Délmagyarország, 1971. június (61. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-24 / 147. szám
* 1971. JÚNIUS 21., CSÜTÖRTÖK Megkezdte tanácskozását az országgyűlés (Folytatái az I. oldalról.) Vákiával és az NDK-val szoros együttműködésben — tovább hasznosíthatjuk sokéves termelési tapasztalatainkat. Erőforrásaink koncentrálásával a közúti járműgyártást gépiparunk vezető ágává fejlesztjük. Az alumíniumipar fejlesztési programjának céija, hogy — az ország bauxitvagyonára támaszkodva — az alumfniumf elhasználás minden olyan területén, ahol ez a mi feltételeink között gazdaságosan megvalósítható, elérjük a fejlett nemzetközi színvonalat. Alumíniumiparunk — a Szovjetunióval és más szocialista országokai kötött együttműködési szerződéseink segítségével — versenyképes és az egyik leggyorsabban fejlődő iparágunk lesz. Az építőiparban több milliárd forint beruházással létrehozzuk a hazai könnyűszerkezetes épitésl mód modern, magas termelékenységű szerkezetgyártó ipari bázisait. Könnyűszerkezetekkel gyorsan és sokféle variációban állíthatunk fel kereskedelmi-, szociális-, lp(irl-, mezőgazdasági és középületeket. Gyártási kooperációk megvalósításával, jól bevált licencek alapján a negyedik ötéves terv utolsó évében 2 millió négyzetméter alapterületű épületet készítünk könnyűszerkezetekből. Ezáltal évente 10 milliárd forint értékű építési kapacitással gazdagodik az ország. A számítástechnikai program célja a modern gazdaságban ma már nélkülözhetetlen számítástechnikai módszerek elterjesztése, az ehhez szükséges számítógépek gyártásának megalapozása. A program széles körű nemzetközi együttműködést irányoz elö, és a szakemberképzés fejlesztésére is kiterjed. A központi fejlesztési programokhoz hasonlóan kiemelkedő a textil- és textilruházati iparban előirányzott rekonstrukció. A rekonstrukcióval jelentősen javíthatjuk a textilipari dolgozók — mindenekelőtt a nők — élet- és munkakörülményeit. A termelő ágazatok szerkezetének átalakításával, a központi, hosszú távú fejlesztési programok végrehajtásával kedvezőbb feltételeket teremtünk egész népgazdaságunk színvonalának emeléséhez, az életszínvonal további folyamatos, rendszeres növeléséhez. Az ipar szerkezeti átalakítása természetesen nemcsak a felsorolt programok teljesítését foglalja magába, ide tartozik minden iparágon belül a korszerűbb, a gazdaságosabb ágazatok. a vállalatoknál a keresettebb, a gazdaságosabb termékek, termékcsoportok gyártanának fejlesztése, és a gazdaságtalan ágak vagy termékek termelésének visszafejlesztése is. A fejlesztési programok végrehajtása meghaladja egy középtávú terv kereteit A kormány az országgyűlés elé kívánja terjeszteni távlati elképzeléseit hogy Információt nyújtson és segítséget kérjen a további munkához. Magasabb termelékenységet a mezőgazdaságban Foek Jenő ezután ismertette a harmadik ötéves terv mezőgazdasági eredményeit majd így folytatta: Az előttünk álló évek egyik fő feladata a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek további szilárdítása. A műszaki és a tudományos haladás eredményeinek következetes felhasználásával kedvező termelési arányokat alakítunk ki. Magas fokú munkaszervezettséggel, szakosítással. a koncentráció előnyeinek kihasználásával biztosítjuk a magasabb termelékenységet. Zöldségfélékből a lakosság növekvő szükségleteinek kielégítésére olyan gépsorok beszerzéséről kell gondoskodnunk. amelyek fokozzák a termelést. Erőink koncentrálásával biztosítani kívánjuk a zavartalan sertés- és marhahúsellátist. A nagyüzemi sertéstenyésztést nagv erővel, gyors ütemben fejlesztjük, korszerűsítjük, iparszerflvé tesszük, megszüntetjük a ciklikusságot. Lerakjuk a modern nagyüzemi szarvasmarha-tenyésztés alapjait. A háztáji gazdaságok szerepe a lakosság ellátásának dés a szocialista országok között örvendetesen fejlődik. Nagy jelentőségű a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamai által megalapított nemzetközi beruházási bank tevékenysége. A