a KSZV mintaboltjának sikerült. Mindkettő kizárólag a gyárak sa­ját termékeit árusítja. Talán ép­pen ezért. A többi márkaboltban minden­féle árut lehet kapni, ami a pro­filjukba tartozik, nemcsak az adott gyárét. Ennek legalább két oka lehet. Az egyik: a gyár nem termel olyan választékban annyi és olyan minőségű árut, amely egy márkabolt fenntartását rentá­bilissá tenné. Tehát kicsi lenne a forgalom, ha csak saját terméke­ket árusítana az üzlet. Ez azon­ban semmiképpen sem vonatkoz­hat a Videotonra például. Ott csak a kényelmességre lehet gondolni. Mert a Minónak úgy látszik megéri legújabb terméke­it így kipróbálni, így szerezni be a közönség véleményét. A bolt sem ráfizetéses, és úgy látszik, a gyár is a legjobb és legújabb ter­mékekkel akar mindig szerepel­ni a hazai piacon. A Videotonról ezt nem lehet elmondani. Min­dig rokonszenvvel kísértük a gyár kezdeményezéseit, de ez a kényei­Ami várható. messég elgondolkodtató. Van egy márkaboltjuk. Sok olyan gyárt­mányuk van, mely eddig nem jutott el a hazai piacra. Miért nem lehet azokat először itt út­jukra bocsátani? Itt meggyőződni arról például, hogy akadna-e ve­vőköre nálunk a színes kávájú tévéknek! Vagy más cikkeknek. Ehhez természetesen mindenek­előtt az is kellene, hogy a gyár valóban mindig a legújabb ter­mékekkel akarjon a hazai piacon is szerepelni. Mint ahogyan azt teszi például a folyamatos han­golású készülékekkel. Véletlen volt a példa ki­ragadása a többi közül. Csak azt akarta érzékeltetni, hogy a már­kaboltokkal nincs minden a leg­nagyobb rendben, vagyis nem használják ki mindenütt a lehe­tőségeket. A többszektorúság en­nek ellenére — ha a szükséges­nél kisebb számban ls az utóbbi években gyakorlattá vált. Azonban több ilyen üzlet kelle­ne. Ez nemcsak a vevők, a ta­nácsok egyetértésével és támoga­tásóval is találkozna. Jelentkező akad is bőven. Far­sang Lászlóné dr., a városi ta­nács kereskedelmi osztályának vezetője leveleket mutat. A Mo­sonmagyaróvári Fémszerelvény­gyár például víz-, gáz- és gőz­szerelvényeiből szeretne minta­boltot nyitni. Egyelőre azonban a tanács csak előjegyezte a ké­rést, nem tudnak helyiséget ad­ni. Hasonlóképpen járt a Kon­zumex Külkereskedelmi Vállalat, amely importcikkek áruházát nyitná meg Szegeden. Vagy az Iparművészeti Vállalat. Mert a Belváros számos üzlethelyiségé­ben ügyvédi irodák, raktárak és szövetkezeti műhelyek vannak. Talán, az új, megemelt bérleti díj elősegíti, hogy ezek a helyi­ségek felszabaduljanak. Annál is inkább, mert az amúgy is ma­gas bérleti díjakat a városi ta­nács határozata a Nagykörúton belül 20 százalékkal megtoldotta. Így hót abban kell bíznunk, hogy a zsebre ható érvek majd sikeresnek bizonyulnak. No, meg a tömbrekonstrukcióban, mely­nek során jó néhány új üzlet­helyiség épül majd a Belváros­ban. Mostanában a legtöbb gond az élelmiszer-kereskedelemmel van. Itt azonban javulás várható, mert az ÉLIKER, a MÉK, az áfész, a városellátó és a sütő­ipar egyaránt fejleszteni fog. Különösen jelentős ebből a szempontból a MÉK, mert saját építőbrigódjai vannak. Várhatóan több mint húsz üzletet nyitnak a vállalatok ebben az ötéves tervben, és programjukban sze­repelnek az ellátatlan külterüle­tek is. Feltéve, ha kapnak tel­ket, építési vállalkozót és pén­zük is lesz hozzá. A minimumért. \iJ2S tehát gyakorlattá vált. Az élel­miszer-kereskedelemben példá­ul öt szektor versenyez egymás­sal. Ebből nyilvánvalóan követ­kezik, hogy amelyik vállalkozó fejleszti üzlethálózatát, annak a többiek rovására emelkedik a ré­szesedése a város élelmiszer-ke­reskedelmének bevételéből. Csak­hogy az élelmiszer-kereskedelem hálózata annyira elmaradt a