Délmagyarország, 1971. június (61. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-03 / 129. szám

csütörtök, 1971. június S. Motorral az Adriára HÁZAFELÉ Hamar vége a Zadarban töltött szép napoknak. A motor kerekei alatt ismét az Adria autóút aszfaltja szalad. Ezúttal visszafelé. Az úticél Zengg, azaz Senj. Jó lenne még egy napot ott tölteni, ha akad szállás. Szerencsére szobát nem nehéz találni az Adria mellett. Ax út mentén is mindenütt látni a táblákat. Zenggben is hirdetik: Frei Zimmer. És milyen olcsón. Első emeleti erkélyes szoba, az ablakok a tengerre néznek, két személynek egy éjszakára mintegy 50 forint ára dinár. Olcsóbb, mint a Balaton. Harcos múltú kisváros Zengg. Jártak itt Attila hunjai, a tatárok. Később az uszkókok települtek ide. A bátor kis nép hajói miatt bizony nem volt túlságosan biztonságos a török gályák adriai útja. A velenceiek is sokszor siratták meg jelenlétüket, és az osztrák birodalomnak is jónéhányszor törtek borsot az orra alá. Ma a város zegzugos utcácskái, sikátorai, romantikus falai ezrével csalogatják a turistákat. öreg falak szegik a hihetetlenül szűk és kanyargós utcákat. Ellenségnek ide behatolni valóban életveszélyes lehetett. A zsúfoltan álló házak közül itt-ott szinte önálló szigetként bukkannak ki a híres uszkók családok fallal övezett, sároktornyos, külön is védhető házai. Azon sincs mit csodálkozni, hogy egy egyszerű kis étterem felszolgálója valamennyi nagyobb európai nyelven beszél. Németül, olaszul, franciául vagy éppen angolul veszi fel a rendelést. Csak hát az árak! Úgyhogy ismét előkerülnek a hazai konzervek. Másnap Indulás tovább, Rijeka felé. Megint borongós az idő. Olykor esik is. De Bakar mór napsütéssel köszönt bennünket. Olajkikötő épül itt. A három éve még puszta hegyoldalon most modern, emeletes házak emelkednek tucatszám. Innen már csak néhány kilométer Fiume, vagyis Rijeka. Búcsú a tengertől. Szerencsére, az út mellett áll egy kis bisztró. A teraszra felkéklik a tenger. Napfényben fürdik, csillog-villog. állítólag a legkékebb a világon: az Adria. Át a városon. De ml történt? A táblák nem arra mutatják az utat Zágráb felé, mint három éve. Az út most egy vadonatúj városon vezet keresztül. Elkerüli a régi városrészeket. Ez is a három év alatt épült. Fiume után hosszú, 20—30 kilométeres szakadatlan kapaszkodás következik. Felfelé. A megpakolt Tatran kissé nehezen küszködi magát egyre följebb. De hát mór korábban megmutatta, mit tud. Ezt ls győzi. Az a lényeg, hogy a vezető ne veszítse el a fejét, ami ezen az úton a szó képletes és valódi értelmében egyaránt megtörténhet. Tanúskodik erről a hegyoldalon legurult, vagy száz méter mélységben feje tetején álló Volkswagen mikrobusz. Vagy a félig „elfogyott" 850-es Fiat, amely egy kanyarban a sziklafalnak szaladt. A szikla volt az erősebb. Zágráb, aztán másnap Indulás a határ felé. Közben utolsó dinárjainkon egy űt menti bisztróba térünk be' törökös kávéra. Ugyanilyenben ültünk Fiúméban is. Kis tipusépület, előregyártott alumíniumváz, üvegtáblákkal. Nagyon jó! mutat, egészen elegáns. Es biztosan nem is túl drága az építése. És a határ. Megérkeztünk. Ügy látszik, nem lehetetlen út ez motorral sem. Hiszen még csak a gyertyát sem kellett kicsavarni egész úton. Szinte nem is kerül többe, mint egy balatoni kirándulás. »»< •''-'/.Tte » : A zenggi kikötő. Valamikor az uszkók hajócskái horgonyoztak itt. Ma mar csak nc hány öreg emlékszik a régi idő kre Jugoszláv oldalon néhány másodperc az útlevélvizsgálat. A senki földjén — vagyis akarom mondani: hídján — a piros-fehér-zöld sorompó közeledik. Ezúttal itt is