Délmagyarország, 1971. június (61. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-12 / 137. szám
IWWfBAT, IMt, .rowts tf. Hajnali őrjárat A zöldség és a gyümölcs » nyomában Tud erről a párt? Szegedén vásárolják a legtöbb zöldséget és gyümölcsöt az országban. Az Éliker forgalmának mintegy 4 százalékát teszik ki ezek az áruk. Ilyen nincs több szerte a hazában. Igaz, a város Jó zöldség- és gyümölcstermő terület közepén fekszik, s ezért meglehetősen sok az áru, s olcsóbb is az országos átlagnál. A raktár Hajnal fél 6. A kocsi a MEK raktára felé halad. Kuti Árpád, az Éliker igazgatója invitál egy kis reggeli sétára, mondván, az utóbbi hetékben romlott, a boltok zöldség- és gyümölcsellátása. Nézzünk körül egy kicsit a MÉK raktárában! Az udvaron teherautók rakodnak, ládák sorakoznak fel rájuk. Bentebb Simon József raktárvezető fogadja, vezeti körül a látogatókat. Mutatja a készletet. Zöldborsó nincs. Van retek, hagyma, újburgonya, répa, uborka, cseresznye és földieper. Gyönyörű a paradicsom. A saláta valahonnan az ország más részéből érkezett. Ott mások a szabályok. Nem tisztitiák úgy, mint mifelénk. így aztán csúnya a szegedi szemnek. Voltak zökkenők, mondja Simon József. Leltároztunk, a forgalom pedig háromszoros volt az első negyedévben. Kevés a szakemberünk is. Kuti Árpád reklamál: a boltok sokszor a felét se kapják annak, amit rendeltek. Miért van ez? Vagy ha a bolt reklamál valamiért, az egészet visszaviszik. A raktárvezető szerint ilyen eset nem fordult elő. Egy hónapja rosszul mennek a dolgok. Jó lenne visszaállni a rendes kerékvágásba! — mondja Kuti Árpád. Nekem is érdekem — vallja Simon József. Feltétlenül szükség lenne rá. Ígéri, hogy a szezonárukból okvetlenül biztosítani fogja az ellátást. A boltokban A 13-as, a Kossuth Lajos sugárúton, a gázgyártól nem messze. Karalábé, karfiol, hagyma, káposzta, uborka. Hat fej karfiol, tíz-tizenöt csomag karalábé. A répa már fonnyadozik, a friss a pult mögött várja, hogy a helyére kerüljön. Látja, mi is hibásak vagyunk! — mondja Kuti Árpád. Aztán kiteteti a friss répát ls. Az árkülönbözet és a minőség így választékot ad. Mert két nap múlva a most friss ls mér csak osztályos áru. Kevés hegyes paprika a pulton. Mór csak ennyi van? Kétszázat rendeltem, 70 jött, mondja a boltvezető. Retket, paradicsomot, földiepret, salátát nem rendelt az üzlet, pedig rengeteg volt a raktárban. Miért? Napokig nem volt, már meg sem próbálták. A 7-ee bolt a Széchenyi téren, összforgalmának 10— 12 százaléka zöldség. Éppen gyönyörű répát vesz az üzletvezető egy kistermelőtől. Kísérlet a telefonnal. A boltvezető szól a raktárba, rendel. Nincs újburgonya. paradicsom, retek, mondják a vonal másik végén, Pedig bővében áll a raktárban. Ügy látszik a rendelést felvevő nem tudja ml van odabent. A 30-as bolt. a Dugonics tér sarkán 18 kilóval kevesebb uborkát kapott a rendeltnél. Kevesebb jött a sárgarépából ls. A raktárban pedig panaszkodnak, hogy a nyakukon marad. Az árak Közlekedési balesetek Halálos baleset történt Csongrádon, a Karácsonyi Sándor és az Űj utca kereszteződésében. Hajdú György, Csongrád. Ságvári Endre u, 5/A szám alatti laikos gyalogosan, minden körültekintés nélkül akart áthaladni az úttesten, s emiatt elütötte a motorkerékpárral közlekedő Adám