Délmagyarország, 1971. augusztus (61. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-26 / 200. szám

CSÜTÖRTÖK, 1971. AUGUSZTUS 28. 3 Befejeződött a biokémiai kongresszus Napirenden: A Magyar Biokémiai Tár­saság — mint jelentettük — első ízben rendezte meg hagyományos nagygyűlését vidéken és erre Szegedet tartották a legmegfelelőbb­nek. A szemészeti klinika tantermében három napig tartó tanácskozások szerdán, tegnap befejeződtek. Dr. Guba Ferenc, a Sze­gedi Orvostudományi Egye­tem Biokémiai Intézetének professzora, a Magyar Bio­kémiai Társaság elnöke el­mondotta, hogy eredménye­sen zajlott le a kongresszus. Látogatottságára jellemző, hogy a mintegy kétszáz meg­hívotton kívül az egyetemi intézetek dolgozói közül is sokan meghallgatták az őket érdeklő szakmai előadáso­kat. A hatvanhét előadás­nak szinte mindegyikét élénk vita, gyakran két-há­rom hozzászólás követte. A tanácskozás elérte célját, és azért is sikeresnek mond­ható, mert azon főleg fiata­lok, kutatóintézetekben és ipari üzemekben dolgozó biológusok, orvosok, fiziku­sok, kémikusok vettek részt. A biokémiai nagygyűlés vendégei megismerkedtek Szegeddel, a város neveze­tességeivel. Ellátogattak a Magyar Tudományos Akadé­mia újszegedi biológiai ku­tatótelepére, valamint a sza­lámigyárba és részt vettek a dóm Európa-hírű orognájá­nak bemutatóján is. Felújítják a MÁV szegedi nevelőotthonát A MÁV-nevelőotthonok nevelőinek 11. tanácskozását hétfőn, kedden és szerdán Kőszegen rendezték meg. Az ország hat ilyen intézmé­nyében 1267 vasutasárvát, félárvát, rossz anyagi kö­rülmények között élő gyer­meket nevelnek a kora óvo­dáskortól áz érettségiig. A háromnapos tanácskozáson egységes nevelőotthoni ne­velési programot dolgoztak ki. Középpontjában a mun­kára nevelés áll, $ az a tö­rekvés, hogy a vasút ismert munkaerőgondjainak enyhí­tésére mind több növendék­kel szerettessék meg a vas­úti munkát. Bejelentették, hogy a 75 éves szegedi intézet, vala­mint a békéscsabait felújít­ják, bővítik. Kaposvárott most fejeződtek be a bel­ső átalakítási munkálatok, s több év után végre zavar- j talan körülmények között fo­gadhatják az új tanévre be­vonuló növendékeiket, ösz­szesen 4 millió forintot for­dítanak ez évben az inté­zetek felújítására és félmil­liót diákjóléti célokra. Nö­velik a pedagógusok számát, és így most közel 100 neve­lő és 210 alkalmazott igyek­szik pótolni a hiányzó szü­lői szeretetet. Az állam évente 15 000 forintot áldoz egy-egy növendékre. (MTI) Nemzeti emlékpark meg­teremtése Pusztaszeren Hoang Cuong nagykövet sajtótájékgztatója Tegnap, szerdán a Viet­nami Demokratikus Köztár­saság nagykövetségén Hoang Cuong rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövet tájé­koztatta az újságírókat a VDK közelgő, szeptember 2-i nemzeti ünnepének alkalmá­ból. A nagykövet szólt a vi­etnami nép harcáról, az amerikai agresszorokkal ] szemben tanúsított hősies el- l lenállásáról. (MTI) Pusztaszeren, a honfog­lalás egykori helyén az el­következendő esztendőkben nemzeti emlékparkot alakí­tanak ki. Erről tartott teg­nap kibővített ülést a Ha­zafias Népfront Csongrád megyei bizottságának el­nöksége Sövényházán, a ta­nácsteremben. Az elnökségi ülésen részt vett dr. Ágos­ton József, a megyei párt­bizottság titkára. Eitlernének dr. Szilágyi Júliának, a megyei népfront bizottság alelnökének meg­nyitója után Hantos Mi­hály, a megyei tanács el­nökhelyettese, a megyei nép­frontbizottság alelnöke is­mertette a táj jövőjét, a pusztaszeri nemzeti emlék­park terveit, elképzeléseit. Pusztaszer történelmi hely, összefüggésben a hon­foglalással, a magyar ál­lamalapítással. Tanköny­vekben tanulnak róla, kül­földiek, hazaiak keresik fel rendszeresen. 