Délmagyarország, 1971. június (61. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-12 / 137. szám

4 SZOMBAT, 1971, JUNIUS A korszerű vezetésről Az elektronika arany másodpercei A prívdx cikke>U eitkt- nul áll a helyén, ám a disz- az alkalom az érintkezésre, rontkus péc.erszolgál.t vezetői meg­„a mundér be­rt«N*gOK feltételeivel, a megtelel A mentették eiauéazltéanel, az elektroni- csüietét". kus adatfeldolgozást Igény­ív vállalatok egyllttmflkd- ••• délével, a azámitóközpomos iami Tervbizottsága és torif. ,0gU'" Szovjetunió Központi Sta­tisztikai Hivatala nem ad­Ma már nyilván senki sem hat hitelt a kérelmezők írás­kételkedlk abban. hogy beit igénylésének, hanem a mennyire reális volt a tu- helyszínen kell tisztáznia: a tapasztalatok kicserélésé­re." A minisztériumok a mostani körülmények között Nyilván a Szovjetunió Al- allSha tehetnek eleget ezek­• ~ nek a követelményeknek. Éppen ezért sokan azt java­solják, hogy a nagy ipari központokban szakosított in­tézeteket (kezdetben talán laboratóriumokat) kell lé­dósok' Jóslata: ha nem vesz- szükséges-e az új központot tesíteni, amelyek bevezetnék létesíteni vagy sem? " a termelés irányításának , .. . . . . . . automatizált rendszereit, ki­A kujbisevi vízi erőmű egészítenék, tökéletesítenék építő vállalat vezetősége ezeket a rendszereket. Togliatti városban szintén nem akart a „divat" mögött A kujbisevi vállalatok ma kullogni — beszerzett né- még más városokban mükő­. .. hány elektronikus számító- szakosított intézetekhez technika Répet C(jak a/ volt a kíVm fordulnak tanácsokért. Az azonhan nemcsak élő mun- dé hogyan bönjanak ve- Uy«n jellegű együttműködés kú takarít meg: azt Is le- lük? A számítóközpontot - .mézz körül nálunk és cse­hetóvé teszi, hogy valóban , , lote8ltmény lerüle. lekedj űgy, ahogyan ml" ­tudományos alapokra helyez- tén ép(tetlék fel s (gy az nem sok haszonnal jár. So­zük az irányítást, optimális érzékeny gépek R nagyfoku kan azt mondják, hogy a ^ rezgés miatt nem tudnak Szovjetunió Központi Sta­normélisan működni, ha- tisztikai Hivatalának számi­nem tönkremennek. Minszk- tóközpontjai is elláthatják bői kapott gépet a város má- ezeket a funkciókat. Kujbi­sik végén, egy kultúrházban sevben azonban nincs ilyen szerelték fel. A vállalatveze- számítóközpont. Ezenkívül tőség nem ad pontosan meg- üzemi központok és a határozott feladatokat a szá- Központi Statisztikai Hiva­mítóközpontoknak. kltjolgo- tálhoz tartozó központok fel szük Igénybe a számítótech ni ka segítségét, akkor 10— IS év műlva csaknem az ország egész felnőtt lakossá­ga kénytelen lesz az infor­máció hatalmas áradatának feldolgozásával foglalkozni. Az elektronikus döntéseket hozzunk. A számítógépek kihasz­nálatlansága adatai merőben különböző­ek. Igy nem valószínű, hogy siketül jó szakmai kapcso­latokat kialakítani közöttük. Felmerül itt egy másik probléma is. Gyakran elő­fordul, hogy a gyárnak vagy A kujbisevi területi sta- .. „„„ tisztikai hivatalban a számi- »tt Programjai szinte egy­tóközpontok „megterhelésé- általan nlncsenek. re" vonatkozó negyedévi je- Egészen más a helyzet a leütések szerint a kujbisevi Leninről elnevezett kujbi­vízi erőmű építő vállalat sevi kohászati üzemben. Itt igazgatósága napi 9,5 órán négy évvel az elektronikus át veszi igénybe az elektro- számi tógépek megérkezése ni kus számítóközpont szol- előtt elkezdték