Délmagyarország, 1971. június (61. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-24 / 147. szám

mi. JÚNIUS 24., CSÜTÖRTÖK Megkezdte tanácskozását az országgyűlés Kurucz Márton felszólalása kiterjesztésére. Csakis ott. s ahol ez az egész társadaolyan körülmények között lom érdekeivel összhangban tehetünk újabb lepéseket, valósitható meg. Kultúra — oktatás Az életszínvonal alakulásanak fontos eleme a kultúra fejlesztése. Társadalmi haladásunk kedvezően hatott az irodalom, a művészetek fejlődésére. Arra törekszünk, hogy kedvező politikai és gazdasági teltételeket biztosítsunk a művészi alkotómunkához. Az elmúlt évtized kiemelkedő alkotásai arról tanúskodnak, hogy művészeink őszintén és reálisan foglalkoznak nemzeti múltunkkal es jelenünkkel. A müvek jelentős része elkötelezettségből. a művészek belső meggyőződéséből született, törekvéseik találkoztak a szocialista céljainkkal. Társadalmunk mint a művek megrendelője, minőségi igenveket támaszt és jelentős anyagi lehetőségeket biztosít az alkotáshoz. Éppen ezért fokozottabb figyelmet k'ell fordítani arra, hogy az állam anyagi eszközeiből, a nép pénzéből a valóban arra érdemes alkotók részesüljenek. Következetesebben kell fellépnünk a különböző dekadens áramlatokkal szemben. y Jól tudjuk, hogy a művé' szet és a közízlés összhangja a mi társadalmunkban sem jön létre önmagától. Ösztönöznünk kell a tömegek tanulási, művelődési igényét. Ebben nagy és növekvő szerep vár a közművelődés hagyományos intézményeire éppen úgy. mint új eszközére, a televízóra. Szocialista társadalmunkban a kultúra nem árucikk, hanem egész népünk javát szolgáló közkincs. Alapvető feladat oktatási rendszerünk fejlesztése. Tovább kell csökkenteni az egres oktatási intézmények között személyi, tárgyi ellátottságbeli jelentős különbségeket. Elsősorban a falusi, mezőgazdasági vidékeken, városi peremkerületekben levő iskolákat fejlesztjük. A munkás- és parasztszülők tehetseges gyermekeit kollégiumi elhelyezéssel, ösztöndíjjal, pedagógiai eszközökkel az eddiginél jobban támogatjuk. Ugyanilyen fontos feladat az oktató-nevelő munka színvonalának emelése. Olyan rugalmas oktatási rendszert kell kialakítanunk, amely az alapok és az alapozó képzés erősítésével fejleszti a tanulók önállóságát, felkészíti őket az. önálló, folyamatos tanulásra. Létrehozzuk a továbbképzés és az átképzés olyan átfogó rendszerét. amely alkalmazkodik egyfelől az iskolarendszer különböző fokozataihoz, másfelől a vállalatok, intézmények tevékenységéhez, igényeihez. A dolgozók élet- és munkakörülményeit meghatározó politikai és gazdasági kérdések eldöntéséhez, a kormány munkájához — a 3 és fél millió szervezett dolgozót egyesítő — szakszervezetek aktív, cselekvő közreműködése nélkülözhetetlen. A kormány és a szakszervezetek kapcsolata, együttműködése ú.i formákkal gazdagodott, tovább erősödött. A szakszervezetek és a kormány vezetőinek találkozása, gyümölcsöző megbeszélése állandósult, rendszeressé vált. Ezeken a tanácskozásokon a legkülönbözőbb politikai, gazdasági, termelési. ár-, bér-, érdekvédelmi kérdéseket tárgyaljuk meg. A megállapodások valóra váltására azután intézkedéseket hozunk. Mind a kormány. mind a szakszervezeték vezetői arra törekednek, hogy a döntés minden esetben a munkásosztály. az egész dolgozó nép érdekeit szolgálja. Hegvédjük szocialista vívmányainkat A kormány nagy felelőssége és megtisztelő kötelessege a dolgozó nép hatalmának erősítése, szocialista vívmányaink védelme a beisó és a külső kártevőktől, rendszerünk ellenségeitől. A szocialista törvényesség követelményeinek megfelelően tovább erősítjük Népköztársaságunk közrendjét és közbiztonságát, védelmezzük hazánk függetlenségét, teljesítjük a Varsói Szerződésből következő szövetségi kötelezettségeinket. Népünk megbecsüléssel és bizalommal tekint a fegyveres erőkben és testületekben szolgálatot teljesítő fiaira. Elvárja tőlük, hogy éberen őrködjenek békénk és biztonságunk felett. E bizalom és megbecsülés fejeződik ki az új szolgálati törvényben is. Pártunk ós kormányunk