Délmagyarország, 1971. július (61. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-04 / 156. szám

VASABHAP. 19TL JCLIW 4. Nyaraló úttörők A nyári vakáció idején több mint 150 ezer kisdiák nyaral majd sport- és kulturális programokban gazdag úttörő-üdülőkben. 140 váltótábort vesz birtokába a piros- és kéknyakkendősök 1 millió 100 ezres serege. Júliusban és augusztusban egyébként a külföldi testvérszervezetek meghívására, összesen 150 magyar úttörő utazik a szovjet a lengyel, a román, a csehszlovák, az NDK, a bolgár, valamint a mongóliai és angliai nemzetközi táborokba A kiemelkedő úttörőmunkát végzett kisdiákok első csoportja július 4-én Mongóliába indul. Uj ház a Nagykörúton A szegedi József Attila Tudományegyetem és az Orvostudományi Egyetem KISZ-bizottságai 1965. májusában úgy döntöttek, hogy Az épület tetőteraszán tegnap gyűltek össze az építők és építtetők az ünnepélyes átadásra. Ezen ott volt dr. Tóth Károly egyetemi taa fiatal oktatók gondjainak nár, az orvostudományi egyemegoldására 200 lakás szükséges. Két év múlva, 1967. decemberében átadta a DÉLÉP a Petőfi Sándor sugárút és a Nagykörút sarkán születő egyetemi társasháztelep négy épületét: 86 lakást. Az újabb akció — amelynek befejeztét tegnap ünnepelték résztvevői — 1968-ban indult az első kapavágással, s a Szegedi Tervező Vállalat városi díjas építészének, Bertalan Sándornak tervei szerint készült középmagas, 108 lakásos, kívülről-belülről modern saroképület átadásával fejeződött be. tem rektora. Takács János, a városi tanács elnökhelyettese is. Beszédet dr. Csákány Béla, a JATE rektorhelyettese mondott, majd Sípos Mihály, a DÉLÉP igazgatója adta át rendeltetésének a társasházat, amelybe július 20-ig összes lakója — köztük 93 egyetemi dolgozó — beköltözhet. Az impozáns társasházban 90 kétszobás, 9 két és félszobás és 9 háromszobás lakás van. Földszintjén őszre készül el a MÉK bisztrója, a Patyolat felvevőhelye, a Csongrád megyei Fodrász Ktsz női fodrász- és kozmetikai szalonja. A levesbe lészta is kell! Hány tojással—Géppel vagy kézzel A gyáraknak miért nem éri meg? Á háziasszonyok akkor számok azt tükrözik, hogy a vizsgálatának időszakában a őrülnek, ha jó és olcsó szá- gépi gyártású tészták for- boltokbian a kézzel előállírazté&ztát tehetnek a leves- galmának növekedése ugyian- tott száraztésztából nagyobb be. Az ilyen tészták jó mi- ott áll, mint évekkel ez- is volt a választék, mintha nőségét azzal lehet mérni, előtt, a kézi készítésű tész- csak olyat rendelnének leghogy hány tojást ütöttek be- ták forgalomnövekedése vi- szívesebben. A boltvezetők le. Az árát viszont az ha- szánt továbbra is kiugró. Ha véleménye szerinit ugyanis a tározza meg, hogy kézzel csak a számokat nézzük, vásárló azért kéri elsősorban vagy géppel készítették-e? olyan következtetésre ju- a kézzel készített tésztákat, A háziasszonyoknak persze tunk, mintha a levestészták mert azok 6—8, míg a gépmindegy lenne, hogy kézi gyártásából száműzni kelle- pel előállítottaké csak ketvagy gépi műveletek sorá- ne a gépi erőt, és visszatér- tő vagy négy tojásból kéval állítják élő a száraz- hetnénk a manufaktúrához, szülnek. Nem nehéz kitaláltésztát. A hangsúly nem a A valóság az, hogy mező- ni, hogy abban az esetben, hogyanon, hanem az áru gazdasági szövetkezetek és ha a tésztagyárak is — a minőségén van. A gépi ké- köziületek tésztakészítő üze- rendelkezésükre álló techszítésű levestészták ára ma- meket hoztak létre, s mint- nikai eszközökkel — 6—8 toxrrnált, a kézi készítésűeké hogy ahhoz megfelelő