Délmagyarország, 1971. július (61. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-31 / 179. szám

SZOMBAT, 1971. JÜLTCS 31. B Elutazott a koreai kulturális küldöttség Pénteken elutazott ha­zánkból az az öttagú koreai kulturális küldötttség, amely Dzsang Csolnak, a kulturá­lis ügyek miniszterhelyette­sének vezetésével kéthetes baráti látogatást tett Ma­gyarországon. A küldöttsé­get itt-tartózkodása során fo­gadta Ilku Pál művelődés­ügyi miniszter. (MTI) Ülést tartott a járási pártbizottság Tegnap, pénteken ülést tartott az MSZMP szegedi járási bizottsága. Az ülésen a pártbizottság tagjai meg­vitatták a községi pártbi­zottságok munkamódszerei­nek tapasztalatairól összeál­lított jelentést, a tömegpoli­tikai munkáról hozott járási párbizottsági állásfoglalás végrehajtásáról szóló jelen­tést, valamint a legutóbbi járási pártértekezlet állás­foglalásának végrehajtásáról előterjesztett összegezést, amelyhez dr. Kovács Jó­zsef, a járási pártbizottság első titkára fűzött szóbeü kiegészítést. A pártbizottság ülésének vitájában felszólalt Csépi László, Kovács Jenő, dr. Ábrahám Antal, Rózsi Já­nos, Barcsai Géza, Bálán Miklós, Ambrus Péter, Vö­rös Lajos és Kispál Antal. A pártbizottság tagjai az előterjesztett jelentéseket néhány kiegészítéssel elfo­gadták. Gyorsmérleg az egyetemi, főiskolai felvételekről Országszerte bezárultak hyek között — sőt azokon szöböt 20 pontban állapítot­az egyetemi, főiskolai felleb- belül, egyes karok, szakok ták meg, tehát csak az el­bezések: az érvényben levő vonatkozásában is — rend- érhető maximális pontszám­rendelkezések szerint ugyan- kívül eltérő volt az úgyne- mai vettek fel jelentkező­is a sikeresen vizsgázott, de vezett „relatív küszöb". Ez ket. A túljelentkezés, a „túl­elutasított pályázók a bízott- azt az alsó pontértéket je­ság elutasító határozata el- lenti, amellyel még — lég­ién — a kézbesítéstől számi- alábbis elvileg — a pályá­tott 8 napon belül — az il- zók felvehetők voltak. Jel­letékes miniszterhez címez- lemző, hogy a bölcsészka­ve, a felsőoktatási intézmény ron a német—olasz, a fran- gasabb a relatív küszöb ér­vezetőjénél fellebbezhettek, cia—latin és a francia—spa- téke, s általában 17—20 pont A nyolcnapos határidő le- nyol szakokon a relatív kü­zott kínálat" miatt általá­ban elmondható, hogy a tu­dományegyetemek bölcsé­szettudományi karain ebben az esztendőben is a legma­járt, a fellebbezések elbírá­lására előreláhatóan augusz­tus második felében kerül sor. Illetékesek tájékoztatá­sa szerint a fellebbezési ke­retszám 6 százalék, ami azt jelenti, hogy az adott fel­sőoktatási intézménybe fel­vehető elsőévesek létszámá­nak 6 százalékát még nem ; töltötték be, ezeknek a he­lyeknek sorsa az augusztus végi minisztériumi döntések­től függ. Az első összegezések sze­rint az idei felvételizők egé­szében véve valamennyi ta­gozaton jó felkészültséggel jelentek meg, színvonalas tárgyi tudásról adtak szá­mot Ebben az esztendőben is jellemző volt a túljelent­kezés mellett az egyes ka­rok, szakok közötti arány­talan és egyenetlen pályá­zati megoszlás. Ezért az egyes felsőoktatási intézmel között mozgott. Munkában Tarján népfrontbizottsága A város legfiatalabb nép- piac körüli téren bábjátékot frontbizottsága, a tarjáni láthatnak a kora esti órák­már működésének első fél- ban. Azt is tervbe vette az évében is serénykedni kíván elnökség, hogy ősszel meg­a lakosság érdekében. Amint hívják Tarján ba a város­már egy hónappal ezelőtt, rész tervezőit, akiknek rr.un­megalakulásakor is