József, Csongrád, Kinizsi Pál utca 18. szám alatti lakos. A gyalogos kórházba szállítás után meghalt, a motorkerékpáros könnyeben sérült. Jó üzletkötés után, a halászcsárdából távozva ittasan vezette személygépkocsiját Szöreg és Kübekháza között Szűcs Lajos ültetvényes ügynök, Szeged, Kálvin tér 3—4. szám alatti lakos. Az úgynevezett Nedelka felé vezető útkereszteződésben gyorshajtás és bizonytalan vezetés miatt az útmentl fának szaladt, és sérüléseket szenvedett. A gépkocsijában keletkezett kár eléri a 30 ezer forintot. Szűcs jogosítványát a rendőrség bevonta, s ellene büntető eljárást indít. Mórahalom és Szeged között Dobó Szilveszter, Mórahalom, III. kerület 54. szám alatti lakos motorkerékpárral közlekedve egy útkamyarban elütötte a vele szemben szabályosan gyalogló Kispéter Mária, Mórahalam, V. kerület, 82. szám alatti lakost, aki sérülést szenvedett. Az ügyben a vizsgálat folyik. Két súlyos sérüléssel végződött egy baleset Szegeden, a Hunyadi János sugárút .és a Szivárvány utca kereszteződésében. Magda Antalné (Szeged, Lumumba utca 16. szám) gyalogosan akart áthaladni az úttesten, mivel elsőbbsége is volt. Elütötte motorkerékpárral Szekeres György, Szeged, Odessza lakótelep, 41. épület, IV. emelet 17. szám alatti lakos. A baleset ügyében folyik az eljárás. Még a raktárban kérték; ha kell, adják olcsóbban az árut. Nincs jogom az árakon változtatni, mondja a raktérvezető. A MÉK ár a plafon. Afölé nem megyünk — mondja Kuti Árpád. Valóban a plafon. A különbözet némelyik árunál 1—2 forintra rúg Sok. Igaz, ez jószerével inkább a primőr szezonra volt érvényes. A MÉK is nehéz helyzetben van. Egyik nap felvásárol, másnap szállít az üzletekbe. Két nap. Ilyenkor tavasszal két nap alatt olykor forintokkal is változik az ár. Márpedig a termelő nem adja az árut a holnaputáni áron. És a gyorsaság a pontos kapcsolattartás. Miért nem Indítanak kocsikat délután a nagyobb üzletekbe? — kérdezte Kuti Arpéd a raktárban. Felpakolnák, amijük van, ne romoljon meg itt például az a gyönyörű paradicsom. A válasz egyszerű. Ez aligha megy. Próbálták, dehét a fuvarköltség sem jött be mindig. Nem gazdaságos, nem éri meg Sok áru marad így a raktárban. Tönkremegy, ki kell dobni. De- ha nem gazdaságos, akkor valóban nehéz mit tenni. A MÉK-et is sokminden szorítja. A gazdaságosság, az árak változása. Az, hogy egyre nehezebben szabhatja meg az árakat. Mert a termelő legföljebb bepakol kocsijába. Máshol jobb áron adhat el. Legföljebb nagy a rizikója. Meg aztán, aki a rendelést felveszi, sem tudja mindig, mi van a raktárban. A boltok sem tudják. Így sok mindent nem is rendelnek. Az üzletek is hibásak ebben, leginkább azonban a kapcsolat hiánya. Ígéretek hangzottak el a MÉK részéről, az Éliker pedig kezdeményezett. Javítani kell a város zöldség- és gyümölcsellátását. Az Élikernél hamarosan összehívják a boltevezetői értekezletet ebben a témában. Meghívták rá Simon Józsefet is. Remélhetőleg lesz eredménye mindennek. Eredmény a vásárlók érdekében. Már az is nagyon sokat jelentene, ha például az üzletek mindig tudhatnák, mi van a raktáron, mit rendeljenek. Szávay István L egtöbbször elvtársi, baráti beszélgetések közben, de olykor gyűléseken is elhangzik a felkiáltás-szerű kérdés: tud erről a párt? Szakemberek vagy kívülállók egyaránt