Délmagyarország, 1971. június (61. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-08 / 133. szám
KEDD, 1971. JUNIUS f. 3 Újdonságok a halpiacon A téli halbőség után most. ha nem is hiányzó cikk. de kevés a hal. A hiány pótlásara. az ellátás javítására új beszerzési forrást keresett a HALÉRT. Sikerült olcsó tengeri halat vásárolnia a Szovjetunióból 45 vagonnal és Bulgáriából 27 vagonnal. A mélyhűtött tengeri halak sütésre kiválóan alkalmasak. A szovjet sztavrida a keszeghez hasonlít, azzal a különbséggel, hogy nem szálkás, míg a bolgár hek nevű hal a fogassal is felveszi a versenyt. Egyelőre 30 vagon import tengeri hal került forgalomba. a sztavrida kilónként Ifi forintért, a hek 18 forintért. Miután ennél nagyobb mennyiséget nem kötöttek le, a hazai haltermelés bővüléséig folyamatosan el tudják látni a piacot. (MTI) ígéret tízezer vagon kenyérgabonára Készülődés az aratásra Közeledik a legnagyobb , mezőgazdasági munkartak. a : kalászosok betakarításának a megkezdése. Már két hét sem kell ahhoz, hogy a szegedi járásban meginduljanak, az aratógépek, a kombájnok. Minden esztendőben ezen a tájon, rendszerint Kiskundorozsma, Pusztaszer vagy Csengele határában érik be először az őszi árpa. illetve a rozs. Arra is volt már példa — az 19fi8-as száraz esztendőben —, hogy éppen Medárd napján, június 8-án kezdték meg a kalászosok vágását Pusztaszeren, a mai Hétvezér Tsz területén. A nagyon korai aratás azonban mindig kényszerű szükségesség. a kedvezőtlen aszályos évjárat következménye. Az idén szerencsére nem kell ilyen korán kivezényelni a földekre a gépeket, de az előkészületek már mindenütt javában tartanak. Erre utal az is. hogy a Csongrád megyei Gabonafelvasárló és Feldolgozó Vállalatnál közvetlen befejezés előtt állnak a szerződéskötések. Csaknem tízezer vagon kenyérgabonára, pontosan 9 ezer 892 vagonra kötöttek szerződést, a gazdaságok. Búzából jó. a homoki kenyérgabonából, rozsból azonban a szokásos gyengébb termés ígérkezik az eddigi becslések szerint. A nagyüzemi gazdasagokban megveszerte gépi aratásra rendezkedtek be és a m"Vágyak Az öregember egész napokat a elüldögél fehérfalú nyolcvankét új vásároltak. Csongrád megye a húsprogramért Eddig 232 ezer sertés hizlalására kötöttek szerződést — Ütemes felvásárlásra, szállításra vár a gyár X sertéstenyésztés fellendülésének esztendeje volt a tavalyi Csongrád megyében. Ezt jelezte az Állattorgalmi és Húsipari Vállalat felvásárlási tervének túlteljesítése is. Több mint 150 ezer sertést vásároltak fel egy év alatt. Mindez már a múlté. A fejlődést már újabb számok. adatoik jelzik. A felvásárló és feldolgozó vállalat — a Csongrád megyei állatállomány előzetes felbecsülése alapján — a múlt év végén már arra számított. hogy jóval több felvásárolható hízott sertés lesz Csongrád megyében az idén, mint tavaly. A legoptimistább számvetök sem gondoltak azonban arra, amit március 3l-én. a Központi Statisztikai Hivatal Csongrád megyei igazgatóságának számaiból megismertek t a megyei tanácsi szektorban 44fi ezer sertés van. Bbből az anyakoca-állomány mintegy 35 ezer. Az utóbbi 10 esztendőben ilyen még nem volt. úgy is mondhatjuk: ez Csongrád megyei rekord. A Csongrád megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat vezetői ez év elejen 200 ezer hízott sertés felvásárlásával számoltak. De már az első negyedévben az előző esztendei 20 ezer HOO-zal szemben 57 ezer 500-at vásároltak fel. Mindez arra késztette a vállalat vezetőit, hogy igyekezzenek reális képet alkotni a várható felvásárlási lehetőségről E/.