kitűnt, kája, továbbá elképzelése sok fiatalt vonnak be a bizonyára sokakat érdekel, •munkába: az átlagéletkor 34 A nyár — szabadságok, év. Az első elnökségi ülésen üdülések stb. — múltával talán éppen ezért foglalkoz- író-olvasó találkozókra, ki­tak sokan az ifjú városrész állításokra is sor kerül fiatalságának helyzetével, majd. A nőbizottság — el­ázzál, hogy az építkezés be- "képzelései szerint — szeret­fejeztéig hogyan lehetne a ne bekapcsolódni a Takarót sportolási, szórakozási lehe- Vietnamnak mozgalomba is. tőségeket megteremteni. Bár, Bár az új városrészben sajnos, a tópart rendezése könnyen értesülnek az em­későbbi időben történik csak berek egymás ügyes-bajos meg, a mögötte fekvő töl- dolgairól, a népfront szociál­tésalji területen hamarosan politikai munkatársai már elkészül egy kisebb pálya, megkezdték a tájékozódást: ezután pedig a tízemeletesek hol, miként lehetne segíteni tövében létesített kézilabda- az idős vagy beteg embere­pályát át lehetne alakítani a ken, kevésbé tehetős csalá­legnépszerűbb tarjáni sport dokon. Hasznos ötletként A világnézetünk alapjai tanításának tapasztalatai 1972-ben általánosan bevezetik a középiskolákban A legutóbbi tanévben a A világnézetünk alapjait ta­világnézetünk alapjait 145 nuló osztályok diákjai, a gimnáziumi és 210 szakkö- nem tanuló osztályok nö­zépiskolai negyedik osztály- vendékeivel szemben 40—50 ban 350 pedagógus oktatta, százalékkal jobb eredményt Országos jelenség, hogy a mutatnak fel a világnézeti tantárgyat tanuló fiatalok problémák értelmezésében, örömmel vállalják az alsóbb az azokkal való önálló fog­évfolyamosok politikai fog- lalakozásban. lalkozásainak vezetését, sőt Közölték a minisztérium­. , . ., ' ban> hogy a tantargy okta­maguk kezdemenyezik ezt. tását az 1971—72-es tanév­ben nem szélesítik, viszont 1972 szeptemberétől általá­nosan bevezetik a tanítását a középiskolákban. Már dolgoznak az ehhez szükséges dokumentumok előkészítésén. Az Országos Pedagógiai Intézet az új, el­fogadott tantervhez mind a gimnáziumok, mind a szak­középiskolák számára tan­tervi utasítást készít. Egy szerzői kollektíva ugyanak­kor a világnézetünk alapjai tankönyvének és olvasó­könyvének pedagógiai ter­ve alapján tankönyvet ír, ez­zel párhuzamosan olvasó­könyvet is összeállítanak. A tankönyv lényegében a tan­tervi anyag elméleti mon­danivalóját foglalja magá­ban, az olvasókönyv pedig szemelvényekre épülő fel­adatgyűjtemény lesz, amely a tananyag érdemi elsajátí­tásához szükséges képessé­gek kifejlesztését és megszi­lárdítását szolgálja. — ^ szo a — Hogyne emlékeznék rá! Kilencszázhuszonhárom ok­tóbere óta hajtom a lovakat. Pontosan. Onnan tudom, hogy akkor még nagyon fia­tal kölöklegény voltam. — Szándék szerint, ha erőm is lenne hozzá, még legalább húsz évig elhajto­gatnám őket. Nem tudom, bűnnek tartja, vagy nem, de akár vétek, akár nem, én még most is szeretem a lo­vakat. Mert szót lehet velük érteni. — Gondolhatja, milyen mellesen ültem én az ostor­nyél mellé először. Addig csak ökrösbéres voltam, igás­kocsis lettem. Hej, de szép lovaim voltak! Lipicai vak ló volt az egyik, de azért nem volt annak semmi ba­ja. — Mindenre születni kell. Én erre születtem. Apám is, nagyapám is kocsis volt, azért szeretem még mai napig is. Hajtottam már any­nyi lovat, hogy egy becsü­letes vásárt kitenne, ha min­det egybeterelnék, de meg hem untam még. Igáskocsis­ból főtiszti kocsis lettem nemsokára. Darutollas prá­dés kocsis. Az urasági' jó­szágfelügyelőt hordtam. Csak egy picit pattant