honvédelmi politikájának alapja az, hogv a haza védelme erősítésének legfőbb biztositéka a becsüetesen végzett, eredményes termelő munka. A kormány biztosítja. hogy — a katonai és az állami titoktartás követelményeinek betartásával — a lakosság rendszeresebben kapjon tájékoztatást, a honvédelem helyzetéről. A párt X. kongresszusát követően a kormány áttekintette a kongresszuson elhangzott javaslatokat, amelyeknek mejp'alósitása állami intézkedést kíván. Erre intézkedési tervet dolgozott kl, s a tenivalók folyamatosan bekerülnek a kormány munkaterveibe. Ezek között jelentős helyet foglal el álíaméletünk sokoldalú továbbfejlesztése. A kormány megítélese szerint az állami irányító szervek tevékenységében és szervezetében jelenleg alapvető változtatásokra nincs szükség. Az államapparátus tagjainak figyelmesen és türelmesen kell foglalkozniok az ügyfelekkel. Véget kell vetni az emberek mindennapos gondjaival való foglalkozas során ma még tapasztalható bürokratikus, lélektelen ügyintézésnek. Aki a nép államának különböző posztjain tisztséget tölt be. annak tudomásul kell vennie, hogy ő van a közösségért és nem fordítva! A jól dolgozó vezetőket megbecsüljük, a vezetésre alkalmatlanoktól viszont emberségesen, de az eddiginél határozottabban megválunk. Ezt vállalnunk kell. mert ezt követeli tőlünk a dolgozó nép érdeke. kormány napirendre tűzi annak ellenőrzését, hogy az állami szervek hogyan hajtják végre a nők politikai, gazdasági és szociális helyzetéről szóló határozat alapján hozott intézkedéseket. A következő években módosítjuk a nők helyzetét sok vonatkozásban érintő csaladjogi törvényt. széleskörűen felülvizsgáljuk a dolgozó nők helyzetét a könnyűiparban. s ennek alapjan megfelelő intézkedéseket hozunk. Kormányzatunk nagy gondot fordit az ifjúság nevelésére, problémainak megoldására. helyzetének fokozatos javitasára. Ez a gondoskodás fejeződik ki abban, a majdnem egy éve megkezdett munkában is. amelynek során előkészítjük az ifjúsági törvény tervezetét, hogy azt még ez évben az országgyűlés elé terjesszük. A kormány a közeljövőben napirendjére tűz több olyan kérdést, amely a fiatalok széles rétegeit érinti. A szocialista jogrend fejlesztésére tervbe vett intézkedéseink között szerepel a szövetkezeti törvény, a Belügyminisztérium munkáját szabályozó törvényerejű rendelet előkészítése, a bíróságokról szóló törvényjavaslat, ennek keretében a gazdasági es munkaügyi döntőbizottságok szervezetének új szabályozása; az ügyészségekről, valamint az új büntetőeljárásról szóló törvényjavaslat megalkotásailletve a büntető törvénykönyv és a polgári perrendtartás módosítása. Ezeket a törvényjavaslatokat még azt idén kidolgozzák, s a kormány az országgyűlés elé terjeszti. Jövőre sor kerül a jogszabályok tartalmáról, közzéttételéről és hatályba lépéséről szóló törvényerejű rendelet megalkotásara, 1973-ban a társadalmi bíróságokról szóló törvényerejű rendelet módosítására. valamint a közérdekű bejelentések és a panaszok intézésére vonatkozó törvény létrehozására. 1974ben pedig az államháztartásról szóló törvény előkészítésére. A kormány elnöke a továbbiakban néhánv időszerű külpolitikai problémával foglalkozott, hangsúlyozva, hogy szocialista épitőmunkánk elengedhetetlen tartozéka a tartós béke és biztonság. Tisztelt Képviselőtársak! Kérem a Tisztelt Országgyűlést. hogv a kormány most előterjesztett munkaprogramját fogadja el, s valóra váltásához adjon segítséget. A Csongrád megyei 11. számú választókerület (szentesi járás. Csanvtelek) országgyűlési képviselője, Kurucz Márton, az MSZMP szentesi járási bizottságának első titkára felszólalása elején utalt arra: egész sor kormányintézkedés történt annak érdekében, hogy növekedjék a hústermelés, zavartalan legyen a lakosság húsellátása. A már megtett és folyamatban levő gazdaságpolitikai intézkedések a termelési kedvet fokozó ösztönzők eredménnyel jártak; elsősorban a sertéslétszám növekedett. A sertésállomány egy év alatt országosan 28,3 százalékkal emelkedett, megyénkben 102 ezerrel. — A