sűrűn vélik úgy, hogy a népgazdaságban fellelhető, szélesebb vagy szűkebb körre kiterjedő feszültségek, gondok, azonnali, halasztást nem tűnő intézkedést követelnek, s ha ez késik, oka csak az lehet, hogy a feszültségekről, a gondokról nem tud, vagy nem úgy tud a párt, ahogyan azt ők látják. Maga az. hogy a népgazdaság gondjairól, feszültségeiről, az ellentmondásokról a legkülönbözőbb fórumokon nyíltan esik szó, becsülendő, mert a demokratizmus erősödésének bizonyítéka. A társadalom egyetlen szervezete, intézménye sem nélkülözheti hosszabb időn át a bírálatot, mert a kritika az az eszköz, amely a jobb, a tökéletesebb, a célszerűbb meglelését erőteljesen serkenti, tehát a haladást szolgálja. A baj ott van, hogy míg egyik oldalon a bírálat túl sok dolog egyszerre történő és azonnali megoldását követeli, a másik oldalon abban is lassú és tétova a cselekvés, amiben határozottan tenni lehetne. E helyzet szüli azután a kifakadást: tud erről a párt? A beruházási piac tartós feszültsége, az építőipari kapacitások elmaradása az igények mögött, illetve az építőipari árak gyors emelkedése — három év alatt mintegy húsz százalék —, a külkereskedelemben az import gyors, s az export lassú növekedése, a gépek és berendezések jelentős hányadának elavultsága, hogy csak néhány példát említsünk, könnyen kimondatják a véleményt: nem látszunk ki a bajból, esőstől szakad nyakunkba a gond. A baj. a gond azonban sűrűn nem több, mint a változás — végső soron éppen a párt ösztönözte változás — teremtette feszültség, tehát természetes jelenség. A gazdasági reform bevezetése előtt nem okozott gondot például az exportra termelt áruk gazdaságossága, ma igen. Nem volt probléma, hogy a belföldre termelt árukat vajon átveszik-e a forgalmazó vállalatok — kötelesek voltak ugyanis átvenni —, ma ez is fejtörést okoz. Nem számított a beruházások megtérülési ideje, mert hisz állami juttatásként kapták a pénzt a vállalatok, most viszont hitelkérelmük elbírálásának döntő szempontja az amortizáció időbeni és pénsbenl mértéke. A változás teremtette feszültségeket tehát nem lehet bajként fölfogni, s azonosan elbírálni azokkal a gondokkal, amelyek a változás vadhajtásaiként jelennek meg. Vannak ilyenek is, szép számmal. A nyereségterv teljesítése érdekében alkalmazott ármanipulációk, a drágább termékek előnyben részesítése, a dolgozókkal való törődés elhanyagolása, hogy megint csak példákat említsünk, a változásnak nem természetes kísérője. Tud-e vadhajtásokról a párt? A világos, a félreérthetetlen választ a X. kongresszus adta meg, a tanácskozáson elhangzottakkal éppúgy, mint a határozatba foglaltakkal. Míg következetes és kemény harcot hirdetett az ügyeskedés, az élősdiség mindenféle formája, fajtája ellen, küzdelmet a csoportérdekek rossz értelmezésével szemben, a türelmetlenkedőket is józanságra intette. A feszültségek föloldása, a gondok enyhítése ugyanis nem mehet gyors folyamatként végbe, mert az intézkedésekhez, a változtatásokhoz feltételek szükségesek. Példákkal élve: a lakásgond enyhítése nem pusztán az új lakások számától függ, hanem attól is, hogy a lakások fönntart tása milyen összegeket von el az államtól, s mit fizetnek a bérlők. Az ipar állóeszközeinek korszerűsítése sem csupán annak függvénye, hogy a behozatalra