Délmagyarország, 1971. június (61. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-08 / 133. szám

KEDD, 1971. JUNIUS f. 3 Újdonságok a halpiacon A téli halbőség után most. ha nem is hiányzó cikk. de kevés a hal. A hiány pót­lásara. az ellátás javítására új beszerzési forrást kere­sett a HALÉRT. Sikerült olcsó tengeri halat vásárol­nia a Szovjetunióból 45 va­gonnal és Bulgáriából 27 vagonnal. A mélyhűtött ten­geri halak sütésre kiválóan alkalmasak. A szovjet sztav­rida a keszeghez hasonlít, azzal a különbséggel, hogy nem szálkás, míg a bolgár hek nevű hal a fogassal is felveszi a versenyt. Egyelőre 30 vagon import tengeri hal került forgalom­ba. a sztavrida kilónként Ifi forintért, a hek 18 forin­tért. Miután ennél nagyobb mennyiséget nem kötöttek le, a hazai haltermelés bő­vüléséig folyamatosan el tudják látni a piacot. (MTI) ígéret tízezer vagon kenyérgabonára Készülődés az aratásra Közeledik a legnagyobb , mezőgazdasági munkartak. a : kalászosok betakarításának a megkezdése. Már két hét sem kell ah­hoz, hogy a szegedi járás­ban meginduljanak, az ara­tógépek, a kombájnok. Minden esztendőben ezen a tájon, rendszerint Kiskun­dorozsma, Pusztaszer vagy Csengele határában érik be először az őszi árpa. illetve a rozs. Arra is volt már példa — az 19fi8-as száraz esztendőben —, hogy éppen Medárd napján, június 8-án kezdték meg a kalászosok vágását Pusztaszeren, a mai Hétvezér Tsz területén. A nagyon korai aratás azonban mindig kényszerű szükséges­ség. a kedvezőtlen aszályos évjárat következménye. Az idén szerencsére nem kell ilyen korán kivezényel­ni a földekre a gépeket, de az előkészületek már min­denütt javában tartanak. Erre utal az is. hogy a Csongrád megyei Gabonafel­vasárló és Feldolgozó Válla­latnál közvetlen befejezés előtt állnak a szerződéskö­tések. Csaknem tízezer va­gon kenyérgabonára, ponto­san 9 ezer 892 vagonra kö­töttek szerződést, a gazda­ságok. Búzából jó. a homo­ki kenyérgabonából, rozsból azonban a szokásos gyen­gébb termés ígérkezik az eddigi becslések szerint. A nagyüzemi gazdasagokban megveszerte gépi aratásra rendezkedtek be és a m"­Vágyak Az öregember egész napokat a elüldögél fehérfalú nyolcvankét új vásároltak. Csongrád megye a húsprogramért Eddig 232 ezer sertés hizlalására kötöttek szerződést — Ütemes felvásárlásra, szállításra vár a gyár X sertéstenyésztés fellen­dülésének esztendeje volt a tavalyi Csongrád megyében. Ezt jelezte az Állattorgalmi és Húsipari Vállalat felvá­sárlási tervének túlteljesíté­se is. Több mint 150 ezer sertést vásároltak fel egy év alatt. Mindez már a múlté. A fejlődést már újabb szá­mok. adatoik jelzik. A fel­vásárló és feldolgozó válla­lat — a Csongrád megyei állatállomány előzetes fel­becsülése alapján — a múlt év végén már arra számí­tott. hogy jóval több felvá­sárolható hízott sertés lesz Csongrád megyében az idén, mint tavaly. A legoptimis­tább számvetök sem gondol­tak azonban arra, amit már­cius 3l-én. a Központi Sta­tisztikai Hivatal Csongrád megyei igazgatóságának szá­maiból megismertek t a me­gyei tanácsi szektorban 44fi ezer sertés van. Bbből az anyakoca-állomány mintegy 35 ezer. Az utóbbi 10 esz­tendőben ilyen még nem volt. úgy is mondhatjuk: ez Csongrád megyei rekord. A Csongrád megyei Állat­forgalmi és Húsipari Vál­lalat vezetői ez év ele­jen 200 ezer hízott sertés felvásárlásával számoltak. De már az első negyedév­ben az előző esztendei 20 ezer HOO-zal szemben 57 ezer 500-at vásároltak fel. Mind­ez arra késztette a vállalat vezetőit, hogy igyekezzenek reális képet alkotni a vár­ható felvásárlási lehetőség­ről E/.