meglepően rövid a vám- és útlevélvizsgálat. Igaz, úgy sem hoztunk semmi tilosat. Aztán felemelkedik a sorompó, mehetünk tovább, hogy aztán Nagykanizsa előtt majdnem baleset részesei legyünk. Két egymás mellett kerékpározó fiatalember csak a véletlennek köszönheti, hogy nem szaladok beléjük. Ekkorát egész úton nem kellett fékeznem. Szávay István Közös harc a rák ellen A Borisz Lapin professzor irányítása alatt kutató szovjet tudóscsoportnak nemrég sikerült — vírusok segítségével — íehérvérűséget előidézni a kísérletre használt majmoknál. Ez az eredmény reményekre jogosít a rák elleni harcban is; erről beszélgettünk a Német Tudományos Akadémia berlini Rákkutató Intézetében Lapin professzorral és német tudóstársával, dr. Arnold Graffi professzorral, a rákkutatás neves szaktekintélyével. A rákkeltő vírusok területén folytatott kutatás nemzetközi együttműködésének fontosságát kiemelve, Lapin professzor. rámutatott a szovjet és az NDK tudósok közös munkájának eredményeire. A víruskutatás egyik fontos részmunkáját Graffi professzor kutatócsoportja végezte. Az orvostudomány már ismeri a „Graffi-féle íehérvérűséget" — mondotta Lapin professzor —, amelyet egereknél, patkányoknál és hörcsögöknél vírusokkal idéznek eló. Graffi kíérletei hozzásegítettek annak felismeréséhez, hogy mikor idéznek elő ezek a vírusok íehérvérűséget és milyen körülmények gátolják a fehérvérüség keletkezését. Ma még le sem mérhető, hogy a jövőben milyen fontos eredményekhez vezetnek ezek a kísérletek. A kísérletekről szólva Graffi professzor kifejtette: Azt már tudjuk, hogy az állatoknál vírusokkal daganatokat lehet előidézni, kísérleteink végcélja azonban annak megállapítása, hogy az embernél jelentkező daganatos megbetegedéseit is vírusok okozzák-e? Lapin professzor és kutatócsoportja éppen ehhez szolgáltat rendkívül fontos adatokat A szovjet és a német professzor 10 éve végzi a közös kutatást a rák ellen, ez a munka is — több más kutatással együtt — gyakorlati megvalósítása a Szovjetunió és az NDK egészségügyi minisztériumai között létrejött, s a tudományos együttműködéséről szóló megállapodásnak. Szárnyas furcsaságok Nemcsak öröm9 veszedelem is A nyár tehát csak itt van a maga örömeivel és sajnos azzal az árnyával is, hogy a fürdőzéssel áldozatokat követel, ha nem tesszük meg idejében a szükséges intézkedéseket a Tiszán, a Maroson és mindazokon a helyeken, amelyek veszéllyel fenyegetnek. A szegedi vízirendészeti rendőrőrs parancsnoka, Rudas Károly főtörzsőrmester arról tájékoztatott, hogy a maguk részéről idén is megtették azokat az intézkedéseket, amelyekkel elejét lehet venni baleseteknek, tragédiáknak. Különben is a BM 1/1964. rendelete értelmében a folyó- és állóvizeken a meghatározott helyeken ki kell jelölni a fürdésre alkalmas területet, azt bolyával mindenki által láthatóan körül kell határolni, hogy addig szabad csak bemerészkedni, a vízbe, és nem tovább. Szegeden, az I. kerületi tanácsi hivatal időben és pontosan körülhatároitatta a Tiszán, az újszegedi oldalon, a híd mellett, az úgynevezett „laposon" a szabadstrandot. A szegedi révőrshöz tartozó folyószakaszon Algyön is biztosítottak a fürdőzés veszély nélküli feltételei. Hasonló intézkedésre van szükség a tápéi szabadstrandon, Gyálaréfnél, s azzal szemben a tiszántúli oldalon, a Fűzfacsárdánál is. A Marosban fürödni mindig veszélyes volt, különösen azon a részen — az elmúlt évekből sok tragikus példa bizonyítja —, ahol beleíolyik a Tiszába. Ez az ártatlannak látszó zátonyos rész, amely magába csalja a gyanútlan fúrdőzőt. A következő pillanatban viszont a sodró víz örvénnyel, több