Délmagyarország, 1971. augusztus (61. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-19 / 195. szám

CSÜTÜRTÜK, 1971. AUGUSZTUS 19, 3 Alkotmányunk évfordulója alkalmából Kitüntetések, jutalmak Megemlékezések augusztus 20-ról Bensőséges ünnepség' zajlott le szerdán a Művelődésügyi Minisztériumban, ahol dr. Orbán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese „Kiváló népművelő", továbbá a „Népművészet mestere" kitüntetéseket, Sxmcm László, a KISZ KB osztályvezetője pedig „Ifjú népművész" kitüntetéseiket nyújtott át Az ünnepségen jelen volt Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Nagy Miklós, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője, továbbá dr. Gosztonyi János és dr. Simó Jenő művelődésügyi miniszterhelyettesek. Dr. Orbán László beszédében méltatta a népművelők, a népművészek tevékenységének jelentőségét. Hangsúlyozta, hogy a közművelődés élmunkásainak hagyományos kitüntetési ünnepségei egyben azt is jelképezik: a népünk új életét szentesítő alkotmány ünnepe, és a népművelés, a népművészet megbecsülésének gondolata összeforrott. Szavaira a kitüntetettek nevében Karácsony Géza, Mosonszentmiklós községi művelődési házának igazgatója válaszolt, s köszönetét fejezte ki a megtisztelő elismerésért A .Jíiválő népművelő" kitüntetést kapta Csongrád megyéből Molnár Zoltán, a TIT Csongrád megyei szervezetének titkára. A művelődésügyi miniszter e SZOT elnökségének javaslatára alkotmányunk ünnepe alikalmából a népművelés érdekében kifejtett eredményes munkájuk elismeréséként kitüntetéseket adományozott szakszervezeti kuttúrmunkásoknak. A kitüntetéseket Baradziej Lászlómé, a SZOT alelnöke tegnap, szerda délután adta át a SZOT székházában. Jelen volt Virizlay Gyula a SZOT titkára és a művelődésügyi Minisztérium több vezető munkatársa. A „Szocialista kultúráért" kitüntetést 42-en, a „Kiváló dolgozó" kitüntetést hárman kapták, míg miniszteri dicsérő oklevélben 33-an részesültek. A hagyományokhoz híven az idén is alkotmányunk ünnepe alkalmából adományozta a Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottsága a Tanácsi államigazgatási munkáért emlékplakettet azoknak, akik huzamosabb ideje dolgoznak az államigazgatásban: Szerdán délelőtt Szegeden, a megyei tanácsháza vb-termében rendezett ünnepségen került sor a megyei tanácsapparátusban 20, és 10 éve az államigazgatásban kifejtett munkáért az emlákplakettek kiosztására. Ugyanakkor a megye területéről 13 dolgozó kapta meg a Kiváló dolgozó jelvényt. Az ünnepségen Hantos Mihály, a megyei tanács elnökhelyettese adta át az emlékplaketteket, illetve a jelvényeket. Részt vett az ünnepségen Rózsa István, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára, s dr. Ágoston Józsefné, a Közalkalmazottak Szakszervezetének képviselője, Ugyancsak szerdán és csütörtökön rendeztek, illetve rendeznek ünnepségeket a városi tanácsoknál és a járási hivatalokban. Megyénkben összesen 50-en a 20 éves, 39-en pedig a 10 éves tanácsi munkáért kapták meg idén az emlékplakettet Tegnap már több szegedi üzemben, intézménynél tartottak alkotmány napi ünnepséget, megemlékezést. A gyárak egy részében az ünnep nyitánya egybeesett a törzsgárdajutalmak átadásával. A törzsgárda megbecsülésével saját munkáját, alkotásainak eredményét is elismeri-meglbecsüli minden kollektíva E gondolat jegyében került sor a Kenderfonó és Szövőipari Vállalatnál is az ünnepségekre. Az új kollektív szerződésben, illetve az új törzsgárda szabályzatban foglaltak részletesen szabályozták a jutalmazás szempontjait