Délmagyarország, 1971. június (61. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-08 / 133. szám

KEDD, 1071. JÜNItJS 1 A korszerű vezetésről A műszaki fejlesztés tervezése A műszaki fejlesztésnek műszaki feilesrtips nemcsak a termelés meny- ™U , K1 l?1"?1 nyiségi növelését, hanem senak módszereit nagyobb hatékonyságát, M I magasabb színvonalát kell biztosítania. A szovjet vállalatok ezzel kapcsolatos problémáit és teendőit Ismerteti Különösen fontosnak tartja a műszaki fejlesztés új kritériumainak megállapítását. összhangban a gazdasági reformmal. Jelenleg, amikor a termelés hatékonyságiának szerepe nagymértékben nő, nem letervezéaz iparban a gazdasági reform elveivel. Eljött az ideje annak is, hogy létrehozzuk a vállalatok műszaki fejlesztélíitosiíaií 81 érveinek egységes formáját. Különösen fontos a műszaki-tudományos fejlesztés komplex tervezése mind a vállalatoknál, mind a tudományos-kutató és tervezőintézetekben, mind pedig az hetünk meg a vállalatok egész ágazatokban. A jelenmüszaki fejlődésének új kritériumai nélkül. A kérdés lényeige, hogy le kell küzdeni a gazdasági reform követelményei és a müszaiki fejlesztés korábban kialakult tervezési rendszere közötti ellentmondásokat. A műszaki fejlesztés célja Jelenleg a szervezési-műrülményei között növekszik a műszaki fejlődés távlati tervezésének jelentősége is. Mivel a vállalatok saját finanszírozási forrásokhoz fognak jutni beruházásaikhoz, így egyúttal befolyásolni is fogják a termelésiműszaki bázis fejlesztését. Ennek megfelelően a vállalat fő feladata az lesz, hogy a távlatokat figyelembe vevő, mindenre kiterjedő komplex terveket tűzzön maga elé. A termelés komplex fejlesztése Az új technika tervezésének nem eléggé komplex jellege nagymértékiben ázzál minden lényeges irányzatát. szaki intézkedések terveinek Enm£ mfgíeleto<m av teJ7e" többségénél az elsődleges és j?™* i™"^ ,sza^zban közvetlen cél a termelés ke l megvalósulnia. Ezak: a növelése. Ügy tűnhet, ebben nincs semmii kárhoztatandó: a szocialista termelés végső célja a termelés töretlen növelése, minőségének javítása és ennek révén a nép életszínvonalának emelése. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy ez a leszüki:tsjsfssí'ís^ r16 s sét, intenzívebbé tételét azo- nyos„ f. megalapozottsággal kon a területeken, ahol a meghatározni a muszaki-tuhaladás nem vezet közvetíe- domanyos tejlódés leghate nül a termelés növeléséhez. legi fejlesztési tervek számos esetben olyan szétszórt intézkedéseket irányoztak elő, amelyek nincsenek eléggé összekapcsolva egymással, és nem mindig veszik figyelembe a tudomány és a technika fejlődésének várható, legperspektivikusabb tendenciáit. Pedig a mai körülmények között elenged- . . , hetetlenül fontos egységes magyarazhato a vallalatokegésszé egyesíteni a tudo- ?al, hogy ugyanebben a mányos-technikai haladás hianyossagban szenvednek a tudomanyos-kutató es a tervező intézetek tervei is. Véleményünk szerint a 9. ötéves tervben alapvetően meg kell változtatni a tervezésnek, az új technika kidolgozásénak és alkalmazásának érvényben levő rendjét az ágazati minisztériumokban. A termelés komplex fejlesztése, nem pedig egyszerűen az egyes termékfajták