ért levelet intéztek valamennyi Csongrád megyei termelőszövetkezethez, és kérték, jelezzék: mennyi sertest akarnak hizlalni. A járási felvásárlási kirendeltségek dolgozói az elmúlt napokban felkeresték a gazdaságokat, hogy megtekintsék a már leszerződött állományt és pontosítsák az értékesítés idejét. Ugyanakkor tájékozódtak és további szerződéseket kötöttek. Azt is igyekeztek felmérni, hogy a termelőszövetkezetek mennyi háztáji sertést kívánnak a közös útján értékesíteni. A közös állományról pontosan tájékozódhattak, de már kevésbé a háztáji sertesekről. Ugyanis a tsz-tagok szándékát még sok minden befolyásolhatja. A takarmányellátás alakulása, az idei terméskilátások ismeretében döntenek majd, hogy süldőként értékesítik-e a meglevő malacokat, vagy rpeghizlalják azokat. A vállalat arra törekszik, hogy ütemesen átvegyen minden szerződött sertést. Ebben a munkáiaban. törekvésében segítségére vannak azok a gazdaságok, sertéstenyésztők. akik időben kötnek szerződést, és viszonylag pontosan meghatározzák az átadási időt. Május 31-ig már 232 ezer sertésre kötöttek szerződést. A húsipari vállalatnál még további 35— 40 ezer sertésre számítanak. Ez azt jelenti, hogy Csongrád megye felvásárlási rekord előtt áll. Előreláthatóan mintegy 270 ezer hízott sertést vásárolnak fel. A feldolgozóipar jelenleg teljes kapacitással dolgozik. Ütemterve szerint az 5 napos munkaheteken átlagosan 0500. a hatnapos munkahéten 7800 sertést kell feldől gozniok. Ismerve a szegedi, a hódmezővásárhelyi vágóhidak kapacitását, nagyszükség lesz az ütemes szállításra. Az elmúlt évben is felvásároltak minden piacra gyei^ AGROKER Vallalat^ 1 j kemencénél. Máskor mind; kombájnt ^ előtt, ahonnan a j másik ház falát látja. CseT- | lédházak. Hantházi mgjor. I Ha nincsen eső, száll a . por, felkavarják a iósfcágok, ' megülepszik a házak falán, beszáll az ablakokon, beleivódik az életekbe évtizedek óta. A régi krónikák sok mindent feljegyeztek Hantházáról még az őrgróf idejéből, a hajdani világról, amikor télviz idején kergették szét a lakókat, innen a törvény emberei. Elpusztult Hantháza. Aztán újraéledt. Kiszolgálta az úrivilagot. az itt élőket, cselédekké, rabszolgákká nevelte. került hízott sertést Az idén azonban 100 ezerrel többet kell feldolgozniuk. mint tavaly. Ezért érthető, hogy elsősorban a szerződé,ses hízókat veszik át és mindjárt hozzátehetjük, hogy a szabadpiacinál magasabb áron. Megnyugtató a tenyésztő és hizlaló gazdaságoknak, hogy a Csongrád megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat máris megkezdte 1972-re is a szerződéskötést. Ez biztonságérzetet kölcsönöz a kocatartó gazdáknak, illet\»e gazdaságoknak. Nyugodtan tenyészthetnek, hizlalhatnak. jó áron tudják majd értékesíteni sertéseiket, és ezzel elősegítik a kormány húsprogramjának eredmenyes valóraváltását. Nagy Pál KÉTARCÜ HÁZAK Megtalálható még a négyeskonyha, s szokások, az öröklődött törvények. Mégis más már itt az élet. A cselédházaknak két arca van. Az öregember vágvai kicsire nőttek. Jó napos idő legyen, lehet üldögélni a megszolgált nyugalomban, a csendben, az öregedő időben. Boldogság ez is. Fiatalasszonyok beszélnek a ház előtt. Ók mások. Űgv kerültek ide Hajdúnánásról és Csengeléről. Dombi Andrásék két esztendeje választották kenyéradónak a dóci Virágzó Tsz-t, szolgálati lakást kaptak. A férfi dolgozik a közösben, kovács. Keresetéből élnek. A fiatalaszszony Hajdúnánáson dolgozott segédápolónőként a szülőotthonban. Megszületett a kislányuk, most egész napot vele tölti, mos. takarít, elszalad az idő. Sajnos, roszszul intézte az életét, nem kaja az anyasági segélyt. — Húsvétra otthon voltunk. Hosszú út, sokba került. Azóta se fog a hely itten. Gyakran álmodok az otthoniakkal és másnap nagyon kegyetlen, nagyon rossz napom van. A kenyér meg a lakás hozott ide bennünket. De egyszer majd elmegyünk. Nem azért, a férjemnek jó a munkahelye, itt van mindjárt a majorban, nem kell messzire mennie, de csak nem az igazi ez. Beosztjuk a pénzt, gyűjtünk. de lassacskán szaporodik. Pénzbe van itt is minden. Nincsen sok jószágunk, most vásároltunk két malacocskát, drótkerítést húztunk ólnak, ennyi az egész Mást mindent úgy vásároltunk a fizetésből. A múltkorában beteg volt a kislányom, vettem neki egy pár csirkét. Nem jutottam hozzá könnyen. Végigjártam a cselédházakat, nagynehezen megkönyörültek rajtam. Nyolcvan forintot kértek a csirkéért. Többet, mint Szegeden. MAS KÖRNYEZETBE MINDEN MESSZE VAN Kietlen Vasárnap ünnepelték a DÉLÉP dolgozói az idei építők napját, a nemrégiben felépített újszegedi sportpályájukon. Közel 2 ezer épitömunkás vett részt az ün- . nepségeken. Ezeken megjelent dr. Varga Dezső, az MSZMP Szeged városi bizottságának titkára