Délmagyarország, 1971. július (61. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-02 / 154. szám

PÉNTEK, 1971. JELIÜS 2. 5 Egyetemi tanárok kinevezése A művelődésügyi miniszter újabb 27 egyetemi tanárt c* 52 egyetemi docenst nevezett ki. Csütörtökön a Művelődésügyi Minisztériumban dr. Polinszky Károly miniszterhelyettes ünnepélyes külsőségek között nyújtotta át a kinevezési okmányokat az új egyetemi tanároknak és egyetemi docenseknek. Az ünnepségen megjelent dr. Kornidesz Mihály, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese, Péter Ernő, a Pedagógusok Szakszervezetének főtitkára is. A művelődésügyi miniszter egyetemi tanárrá nevezte ki: a József Attila Tudományegyetemre Bertényi Lászlóné Varga Magdolnát, Fejes Pált, Jakucs Lászlót. * Az egészségügyi miniszter július 1-i hatállyal két szegedi, illetve Szegeden dolgozó orvosnak engedélyezi a címzetes egyetemi tanári címet. Dr. Bartók Istvánnak, a budapesti Péterffy Sándor utcai kórház főorvosának és dr. Alföldi Lajosnak, a Szegedi Biológiai Központ genetikai intézete igazgatójának. Címzetes egyetemi docens dr. Szántó György, Bács megyei fogászfőorvos. A szegedi és a presovi ruhagyár együttműködése Az utóbbi időben szoros együttműködés alakult ki a szegedi, valamint a csehszlovákiai Presov város ruhagyára között. A két hasonló profilú — főként munkaruhákat gyártó — üzem műszaki dolgozó" —, a megfelelő államközi szerződés, illetve a kölcsönös előnyök alapján — rendszeresen kicserélik legújabb technológiai, munkaszervezési eredményeiket, tapasztalataikat. Az elmúlt hetekben meglátogatták egymás üzemét. A látottak, tapasztaltak alapján átadták egymásnak a legsikeresebb műszaki megoldások leírását, dokumentációját, illetve prototípusait. Ezek között szerepel a csehszlovák szakemberek körében sikert aratott szegedi módszer: az elektronikus számítógép alkalmazása a szabásza ti munkában. Ugyancsak átadták a csehszlovák szakembereknek a férfizakók ragasztásos technológiával történő kialakításának módszerét. A csehszlovák üzemből most visszatért szegedi szakemberek is számos új munkaruhagyártási technológia dokumentációjót hozták magukkal. új filmek* Petulia A film amerikai, rendezője Richárd Lester angol. Méghozzá olyan angol, aki feltűnést szellemes vígjátékaival keltett. Üj filmje, a Hollywoodban készült Petulia nem vígjáték. Társadalmi dráma. S ellentétben a rendező vígjátékaival, izgalmat nem vált ki, feltűnést nem kelt. Persze Lester jó rendező, a filmcsinálás titkainak kiváló ismerője, A Petulia a komponálás szempontjából kulturált és rokonszenves mű. Csak hát a film nem JET. Tíiill A változások bejelentése Ha az igénylőnék ós a vele együttlakó családtagjainak a lakásigénylés nyilvántartásba-vétele után személyi, jövedelmi és vagyoni helyzetében, valamint lakáskörülményeiben változás áll be, azt a változást követő 15 napon belül köteles a lakásügyi hatóságnál írásban bejelenteni. Az igénylő és a vele együttlakó családtagok körülményeiben beállt, a lakásigénylést befolyásoló változásnak kell tekinteni különösen a lakóhelyben, a lakáshasználat jogcímében, a munkahelyben, beosztásban, foglalkozásban, az egészségi állapotban, a családtagok szómában, a családi állapotban, az egyéb ingó és ingatlan vagyon mértékében, az igénylő által lakott lakás tulajdoni viszonyában, műszaki állapotában, alapterületében vagy komfortfokozatában beállt változást: az igénylő és a vele együttlakó családtagok jövedelmi és vagyoni viszonyaiban beállt változást; olyan változást, amely a lakásigénylós elutasítását eredményezi. Ha a lakásügyi hatóság az igénylő körülményeiben bekövetkezett, bejelentési kötelezettség alá eső olyan változásról szerez tudomást, amelyet az igénylő nem jelentett be, s ez a mulasztás számára jogtalan előnyt jelentene, a lakásigénylést — kellő kivizsgálás után — a besorolásból törli és azt a változásnak megfelelő helyes adatokkal — mint új igényt — a következő évben újra