Délmagyarország, 1971. június (61. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-03 / 129. szám

CSÚTÍjRTÖK, 1971. JÚNIUS 3. 5 Talpig importban ? A ruha teszi az embert, vállalat gyapjú méteráruinak gönyt. A DÉLTEX imporvagy sem, ezen vitatkozni negyedrésze, a selyemé csu- tált ugyan a kishatár-forganem érdemes, bár a szólás- pán 0,5—1 százaléka, a lak- lom révén Jugoszláviából nak állító és tagadó tor- berendezési anyagoknak 3 bútorszövetet, de ebből a szemájára egyaránt szívesen hi- százaléka külföldi gyártmá- gedi vásárló nem látott semvatkozunk. Az igazság az, nyú. mit a? üzletekben, az egéhogy a? öltözet sok min- A nyugati országokból ér- szet az Alföldi Bútorgyár dent elárul viselojeről. Az kező textíliák és cipők több- vásárolta meg. Az NDK-ból ízlésén kívül többek között nyire a kényesebb igényekapjuk ugyan az úgynevezett bordürös nylonfüggönyöket, de sajnos keveset. Még akkor is csupasz marad sok nylonfüggönyre váró lakás ablaka, ha a Paszományárugyár hasonló anyagait is árusítják. Együttvéve sem azt, hogy pénz dolgaban ho- ket elégítik ki, így áruk is gyan all az illető. Van, aki magasabb. A tőkésországokegy esti összejövetelen na- ból érkezett gyapjú, vagy gyon elegáns, magyar gyárt- gyapjú tipusú méteráruk jómanyu szovetruhában jele- val drágábbak a hazaiakmk meg es van, aki olasz nál. Az egyik Angiiából immuszalas anyagból készült portált tiszta gyapjú fésűscsodaban. Ketsegtelenul fel- szövet métere 789 forintba elegendő a boltokba kerülő tunobb^az utóbbi. Es dra- kerül. Ennek ellenére kere- függöny. 1S' sik a vásárlók, holott a ha- A tergál és tervira alapTrtUU.i. :.LL,i zai fesus meteraruk minőse- anyagból készített pulóverelODDet es jODDcIl ge IS csaknem azonos a kul- ket> kardigánokat, bár dráfoldievel. gák, hamar elkapkodják az Szeretünk öltözködni — A fejlődő és a szocialista üzletekből. A jó minőségű és egyre jobban szeretünk, országokból — főleg az széP fazonú kötöttáruk serEzt bizonyítja, hogy öt év NDK-ból' — érkező áruk a kentik a HODIKÖT-öt is, de alatt 315 százalékkal emel- hazaiakkal azonos vagy ala- egyelőre így is kevésnek bikedett a ruhazati kereske- csonyabb áron kerülnek for- zonyul a jelenlegi mennyidelem forgalma az ország- gaiomba. Iránból férfi- sé8- Hasonlóan ösztönzi az ban. Hogy jobban csábítják szandált,' Japánból acryl import a Habselyem Köa vásárlókat az üzletek, ab- alapanyagú pulóvereket, töttárugyárat is, ahol ezután ban nagy része van annak, Koreából műselyem nadrá- kevesebb nyloninget készíhogy a polcokon, fiókokban, gokat és pamut alsóruháza- tenek, helyette olyan cikkevállfákon jóval több külföl- ti cikkeket rendeltünk. A ket próbálnak gyártani, medi áru hívja fel magára a szerződésekben kitűzött ha- lyek versenyképesek leszfigyelmet. De az import- taridő azonban már néhány nek a külföldi árukkal, arukra miért van egyáltalán hónapja lejárt, a szállítmány szükségünk: A magyarköny- azonban még nem érkezett nyuipar gyöngébb minősé- meg A magyat. kereskedegű cikkeket gyárt vagy nem iem tehát mossa kezeit... elegendót? A valasz is kettős, hiszen a külföldi áruk Az NDK-ból felső kötöttbehozatalával a cél meg- árut és alsóneműket imporszüntetni a hiánycikkeket és tálunk. Hasonló késés itt bővíteni a valasztekot. Ez nem fordult eló. utóbbi természetesen jelentheti azt, hogy