van-e fedezet, de függvénye annak ls, hogy kellő anyagot, energiát bíztosíthatnak-e hozzá, a megfelelően képzett munkaerőről már nem is beszélve. Fokozatosan, s minden körülmény mérlegelése után születhetnek meg csak a döntések, s a mérlegeléshez sokrétű tapasztalat, gyakorlati próba kell. A negyedik ötéves terv végrehajtásának megkezdése, az új szabályozó rendszer januárban történt bevezetése a korábbiaknál kevesebb zökkenővel ment végbe. A teendők is világosabbak, pontosabban megfogalmazottak, mint a megelőző esztendőkben. Jónéhány olyan gond, amelyről két-hérom éve még szintén azt kérdezték, tud erről a párt, a kipipálhatok, a megoldottak közé került. Nem elsietve, s nem késlekedve, a gondok megoldásának módja csakis ez lehet. Ha az időbeni cselekvést szorgalmazza a bírálat, jó szolgálatot tesz. Ezért nem baj, ha elhangzik a kérdés: tud erről a párt? A magunk dolgaiért érzett felelősség csendül ki belőle, s ha e felelősség akkor sem vész el, amikor a párt útmutatása nyomán tenni kell, a kérdésre egyre inkább az eredmények felelnek. M. O. Magyar ós Jugoszláv eszperantisták találkozó/a Az Eszperantó Világszö- lava najbareca renkonto" — vétség felhívással fordult a magyar—jugoszláv szomszédtagszervezetekhez, hogy a sági találkozó — pénteken, közös országhatárok mentén tegnap kezdődött Mohácson, élő eszperantisták — a né- A következő napokban a pek közötti barátság elmé- magyar és jugoszláv eszpelyftése végett — szervezze- rantisták megismerkednek a nek rendszeresen szumszé- történelmi múltú Duna-pardossági találkozóikat. E fel- ti város nevezetességeivel és hívás nyomán határozták el hajókirándulást tesznek a a magyar és jugoszláv esz- Dunán. A helyi Bartók Béla perantisták, hogy az idén művelődési házban nagyelőször és ezt követően szabású nemzetiségi műsort évente találkoznak egymás- rendeznek a vendégek tiszsal, mégpedig felváltva teleiére. (MTI) Magyarországon, illetve Jugoszláviában. Vízen az új tengerjáró Pénteken délelőtt az Angyalföldi Hajógyárban a rendelő cégtulajdonos jelenlétében újabb tengerjárót bocsátottak vízre az Ottó A. Müller hamburgi hajózási vállalat részére. A most vízre bocsátott Gabro nevű, 2200 tonnás áruszállító hajó a negyedik abból a sorozatból. amely a hamburgi cég részére készül. A vízrebocsátás után a belső szerelési munkák folytatódnak. Felhasználva a nemzetközi nyelv adta lehetőségeket, megismerkednek a szomszédnép életével, történelmével és kultúrájával. Az első „Hungara—jugosBaranyai László koncertje Ítélet az algyői úti tömegszerencsétlenség ügyében A tragikus szerencsétlenségről, amelynek három halalos áldozata és 9 súlyos sérültje volt, lapunkban annak idején tájékoztattuk olvasóinkat. Az eset az algyói úton történt, okozója Bodor Szilveszter 41 éves, Szeged, Árva utca 23. szám alatti lakos, a 10-es Volán gépkocsivezetője volt, aki a Vlllamoserőmű és Kivitelező Vállalat algyői munkahelyére szállította rendszeresen a munkásokat. Ez év március 4-én szürkületben, tompított világítással közlekedve nem látta be tökéletesen az utat, s előzésben áthajtott a felezővonalon és elsodorta egy szembejövő tehergépkocsi oldalát. Az ügyben most hoaott jogerős ítéletet a szegedi megyei bíróság, amely figyelembe vette, hogy Bodor Szilveszter a balesetet jóval megelőzően