Délmagyarország, 1971. június (61. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-24 / 147. szám

I TOTt, JÜNtÜS M„ CSÜTÖRTÖK Határőrizet, a lakossággal együtt Fél évtizede, hogy új moz­galom bontakozott kl a ha­tármenti községekben. Az országban a megtisztelő cí­met elsőként Nagylak köz­ség dolgozói érdemelték kl, 1966 őszén. A nagyszerű kez­deményezést azóta országo­sán ötvennél több határ­menti község dolgozói kö­vették; Csongrád megyében határőrközség lett Üjszent­iván, Tiszasziget, Asottha­lom. Mórahalom, Ferenc­azállás, Kiszombor. Csanád­palota és Kübekháza. S hogy ez így történt, az min­denekelőtt annak a követ­kezménye, hogy a határon élő fiatalok és idősebbek egyaránt felismerték: „Az államhatár mindig egy or­szág. egy nép egységének a jelképe, ezért őrizete poli­tikai jelentőségű. A határ­őrközségek dolgozói tisztá­ban vannak aszal is, hogy a szilárd határőrizet tevé­kenyen hozzájárult a népek békéjéhez. A határőrközség mozga­lom fejlődését es megerösö­deset segítette uz is, hogy a mozgalmat a megyei és járási pártbizottság, a taná­csok és a KISZ-bizottságok is felkarolták. Sót, pártunk és kormányunk vezetői ls nagy jelentőséget tulajdoní­tanak az új politikai, társa­dalmi mozgalomnak. Ezt nagyszerűen bizonyítja, hogy határőrközség dm adomá­nyozásakor Ásott halum és Mórahalom községben Ko­mócaln Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja. a KB titkara, ós Péter János külügyminiszter sze­melyesen ls megjelentek. De ott voltak minden avatóün­nepsegen a megyei, a járási párt-, állami és tömegszer­vezetek, a társfegyveres szervek vezetői is. A határőrközség mozga­lom fejlődése és eredmé­nyessége elsősorban abban is megnyilvánul, hogy a határőrközaégek lakosai minden ellenszolgáltatás nélkül, önként, erkölcsi el­kötelezétségből mindent megtesznek a határszaka­szuk biztonságos őrizetének segítéséért. A elmet elnyert lakosságot a mozgalom szel­leme áthatja, s a felnőtt emberek tudatába vésődött, hogy az államhatár őrizete társadalmi kötejesseg, haza­fias tett. Így a határőrizeti eredményekhez közvetlenül is hozzájárulnak. Számtalan esetben jelzik a körözött bűnözőket, gyanús Idegenek megjelenését, esetenként azok elfogásában személye­sen is részt vesznek. Sok példa bizonyltja, hogy ezekben a kozsegekben a dolgozok a párt honvédelmi politikáját ismerik es helye­sen értelmezik, de annak megvalósitasaban is aktivak, Az MHSZ-ben például a sorkötelesek rendszeresen megjelennek a kiképzésen, A határőr őrsök és a hatór­őrközségek KlSZ-atepszerve­zetei közös akcióprogramja szerint került sor vetélke­dőkre, klubdélutánra, fegy­verbemutatóra. határjárásra, őrslátogatásra stb. Elő és eleven a kapcsolat a legifjabbakkal, az úttörőkkel is. A gyerekek örömmel, őszinte lelkesedéssel és nagy izgalommal vesznek részt a katonai jellegű foglalkozáso­kon, s a határőrközségekben szinte minden úttörő isme­ri már a határsértők ra­vaszságait, az őket eláruló »jegyeket" és a foglalkozá­son tanultakat egyre több gyermeknek sikerült a gya­korlatban is hasznosítania. A határőrkössegek lakói megbecsülik a határőröket, mert azok mindenütt ott vannak, ahol baj van, segí­teni kell. Sokszor fordulnak határőreinkhez elemi csapás esetén 1». Az őrsök vezetőt a közsé­gek és a tanyavilág dolgo­zóival — fiatalokkal és idő­sebbekkel szervezeten fog­lalkoznak, hirdetik