a prögramo- az intézetnek sürgősen ki gél tatásait A 9 számű go- kat kidolgozó szakemberek kell dolgoznia egy uj prog­lyóscsapágy-gyér napi igény- kiképzését. A kohászati n»mot. A folyamatban levő bevétele 6 8 óra a „Gipro- üzem dolgozóinak pontos munkákkal elhalmozott vosztoknyeffy'Mntézeté 9.6 tervük van A termelés autó- programozók képtelenek óra az ..Orgenvercosztroi"- matizált Irányítási rend-*e- operatívan megoldani ezt a rének bevezetteére. feladatot. A számítóközpont vezetője örülne, ha átme­«•• r _ neti időre kaphatna egy HianyOS programozóbrigádot. De * honnan vegyen ilyet? Pe­fall/^evíílie dig a laboratóriumokban TCIKSStelJlwS vagy az intézetekben ala­kíthatnának önelszámolásos A számítógép-ellátást most alapon működő programozó­nem ^hní.m'J a Mhatóságok által kidolgo- brigádokat. Ez igazán kifl­nem aunaiumt ^ tervek „.erint hajtják zetődő vállalkozás lenne, végre. Gyakran előfordul, intézeté 8.3 óra. A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának do­kumentumai szerint az ilyen tfpusű gépek működtettei normája napi 22 óra! Vajon mi lehet az oka ezeknek a merőben ellenté­tes jelenségeknek? Egyértel­mű választ erre a kérdésre. A válaszok toknál ^SéS^íTí tSP&JSSS íer«íL^JÖSSte -ntc csenek megfelelő helylsége­maH^lu iffi-r-H SES ik a gépek felszerelésére, a tóoík tóazl leterhelése" Váratlanul, felkészületlenül lz5ép„..v,Sf,ZL'rt".®leJLe én őket az „ajándék", s a Komplettírozás még csak ezután követke­zik. A rendellenességeknek azonban más forrásai (s vannak. A vállalatok veze­tőt olykor ehhez az „élet­ből merített bölcsességhez1 ígérő nyár Június már aranylik. Eb- szer használata, hatása nem ben a tájban Péter-Pálkor tökéletes, nem mosódott le mindig is kasza alé érett a kellően a talajba csapadék gabona. Igaz, most még né- híján, igy aztán a kézi ka­mely tábla haragosan zöl- pákra is sor kerül, deli, de a partosabb, homo-B Az aratás — mindig két­szeres aratás. Betakarítódik a kenyér, egyben a szem után munkálkodnak a talajműve­lő gépek, lehúzzák a szal­mát, hántják a tarlót, elké­betakarításra készülőd- szítik a vetőmagágyat, az kosabb, részeken már sző­külve ring mindennapi ke­eavrÜhéktielA kor°ábbann^ndüÍ- nek mlndenfetó- Javítják, ki- ősz, vetéshez, a jövő év> Xe­egy héttel korábban Indul- javltották az aratógépeket, a nverünknek A 4l lehetősé­kombájnokat és gépszemlék- nyerdnkne,' A lehetősé­re sorakoznak az erő- vaia- 8ei ígérnek. A nyár már mint munkagépek. Az lro- aranylik. Arany-nyár lehet hatnak az aratógépek, a ha­talmas testű kombájnok, hogy betakarítsák az Idei ter­mést. A számítógépek alkatré­szekkel, használati utasítás­sal stb. való ellátottsága is sok kifogásra ad okot. A felettes hatóságok nem vesz- gépek szállításánál gyakran nek tudomásul semmilyen figyelmen kívül hagyják a ellenvetést. A gépeket átkeli velük végzendő munka jel­venni — és ezzel kész. „Ter- legét. Köztudomású, hogy mészetes, hogy ez még új bizonyos munkálatoknál sok DOI merített poicsessegnez" d- válaszolj6k a fe. kiegészítő alkatrészre, beren ­^ lettes hatóságok emberei -, dezésre, és munkálatoknál , „J^-^Vi s természetesen számolni kell nagy befogadóképességű megmutatnánk hogy mit le- b, og költségekkel, vesz- operatív memóriaegységre, het kihozni belőle... teségekkel, de valahonnan el ismét más feladatoknál pe­kell indulni." Az a fő, hogy dig a szokásosnál