kibocsátásának növelése — ezt a feladatot kell maguk elé tűzniük a minisztériumoknak, a minisztériumok tudományoskutatási és tervezési résziemint gélnek. Az ország gazdaságának olyan intézkedésekre van tudományos prognóziskészítés, a távlati és a folyó tervezés. A prognózist, az ágazat várható műszaki színvonaláról tudósító tudományos információt a távlati és a folyó tervek kidolgozását megelőző legfontosabb munkának kell tekinteni. Máskonyabb irányait, ahogy nehéz egységes állami műszaki politikát kidől gozni. Azonban a prognózis szüksége, amelyek hathatómég nem kapta meg az őt san meggyorsítják a tudomegillető szerepet a műsza- mányos-technikai fejlődést, ki fejlesztési tervekben. Az Ezeknek az intézkedéseknek Nagyrészt éppen ez ad magyarázatot arra, miért jelentkeztek több ágazatban aránytalanságok az alapvető és a kisegítő tevékenységi ágak termelésének műszaki fejlesztésében. A műszaki fejlesztés irányának kiválasztásánál — akár egy különálló vállalattényezővé a vállalatok ier- lenlegi. akár jövőbeni probSSSt SnyTeniWSE --technikai bázisának lámáiról legyen szó - megminisztériumok egyike a műszaki fejlesztés legfejlettebb tervezésének tökéletesítése, az összes probléma — akár ágazati ajánlásai - mB technika és technológia bevezetésére még nem váltak nagy, akár kicsi, akár egyea leglényegesebb orientáló di, akár általános, akár jesíteni azokat a területeket, továbbfejlesztésében folyamatokat és műveleteket, ahol biztosított az új technikára fordított eszközök legnagyobb mértékű és leggyorsabb megtérülése, legmagasabb rentabilitása, még akkor is, ha ez nem vezet azonnal és közvetlenül a kibocsátott termékek mennyiségének növekedéséhez. Hiszen a műszaki fejlesztésre költött minden egyes rubel maximális gazdasági hatékonyságának biztosítása végső sorom, az egész népgazdaságot tekintve, a termelés ütemének növelését jelenti. A tudományos-technikai fejlesztés új kritériumainak érvényesítése elengedhetetlenné teszi, hogy műszaki fejlesztési terveikbe felvegyük az új technika hatékonyságának mutatóit. A vállalatok jelenleg csak az intézkedések számát és bevezetésük volumenét tervezik meg. Ha ezek megvalósultak. a feladatot befejezettnek tekintik. A tényleges hatékonyságot azonban általában nem veszik figyelembe. Ez azt jelenti, hogy a vállalat tulajdonképpen nem kellőképpen felelős az új technika bevezetésének gazdasági eredményeiért, s így a tervek minősége és hatékonysága csökken. Jelenleg az egyes nagyvállalatok vagy vállalati egyesülések egymástól különböző tervezési formákat és műszaki fejlesztési mutatórendszert alkalmaznak. Ezek azonban sokféleségük ellenére sem teszik lehetővé annak a hatásnak tényleges Ismerését, melyet az egyes intézkedések gyakorolnak a vállalat gazdasági tevékenységének leglényegesebb oldalaira. A gazdasági reform köoldásának komplex zelítése alapján. megikö„Időgép-kiállítás fi Halszázötven eredeti ju- A Jugoszláv Kulturális szak tárgyai között láthatók goszláv műalkotást állítattak Kapcsolatok Bizottsága a az ősi ember- és állatfiguellenére rák, valamint a híres „bálki a párizsi Grandé Palaisban, 8(H)ü éves időszakot ölelnek fel, a csiszolt kőkortól napjainkig. Ez a legnagyobb