megyei helyzetről szólok — mondotta Kurucz Márton —. éspedig azért, mert Békés megye után mind az állomány, mind a termelési színvonal mutatói tekintetében második helyen vagyunk a megyék sorrendjében. De ezzel együtt új gondok is jelentkeznek. Az elmúlt évben országosan közel 270 ezer sertésférőhelyet helyeztek üzembe, s mintegy 200 szakosított telep most épül. Megyénk mezőgazdasági üzemei az országos program meghirdetése után az elsők között kezdeményezték a szakosított sertéstelepek építését. Jelenleg 18 telep épül, közel 100 ezer hizóférőhely létesítésére, évenként mintegy 180 ezer hízott sertés kibocsátására. Ezek a telepek teljes üzembe lépésük után annyi sertéshúst termelnek majd. mint jelenleg a megye összes állami gazdasága és termelőszövetkezete együttesen. Az elért eredményeket méltatva hangsúlyozta a képviselő: reális a kormánynak az a törekvése, hogy a sertéstenyésztés terén a ciklikusságot csak a nagyüzemi iparszeréi termeléssel lehet megszüntetni. A továbbiakban a szakosított telepek építése területén megmutatkozó nemkívánatos jelenségeket sorolta fel. A már megépült vagy épülő szakosított sertéstelepek jelentős része egyedi tervek alapján épült vagy épül. s máris tapasztalat: e tervek az esetek többségében nem veszik figyelembe sem a gazdaságok erőforrásait, sem a létesítménnyel szemben támasztott célszerűséget. — A korszerűség nem feltételezi, hogy a sertéseknek vasbeton erődöket építsünk. A „vasbeton erődök" Új feladataink ( A szocialista demokrácia és az állami élet továbbfejlesztése érdekében a következő négyéves ciklusban számos új és sokrétű feladatot kell megoldanunk. A közvetlenül előttünk álloak közül kiemelném a következőket. Fontosságánál és jelentőségénél fogva elsősorban említem az alkotmánymódosítás előkészítésének munkálatait. A kiküldendö parlamenti bizottság mellett, illetve a munka eredményességéhez szükség van a kormány sokotdatú tevékenységére is. A Tanácstörvény hoszszabb időre szóló programot határozott meg. önállóságuk. felelősségük fokozatos növelese. hatáskörük. gazdasagi lehetőségeik bővítése révén erősítjük a tanacsok szerepét a helyi állami munka mind nagyobb részének végzésében, a lakosság ellátásában. A nök helyzetéről szóló párthatározat állami végrehajtása a kormányzati szervek fontos feladata. Hatarozott ga zdüswQi, politikai és szocialzs intezkedesekne vem szükség. A Csongrád megyei képviselők az ülésteremben a mftitsateretaök expozéját hallgatják ugyanis mindenekelőtt rendkívül drágák. Javasolta: feltétlenül változtatni kell ezen a helyzeten: ösztönzőbb rendszert kell kialakítani az olcsóbb, de a célnak megfelelő telepek létesítésére. Szóvá tette, hogy a szakosított telepek kivitelezési ideje a tervezetthez viszonyítva elhúzódik, s mindez nemcsak üzemi, de népgazdasági szempontból is káros. — A kivitelezések elhúzódásának oka — mondotta a képviselő —, hogy a telepek építésének elhatározásakor, tervezésekor nem volt elfogadott gyakorlat a legalkalmasabb, a legészszerűbb építési módokra, de a legcélszerűbb technológiára, az üzemeltetésre sem. A hosszú „átfutási idö" a beruházási költségek növekedését vonja maga után. — Az így felmerült többletköltségek nagy nehézségeket okoznak a beruházóknak. Időközben az ártámogatás módja megváltozott, az indításkor érvényes állami támogatást a többletköltségekhez már nem kaphatja meg a beruházó. A kivitelezés idejének elhúzódása miatt erre az időszakra tervezett termelésből származó nyereség is elmarad. Közben bizonyos kamatterhek már jelentkeznek. Mindebből az következik, hogy már a beruházási költség 10—20 százalékkal emelkedett, a tervezett bevétel elmaradása további 10—12 százalékos költségnövekedést jelent, s mindezeket a beruhazónak már saját eszközeiből kell fedeznie. Utalt arra Kurucz Márton. hogy a szakosított sertéstelepek létrehozóinak több mint a fele termelőszövetkezet. Közülük nem egy az elmúlt év nehéz helyzete következtében felhasználta összes tartalékait — nagy nehézségekkel küzdenek. A folyamatban levő építkezések befejezését