a mi áruinknál jobb minőségű kerül az üzletekbe, de jelentheti azt is, hogy csupán más. Olyan, amilyet nálunk nem gyártanak, tehát a mi szemünkben különleges. Persze ezt a keresünk ízlésünknek meg,luxust' csak az enged- £ejejd Ami még kellene Sok minden hiányzik azonban az üzletekből. Hiába heti meg magának, aki nem sajnálja, ha egy-egy vásárlás kiüríti a pénztárcáját. Mennyi jut Szegedre? A ruházati nagykereskedelmi vállalatok részére a KONZUMEX Külkereskedelmi Vállalat importál különböző árukat. Hogy az egyes vidéki vállalatok közül melyik mennyit kap a beérkezett cikkekből, azt a budapesti nagykereskedelmi vállalatok döntik el. A délmagyarországi vállalatoknak (a Cipönagykernek, a RöVIKÖT-nek, és a DÉLTEXnek) 12,1—16 százalék jut az országos elosztásból. Legtöbbet a cipőkből, legkevesebbet a fésűs öltönyszövetből kapunk. A DÉLTEXbútorszövetet, fügA kereskedelem előtt egyetlen cél lebeghet, az, hogy elegendő mennyiségű, minden igényt kielégítő áruval fogadhassa a vásárlókat. Nemcsak a kereskedelem függ azonban az ipartól, hanem — mint a példák mutatják — az is befolyásolni tudja a jobb ellátás érdekében a gyártókat. Szükségünk van több és jobb külföldi árura, de versenyképes hazaiakra is! Chikán Ágnes Könyvhét, Szeged összesen hat könyvárusi- tudományi Kislexikon, tó helyet állított fel az Al- amelyből még mindig tart a lami Könyvterjesztő Válla- készlet, és a Magyarország lat az ünnepi könyvhét al- története című kétkötetes kalmából a Kárász utcán. A munka, amelyet ezúttal már pavilonok, asztalok körül harmadszorra jelentettek délelőtt is, délután is nagy meg. a csoportosulás. Mint a Mó- Az ünnepi könyvhét kötera Könyvesboltban megtud- tei közül Nagy Lajos az Eltük, különösen a hagyomá- szabadult oroszlán című nyos antológiákat — a Kör- könyve, Sarkadi Imre Farkép, a Rivalda és a Szép kaskaland ja, Baráth Lajos ucrsck című összeállításokat T^tLakuTtZZ, S — keresik a vásárlók, ám Máté Doberdója és Hegedűs más egyéb könyvheti kiad- Géza Palota a hegytetőn cíványok is szépen kelnek. mű novellásgyűjteménye vívta ki leginkább az olvasók érdeklődését. A június 4-én, pénteken Így elsősorban a TermészetAz ajtó nyitva volt... Csak mindig annyi munkát vállalt Pető József 24 éves, Kistelek, Szabadság utca 1. szám alatti lakos, amennyi meg nem ártott neki. Erre kényesen ügyelt, s főleg amiatt, hogy alkalomszerűen is juthasson szabad időhöz. Állandó jellegű munkába ezért nem állt. hanem maszek kőműveseknél dolgozott, mint segédmunkás. Különben két büntetés állt már mögötte, társadalmi tulajdon elleni lopás és magánszemély megkárosítása miatt. A kőművesek mellett — ezt állapította meg róla a rendőrségi nyomozás, majd ez bizonyosodott be a bíróság előtt is — igen jól keresett. Fizetését azonban rendszerint elitta. Üjabb összeütközése a törvénnyel azzal kezdődött, hogy a kisteleki vásárban megismerkedett egy nővel, akivel előbb Kisteleken, majd Szegeden együtt szórakozott. Nőismerőse azonban dörzsölte szeméből az átmulatott-virrasztott éjszakát, pénzszerzésre indult. Az Attila utca 15. szám alatt Papo Pál kárpitos kisiparos üzletét szemelte ki: az ajtó ugyanis nyitva volt, az üzletben senki sem tartózkodott, a mester a helyiségből nyíló műhelyben dolgozott. Alkalmas pillanatban az üzletből magával vitt közel 2 ezer forint értékű