kiállítás, melyei a párizsi nézők valaha is láthattak, egyetlen külföldi nemzet művészeti alkotásaiból. felmerült elfogadta gondok André Malraux ványszobrok". Mellettük felfethívásét és 1968-ban megkezdte a felkészülést a párizsi kiállításra, amely „Jugoszláv művészet, a történelem előtti kortól napjainkig" cím alatt nyílt meg. Ebben az egyedülálló vállalkozásban 200 művészeti szakember és számos kultusorakoznak a régi mozaikok, ékszerek és érmék, a római világ előtti és alatti korszakokból. A XI. századi reliefek, a legkezdetlegesebb primitív kifejezési formától a későbbi, már érett klasszikus megvalósításig képezik a Amikor, a volt francia rális és egyéb intézmény kiállítás második korszakáművelődésügyi miniszter, több száz megbízottja vett nak anyagát. A párizsi körészt. 63 múzeumból és 70 André Malraux azt javasolta Jugoszláviának, hogy templomból rendezzen kiállítást művé- kiválasztott szeti anyagából Párizsban, jelöltek meg „Párizsba' elgondolása alig látszott iratú címkével, megvalósíthatónak; az ilyenfajta művészeti „időgépkiállítás" megszervezését legtöbben reménytelennek tartották. Az elgondolás az volt, zonség érdeklődését különőes kolostorból sen a XII. és XVII. század műalkotásokat közötti szerb és macedón ikonok keltették fel, és ugyanennek a kornak papi öltözékei és kegytárgyai, valamint a XIII. és XIV. századi kéziratok. Kiállításra kerültek a gótikus szobrászat töredékei. A koraközépkor szobrai, a kultikus felAz anyag kiemelkedő darabja egy teljes „temető": 12 gazdagon faragott Bogumil-sírkő, a XII—XV, száhogy olyan eredeti műveket zad közötti időkből. Ezek az és sírkőszobrok értékes isküldjenek Párizsiba, ame- eredeti darabok először ke- meretekkel gyarapítják a lyeket a nemzetközi közön- rültek kiállításra, ugyanúgy, műélvezóket. ség még soha nem látott, mint a nemrégen feltárt réEz azt jelentette volna, hogy gészeti szenzáció: a Vaskateleki kell „könyörögni" a templomok és kolostorok féltve őrzött kincseit (ikonokat, freskókat), hogy átpu-szorosi neolithkori pülés. A barrokkszobrdk, a szlovén művészi kultúra alkotáA kiállítás hat egységből sai, a XVII—XVIII. századi meneti lég elvihessék azokról a helyekről, ahol évszázadok óta gondosan őrizték őket. Az elgondolás szerint arányosan kellett bemutatni az egyes korszakokat. áll: a történelem előtti koöket rak, majd a pre-román korfestmények ötvözik a bizánci festészet ősi hagyomászak emlékei, a bizánci mű- nyait az új korszak kifejevészet köre, a gót és a re- zésmódjával A XX. század naissance időszak, a barokk, jugoszláv művészeti alkotáa klasszicizmus, a XIX. szá- sai elsősorban a második zad művészeti irányzatai és világháború után jelentkező a XX. század. Az első kor- irányzatokat mutatják be. Iskolai tanulók nyári foglalkoztatása K. L. azt szeretne tudni, hogy iskolás gyermeke, ha a nyári szünidőben munkát vállal, milyen társadalombiztosítási szolgáltatásokra lesz jogosult? Például, ha megbetegszik. kaphat-c táppénzt úgy, mint a munkaviszonyban állók? Az általános, illetve a kö- mében a tanítási szünetben zépiskolai tanulók, közül so- munkát vállaló tanulók és kan vállalnak munkát a az őket foglalkoztató vállanyári szünetben. A