sorolja. kizárólag, sőt nyilván nem is elsősorban technika és kompozíció, hanem mindenekelőtt valamiféle mondanivaló előadása. A nagy filmet a mondanivaló eredetisége teszi nagy filmmé. A Petuliából ez hiányzik. Főhőse egy furcsa szépségű fiatal nő, egy asszony, aki rosszul sikerült házasságából szeretne valahogyan — egyébként kissé extrém módon — kilépni. A film erről a konfliktusról semmi lényegeset nem közöl. Nyilván nem az itt a baj, hogy nem közli a menekülés minden helyzetre érvényes receptjét; művészeti alkotástól naivság lenne ilyesmit követelni. Az a baj, hogy Lester képtelen magát az alapszituációt, amely egyébként közhelyszerű, valamiféle új fénnyel megvilágítani, új szempontból bemutatni. Petulia kissé hisztériás és extrém figurája sem eredeti. A film cselekménybonyolítása végső fokon emiatt tűnik hosszadalmasnak, elnyújtottunk és fárasztónak. Kitűnőek viszont a színészek. Úgy látszik, az a jelenség, hogy a film létrehozásának terhei, amelyek hajdan mindenekelőtt a forgatókönyv írójára, később a rendezőre hárultak, egyre inkább a színészek vállára kerülnek. Az írók, rendezők morzsalékos anyagát nekik kell kemény masszává gyúrniok. Ebben a filmben ezt a miunkát a címszerepet játszó Julié Christie és a sebészt bemutató George C. Scott végezte kiemelkedő eredménnyel. Ö. L. Legnehezebb a közönségszervezés Az üzemi ismeretterjesztésről Nehéz föltérképezni, számokban, statisztikákkal kifejezni az ismeretterjesztő társulat és a vállalatok, üzemek kapcsolatát. Részint mert a vállalatoknál, gyárakban szervezett programok látogatottsága is eléggé változó, a TIT központi tanfolyamaira — nyelviskolákra, műszaki rajzra, titkárnőképzőre stb. — eljáróikat pedig szinte lehetetlen számba venni. S ha hozzávesszük, hogy ezeknek a központi rendezvényeknek, előadássorozatoknak is rendre szerveznek kihelyezett üzemi tagozatokat — általában elmondható, az ismeretterjesztésnek funkciója, szerepe van egyegy vállalat, termelő üzem dolgozóinak kulturálódásában, művelődésében. Már ahol. Mert a TIT műsorokat lehet komolyan venni — de sokan hajlamosak alábecsülni, fölös göncnek, mihaszna tehernek számlázni. Mit ad az ismeretterjesztés? Segít az általános műveltség, a szakmai ismeretek szélesítésében, világnézeti támaszt ad, szórakoztat. Ahol ügyesen csinálják. Nyugdíjasok, tanulók Példáid a szegedi kendergyárban. Pávó Ferenc könyvtárossal, az üzem kulturosával abban teljesen egyetértettünk: amíg az ismeretterjesztés a kísérő programok nélküli, száraz, élőszavat; előadásban merül ki, nehezen lehet becsalogatni az embereket. Ezért mindig gondoskodnak valamilyen illusztrációról, filmekről vagy előadóművészek bemutatóiról. — Azért legnehezebb a közönségszervezés — teszi hozzá a kulturos. — Kellő propagandával, plakátokkal, hangosbeszélőn, üzemi újságunkban. személyes meghívókkal szervezzük a szeptemberi évadkezdésre törzsközönségünket, mely nálunk jobbára nyugdíjasokból és ipari tanulókból alakul ki. Tehát azokból, akik más, üzemen belül szervezett párt-, szakszervezeti szemináriumokból kimaradnak. A szegedi kender 1973 végére tervezi a szocialista üzem cím megszerzését, egyremásra alakulnak a brigádok, melyeket általában szakszervezeti oktatási formára osztanak be. Azoknak a brigádoknak viszont, melyek szeptember után szerveződnek, a TIT 'marad az egyetlen fórum. Persze a műszakváltások nehézségeivel a kenderben is számolnak: a három illetve kétmüszakosakat egyelőre csak a könyvtár látja el, az olvasómozgalomban vehetnek részt. Hullámzó grafikon Az ismeretterjesztés lényeges feltétele az előadók megválasztása. Jól csengő nevek a közönséget is vonzzák, de passzív hallgatósághoz, üres széksorok elé az előadók sem mennek szívesen. A kendergyáriakat dicséri, hogy Gárdos Miklós, Karsai Elek, Randé Jenő tartott már tájékoztatókat, s a szegediek közül szívesen vállalt előadásokat Fehér József, Varga Dezső, Kiszelj/ György, Jcíkucs László és mások. — Szezon előtt általában