nagyobb ragaszkodjanak az elvhez: adattároló berendezésre van minden vállalatnak elektro- szükség. A megfelelő beren­nikus technikát kell bizto- dezések hiánya oda vezet, sítanl. De vajon miért nem hogy a kezelőszemélyzet lehet több üzem részére kö- kénytelen „kisipari" mód­zös számítóközpontot szer- szerekkel „korszerűsíteni" a Rivalizálás Kujbisevben nemrégen he­ves vita támadt két szer­vezet között az elektroni­kus technika ürügyén. Egy épületben dolgozik az „Or- vezni? genergosztroj"-intézet és a Közép-Volga vidék energia­rendszereinek egyesített disz­pécserszolgálata. Az intézet­nek saját számítóközpontja van, ahol hozzáértő szak­emberek dolgoznak. Az lnté Együttműködés A kujbisevi számítóköz­pontok vezetői egységesen a következő álláspontra he­ciiiucii'e uuigu/iitm. r\f. inve- — teffVl'ik zet vezetői azonban értesül- lyezkednek: „Súlyosan érint elpklror bonyolult gépezetet A számítótechnika hatal­mas perspektívákat nyit előttünk a termelés hozzá­értőbb, korszerűbb irányítása terén. Csak az a fontos, hogy mielőbb megszüntessük a szervezés hiányosságait, dákban elkészültek már a • kampánytervek, maholnap megvalósításukon a sor. Ko­A jűntus nagyon mutatós, moly hetek előtt áll a mező­Napról napra nőnek a nö- gazdaság, hiszen minden vények, mintha húznák őket, szem termést be kell takarí­a közös gazdaságok kasszájá- tani, ne menjen veszendőbe ban is egyre több a forint a megtermelt érték. Pár he­Összehasonlíthatatlanul kid- lyen, ha esős marad az idő, vezőbb az összkép, mlnt ta- sor kerülhet a kaszapárok valy ilyenkor. Tavasszal a foglalkoztatására is, vagy ott, szőlő megijesztett bennünket, ahol kevés a gépi erő. A télvégi fagyok károsítot- Az arata8 tárolás, széllí­nernréűlhen0 rtedt téJver^ tó8 Smokkal W- *V­nemréglben pedig Jégverés r6, évre sokan fáradoznak ». nagyuzenY tob.la- azon, hogy zökkenőmentesen kon. Mégis, kiheverte a ho- ^w^, raitunk a nyár, ml. mok aranya és most mar néJ több ^ftéket adJo^ szép termest iger. Ha a pe- föld Érdemes az Idén a sza­ronoszpora ellen ezekben a badtéri tároiással többet tö­napokban hasznosan es jol rödnti hlgzen az elmúlt esz­védekeznek a gazdasagok- tendőben gyakoriak voltak ban, akkor nem vész karba erre a panaszok. Pedig éppen az igyekezet , a faradtsag, a veszély) a pr6bára tevő idő mert igen-igen szép, gazdag bizonyította legjobban, mt­lesz a termés. lyen hatalmas alkotó erő, 8 A gyümölcsösökben fs a kimeríthetetlen energia rej­korai fagyok, a korai kárté- Hk ezekben a mezőgazdasá­telek riogatták a földművé- gi nagyüzemekben, ha osz­lókét. De most már más ké- azefognak, ha segítik egy­pet mutatnak a roskadozó n»st. Az árvíz idején és fák. javában küldik piacra "tón gyakran adtunk hírt az ízes gyümölcsöket. Néhány •"ól, hogy egyik gazdaság hét és befutnak az első őszi- miképpen segítette a másik barack-szállítmányok is. szövetkezetet vetőgéppel, Gondot okozott a május, traktorral, kombájnnal. Nem Hiányzott a csapadék, a ho- 'g". h°gy «ak a bajban mok pedig pusztított Igaz, lennénk barátok. Most ked­nem vándorolt, hanem per- vezőbb, Jobb adottságok mel­zselt, megégette a gyönge fű- lett még inkább lehet koope­szerpaprika és paradicsom- r»lhi egymás megsegítésével, palántákat. Hiába rakták el tisztesebb, szebb eredményt szeretettel gondozva a gaz- felmutatni. S az egymás se­daságokban, nem kaptak gítése, megértése, a