és formáit, ennek alapján kapták meg hűségük jutalmát a régi dolgozók. A KSZV központjában rendezett ünnepségen Marosi János vállalati vezérigazgató-helyettes, 19 dolgozónak adta át a törzsgárdajelvény fokozatait. Közülük öten a babérkoszorús jelvényt kapták 25 éves gyári hűségükért. A központi gyári dolgozók közül 80an vehették át az első, második, illetve harmadik fokozatot Bakó László főmérnöktől, s 15 olyan dolgozó is volt az ünnepelték között, akik már 25 éve munkálkodnak az üzemben. Ugyancsak tegnap, szerdán volt a törzsgárdisták ünnepe a jutaárugyárban. Bérezi István, a vállalat főmérnöke három dolgozónak adta át a balbérkoszorús jelvényt, s 75-en kapták meg a törzsgárdajelvóny fokozatait 20, 15, illetve 10 évi munkájukért. A Szegedi Ecset és Seprűgyárban tegnap délután 2 órakor a seprűüzem nagycsarnokában. gyűltek össze a dolgozók, hogy megünnepeljék augusztus 20-át. Az alkotmány születésnapjáról, jelentőségéről Kispál Jenő igazgató emlékezett meg, majd a gyár leghűségesebb munkásainak jutalmakat nyújtott át. összesen 370-en kapták meg a törzsgárdajelvény arany-, ezüst és bronz fokozatát, 250-en pedig 160 ezer forintnyi hűségjutalomban részesültek. A seprűgyári kollektíva szíves szóval köszöntötte hat munkatársát, akik több mint 30 esztendő óta dolgoznak az üzemben. Napfény, strand, csukott iskolakapuk — kell ennél nagyobb öröm a diákoknak? Bár már közeleg a szünidő vége, tart még a vakáció. Sőt: van, akinek csak most kezdődött. Sok diák dolgozott a nyáron. A városi tanács munkaügyi osztályán júniusban 1454 diák jelentkezett munkára készen, s valahányat el tudták helyezni, összesen 111068 órát dolgoztak. A NYAR „SZTÁRJA" B. Ildikó „sztár" lett a nyáron: megjelent a képe a Képes Újságban, most meg a Délmagyamak nyilatkozik. Az l-es postán dolgozik július Szennyeződés a Maroson Első fokú vízmioöségvédelmi készültséget rendeltek el A román és a magyar vízügyi szervek közötti együttműködési megállapodások alapján a szomszédos országból néhány nappal ezelőtt értesítés érkezett arról, hogy vashidroxidos szennyeződés vonul le a Maroson. Ezért az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság első fokú vízminőségvédelmi készültséget "rendelt el a folyó magyarországi szakaszára. Nagylaknál és Makónál vesznek rendszeresen mintákat, folytatnak ellenőrző méréseket. Szerdán még csak egészen kismérvű szennyeződést észleltek, ami azonban az elkövetkező napokban fokozódhat. Soborsinnál ugyanis a szomszédos vízügyi hatóság literenként 12 milligrammot meghaladó vastartalmat állapított meg, a megengedhető határértéknek mintegy két és félszeresét. Romániai jelentések szerint a Cserna patak mellett levő egyik üzemből került nagy mennyiségű vashidroxid a patakba, amely Dévánál ömlik a Marosba. Innét még körülbelül 200 kilométer hosszúságú a Maros romániai szakasza a magyar határig és ez egyben azt is jelenti, hogy a folyó vizével való keveredés, eloszlás, kicsapódás következtében a káros vegyi hatások lényegesen csökkennek már az alsó szakaszon. Amennyiben a megengedhetőnél nagyobb arányú szenynyeződést észlelnének, elrendelik a Maros mindkét partján levő vízkivételi művek üzemeltetésének átmeneti leállítását, hogy ne juthasson szennyezett víz az öntözőcsatornákba. kai is őrizzék, ápolják és erősítsék a bizalmat. Aligha vitathatja bárki is, hogy ma általában ez a helyes emberi magatartás, munkastílus jellemzi a vezetőket. Ám kiskirályok, sikerektől megrészegült, önző és harácsoló tisztségviselők sem ismeretlenek. Köztük olyanok is, akik a nép