tanulók lat vagy termelőszövetkezet között munkaviszony jön létre. E rendelkezés értel. .... , ,, ... mében a nyári szünetben mu utasitas rendelkezik resz- foglalkoztatott iskolai tanuszünidei foglalkoztatásáról a 111/1965. (8.) Mü. M. száletesen. Az utasítás érteiAnyakönyvi hírek t. KERÜLET Házasság: Szekeres László és Szabó Zsuzsanna, Gerebítz András és Csóti-Gyapjas Edit, Apró Pál és Egresi Klára, Veréb István és Kelemen Irén, Bódi Mihály és Sütő Erzsébet, Török Jenő és Balog Magdolna, Rácz Gábor és Olasz Piroska, Székely Lajos és Szilágyi Eva, Dovály Lajos és Jáhn Ilona. Hetényl András és Kada Julianna, Gera János és Horváth Mária, Kerekes Fereno és Abrahárn Erzsébet. Barna István és Lekor Judit, Csík Ferenc és Pintér Mária. Mart Péter és Cserkút! Erzsébet, Szabó Lajos és Kószó Margit, dr. Máriési Károly és Téborosi Ágnes. Bordács Mihály és Nagy Viola, dr. Tarócíi Béla és dr. Bóti Zsuzsanna, dr. Barta László és Fenyvesi Marianna, Lengyel Demeter és Ábrahám Erzsébet, dr. Bácskai István és Bata Mária, Montai Károly és Batkl Veronika, Marton István és Kajnok Erzsébet, György Endre és Somogyi Anikó házasságot kötöttek. Születés: Pavuk Péternek és Csatlós Erzsébetnek Krisztina Katalin. Kun Sándornak és Rozsa Máriának Marianna, Békési Györgynek és Török Ibolyának Róbert György, Boris Antalnak es Simon Katalinnak Katalin Renáta, Márton Mihálynak es Bodai Gabriellának Mercédesz Marta, Bárkányi Lajos. dor,- Árva Józsefnek és vér Katalinnak Csaba. Kiss Lajosnak és Szécsi Máriának Andrea, Foczik Zoltánnak és Albert Lídiának Zsuzsanna, Szalma Vilmosnak és Kormányos Zsuzsannának Mónika, dr. Muesi nak Mónika, Magyart László Józsefnek és Kisagócsi Máriának Ferenc, Balogh Kálmánnak és Gajdacsi Ilonának Norbert, Jenei Tibornak és Tajthi Aranka Viktóriának Aranka, Vass Istvánnak és Bába Piroskának Gézának és Doktor Katalinnak István, Négyökrü Dezsőnek és Géza, Márki Lászlónak és Fülöp Herczeg Ágnesnek Judit Ágnes, Ilonának László Norbert, Bulik Rozsa Jánosnak és Oláh PirosIstvánnak és Katona Zsuzsannának Ágnes, Karádi Sándornak és Bugyi Juliannának István, Dócza Istvánnak és Nagy Rozáliának Péter, Nagyiván Ferencnek és Rádl Erzsébetnek Zsuzsanna, Kertész Lászlónak és Szabó Juliannának László, Nagy Szilveszternek és Hegyközi Katalinnak Katalin, dr. Szűts kának Marianna, Tötök Gyulának és Tóbiás Andrea Arankának Eszter Andrea, Gajodl Sándornak és Farkas Piroskának Andrea, Toldi Istvánnak és Csúzi Annának Aranka Hajnalka, Klonka Józsefnek és Ónodi Mária Teréziának Tamás Zsolt, Kéri Györgynek és Festi-Palóoz Katalinnak Katalin, Szélpai JóLászlónak és Kovács Katalinnak zsefnek és Vukovlcs Editnek László, Dobó Ferencnek és Kollár Erzsébetnek Ferenc Levente, Zsemlye Istvánnak és Mészáros Margitnak Zsolt, Varga Jánosnak és Farkas Máriának János, Nyerges Mihálynak és Mihályi Margitnak Margit, Szabados Antalnak és Fodor Eszternek Andrea nevú gyermekük született. Halálozás: Horváth Ferenc, Szépe Lajos, Békési Pál, Kelemen János, dr Vasék Imre. Gytla János, Blczók Ferencné Vetró Piroska, Molnár József, Tandari Károlyné Varga JuOabriella Kiss Antalnak és I'apdi Máriának Tamás Attila. Bugyi Csaba Lászlónak és Vágó Klárának Edina, Ábrahám