Délmagyarország, 1971. augusztus (61. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-18 / 194. szám

RSERDA. MTI, AUGUSZTUS 18. 3 II nők gazdasági, szociális helyzetének javítása Egy határozat tizenöt hónapja A rendeletek, határoza­tok fontos szabályozói éle­tünknek. Legtöbbjük tartal­mát azonban többnyire csak a hivatalos szervek, az ér­dekelt szakemberek ismerik. Van azonban néhány kivétel, néhány olyan határozat, amelynek számát éppúgy megjegyezzük, akár ismerő­seink nevét. Ezek közé tar­tozik az 1013-as — teljes ne­vén a kormány 1013/1970. (V. 10.) számú határozata — is. amely a nök gazdasági és szociális helyzetének megja­vításáról szól. i. A határozat megvalósítá­satói természetesen a legtöb­bet azok a dolgozó nők re­mélik. akik ágazatuk ferme­léséből a legnagyobb arány­ban veszik ki részüket, és helyzetük is leginkább szo­rul javításra: a könnyűipar, s ezen belül is a textilipar nődolgozói. A textilipar csaknem 112 ezer dolgozója közül ugyanis majdnem 80 ezer a nő. A határozat megjelenése utan, az ágazatot illetően a legnagyobb feladat a Köny­nyüipari Minisztériumra és a Textilipari Dolgozók Szakszervezetére hárult. A minisztérium a határozat megjelenése után a vállalati igazgatókkal megtárgyalta a teendőket, majd — még a múlt év közepén — a szak­szervezet egyetértésével — irányelveket dolgozott ki a vállalati gazdasági és szak­szervezeti vezetők számára, arra kérve óket, hogy a ne­gyedik ötéves tervvel össz­hangban álló, körültekintő elemzéseken alapuló tervei­ket 1970. októberének vé­géig állítsák össze. Az azóta megszületett ter­vek főként a munkakörül­mények javítására, a szociá­lis gondoskodás kiterjeszté­sére, a tanulás, a tovább­képzés feltételeinek javítá­sára és a nőknek a vezetés­be való fokozott bevonására irányultak. Elsőként — érthető mó­don — főként a könnyeb­ben megoldható feladatok kerültek sorra, így például több helyütt felmentették a nagycsaládos és az egyedül­álló anyákat az éjszakai mű­szak vállalása alól, több vállalat a hasonló helyzet­ben levő anyáknak különfé­le pótlékokat és egyszeri se­gélyeket nyújt a részesedési alapból. Máshol 20—25 éve gépen dolgozó, nyugdíj előtt álló nőknek kiemelt fize­tést, részesedést, jutalmat vagy pótlékot adtak, illetve — régi fizetésük meghagyá­saval — könnyebb munkör­be helyezték óket. Jó né­hány példa van arra is, hogy a vállalatok háztartá­si gépeket szereztek be, s azokat dolgozóik ingyen vagy kedvezményesen ve­hetik igénybe. Néhány vál­lalatnál — például a Ken­derfonó és Szövőipari Vál­lalatnál — rekonstrukcióval sikerült megszüntetni a nők éjszakai műszakját. Más he­lyeken viszont a fizikai munka könnyítésére, a zaj és a légszennyezettség csök­kentésére történtek intézke­dések. Mindez természetesen csak a kezdet. A rövid időre szó­ló elgondolásokat és intéz­kedeseket most már hosz­szabb távra szóló terveknek, olyan intézkedéseknek kell követniük, amelyek feltéte­lei csak hosszabb idő alatt teremthetők meg. Ezek közé tartozik például — mint rendkívül fontos, de korántsem egyetlen feladat — a nők éjszakai műszak­ban való foglalkoztatásának fokozatos csökkentése. A textilipar 80 ezer nödolgozó­ia közül ma meg 70 száza­lek dolgozik három műszak­ban. A negyedik ötéves tervben a textilruházati iparban megvalósuló nagy­szabású rekonstrukció — a termelés emelése mellett — a gépi munka korszerűsíté­sét is célul tűzi, s a terme­lékenység emelkedése mó­dot ad arra, hogy csökken­jen az éjszakai műszakban foglalkoztatottak száma is. Az éjjeli műszak általá­nos megszüntetését azonban nem tűzi — nem is tűzheti — célul a textilipar, már csak azért sem, mert a mind korszerűbb berendezéseket a lehető legjobban ki kell használni. De szólnak más érvek is emellett, amelyek­nek igazsága könnyen be­látható. A számítások sze­rint, ha a textil-ruházati ipar általánosan megszüntetné a harmadik műszakot, az ipar értékkiesése megközelítené a húsz százalékot, azaz a 4,2 milliárd forintot (ennyit termelnek ma az éjszakai műszakban), s — az export­bevételek elmaradásáról most nem szólva — nagy mennyiségű importra lenne szükség, vagy pedig 7—8 milliárd forintos újabb be­ruházásra. Emellett — ha az éjszakai műszak kiesne — a mostani heti 42,67 órás munkahét 44 órásra növe­kednék, s az éjszakai pót­lék megszűnése is 10—15 százalékkal (havi 200—250 forinttal), csökkentené a ha­vi bért, vagy késztetné az államkasszát ennek pótlásá­ra. Az éjszakai műszakkal kapcsolatban is vannak azonban teendői a vállala­toknak: ilyen mindenekelőtt az éjszakai munka körül­ményeinek javítása, az egye­dülálló és a nagycsaládos anyák számára az éjszakai munka vállaiásónak önkén­tessé tétele. Olyan ösztönzé­si és munkavégzési rendszer kidolgozása, amelynek nyo­mán e műszakban főként férfiak dolgoznak majd. II! Annak érdekében, hogy a később születő intézkedések valóban ott segítsenek, ahol az a legfontosabb, a minisz­térium a könnyűiparban dolgozó nők helyzetét rész­letesen elemző, átfogó ta­nulmányt készít. A nők gazdasági és szociá­lis helyzetének megjavítá­sára hozott párt- és kor­mányhatározat végrehajtása tehát nem kampány, hanem állandó feladat, amely a mi­nisztériumi és a vállalati munka szerves része, s az intézkedések anyagi és egyéb feltételei fokozatosan terem­tődnek meg. S. G. Propán-bután termelés Mint egy rossz krimi A Szegedi Tömegcikk­készítő Ktsz működése a Zákány u. 44., illetve a Hét­vezér utca 53. szám alatti te. lephelyen régóta és folya­matosan tör borsot a ható­ságok orra alá Szinte egyik szabálysértésük még be sem fejeződik, már kezdődik egy másik, a ktsz elnöke, Ko­vács János ellen. Az újabb ügyben. amely jelenleg fo­lyik a II. kerületi tanácsi hi­vatalban. közvetlenül érde­kelt a ktsz egész vezetősé­ge, az elnökkel együtt. UJABB FELJELENTÉS Tbth Béla felvétele Az algyői gázüzemben megkezdődött a a propán-bután gáz termelése, szállítása, mert elkészültek a tárolótartá­lyok. Egyelőre két, egyenként négyszáz köbméteres óriás gömböt töltöttek fel cseppfolyós gázzal, amit tartályko­csikban visznek a palackozóüzemekbe. Később még négy j hasonló tárolót kapcsolnak bc és már készül hat, egyen­ként készázötven köbméteres tartály is Több megér­tést, a munká­jukban sokoldalú támogatást kér most szorult helyzetében a szóban forgó ktsz elnöke, Kovács János. Azt hangoz­tatja, hogy jelenlegi helyze­tük bonyolultsága olyan, mint egv rossz krimi. S eb­ből egy jottányit sem enged, magyaráz, érvel, s minden­képpen ügyüknek akarja megnverni e sorok íróját is. Az elnöknek ez a rábeszélő­tehetsége azonban most már csődöt mondott a hatóságok előtt, amelyeknek képviselő­it enyhén szólva ..átverte", legalábbis ez derül ki a sza­bálysértési ügyiratok tanul­mányozásából. Az újabb feljelentést dr. Illyés Endre, az Állami Köz­egészségügyi-járványügyi Felügyelőség vezetője kez­deményezte a ktsz elnöke ellen. A KÖJÁL ugyanis megállapította, hogy a ktsz működése az általa létesített építményekben nem felel meg az egészségügyi, szociá­lis és munkavédelmi köve­telményeknek. 