az os­tor hegye, már repültünk, mint a madár. Maszek ko­romban öszvért vettem — nagyon okos állat az ösz­vér, de több huncutság van benne, mint némelyik em­berben —, amikor meg be­jött a téeszvilág, csikóbeta­nító fogatos lett belőlem. SZERETNI KELL A LOVAT Nem kell vigasz­talni, hogy az se utolsó mesterség, jobban tudja ő, mint bárki. Akkor azért hirtelen fölüti-a fejét, amikor kérdezem, hány lovat tört be életében. — Betörni? A fészkes fe­nét kellett betörni. Azt csak úgy mondják, de okos em­ber nem úgy csinálja. Sze­retni kell a lovat, nem be­törni. A legvadabb, ficán­koló, ugrabugráló forróvérű csikót is meg kell szelídíte­ni. Hogy ismerje az embert. — Tehát be kell mutat­kozni először. — Be hát! De nem ám úgy, hogy Szabados István vagyok, mert abból a ló nem ért meg semmit. Ismerni kell a lovat, mint a gépet. De még annál is jobban. Ha fél, először csak simogatom. Amikor már nem fél, kan­tárt adok rá. Ráadom, meg­simogatom: hej, de jól áll rajtad, az anyád teremtésit! — aztán leveszem. Mintha csak játszanánk. Egyszer­kétszer meglandzsolom, köté­len, karikán körbe forgatom, aztán befogom. Segítséggel persze, lassúbb vérfolyású öregebb ló mellé, hogy el ne vigye a kocsit. De ha egy­szer befogja, ne nézze, hogy karácsony van vagy újév, azt hajtani kell!. Ha nem csinálja vele ezt a témát, nem lesz tökéletes ló belő­le. — Volt egyszer egy rugós lovam. A Diana. Pocsék egy ló volt. Képes volt lerúgni az ember kezét a hámfáról. De azt nem én tanítottam be. Ez a kisebbik is itt, bal­ról, ez is olyan volt Ha csak ránéztem, már hanyatt vágta magát. Szakadt a kötőfék darabokra. Menjen oda most, simogassa meg! Kör becsa­varhatja a fülét, azt is áll­ja. A jó ló megérzi, kivel van dolga. Ha goromba hozzá az ember, nem boldo­gul. Ez a jobbos is megcsi­nálja most is: ha hangosan szólok rá, csak néz hátra, hogy mit tetszik parancsol­ni. Nekem tetszett szólni ? Jó szó kell a jó lónak. — Így különböztetem én meg a magunkfajtákat is. Becsületes ember legyen a talpán, akinek a lovat én a kezébe adnám. A szőrös béemvék, két ló­erős lócsös kocsik hajtói kö­zül azért választottam kl Szabados Istvánt, hogy szóba hozzam, hogyan vélekedik az útszélen poroszkáló csöndes öreg a száguldó vaklovakróL Nem átkozódik. — Azokban is van rende­sebb is, hitványabb is. Nem egyformák. Van olyan is, ha látja, hogy fél a ló, annál jobban nyomja, örül neki, ha félnek tőle. Egymást nem tudják annyira ijesztgetni, minket riogatnak. Autóhoz, úgy látszik, nem kell annyi­ra finom ember. Ezért van az, hogy többen maradnak ott az út szélén mostanában, mint egy csöndesebb hábo­rúban. Az autó nem hallgat a szóra, meglehet hogy el is szoktunk a jó szótóL A lo­vaknál ez föltétel. Külön Den is érdekes em­ber az öreg kocsis. Magáról két szót is alig beszél, de ha megbíztatnák, a lovak regényét talán megírná. Első lova volt a Fáni — a vak Fúni — meg az Apoll*. Jött vd na a Eoiko és az Appendi, aztán az Al­más az Adéllal. Bolond ne­vek voltak azok, törzskönyv­ből valók, de amúgy taka­rosak. Hámba idomító foga­toiként ő így kti esztelt: Re­megő, Ravasz, Bújdosó, Hadd hallja mindegyik, mi­féle. SZABADSÁG NÉLKÜL kedvelőinek: zóknak. Sokan emelnek szót a tollaslabdá- vetették fel azt is, hogy a nőbizottság megszervezhet­nap né — a családok érdeké­nap után a tisztaság, a ben — akár a játszótéri rend érdekében is, hogy ne felügyeletet, akár a „pót­menjen tönkre hónapok alatt mama"-szolgálatot. a társadalmi tulajdon. Arra egyelőre nincs orvosság, A városrész ellátottsága, ha