gép- jásos tésztákat gyártanak, pedig szabadáras. Ha körül- jük nincs, a házilagos mód- inkább cselekednének a vánézünk az élelmiszerüzletek- szerekkel olyan 6—8 tojásos sárlók kedvére. Vagy a maben, akkor gyorsan szembe- tésztaféléket gyúratnak, ximált ár nem olyan kecsegtűnik, hogy például a Laki- amilyeneket korábban agyá- tető, mint a szabad ár? Lejteleki Áfész által készített rak nem álh'tottak elő. II- jebb szoríthatnák termékenyolctojásos eperlevél szá- letve a kisüzemi tésztakészí- ikkel az egyáltalán nem olr az tészta kilogrammonkénti téssel egyben az áruk vá- csó kézi készítésű tészták fogyasztói ara 36, míg a lasztékót is gazdagabbá tet- árát, hiszen végyük alapul a szolnoki MÉK ugyancsak ték. Másrészt olyan követ- 4 forint 60 filléres lisztet nyolctojásos eperlevele 42 keztetésre jutott vizsgálódé- és a tojás napi árát, amely forint. sával az ÁKF, hogy a tész- jeleneleg 0,80—1,10 forint Szegeden nincs tésztagyár, tagyárak a gépi termelés ro- között mozog. Ha ezt nézkövetkezesképpen ide más- vására fokozták az általuk zük, akkor mindenképpen honnét szállítanak levestész- is kézzel készíttetett tészták magasnak találjuk a kézzel tát, gépi vagy kézi készíté- termelését, hogy a piacon készült tészták esetében a sűt. Egyszerű elgondolás sze- versenyképesek lehessenek. 30, 35, 36, 37 forintos terrint a gépi erővel készített Lévén a kézi előállítású melói árakat, amelyek a tészta is annyi tojást bír el, tészták ára szabad. Ezt az felsorolás szerint így váltaamennyit beletesznek, vagy észrevételt megerősíti, hogy koznak az AKF vizsgálatátennének. Ismerjük a kettő- a géppel gyártott tészták fo- nak tükrében, és négytojásos szálastésztát gyasztói árát az árhatóság A vásárló joggal kérdezi: 13, illetve 17 forintos áron. maximálta. A maximált ár miért drágább egyik tészta, A háziasszonyok mégis a jó- a jól szervezett termelési mint a másik, ha a minőséval több tojásból készült mutatók és a tisztes haszon, gük, előállításuk egyforma, „házitésztát" vásárolják. biztosítása figyelembevételé- jelen esetben a vizsgált Az Állami Kereskedelmi vei alakult ki, amit túllépni nyolctojásos kézi készítésű Felügyelőség a többi között nem szabad. A kézzel gyár- levestésztáról szólva. Ezen vizsgálta Csongrád megyé- tott tészták árát viszont a termékek átlagos árának kiben a szabadáras élelmisze- termelők saját maguk, sza- alakítása elősegítené a kerek forgalmának alakulását badon állapíthatják meg. reskedelem munkáját is. A nagykereskedelmi vállalat Következésképpen, ha nincs Egyrészt az árak megszokotidei adata szerint az _elsö elég és kellő választékú gép- tá válnának, másrészt csöknegyedévben a gépi előálli- pel készített, maximált áras kenne a kereskedelmi admitású száraztésztákból 4,6, a tészta, akkor a fogyasztó nisztráció, a számlázási tétel kézzel készítettekből pedig kénytelen a szabadáras, ké- stb. A gépi erővel gyártott, kereken 30 százalékkal fo- zi készítésű, drága tésztát gyott több, mint tavaly, ha- vásárolni, sonló időszakban. További Ezt jellemzi, hogy az AKF 1 szövetkezetek napján a hazai lapokban 1971/26 Tündérrózsak virágzanak. — Idegenforgalmi előideny a szabadtéri játékok városaban. Pest megyei Hírlap, jun. 23. Több mint kilencezer lakást építenek Szegeden. Magyar Hírlap, jún. 27. Kettős jubileum Szegeden. Magyar Nemzet, jún. 27. [50 éves Idegenforgalom, a két egyetem.) Megkezdődtek a szegedi ház. Novajoj el Hungarujo. — Lenke KUN: Szeged. Hungara bsperantlsto, június. ÜJ szezon küszöbén. — A BkM Vendéglátó és Idegenforgalmi