1966-ban a megyei tanács vb foglal­kozott az emlékpark meg­teremtésének kérdéseivel és határozatot hozott az Ár­pád-szobor környékének emlékhellyé rendezéséről; jegyzőkönyvek, határozatok, programok, tervek bizony­kodnak erről. Az elkészült tervek, bár módosításra szo­rulnak, mégis alaposak és nagyszabásúak. Nemcsak a­honfoglalással, de a föld­osztással is számolnak, hi­szen hivatalosan itt történt meg 1945. március 29-én a nagybirtok felosztása. A nemzeti emlékpark tehát e két történelmi jelentőségű eseményre épül és utal, ami vitathatatlanul az egész nép ügye. Nem sö­vényházi, nem szegedi já­rási és nem Csongrád me­gyei probléma, Ogv ez, ha­nem országos és nem­zeti ügy. Éppen ezért Orszá­gos Emlékbizottság alakult 15 taggal, amelynek élén néhai dr. Erdei Ferenc állt. Tavaly április 29-én taríot­ta első ülését, kijelölte a feladatokat: így a puszta­szeri helységnév rendezése — erre egy munkabizottsá­got hozott • létre, vezetője Barati József, a népfront országos titkára —, a pusz­taszeri nemzeti emlékpark tervének elkészítésére szin­tén munkabizottságot, veze­tője Hantos Mihály és a pusztaszeri ünnepségek tar­talmára javaslatokat kidol­gozó bizottságot, vezetője dr. Ágoston József. A kívánalmaknak megfe­lelően elkészültek a tervek, a munkabizottságok előter­jesztették jelentésüket. Lé­nyegében a következőkről van szó: a pusztaszeri nem­zeti emlékparkban két tör­ténelmi emlékmű, a honfog­laláskori és a földosztást megörökítő emlékmű foglal­na helyet, zárt területen, ki­egészülve különböző létesít­ményekkel. Mindenekelőtt rendezésre vár a „két szom­szédvár" között a pusztasze­ri helységnév eldöntése. Sövényháza és Pusztaszer esetleges egyesítésével vagy pedig a jelenlegi falunév megváltoztatásával (Sövény­háza = Pusztaszer, Pusz­taszer — Felsőpusztaszer) oldható ez meg. A szegedi Móra Ferenc Múzeum in­tézményeként működne me­gyei költségvetésből a majd épülendő nemzeti emlék­park, ami felett a Hazafias Népfront elnöksége védnök­séget vállal. A 40 holdas zárt területen felújítanák a millenniumi Árpád-emlék­művet, feltárják a romker­tet és kiépítik — a nyári ifjúsági diáktáborok segít­séget adnak ehhez —; a földosztást méltóképpen megörökítik. Országos pá­lyázat útján készül el az emlékmű. Két múzeumi részleget építenek, egyik a honfoglaláskori, másik a földosztáskori anyagokat mutatná be, az elgondolá­sok szerint. Ugyanakkor skanzen jellegű létesítmény is helyet kapna itt: papri­kás, hagymás tanyák, régi szélmalom, a hajdani cse­lédháza'k, hantházak stb. A Feszty körkép, ami a honfoglalást megörökíti, restaurálva, megfelelő épü­lettel ide kerülne. A parkosított, zárt terü­leten kívül mindenféle csat­lakozó létesítmények, épüle­tek lennének; vendéglátó­ipari egységek, motel, kem­ping, loVas pályák stb. Sze­ged város idegenforgalmá­ban is nagy szerepet ját­szik majd e táj. A vitában Molnár Sán­dor, Barati József, Kecske­méti Gáspár, dr. Ágoston József, Katona Sándor, Nyí­ri Antal, dr Szániel. Imre, Saliga László, Szilicsány Piroska, dr. Gyányi Lajos, Várhelyi Jenő és Hofgesang Péter vett részt. A pusztaszeri nemzeti emlékpark terve rövidesen a kormányszervek elé ke­rül. Megérdemli Árpád ve­zér és a honfoglalás, a földosztás, hogy Pusztasze­ren méltó emlékhely te­remtődjön. Még igazabb így: megérdemli a magyar nép, hogy Pusztaszeren a hazateremtés történelmi múltjának emlékhelye le­gyen. Sz. Lukács Imre KISZ­küldöttség utazott Kubába Dr. Horváth Istvánnak, a KISZ Központi Bizottsága első titkárának vezetésével tegnap délelőtt Kubába uta­zott a Magyar Kommunis­ta Ifjúsági Szövetség öttagú küldöttsége. A delegáció Ha­vannában — más szocialis­ta országok ifjúsági szerve­zeteinek képviselőivel együtt — kubai szolidaritá-"­si nagygyűlésen vesz részt, majd Chilébe látogat, a De­mokratikus Ifjúsági Világ­szövetség végrehajtó bizott­sági ülésére. Ezen a tanács­kozáson döntenek egyebek között arról is, hogy hol és mikor rendezik meg a kö­vetkező ifjúsági találkozót. A magyar küldöttségei meghívták a chilei népi egy­ségfront választási