1970-ben kap­tak engedélyt egy vasvázas szín építésére, háromévi idő­tartamra. Ez a szín meg­épült. használatba vételi en­gedélyt azonban nem kértek a területileg illetékes ható­ságtól. Építettek még egy úgynevezett alagút-zománco­zó kemencét, amelyet április I óta üzemeltetnek már: az el­nök szerint azonban augusz­tus 20-ig csak próbálgatják az új létesítményt Egy ide­ig meghagyták még a régi kemencéket is, s ez a ket­tősség tűnt fel a KÖJÁL­nak, mert megállapították: hőszigetelése nincs biztosít­va. A rossz munkakörülmé­nyeket nagyban fokozza, hogy az egybenyitott műhe­lyek központi részén elhe­lyezett savazó kádak is üzem­ben vannak. Ezek a körül­mények az egészségre igen károsak. A KÖJÁL által végzett mérések alapján más kifogások is felmerül­tek: egy épületrészt közvet­lenül ráépítettek a szomszéd lakóház falazatára, s a hő­szigetelést a lakóépületek fe­lé sem végezték el. A közle­kedési utak az üzemen belül nincsenek biztosítva. nem szólva a ktsz állandó jelle­gű köztérfoglalásáról az ut­cán. A KÖJÁL által előírt szociális épületek bővítését mindmáig nem végezték el. A ktsz 250 dolgozójának elégtelen a jelenlegi fürdő, öltöző. És most lapoz­MINDEN ÖSSZEJÖTT Maros meríti művésztelep Egy új művésztelep lét­rejöttének, sikeres működé­sének és hagyománnyá éré­sének számtalan feltétele van. Lelkes művészek és szervezők gazdag fantáziá­jára, a lehetőségek és a ter­vek szinkronba hozására és nem utolsósorban a művész­társadalom igényére. Csak e tényezők együttléte bizto­sítja az életképes, jelentős műveket szülő és kísérlete­zésekre is lehetőséget adó művésztelep létrejöttét, Ma­kón a helyi kezdeményezők, Jámborné Balogh Tünde, Takács Győző és Szalma István kiváló érzékkel és nemes szándékkal hozták létre a Maros menti mű­vésztelepet a makói Kun Bé­la általános iskolában. A Makón most pezsgés­nek induló képzőművészeti eletnek nemes gyökerei van­. ..k. Rudnay Gyula és nö­vendékei a húszas évek kö­zepén több alkalommal ta­láltak témát, lehetőséget és az alkotáshoz oly elenged­hetetlen nyugalmat Makón, felüdülést és feloldódást a Maros menti tájban. Mint Szalma István — aki ott­hont, szellemi és anyagi se­gítséget adott a telep lét­rejöttéhez — elmondotta, a művésztelep célja, hogy az ország különböző részeiből meghívott művészek köze­lebbről megismerjék egy­mást, lehetőséget kapjanak a kísérletezéshez, alkalmat a nyugodt alkotáshoz. Az iskola tantermeiben, melyek műtermekké alakul­tak a telep időtartamára, lázas munka folyik. Kroki­zás. elmélyült festés, linófa­ragás. Az ország különböző részeiről Makóra jött művé­szek, különböző technikák­kal, elképzelésekkel megal­kotott művei, más-más stí­lusok adtak itt találkát egy­másnak. így kapcsolódik be a Maros menti művésztelep az országos mozgásba, az egészséges vérkeringésbe. Az itt készült alkotásokból augusztus 2ü-án munkakiál­lítást nyit meg dr. Dömötör János, a vásárhelyi múzeum igazgatója. A jövö év tava­szán, a József Attila Ünne­pi Hetek ideje alatt mutat­ják be a művészek itt ké­szült alkotásaikat, és akkor adják át a Makói Emlékér­met is. Dér István, szegedi festő­művész, a telep vezetője már a jövőről beszél. Arról, hogy szeretnék háromhetesre bő­víteni a telep időtartamát. Ez elősegítené a még elmé­lyültebb alkotómunkát. X. h. zunk visz­sza ez év március 24-re, amikor tűz támadt a ktsz festőrészlegé­ben. S ahogy ilyenkor lenni szokott, minden rossz össze­jött: elromlott a telefonké­szülékük. nem volt az oltás­hoz elegendő víz, s a tűzol­tók mintegy 20 perces kés­lekedéssel foghattak munká­hoz. Csak rajtuk múlott, hogy az,utcának az az olda­la nem égett le teljesen. A kár így is 447 ezer forint volt, azaz ennyi ma is. il­letve