Délmagyarország, 1971. június (61. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-12 / 137. szám

SZOMBAT, Un. JŰNlftS tS. Próbaüzem előtt a házgyár Gyorsított ütemben épül Szeged város határában az új házgyár. A 1*8 ezer négyzet­méteres nagycsarnokban a gépek többsége már helyére került. A tervek szerint az év második felében meg­kezdhetik az új üzemben a próbagyártást. Képünkön: épülnek a betontornyok is. Erősödnek a pozitív társadalmi vonások Győri Imre elvtárs beszélt a HÓDIKÖT pártnapján Tarján és a telefonok Őszre a második, tóira a harmadik ittam jut hálózathoz Tavaly, november végén kezdték felszerelni Tarján­ban a legszükségesebb tele­fonokat. Az ideiglenes mel­lékközpont. amelyre néhány évig szükség lesz, csak a mi­nimális igényeket tudja ki­elégíteni. hiszen a városrész felépültéig még jó néhány fontos kérelemre kell számí­tania a postának. Az min­denesetre biztató, hogy — az építőipar kivételével — minden már működő bolt, óvoda stb. kérését teljesítet­ték. s jelenleg már 96 tele­fontulajdonos van Tarjánban. A házak egymás után nő­nek ki a földből, s a beköl­tözők természetesen minél hamarabb szeretnének a munkájukhoz elengedhetetlen telefonhoz hozzájutni. A pos­ta. dolgozói az ígéretnek megfelelően építik tovább a hálózatot: az ősz elejére az áftielyezésekkel együtt. 30— 40 újabb állomást létesíte­nek a II. ütem kérelmezői­nek. A tervek szerint az év végén fognak hozzá a III. ütem „behálözásához", hogy az orvosok, tűzoltók, olaj­ipari dolgozók stb. — akik­nek feltétlenül szükségük van telefonra — minél eWbb megkapják azt. Annak idején — levélben, szóban, tanácstagi beszámo­lón — sok tarjáni emelt szot amellett, hogy legyenek nyil­vános telefonállomások is. Keserű tapaszalataiból kiin­dulva — hiszen mindenki is­meri a telefonrongálók szo­morú históriáit — a posta a kéréseknek eleget téve. de tu­lajdonának minimális védel­met biztosítva, két épület lépcsőházában szerelt fel ilyen készüléket. A 116-os A. lépcsőházában és a 306-os­ban. Azóta — szóban. írás­ban érkeznek a tiltakozá­sok a lakóktól. A nyilvános telefonok használói ellen. A 116 A lakói azért, hábo­rognak, mert még éjszakai nyugalmuk sincsen a tele­fonálóktól, akik tantuszért. hozzájuk fordulnak, a ké­nyelmes utat Választva. S a telefon miatt éjszakára is nyitva hagyott kapu nem nö­veli biztonságérzetüket. A 306-osból azért fordultak a postához, hogy cseréljék ki forinttal működőre a készü­léket, mert nyugalmuk nekik sincsen, s ráadásul a telefo­nálók összefirkálják a falat. A gondokon némileg enyhít­hetne, ha Tarjánban minden üzletben lehetne tantuszt kapni, de jobbara csak az, ha a városrész lakói nagyobb megértéssel lennének egymás iránt. Igv legfeljebb kétsé­gessé teszik, hogy újabb nyil­vános telefonokkal gazda­godik -e Tarján, lévén, hogy ha a lakosság nem járul hozzá az ilyen megoldáshoz, a posta nem szerel föl készü­lékeket. A végleges megoldás csak a tarjáni postaközpont lesz. illetve az a mellékközpont, amelynek kapacitása lehető­vé teszi, hogy minden száz lakásból harmincötben le­gyen telefon. De erre csak. a következő ötéves tervben le­het szamitani. V. M. A szakközépiskolát végzett technikusok besorolása Az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács ülése Az Országos