bank mindenekelőtt olyan beruházásokat finanszíroz, amelyek létrehozása több KGST-ország közös érdeke, és amelyek különösen fontosak az integrációs folyamat kibontakoztatása szempontjából. Népgazdaságunk strukturális átalakítása feltétlenül megköveteli a nemzetközi gazdasági együttműködés továbbfej lesztését. Jól példázza ezt a törekvésünket kétoldalú megállapodásaink egész sora. Elsősorban a Szovjetunióval alakult kl gyümölcsöző, kölcsönösen előnyös együttműködés az évek során. Hazánk tervszerűen és rendben teljesíti az államközi megállapodásokból fakadó kötelezettségeit. Külkereskedelmi forgalmunk több mint egyharmadát a Szovjetunióval bonyolítjuk le. A többi szocialista ország együttes reszesedése megközelítően ugyanennyi. Körülbelül ezek az arányok maradnak meg az ötéves terv időszaka alatt. A kölcsönös előnyök, az egyenjogúság alapján fejleszteni kívánjuk külgazdasági kapcsolatainkat a nem szocialista államokkal is. A kereskedelmi forgalom bővítésével, termelési kooperációval, szellemi exporttal segítjük a fejlődő országok iparosítását, gazdasági fejlődését, gazdasági függetlenségük megszilárdulását. Az utóbbi néhány évben általában fejlődött gazdasági együttműködésünk a fejlett tőkés országokkal. Biztató, hogy az évek folyamán részben csökkentek a diszkriminatív korlátozások. Reméljük, hogy ez a pozitív tendencia tovább erősödik, örvendetesen gyarapodnak a nem szocialista országok vállalataival kialakított kooperációk ls. Problémáinkról javításában és a jövedelmek növelésében továbbra is nagyon jelentős, ezért fenntartásukra, fejlesztésükre nagy figyelmet fordítunk. A mezőgazdaság előtt álló feladatok nemcsak nagyok, hanem sok vonatkozásban újszerűek. Meggyőződésünk, azonban, hogy azokat képesek leszünk megoldani. A közlekedésről szólva hangsúlyozta: a vasút technikai rekonstrukciója, a járműpark bővítése erőnkhöz, lehetőségeinkhez képest folyamatosan történik. A távolsági autóbuszközlekedésben lényeges fejlődést értünk el. A városi és főleg a fővárosi autóbuszközlekedés nem tudta követni a városfejlesztés ütemét. Szorgalmazzuk a közúti közlekedés, az úthálózat fejlesztését, a fővárosban a Metró, a gyorsvasúti hálózat mielőbbi kiépítését. A növekvő személyés tehergépkocsi-. illetve autóbuszpark karbantartására fejlesztjük a szerviz- és javítólétesítményeket. A hírközlés rekonstrukcióján belül kiemelt feladatnak tekintjük a távbeszélő-hálózat bővítését. Gazdaságpolitikánk megvalósításának sikerei mellett szólni kell arról is, hogy két területen kevéssé haladtunk előre. A beruházásokról és a munka termelékenységének emeléséről van szó. Évről évre visszatérő probléma, hogy beruházásaink egy részét nem tudjuk idejében befejezni. Gyakran nom kellő pontossággal és alapossággal mérjük fel a beruházás költségeit és később újabb költségigények jelentkeznek. Számos vállalat és Intézmény akkor is hozzákezd a beruházáshoz, ha a finanszírozási források nincsenek biztosítva. Ezek vezetői abban reménykednek, hogy a költségvetésből majd csak segítséget nyújt az állam. Mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy bármennyire szeretnénk is a fejlesztést gyrsítani, a beruházásoknak korlátokat szab erőforrásaink mértéke és a kivitelező szervek teljesítőképessége. Elfogadhatatlanul sok a befejezetlen beruházás; értékük közel 70 milliárd forint. Ez egy egész év beruházási összegének mintegy 80 százaléka. Ezután fejlődésünk kiemelkedően fontos ügyével, a munka termelékenységének alakulásával foglalkozott Fock Jenő. Rámutatott: a negyedik ötéves terv, s a 15 éves távlati tervkoncepció a nemzeti jövedelem egyenletes és állandó növekedését irányozza elő. A tervezett növekedés 85—90 százalékának a munka termelékenységének emelkedéséből kell származnia. Hozzá kell tennem, hogy az utóbbi másfél év eredménye még csak kisebb részben az átgondolt kormányzati intézkedések, vagy az okosabb vállalati műszakiszervezési tevékenység következménye. Sokkal nagyobb szerepet