koope­esőt, s így kiégett legtöbb ra,aB nemcsak a közös ser­helyen. De most pótolva a teskombinátok építésében, „természetet", hol még szük- hanem apróbb, kis dolgok­séges, rakják a fűszerpapri- ban is célszerű, nélkülözhe­ka és paradicsompalántákat tetlen, Különösebb aggodalomra _____ nincs ok, hiszen egy észten- | dővel ezelőtt ilyenkor a ., . legtöbb gazdaságban még a ember és a gép próbá­talajt készítették elő e pén- Ja ez a hónap. S az egész zes növényeknek. ősszel nyár. Köztudott, ma már mégis, ha nem jön a korai, nagyértékű erő- és munka­szeptemberi fagy, rekorddal gépek szorgoskodnak a nagy­fizettek volna. A kalászos üzemekben, hazai, s külföldi szépen ígér. Az esők sokat gépsorok. Az ember már használtak. A kukoricának magához szelídítette ezeket, is. Igaz, sok helyen a vegy- felhasználja a termelésben. belőle. KlSZ-istík kezdeményezései lehetővé, hogy az . , ^HHSW elektronikus „agy" teljes i w bennünket az egységes, hoz- mértékben kibontakoztat­zaért6 kcvés hassa képessé8('il­fog kapni. Az intézet igaz­gatója szerette volna meg­győzni kollégáját: „Minek kell önöknek ez a gép, ami­kor két emelettel lejjebb ott van egy félig-meddig kihasz­nálatlan számítóközpont? Tessék, vegyék igénybe azt!" A rábeszélés nem segített. Ekkor az intézet az épület tulajdonosának jogával él­ve, egyszerűen nem adott engedélyt az új számítóköz­pont helyiségeinek rendbe­hozatalára, átépítésére. A diszpécserszolgálat „törek­vő" gazdasági vezetőit azonban ez sem hátráltat­ta meg. A 6 tonna súlyú „BESZM"—4-et ..partizán''­módszerek alkalmazásával mégiscsak beszerelték a leg­felső emeletre. Az üzeniké­A KISZ Csongrád megyei munkaslkerekkel szeretnék laltak védnökséget. Eredmé­bizottsága a közelmúltban köszönteni a KISZ VIII kong- nyesek a KISZ-őrjáratok: hol versenyre hívta fel a megye resszusét. A fentt feltételek- délután, hol az éjszakai órak­KlSZ-istáit. Az „Építsük a kel egyben versenyre hívták ban ellenőrzik az ifjúsági szocializmust magasabb szín- fel a Pamutnyomóipari Vál- szervezet tagjait, az üzemi és ten, előre a IV. ötéves terv lalat többi gyárának fiatal- személyi higiéniát, a gyár­célkitűzéseinek sikeréért!" jatt is. tástechnológiai és egyéb sza­jelszót sok üzemben tették A Szegedi Konzervgyár tf- bályok betartását, magukévá a fiatalok. A Pa- Jűmunkásai. szocialista brt- A KISZ VIII. kongresszu­mutnyomólpari Vállalat sze- gádjal szintén csatlakoztak a sa tiszteletére indított mun­gedi gyárában, a textilmű- IV. ötéves terv teljesítését kaverseny-mozgalom első vekben is csatlakoztak az »- segítő versenymozgalomhoz, kezdeményezései is mutat­jú dolgozók a felhíváshoz. A „műszaki Ifjú gárda" tag- ják: minden területen meg Célul tűzték ki a termékek jai. a mérnökök, technlku- lehet találni azokat a speciá­minőségének emelését, az sok például az új. termelési lis feladatokat, melyek haté­pes állapotba helyezett gép anyagtakarékosságot és a szempontból igen fontos ge- konyábbá teszik a vállalati gyakorlatilag kihasználatla- munkafegyelem javítasát. Űj pek, berendezések felett vál- gazdálkodást. Sz. Lukács Imre Miről vall a római kori óriás pecsét ? Kétezer éves római kori tó rajta. A szövegből a szak­pecsétóriás lesz az egyik leg- értök „kiolvasták", hogy érdekesebb látnivaló a szom- Caius Titius Antonius Pe­bathelyi régészeti múzeum- culiaris 13. éve bérelte a ban. A 8.6 centiméter