soraiból származnak, akiket valamikor a szerénység, az áldozatkészség példaképeinek is tekinthettünk. Kádermunkánknak egyik ártalmas fogyatékossága éppen abban rejlik, hogy egyes üzemekben, intézményekben és hivatalokban csak ezeket a régi érdemeket sorakoztatják fel, amikor jellembeli torzulásokról. esetleg súlyos visszaélésekről kell elszámoltatni valakit. Vizsgálat indult az egyik üzem igazgatója ellen, akiről még néhány éve így vélekedtek a munkások: Már régen kiemelték közülünk, vezetővé tették, de ő megmaradt olyannak, amilyen azelőtt volt! Történetünk szereplője annak idején cselekvő részese volt az újjáépítésnek, a munkáshatalom kivívásénak, az ellenforradalmárok elleni harcnak, igazgató lett és a lázas munka mellett egyetemet is végzett. Az utóbbi időben azonban talpnyalókkal, karrieristákkal, egyszóval olyan emberessel vette körül magát, akiktől korábban ő maga óvta munkatársait. Nemrég nagyon is kétes eredménnyel kecsegtető újítási célokra jelentős összegeket juttatott „udvartartásának" — s amint ez lenni szokott —, a pénzt meg is osztotta cimboráival. Ez az ember valamikor hivatásszerető, áldozatkész építője volt társadalmunknak, ma viszont csak az egyéni luxusigények kielégítését hajszolja, mind tisztességtelenebb eszközökkel. Jellemében természetesen nem egyik napról a másikra következett be a 180 fokos fordulat, hanem lassan, mindazok szeme láttára, akik ma foggal-körömmel védik őt, mert ki szeretnének bújni az ellenőrzéssel járó felelősségük, vétkes mulasztásaik alól. Sajnos, az ellenkezőjére, történetesen arra is akad nem egy példa, hogy egyes vezető emberek esetében más vezető emberek a szereplőket is felnagyítják. Tárgyilagos értékítélet szerint nem feltétlenül részeges az, akit valahol, valamikor italos állapotban láttak A mondadóm elején szóba hozott egészségügyi intézmény párttitkára másfél évvel ezelőtt, egy házi mulatságon többet ivott a kelleténél, s jóllehet, semmi botrányt nem csinált, ma is a szemére vetik a történtekét, elsősorban azok a vezetők. akiknek egyedül ő nem hajbókol, akik egymás erényeit nem veszik számításba, akik egymás hibáiról nem beszélnek az erények miatt. Ismerek egy vállalati főmérnököt, húsz esztendeje ugyanebben a beosztásban dolgozik. Néhány hete egy jelentéktelen üzemszervezési ügy elbírálásánál hibázott, elfogadta munkatársa megalapozatlan javaslatát. A döntés balul sült el. Főmérnökünk számított is rá, hogy a melléfogás nem marad szó nélkül, de egy pillanatra sem fordult meg a fejében, hogy sok éves munkásságát adandó alkalommal ezzel az egyetlen, félresikerült döntéssel kérdőjelezik meg. Vezető tisztségviselőink pontosabb, hitelesebb jellemzése nem tűri az ilyen szubjektivizmust. Ahol rendszeresen figyelemmel kísérik az egyes emberek életútját, ahol szükség szerint dicsérnek és elmarasztalnak; ott sohasem mutat torz képet a tükör, amelyet a közvélemény mindig látni akar. A vezető káderek őszinte jellemzése azonban nemcsak azért bír megkülönböztetett fontossággal, hanem azért is, hogy az érdekeltek kezében mindennapi eszközzé váljék beosztottjaik jellemének, magatartásának formálásában, alakításában. K. F. elseje óta, s ma már olyan flottul megy a munka, hogy jó kedvre is futja. — Nehéz volt, mert mire megszoktam a postai díjszabást, megváltozott éppen. S bizony, rossz volt elölről kezdeni a tanulást. Gyorsan is kellene csinálni — rajtunk is múlik, hogy ne álljon hosszú sor az ablak előtt —, de hibáznunk sem szabad. Az igazat megvallva: azért jöttem dolgozni, hogy pénzt keressek, egykét