szólt munkahelyén az építésvezetőnek, miszerint személyszállításra nem alkalmas, nem biztonságos a gépkocsira erősített pad. Helyette bódét kellett volna a gépkocsi rakfelületére építeni. E ténytől függetlenül ts megállapította a bíróság, hogy Bodor Szilveszter foglalkozás körében elkövetett halált okozó gondatlan veszélyeztetést, valamint társadalmi tulajdon elleni rongálást követett el, s ezért négy év és hathánapi szabadságvesztésre, büntetésvégrehajtási munkahelyre i tette. Vándorló virágtartók Éppen tíz nappal ezelőtt írtunk róla, hogy a Széchenyi tér és a Károlyi utca sarkén az aszfaltra festett ferde fehér csíkokra beton virágtartókat voltak kénytelenek tétetni az Illetékesek, hogy a járművezetők „észrevegyék": ez forgalom elől elzárt terület. A torlasz azonban egyik napról a másikra eltűnt. A másodfokú rendőrhatóság balesetveszélyesnek minősítette a megoldást, s a városi tanács építési osztálya utasította az I. kerületi tanácsi hivatal műszaki osztályát, hogy a virágtartókat távolíttassa el az úttest közepéről és helyeztesse a járdaszegélyre. Most tehát a fegyelmezetlen gyalogosoknak állják útját: ha nem akarnak átugrani rajtuk kénytelenek a kijelölt átkelőhelyen jönni-menni. Az esetből olyan jó lenne valamiféle tanulságot levonni. Olyasmit például, hogy miért nem tudja az elsőfokú hatóság, hogy mi tetszene a másodfokúnak? De a tanulságnak nincs értelme: ha nem volt meggyőző az első intézkedés, most a második sem nevezhető annak. Égj' azonban bizonyos: a közlekedési fegyelmet kéthetenként változó rendelkezésekkel semmiképpen sem lehet megszilárdítani! F. K. Nagy sikerű szólóest hangzott el csütörtök este a szegedi Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hangversenytermében az intézet KISZ-szervezetének rendezésében. Baranyai László, a Szegedről elszármazott fiatal, tehetséges zongoraművész a Budapesti Zeneművészeti Főiskolán nyert művészdiplomát Vngár Imre növendékeként Jelenleg a moszkvai konzervatóriumban Sztanyiszlav Neuhausnál folytatja tanulmányait, és a párizsi Marguerite Long versenyre készül. Szólóestjjén a párizsi verseny változatosan összeállított műsorát játszotta. Kezdőszámként Bach Edúr preludium és fugáját hallottuk, majd Beethoven ciiz-moll (Op. 111.) szonátájának differenciált színárnyalatokban gazdag előadásában gyönyörködhettünk. A két Chopin etűd — virtuóz megszólaltatása a művész nagy technikai tudását bizonyította. s az ezt követő két, csodálatos szépségű De-. bussy zongoradarab (Fények a vízen, A boldog sziget) előadásáról nyugodtan állíthatjuk, mind technikai, mind zenei-tartalmi szempontból tökéletes volt. Szünet utáni műsorszámként Liszt monumentális Hmoll szonátája és Mefisztó keringője következett. Mindkét mű — különösen a szonáta — rendkívül technikai felkészültséget és formaalkotó képességet igényel, ellenkező esetben az interpretálás hatástalanná válik, szétesik. Az előadóművész minden szempontból bizto6 tudással, egészében és részleteiben teljesen kidolgozva, nagy művészi jelenítő erővel szólaltatta meg a Liszt-müveket, s szinte játékos könnyedséggel hidalta át a legnehezebb részleteket is. Szólóestjének minden műsorszámával — beleértve a ráadásként elhangzó Faúré: Impromtu-t és Debussy: Toccatáját — megérdemelt forró sikert aratott. K. L