Főosztályának konzultációja az idegenforgalmi hivatalokkal. — A megyék felkészülése és tervei az 197L évi idényre. — Szeged város. június. - p „„, ,, . „ „. , gyár üzemi próbál. Esti Hírlap, Jum 28. Magyar Hírlap, Népsza- Szabadtéri játékok. - Ipari Jba(lsági j^V vásár. Rába, jun. 10. Tizenhat edző visszapillant. .. VIGH Zoltán: Egy asszony _ SZŰCS György (Szeged): Ül meg a lánya. Textilélet, Jún. 12. csapatot építünk. Népsport, jún. rEngl Mihálynéról és Engi Márt- 29. [A SZEOL labdarúgócsapaáról, a szegedi textilművek dol- tárói.] gozólról. Fényképekkel.] TÓTH B[éla]: Szeged még O. L: Ki nyilatkozhat? Tolna szebb lesz... Tükör, jún. 23. megyei Népújság, jún. 12. [Nem [Fénykép Tarjánról.] adtak információt a szegedi ide- Nemzetközi népltánc-fesztlvál genforgalmi hivatalban.] Szegeden. Magyar Hírlap, júl. 1. Diákok „aranyozzák" a hagy- Ruhagyárak együttműködése, makupolát Pest megyei Hírlap, Magyar Hírlap,Jul 2. [A szegeSomogyi Néplap, jún. 18. [Ké- di és a csehszlovák presovl rusrülhek a szabadtéri játékok hagyár között.] díszletei ] [PUNKOSTT Árpád]: Félmillió z télre készülnek - nyáron, vendéget várnak a szegedi ün_ repl hetekre. vá-uan tón 19 rEle- nt'pj netejtre. — Jövő szombaton ge^ó mennyiségben gyárt zo- J-zdődik VS^6^ " máncozott füstcsövet * szegedi »60 hazai és külföldi kiállító a Tömegcikk Kiw.) vásáron. júijobb minőségének követelése mellett szól a munkaerőhiány is. Az semmiképpen sem elfogadható magyarázat, hogy a vásárlók „örök időktől" kezdve a kézi készítésű tésztákat kedvelik. A követelmény és a hangsúly a minőségen v.an, a gépek, a technika használatán és nem a manufaktúrákhoz visszaforduláson. Olyan jelenségkkel is találkozunk mostanában, hogy közületek részére, azaz közétkeztetésre főző konyháknak is kézzel készített tésztát csomagolnak és szállítanak nagy tételekben. Ugyan miért? Mert a soktojásos tészta nem ázik el, nem mászkosodik össze a levesben. Lődi Ferenc T

öbb mint 75 éve alakult meg a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége, amelyhez 60 ország több mint 250 millió szövetkezeti tagja csatlakozott. A szövetség kezdeményezésére 48 év óta mindig július első hetében rendezik a nemzetközi szövetkezeti napot, s ennek megünneplésével a szövetkezeti mozgalom dolgozói minden esztendőben hitet tesznek a szövetkezeti eszme mellett. Megyénk mezőgazdasági, kisipari, fogyasztási és értékesítő szövetkezetei úgy döntöttek, hogy a szövetkezeti napot ma, július 4-én közösen ünneplik meg Szegeden. Közösen emlékeznek meg a megye szövetkezeti mozgalmának eredményeiről, kicserélik tapasztalataikat, és megtekintik a szövetkezeti együttesek színes műsorát. Az idei szövetkezet napnak külön jelentőséget ad, hogy most készül az egységes szövetkezeti törvény. Hazánkban ez lesz az első olyan törvény, amely meghatározza a szövetkezetek népgazdaságban betöltött helyét, szerepét és jelentőségét. Ismeretes, hogy a párt már állást foglalt ezekben a kérdésekben. Az „Irányelvek a szövetkezeti mozgalom fejlesztésére és a kommunisták tevékenységére a szövétkezetekben" című dokumentum leszögezi, hogy Magyarországon a szövetkezeteknek jelentős szerepük van a szocializmus építésében, a szocializmus teljes felépítésében hosszú távon kell számolnunk munkájukra, aktív közreműködésükre. Gazdaságunk az extenzív fejlődésről, az intenzív gazdasági fejlődés időszakába lépett és ehhez a szövetkezetek fejlődése is jelentősen hozzájárul, különösen a mezőgazdaságban, az ipar egyes területein, az áruforgalmazásban és a szolgáltatásban. A