Délmagyarország, 1971. július (61. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-04 / 156. szám

•A&UNAT, 1«TL TfaTm 1 Ürvixi emlékmű Szombaton két árviztörté­neti évfordulóra emlékeztek Makón. Egy évvel ezelőtt ér­tek véget a város kritikus napjai, s fejeződött be ered­ményesen a védekezés; 150 évvel ezelőtt, július 3-án pedig a Maros árhulláma el­pusztította a város egy ré­szét. A kettős évforduló alkal­maból a Szabadság-téren emlékművet lepleztek le, amelyen két márványtábla idézi az 1970-es sikeres vé­dekezés időszakát, illetve a 150 évvel ezelőtti gyászos napokat. Befejeződtek a magyar- ' szovjet építésügyi tárgyalások1 N. V. Goldinnal, a Szov­jetunió nehézipari építési miniszterének vezetésével Magyarországon tartózkodó szovjet építésügyi küldöttség befejezte tárgyalásait, ame­lyet a két ország építésügyi együttműködésének fejlesz­téséről folytatott az Építés­ügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium és a hazai nagy gyárépítő vállalatok vezetői­vel. A szovjet minisztert fo­„Tájfungyerek" Európában Szokatlan meteorológiai jelenség Europaban meglehetősen szokatlan meteorológiai je­lenség alakult ki pénteken, 6zombaton. A Kárpát-me­dencet kitöltő hűvös levegő ugyanis összetalálkozott a Kis-Ázsia és a Boszporusz felől a dél-ukrajnai tájakra aramló meleg légtömegekkel. Ez a találkozás heves, ör­vénylő mozgást váltott ki, elsősorban Jassy környékén 70—90 kilométeres sebességű széllel. Az okok ugyanazok, mint a Japán-tenger környé­kén tájfun bekövetkezésekor. Az európai tájakon megszü­letett tájfunban azonban sokszorta kisebb energiával járt „boszorkánytáncot" a széL Szombatra a szelek ör­vényé mintegy 2000 ezer ki­lométer átmérőjű körre ter­jedt ki. Az óramutatóval el­lentétes járású örvénylő szél­mozgásba a Kárpát-meden­ce légtere is belekerült. így szombaton országszerte erős szelek kergették a felhőket. A kezdeti tájfunjelenség azonban nem fejlődött to­vább, megrekedt a .gyerek­korban". Ennek következté­ben Ukrajna déli részéről a Kárpát-medence fölé áraim­lik a meleg levegő, s a ma­gasba emelkedő enyheség gyors lehűlésének következ­tében számítani lehet szór­ványos esőkre, mert a me­legtartalékától megszabadí­tott párás levegő leejti víz­készletét. Jobbára Dél-Ma­gyarország vidékét szórja meg csapadékkal. A „tájfun­gyerek" kimerülésével mér­séklődnek valamelyest a sze­lek is, s számítani lehet ar­ra, hogy vasárnap napköz­ben 20—25 fokig melegszik a levegő. gadta Fehér Lajos, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se. A küldöttség többek kö­zött megtekintette a Csepel Müvek és a Gagarin Hő­erőmű építkezését, s látoga­tást tett több nagy építő- és építőanyagipari vállalatnál. A szovjet küldöttség meg­beszéléseiről összeállított emlékeztetőt szombaton dél­ben írta ala Bondor József építésügyi és városfejlesz­tési miniszter és N. V. Gol­din, a Szovjetunió nehézipa­ri építési minisztere. Jelen volt Sz. Sz. Popov, a Szov­jetunió budapesti nagykövet­ségének másodtitkára is. Az emlékeztetőben mind­két fél kifejezésre juttatta, ' hogy gyakoribbá és hatéko­nyabbá teszik a tapasztala­i tok kölcsönös cseréjét. Cél­szerűnek tartják, hogy to­vább fejlesszék a két or­szág vállalatai közötti köz­vetlen gazdasági és műszaki­tudományos együttműködést Szegény futomuviink Semmelweis­szobor Szombaton a miskolci Semmelweis-kórház bejárati parkjában felavatták a nagy magyar orvostudós, Sem­melweis Ignác szobrát. A szobor Tar István Munká­csy-díjas szobrászművész