győzel­mének évfordulóján tartan­dó ünnepségekre is. (MTI) « • Öntöznek, ahol lehetséges Á gazdaságok vetésre készítik a talajt tására. Ennek érdekében a textil­művekben felelőst jelöltek ki, aki­nek az új belépők problémáival kell foglalkoznia, a rostkikészitöben meg­kezdték az áztatás gépesítését, a KSZV-nél leányszállót építettek és a klímaberendezést is korszerűsítették. Mindezen felül a textiles- és ruházati ipar átlagában 14,4 százalékkal nö­velték a kereseteket, ösztönzően hasz­nálták fel a prémiumokat. Mint a városi párt-vb ülésen, megállapították, szinte mindenütt tettek egyet s rnást a munkaerő- és bérgazdálkodás meg­javításáért. jóllehet a helyzet ma sem mondható egészen megtelelőnek. A IV. ötéves terv lehetőséget nyújt a korábbi hibák "kiküszöbölésére, a tapasztalatok hasznosítására. A vál­lalati önállóság ezentúl kötelezően előírja, hogy a termelés és az érté­kesítés folyamatát állandóan szemmel tartsák a gazdasági vezetők, valamint a pártszervezetek. Most már tervezni kell a piac várható mozgását, az ér­tékesítés fő irányait, a termékváltoz­tatás idejét úgy. hogy a gazdaságos­ság tovább javuljon. A gyáregységek­nek persze nem kell ilyen bonyolult tervezéssel bajlódniok. számukra to­vábbra is a vállalat központjában mondják meg. mit kell csinálniok. Ügy értékelte a városi párt-vb, hogy a szegedi textiles- és ruházati üzemek kiegyensúlyozott fejlődést ter­veztek a következő öt évre. Ez álta­lában kevesebbnek látszik ugyan, mint a harmadik ötéves tervben pro­dukált eredmény, ami annyiban nyug­talanító. amennyiben tudjuk, hogy a fogyasztás ugyanakkor továbbra is di­namikusan növekszik, amellyel a ter­melésnek lépést kellene tartania. A ruhagyár 15.7 százalékkal akar töb­bet termelni, főleg modern anyagból készült divatcikkekből, mert a ke­reskedelmi információk erre készte­tik. Ahol csak lehet, szaporítják az automata berendezéseket, korszerűsí­tik-a szabaszata folyamatot. A KSZ5/ vezetői abból indultak ki. hogy a ha­zai igények kielégítése elsőrendű szempont. Eleget tesznek az állam­közi szerződésekben rájuk háruló fel­adatoknak, nyugati országokba csak a jövedelmező termékek exportját fo­kozzák. s közben „rámennek" a bel­földi vásárlók lehető legjobb kiszol­gálására. növelve a szintetikus pony­va, a műanyag fólia gyártását. A töb­bi vállalat, illetve üzem tervéből is az derül ki, hogy a vásárlóközönség egy­re kényesebb igényeit messzemenő­en bekalkulálták, természetesen nem mondva le — műszaki fejlesztés, költségcsökkentés, jobb szervezés stb. révén — a jövedelem növeléséről sem. Nagy gondot fordít valamennyi szó­ban levő vállalat a termelékenység­re: 11—31 százalékkal akarják* növel­ni öt esztendő alatt. A másik komoly gond a bérgazdálkodás. A textiles front bérfejlesztési terve igen mérsé­kelt, s csak részben teszi lehetővé a hátrányos helyzet megszüntetését. A Rostkikészítő Vállalat például mind­össze 13,6 százalékos bérfejlesztéssel számol öt esztendő alatt, ami könnyen nehéz helyzetet teremthet számára. Helyes a textiles üzemeknek az a törekvése, hogy javítsák a jelenlegi bérezési módszereket, illetve növel­jék a prémiumok ösztönző hatását. rendelőről gondoskodik a jutaáru­gyárban, a központi üzemben periig majd az új szövöüzem teremt jobb körülményeket. Igen szűkös fejlesztési alapokkal f-endelkeznek a textiles vállalatok, s ez — ismerve a szigorú hitelpolitikai elveket — megszabja a beruházási céljaikat. Fejlesztésre legtöbbet költ a KSZV: 242 millió forintba kerül a fentebb említett szövöde építése, il­letve rekonstrukciója, s mivel fokozni kívánja a jó nevű trikoplánponyva gyártását, ehhez nagy teljesítményű kenőgépeket kell vásárolnia. Nagy gond, hogy elképzeléseik megvalósítá­sához még mindig több mint 40 mil­lió forint hiányzik, amely hitel for­májában sem látszik biztosítottnak. A textilmüvek 28 millió forintot kapott, amelyet