szövetkezetek zöme kis- és középméretű üzem, éppen ezért alkalmazkodóképes, mozgékony, gazdálkodása rugalmas. Gyorsan képesek reagálni a folyton változó piaci hatásokra. Bizonyos termékek — így a különleges kis darabszámú, vagy egyedi termékek — előállítása elsősorban a szövetkezetekben oldható meg gazdaságosan. A szövetkezetek jelentős tevékenysége a népgazdaság szinte minden ágazatára kiterjed. A mezőgazdaság termelési értékének mintegy 70 százalékát, az építőiparénak 13. az iparénak 6 százalékát ők állítják elő. A szolgáltatásokban az arány eléri az 50—80 százalékot is. A kereskedelmi és vendéglátóipari forgalomban pedig részesedésük 32 százalék. Megyénkben pedig a szövetkezetek szerepe a termelésben és a szolgáltatásban meghaladja az országos átlagot, és így politikai és társadalmi jelentőségük is nagyobb. Szövetkezeteinknek sok területen meghatározó szerepük van a lakosság életszínvonalának alakulasában, a szükségletek kielégítésében, a mezőgazdaságban pedig a szövetkezet a fő gazdálkodási forma. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek fejlődése Csongrád megyében valamivel gyorsabb ütemű az országosnál és a kát fo agazata közül a növénytermesztés fejlődött gyorsabban. Külön ki kell emelni a zöldségtermelésben elért sikereket. A szántóföldi zöldségtermelés majd 28 ezer holdja az ország szántóföldi zöldségterületének 13 százaléka. Ezzel Csongrád megye a megyék között az összes zöldség-vetésterület nagyságát tekintve a harmadik, a szántóterületben elfoglalt 5,8 százalékos arányával pedig az első helyen álL Emellett a hazai melegágyi ablak- és üvegházi terület 15 százaléka, a fólia alatti zöldségtermelő terület 25 százaléka van megyénkben. Az ipari termelés évente 6 százalékkal emelkedett, az építőipari termelés pedig az utóbbi években megközelítette a 9 százalékot Csongrád megyében. Kisipari szövetkezeteinkben a termelés a megyei átlagnál gyorsabb ütemben, az iparban évenként majdnem 12 százalékkal, az építőiparban 15 százalékkal emelkedett. A lakossági javító-szolgáltató tevékenység évi átlagban 8,8 százalékkal fejlődött, jóllehet, ez a növekedés elmaradt a területen jelenetkező igények mögött, annak ellenére is, hogy a kiemelt szolgáltatási ágazatokban meghaladja a 20 százalékot is az évenkénti fejlődés. A szövetkezeti kiskereskedelem fejlődése is erőteljesebb volt az állami kereskedelemnél, a forgalom tavaly 14 százalékkal emelkedett, a mggyei állami kiskereskedelem 8,5 százalékával szemben. Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek részesedése a megyei kiskereskedelmi forgalomból 33 százalék, a vendéglátóipari forgalomból 41 százalék. A falun különösen jelentős szerepet töltenek be a takarékszövetkezetek. Tagjaik száma meghaladja a 38 ezret, takarékbetét-állományuk pedig közel 266 millió forint. A lakásszövetkezetek tulajdonában levő vagyontárgyak értéke pedig több mint félmilliárd forint. Emlékezzünk meg a halászati szövetkezetekről, a mezőgazdasági szakszövetkezetekről, a háziipari szövetkezetekről, amelyek a mezőgazdasági, illetve a kisipari szövetkezetek sajátos formái. De mindinkább terjednek a szövetkezésnek az olyan formái is, mint a munkás fogyasztási szövetkezetek, a kiskertszövetkezetek és a garázsszövetkezetek. A