ért levelet intéztek valamennyi Csongrád me­gyei termelőszövetkezethez, és kérték, jelezzék: mennyi sertest akarnak hizlalni. A járási felvásárlási kirendelt­ségek dolgozói az elmúlt na­pokban felkeresték a gazda­ságokat, hogy megtekintsék a már leszerződött állo­mányt és pontosítsák az ér­tékesítés idejét. Ugyanakkor tájékozódtak és további szerződéseket kötöttek. Azt is igyekeztek felmérni, hogy a termelőszövetkezetek mennyi háztáji sertést kí­vánnak a közös útján érté­kesíteni. A közös állományról pon­tosan tájékozódhattak, de már kevésbé a háztáji ser­tesekről. Ugyanis a tsz-ta­gok szándékát még sok minden befolyásolhatja. A takarmányellátás alakulása, az idei terméskilátások is­meretében döntenek majd, hogy süldőként értékesítik-e a meglevő malacokat, vagy rpeghizlalják azokat. A vál­lalat arra törekszik, hogy ütemesen átvegyen minden szerződött sertést. Ebben a munkáiaban. törekvésében segítségére vannak azok a gazdaságok, sertéstenyész­tők. akik időben kötnek szerződést, és viszonylag pontosan meghatározzák az átadási időt. Május 31-ig már 232 ezer sertésre kötöt­tek szerződést. A húsipari vállalatnál még további 35— 40 ezer sertésre számítanak. Ez azt jelenti, hogy Csong­rád megye felvásárlási re­kord előtt áll. Előrelátható­an mintegy 270 ezer hízott sertést vásárolnak fel. A feldolgozóipar jelenleg teljes kapacitással dolgozik. Ütemterve szerint az 5 na­pos munkaheteken átlagosan 0500. a hatnapos munkahé­ten 7800 sertést kell feldől ­gozniok. Ismerve a szegedi, a hódmezővásárhelyi vágó­hidak kapacitását, nagy­szükség lesz az ütemes szál­lításra. Az elmúlt évben is fel­vásároltak minden piacra gyei^ AGROKER Vallalat^ 1 j kemencénél. Máskor mind; kombájnt ^ előtt, ahonnan a j másik ház falát látja. Cse­T- | lédházak. Hantházi mgjor. I Ha nincsen eső, száll a . por, felkavarják a iósfcágok, ' megülepszik a házak falán, beszáll az ablakokon, bele­ivódik az életekbe évtizedek óta. A régi krónikák sok mindent feljegyeztek Hant­házáról még az őrgróf idejé­ből, a hajdani világról, ami­kor télviz idején kergették szét a lakókat, innen a tör­vény emberei. Elpusztult Hantháza. Aztán újraéledt. Kiszolgálta az úrivilagot. az itt élőket, cselédekké, rab­szolgákká nevelte. került hízott sertést Az idén azonban 100 ezerrel többet kell feldolgozniuk. mint tavaly. Ezért érthető, hogy elsősorban a szerződé,­ses hízókat veszik át és mindjárt hozzátehetjük, hogy a szabadpiacinál ma­gasabb áron. Megnyugtató a tenyésztő és hizlaló gazdaságoknak, hogy a Csongrád megyei Ál­latforgalmi és Húsipari Vállalat máris megkezdte 1972-re is a szerződéskötést. Ez biztonságérzetet kölcsö­nöz a kocatartó gazdáknak, illet\»e gazdaságoknak. Nyu­godtan