veszélyezteti a kialakult körülmény és ha nem történik intézkedés, kritikus helyzet állhat elő. Az említett okok miatt a beruházás indításakor elvégzett gazdasagi számítások — minden bizonnyal — nem realizálódnak. Megemlítette képviselőnk, hogy a sertéstelepek működéséről ma még nem lehet reális képet alkotni. Az idő túl rövid ehhez. Arra azonban már most is fel kell figyelni, hogy a telepek gazdaságos üzemeltetését segítené elő, ha valamennyit felszerelnék takarmány-elökészítő. illetve -keverő gépsorral. Ennek alapján az üzem nemcsak mentesülne a szállítási költségektől. hanem az általa megtermelt szemes takarmányt a keveréktakarmányba fel tudná dolgozni. Az új helyzetnek megfelelően utalt arra is: az egyes telepek termelési kapacitását figyelembe véve helyes lenne, ha termelő üzem létesítésével együtt feldolgozó üzem is épülne. Elmondotta Kurucz Márton, hogy megyénkben az összes sertésállomány mintegy kéfhawmada a haztajn és a kisegítő gazdaságokban van. E gazdaságok is problémákkal küzdenek — feltételezhető. hogy a gondok országosak —, természetesen a problémák más jellegűek, mint a nagyüzemekben. Az állománynövekedés a háztáji és a kisegítő gazdaságokban a legdinamikusabb. Az ösztönzők jól és gyorsan hatottak. a pozitív változás megfelel a népgazdasági és a társadalmi érdekeknek. Az ösztönzők hatásain túl az az állásfoglalás is szerepet játszott, amit Fock Jenő, kormányunk elnöke az elmúlt év márciusában mondott a parlament előtt: a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésére nem egy-két évig, hanem hosszabb távon számolunk. Megyénkben e gazdaságokban a sertéslétszám egy év alatt közel 90 ezerrel növekedett. — Jelenleg nehezséget jelent e gazdaságok keveréktakarmánnyal való ellátása — folytatta felszólalását képviselőnk. — A sertéslétszám növekedése miatt a keresletet a gyártó vállalat nem tudta kielégíteni az elmúlt hónapokban. Itt nem kapacitáshiányról van szó, hanem elsősorban alapanyaghiány jelentkezett. Tapasztalat szerint a tsz-ekben levő keverék takarmányt előállító kapacitás nincs kihasználva. Gondolkodniok kellene az illetékes szerveknek azon. milyen módon Vehetne ösztönözni a tsz-eket arra, hogy a saját, a háztáji és a kisegítő gazdaságok keveréktakarmány-ellátását elősegítsék. Csongrád megyében egyébként csaknem annyi kapacitással rendelkeznek a tsz-ek, mint a vállalati keverőüzem. Megfelelő ösztönző alkalmazásával. a közös gazdaságok kapacitásának felhasználásával mentesíteni lehetne a vállalati üzemeket, azok más jellegű takarmányok előállításával foglalkozhatnának. Miután említést tett arról Kurucz Márton, hogy a takarmányellátási gondok termelési gondok is, ezt pedig elsősorban nem a kormánynak. hanem a termelő üzemeknek kell megoldaniok, végül a megtermelt mezőgazdasági termékek elhelyezési problémáiról szólt. Megállapította: a takarmánytermő-terület a korábbi évekhez viszonyítva csökkent, a hozamok azonban növekedtek. Ha további termésnövekedés bekövetkezik — ez a kívánalom —, megfelelő tárolással, a tápérték megóvásával a megnövekedett sertésállomány alaptakarmanva megyénkben is biztosítottnak vehető. — Már most látszik — mondotta —. hogy a kora őszi hónapokban a feldolgozó-. a hütötárolo-kapacitás szűkös volta miatt nehégségeink lesznek. A felvásárló vállalatok az elhelyezési gondok miatt csak részben veszik át a terményt, az átvételi idő meghosszabbodik. Mindez károsan visszahathat a termelésre is. Megoldási lehetösegként képviselőnk javasolta: — Az elmúlt évek során épített gyümölcstárolók egy része most papír, cement, cukor és egyéb termékek tárolására szolgál. Viszonylag gyors és nem túlságosan nagy ráfordítással ezeket a tárolóhelyiségeket felhasználhatnák hűtőtárolás céljára: a mezőgazdasági üzemeket szolgálhatnák. Ha ez megoldható, talán még előnyösebb is, mint bizonyos körülmények között — nagy távolságra, oda-vissza szállítva a terméket — a bértárolás. — A felvetett javaslatot megfontolásra ajánlom — mondotta Kurucz Márton, majd hangsúlyozta: a kormanyeinnki expozeval-egyetént.