az állam azt már kifi­zette. Hogyan? — Fizetett a biztosító — mondta most felsóhajtva a ktsz elnöke, akit tűzrendé­szeti előírások be nem tartá­sa végett mindössze ezer fo­rintra bírságolt az elsőfokú tűzrendészeti hatóság. Hát ez nem sok, ha azt vesszük, hogv a valóságos felelőst. , vagy vétkest nem sikerült ! megtalálni. A tüzet dohány­zás okozta, s akit ezzel vá­I doltak, mégsem tudták fele­lősségre vonni. Nem vezetett (eredményre a logikai bizo­: nyitás sem. s ilyenformán a , 447 ezer forintot le kellett „írni", azaz a tökéletes le­égést fedezte az Állami Biz­! tosító. Ezt az ügyet lezárták, | de vajon mi a biztosíték ar­I ra, hogy nem fordul elő ha­sonló nagy kár a szövetke­zeti tulajdonban. Ilyen biz­i losíték van, és mégsines. mert a ktsz által használt telephelyen a beépítettség foka 90 százalék fölé emel­kedett. S ez a tény sok min­dent megmagyaráz. Utólag felelősségre vonják majd az engedély nélküli építkezés kivitelezése miatt az Exp­ressz Szolgáltató és Építő Tsz-vállalkozást Szentesről. Egyébként a szóban forgó "ktsz zugépítkezéseit eléggé &>me» r Q. ke Túléri tanácsi MEGOLDÁS KELL! hivatal. Nem ez az első ügy kavart ekkora port a ktsz körül. A türelmi időt és a meg­értést a ktsz elnöke arra az elgondolásra alapozza, hogy 1968 óta, az új gazdaság­irányítási rendszer életbelé­pésétől a ktsz önállóan gon­doskodik létéről, beruházá­sairól. a termelésről, a piac­kutatásról Exportra és ha­zai szükségletre termelnek évente mintegy 60 millió fo­rint ertékben. Megmarad 4 millió nyereségük, amelynek 60 százalékát fizetik adóba. A maradékból fizetik a ré­szesedést, s ami abból ma­rad. fordítják fejlesztésre. Az elnök érthetetlennek tartja, hogy két esztendeje két ház megvételére kaptak enge­délyt. ugyanakkor ezen a területen mégsem fejlődhet­nek. Ezért kerestek helvet maguknak Csanádpalotán, ahol építkeznek, és 1972 ja­nuártól már ott is megkez­dik a termelést. Ezt mintegy 6—7 millió forint felhaszná­lásával alapozzák meg. A gé­pük már megvan hozzá, s helyben találnak munkaerőt is. Ez esetben a szegedi te­lepükön a munkaerő egy ré­szét áthelyezik, illetve leéoi­tik. s ilyenformán a Csanád­palotára kihelyezett üzem­részleg tehermentesíti a sze­gedi telephelyet. mintegy megszünteti a jelenleg is még fennálló zsúfoltságot. De miért költözkö­dik rész­ben Csa­nádpalotára a szegedi illető­ségű ktsz? A kérdés hátte­re is érdekes. A ktsz elnö­kének elmondása szerint a Fonógyári úton már meg­van a szűz telephelyük, azt be is kerítették. A szegedi Móra Ferenc Tsz-nek kifizet­tek már a földterületért 200 ezer forintot. Tovább 300 ezer forintot azonban nem tudnak kinek fizetni, mert három év óta nem dőlt el a vita: a téeszé-e a föld. avagy az államé Végérvénvesen erre a helyre települni 32 millió forintjába kerülne a ktsz-nek. Erre nincs fedeze­tük. Csak P. járulékos beru­házás. ^ villanv. a víz. a csatornázás. a gáz. az útépí­tés felemésztene mintegy 6 millió forintot. Csanádpalo­tán beruházni ugyanennyit már érdemes, mert a pénzü­ket hamarabb látják megté­rülni. A végleges szegedi te­lepen csak tíz év távlatában tudnának berendezkedni, annyi idő alalt talál össze tudják kaparni a 32 milliót. Kerries. hogy ez az. összeg akkor elégséges lesz-e? A ktsz zsúfoltsága egyelőre nem került le napirendről a hatóságok előtt, s az újabb szabálysértések elől sem le­het kifogni a szelet a vitor­lából. Megoldást azonban mégis meg kell találni, ren­des. jó körülményeket te-1 remteni a ktsz további bol­dogulásához Lodi Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents