Délmagyarország, 1971. június (61. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-12 / 137. szám

IWWfBAT, IMt, .rowts tf. Hajnali őrjárat A zöldség és a gyümölcs » nyomában Tud erről a párt? Szegedén vásárolják a leg­több zöldséget és gyümölcsöt az országban. Az Éliker for­galmának mintegy 4 száza­lékát teszik ki ezek az áruk. Ilyen nincs több szerte a hazában. Igaz, a város Jó zöldség- és gyümölcstermő terület közepén fekszik, s ezért meglehetősen sok az áru, s olcsóbb is az orszá­gos átlagnál. A raktár Hajnal fél 6. A kocsi a MEK raktára felé halad. Kuti Árpád, az Éliker igaz­gatója invitál egy kis reggeli sétára, mondván, az utóbbi hetékben romlott, a boltok zöldség- és gyümölcsellátása. Nézzünk körül egy kicsit a MÉK raktárában! Az udvaron teherautók rakodnak, ládák sorakoznak fel rájuk. Bentebb Simon József raktárvezető fogadja, vezeti körül a látogatókat. Mutatja a készletet. Zöld­borsó nincs. Van retek, hagyma, újburgonya, répa, uborka, cseresznye és földi­eper. Gyönyörű a paradi­csom. A saláta valahonnan az ország más részéből ér­kezett. Ott mások a szabá­lyok. Nem tisztitiák úgy, mint mifelénk. így aztán csúnya a szegedi szemnek. Voltak zökkenők, mondja Simon József. Leltároztunk, a forgalom pedig háromszo­ros volt az első negyedév­ben. Kevés a szakemberünk is. Kuti Árpád reklamál: a boltok sokszor a felét se kapják annak, amit rendel­tek. Miért van ez? Vagy ha a bolt reklamál vala­miért, az egészet visszavi­szik. A raktárvezető szerint ilyen eset nem fordult elő. Egy hónapja rosszul mennek a dolgok. Jó lenne vissza­állni a rendes kerékvágásba! — mondja Kuti Árpád. Ne­kem is érdekem — vallja Simon József. Feltétlenül szükség lenne rá. Ígéri, hogy a szezonárukból okvetlenül biztosítani fogja az ellátást. A boltokban A 13-as, a Kossuth Lajos sugárúton, a gázgyártól nem messze. Karalábé, karfiol, hagyma, káposzta, uborka. Hat fej karfiol, tíz-tizenöt csomag karalábé. A répa már fonnyadozik, a friss a pult mögött várja, hogy a helyére kerüljön. Látja, mi is hibásak vagyunk! — mondja Kuti Árpád. Aztán kiteteti a friss répát ls. Az árkülönbözet és a minőség így választékot ad. Mert két nap múlva a most friss ls mér csak osztályos áru. Ke­vés hegyes paprika a pul­ton. Mór csak ennyi van? Kétszázat rendeltem, 70 jött, mondja a boltvezető. Retket, paradicsomot, földiepret, sa­látát nem rendelt az üzlet, pedig rengeteg volt a raktár­ban. Miért? Napokig nem volt, már meg sem próbál­ták. A 7-ee bolt a Széchenyi téren, összforgalmának 10— 12 százaléka zöldség. Éppen gyönyörű répát vesz az üz­letvezető egy kistermelőtől. Kísérlet a telefonnal. A bolt­vezető szól a raktárba, ren­del. Nincs újburgonya. pa­radicsom, retek, mondják a vonal másik végén, Pedig bővében áll a raktárban. Ügy látszik a rendelést fel­vevő nem tudja ml van odabent. A 30-as bolt. a Dugonics tér sarkán 18 kiló­val kevesebb uborkát kapott a rendeltnél. Kevesebb jött a sárgarépából ls. A raktár­ban pedig panaszkodnak, hogy a nyakukon marad. Az árak Közlekedési balesetek Halálos baleset történt Csongrádon, a Karácsonyi Sándor és az Űj utca ke­reszteződésében. Hajdú György, Csongrád. Ságvári Endre u, 5/A szám alatti laikos gyalogosan, minden körültekintés nélkül akart áthaladni az úttesten, s emiatt elütötte a motorke­rékpárral közlekedő Adám József, Csongrád, Kinizsi Pál utca 18. szám alatti lakos. A gyalogos kórházba szállí­tás után meghalt, a motorke­rékpáros könnyeben sérült. Jó üzletkötés után, a ha­lászcsárdából távozva itta­san vezette személygépkocsi­ját Szöreg és Kübekháza között Szűcs Lajos ültetvé­nyes ügynök, Szeged, Kál­vin tér 3—4. szám alatti la­kos. Az úgynevezett Nedel­ka felé vezető útkeresztező­désben gyorshajtás és bi­zonytalan vezetés miatt az útmentl fának szaladt, és sérüléseket szenvedett. A gépkocsijában keletkezett kár eléri a 30 ezer forintot. Szűcs jogosítványát a rend­őrség bevonta, s ellene bün­tető eljárást indít. Mórahalom és Szeged kö­zött Dobó Szilveszter, Mó­rahalom, III. kerület 54. szám alatti lakos motorke­rékpárral közlekedve egy útkamyarban elütötte a vele szemben szabályosan gya­logló Kispéter Mária, Mó­rahalam, V. kerület, 82. szám alatti lakost, aki sérü­lést szenvedett. Az ügyben a vizsgálat folyik. Két súlyos sérüléssel vég­ződött egy baleset Szegeden, a Hunyadi János sugárút .és a Szivárvány utca kereszte­ződésében. Magda Antalné (Szeged, Lumumba utca 16. szám) gyalogosan akart át­haladni az úttesten, mivel elsőbbsége is volt. Elütötte motorkerékpárral Szekeres György, Szeged, Odessza lakótelep, 41. épület, IV. emelet 17. szám alatti lakos. A baleset ügyében folyik az eljárás. Még a raktárban kérték; ha kell, adják olcsóbban az árut. Nincs jogom az árakon változtatni, mondja a rak­térvezető. A MÉK ár a pla­fon. Afölé nem megyünk — mondja Kuti Árpád. Való­ban a plafon. A különbözet némelyik árunál 1—2 forint­ra rúg Sok. Igaz, ez jószeré­vel inkább a primőr szezon­ra volt érvényes. A MÉK is nehéz helyzetben van. Egyik nap felvásárol, másnap szál­lít az üzletekbe. Két nap. Ilyenkor tavasszal két nap alatt olykor forintokkal is változik az ár. Márpedig a termelő nem adja az árut a holnaputáni áron. És a gyorsaság a pontos kapcsolattartás. Miért nem Indítanak kocsikat délután a nagyobb üzletekbe? — kér­dezte Kuti Arpéd a raktár­ban. Felpakolnák, amijük van, ne romoljon meg itt például az a gyönyörű para­dicsom. A válasz egyszerű. Ez aligha megy. Próbálták, dehét a fuvarköltség sem jött be mindig. Nem gazda­ságos, nem éri meg Sok áru marad így a rak­tárban. Tönkremegy, ki kell dobni. De- ha nem gazdasá­gos, akkor valóban nehéz mit tenni. A MÉK-et is sok­minden szorítja. A gazdasá­gosság, az árak változása. Az, hogy egyre nehezebben szabhatja meg az árakat. Mert a termelő legföljebb bepakol kocsijába. Máshol jobb áron adhat el. Legföl­jebb nagy a rizikója. Meg aztán, aki a rendelést felve­szi, sem tudja mindig, mi van a raktárban. A boltok sem tudják. Így sok min­dent nem is rendelnek. Az üzletek is hibásak ebben, leginkább azonban a kap­csolat hiánya. Ígéretek hangzottak el a MÉK részéről, az Éliker pe­dig kezdeményezett. Javítani kell a város zöldség- és gyü­mölcsellátását. Az Élikernél hamarosan összehívják a boltevezetői értekezletet eb­ben a témában. Meghívták rá Simon Józsefet is. Re­mélhetőleg lesz eredménye mindennek. Eredmény a vá­sárlók érdekében. Már az is nagyon sokat jelentene, ha például az üzletek mindig tudhatnák, mi van a rak­táron, mit rendeljenek. Szávay István L egtöbbször elvtársi, baráti beszélge­tések közben, de olykor gyűléseken is elhangzik a felkiáltás-szerű kér­dés: tud erről a párt? Szakemberek vagy kívülállók egyaránt sűrűn vélik úgy, hogy a népgazdaságban fellelhető, szélesebb vagy szűkebb körre kiterjedő feszültségek, gon­dok, azonnali, halasztást nem tűnő intéz­kedést követelnek, s ha ez késik, oka csak az lehet, hogy a feszültségekről, a gondok­ról nem tud, vagy nem úgy tud a párt, ahogyan azt ők látják. Maga az. hogy a népgazdaság gondjai­ról, feszültségeiről, az ellentmondásokról a legkülönbözőbb fórumokon nyíltan esik szó, becsülendő, mert a demokratizmus erősö­désének bizonyítéka. A társadalom egyetlen szervezete, intézménye sem nélkülözheti hosszabb időn át a bírálatot, mert a kri­tika az az eszköz, amely a jobb, a tökéle­tesebb, a célszerűbb meglelését erőteljesen serkenti, tehát a haladást szolgálja. A baj ott van, hogy míg egyik oldalon a bírálat túl sok dolog egyszerre történő és azon­nali megoldását követeli, a másik oldalon abban is lassú és tétova a cselekvés, ami­ben határozottan tenni lehetne. E helyzet szüli azután a kifakadást: tud erről a párt? A beruházási piac tartós feszültsége, az építőipari kapacitások elmaradása az igé­nyek mögött, illetve az építőipari árak gyors emelkedése — három év alatt mint­egy húsz százalék —, a külkereskedelem­ben az import gyors, s az export lassú növekedése, a gépek és berendezések je­lentős hányadának elavultsága, hogy csak néhány példát említsünk, könnyen kimon­datják a véleményt: nem látszunk ki a bajból, esőstől szakad nyakunkba a gond. A baj. a gond azonban sűrűn nem több, mint a változás — végső soron éppen a párt ösztönözte változás — teremtette feszült­ség, tehát természetes jelenség. A gazdasági reform bevezetése előtt nem okozott gon­dot például az exportra termelt áruk gaz­daságossága, ma igen. Nem volt problé­ma, hogy a belföldre termelt árukat vajon átveszik-e a forgalmazó vállalatok — kö­telesek voltak ugyanis átvenni —, ma ez is fejtörést okoz. Nem számított a beruhá­zások megtérülési ideje, mert hisz állami juttatásként kapták a pénzt a vállalatok, most viszont hitelkérelmük elbírálásának döntő szempontja az amortizáció időbeni és pénsbenl mértéke. A változás teremtette feszültségeket tehát nem lehet bajként föl­fogni, s azonosan elbírálni azokkal a gon­dokkal, amelyek a változás vadhajtásaiként jelennek meg. Vannak ilyenek is, szép számmal. A nye­reségterv teljesítése érdekében alkalmazott ármanipulációk, a drágább termékek előny­ben részesítése, a dolgozókkal való törő­dés elhanyagolása, hogy megint csak pél­dákat említsünk, a változásnak nem ter­mészetes kísérője. Tud-e vadhajtásokról a párt? A világos, a félreérthetetlen választ a X. kongresszus adta meg, a tanácskozáson elhangzottakkal éppúgy, mint a határozat­ba foglaltakkal. Míg következetes és ke­mény harcot hirdetett az ügyeskedés, az élősdiség mindenféle formája, fajtája el­len, küzdelmet a csoportérdekek rossz ér­telmezésével szemben, a türelmetlenkedő­ket is józanságra intette. A feszültségek föloldása, a gondok enyhítése ugyanis nem mehet gyors folyamatként végbe, mert az intézkedésekhez, a változtatásokhoz felté­telek szükségesek. Példákkal élve: a lakásgond enyhítése nem pusztán az új lakások számától függ, hanem attól is, hogy a lakások fönntart tása milyen összegeket von el az állam­tól, s mit fizetnek a bérlők. Az ipar álló­eszközeinek korszerűsítése sem csupán annak függvénye, hogy a behozatalra van-e fedezet, de függvénye annak ls, hogy kellő anyagot, energiát bíztosíthatnak-e hozzá, a megfelelően képzett munkaerőről már nem is beszélve. Fokozatosan, s minden körül­mény mérlegelése után születhetnek meg csak a döntések, s a mérlegeléshez sokrétű tapasztalat, gyakorlati próba kell. A negyedik ötéves terv végrehajtásá­nak megkezdése, az új szabályozó rendszer januárban történt beveze­tése a korábbiaknál kevesebb zökkenővel ment végbe. A teendők is világosabbak, pontosabban megfogalmazottak, mint a megelőző esztendőkben. Jónéhány olyan gond, amelyről két-hérom éve még szintén azt kérdezték, tud erről a párt, a kipipál­hatok, a megoldottak közé került. Nem el­sietve, s nem késlekedve, a gondok meg­oldásának módja csakis ez lehet. Ha az időbeni cselekvést szorgalmazza a bírálat, jó szolgálatot tesz. Ezért nem baj, ha el­hangzik a kérdés: tud erről a párt? A ma­gunk dolgaiért érzett felelősség csendül ki belőle, s ha e felelősség akkor sem vész el, amikor a párt útmutatása nyomán ten­ni kell, a kérdésre egyre inkább az ered­mények felelnek. M. O. Magyar ós Jugoszláv eszperantisták találkozó/a Az Eszperantó Világszö- lava najbareca renkonto" — vétség felhívással fordult a magyar—jugoszláv szomszéd­tagszervezetekhez, hogy a sági találkozó — pénteken, közös országhatárok mentén tegnap kezdődött Mohácson, élő eszperantisták — a né- A következő napokban a pek közötti barátság elmé- magyar és jugoszláv eszpe­lyftése végett — szervezze- rantisták megismerkednek a nek rendszeresen szumszé- történelmi múltú Duna-par­dossági találkozóikat. E fel- ti város nevezetességeivel és hívás nyomán határozták el hajókirándulást tesznek a a magyar és jugoszláv esz- Dunán. A helyi Bartók Béla perantisták, hogy az idén művelődési házban nagy­először és ezt követően szabású nemzetiségi műsort évente találkoznak egymás- rendeznek a vendégek tisz­sal, mégpedig felváltva teleiére. (MTI) Magyarországon, illetve Ju­goszláviában. Vízen az új tengerjáró Pénteken délelőtt az An­gyalföldi Hajógyárban a rendelő cégtulajdonos je­lenlétében újabb tengerjá­rót bocsátottak vízre az Ottó A. Müller hamburgi hajózá­si vállalat részére. A most vízre bocsátott Gabro nevű, 2200 tonnás áruszállító hajó a negyedik abból a sorozat­ból. amely a hamburgi cég részére készül. A vízrebocsá­tás után a belső szerelési munkák folytatódnak. Felhasználva a nemzetközi nyelv adta lehetőségeket, megismerked­nek a szomszédnép életével, történelmével és kultúrájá­val. Az első „Hungara—jugos­Baranyai László koncertje Ítélet az algyői úti tömegszerencsétlenség ügyében A tragikus szerencsétlen­ségről, amelynek három ha­lalos áldozata és 9 súlyos sé­rültje volt, lapunkban an­nak idején tájékoztattuk ol­vasóinkat. Az eset az algyói úton történt, okozója Bodor Szilveszter 41 éves, Szeged, Árva utca 23. szám alatti lakos, a 10-es Volán gépko­csivezetője volt, aki a Vll­lamoserőmű és Kivitelező Vállalat algyői munkahelyé­re szállította rendszeresen a munkásokat. Ez év március 4-én szürkületben, tompított világítással közlekedve nem látta be tökéletesen az utat, s előzésben áthajtott a fele­zővonalon és elsodorta egy szembejövő tehergépkocsi oldalát. Az ügyben most hoaott jogerős ítéletet a szegedi megyei bíróság, amely figye­lembe vette, hogy Bodor Szilveszter a balesetet jóval megelőzően szólt munkahe­lyén az