bútorszövetet, amelyet röviddel a lopás után zálogba csapott néhányszáz forintért, a zálogjegyet pedig eladta két liter borért egy alkalmi ismerősének. A szegedi járásbíróság, majd fellebbezés folytán a szegedi megyei bíróság előtt is tagadta bűncselekményét Pető. Hangoztatta, hogy a bútorszövethez ajándékképpen jutott, A lefoglalt bűnjel azonban bizonyított, a kisiparos felismerte, s a tény mellett szólt- az is, hogy a lopott holmit a bűncselekmény elkövetése után közreggel 5 óra felé egymagára vetlenül vitte zálogba a tolhagyta az alkalmi gavallért, vaj. Jogtalan behatolás útugyanis vallotta Pető — ián, visszaesőként elkövetett munkába ment, és különben lopás miatt jogerősen 2 évi is tudta róla, hogy nincs szigorított börtönt kapott már egy fillérje sem. Ez a Pető József és három évre megállapítás lesújtó volt Pe- eltiltották a közügyek gyatöre nezve is, s amikor ki- korlásától. este záruló könyvhét országos tapasztalata egyébként a városban is érezhető. Sok az utánnyomás, kevés az új munka — mondják a vásárlók, s ezt a vélekedésüket — sajnos, már több hírlapi glossza, rádió- és tévéjegyzet is alátámasztotta. Az Állami Könyvterjesztő Vállalat szegedi dolgozói ezért joggal remélik, hogy a könyv hagyományos ünnepét jövőre ismét ünnepi, rangra emeli majd az új és eredeti művek nagyobb száma. A. L. A híradástechnika jövője új technológiákkal növelhető a híradástechnikai berendezések gyártásának termelékenysége, gazdaságossága, erre a kérdésre keresnek választ a gyakorlati és elméleti szakemberek háromnapos tanácskozásán, amely szerdán kezdődött Budapesten a TIT természettudományi stúdiójában. 52 híradástechnikai, műszeripari és gépgyári gyár képviselőjével ismertetik azokat az új műszaki eljárásokat, szervezési módszereket, amelyek biztosítják az iparág dinamikus továbbfejlődését. Központi kérdés a berendezések olcsó és korszerű gyártása, amelynek függvénye az exportnövekedés is. A híradástechnikai ipar 1970-ben termékeinek 60 százalékát, 1975-ben pedig a tervek szerint már 75 százalékát szállítja külföldre. Éppen az utakkal? M

inden ellenkező híresztelés dacára: felgyorsult a tarjáni közlekedés. Dacára, mivelhogy a buszjáratok egyike-másika óhatatlanul megkésik, vagy netán korán érkezik, s az óramű pontossággal befutó utasok néhány méternyire is bottal üthetik az orruk elől tovasikló busz nyomát. A megállókat rendre az útkanyarok elé helyezték, s a lemaradók bosszúságát csak tetézi, hogy a fordulóknál gyakorta tartanak kényszerpihenőt a sofőrök. Egyszerűen azért, mert a szembejövő kocsiktól nem férnek el. Sőt, nemcsak a kanyarokat kell kicentizniük. Parkoló járművek mellett csak az úttest teljes szélességében kerülhetnek. Vagyis túl karcsúra tervezték a tartjáni utakat, A kísérő házsorok melletti járdákat, széles zöldövezeteket tekintve különösen. A hely ásítozik, az úttest szűk, forgalomban balesetveszélyes. Nem beszélve a télről, amikor úgyis eleget csúszkálnak a járművek. A korszerű lakótelep korszerűtlen útviszonyainak valós magyarázata lehet a pénz: a keskeny aszfalt is drága, a széles még drágább. Nyitott kérdés viszont: éppen az utakkal érdemes-e spórolni? Azaz Tarjánban már költői a kérdés, hiszen így csinálták. Ám hamarosan napirendre kerül Móraváros rendezésének kivitelezési terve is, s a programtervben hasonlóan