szép ruhát vehessek magamnak, s végülis nagyon jó szórakozást is találtain a munkában. — Mi volt a legnehezebb? — Azt hiszem, ez a kitartó kánikula. Más mehetett a strandra, én meg itt sültemfőttem. Hozzá kell tennem, hogy két hétig építőtáborban voltam előtte, az izsáki állami gazdaságban, s kicsit fáradtan jöttem meg. — Mikor pihensz? —« Huszadikától. Remélem, mindennap a partfürdőn lehetek. „DE JÓL MEGY EZ A KOCSI" A Balaton mellett nyaraltam. Barátommal autóstoppal körbejártuk a tavat, s a Badacsony-környékét, a Kálimedencét. Nem is tudtam, hogy az olyan szép. — Nehéz ma autóstoppal utazni? — Mindig nehéz volt. Magyarországon ez soha nem volt divat. Még a farmerunkat is ki kellett mosni, hogy bizalomgerjesztőbb külsőnk legyen. Az én hajam sosem volt hosszú. A barátom miatt viszont majdnem megbukott a vállalkozás, a harmadik napon belátta, és betért egy fodrászhoz, „polgári hajviselet" céljából. — Ki volt a legkellemesebb utaztatójuk? — A MÁV. Ugyanis vonatra is kényszerültünk egyszer. Ott legalább nem kellett dicsérni, hogy „de jól megy ez a kis kocsi". A mozdonyvezetőt sem kellett biztatni, hogy ő a világ legjobb vezetője. Az autósokat mindig ilyen süket szöveggel igyekeztünk kifizetni ... Azt is írhatnám: vallomás a pályáról, de Ibolya biztosan nevetne. Nem gúPÉNZÉRT VAGY MÁSÉRT? nyosan, hanem csibészesen. Igaza is lenne: nem illenek hozzá ilyen szavak. Ibolya alig múlt húszéves, harmadéves orvostanhallgató. Két hetet dolgozott a II. sz. sebészeti klinikán, de ott nem a „szakmában", hanem a fehérneműraktárban. Most a véradó állomáson dolgozik még egy hónapot. — A pénz miatt? — Azért is, nem vitás. Egy egyetemistának — ha csak nincs hazulról jól „eleresztve" — mindig kevés a pénze, s én szeretnék egy-két jó ruhát, télikabátot venni. Még harmadikos gimnazista voltam, mikor először dolgoztam nyáron. Azóta minden évben valamelyik klinikán dolgozom. Vranek Ibolyát nem kell kérdezni, magától „vall". — Nem tudok lebzselni, számomra igen fárasztó a semmittevés. Mindig másik klinikán voltam, mindenütt ragadt rám valami, ami hivatásomhoz fontos. Most szeretnék megtanulni vénázni. De csoporttársaim közül is sokan dolgoznak. Az egyik fiú mentős. Minap meg öszszefutottam Török Klárival, 6 ápolónő most. Elmesélte, hogy napokig szédeigett, mert bizony az ápolónőknek vannak leírhatatlanul nehéz feladataik is. Én már tudom, csináltam. Persze, a gyerekklinikán, és ott azért könnyebb. Hiszem, hogy hasznunkra válik, ha megismerjük ezt is, ha mindig nagy megbecsüléssel szólunk majd az ápolónők munkájáról. — És a pihenés? — kérdezzük Ibolyától is. — Már voltam két hétig a Balatonon. Az Expressz balatonföldvári kempingjében. Nagyon jó volt! És lesz még vagy tíz napom a tanévkezdés előtt. Szeretném kipihenni magam, mert az új tanévben jobban kell tanulnom. Nem vagyok megelégedve az idei eredményemmel. Bizony, egyre többet gondolhatnak a tanévkezdésre a diákok. Sokan dolgoztak felnőttmódra, s a becsű) etes helytállás dicséretes. De az az idő is közeleg, amikor ismét a „főfoglalkozás", az iskola következik. P. Szőke Mária Tudományos konferenciát tartanak Szegeden Nemzetközi altajisztikai konferencia lesz Szegeden augusztus 22—28 között. Mint szerdán a Magyar Tudományos Akadémián Ligeti Lajos akadémikus, a konferencia elnöke az újságíróknak elmondta, 1958 óta minden évben összegyűlnek az altajisztika művelői. Az idei tanácskozásra, amelynek témája a török, mongol és madzsu-tunguz nyelvek történelmi kapcsolatai, 19 országból 75 külföldi tudóst várnak.