Délmagyarország, 1971. június (61. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-03 / 129. szám

csütörtök, 1971. június S. Motorral az Adriára HÁZAFELÉ Hamar vége a Zadarban töltött szép napoknak. A motor kerekei alatt ismét az Adria autóút aszfaltja sza­lad. Ezúttal visszafelé. Az úticél Zengg, azaz Senj. Jó lenne még egy napot ott tölteni, ha akad szállás. Szerencsére szobát nem ne­héz találni az Adria mellett. Ax út mentén is mindenütt látni a táblákat. Zenggben is hirdetik: Frei Zimmer. És milyen olcsón. Első eme­leti erkélyes szoba, az ab­lakok a tengerre néznek, két személynek egy éjszakára mintegy 50 forint ára dinár. Olcsóbb, mint a Balaton. Harcos múltú kisváros Zengg. Jártak itt Attila hun­jai, a tatárok. Később az uszkókok települtek ide. A bátor kis nép hajói miatt bizony nem volt túlságosan biztonságos a török gályák adriai útja. A velenceiek is sokszor siratták meg jelen­létüket, és az osztrák biro­dalomnak is jónéhányszor törtek borsot az orra alá. Ma a város zegzugos utcácskái, sikátorai, romantikus falai ezrével csalogatják a turis­tákat. öreg falak szegik a hihetetlenül szűk és kanyar­gós utcákat. Ellenségnek ide behatolni valóban életveszé­lyes lehetett. A zsúfoltan ál­ló házak közül itt-ott szin­te önálló szigetként bukkan­nak ki a híres uszkók csa­ládok fallal övezett, sárok­tornyos, külön is védhető házai. Azon sincs mit cso­dálkozni, hogy egy egyszerű kis étterem felszolgálója va­lamennyi nagyobb európai nyelven beszél. Németül, olaszul, franciául vagy ép­pen angolul veszi fel a ren­delést. Csak hát az árak! Úgyhogy ismét előkerülnek a hazai konzervek. Másnap Indulás tovább, Rijeka felé. Megint boron­gós az idő. Olykor esik is. De Bakar mór napsütéssel köszönt bennünket. Olajkikö­tő épül itt. A három éve még puszta hegyoldalon most modern, emeletes há­zak emelkednek tucatszám. Innen már csak néhány ki­lométer Fiume, vagyis Rije­ka. Búcsú a tengertől. Sze­rencsére, az út mellett áll egy kis bisztró. A teraszra felkéklik a tenger. Nap­fényben fürdik, csillog-vil­log. állítólag a legkékebb a világon: az Adria. Át a városon. De ml tör­tént? A táblák nem arra mutatják az utat Zágráb fe­lé, mint három éve. Az út most egy vadonatúj városon vezet keresztül. Elkerüli a régi városrészeket. Ez is a három év alatt épült. Fiume után hosszú, 20—30 kilométeres szakadatlan ka­paszkodás következik. Fel­felé. A megpakolt Tatran kissé nehezen küszködi ma­gát egyre följebb. De hát mór korábban megmutatta, mit tud. Ezt ls győzi. Az a lényeg, hogy a vezető ne veszítse el a fejét, ami ezen az úton a szó képletes és valódi értelmében egyaránt megtörténhet. Tanúskodik erről a hegyoldalon legurult, vagy száz méter mélységben feje tetején álló Volkswagen mikrobusz. Vagy a félig „el­fogyott" 850-es Fiat, amely egy kanyarban a sziklafal­nak szaladt. A szikla volt az erősebb. Zágráb, aztán másnap In­dulás a határ felé. Közben utolsó dinárjainkon egy űt menti bisztróba térünk be' törökös kávéra. Ugyan­ilyenben ültünk Fiúméban is. Kis tipusépület, előregyár­tott alumíniumváz, üveg­táblákkal. Nagyon jó! mu­tat, egészen elegáns. Es biz­tosan nem is túl drága az építése. És a határ. Megérkeztünk. Ügy látszik, nem lehetetlen út ez motorral sem. Hiszen még csak a gyertyát sem kellett kicsavarni egész úton. Szinte nem is kerül többe, mint egy balatoni ki­rándulás. »»< •''-'/.Tte » : A zenggi kikötő. Valamikor az uszkók hajócskái horgo­nyoztak itt. Ma mar csak nc hány öreg emlékszik a régi idő kre Jugoszláv oldalon néhány másodperc az útlevélvizsgá­lat. A senki földjén — vagy­is akarom mondani: hídján — a piros-fehér-zöld sorom­pó közeledik. Ezúttal itt is meglepően rövid a