méter mélységgel fenyeget. Sajnos, még ma sem dőlt el az illetékes hatóságok között, hogy a Tisza bal partján ki az illetékes felügyeletet tartani e veszélyes szakaszon. Ennek átellenben, a Sárga üdülőtelep előtti Tisza szakaszon is elvileg minden esztendőben kijelölték a szabad fürdőzésre alkalmas területet. Tekintve azonban, hogy közigazgatásilag Tápé és a II. kerületi tanácsi hivatal gazdája is, meg nem is ennek a területnek, a felelősség megosztása is ilyen kettős. A Sárga üdülőtelep strandjának nevezhetjük a szóban forgó területet. Ez esetben hivatalból intézkedhet a II. kerületi tanácsi hivatal, hogv ott biztonságos legyen a fürdőzés. A szegedi vízirendészeti rendőrőrsön olvastuk már a Tömörkény Üdülőtársulatnak egy átiratát, amely szerint: „Intéző bizottságunk által hozott határozat alapján a tavalyi felmérhetetlen kárt okozó árvíz miatt a bólyák. elhelyezését vállalni nem tudjuk." Ebből a levélből azt olvashatjuk ki, hogy előre mossák kezüket esetleges balesetek, tragikus esetek miatt. Vállalják azonban a parton a tiltó- és jelzőtáblák felállítását. Mekkora nagylelkűség! Példákat tudnánk felhozni az előző évekből annak bizonyítására, hogy milyen veszélyeket rejt magáiban a fürdőzés a Tiszának ezen a szakaszán. A bólyák kirakatása és azok mozgatása a mindenkori vízállás szerint egyáltalán nem okoz akkora költséget az üdülőtársulatnak, hogy azt ne tudná magára vállalni. A szegedi révőrsnék sok huzakodásba került tavaly, tavalyelőtt és azt megelőzően is az akkor még III. kerületi tanáccsal, illetve építési- és közlekedési osztályával kellő eredményre jutni a Boszorkánysziget előtti Tisza-szakasz fürdőzés előli lezárásával kapcsolatban. A most is tanácsi intézményű hivatal — merjük remélni a közegészségügy érdekében, védelmében — idén talán már eredményesen intézkedik, hogy ott senki se fürödhessen, az erősen szennyezett vízben. Érthető, hogy minden tíz metereukuii. cent lehet rendőröket vagy vízőröket állítani. Tiltó, figyelmeztető táblákat jól látható helyre kirakatni viszont Lehet és szükséges is. Hogy ezt miképpen oldja meg a III. kerületi tanácsi hivatal, az rá van bízva. Ennek elmulasztása viszont közérdeket sért, következésképpen a mulasztót is felelősségre lehet vonni. De ne erre apelláljunk elsősorban, hanem-arra a lelkiismeretre, amely nem csomagolható hivatalból díjátalányozott levelezésbe. L. F. A GYÖGYlTÓ MADÁRDAL A Fekete-tenger partján levő egyik üdülőhelyen, az Adzsarija szanatóriumban új eljárással gyógyítják az idegbetegeket. A gyógykezelés fontos eszköze — a madárdal. A szanatóriumDan megrendezett madárdalestek kitűnő nyugtatószernek bizonyultak. 8—10 ilyen „kezelés" után az álmatlanságban szenvedő betegek kitűnően alszanak altatók nélkül is. IDEGES SZARNYASOK A baromfinál is előfordul az idegbaj. Ez a jelenség főként a nagy baromfifarrnokon, nyáron a rekkenő hőségben figyelhető meg. A tyúkok nyugtalanok, lefogynak és tojáshozamuk is csökken. Dr. Seigel amerikai kutató a tyúkokon kipróbálta a rezerpin nevű nyugtatószert, 1 kg takarmányba 1 milligramm mennyiséget kevert. A rezerpinnel kezelt tyúkok tojáshozama 5 százalékkal több volt, mint azoké, amelyek nem kaptak rezerpint. A BÁTOR STRUCCOK Az a mendemonda, miszerint a strucc veszély esetén homokba dugja a fejét, hamis. Az igazság ennek éppen a fordítottja. A világ e legnagyobb madárfajtájára nagy fokú bátorság jellemző: a strucc merészen támadja és üldözi ellenségét. Afrikai juhtenyésztőknek ezért az az ötletük támadt, hogy struccokat „alkalmaznak" a juhnyájak őrzésére. A megfelelően kiképzett struccpásztorok az orszlánnal is