lassan is, de javul — hogy a házakat ne csúfítsák nemrég állított fel például el az ablakokra barkácsolt maszekantennák, mert az IKV kezelésében levő köz­a Művelt Nép Könyvterjesz­tő egy könyvpavilont — mégis, amíg a megfelelő in­ponti antennák jó néhány tézmények létrejönnek, a helyen egyszerűen használ- népfrontbizottság felvette a hatatlanok. A népfrontbi- kapcsolatot az illetékesekkel, zottság azonban arra is hogy valamely ideiglenesen gondol, hogy a tisztaságért, megmaradó felvonulási épü­rendért felelős vállalatok ietben ifjúsági klubot léte­közreműködésével tisztásé- sítsenek. A bizottsági tagok gi versenyt hirdet majd háztömbök között. A tervezett programok közül a legközelebbi a gye­rekeknek ajándékozott au­és aktivisták tájékozódása szerint az ilyen feladatok megoldásában Lehet számíta­ni a fiatalok társadalmi Tervezők és kivitelezők együttműködési megállapodása A Szegedi Tervező Válla- igényeknek csak nagy mérté­lat a napokban két vállalat- kű műszaki fejlesztéssel, gé­tal kötött együttműködési pesítéssel, a tervezők és a megállapodást. Az Alföldi kivitelezők jó együttműkö­Közmű- és Mélyépítő Válla- désével lehet eleget tenni. A lattal, valamint a Délalföldi gázprogram végrehajtása is Gázgyártó és Szolgáltató nagy erőfeszítésekre készte­Vállalattal. Mindkét megál­lapodás a negyedik ötéves terv időszakára szól. Nagy jelentőségük ti a DÉGÁZ-t. A sok beru­házáshoz, a .határidők tartá­sához pedig elengedhetetle­nül szükség van a tervezők­megállapodásoknak, tekintet- kel fenntartott állandó és tel a jelenlegi ötéves terv rugalmas kapcsolatokra. célkitűzéseire. Várhatóan je­lentősen megnő a mélyépíté­Az együttműködési meg­állapodások tehát elősegítik gusztus 20-i lesz, amikor a munkájára is. si munkák fontossága — a negyedik ötéves terv prog­gondoljunk csak a városban ramjának e két fontos terü­mind égetőbbé váló csator- létén a vállalatok munká­n&gondokrai — márpedig az ját. KOCSIBÓL NÉZVE Azt hi­szem, a ma em­bere a fönti fénykép látószögéből nézi a kocsist. Az autó mel­lőL Innen nézve megállapít­ja, hogy korszerűtlen a fo­gat, és elmaradott ember hajtja. A szembeszéllel nem akarok én most csinálni semmit, csak annyit monda­nék, hogy találtam Sövény­hazán egy kocsist; aki min­dig lehúzódik az út szélé­re. Sajnálhatnám is, mert el­járt fölötte az idő. Arany János Epilógus-béli úri ló­csiszára, ha tehette, átnyer­gelt már az autóra Keresni kell azt az embert, akit lo­vas kocsi ver be sárral. (Meg azt is, akit autó még nem vert bej Nyugdí­jas ko­csisként azt csi­nálhatna, amit akar. Azt is csinálja. Haitja a lovakat. Kétszáztizenhat napon fo­gott be tavaly, pedig egy­szer sem kellett volna. Té­len minden fogatos pihentet neki géppel csináltak utat a tanyába, hogy ki tudjon jár­ni. Mikor veit szabadságon? Éjjel kétszer kel föl meg­nézni. jol vannak-e a lovak. Nálunk nyolc óra a munka­idő, vagy annál is keve­sebb, ő hatot fordít a lo­vakra, a többit a munkára. Nincs vasárnap, karácsony, vagy húsvét, se szabad szom­bat — Miért dolgozik? — Mert lovak nélkül én már nem tudok megélni. Szép emléke? Van az is. Két lovat hajtott az algyői templomszentelésre. Ott volt a püspök is, meg négy autó is. Azt mondták az urak az uraságnak: Jenő kérlek! Többet ér ez a fogat, mint a négy autó összesen. Azt a két lovat meg is siratta. A Katit meg a Ken­dőt. Mert azokban olyan ér­zés volt, hogy cérnaszálon lehetett volna hajtani gyep­lő helyett. Rettentő nagy ér­zés volt bennük. Horváth Dezső

Next

/
Thumbnails
Contents