Istvánnak és Fugel Hermina Piroskának Anita Katalin, Temkó Pál Jánosnak és Terhes Veronikának Pál Zoltán. Benke Józsefnek és Miskolczi Ibolyának Róbert, dr. Szilágyi Lászlónak és Brandt Erzsébet Máriának Gyöngyi Erzsébet. Dörnvei Tibornak és Dinnyés Zsuzsannának Orsolya Dóra, Balázs Jánosnak és Csordás Eva Erzsélianna, Dancsok György. Makra betnek Róbert, Börcsök Lajosnak és Makra Franciskának Lajos. Káli Jánosnak és Nagy Magdolnának Zsolt, Klri Ferenc- Papp András. Kanász-Nagy Imnek es Tóth Ilonának Gábor, réné Tóth Eszter, Tako Adám, András, Kovács Szilveszter, Gondos József, Müller Józseíné Bognár Viola, Somogyi Vincéné Dobó Julianna, Rónai Illosné Csordás Julianna, Törtei Dezső, Otott-Kovács Imrének és Kálmán Emíliának Eva. ördög Illésnek és Boka Ilonának Kriszta. Csongrádi Ferencnek és Császár Máriának Ferenc Sándor. Rózsa Antalnak és Czékus Viktóriának Antal Zaolt, Bástyi Lászlónak és Zubán Magdolnának Attila. Krizsán Andrásnak és Sándor Saroltának Edit Lívia Szilágyi Béla. Balázs Mihályné Sánta Eva. Burl Antalné Kis Mária. Kovács Lajosné Kaczur Erzsebet. Kopasz János. Rózsahegyi János, Engi Ignác meghalt. n. KERÜLET Házasság: Márton László István és Horváth Ilona, Szabó János Árpád és Frank Valéria Kardos Antalnak és Menyhárt Mária, Pósa Lajos Ferenc és Juliannának Zoltán Antal, Tufl Lévai Etelka házasságot köKomplex tervezés Elengedhetetlenül fontos, hogy oisii^gyeötöSMilv a Szilveszternek és Masa Klárának Csaba. Matusz Árpádnak és Aladzslty Máriának Endre Árpád. Monostori Istvánnak és Gémes Máriának Zoltán István, Erdei Sándornak és Hegedűs Tlonának Sarolta. Fehér Andrásnak UK Berta Juliannának Edit, Marót) Istvánnak és Borsos Ilonának Emese Edit, Petróezi Sándornak és Lázi Ilonának Attila Sándor, TurcsoVd Zoltánnak es Babtdories Irénnek Andtöttek. Halálozás: Gráf Piroska, Balogh Józsefné Dán Ilona. Erdélyi Jánosné Fodor Viktória, Bubori Józsefné Oltványi Rozália. Osovszkl Jánosné Csontos Rozália, Balogh Ilona, Farkas Mihály meghalt. ni. KERÜLET Házasság: Bauer József István és Ovárl Irén Veronika házasságot kötöttek. Születés: Kovács Pálnak és rea Krisztina. Baka Sándorrak Pataki Piroska Annának Tímea, cs Szekeset. Jultaoiutnak baa- Hasi Uaiesnak eu Kpza Katalinnak és Savanya Erzsébetnek Eva. Ónozó Gábor Györgynek és Csöke Hilda Zitának Norbert Imre, Deme Ferencnek és Rózsa Piroskának Piroska, Luclányi Imre Ferencnek és Vincze Erzsébetnek Ildikó, Czékus Andrásnak és Czékus Máriúnak András, Horváth Andrásnak és Simondán Erzsébetnek Aranka Andrea. Korom Andrásnak és Kiss Etelkának Ágnes, Koszow Irtván Jánosnak és Varga Magdolnának István, Lajkó János Illésnek és Frank Erzsébetnek Erzsébet Mária. Tuskó László Imrének és Baráti Judit Máriának Judit Henriette, Vldáos István Tamásnak és Bozóki Annának Anikó Regina nevú gyermekük született. Halálozás: Szélpál Antal, Vlasics Kálmán, Nagygyörgy Imréné Katona Julianna, Tombácz János. Csókási Jánosné Nagy Irén. Kovács Ilona. Fábián Lajos Pál, Müller Péterné Jochum Anna, Szabó Lajosné Bátort Ilona Mária. Wetzel Péternö Bérkor Katalin. Matsek Alajos, Kolompár Anikó. Varga József, Bodó Páiné Terhes Erzsébet. Somogyi Bela, Tombácz. Antalbe császár Anna