Délmagyarország, 1971. augusztus (61. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-18 / 194. szám

RSERDA. MTI, AUGUSZTUS 18. 3 II nők gazdasági, szociális helyzetének javítása Egy határozat tizenöt hónapja A rendeletek, határozatok fontos szabályozói életünknek. Legtöbbjük tartalmát azonban többnyire csak a hivatalos szervek, az érdekelt szakemberek ismerik. Van azonban néhány kivétel, néhány olyan határozat, amelynek számát éppúgy megjegyezzük, akár ismerőseink nevét. Ezek közé tartozik az 1013-as — teljes nevén a kormány 1013/1970. (V. 10.) számú határozata — is. amely a nök gazdasági és szociális helyzetének megjavításáról szól. i. A határozat megvalósításatói természetesen a legtöbbet azok a dolgozó nők remélik. akik ágazatuk fermeléséből a legnagyobb arányban veszik ki részüket, és helyzetük is leginkább szorul javításra: a könnyűipar, s ezen belül is a textilipar nődolgozói. A textilipar csaknem 112 ezer dolgozója közül ugyanis majdnem 80 ezer a nő. A határozat megjelenése utan, az ágazatot illetően a legnagyobb feladat a Könynyüipari Minisztériumra és a Textilipari Dolgozók Szakszervezetére hárult. A minisztérium a határozat megjelenése után a vállalati igazgatókkal megtárgyalta a teendőket, majd — még a múlt év közepén — a szakszervezet egyetértésével — irányelveket dolgozott ki a vállalati gazdasági és szakszervezeti vezetők számára, arra kérve óket, hogy a negyedik ötéves tervvel összhangban álló, körültekintő elemzéseken alapuló terveiket 1970. októberének végéig állítsák össze. Az azóta megszületett tervek főként a munkakörülmények javítására, a szociális gondoskodás kiterjesztésére, a tanulás, a továbbképzés feltételeinek javítására és a nőknek a vezetésbe való fokozott bevonására irányultak. Elsőként — érthető módon — főként a könnyebben megoldható feladatok kerültek sorra, így például több helyütt felmentették a nagycsaládos és az egyedülálló anyákat az éjszakai műszak vállalása alól, több vállalat a hasonló helyzetben levő anyáknak különféle pótlékokat és egyszeri segélyeket nyújt a részesedési alapból. Máshol 20—25 éve gépen dolgozó, nyugdíj előtt álló nőknek kiemelt fizetést, részesedést, jutalmat vagy pótlékot adtak, illetve — régi fizetésük meghagyásaval — könnyebb munkörbe helyezték óket. Jó néhány példa van arra is, hogy a vállalatok háztartási gépeket szereztek be, s azokat dolgozóik ingyen vagy kedvezményesen vehetik igénybe. Néhány vállalatnál — például a Kenderfonó és Szövőipari Vállalatnál — rekonstrukcióval sikerült megszüntetni a nők éjszakai műszakját. Más helyeken viszont a fizikai munka könnyítésére, a zaj és a légszennyezettség csökkentésére történtek intézkedések. Mindez természetesen csak a kezdet. A rövid időre szóló elgondolásokat és intézkedeseket most már hoszszabb távra szóló terveknek, olyan intézkedéseknek kell követniük, amelyek feltételei csak hosszabb idő alatt teremthetők meg. Ezek közé tartozik például — mint rendkívül fontos, de korántsem egyetlen feladat — a nők éjszakai műszakban való foglalkoztatásának fokozatos csökkentése. A textilipar 80 ezer nödolgozóia közül ma meg 70 százalek dolgozik három műszakban. A negyedik ötéves tervben a textilruházati iparban megvalósuló nagyszabású rekonstrukció — a termelés emelése mellett — a gépi munka korszerűsítését is célul tűzi, s a termelékenység emelkedése módot ad arra, hogy csökkenjen az éjszakai műszakban foglalkoztatottak száma is. Az éjjeli műszak általános megszüntetését azonban nem tűzi — nem is tűzheti — célul a textilipar, már csak azért sem, mert a mind korszerűbb berendezéseket a lehető legjobban ki kell használni. De szólnak más érvek is emellett, amelyeknek igazsága könnyen belátható. A számítások szerint, ha a textil-ruházati ipar általánosan megszüntetné a harmadik műszakot, az ipar értékkiesése megközelítené a húsz százalékot, azaz a 4,2 milliárd forintot (ennyit termelnek ma az éjszakai műszakban), s — az exportbevételek elmaradásáról most nem szólva — nagy mennyiségű importra lenne szükség, vagy pedig 7—8 milliárd forintos újabb beruházásra. Emellett — ha az éjszakai műszak kiesne — a mostani heti 42,67 órás munkahét 44 órásra növekednék, s az éjszakai pótlék megszűnése is 10—15 százalékkal (havi 200—250 forinttal), csökkentené a havi bért, vagy késztetné az államkasszát ennek pótlására. Az éjszakai műszakkal kapcsolatban is vannak azonban teendői a vállalatoknak: ilyen mindenekelőtt az éjszakai munka körülményeinek javítása, az egyedülálló és a nagycsaládos anyák számára az éjszakai munka vállaiásónak önkéntessé tétele. Olyan ösztönzési és munkavégzési rendszer kidolgozása, amelynek nyomán e műszakban főként férfiak dolgoznak majd. II! Annak érdekében, hogy a később születő intézkedések valóban ott segítsenek, ahol az a legfontosabb, a minisztérium a könnyűiparban dolgozó nők helyzetét részletesen elemző, átfogó tanulmányt készít. A nők gazdasági és szociális helyzetének megjavítására hozott párt- és kormányhatározat végrehajtása tehát nem kampány, hanem állandó feladat, amely a minisztériumi és a vállalati munka szerves része, s az intézkedések anyagi és egyéb feltételei fokozatosan teremtődnek meg. S. G. Propán-bután termelés Mint egy rossz krimi A Szegedi Tömegcikkkészítő Ktsz működése a Zákány u. 44., illetve a Hétvezér utca 53. szám alatti te. lephelyen régóta és folyamatosan tör borsot a hatóságok orra alá Szinte egyik szabálysértésük még be sem fejeződik, már kezdődik egy másik, a ktsz elnöke, Kovács János ellen. Az újabb ügyben. amely jelenleg folyik a II. kerületi tanácsi hivatalban. közvetlenül érdekelt a ktsz egész vezetősége, az elnökkel együtt. UJABB FELJELENTÉS Tbth Béla felvétele Az algyői gázüzemben megkezdődött a a propán-bután gáz termelése, szállítása, mert elkészültek a tárolótartályok. Egyelőre két, egyenként négyszáz köbméteres óriás gömböt töltöttek fel cseppfolyós gázzal, amit tartálykocsikban visznek a palackozóüzemekbe. Később még négy j hasonló tárolót kapcsolnak bc és már készül hat, egyenként készázötven köbméteres tartály is Több megértést, a munkájukban sokoldalú támogatást kér most szorult helyzetében a szóban forgó ktsz elnöke, Kovács János. Azt hangoztatja, hogy jelenlegi helyzetük bonyolultsága olyan, mint egv rossz krimi. S ebből egy jottányit sem enged, magyaráz, érvel, s mindenképpen ügyüknek akarja megnverni e sorok íróját is. Az elnöknek ez a rábeszélőtehetsége azonban most már csődöt mondott a hatóságok előtt, amelyeknek képviselőit enyhén szólva ..átverte", legalábbis ez derül ki a szabálysértési ügyiratok tanulmányozásából. Az újabb feljelentést dr. Illyés Endre, az Állami Közegészségügyi-járványügyi Felügyelőség vezetője kezdeményezte a ktsz elnöke ellen. A KÖJÁL ugyanis megállapította, hogy a ktsz működése az általa létesített építményekben nem felel meg az egészségügyi, szociális és munkavédelmi követelményeknek. 