és ma­gyarázzák a párt katonapo­litikáját. Nem véletlen te­hát, hogy a halárőrközségek vezetői Őszinte örömmel be­szélnek az őrsökkel való jó együttműködésről, a közsé­gekben folyó nevelőmunká­ról is. A határőrzésről minden jelentősebb községi rendez­vényen szó esik. Tanácsülé­sen például rendszeresen ön­álló napirendként vitatják a cím követelményeinek telje­sítését, Jóleső érzéssel nyugtáz­hatjuk, hogy a határőrközség mozgulom Csongrád megyé­ben fejlődött, erősödött. Két­ségtelen: az eltelt esztendők nagyszerűen bizonyították, hogy a határőrközségek la­kói méltóak a megtisztelő címre. Gazso Béla határőr alezredes Megjegyzés — Ebben a konyhában Ugyancsak ínycsiklandozó Il­latok terjenaenek, El is me­gyek vacsorázni. A légszennyeződés réme ellen A légszennyeződén az NDK-ban is a legtöbbéit vi­tatott témákhoz tartozik. A kormányintézkedések mel­leitt azonban kisebb rendsza­bályokkal la lehet küzdeni a rém ellen. Minthogy az NDK-ban ls egyre emelkedik az autók szama, a gépek konstruktő­rei arra gondoltak, hogy el­sősorban a kipufogógázok egészeégre ártalmas hatását kellene megszüntetni. Bar az NDK-ban használatos két­ütemű motorok szénmonoxid és nitrogén kibocsátása 50 százalékkal alacsonyabb, mint a négyütemű motoro­ké, ettől hatásuk még nem kevésbé kellemetlen. Az NDK Járműipara ezért most kipufogógáz-elnyelő készü­léket szerkesztett, amely 20 centiméter hosszú fémcső­ből áll. Ennek mindkét ol­dalát rács zárja el és aktív zsugorított masszát tartal­maz, amely minden ártal­mas anyagot vegyileg leköt A készüléket, a kipufogó­csőbe csúsztatják és 30 000 kilométer után kell kicserél­ni. (BUDAPRESS—PANO­RAMA— DDR) Szerelem, házasság, család — ezek ez emberi kapcso­latok természetüknél fogva nem tűrtk az idegen, külső szemlélőt. Nemcsak a laká­sok falai védelmezik ezeket a kapcsolatokat a külső te­kintettől, hanem jóval erő­sebb — szégyen lössógbol, tartózkodásból, egyéni és családi önérzetből épült — várfalak is. A szociológusok mégis hozzáfogtak ezeknek a problémáknak a megvizs­gálásához, A család az egész­nek, a társadalomnak egy sejtje, A társadalom jellege, eszményei, változásai — va­lamilyen módon egyaránt tükröződnek a családban, Azt mondhatjuk, hogy a család jóformán lakmusz­papírja a társadalomnak. tanácsa, támogatása, tapas^ tatata és higgadtsága jól el­lensúlyozhatja a fiatalok túl­zott önbizalmát, hevességót, tapasztalatlanságát. 0 0 Vall a vón masztodon állkapcsa A Nógrád megyei Buják termelőszövetkezetének ho­mokbányájából értékes ős­kori lelet került elö. Egy Jó egyméteres masztodon-állka­pocs, amely — mint kide­rült — szokatlanul bőbeszé­dű hírmondója az ősi idők­nek, A tudós paleontológusok szerint ugyanis az áltat kö­rülbelül 7—8 millió évvel ez­előtt élhetett ezen a tájon, mégpedig nem is túlságosan rövid ideig. Ehhez a megállapításhoz az segítette őket. hogy m állkapoccsal együtt nz alsó agyarakon kívül a fogsort Is megtalálták, mégpedig az állkapocsba beágyazotton. S a fogsorban gyökérig elkop­tatott fog is volt, Ez pedig kétségtelen bizonysága un­niuk. hogy az áltat teljesen elaggottam, feltehetőleg vég­elgyengülésben. vagy ha erő­szakod úton is, de vitatha­tatlanul végeigyengüU álla­potban pusztult ©1, Az elefántféléknek ugyan­is életük virágjában nem is lenne szükségük fogorvosra, mert ha egy foguk elkopik - s ez az ö étvágyuk