keskeny utakat jelölnek. A közlekedés fejlődésével — jóstehetség nélkül megsaccolhatjuk — előbb vagy utóbb szélesíteni kell azokat is. Érdemes meggondolni, nem lehetne áldozni rá, mindjárt most, melegében? N. I. Egyszerűen leszakadt Tornaterem — kis hibával Már megszoktuk és szinte magától értetődő természe- delemért járó kötbért. Hatetességgel vesszük tudomásul az építőipari határidők csú- kintetbe vesszük, hogy az szását. Az építkezések mindennapos velejárójaként fogjuk S^nem' jellntékfel a huzavonát, felszólításokat, kötbért, késéseket. Azt, felen hányad a kötbér és a hogy nincs anyag, állnak az emberek; vagy akad ugyan megerősítés költsége. És hiáanyag. csak éppen az építőket „átcsoportosították" más- ba a kötbér, hiába hozzák hová. Kivételt ez alól hagyományos építkezéseken nem va- l^^Vl!52^: lami sokat találunk, és azok is egy kicsit a „kivétel erősíti a szabályt" kategóriájába tartoznak. az ezáltal okozott kár sohasem fog megtérülni a népgazdaság számára. Végül is azonban úgy látszik, hogy a tornaterem a Így végső soron az sem hiba. A tartók csomópontjaiokozott nagy meglepetése- nak többségét ugyanis a ket, hogy a vasútforgalmi tervtől eltérően és szaksze- nyáron elkészül. Csakhogy ez technikum tornatermének rűtlenül hegesztették. Ezután a legkevésbé sem megnyugépítése nem ment a legsi- az egész épületet átvizsgál- tató érzés. Mert a „végre, mábban. Példának okául a ták statikai szempontból. örülünk neki" mottójú önmódosított határidők kérdé- „ , . . . . megnyugtatás ilyen esetben se. Az első: 1969 július. Az- ^ Jav!kly 1Tlarclu1f/r. vagen. az önbecsapás is egyúttal. + ix« -ló™ rv„/i,,„ ^.„iH EVM Építőipari MinősegvizsIJUZL Z vrém 'ntnlsó gáló Intézet látott hozzá az Semmiképpen sem megWnt fwi nS Teháí építmény ellenőrzéséhez, nyugtató a kép. Már csak ízr ™ megállapításai közül csak né- azért sem, mert az ilyen terr Sá k T hZ " hányat idéznénk: a beton vezési és kivitelezési hibák utoíj^a megadott ^dőpgoyntra "he/iZ0^nill/ Veszélyesek ÍS' Például 8 sem készült el a tornaterem, f|lulet ^endák éíei sérül"- t6szerkezet' az oszlopok És SktCmondhitóte terméSZe" tek, a fő vasbetétek fedése máshonnan véve példát: a tesnex moncinato. sok helyen nem kielégítő Centrum Áruház szerencsetTehét a pontossággal nincs (korrózió veszélye). A pillé- len sorsú előteteje. minden rendjén. Más gon- rek betonminősége változó, felelőtlendókat is okoz azonban az egyenetlen a tömörítésük, a M1 ez' na nem relelouen építkezés g beruházónak, a zsaluzás pontatlansága és a ség? Hiszen egy rácsos íarMÁV szegedi igazgatósága- sérülések következtében pe- tószerkezet tervezése alighanak. Ezek a gondok részben dig csökkent a keresztmet- nem iskolamunka. Szó sincs okai a késésnek, és részben szetük. A tervben megadott , ,,, mentik a kivitelezőt, a Sze- szerkezetek és vasmennyíség SZ0Rauanul nagy taVülsdgu gedi Építőipari Vállalatot, több helyen elégtelen. áthidalásról, vagy speciális, a Másrészt éppen ellenkezőleg, Nincs gok értelme tovóbb tervezőket új és nehéz megellene szolnak. sorolni a vizsgálat eredmé- oldásra kényszerítő követeiMinden azzal kezdődött, nyeit. A lényeget tartalmaz- ményekről. Mindössze egy hogy már eleve csúszott a zák a fentiek. És azt is, hogy szokványos vasszerkezetről, . határidő. Jóval az első le- a tervező, valamint