véleménykutatást tartunk — folytatja Pávó Ferenc —, az érdeklődés meglepően aktív, sokféle. Az üzem eléggé poros, a közvetlen munkahelyi ártalmak kiküszöbölésére többen kérik az egészségügyi előadásokat, de népszerűek a munkaerkölcsről, az emberi magatartásról szervezett programod és a földrajzi előadások is. Seregnyi kérdés hangzik el, melyeket az előadók megválaszolnak. A szegedi kenderben tartott 8 előadáson átlagosan 90—100 dolgozó jelent meg. Hasonló statisztika mutatható ki a konzervgyárban, bár itt az elmúlt szezon 11 műsorának látogatottsági grafikonja eléggé hullámzó, volt, hogy 150-en szorongtak a klubteremben, inaskor alig harmincan. Előadás útközbe;? ? — A szezonmunkától függ — siet a magyarázattal Veres Gyuláné, a konzervgyári kultúrmunka mindenese. — Ilyenkor nyáron csak klubdélutánokat tarthatunk, nincs szabad szombat, vasárnap is dolgoznak a gyárban. Inkább a téli hónapokra tervezhetünk. Legutóbb elég sokszínű programot állítottunk össze, szó volt a lakásrendeletekről, a szívbetegségekről, a modern öltözködésről de tartottunk képzőművészeti előadást, játszott nálunk irodalmi színpad — általában komplex formákkal kísérletezünk, sikerrel. A konzervgyári ismeretterjesztésnek nincs állandó közönsége, egy-egy programot alaposan meg kell szervezni. S bár a dolgozóknak több mint fele fiatal, tehát a harmincon aluli „rugalmasabb" korosztályhoz tartozik, a kultúrosnak gyakran fáj a feje, hogyan töltse meg a termel A gyáriak közel egyharmada bejáró. Saját busszal szállítják a munkásokat, így felvetődött artnak a lehetősége is, hogy bizonyos továbbképzési formákat, tájékoztatókat utazás közben tarthatnánk. A korszerűbb ismeretterjesztés azonban nehezen képzelhető el járművek utasterében. Inkább azokkal a módszerekkel, lehetőségekkel érdemes kísérletezni tovább, melyek eddig is népszerűek voltak. Nikolcnyi István Nyereraénybelétkönyv-sorsolás Az Országos Takarékpénztár csütörtökön Nagykátán rendezte meg a nyereménybetétköny vek 1971. második negyedévi sorsolását. Mindazok az 1971. Június 29-ig váltott és a sorsolás naptan forgalomban levő nyereménybe tétkönyvek, amelyek sorszámának utolsó három számjegye (számvégzódése) megegyezik az alább felsorolt számokkal, az 1971. második negyedévi atlagbctétjüknek a számok mellett feltüntetett százalékát nyerték: 077 100 százalék százalék 102 25 588 25 „ 123 25 *» 693 25 ii 170 25 700 25 t* 214 25 735 25 t* 225 25 777 25 — 235 25 833 25 258 25 640 25 »• 321 25 803 25 M 418 25 „ 877 25 H 422 200 892 25 II 470 25 „ 900 25 Ii 559 50 9 981 25 •» A nyerem enyössz.eget a betétkönyvet kiállító fiók. V Az igénylés elutasítása A lakásügyi hatóság az igénylést elutasítja, ha valaki tanácsi bérlakásának lakásbérleti jogviszonyáról — pénzbeli térítés ellenében — lemondott; az igénylő előző szegedi lakásának bérleti jogáról meghatározott személy javára lemondott, és a lemondástól számítva öt év Oon telt el; az igénylő előző lakásának bérleti jogát szabadságvesztés, kitiltás, kiutasítás, lakbérhátralék, lakásrongálás, vagy személyének felróható egyéb magatartás miatt megszüntették, és a bérleti jogviszony megszűnése óta öt év nem telt el; az igénylő az általa használt lakást túlnyomó részben albérlet, ágybérlet, illetőleg idegenforgalmi szervvel kötött fizetővendéglátás céljára, vagy rendeltetésellenesen hasznosítja; az igénylő vagy a vele együttlakó családtagjai Szegeden kizárólagos tulajdonában álló és általuk lakott, jogos lakásigényüket kielégítő magánházat, társaslakást. szövetkezeti lakást, beköltözhető állapotban eladták és az eladástól számítva öt év nem telt el; az igénylő önkényes beköltöző és ezen cselekményét megállapító jogerős hatósági határozat óta öt év nem telt el; az igénylő és a vele együttlakó családtagjai Szegeden vagy a szegedi agglomerációhoz tartozó településeken lakásigényüket kielégítő, tulajdonukat képező ingatlanban laknak, vagy ilyen beköltözhető ingatlannal rendelkeznek; az igénylő