al­kotása. Szaladunk, sietünk. Ácsorgunk. Rossz cipőt hordunk. Szé­pet és divatosat, de kicsit, szűket, olyat, hogy dörzsöli lábunkat. Eleinte csak estére fárad el a lábunk, hamarosan napközben kezdődnek a pa­naszok. A szegedi orthopédiai szak­rendelésre a betegek 75 szá­zaléka lábpanaszok miatt megy. Nagyon sok embernek — főleg nőknek — visszeres a lába. Ha tréfásan akarjuk mon­dani : baj van a „futómű­vünkkel". Csakhogy ez egyál­talán nem komolytalan téma! — Ha a kamasz­lányokat akarjuk, hogy a jövő télen is jó legyen —, ugyanolyan rosszat teszünk, mert elké­nyelmesednek, elgyöngülnek a gyerek lábfejizmai. Magya­rul; 24-es lábra nem 24-es cipót kell venni. Egy cipő­szám — nemzetközi mérték­ként így fogadták el — 6,7 millimétert jelent. Higgye el egy öreg kereskedőnek: leg­szívesebben kiíratnám az üz­let falára ezt a néhány szá­mot, amit most elmondtam. (S amit az orvos is igazol!) Nem is rossz ötlet! Miért nem írják ki? Van piaca a gyümölcsnek Korai zöldségféléinkről megírtuk annak idején, hogy jól számítottak és jól gaz­dálkodtak kertészeink az idén. Szabadpiaci és magán­kereskedelmi forgalom szá­mait most figyelmen kívül hagyva a termelőszövetkeze­tek felvásárló vállalatának adataiból a szezon végén is az derült ki, hogy várakozá­son felül sikerült az idén a fóliák alatt termesztett re­tek, fenyegető veszély elle­nére átlag fölött fizetett a saláta, jó volt a karalábé, idejében jött a korai ká­poszta. A gyümölcsszezon nem in­dult ilyen jól. Rekordot ígért ugyan a földieper, de érés közben verte az eső, itt-ott jég is, szerény eredmények­kel kellett beérnünk. Cse­resznyéből — koraiból és ro­pogósból — összesen 8 va­gonnal vásárolt megyénk te­rületén a kereskedelem. Nem olvasható ki a számok­ból. hogy növekedne a ter­melési kedv, pedig változat­lanul keresett cikkünk. Kár, hogy ízletes gyümölcsünk nö­vényvédelmére nem fordíta­nak kellő gondot, a cseresz­nyelégy kártevése feltétlen figyelmet érdemel. A meggy kitűnő termést adott, száz vagon került összesen a fo­gyasztók asztalára. Hajnalban indultunk a minap körútra Lengyel Ár­páddal, a MÉK felvásárlási osztályvezetőjével, hogy a mostani körülményekről és a várható későbbi eredmé­nyekről a helyszínen tájéko­zódjunk. Tájunk híres gyü­mölcsére, az őszibarackra gondolva együtt aggódik a fogyasztó is, termelő is. A barackosok gazdái attól tar­tanak, hogy az évekkel ez­előtti csúcsokhoz képest to­vább esik a barack ára és nem fizetődik ki a befekte­tett munka, a fogyasztó pe­dig attól félt, hogy a kiöre­gedett és belvíztől kipusz­tult fák elmaradt pótlása miatt a későbbi években is­mét drágán jutunk hozzá. Zákányszéken, Rúzsán és Szatymazon azt tapasztaltuk, hogy a korai fajták érése befejeződik, egy-egy begyűj­tőhelyen napi 60—70 mázsát hoznak a termelők, de a hét végére várható a későbbi fajták jelentkezése is. Kielé­gítő az eddigi termés és nem csökkent a piac érdeklődése sem. A megkérdezett terme­lők mindenütt azt mondták, hasonló eredmények várha­tók sárgahúsú és Ford ba­rackból is. Küszöbén állunk a nyári alma szezonjának, itt azonban be kell érnünk vá­rakozáson aluli eredmények­kel. A virágzás utáni ked­vezőtlen körülmények, a többször is ismétlődött jég­verés következtében keve­sebb termést várhatunk téli­almából is. Tavaszi írásunkban nyit­va hagytunk egy kérdést. Exportra bőven szállító vi­dék a miénk, érdeklődéssel figyeltük külföldi partnere­ink aktivitását. Annyit már elmondhatunk, hogy megter­mett gyümölcsünk