tenyészthetnek, hiz­lalhatnak. jó áron tudják majd értékesíteni sertései­ket, és ezzel elősegítik a kormány húsprogramjának eredmenyes valóraváltását. Nagy Pál KÉTARCÜ HÁZAK Megtalál­ható még a négyes­konyha, s szokások, az öröklődött törvények. Mégis más már itt az élet. A cselédházak­nak két arca van. Az öregember vágvai ki­csire nőttek. Jó napos idő legyen, lehet üldögélni a megszolgált nyugalomban, a csendben, az öregedő idő­ben. Boldogság ez is. Fiatalasszonyok beszélnek a ház előtt. Ók mások. Űgv kerültek ide Hajdúnánásról és Csengeléről. Dombi And­rásék két esztendeje válasz­tották kenyéradónak a dóci Virágzó Tsz-t, szolgálati la­kást kaptak. A férfi dolgo­zik a közösben, kovács. Ke­resetéből élnek. A fiatalasz­szony Hajdúnánáson dolgo­zott segédápolónőként a szü­lőotthonban. Megszületett a kislányuk, most egész napot vele tölti, mos. takarít, el­szalad az idő. Sajnos, rosz­szul intézte az életét, nem kaja az anyasági segélyt. — Húsvétra otthon vol­tunk. Hosszú út, sokba ke­rült. Azóta se fog a hely it­ten. Gyakran álmodok az otthoniakkal és másnap na­gyon kegyetlen, nagyon rossz napom van. A kenyér meg a lakás hozott ide bennünket. De egyszer majd elmegyünk. Nem azért, a férjemnek jó a munkahelye, itt van mindjárt a major­ban, nem kell messzire mennie, de csak nem az igazi ez. Beosztjuk a pénzt, gyűjtünk. de lassacskán szaporodik. Pénzbe van itt is minden. Nincsen sok jó­szágunk, most vásároltunk két malacocskát, drótkerítést húztunk ólnak, ennyi az egész Mást mindent úgy vá­sároltunk a fizetésből. A múltkorában beteg volt a kislányom, vettem neki egy pár csirkét. Nem jutottam hozzá könnyen. Végigjártam a cselédházakat, nagynehe­zen megkönyörültek rajtam. Nyolcvan forintot kértek a csirkéért. Többet, mint Sze­geden. MAS KÖR­NYEZETBE MINDEN MESSZE VAN Kietlen Vasárnap ünnepelték a DÉLÉP dolgozói az idei épí­tők napját, a nemrégiben felépített újszegedi sportpá­lyájukon. Közel 2 ezer épi­tömunkás vett részt az ün- . nepségeken. Ezeken megje­lent dr. Varga Dezső, az MSZMP Szeged városi bi­zottságának titkára is. A dolgozók gyűlésén Sipos Mi­hály, a DÉLÉP igazgatója mondott, ünnepi beszédet és az Építőipar kiváló dolgozó­ja című miniszteri kitünte­tést adta át Kiss József termelesi főosztályvezetőnek, Koszó András szakoktató­nak, Lakatos Antal építés­vezetőnek, Sári Peter bri­gádvezetönek és Juhász Im­réné tisztviselőnek. Többen kaptak pénzjutalmat jó munkájuk elismeréseképpen. A nagyszámú résztvevő jól érezte magát az építők napi júniálison. Ünnepélyes keretek között felavatták az EPlTÖK SC stadionját, ahol közel 10 ezer néző fér el. A délutáni műsor keretében fellépett az ÉDOSZ Szeged táncegyüttese, s a Szegedi Nemzeti Színház több mű­vésze is. Képeinken: Az ün­neplők egy csoportja (fenn). Részlet a sportpálya avatá­sáról (lenn). Somogyi Károlyné felvételei ez a ma­jor. Sok ! az állat, sok a jószág, az istállók a házak mellett vannak, egész nap dúrkálnak a porban a süldők, csirkék, napközben hajtják a teheneket, por, egészségtelenség. A kisgye­rekeket, nem engedhetik ki az udvarra, életveszélyes. Igaz. megvan erre is a vá­lasz: .pkos ló az, még té­göd