1970-ben kaptak engedélyt egy vasvázas szín építésére, háromévi időtartamra. Ez a szín megépült. használatba vételi engedélyt azonban nem kértek a területileg illetékes hatóságtól. Építettek még egy úgynevezett alagút-zománcozó kemencét, amelyet április I óta üzemeltetnek már: az elnök szerint azonban augusztus 20-ig csak próbálgatják az új létesítményt Egy ideig meghagyták még a régi kemencéket is, s ez a kettősség tűnt fel a KÖJÁLnak, mert megállapították: hőszigetelése nincs biztosítva. A rossz munkakörülményeket nagyban fokozza, hogy az egybenyitott műhelyek központi részén elhelyezett savazó kádak is üzemben vannak. Ezek a körülmények az egészségre igen károsak. A KÖJÁL által végzett mérések alapján más kifogások is felmerültek: egy épületrészt közvetlenül ráépítettek a szomszéd lakóház falazatára, s a hőszigetelést a lakóépületek felé sem végezték el. A közlekedési utak az üzemen belül nincsenek biztosítva. nem szólva a ktsz állandó jellegű köztérfoglalásáról az utcán. A KÖJÁL által előírt szociális épületek bővítését mindmáig nem végezték el. A ktsz 250 dolgozójának elégtelen a jelenlegi fürdő, öltöző. És most lapozMINDEN ÖSSZEJÖTT Maros meríti művésztelep Egy új művésztelep létrejöttének, sikeres működésének és hagyománnyá érésének számtalan feltétele van. Lelkes művészek és szervezők gazdag fantáziájára, a lehetőségek és a tervek szinkronba hozására és nem utolsósorban a művésztársadalom igényére. Csak e tényezők együttléte biztosítja az életképes, jelentős műveket szülő és kísérletezésekre is lehetőséget adó művésztelep létrejöttét, Makón a helyi kezdeményezők, Jámborné Balogh Tünde, Takács Győző és Szalma István kiváló érzékkel és nemes szándékkal hozták létre a Maros menti művésztelepet a makói Kun Béla általános iskolában. A Makón most pezsgésnek induló képzőművészeti eletnek nemes gyökerei van. ..k. Rudnay Gyula és növendékei a húszas évek közepén több alkalommal találtak témát, lehetőséget és az alkotáshoz oly elengedhetetlen nyugalmat Makón, felüdülést és feloldódást a Maros menti tájban. Mint Szalma István — aki otthont, szellemi és anyagi segítséget adott a telep létrejöttéhez — elmondotta, a művésztelep célja, hogy az ország különböző részeiből meghívott művészek közelebbről megismerjék egymást, lehetőséget kapjanak a kísérletezéshez, alkalmat a nyugodt alkotáshoz. Az iskola tantermeiben, melyek műtermekké alakultak a telep időtartamára, lázas munka folyik. Krokizás. elmélyült festés, linófaragás. Az ország különböző részeiről Makóra jött művészek, különböző technikákkal, elképzelésekkel megalkotott művei, más-más stílusok adtak itt találkát egymásnak. így kapcsolódik be a Maros menti művésztelep az országos mozgásba, az egészséges vérkeringésbe. Az itt készült alkotásokból augusztus 2ü-án munkakiállítást nyit meg dr. Dömötör János, a vásárhelyi múzeum igazgatója. A jövö év tavaszán, a József Attila Ünnepi Hetek ideje alatt mutatják be a művészek itt készült alkotásaikat, és akkor adják át a Makói Emlékérmet is. Dér István, szegedi festőművész, a telep vezetője már a jövőről beszél. Arról, hogy szeretnék háromhetesre bővíteni a telep időtartamát. Ez elősegítené a még elmélyültebb alkotómunkát. X. h. zunk viszsza ez év március 24-re, amikor tűz támadt a ktsz festőrészlegében. S ahogy ilyenkor lenni szokott, minden rossz összejött: elromlott a telefonkészülékük. nem volt az oltáshoz elegendő víz, s a tűzoltók mintegy 20 perces késlekedéssel foghattak munkához. Csak rajtuk múlott, hogy az,utcának az az oldala nem égett le teljesen. A kár így is 447 ezer