vám- és útlevélvizsgálat. Igaz, úgy sem hoztunk semmi tilosat. Aztán felemelkedik a so­rompó, mehetünk tovább, hogy aztán Nagykanizsa előtt majdnem baleset része­sei legyünk. Két egymás mellett kerékpározó fiatal­ember csak a véletlennek köszönheti, hogy nem szala­dok beléjük. Ekkorát egész úton nem kellett fékeznem. Szávay István Közös harc a rák ellen A Borisz Lapin professzor irányítása alatt kutató szov­jet tudóscsoportnak nemrég sikerült — vírusok segítsé­gével — íehérvérűséget elő­idézni a kísérletre használt majmoknál. Ez az eredmény reményekre jogosít a rák el­leni harcban is; erről be­szélgettünk a Német Tudo­mányos Akadémia berlini Rákkutató Intézetében La­pin professzorral és német tudóstársával, dr. Arnold Graffi professzorral, a rák­kutatás neves szaktekintélyé­vel. A rákkeltő vírusok terü­letén folytatott kutatás nem­zetközi együttműködésének fontosságát kiemelve, Lapin professzor. rámutatott a szovjet és az NDK tudósok közös munkájának eredmé­nyeire. A víruskutatás egyik fontos részmunkáját Graffi professzor kutatócsoportja végezte. Az orvostudomány már ismeri a „Graffi-féle íehérvérűséget" — mondot­ta Lapin professzor —, ame­lyet egereknél, patkányoknál és hörcsögöknél vírusokkal idéznek eló. Graffi kíérletei hozzásegítettek annak felis­meréséhez, hogy mikor idéz­nek elő ezek a vírusok íehér­vérűséget és milyen körül­mények gátolják a fehérvé­rüség keletkezését. Ma még le sem mérhető, hogy a jö­vőben milyen fontos eredmé­nyekhez vezetnek ezek a kí­sérletek. A kísérletekről szólva Graffi professzor kifejtette: Azt már tudjuk, hogy az ál­latoknál vírusokkal dagana­tokat lehet előidézni, kísérle­teink végcélja azonban an­nak megállapítása, hogy az embernél jelentkező daga­natos megbetegedéseit is ví­rusok okozzák-e? Lapin pro­fesszor és kutatócsoportja éppen ehhez szolgáltat rend­kívül fontos adatokat A szovjet és a német pro­fesszor 10 éve végzi a közös kutatást a rák ellen, ez a munka is — több más ku­tatással együtt — gyakorlati megvalósítása a Szovjetunió és az NDK egészségügyi mi­nisztériumai között létrejött, s a tudományos együttmű­ködéséről szóló megállapo­dásnak. Szárnyas furcsaságok Nemcsak öröm9 veszedelem is A nyár tehát csak itt van a maga örömeivel és sajnos azzal az árnyával is, hogy a fürdőzéssel áldozatokat követel, ha nem tesszük meg idejében a szükséges intézkedéseket a Tiszán, a Maroson és mindazokon a helyeken, amelyek veszéllyel fenyegetnek. A szegedi vízi­rendészeti rendőrőrs pa­rancsnoka, Rudas Károly főtörzsőrmester arról tájé­koztatott, hogy a maguk ré­széről idén is megtették azo­kat az intézkedéseket, ame­lyekkel elejét lehet venni baleseteknek, tragédiáknak. Különben is a BM 1/1964. rendelete értelmében a fo­lyó- és állóvizeken a meg­határozott helyeken ki kell jelölni a fürdésre alkalmas területet, azt bolyával min­denki által láthatóan körül kell határolni, hogy addig szabad csak bemerészkedni, a vízbe, és nem tovább. Szegeden, az I. kerületi tanácsi hivatal időben és pontosan körülhatároitatta a Tiszán, az újszegedi oldalon, a híd mellett, az úgyneve­zett „laposon" a szabad­strandot. A szegedi révőrs­höz tartozó folyószakaszon Algyön is biztosítottak a fürdőzés veszély nélküli fel­tételei. Hasonló intézkedésre van szükség a tápéi szabad­strandon, Gyálaréfnél, s az­zal szemben a tiszántúli ol­dalon, a Fűzfacsárdánál is. A Marosban fürödni min­dig veszélyes volt, különösen azon a részen — az elmúlt évekből sok tragikus példa bizonyítja —, ahol beleío­lyik a Tiszába. Ez az ár­tatlannak látszó zátonyos rész, amely magába csalja a gyanútlan fúrdőzőt. A kö­vetkező pillanatban viszont a sodró víz örvénnyel, több méter mélységgel