Ifjúságpoli­tikai és Oktatási Tanács pénteken llku Pál, művelő­désügyi miniszternek, a ta­nács elnökének elnökletével ülést tartott. Elfogadták a tanács 1971 második félévi munkatervét és úgy hatá­roztak. hogy jóváhagyásra a kormány elé terjesztik. Megtárgyalta és elfogadta a tanács azt a jelentést, amely az ifjúság érdekvé­delmében hozott 1967. évi kormányhatározat végrehaj­tásának tapasztalatait foglal­ja össze, s úgy döntött, hogy a jelentést a kormány ele terjeszti. A tanács elfogadta a szak­középiskolát végzett dolgo­zók technikus minősítésére előterjesztett állásfoglalást is. Felkérte az ágazatilag fe­lelős minisztereket, hogy még ebben az évben minisz­teri utasításban szabályoz­zák a szakközépiskolát vég­zettek technikus minősítésé­nek tartalmat, megszerzésé­nek módját és feltételeit, továboá. hogy a munkaügyi miniszterrel egyetértésben adjanak ki az üzemek és vállalatok részére általános érvénvű útmutatást a fenti végzettseggel rendelkezők besorolásának elveiről. A tanács döntése értelmé­ben az Eötvös Loránd tu­dományegyetemen szocioló­giai szak indul. Hajdúbö­szörményben óvónőképző in­tézetet létesítenek, amely a Nyíregyházi Tanárképző Fő­iskola intezeteként működik majd. A tanács áílást foglalt több önálló főiskola, főisko­lai kar, valamint szak léte­sítését illetően is. Ugyancsak megtárgyalta az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács, hogy az 1972—73-as tanévben mi­lyen szakokon és milyen létszámmal képeznek kül­földi ösztöndíjasként magyar egyetemi és főiskolai hall­gatókat, s számukat 370­ben állapította meg. Iniermetall Budapesten pénteken befe­jeződött az Intermetall vas­kohászati egvüttmúködesi szervezet tanácsának 13. ülé­se. amelyen részt vettek az Intermetall-tagországok — Bulgária, Csehszlovákia, Len­gyelország, Magyarorszag, az NDK és a Szovjetunió — delegációi, valamint a KGST titkárságának képviselői. A delegációk — egyebek között — megtárgyalták az érdekelt országok részvételé­vel felépítendő kohászati gyár és érctömörítő mú elö­i készítésének menetét. Agyag téglának egyre mélyebbről A Csongrád—Bács megyei Téglaipari Vállalat sok mil­lió forintot takarít meg az­zal. hogy a téglagyártáshoz szükséges agyag kitermelése közben — ahol lehetséges —• — nem a terület horizontá­lis bővítésével növelik a oá­nyát, tehát, nem vízszintes I iranyban terjeszkednek, ha­1 nem a mélybe hatolnak az agyagért. Így Szeged. Hód­j mező vásárhely és Szentes határiban nem vásárolnak új — esetleg településfej­lesztés szempontjából is ér­tékes — területeket, hiszen „ingyen" földhöz jutnak, ha lefelé haladnak. Ehhez a mélyművelési technológiához megfelelő, az. eddigieknél nagyobb hatósu­garú vedersoros kotrogepekit vásároltak. Ezekkel az eddi­gi hat-hét méter helyett 12— 13 méteres mélységből is ki­termelhetik az agvagot. Né­mileg növeli a költségeket, hogv az intenzívebben ke­letkező talajvizek összegyűj­tésére kutakat, s szivattyúkat is készíteniük kell. emellett nem csekély az üj kotrógép egyenként félmillió forint körüli ára sem. Mindemellett, sokkal nagyobb az az összeg, amit új területek vásárlásá­ra kelíene kiadniok. Ilyen berendezéseket vásároltak már a Szeged l-es téglagyár­nak, s hasonlót szerelnek most fel a hódmezővásárhe­lyi — valamint a 170 