for­galomtól — tömeg az üzletekben öt óra tájban, délután —, hogy­ha a negyedik ötéves tervre be­ütemezett üzletek mind elkészül­nek, akkor is jóval kevesebb bolt lesz a szükségesnél. Deák Ferenc, a Csongrád me­gyei tanács kereskedelmi osztá­lyának vezetője is érdekes ada­tokat sorol. A megyében például 47 sütőipari mintabolt működik. A baj eddig sem elsősorban az volt, hogy kevés helyen lehetett kenyeret kapni. A minőséggel voltak gondok. Most ezekben a boltokban jobb a minőség. A többiben maradt a régi. Tavaly­előtt még csak 95 szerv keres­kedett a megyében, 1970-ben már 125. Igazi verseny azonban még nem tud kibontakozni. A MINO­vagy a MÉK-boltok még nem késztetnek versenyre, kis volu­menük miatt. A nagykereskede­lem is többnyire fél üzletet nyitni. Nem akar a kiskereske­delmi vállalatokkal ujjat húzni, hiszen nekik adhat el nagytobb mennyiségben. Pedig sok min­denből úgy lesz „hiánycikk", hogy a nagykereskedelem raktá­raiban van, csak a kiskereske­delem nem rendel belőle, ne kelljen utána adóznia, ha eset­leg nem fogy el gyorsan. Általában a legnagyobb baja a kereskedelemnek a tőkehiány, Képtelen lépést tartani a forga­lom növekedésével, melynek mindig alatta marad a fejleszté­si alap képzése. Igy aztán saját pénzükből nem ls nagyon tudnak fejleszteni a vállalatok. Az or­szágos Irányelvek szerint 1 szá­zalékos forgalomnövekedést a hálózat félszázalékos növekedése kellene hogy kövesse. Ezzel szemben Csongrád megyében a hálózat növekedése csak 0,38— 0,4 százalék. Az elmaradás így csak növekszik, hiszen a harma­dik ötéves terv időszakában az országos kereskedelmi forgalom 58, a Csongrád megyei pedig 82 százalékkal nőtt. Ilyen körülmények között a többszektorúsóg nem vezet igazi versenyre. Eredménye az, hogy mégiscsak Jobban bővül az üz­lethálózat, javul az ellátás és a választék. Inkább remélhetjük, hogy utolérjük majd magunkat, azaz eljutunk odáig, hogy az üz­lethálózat nagysága legalább a minimum szintjén megfelel a forgalomnak. Ez is nagy dolog az adott helyzetben, még akkor ls, ha alatta marad az igények­nek. Ám, előbb-utóbb feltétlenül ezen az úton remélhető a ki­bontakozás. Szávay István Fritz Mihály Tölgyfa SZÍNDARABOK A DÖNTŐBEN A lengyelországi Katowicében nemrég kezdte meg munkáját a szocialista országok most először megrendezésre kerülő dramatur­giai fesztiváljának zsűrije. A fesztivál a baráti országok drá­mairodalmának megismertetését tűzte ki célul. A fesztiválon bolgár, csehszlo­vák, jugoszláv, NDK-beli, román és magyar drámaírók műveit mu­tatják be. Negyven színház vesz részt a színművészet e nagysza­bású seregszemléjén. Huszonki­lenc előadást tartanak; a színpad­ra kerülő művek közül 20 most először kerül bemutatásra Len­gyelországban. A fesztivál repertoárján mai té­májú darabok mellett olyan mű­vek szerepelnek, amelyeket Len­gyelországban eddig még nem mutattak be, vagy olyanok, ame­lyek a „modern klasszikusok". kincsestárába tartoznak, Mint Brecht művei, vagy Madách Tragédiája. A dramaturgiai fesztiválon két fordulóból álló színdarabversenyt is rendeznek. Az első forduló bemutatói után a zsürl gondos elemzéssel választja ki a hat leg­jobb előadást, — a baráti orszá­gok mindegyikének egy-egy szín­darabja kerül a döntőbe. A kivá­lasztott előadásokat a november 9-e és 15-e között megrendezésre kerülő döntőben tartják meg;' a zsűri díjjal jutalmazza a legjobb rendezést, a legjobb színészi ala­kítást és a legjobb színrevitelt. A fesztivállal egyidőben szín­házi tanácskozást ls tartanak a részt vevő országok színházi szak­embereinek, kritikusainak, fordí­tóinak és Irodalomtörténészeinek részvételéveL

Next

/
Thumbnails
Contents