át- vámszedés jogát Savariá­mérőjű, 0,4 centiméter vas- ban. Keleti származású, ran­tagságú, és 20.8 centiméteres gos, gazdag polgár volt. hajlított nyéllel ellátott bé- Az antik vám lényegesen lyegzőt az ókor híres pannon különbözik a maitól. Nem útja, a Borostyánkő út sa- kizárólag határvám volt, ha­varai szakasza melletti vám- nem úgynevezett belső vám hivatalban használták, s az is. Ez úgynevezett áthaladó ásatások során került elő. űt, híd-, komp-, kapu- vagy Felirata domború, tükörírás- vasárvámot jelentett. E sal a vámhivatalnok neve, lőszer részeként működött ... ,, ' Savariában ls a fontos ut­rangja es a dátum olvasha- elágazásnál a vámház. Ab­•••••••••••• ban az időben nem pénz­vám, hanem értékvám volt érvényben. Az áru meghatá­rozott értékének egy bizo­nyos százalékát szedték be vám fejében. Például: a fü­gének. a datolyának, a bor­nak 2,9 százalékát, az álla­toknak 0,375 százalékát, a rabszolgáknak 0,3 százalé­kát. Sokszor az áru minősé­ge is meghatározta a vámot. A szakemberek ezzel kap­csolatban végzett kutatásai megállapították, hogy a csempészés éppoly régi, mint maga a vám. Ezért a vá­mosnak joga volt nemcsak az árukat és a tárgyakat át­kutatni, hanem fel volt ha­talmazva a testi motozásra is. Amennyiben ilyenkor be nem Jelentett tárgyat talál­tak az utazóknál, elkoboz­ták. NAPI KISLEXIKON az információ­elméletről A matematikának új ága, az Információelmé­let, a negyvenes évek­ben indult fejlő­désnek; elsősorban a híradástechnika és u számítógépek által fel­vetett problémákkal ösz­szefüggésben. Megalko­tása C. Shannon és U. Wiener nevéhez fűző­dik. m Bit? Az információelmélet alapvető kérdése; ho­gyan lehet mérni az in­formáció mennyiségét? Az információ mennyi­ségének egysége egy igennel vagy nemmel megválaszolható kérdés­ben foglalt információ mennyisége. Ez az egy­ségnyi információ kife­jezhető egyetlen kettes számrendszerbeli szám­jeggyel (pL az igenhez az 1-et a nemhez a b-t rendelve. Ezért nevezik az információmennyiség „bit"-nek, az angol bí­nary unit rövidítéseként. (Jegyezzük azonban meg, hogy a bit-nek, mint szónak az angolban jelentése is van: falat, kisdarab). Az informá­cióelméletnek eddig leg­részletesebben a zajos csatornán át való infor­mációtovábbítással fog­lalkozó részét dolgozták ki. Ebben azt vizsgál­ják, hogy ha egy infor­mációforrás (pL egy ember, vagy egy táv­írógép) által leadott je­leket a továbbításra al­kalmas módon átalakít­va egy megfelelő eljá­járással továbbítjuk az ún. csatornán (pl. tele­fonvezetéken, az emberi beszéd esetében a leve­gőn stb.); a továbbítás folyamán azonban a le­adott jelek zavaró ha­tásokkal, úgynevezett za­jokkal keverednek: ak­kor ennek következté­ben a csatorna másik végén a felvett jel nem lesz azonos az eredetileg leadottal. 0 Szerepe? Az információelmé­letnek ez a zajos csator­nákra vonatkozó része, a zajok hatásúnak csök­kentésével, amely tehát eltorzítja, megváltoztatja az eredeti jeleket, az in­formációtovábbítás le­hetséges sebessegével és más hasonló problé­mákkal foglalkozik. Az i nf ormációelméletnek jelentős szerepe van a genetikában (az átörök­lésben, a sejtek szapo­rodási folyamatában le­játszódó információát­adásban), a nyelvtudo­mányban (pl. a gépi for­dítással összefüggő kér­désekben), a gépi adat­feldolgozásban, a mate­matikai statisztikában stb.

Next

/
Thumbnails
Contents