is átalugrik". Dombi Andrásné: — Ami­kor ide költöztünk, úgy né­zett ki a lakás, mint az istálló. Rendbehoztuk. én magam meszeltem ki. lefes­tettem. tgy már jobb, el­viselhetőbb. A napok egy­formák, vasárnap, hétköz­nap egyremegy. Nincs szóra­kozás. a kislánytól mozdulni se tudok. Baios a bevásár­lás. nehéz bébiételt szerez­ni. Se gyümölcs, semmi. Olyan bizonytalanságban élünk. Vágyaink lennének, csak hát nehéz összeszedni magunkat. Jószerivel beszél­ni se beszélünk: adjon is­ten, jó napot és kész. Csu­pán Olajos Illésnével — Erzsikével — jöttünk össze. Segítjük egymást.. Amikor Szegeden voltam a klinikán, vigyázott a kislányomra is. Dombi András kovács. A jómúltkorában leütötte a kezét. Olajos a munkája, fertőzést kapott. Bejár a faluba. Sövényházára teta­nusz oltásra. Négy injekciót kapott. Legutóbb is bement délután a 4 órás busszal és várt sorjára az orvosi ren­delőben. Harmincan voltak előtte. Mire megszabadult. már elment a busz. Várt, várakozott. Amikor már na­gyon elunta, nekivágott gyalog. Fél l-re ért haza. Olajos Illésék is fiatalak. A férfi a röszkei Aranyka­lász Tsz-ből került ide ta­valy ősszel. A lakás, a ke­nyér csábította őket. A csengelei homokon nőttek fel feleségével együtt, aztán ő gépésztechnikusnak tanult, felesége meg Szegeden. a ken dergy árban helyezkedett el. Megszületett a kisfiúk, így aztán a férj technikusi keresetéből és az asszony anyasági segélyéből élnek. Lakásukat otthonossá tették, bebútorozták, televíziót vá­sároltak. Ez már nem a ré­gi cseledlakás. Arról a vi­lágról mitsem tudnak. — Sok­szor be­teg a gyerek. Nem is csodálom. Köny­nyebben felszedi itt a nyá­valvát. hiszen egészségtelen mirlden. Az ólaknál olyan büdös van, hogy szinte elvi­selhetetlen. S még május elején tartunk, maris annyi a légy. nem tudunk mit csi­nálni velük. A Chemotoxot nem merem szétfújni, mert félek, hiszen kicsi a fiam. Nehéz a bevásárlás, van itt egy kis üzlet, kenyér, zsír. cukor. só. mosópor, a leg­szükségesebb megkerül. De gyümölcs, primőr, ilyesmi, ami már kellene a gyerek­nek. az nincsen. Mi úgy ka­punk a szüleimtől. Csengelé­ről. Sokat segít. Nekünk egy fia jószágunk sincs. Med­dig bírjuk? A lakáson mú­lik. Egészséges. normális házban szeretnénk élni. Em­berhez méltó környezetben. Ahány ház, annyi szokás. Annyiféleképpen virágoztak ki a vágyak is. Akik már hosszú ideje élnek itt. azok­nál nagy portát, nagy jó­szágállományt találni. Év­ről évre ragasztottak egy kis területet, kerítést húztak rá. ólat ügyeskedtek. Gaz­dálkodnak. gyűjtenek. Jobb napokon eljönnek a gyere­kek is, meglátogatják őket, aztán mennek vissza a vá­rosokba. A major közepén állandó­an zuborog az ártézi víz. A hatalmas vályú megtelik, rá­járnak a jószágok, s arra játszanak a gyerekek. Az asszonyok ott merítik a kannába a vizet. Néhány év múlva „felszámolják" a majort. Elmúlnak, megöre­gednek a cselédházak. Akik­nek erejük van, kitörnek, szétröppennek innen a vi­lágba, falvakba, városokba, más környezetbe. A fiata­lok már készülődnek. Szár­nyat bontanak, s egyszer majd útrakelnek. Vágyak, madárkák. Vajon ti mikor repülhettek? Sz. Lukács Imre

Next

/
Thumbnails
Contents