piacra ta­lált szomszédainknál is, nyu­gatabbra is. de kifogástala­nul jó árut kér a külföl­di kereskedelem. A növény­egészségügyi zárszolgálat pe­dig változatlanul szigorú. H. D. HALLÓ, KÖNNYŰ­IPAR! nem is számítom — akik csakis a legdivatosabb cipőt sírják ki a mamától, magassarkút persze, pedig a lábboltoza­tuk még nem olyan/ kiala­kult, hogy károsodás nélkül hordhassák — nos, ha őket nem sorolom is, azt mond­az 20 hatom: cipőt vásárolni embereknek talán ha százaléka tud. így nyilatkozik egy pasztalt cipőbolti eladó. ta­És szokatlan szakszerűséggel részletezi: — Nézze meg, hogy vesz­nek cipőt a gyerekeknek. Mondjuk 24-est kérnek, de azonkívül csak annyit mon­danak, pirosat, barnát vagy fehéret. De azt nem, hogy széleset, vagy keskenyet. Es azt sem tudom, hogy a gye­rek lába 24-es, vagy a cipő legyen 24-es. Ha ráérek, mert nincs nagy tolongás, elmondom, hogy a kicsi gye­reknél körülbelül 10 milli­méterrel, az iskolásoknál 15 milliméterrel kell hogy na­gyobb legyen a cipő, mint a gyerek lába. A lábujjaknak nem szabad végigérniük, ak­kor lesz csak elegendő hely ahhoz, hogy járás közben a láb kellemesen mozogni tud­jon. Viszont, ha túl nagy a cipő — ha már tavasszal azt Egymillió zsák, félmillió négyzet­méter ponyva iSzaliitasra csomagoljak az Őszibarackot Szatymazon A magyar mezőgazdaság az idén körülbelül egymillió gabonászsákot, s csaknem félmillió négyzetméter pony­vát igényelt az Agrotröszt útján a Szegedi Kenderfonó és Szövőipari Vállalattól. A vállalat dolgozói — a mező­gazdaságra nézve előnyösen — eltértek a zsákok szállításá­nak negyedévenkénti 250 000 darabos ütemezésétől, ennél többet szállítottak az első negyedévben is. A most le­zárult második negyedév végéig pedig több mint 300 000 zsákot bocsátottak a mezőgazdaság rendelkezésé­re. Erre a cikkre ugyanis most és a következő hetek­ben van a legnagyobb szük­ség A vállalatnál arra is gondoltak, hogy elsőként az aratást, betakarítást legko­rábban kezdő déli megyéket lássák el ezekkel a cikkek­kel. Az igényeknek megfelelő­en előreláthatólag lényege­sen túlszárnyalják az eves tervet is, amire az NDK-bői importált úgynevezett. zell­juta nyújt lehetőséget. Eb­ből az anyagból ugyanis ki­tűnő szalmazsákot készíte­nek majd, amely iránt ugyancsak nagy a kereslet. Az eredetileg erre a célra szánt kenderanyagot pedig felhasználják a zsákok gyár­tására. így a tervezettnél mintegy 160 ezerrel több zsá­kot adnak majd a mezőgaz­daságnak. A betakarított gabona és más termények megóvásánál ugyancsak nélkülözhetetlen takaróponyvákból is kielégí­tették az első félévi igénye­ket. Ebből a cikkből újdon­ságot: a BNV-n nagydíjat nyert Trikoplán-anyagot is adnak a mezőgazdaságnak. Ennek a szintetikus mű­anyag cikknek a súlya csak a fele, tartóssága pedig a többszöröse a hagyományos ponyvákénak. A színes, mű­bőrhatású anyagból egyelőre mintegy 20 000 négyzetmétert szállítanak az Agrotröszt vál- , lalatnkuak, j — Mi­kor kell új cipőt venni a gyereknek? — kérdezik az orvost. — A közhiedelemmel el­lentétben nem akkor, ami­kor a másik már elkopott. Ügy vehetjük észre, hogy kicsi a cipő, hogy elfehére­dett foltok, nyomási tünetek vannak a gyerek lábán — fehér az öregujj vége! — vagy feldörzsölődött a kis láb. Hat-nyolc hetenként el­lenőrizni kell gyerekeink ci­pőjét, ők ugyanis nem szól­nak, mert olyan lágy és haj­lékony a lábuk, hogy néme­lyik gyerek két számmal ki­sebb cipőt is panasz nélkül visel. De ha nem gördüléke­nyen, hanem kényszeredett