fenyeget. Sajnos, még ma sem dőlt el az illetékes hatóságok kö­zött, hogy a Tisza bal part­ján ki az illetékes felügye­letet tartani e veszélyes sza­kaszon. Ennek átellenben, a Sárga üdülőtelep előtti Ti­sza szakaszon is elvileg minden esztendőben kijelöl­ték a szabad fürdőzésre al­kalmas területet. Tekintve azonban, hogy közigazgatá­silag Tápé és a II. kerületi tanácsi hivatal gazdája is, meg nem is ennek a terü­letnek, a felelősség megosz­tása is ilyen kettős. A Sár­ga üdülőtelep strandjának nevezhetjük a szóban forgó területet. Ez esetben hiva­talból intézkedhet a II. ke­rületi tanácsi hivatal, hogv ott biztonságos legyen a fürdőzés. A szegedi vízirendészeti rendőrőrsön olvastuk már a Tömörkény Üdülőtársulat­nak egy átiratát, amely sze­rint: „Intéző bizottságunk által hozott határozat alap­ján a tavalyi felmérhetetlen kárt okozó árvíz miatt a bólyák. elhelyezését vállalni nem tudjuk." Ebből a le­vélből azt olvashatjuk ki, hogy előre mossák kezüket esetleges balesetek, tragikus esetek miatt. Vállalják azonban a parton a tiltó- és jelzőtáblák felállítását. Mek­kora nagylelkűség! Példá­kat tudnánk felhozni az előző évekből annak bizo­nyítására, hogy milyen ve­szélyeket rejt magáiban a fürdőzés a Tiszának ezen a szakaszán. A bólyák kiraka­tása és azok mozgatása a mindenkori vízállás szerint egyáltalán nem okoz akko­ra költséget az üdülőtársu­latnak, hogy azt ne tudná magára vállalni. A szegedi révőrsnék sok huzakodásba került tavaly, tavalyelőtt és azt megelőző­en is az akkor még III. kerületi tanáccsal, illetve építési- és közlekedési osz­tályával kellő eredményre jutni a Boszorkánysziget előtti Tisza-szakasz fürdőzés előli lezárásával kapcsolat­ban. A most is tanácsi in­tézményű hivatal — merjük remélni a közegészségügy érdekében, védelmében — idén talán már eredménye­sen intézkedik, hogy ott senki se fürödhessen, az erősen szennyezett vízben. Érthető, hogy minden tíz metereukuii. cent lehet rendőröket vagy vízőröket állítani. Tiltó, figyelmeztető táblákat jól látható helyre kirakatni viszont Lehet és szükséges is. Hogy ezt mi­képpen oldja meg a III. ke­rületi tanácsi hivatal, az rá van bízva. Ennek elmulasz­tása viszont közérdeket sért, következésképpen a mulasz­tót is felelősségre lehet vonni. De ne erre apellál­junk elsősorban, hanem-arra a lelkiismeretre, amely nem csomagolható hivatalból díj­átalányozott levelezésbe. L. F. A GYÖGYlTÓ MADÁRDAL A Fekete-tenger partján levő egyik üdülőhelyen, az Adzsarija szanatóriumban új eljárással gyógyítják az idegbetegeket. A gyógykeze­lés fontos eszköze — a ma­dárdal. A szanatóriumDan megrendezett madárdalestek kitűnő nyugtatószernek bizo­nyultak. 8—10 ilyen „keze­lés" után az álmatlanságban szenvedő betegek kitűnően alszanak altatók nélkül is. IDEGES SZARNYASOK A baromfinál is előfordul az idegbaj. Ez a jelenség fő­ként a nagy baromfifarrno­kon, nyáron a rekkenő hő­ségben figyelhető meg. A tyúkok nyugtalanok, lefogy­nak és tojáshozamuk is csök­ken. Dr. Seigel amerikai ku­tató a tyúkokon kipróbálta a rezerpin nevű nyugtató­szert, 1 kg takarmányba 1 milligramm mennyiséget ke­vert. A rezerpinnel kezelt tyúkok tojáshozama 5 száza­lékkal több volt, mint azo­ké, amelyek nem kaptak re­zerpint. A BÁTOR STRUCCOK Az a mendemonda, misze­rint a strucc veszély esetén homokba dugja a fejét, ha­mis. Az igazság ennek éppen a fordítottja. A világ e leg­nagyobb madárfajtájára nagy fokú bátorság jellemző: a strucc merészen támadja és üldözi ellenségét. Afrikai juhtenyésztőknek ezért az az ötletük támadt, hogy struc­cokat „alkalmaznak" a juh­nyájak őrzésére. A megfele­lően kiképzett struccpászto­rok az orszlánnal is szembe­szállnak, rátámadnak a gya­logos