építésvezetőnek, mi­szerint személyszállításra nem alkalmas, nem bizton­ságos a gépkocsira erősített pad. Helyette bódét kellett volna a gépkocsi rakfelüle­tére építeni. E ténytől füg­getlenül ts megállapította a bíróság, hogy Bodor Szil­veszter foglalkozás körében elkövetett halált okozó gon­datlan veszélyeztetést, vala­mint társadalmi tulajdon el­leni rongálást követett el, s ezért négy év és hathánapi szabadságvesztésre, bünte­tésvégrehajtási munkahelyre i tette. Vándorló virágtartók Éppen tíz nappal ezelőtt írtunk róla, hogy a Szé­chenyi tér és a Károlyi utca sarkén az aszfaltra festett ferde fehér csíkokra beton virágtartókat voltak kénytele­nek tétetni az Illetékesek, hogy a járművezetők „észre­vegyék": ez forgalom elől elzárt terület. A torlasz azon­ban egyik napról a másikra eltűnt. A másodfokú rend­őrhatóság balesetveszélyesnek minősítette a megoldást, s a városi tanács építési osztálya utasította az I. ke­rületi tanácsi hivatal műszaki osztályát, hogy a vi­rágtartókat távolíttassa el az úttest közepéről és he­lyeztesse a járdaszegélyre. Most tehát a fegyelmezetlen gyalogosoknak állják útját: ha nem akarnak átugrani rajtuk kénytelenek a kijelölt átkelőhelyen jönni-menni. Az esetből olyan jó lenne valamiféle tanulságot le­vonni. Olyasmit például, hogy miért nem tudja az első­fokú hatóság, hogy mi tetszene a másodfokúnak? De a tanulságnak nincs értelme: ha nem volt meggyőző az első intézkedés, most a második sem nevezhető annak. Égj' azonban bizonyos: a közlekedési fegyelmet kéthe­tenként változó rendelkezésekkel semmiképpen sem le­het megszilárdítani! F. K. Nagy sikerű szólóest hang­zott el csütörtök este a sze­gedi Liszt Ferenc Zenemű­vészeti Főiskola hangver­senytermében az intézet KISZ-szervezetének rende­zésében. Baranyai László, a Szegedről elszármazott fiatal, tehetséges zongoraművész a Budapesti Zeneművészeti Főiskolán nyert művészdip­lomát Vngár Imre növendé­keként Jelenleg a moszkvai konzervatóriumban Szta­nyiszlav Neuhausnál foly­tatja tanulmányait, és a pá­rizsi Marguerite Long ver­senyre készül. Szólóestjjén a párizsi verseny változatosan összeállított műsorát játszot­ta. Kezdőszámként Bach E­dúr preludium és fugáját hallottuk, majd Beethoven ciiz-moll (Op. 111.) szonátá­jának differenciált színár­nyalatokban gazdag előadá­sában gyönyörködhettünk. A két Chopin etűd — virtuóz megszólaltatása a művész nagy technikai tudását bizo­nyította. s az ezt követő két, csodálatos szépségű De-. bussy zongoradarab (Fények a vízen, A boldog sziget) előadásáról nyugodtan állít­hatjuk, mind technikai, mind zenei-tartalmi szempontból tökéletes volt. Szünet utáni műsorszám­ként Liszt monumentális H­moll szonátája és Mefisztó keringője következett. Mind­két mű — különösen a szo­náta — rendkívül technikai felkészültséget és formaal­kotó képességet igényel, el­lenkező esetben az interpre­tálás hatástalanná válik, szétesik. Az előadóművész minden szempontból bizto6 tudással, egészében és rész­leteiben teljesen kidolgozva, nagy művészi jelenítő erővel szólaltatta meg a Liszt-mü­veket, s szinte játékos könnyedséggel hidalta át a legnehezebb részleteket is. Szólóestjének minden mű­sorszámával — beleértve a ráadásként elhangzó Faúré: Impromtu-t és Debussy: Toc­catáját — megérdemelt forró sikert aratott. K. L

Next

/
Thumbnails
Contents