mil­lió forintos költséggel épülő szentesi teglagyarban is. A Hódmezővásárhelyi Di­vat- • Kötöttárugyár pártbi­zottsága tegnap délután -az üzem Vorosilov utcai mű­velődési házában partnapot tartott, amelyen — Pál Já­nosnak, a partbizottság tit­kárának üdvözlő szavai után — Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a megyei pártbizottság első titkára. Vásárhely or­szággyűlési képviselője mon­dott beszédet. Bevezetőben arról szólt, hogy érdekes belpolitikai helyzetnek vagyunk tanúi immár hosszabb ideje, ami­nek legfőbb jellemzője a la­kosság politikai aktivitása. Tulajdonképpen a társadal­mi-politikai kérdések iránti felfokozott érdeklődés attól az időtől számitható, amikor egy évvel ezelőtt a megye lakossága összefogott a .fe­nyegető árvíz ellen. Növeke­dett az érdeklődés, amikor a kommunisták kongresszus­ra készültek, aminek kap­csán a pártonkívüliek is megfogalmazták véleményü­ket eddigi politikánkról, amelyre áz idén tavasszal — az országgyűlési kepviselők és tanacstagok választása so­rán — szavazatukat adták. Nos, a dolgozók természete­sen választ várnak, hogyan valósíthatok meg a X. párt­kongresszus határozatai, ho­gyan öltenek testet a Haza­fias Népfrontnak a válasz­' tás előtt adott program­pontjai. A lakosság persze jól tudja, hogy vannak gon­dok, amelyek rövidesen, má­sok csak 2—3 év alatt, s megint mások csak hosszabb időszak során oldhatók meg. De az is mindenki előtt vi­lágos — gondoljunk csak a lakáskérdésre —, hogy még a hosszabb időt kívánó prog­ramokban is van előrehala­dás. Elhatározott szándé­kunk — ezt a tervtörvény is előírja —, hogy a negyedik ötéves tervben 400 ezer la­kást építünk fel. Ezzel a la­kásgondok teljesen meg nem oldódnak, de nagy lépést te­szünk ebben a vonatkozás­ban is előre. S amint az előadó sokrétűen számba vette, beszédéből kiderült, hogy amit lakosságunk jel­zett, ezek a társadalmi prob­lémák nem maradnak papí­ron, a párt és a kormány arra törekszik, hogy minden reális kérdéssel szembenéz­zen és megoldását elősegítse. Most alig néhány hónappal a X. pártkongresszus és még rövidebb idővel a választá­sok után nyugodtan kijelent­hetjük: a kongresszus hatá­rozatai, a Hazafias Népfront programja a megvalósulás útján halad. Uj intézkedések Győri Imre elvtárs beszé­de további részében cso­korra szedte azokat a kor­mányintézkedéseket, ame­lyek ezt az előrehaladást jelzik. Annak idején sokan bírálták az állami és taná­csi élet nehézkességét, a növekvő bürokráciát. Az idén tavasszal a választás napján életbe lépett az új tanácstörvény, amely nagy­mértékben megnöveli a he­lyi önkormányzat lehetősé­geit és felelősségét is. A ta­nácstörvény sem valósul meg egycsapósra. s például, ha Hódmezővásárhely „par­lamentje" azt akarja, hogy jobban figyeljen szavára és többet segítsen a lakosság, jobban meg kell osztania a lakossággal a város gondja­it is. Hasonló modon lépünk előre az. üzemi demokrácia fejlesztésében is. amikor az idén először ötéves időtar­tamra kollektív szerződést kötünk. A vállalati kollek­tív szerződések csakis a dol­gozók széles körű vélemé­nyének figyelembevetelével készülhetnek. Vagy említsük meg, hogy a vállalatoknak el kell készíteniök öt évre szóló közép lejáratú tervei­ket. Ezt 8—16 ember is — a vállalatvezetőség — jól meg­csinálhatja. de ennek a terv­iek a szocializmus lényégét is ki kell fejeznie, tartal­maznia kell a vállalati kol.