mel­lett ugyancsak gyakran fqr­dul elő — egyszerűen kikö­pik és növesztenek helyette máslkat. Ez a termeszetas „fogpótlási" képességük mindaddig megmarad, amíg életerejükből futja. Ha te­hát ez az állat tövig kopott fogát nem merte „eltávolí­tani", mert már nem remél­hetett. utálta jobbat, ez csak annak lehet a bizonyítéka, lmgy elérkezett életrejének, vitalitásának végére. A 7-8 millió éves masztodon-ag­gastyánt esetleg további tit­kairól még vallatják a Ter­mészettudományi Múzeum tudód kutatók „Ideges" lett tartozása miatt Lényegében semmiség mi­att romlott meg jószom­uzédság Bata József 23 éves, Mórahalom, IV. kerület 154. szám alatti lakos és szom­szédja között. Bata ugyanis kölcsönkért egy lószerszá­mot, amelyet többszöri ke­résre sem udolt vissza, csak hitegette a kölcsönadót. Egy atkalommal összetalálkoztak, » akkor ismét figyelmeztet­ték a .szerszámok visszaadá­sara- Ezt sertésnek vette, p „jckössegabon" arcul csap­ta szomszédját ügy. hogy m serüléseket szenvedett. Ke­rabban Batát már testi sér­tés miatt felelóssegre vonta a bíróság, s akkor a három hónap büntetése végrehajtó sát próbaidőre felfüggesztet­ték. Üjabb cselekményért négyhónapi szabadságvesz­tésre ítélte a szegedi járás­bíróság, és kötelezte a ko­rábban kapott büntetés le­töltésére 1* Az íteletet jog erőre emelte g "** gyei bírotág. A szovjet szociológusok sok összegyűjtött adat alap­ján azt a következtetést von­ták le, hogy a házastársak korkülönbsége a házasságok túlnyomó többségében nem hatadja meg a három évet, Es összehasonlítva ezt az előző évek adatóival, ama a következtetésre jutottak, hogy a házastársak korkü­lönbsége mindinkább ki­egyenlítődik. Ez pedig két­ségtelenül a házasság sza­badságát bizonyítja. Jó-e vajon, ha a vőlegény 6ü, a menyasszony pedig 18 éves? A korok kie^enlítődése an­nak a jele, hogy a házastár­sak megszabadultak a köl­csönös anyagi függőségtől, és hogy érdeklődési körük kö­zös. Igen. a mai házasságok kétharmada körülbelül egy­korú emberek kapcsolata, Es ami azintén jellemző, azo­nos képzettségi színvonalon álló emberek kapcsolata. Ez természetesen csak akkor le­hetséges, ha az oktatásban teljes az egyenjogúság, A Szovjetunióban minden száz felsőfokú képzettségű ember közül 49 nő — tehát a há­za a társak azonos műveltségi színvonalát természetesnek tekinthetjük. A család a társadalom rohamos fejlődésével szintén változáson megy keresztül és tükrözi a társadalom vív* mányait, Lekerült a napi­rendről például az a kérdés, hogy hol lakjanak a fiata­lok: a vőlegény vagy a menyasszony otthonéban? Túlhaladott dolog lett a ho­zomány szokása. Formali­tássá vált a családfő kérdé­se. A körkérdésre adott vá­laszok azt mutatták, hogy bár a nők többsége a férjet tartja családfőnek, ez a leg­többször formális. A férjnek a családban többnyire csu­pán, hogy úgy mondjuk, mo­rálig tekintélye van, de ez a — ha szabad ezt a szót használni — „hatalom" nem válhat zsarnoksággá, ön­kénnyé, Természetesen a család rendjének viszonylag gyors változásai nem mennek min­dig súrlódásmentesen végbe. Kiderült például, hogy je­lenleg minden száz házasuló pár közül 16 nem kéri a szü­lők beleegyezeset. Ez bizo­nyos mértekig a fiatalok növekvő önállóságát és gaz­dasági függetlenségét bizo­nyítja. Ennek ellenére nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az idősebbek Hogyan