tartással jár a kicsi, vagy azt mondja: „fázik a lá­bam" (esetleg forró nyáron is mondhat ilyet), az biztos jel, hogy összenyomja a cipő a lábát. Halló, könnyűipar! Miért nem készítünk beépített ha­rántemelővel minden gye­rekcipőt? Csehszlovákiában — például — tudnak, mi nem tudunk ilyet gyártani? Mindezt azért mondjuk, mert a legtöbb lábat már gyerekkorban tönkretesszük. Mert az eladók között is ke­vés van, aki szakszerűen tudja ajánlani a cipőt. S ha van is, többnyire csak a gye­rekek miatt szól a szülők­nek — a felnőtteknek joguk van saját lábukat olyan ci­pővel tünkretenni, amilyen éppen divatos, amilyen ne­kik tetszik. A hivatalban, az orvosi rendelőkben, a húsboltban, mindenütt álldogálunk. Az IKV irodájában falhoz tá­maszkodva ácsorog egy kis­mama. Más az ablakpár­kányra tud ülni, ő nem. Szé­ket kellene keríteni számá­ra, de elhárítja: „Megszok­tam. Mindenütt ácsorognom kell. A terhes rendelésen is alig néhányan tudunk leül­ni. De nézze meg a nőgyó­gyászati rendelőt felülvizs­gálati papon. Sok terhes asz­szony ácsorog ott is és nem néhány percig Máshol, pél­dául az üzletekben, villamo­son, buszon előreengedik a kismamákat, leültetik, de ahol csak terhes asszonyok vannak, ki kell várniuk so­rukat." — Mondja, és ml is mondjuk, közben állunk egyik lábunkról a másikra. Kis ablakok előtt toporgunk a postán, az ügyintézőknél, a tüzelőre várva, es minde­nütt. Az OTP ügyfelei ezzel szemben kényelmes ülőkék­ben várják, hogy szólítsak számukat. így is lehet! MEDDIG SZALADUNK? Mi dol­gunk ezekkel a pana­szokkal? Nagyon is sok! Hi­vatalosan úgy mondják: egy­re több a mozgásszervi be­tegségekben szenvedők szá­ma. Megvan a maga baja annak, aki beteg — de ba­junk van velük nekünk is, meg a népgazdaságnak is. Mert: fáj a lába az eladó­nak az üzletben (rossz cipő­ben jár, nem megy orvoshoz betétért, vagy visszeres a lába, s az bizony a frontát­vonulást is jelzi!), s mert nem érzi jól magát, kurtán­furcsán „lesöpri" a vevőt. Rossz ez a vevőnek, de nyilván a boltnak is. Vagy soroljuk bármelyik más ál­lómunkát kívánó foglalko­zást. Lassú a pincér? Ügy lehet, pár óra munka után már pihennie kell. Életük­nek delén sem járó embe­rek munkaképessége már csökkenhet, mert a lábuk fáj. nehezen járnak. Ne ve­gyék zokon a lábfájósok, ha ezzel kapcsolatban összér­dekre is hivatkozunk, ha munkaerejük teljességét is számon kérjük. A betegek (és leendő be­tegek) panasza jogos: ahol várni kell, gondoskodjanak a kényelmes várakozás fel­tételeiről. Az orvos véleménye meg­szívlelendő: okosan pihen­tetni lábainkat mindennap, ez nagyon fontos. Vigyázni, míg egészséges: még fonto­sabb. Kényelmes, jó cipőt kell hordani és bizony — tessék komolyan venni — le kell adni felesleges kilóin­kat! Szaladunk, sietünk. De csak addig, ameddig birunk. Lehet, hogy időnap előtt már csak csoszogni tudunk! P. Szőke Mária Nők helyzete a könnyűiparban Keserű Janosné, könnyű­ipari miniszter elnökletével szombaton összeült a köny­nyűipar miniszteri értekez­lete, hogy egyebek között megtárgyalja a nők helyze­téről szóló párt-, illetve kor­mányhatározat végrehajtá­sának eddigi tapasztalatait. Az iparágban dolgozó csak­nem 300 ezer nőt eriati en­nek a tanácskozásnak a té­mája. Az értekezleten javas­latok hangzottak el arra, hogy a vállalati negyedik öt­éves tervekkel összhangban külön intézkedési tervek is készüljenek a nök helyzeté­nek javítasára, és hogy azo­kat lehetőleg mielőbb való­sítsak meg.

Next

/
Thumbnails
Contents