­lektiva tudását, ismeretét, tanácsát, veleményét, hiszen, aki beleszólhat a vállalati tervkészítésbe, attól jobban várhatjuk, hogy e terv meg­valósításának is élharcosa lesz. Az üzemi demokrácia sok­oldalú fejlesztésének felada­tain túlmenően a pártnapi előadó — mint társadal­munk másik fontos kérdésé­vel — a dolgozó nők prob­lémáival, s megoldásuk ér­dekében tett eddigi eredmé­nyekkel foglalkozott, hogy mindenütt kifejeződjék az „egyenlő munkáért, egyenlő bért" elve. A dolgozó nők helyzetének könnyítése ál­landó társadalmi — s üze­mi — feladat is. Vannak azonban kérdések, amelyek­hez előbb a feltételeket kell megteremtenünk. Egycsapós­ra például nem tudjuk meg­szüntetni az üzemek három műszakos termelését, mert a termékkiesést nem tudjuk pótolni. De például a tex­tilüzemek 7—8 milliárdos re­konstrukciója e kérdés meg­oldását is előbbre viszi. Fon­tos. hogy helyileg is min­dent megtegyünk a dolgozó nők élet- és munkakörül­menyeinek javitasára mondotta Győri Imre. Majd beszélt az óvodai, bölcsödéi féröhelynövelés társadalmi összefogásáról, a pályakezdő fiatalok segítéséről szóló kor­mányrendeletről, a kor­mánynak az árak ellenőr­zésével kapcsolatos intézke­déseiről és nagy elismeréssel beszélt a HÓDIKÖT termé­keinek országos, sőt világ­sikeréről is. Gratulált a gyári kollektívának a Buda­pesti Nemzetközi Vásáron elnyert nagydijához, majd azt a meggyőződését fejez­te ki. hogy eljön majd az az idő, amikor a budapesti belvárosi mintaboltban nem­reg megcsodált gvönyörű HODIKÖT-termékekból jut — s egyre több — az egy­szerű munkasasszonyoknak is. Ma meg teljesen sem eb­ből. sem néhány más ter­mékből nem tudjuk kielégí­teni a belföldi fogyasztás igényeit, de ennek az üzem­nek a vezetői és egész kol­lektívója is arra törekszik, hogy a gyár korszerűsítésé­vel, fejlesztésével egyre tóbo, szép és korszerű kötöttárut adjon a hazai fogyasztók­nak. A jogtalan jövedelmekről Nagy érdeklődéssel hall­gatta a pártnap közönsége azt a fejtegetést, amelyben az előadó társadalmunk né­hány negatív jelensége meg­oldása felé tett előrelépésről beszélt. A pártkongresszus előtt, majd a választási gyű­lések alkalmával egyik leg­gyakrabban felvetődő kérdés az volt, hogyan lehetséges, hogy a szocializmus viszn­nai között egyesek — mun­ka nélkül, vagy a nagy pén­zekkel arányban nem álló — jövedelmet élveznek. Ilyen jelenség tényleg létezett es létezik, de amint a pártnap előadója is hangsúlyozta: eljött itt is a rendcsinálás időszaka. A kormány intéz­kedésére megvizsgálták e jelenség okait, mértékét, s megtörténnek az intézkedé­sek e negatív társadalmi jelenség visszaszorítására. Részint adózással, a másod­állások felülvizsgálatával stb. Részint erősíteni keli mo­rális eszközökkel is a har­cot a borravaló, az ún. „ha­lapénz" fizetése és elfogat dása ellen, s a törvény esz­közeivel határozottabban fellépni a harácsolás, üzér­kedes büntetendő cselekmé­nyei ellen. Ezzel függ ösz­sze a kormánynak az a dön­tése is, amely három éven belül űjrasorolja a béreket, hogy megszüntessen egy sor igazságtalanságot. Az új be­sorolás önmagában nem je­lent béremelést, de azt igen. hogy azonos munkáért