is. A dolgozók gyűlésén Sipos Mihály, a DÉLÉP igazgatója mondott, ünnepi beszédet és az Építőipar kiváló dolgozója című miniszteri kitüntetést adta át Kiss József termelesi főosztályvezetőnek, Koszó András szakoktatónak, Lakatos Antal építésvezetőnek, Sári Peter brigádvezetönek és Juhász Imréné tisztviselőnek. Többen kaptak pénzjutalmat jó munkájuk elismeréseképpen. A nagyszámú résztvevő jól érezte magát az építők napi júniálison. Ünnepélyes keretek között felavatták az EPlTÖK SC stadionját, ahol közel 10 ezer néző fér el. A délutáni műsor keretében fellépett az ÉDOSZ Szeged táncegyüttese, s a Szegedi Nemzeti Színház több művésze is. Képeinken: Az ünneplők egy csoportja (fenn). Részlet a sportpálya avatásáról (lenn). Somogyi Károlyné felvételei ez a major. Sok ! az állat, sok a jószág, az istállók a házak mellett vannak, egész nap dúrkálnak a porban a süldők, csirkék, napközben hajtják a teheneket, por, egészségtelenség. A kisgyerekeket, nem engedhetik ki az udvarra, életveszélyes. Igaz. megvan erre is a válasz: .pkos ló az, még tégöd is átalugrik". Dombi Andrásné: — Amikor ide költöztünk, úgy nézett ki a lakás, mint az istálló. Rendbehoztuk. én magam meszeltem ki. lefestettem. tgy már jobb, elviselhetőbb. A napok egyformák, vasárnap, hétköznap egyremegy. Nincs szórakozás. a kislánytól mozdulni se tudok. Baios a bevásárlás. nehéz bébiételt szerezni. Se gyümölcs, semmi. Olyan bizonytalanságban élünk. Vágyaink lennének, csak hát nehéz összeszedni magunkat. Jószerivel beszélni se beszélünk: adjon isten, jó napot és kész. Csupán Olajos Illésnével — Erzsikével — jöttünk össze. Segítjük egymást.. Amikor Szegeden voltam a klinikán, vigyázott a kislányomra is. Dombi András kovács. A jómúltkorában leütötte a kezét. Olajos a munkája, fertőzést kapott. Bejár a faluba. Sövényházára tetanusz oltásra. Négy injekciót kapott. Legutóbb is bement délután a 4 órás busszal és várt sorjára az orvosi rendelőben. Harmincan voltak előtte. Mire megszabadult. már elment a busz. Várt, várakozott. Amikor már nagyon elunta, nekivágott gyalog. Fél l-re ért haza. Olajos Illésék is fiatalak. A férfi a röszkei Aranykalász Tsz-ből került ide tavaly ősszel. A lakás, a kenyér csábította őket. A csengelei homokon nőttek fel feleségével együtt, aztán ő gépésztechnikusnak tanult, felesége meg Szegeden. a ken dergy árban helyezkedett el. Megszületett a kisfiúk, így aztán a férj technikusi keresetéből és az asszony anyasági segélyéből élnek. Lakásukat otthonossá tették, bebútorozták, televíziót vásároltak. Ez már nem a régi cseledlakás. Arról a világról mitsem tudnak. — Sokszor beteg a gyerek. Nem is csodálom. Könynyebben felszedi itt a nyávalvát. hiszen egészségtelen mirlden. Az ólaknál olyan büdös van, hogy szinte elviselhetetlen. S még május elején tartunk, maris annyi a légy. nem tudunk mit csinálni velük. A Chemotoxot nem merem szétfújni, mert félek, hiszen kicsi a fiam. Nehéz a bevásárlás, van itt egy kis üzlet, kenyér, zsír. cukor. só. mosópor, a legszükségesebb megkerül. De gyümölcs, primőr, ilyesmi, ami már kellene a gyereknek. az nincsen. Mi úgy kapunk a szüleimtől. Csengeléről. Sokat segít. Nekünk egy fia jószágunk sincs. Meddig bírjuk? A lakáson múlik. Egészséges. normális házban szeretnénk élni. Emberhez méltó környezetben. Ahány ház, annyi szokás. Annyiféleképpen virágoztak ki a vágyak is. Akik már hosszú ideje élnek itt. azoknál nagy portát, nagy jószágállományt találni. Évről évre ragasztottak egy kis területet, kerítést húztak rá. ólat ügyeskedtek. Gazdálkodnak. gyűjtenek. Jobb napokon eljönnek a gyerekek is, meglátogatják őket, aztán mennek vissza a városokba. A major közepén állandóan zuborog az ártézi víz. A hatalmas vályú megtelik, rájárnak a jószágok, s arra játszanak a gyerekek. Az asszonyok ott merítik a kannába a vizet. Néhány év múlva „felszámolják" a majort. Elmúlnak, megöregednek a cselédházak. Akiknek erejük van, kitörnek, szétröppennek innen a világba, falvakba, városokba, más környezetbe. A fiatalok már készülődnek. Szárnyat bontanak, s egyszer majd útrakelnek. Vágyak, madárkák. Vajon ti mikor repülhettek? Sz. Lukács Imre