változatosság és sokrétűség ellenére is szövetkezeteink az egységes szövetkezeti mozgalom részesei és ez indokolja azt, hogy egységes elvek szerint dolgozzanak, és a tevékenységükben egyseges elvek érvényesüljenek: azok az elvek, amelyeket a párt a szövetkezetpolitikai irányelvekben megfogalmazott, és amelyek már egyre hatékonyabban érvényesülnek is szövetkezeteinkben. SZABÖ SÁNDOR, a megyei pártbizottság titkára Az első büntetés Százméteres mészcsík — ötszáz forint Talán a legtöbb panasz a Idézzük az indoklást: ,.A város tisztaságával, rendjé- II. kerületi hivatal műszaki vei kapcsolatban az építő- osztálya azért tett fel jeleniparra van. Elzái-jak az ut- tést Nagy István ellen, mert cákat, felvonulási épületeket a vezetése alatt álló munhúznak az úttest közepére, kahelyen és környékén nem s ezzel lehetetlenné teszik a gondoskodott a köztisztaság normális közlekedést még a fenntartásáról. Ugyanis a város szívében is. Aztán pe- tarjáni 11 l-es épület vegénél dig szemetelnek, amikor az levő mésztároló mellől a járépítőanyagokat szállítják, művek a környező útszakaépítkezés közben az egész szókra kb. 100—120 méter környéken, s még utána sem hosszúságban széthordták a igen takarítják el a marad- meszet. A műszaki osztály ványokat. április 2-án már kötelezte a Már régóta zúgolódik a DÉLÉP-et a tarjáni útvonal lakosság, de „felelős" eddig szennyezett szakaszainak még nemigen akadt. Most takarítására, ennek ellenéértesültünk az elsőről. A II. re az április 29-én tartott kerületi tanácsi hivatal ellenőrzés sem mutatott váligazgatási osztálya küldte tozást. Az eljárás során meg Nagy István, a Délma- Nagy István üzemvezető azt gyarországi Építő Vállalat állította, nem volt tudomáüzemvezetője ellen határo- sí az építési osztály korábzatát, akit köztisztasági sza- bi határozatáról, állítása bálysértés miatt 500 forint szerint senjei sem figyelmezbírsággal sújtotta. Lehúzták a rolót... Kőszegen végleg lehúzták a rolót a százesztendős mézeskalácsbolton. Tulajdonosa a helyi mézeskalács céhmesterek uiclsó leszármazottja, Püsky Gyula ugyanis elhunyt. A belváros egyik 500 éves házában működött az üzlet a nagy idegenforgalmú Kőszeg egyik nevezetessége volt. A 90 éves Püsky Gyula 1908 óta árusította benne a saját készítésű mézeskalács szíveket, babákat, ,huszárokat, galambokat, papucsokat. tette a vállalat részéről a köztisztaság fenntartásával járó kötelezettségekre." Az elmondottakhoz kommentár nem kell. Csak folytatás kellene. Az, hogy folyamatosan és konzekvensen megbüntessék mindazokat, akik vétenek a város tisztasága, és ezzel a város lakóinak élete, biztonsága, egészsége ellen. Hogy végre ne „rombolva" építsünk, hanem minden tekintetben építve! £. fi. Szabadalmak útja Az Országos MűszakiFejlesztési Bizottság megbízásából széles körű kutató munkával a vegyipari és a gyógyszeripari szabadalmak, új eljárások sikerének és sikertelenségének okát elemzi a Magyar Tudományos Akadémia szociológiai csoportja. Az értékes műszaki újdonságok útját végigkísérik az ötlettől a megvalósulásig, s megkeresik azokat a buktatókat, amelyeken egy-egy új vegyianyag gyártása, megvalósítása elakad. Első lépésként megkérdezték az iparág vezető szakembereit, üzemek kutatóintézetek és a legfelsőbb vezetés képviselőit: hogyan értékelik a tudomány termelő erővé válásának folyamatát hazánkban. A válaszok igen eltérőek voltak. A gyógyszeriparban a kutatás hatékonysága jóval magasabb, mint a vegyipar többi ágában. Az általános felmérés során megkeresték azokat a szabadalmakat és új eljárásokat, amelyekről a szakemberek mindegyike elismeréssel nyilatkozott, összesen húsz kutatási eredményt választottak ki, és azok történeti feldolgozása során azokat a törvényszerűségeket kutatják, amelyek azok sikerét avagy, sikertelenségét l nknzta..