a kivi- méretezésének alanjárta után pedig sor került telező egyaránt ludas a do- melyek meretezeseneK alap egy próbaterhelésre, amely- logban. Mindezek után el- jait — gondolom — az egyetől számítva elkezdődtek a dőlt, hogy a lépcsőket és temen tanítják. A szigorlatulajdonképpeni gondok. A tartóooszlopokat jó néhány ton nyesmit elrontó mérnöktető rácsos tartószerkezetéről helyen meg kell erősíteni. E ali„ha kdin. ugyanis kiderült a próbatér- munka költségein természe- naugat0 allgna KaPnax °'P helésnél, hogy teherbírása tesen a tervező és a kivite- lomát. No meg a kivitelezesi nem felel meg a tervezett lező osztozhat majd. A be- hiba, a hanyag hegesztés. Vaértéknek. Alkalmatlansaga ruházó ezért nem fizet. Már jon hogyan szerzett az illető meglehetősen látványosan pedig nem olcsó mulatság a szakmunkás biz0nyítványt? nyilatkozott meg, ugyanis megerősítés. Főként akkor egyszerűen leszakadt. A vizs- nem, ha a kivitelező emellett gálát kiderítette, hogy ennek már 400 ezer forintról is Folytathatnánk a sort, d« felesleges. Tény, hogy az oka részint a tervezésben ke- kénytelen volt lemondani, építkezés befejezése késik, es resendő, részint kivitelezési Vagyis fizetnie kell a kése„Villanyt minden iskolának" idegenforgalmi katalógus Levelet kaptunk a Szegedi az ország szocialista brigádPaprikafeldolgozó Vállalat jaihoz és valamennyi kereső dolgozóitól. A Vörös Csillag dolgozójához, hogy csatlaszocialista brigád tagjai ír- kozzanak a „Villanyt minják, hogy magukévá tették den iskolának" mozgaloma tévé vasárnap esti adásá- hoz: Anyagi lehetőségeikhez han elhangzott javaslatot, képest járuljanak hozzá a Elhatározták, hogy „villanyt villany bevezetés költségeimin/lan ícl/nl ő„u 1/'- iolcTííval hez, s koordinalva a megyei minden iskolának" jelszóval országos mozgalmat kezdeményeznek. Készséggel adunk helyt annak a felhívásnak, amelyet szerkesztőségünkbe küldtek: A Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat Vörös Csillag hétszeres szocialista tanácsok művelődési osztályaival vállalják a villany nélküli iskolák villamosítását. Kérjük, hogy ezen mozgalomhoz minden kereső dolgozó csatlakozzon, hogy minél több helyre juthasson el a fény, ezen keresztül a brigádja felhívással fordul kultúra világossága. Megkezdődött az anyaggyűjtés, és a tervek szerint 1972-re elkészül az első magyar idegenforgalmi katalógus. A telefonkönyv nagyságú, többnyelvű kiadványban minden olyan tudnivaló szerepel, amely a hazánkba látogató külföldi vagy a belföldön utazgató magyar turistát érdekelhet. Közli majd a szállodák, éttermek, múzeumok, szórakozóhelyek, továbbá a szabók és fodrászok listáját is. A nagyméretű katalógus legszükségesebb tudnivalóit zsebkönyv formájában is kiadják. ebben többek közt néhány súlyos műszaki hiba is közrejátszott Jobban oda kellene figyelni az ilyen esetekre, mert, sajnos, gyakoriak. Sok kárt okoznak a népgazdaságnak, soha meg nem térülő károkat. És a kötbér sem látszik megoldásnak. Talán a felelősöket, a vétkeseket is kellene büntetni, saját, személyi jövedelmük számlájára. Lehet, hogy ez inkább célravezető lenne. Hogy ne a vállalati közösség egésze feleljen részesedése rovására olyasmiért, ami egykét ember, vagy egy-két brigád rovására írható. Hanem azok, akik megérdemlik. A büntetés így talán hatásosabb lenne. SZ. L