és lovas juhtolvajokra, még a „gyanús" autókat is üldözőbe veszik. HATTYÚHÜSÉG Ismeretes, hogy a hattyúk igen ragaszkodnak a párjuk­hoz. Vannak olyan esetek, hogy az elözvegyült hattyú bánatában elpusztul, miután semmilyen élelmet nem fo­gad el. Rendkívüli eset tör­tént nemrég Moszkvában. Az egyik tóban élő hattyú el­vesztette párját. Egy hóna­pon át elrejtőzött az embe­rek elől „házában", majd megjelent a közben kikelt fiókákkal, melyek párja utol­só tojásaiból keltek ki. PAPAGAJGYÜJTEMÉNY Vlagyimir Kadukov mur­manszki műkedvelő ornitoló­gus a helyi természetbarát klubnak ajándékozta papa­gájgyűjteményét. A kollekcióban — amely­nek összeszedésén sok even át fáradozott — 260, külön­böző országokból származó madárfajta van. Akadnak már fogságban tartott példá­nyok keresztezése révén ki­alakult új fajták is. Mivel a papagájok között jó néhány „külföldi" is van, követke­zésképpen különböző nyelve­ken beszélnek. Batóék utódai 1944 augusztusában a kö­zép-szlovákiai Nyitra mel­lett felépíteti Bataváros volt a körzeti partizánmozgalom legfontosabb központja. A fasizmus ellen vívott harc­ban hősi halált halt parti­zánok emlékére a felszaba­dulás után ez a város a Par­tizánszka nevet kapta. Az itteni „Bata"-cipőgyárat ál­lamosították és a szlovák nemzeti felkelés napjának emlékére „Augusztus 29"­cipőgyárnak nevezték el. Az „Augusztus 29" Cseh­szlovákia- legnagyobb cipő­gyára. Évente 1400 modellt készít. A női, férfi- és gyer­mekcipőket bőrből, mű­anyagból, gumiból és külön­féle textíliákból állítják elő. A napi termelés több mint 130 000 pár cipő — 1939-ben az évi termelés nem halad­ta meg az egymillió párat; 1988-ban elérték az évi 32 millió pár cipőt. Az első cipőszállítmányt 1945-ben exportálták Indiá­ba. Ma már a világ több mint 80 országában hordják a gyár termékeit. A múlt évben 14 millió pár bőr- és gumicipöt szállítottak kül­földre. A legjelentősebb vá­sárló a Szovjetunió, az NDK és Lengyelország. A kapi­talista .országok közül leg­inkább az USA, az NSZK, Anglia. Kanada vásárolja a gyár cipőit és sok ázsiai, valamint afrikai ország is érdeklődik a gyár termékei iránt. NÜPI 8ISLEXIK0H BHBMHHD egy érdekes rendeletről A napokban olvashat­tunk arról, hogy minisz­teri utasítás jelent meg az állami gondozottak szakmunkásképzéséről. 0 A képzés helye? A nevelőotthonban élő növendékek ezentúl a szakmunkásképző inté­zetnek a nevelőotthonba kihelyezett iskolájában tanulhatnak. Amennyi­ben a feltételek megkö­vetelik, az elméleti és a gyakorlati oktatás rész­ben történhet a központi intézetben is, de ha le­hetséges, a szakmunkás­képzést a kihelyezett is­kolának kell biztosíta­nia. 0 Ki a vezető? A kihelyezett iskola vezetője is a szakmun­kásképző intézet igazga­tója. Fontos feladata azonban, hogy a nevelő­otthon igazgatójával szakmai, nevelési téren együttműködjék, jól is­merje a növendékekkel kapcsolatos pedagógiai célkitűzéseket is. Ha a tahuló fegyelmi vétséget követ el. mielőtt kiszab­ná az iskola igazgatója a büntetést, meg kell hallgatnia a nevelőott­hon igazgatójának véle­ményét is. Az Állami Szakmunkásvizsga Bi­zottság tagjai között vi­szont a nevelőotthon igazgatója, vagy képvi­selője is helyet foglal ezután. A vizsga hely­színe a nevelőotthon lesz. 0 Az ösztöndíj? Munkajutalom elneve­zésű ösztöndíjat kaphat­nak az állami gondozott szakmunkástanulók. Ez függ a tanulmányi ered­ményen kívül a növen­dékek magatartásától is. A 30—70 forint zsebpén­zen felüli összeget taka­rékbetétkönyvben helye­zik el, amíg tart az ál­lami gondozás. Az új rendelet jelentősége az, hogy a szülők nélkül élő fiatalok nevelése és ok­tatása szerves egységben történhet.

Next

/
Thumbnails
Contents