Ismerkedtek meg a házastársak? Ez megintcsak nem üres kérdés, puszta kívánesisko­dás, A megismerkedés helye szorosan összefügg a válasz­tás szabadságéval, és már ezért is megérdelmi a szo­ciológusok figyelmét, Kide­rült, hogy a fiatal házasok mintegy 2Q százalék* „a munkában ismerkedett meg". „A tanulás idején ismerke­dett meg körülbelül 18 szá­zalék", Bhból azt a követ­keztetést vonhatjuk le, hogy a közös érdeklődési kör a házasságban döntő és egyre nagyobb szerepet játszik. Magas természetesen azok­nak a házastársaknak a százalékaránya is, akik a szórakozóhelyeken Ismer­kedtek meg — klubokban, táncos szórakozóhelyeken,' színházakban, jégpályán (87 százalék), Feltűnő, mennyi­re csökkent „az utcán Is­merkedtek meg" esetek szá­ma (száz közül mindössze egy), Felesleges mondani, hugy a fiatalok ma komo­lyabban választanak, mint a múltban, akármit is monda­nak erről a szigorú múlt védelmezői. Ezt bizonyította a Házasság előtti ismeretség idejének vizsgálata is. A legtöbb eset­ben (28 százalék) a házas­társak fr-3 éve ismerték egymást, mielőtt összehéza­sodtók, Két-három év opti­mális idő arra, hogy g fia­talok teljesen megismerjék egymást, szerelmük megér­jen, Megállapították azt is, hogy az ötévi ismeretség bi­zonyos mértékig végzetes küszöb — az azon túl kötött hazasságok száma hirtelen csökken. Még egy dolog ér­dekes: igen ritkán házasod­nak össze olyan fiatalok, akik gyerekkoruk óta isme­rik egymást. Az olvasóm hagyjuk, hogy ezen a para­doxonon elgondolkozzék és felderítse az okát, A párválasztás széles le­hetőségének megvan az árny­oldala is, Könnyebb megta­lálni az. „Ideált", de megnő a véletlen elhatározás, a hi­ba lehetősége is, A szovjet szociológusok kiszámították a válások arányát; minden kilenc házasságra 3,7 válás jut, Ez kevesebb, mint az európai országok többségé­ben, de mégis több, mint kellene. Egyébként a válá­sok is bizonyos mértékig a házasság szabadságát bizo­nyítják. Attól, hogy például Olaszországban sz emberek szinte egyáltalán nem válnak el, esaládi életük nem bul­dogahb. Tegyük hozzá, hogy a Szovjetunióban a válópe­reknek mindössze 3,5 száza­léka Jár vagyoni vitával. 0 Végül, hogy befejezzem ezt a kis beszámolót az em­beri kapcsolatok e nagyon bonyolult és intim köréről, szeretném még elmendani, ho®r a szamok már csak azért is elégtelenek, mert akarva-akaratlanul tipizál­nak egy egyedüli, egyéni ér­zést, a szerelmet és egv egyéni szervezetet, a csata' dot. Es termérzetesen, meg­hagyjuk a szerelmeseknek azt a Jogot, hogy mit sem törődve e számokkal és a statisztikákkal, szabadon járják az útat, amelyre ér­zelmeik viszik őket, Valentyin Jeftmov Mi lesz a vadász-világkiállításon? Ezepteotberben a* Al­bertirsai úti kiállítási terü­let páratlan bemutató szín­helye lesz: ezernyi trófea, sok száz élővad varássol igazi erdei Hangulatot. A buctópesti Vadászati Világ­kiállításon a világ csaknem valamennyi számottevő va­dásznemzete felvonultatja a mesterség „címerét", az. agancsokat, vadkuponyákat, bőrüket. Olyan bemutató lesz, ez, amilyenre eddig nemigen volt példa. A Szov­jetunió fttfogo képet ad gaz­dag vadállományáról a szi­bériai tigristől a tengeri vidrán át a vörös nyakú lú­dig. I <en gyelurhvag hiúz, jávpr és szí ka szarvas tró­feákkal, Románia medve­bőrökkel, Ausztria zerge es kőszáli kecske trófeákkal büszkélkedik, Svédország