forint volt, azaz ennyi ma is. illetve az állam azt már kifizette. Hogyan? — Fizetett a biztosító — mondta most felsóhajtva a ktsz elnöke, akit tűzrendészeti előírások be nem tartása végett mindössze ezer forintra bírságolt az elsőfokú tűzrendészeti hatóság. Hát ez nem sok, ha azt vesszük, hogv a valóságos felelőst. , vagy vétkest nem sikerült ! megtalálni. A tüzet dohányzás okozta, s akit ezzel váI doltak, mégsem tudták felelősségre vonni. Nem vezetett (eredményre a logikai bizo: nyitás sem. s ilyenformán a , 447 ezer forintot le kellett „írni", azaz a tökéletes leégést fedezte az Állami Biz! tosító. Ezt az ügyet lezárták, | de vajon mi a biztosíték arI ra, hogy nem fordul elő hasonló nagy kár a szövetkezeti tulajdonban. Ilyen bizi losíték van, és mégsines. mert a ktsz által használt telephelyen a beépítettség foka 90 százalék fölé emelkedett. S ez a tény sok mindent megmagyaráz. Utólag felelősségre vonják majd az engedély nélküli építkezés kivitelezése miatt az Expressz Szolgáltató és Építő Tsz-vállalkozást Szentesről. Egyébként a szóban forgó "ktsz zugépítkezéseit eléggé &>me» r Q. ke Túléri tanácsi MEGOLDÁS KELL! hivatal. Nem ez az első ügy kavart ekkora port a ktsz körül. A türelmi időt és a megértést a ktsz elnöke arra az elgondolásra alapozza, hogy 1968 óta, az új gazdaságirányítási rendszer életbelépésétől a ktsz önállóan gondoskodik létéről, beruházásairól. a termelésről, a piackutatásról Exportra és hazai szükségletre termelnek évente mintegy 60 millió forint ertékben. Megmarad 4 millió nyereségük, amelynek 60 százalékát fizetik adóba. A maradékból fizetik a részesedést, s ami abból marad. fordítják fejlesztésre. Az elnök érthetetlennek tartja, hogy két esztendeje két ház megvételére kaptak engedélyt. ugyanakkor ezen a területen mégsem fejlődhetnek. Ezért kerestek helvet maguknak Csanádpalotán, ahol építkeznek, és 1972 januártól már ott is megkezdik a termelést. Ezt mintegy 6—7 millió forint felhasználásával alapozzák meg. A gépük már megvan hozzá, s helyben találnak munkaerőt is. Ez esetben a szegedi telepükön a munkaerő egy részét áthelyezik, illetve leéoitik. s ilyenformán a Csanádpalotára kihelyezett üzemrészleg tehermentesíti a szegedi telephelyet. mintegy megszünteti a jelenleg is még fennálló zsúfoltságot. De miért költözködik részben Csanádpalotára a szegedi illetőségű ktsz? A kérdés háttere is érdekes. A ktsz elnökének elmondása szerint a Fonógyári úton már megvan a szűz telephelyük, azt be is kerítették. A szegedi Móra Ferenc Tsz-nek kifizettek már a földterületért 200 ezer forintot. Tovább 300 ezer forintot azonban nem tudnak kinek fizetni, mert három év óta nem dőlt el a vita: a téeszé-e a föld. avagy az államé Végérvénvesen erre a helyre települni 32 millió forintjába kerülne a ktsz-nek. Erre nincs fedezetük. Csak P. járulékos beruházás. ^ villanv. a víz. a csatornázás. a gáz. az útépítés felemésztene mintegy 6 millió forintot. Csanádpalotán beruházni ugyanennyit már érdemes, mert a pénzüket hamarabb látják megtérülni. A végleges szegedi telepen csak tíz év távlatában tudnának berendezkedni, annyi idő alalt talál össze tudják kaparni a 32 milliót. Kerries. hogy ez az. összeg akkor elégséges lesz-e? A ktsz zsúfoltsága egyelőre nem került le napirendről a hatóságok előtt, s az újabb szabálysértések elől sem lehet kifogni a szelet a vitorlából. Megoldást azonban mégis meg kell találni, rendes. jó körülményeket te-1 remteni a ktsz további boldogulásához Lodi Ferenc