jelentős részben szövőgépek automatizálására fordít majd. megol­dása Bonyolult feladatok Csak örülni lehet a szociál­politikai el­képzeléseknek, amelyek a munka- és életkörülmények további javítására irányulnak. A cipőgyárban az anyag­mozgatás gépesítésének megoldását, a légszennyezettség csökkentését, a zaj­ártalom megszüntetését tervezik. A textilművekben bővíteni szándékoz­nak az óvodát, korszerűsítik a mun­kásszállást, hogy könnyítsenek a dol­gozó anyák, illetve a vidékről bejá­rók terhein. A ruhagyárban kicserélik a világosítást, és megvalósítják a legmodernebb szellőztetés elveit. A KSZV sapoaüs epuieteűl. uaemorwüj vár tehát a szegedi ruházati és tex­tiliparra. A városi párt-vb felhívta a figyelmet: az állandóan változó, dina­mikus gazdálkodás szükségessé teszi, hogy a pártszervezetek minden esz­közzel segítsék az elgondolások meg­valósítását. S ez nem frázis. A tex­tiles kommunistákra is egyre diffe­renciáliabb politikai munka vár. A vállalati ötéves tervek jóváhagyása után a kollektíva kötelező belső tör­vényévé válnak, amelynek szellemé­ben keményen kell majd dolgozniuk. A körültekintő pártellenőrzéstől a személyes beszélgetésekig, minden politikai munka rendkívül fontos. A pártszervezetek ösztönözzék a gazda­sági vezetőket arra. hogy mindig becsüljék meg a jó munkásokat, s kiemelten gondoskodjanak a dolgozó nőkről. Támogassanak minden he­lyes munka- és üzemszervezési tö­rekvést, hogy a vállalatok közössége megvalósíthassa sajai öteves tervét. & n. i. A Lajtahansági Állami Gazdaságba óriás traktorok ér­keztek. A K—700-as szovjet, 8 hengeres, 200 lóerős, tur­bovcntillátoros óriás gép 10 óra alatt 8 ekefcjjel 40 hold szántást végez. E gép előnye, hogy enyhíti a traktoros­hiányt, hiszen egy-egy óriás erőgép teljesítménye 5—ö hagyományos traktort, illetve traktorost helyettesi* Jól jött a lehűrés, s az a kevés csapadék is, ami le­hullott pár napja a Szeged környéki földekre. Igaz, ko­rántsem elegendő, ezért ahol csak arra lehetőség kí­nálkozik, öntöznek a nagy­üzemekben, üzemelnek az öntöző berendezések. A sze­gedi Felszabadulás Termelő­szövetkezetben megkezdték a fűszerpaprika szedését. Jól ígér ez a pénzes növény. A nagyobb területen ter­mesztő gazdaközösségekben még utóérlelik a piros ara­nyat, és a jövő hét elején kezdik meg szüretelését; így a mihálytelki Üj Élet és a dorozsmai József Attila Ter­melőszövetkezetben is. Tápén, a Tiszatáj Terme­lőszövetkezet földjeire saj­nos nem esett egy csepp eső sem. A határ pedig kívánja a vizet, különösen azok a földek, ahol újvetésű lucer­nát telepítenek, öntözésre fogták hát tizenkét gépüket a tápéiak, és az újvetésű lu­cernát, a másodvetésű ku­koricát és a herefüves lu­cernát öntözik. Eddig 250 holdon telepítettek új lucer­nát. A tervek szerint még száz holdon kerül földbe a mag. A fűszerpaprika itt is kínálja már magát, igaz üíi haictoa cbsikik, afe talános tapasztalat, a forró­ság ártott e növénynek, „el­vitte" a második kötést. Dorozsmán, a József At­tila Termelőszövetkezetben napról napra sokan szor­goskodnak a burgonyasze­désnél. Az idén 55 holdról takarítják be a termést, ami igen-igen elismerésre méltó, száz mázsa holdanként. Gondosan takarítják be a silókukoricát is, hiszen szük­ség van a takarmányra, összesen. 250 holdról silóz­nak, két silókombájn és nyolc szállító „berendezés" szorgoskodik. Ebben a gazdaközösség­ben már vetettek is. Eddig 117 holdon került, földbe az őszi takarmánykeverék. Amire most igen jól jött az eső. Dorozsma határa váltakozóan kapott az égi áldásból, 2—20 milliméter csapadék hullott. A szegedi gazdaságokban és a szegedi járás terme­lőszövetkezeteiben mindé nütt munkálkodnak az erő­gépek, a talajt a vetésre készítik elő. Egy-két nap, s itt az őszi munkacsúcs, szedni kell a fűszerpaprikát, szüretelni a szőlőt, s vetni a i&á g® keserűnket.

Next

/
Thumbnails
Contents