meghalt. lók a munkavállalás tartama alatt társadalombiztosítási kötelezettség alá tartoznak, s ugyanazokra a szolgáltatásokra jogosultak, ugyanolyan feltételek mellett, mint a munkaviszonyban álló dolgozók. A nyári szünetben a munkavállalás révén a tanulók jogosultak orvosi gyógykezelésre, gyógyszerre, gyógyászati segédeszközökre, kórházi ápolásra, fogpótlásra, táppénzre és egyéb készpénz-szolgáltatásokra. Ha a tanuló a munkavállalás tartama alatt vagy annak megszűnése után két napon belül keresőképtelenné válik, táppénzre jogosult a keresőképtelenség tartamára legfeljebb egy évig, gümőkóros megbetegedés esetén pedig két évig, amennyiben megbetegedéséig a 18. életévét nem töltötte be. Ha a keresőképtelenség a munkaviszony megszűnését követő 3—15 nap között következett be, táppénzre általában azért nem jogosult, mert a tanulónak az utolsó munkáltatójánál nincs 180 napi megszakítás nélküli munkaviszonya. Üzemi balesetből származó keresőképtelenség, sérülés alapján időbeli korlátozás nélkül jár a táppénz a tanulónak. Továbbá mindazokat a szolgáltatásokat megkapja, ami üzemi balesetből következően szükséges, tehát ingyen gyógyszert, gyógyászati segédeszközt stb. Ha a tanuló még az iskolaév megkezdésekor is keresőképtelen akár betegség, akár baleset következtében, és emiatt tanulmányait folytatni nem tudja, az augusztus 31. utáni időre is jogosult táppénzre. Ha a betegsége tanulmányai folytatásában nem akadályozza, akkor az iskolaév megkezdésétől táppénzre mér nem jogosult. Dr. V. M. NAPI KISLEXIKON a kódról A kod olyan jelrendszer, amelynek elemeit vagy az elemekből képzett csoportokat meghatározott szabályok szerint egy információhoz hozzárendelik. # Továbbítható? Az egyik legegyszerűbb kód a morse ábécé. Ebben minden betűnek, minden számjegynek, és a fontosabb írásjeleknek egy-egy jelkombináció felel meg. A morse ábécének ugyanis két jele van: a pont (.) és a vonás (—), amelyek különböző sorrendjével különböző betűket, számokat, írásjeleket, vagy tetszőleges információkat kódolhatunk. Az elektronikus digitálás számítógépek kódja is nagyon hasonlít ehhez, éppen csak nem pontot meg vonást, hanem o-át és l-est használnak jelként. A kód jeleinek olyanoknak kell lenniük, hogy azok az információk továbbítására, a hírközlésre alkalmasak legyenek. A kódolásnak igen gyakran csupán az a feladata, hogy a közlendő hírt továbbítható formába hozza: a pontot és a vonást továbbítani tudjuk a távíróhálózaton, a betűket stb. viszont csak ilyen kódolt formában. # Más megoldások? A kódolásnak, egy kód használatának más szempontja is lehet, ez pedig a titkosírás. Amikor az a feladat, hogy a híranyag csak a feladónak és a címzettnek legyen hozzáférhető, akkor egy csupán általuk ismert kódrendszerbe téve át az információt, megvédhetik az illetéktelenektől. Ma már nemcsak az információ elméletben, a híradástechnikában használják a kód fogalmát, hanem igen általánosan, pl. a biológiában is. Gondoljunk a DNSre, az öröklődés anyagára, amelyben négy alkotó rész kombinációjából áll az a kód, amelyet a szervezet folyamatosan megfejtve működik és tartja fenn magát. De a kódról beszélünk akkor is, ha pl. a magyar nyelv rendszeréről van szó.