azo­nos bért kapjon mindenki, bárhol is dolgozzék. Mert hosszabb időn keresztül ér­demesebb volt különféle ke­rülő utakat szerezni, mint a legfejlettebb állami üzemben dolgozni. Szamos intézkedés történt a munkaerő-vándorlás ellen is, amely a népgazdaságnak óriási károkat okoz. Helye­sebben — amint az előadó kiemelte — az egészségtelen munkaerőmozgás ellen. Hi­szen van egészséges, a nép­gazdaság szükségleteinek megfelelő munkaerőmozgás is, amit nemhogy elítélünk, de közgazdasági eszközökkel támogatunk is. Az igazsá­gosság érdekeit szolgálja az a rendelkezés is. amely a törzsgárda fokozott megbe­csülését szolgálja, s nemcsak morális, de anyagi vonatko­zásban is. s kimondja, hogy az új belépő azonos mun­kakörben ne kaphasson töb­bet, mint aki régi dolgozó­ja a vállalatnak, s még szá­mos más vonatkozású ren­delkezést is tartalmaz. Ezek a kérdesek — s még máso­kat is felsorolt az előadó, például az üzemi lakásépí­tési akciói — jelzik, hogy néhány hónappal a X. part­kongresszus után. maris je­lentós lepések történtek a kongresszus határozatai megvalósítására. Az érték forrása a munka A megyei pártbizottság el­ső titkára vásárhelyi párt­napi elöadasában azonban arról is beszélt, hogy az igé­nyeket, a gondokat, a hibá­kat jól meg tudjuk fogal­mazni és ez helyes dolog, ezt a tendenciát továbbra is ta­mogatni szükséges. De soha­se szabad elhallgatni azt sem, hogy minden értek for­rása csak a becsületesen vég­zett munka lehet! Elosztani csak azt lehet, amit megter­meltünk — ez régen ismert igazság, de nem árt ismé­telni. Másrészt azt sem, hogy az életszínvonal emelése nem egyszerűen kormányzati döntés kérdése, hanem el­sősorban termelési kérdés. Lehet akármilyen jó a párt és a kormány politikája, de ezt mindennapos becsületes munkával kell megvalósítani. Ebben viszont a HÓDIKÓT­ben is a kommunisták, a szocialista brigádok, a gyár legöntudatosabb munkásnói és munkásai, a nagyszamú, becsülettel szakmát tanuló és dolgozó fiatalság mutat pél­dát es jár elöl. Ez a HÓ­DIKÖT — és valamennyi Csongrád megyei üzem — sikerének egyik döntő felté­tele. Befejezésül arról beszélt Győri Imre elvtárs, hogy ha igy fogjuk fel a választás­kor meghirdetett népfront­programot, akkor csökken­nek a feszültsegek. erősöd­nek a pozitív vonások, ké­nyelmesebbé válik az élet, kedvezőbbé n társadalmi -"(. Fhhez a belsó fel­tételek jók. A X. partkong­. LtJ nemcsak világos utat mutatott, de az azóta eltelt idők jelzik, hogy e progra­mot egész népünk nemcsak helyesli, de tamogatja, kész dolgozni is érte, mert ez a szocializmus — magasabb szinten történő építése — folytatásának útja. De amint az előadó rámutatott arra, kedvezőek a külső feltételek is. Beszélt a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongreszusának jelentőségé­ről, amely megerősítette a szovjet part és kormány ál­tal eddig követett helyes po­litikai vonalat, de meresz, reális és lelkesítő perspek­tívát is vázolt fel a szov­jet nép elé. Az SZKP poli­tikája egybevág a mí pár­tunk törekvéseivel, mintepv megerősítette — s nagy ba­rátunk és szövetségesünk biztosította a külső fettéte­leket ahhoz —, hogy a ml pártunk is helyes politikát folytathasson — mondotta befejezésül vasárhelyi part­naajan Gyón Imre elvtart.

Next

/
Thumbnails
Contents