szembeszállnak, rátámadnak a gyalogos és lovas juhtolvajokra, még a „gyanús" autókat is üldözőbe veszik. HATTYÚHÜSÉG Ismeretes, hogy a hattyúk igen ragaszkodnak a párjukhoz. Vannak olyan esetek, hogy az elözvegyült hattyú bánatában elpusztul, miután semmilyen élelmet nem fogad el. Rendkívüli eset történt nemrég Moszkvában. Az egyik tóban élő hattyú elvesztette párját. Egy hónapon át elrejtőzött az emberek elől „házában", majd megjelent a közben kikelt fiókákkal, melyek párja utolsó tojásaiból keltek ki. PAPAGAJGYÜJTEMÉNY Vlagyimir Kadukov murmanszki műkedvelő ornitológus a helyi természetbarát klubnak ajándékozta papagájgyűjteményét. A kollekcióban — amelynek összeszedésén sok even át fáradozott — 260, különböző országokból származó madárfajta van. Akadnak már fogságban tartott példányok keresztezése révén kialakult új fajták is. Mivel a papagájok között jó néhány „külföldi" is van, következésképpen különböző nyelveken beszélnek. Batóék utódai 1944 augusztusában a közép-szlovákiai Nyitra mellett felépíteti Bataváros volt a körzeti partizánmozgalom legfontosabb központja. A fasizmus ellen vívott harcban hősi halált halt partizánok emlékére a felszabadulás után ez a város a Partizánszka nevet kapta. Az itteni „Bata"-cipőgyárat államosították és a szlovák nemzeti felkelés napjának emlékére „Augusztus 29"cipőgyárnak nevezték el. Az „Augusztus 29" Csehszlovákia- legnagyobb cipőgyára. Évente 1400 modellt készít. A női, férfi- és gyermekcipőket bőrből, műanyagból, gumiból és különféle textíliákból állítják elő. A napi termelés több mint 130 000 pár cipő — 1939-ben az évi termelés nem haladta meg az egymillió párat; 1988-ban elérték az évi 32 millió pár cipőt. Az első cipőszállítmányt 1945-ben exportálták Indiába. Ma már a világ több mint 80 országában hordják a gyár termékeit. A múlt évben 14 millió pár bőr- és gumicipöt szállítottak külföldre. A legjelentősebb vásárló a Szovjetunió, az NDK és Lengyelország. A kapitalista .országok közül leginkább az USA, az NSZK, Anglia. Kanada vásárolja a gyár cipőit és sok ázsiai, valamint afrikai ország is érdeklődik a gyár termékei iránt. NÜPI 8ISLEXIK0H BHBMHHD egy érdekes rendeletről A napokban olvashattunk arról, hogy miniszteri utasítás jelent meg az állami gondozottak szakmunkásképzéséről. 0 A képzés helye? A nevelőotthonban élő növendékek ezentúl a szakmunkásképző intézetnek a nevelőotthonba kihelyezett iskolájában tanulhatnak. Amennyiben a feltételek megkövetelik, az elméleti és a gyakorlati oktatás részben történhet a központi intézetben is, de ha lehetséges, a szakmunkásképzést a kihelyezett iskolának kell biztosítania. 0 Ki a vezető? A kihelyezett iskola vezetője is a szakmunkásképző intézet igazgatója. Fontos feladata azonban, hogy a nevelőotthon igazgatójával szakmai, nevelési téren együttműködjék, jól ismerje a növendékekkel kapcsolatos pedagógiai célkitűzéseket is. Ha a tahuló fegyelmi vétséget követ el. mielőtt kiszabná az iskola igazgatója a büntetést, meg kell hallgatnia a nevelőotthon igazgatójának véleményét is. Az Állami Szakmunkásvizsga Bizottság tagjai között viszont a nevelőotthon igazgatója, vagy képviselője is helyet foglal ezután. A vizsga helyszíne a nevelőotthon lesz. 0 Az ösztöndíj? Munkajutalom elnevezésű ösztöndíjat kaphatnak az állami gondozott szakmunkástanulók. Ez függ a tanulmányi eredményen kívül a növendékek magatartásától is. A 30—70 forint zsebpénzen felüli összeget takarékbetétkönyvben helyezik el, amíg tart az állami gondozás. Az új rendelet jelentősége az, hogy a szülők nélkül élő fiatalok nevelése és oktatása szerves egységben történhet.