az általa igényelt lakásellátási formára e rendelet alapján nem jogosult, de igényét az ilyen esetekre előírt eljárás után is fennlartja. Ha a lakásügyi hatóság megállapítja, hogy az igénylő az általa megjelölt lakásellátási formában lakásjuttatásra az általa elért pontszámok alapján nem jogosult, a lakásigénylés elutasítása előtt köteles az igénylőt jegyzőkönyvileg meghallgatni, hogy milyen más lakásellátási forma {eltételeit tudja vállalni. A lakásigénylés elutasításáról a lakásügyi hatóság határozattal intézkedik. Az elutasítást a határozatban indokolni kell. A határozat ellen a határozat közlésétől számított nyolc napon belül fellebbezésnek van helye. Harmincöt évi vízügyi szolgálat után... Aki szívben, lélekben, gondolkozásban fiatal tud maradni, azt nem győzi le az idő akkor sem, ha megszokott, mindennapi munkája ritmusát a megérdemelt pihenéssel váltja fel. Egyik napról a másikra otthagyni munkát és hivatást, a munkatársakat, nem könnyű még ha az ember tudja is, hogy bármikor visszanyithat rájuk, körükben szívesen, örömmel fogadják. Ezekre a gondolatokra érzett most rá Forgó László az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság nyugalomba vonult vezetője, amikor 35 esztendei vízügyi szolgálat után elköszöntötték közvetlen munkatársai, az igazgatóság dolgozói, akikkel jóban rosszban együtt volt. Pályafutását annak idején a sövényházi ármentesítő társulatnál kezdte. mint fiatal mérnök, majd a csongrádi szakaszmérnökséget .vezette. Az ötvenes években a hódmezővásárhelyi vízgazdálkodási körzet vezető főmérnöke, s közben irányította a szentesi szakaszmérnökségen folyó nagy munkálatokat. A nagy dunai árvíznél is ott volt 1956-ban, s onnan rendelték Szegedre és bízták rá az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság vezetését. Itteni munkálkodásának fő jellemzője: aktív védekezés a Tisza és a Maros időszakos árhullámai ellen, ugyanakkor küzdelem a visszatérő belvízzel, mésrészt vizet biztosítani a termelési időszakban tsz-eknek, állami gazdaságoknak. Fontos posztja mellett tudott időt szakítani közéleti munkálkodásra is, hiszen két turnusban, nyolc éven át a Csongrád megyei tanács tagja. Mint kommunista értelmiségi, rendszeresen vállalt pártmunkát, politikai szemináriumokat vezetett fiatal kollégáinak. A gyakorlatban is megvalósította azt az elvet, hogy a fiatalokra 'bátran kell építeni, szakmai és politika fejilődésükben segíteni, nyomon követni őket, ugyanakkor követelni is lehessen tőlük. Személyes érdeme, hogy vezetése alatt az igazgatóság három megyére szóló területén mindenkor tudtak és tudnak felelős vezető beosztásba helyezni fiatalokat, akiket közvetlenül vagy közvetve ö nevelt a vízügyi szolgálatra, hivatásra. A tavalyi nagy tiszai árvíz, sajnos elégséges alkalmat adott bizonyítani a munkában, az összefogásban, a vezetésben. Hogy parancsnoki posztján Forgó László e felelősségteljes időszakban mindvégig helyt tudott állni, azt bizonyítja az árvízvédelemben kifejtett tevékenységéért a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetés. Korábbi munkájáért kapta a Munka Érdemrend bronz fokozatát, az Országos Vízügyi Hivataltól pedig több esetben a Vízgazdálkodás Kiváló Dolgozója kitüntetést, s még sorolhatnánk a kormányszintű elismerést, amelyben hosszú szolgálata alatt részesült. Mit is kezd majd most teljes szabad idejével? — ötlött fel benne a kérdés. Mindig szeretett volna zavartalanul ülni vízparton és horgászni, eljárni a Tisza menti erdőkbe cserkészni, vadászgatni, de erre sosem tellett ideje. Most majd időt szakít rá, ha megengedi társadalmi elfoglaltsága, mert attól úgysem tud megválni. Forgó László utódjául Simándy Belát nevezték ki az Alsótiszavidéld Vízügyi Igazgatóság élére. Munkáját ő is a csongrádi szakaszmérnökségen kezdte, annak volt vezetője 1962 óta. majd megbízták a szegedi szakaszmérnökség vezetésével. Igazgatói kinevezéseig az igazgatóság termelési igazgató-helyettese volt. b. F.