hatólmaa jávorszarvas agan­csokat, Spanyolország pire­neusi kőszáli kecske trófeá­kat, Mongólia bajkáli med­vebőröket, vörös farkas pré­meket, Irán párduc as vad­juk trófeákat aUft ki, míg az egyik alaszkai vadász hatalmas kodialk med.ve bő­rét küldte el Budapestre. Hazánkat egyebek mellett több száz érmes szarvas, őz es dámvad trófea képviseli, amelyek közül jó néhány világrekord várományos. A kuriózumokat kétségte­lenül elsősorban Afrika szolgáltatja. Tanzánia valódi szafáritóbonrai érzékelteti az afrikai vadászok életet, Zambia a viktória-vízeses egyedülálló faunáját tárja elénk, míg Kenya szabadteri bemutatót ad az orwadá­szokrót. Egyedülálló érde­kességnek számit a British Múzeum anyaga; híres tró­feák, koponyák, köztük a nevezetes Hampton Court-i rőtezarvas, amelyet a lelkes vadász- t. Erzsébet, királynő ejtett el. Az. angol Termé­szettörténeti Múzeum egy százezer ewet ezelőtt ki­múlt tr ériasszarvast mutat be. Es hogy a höl®dáto8atók se unatkozzanak: ott teáz­nék a kiállításán a párizsi I ,auvre-bó! hozott gobelinek, Belgiumból az értékes brüsszeli csipkék — vala­mennyi vadaszjetenetet áb­rázol —, a szovjet pavilon­ban pedig a lénai mékue­prémí á5l készült női bundák, a hermelín petermek ás a biúTíprámb® km?m teke­hátafc. NAPI KISLEXIKON a rádió­csillagászatról A földi légkörön túlról érkező, terntószeles és rádiófrekvenciás tarto­mányba eső sugárzás vizsgálatával foglalko­zik a rádiócsillagászát, liádiócsütagokoak pe­dig az égboltnak azt a részét nevezik, ahon­nét a rádiósugárzás ér­kezik. Azok u rádió­nál Ingok, amelyeknek ismerik már optikai kepét is, vagy kozmikus gazködqk, vagy pedig különleges csillagrend­szerek (extragalaxtsok), esetleg csillagnwadva­nyok (szupernóva ma­radványok). Ezért újab­ban nem rádjócsilluaok­ról, hanem csillagászati rádióforrásokról szokás beszélni. 0 Az Univerzumból? Még 1931-ben egy amerikai mérnök vette észre, hogy a rövidhul­lámú légköri zavarok között vau egy állandó sugárzás is, amelyrőt aztán kiderítette, hogy Földön kívüli eredetű, Felfedezését sokáig nem vették komolyan, A fordulat akkor állott be, amikor 1043-ben észrevették, hogy a Nap is bocsát ki magából rádiósugárzást. Ezután már egymást követték a felfedezések, hogy pagk egvet említsünk: a 3 Ketvip-fok (vagyia mínusz 371 Celsius­foknak megfelelő) hő­mérsékletű. az Univer­zum minden irányából egyforma sűrűséggel és intenzitással érkező su­gárzást, Ez azért külön­legesen fontos, mert a világegyetem keletke­zésének problémájával van összefüggésben. 0 Érzékenység? A Föld légköre a ter­mészetes rádiósugárzás­ból csak a 20 m-től 5 mm-ig tartó hullám­hosszakon terjedő su­gárzást engedi át. Eb­ben a savban nemcsak, a Napról, de a Holdról, a Vénuszról, u Marsról, a Jupiterről és a Hy.u­turnuszról is érkezik sugárzás. A folyamatos rádiósugárzásban meg­figyelték a hidrogén­atomhoz tartozó 21 cm­es komponenst, később pedig a hidrogénnek egy oxigénnel alkotott vegyüietóltez 'az OH gyökhöz) tartozó 18 centiméteres kompo­nenst is. A rádiócsilla­gászati műszerek lénye­geben egy alkalmnsan kialakított antennából, egy (a rádióhoz hason­ló) vevőkészülékből és regisztráló műszerekből állnak. Az antenna­rendszerek több száz méter átmérőjűek és minden irányban moz­gathatóak, hogy a föl­l>..ütőképesség es így az érzékenység minél jobb legyen.

Next

/
Thumbnails
Contents