játszott a kényszer, egyszerűen az a körülmény, hogy munkaerőtartalékaink kimerültek. Látjuk, hogy míg népgazdasági szinten munkaerőhiány tapasztalható, addig az üzemekben — főként a szervezés nem kielégítő színvonala miatt — kihasználatlan munkaerő-tartalékok vannak. Ennek megszüntetésére megfelelő intézkedéseket kell tennünk. Fontos feladat a szakképzés színvonalának növelése, a korszerű technika elsajátításától a szervezési munkáig. A termelékenység növelésében jelentős a szerepe a munkaszervezésnek. A gazdasági folyamatok szervezettsége nagyrészt alacsonyabb, mint ami napjainkban megkívánható. A korszerű technológia hatékonysága csak úgy érvényesíthető, ha szilárd munkafegyelemmel, magasabb színvonalú munkaszervezettséggel társul. A gazdaság szervezettségi szintjét összhangba kell hoznunk a termelőerők fejlettségi színvonalával. Életszínvonal — árrendszer az ellenőrzést — ha szükséges, a felelősségre vonást — erősítsük. A reform bevezetésekor úgy határoztunk, hogy a fogyasztói árakat mindinkább a ráfordított értéknek megfelelően alakítjuk ki. E helyes elv megvalósítása hoszszan tartó folyamat. Legalább két-három ötéves terv szükséges hozzá. Sajnos, az elmúlt években a feladat megvalósításában alig haladtunk előbbre, pedig ezt — mindnyájunk érdekében — előbb-utóbb mindenképpen meg kell tennünk. A nominálbérek szabályozásánál, a reálbérek és reáljövedelmek kialakításánál mozgó árakkal is számolunk. Arra törekszünk, hogy a fogyasztói árszínvonal emelkedése az alacsony jövedelmű családokat minél kevésbé érintse. Árrendszerünk célszerű kialakítását gátolja, hogy az ipar termékeinek egy része a nemzetközi piacon még nem elég versenyképes. Jó néhány termék ára jelentősen eltér a termelési költségektől. Mind ez ideig csak keveset tettünk annak érdekében, hogy a gazdaságtalanul termelő vagy rosszul működő vállalatok ártámogatását — ami az államháztartásra jelentős terheket hárít — fokozatosan megszüntessük. Néhány élelmiszer és szolgáltatás fogyasztói éra nem fedezi az előállítási költséget. A húsárak például egyre inkább elszakadnak a termelési költségektől A különbözetet az állami 1 'tségvetés terhére egyenlítjük ki. Ezért meg kell vizsgálnunk a jobb összhang megteremtésének lehetőségét az állattenyésztés költségei és a húsárak között. Ugyanakkor gondot okoz a ruházati cikkek magas ára is. Indokoltnak látszik az ár leszállítása. ha- ennek termelési feltételei létrejönnek. Hangsúlyozom-: "egyetlen ólyan 'árIntézkedésre sem kerülhet sor a közszükségleti cikkeknél, amely keresztezhetné az életszínvonal emelésének az ötéves tervben szereplő előirányzatát. Árrendszerünkkel összeA gazdasági együttműködések lehetőségei * A negyedik ötéves terv nagy feladatainak megvalósításában, további fejlődésünkben meghatározó a nemzetközi gazdasági együttműködés. Külgazdasági kapcsolatainkban döntő szerepet töttenek bo a szocialista országok, mindenekelőtt a Szovjetunió és a KGST szervezetéhez tartozó más szocialista államok. Kormányunk nagyra értékeli u KGST tevékenységét Együttműködésünk a szocialista országokkal még nagy lehetőségeket rejt magában. Az együttműködés fő kereteit az 1971—75-ös időszakra a népgazdasági tervek koordinálásával alakítottuk ki. Kormányunk Iránymutatónak tekinti a Párt X. kongresszusának megállapítását, amely szerint a Magyar Népköztársaság teljes mértékben támogatja a KGST-országok arra Irányuló törekvését. hogy minél sokoldalúbban valósuljon meg az önálló nemzetgazdaságokon alapuló szocialista gazdasági integráció. A szocialista integráció kibontakozása lehetővé teszi a részvevő országok gazdaságénak összehangolt, gyors ütemű fejlesztését, a természeti és munkaerőforrások ésszerűbb kihasználását, a termelés tudományosan megalapozott specializálását. A szocialista országok integrációja nem jelent zárt csoportosulást. Fejleszteni kívánjuk gazdasági együttműködésünket az egyenlőség és a kölcsönös előnyök elve alapján a világ minden országával, szorosan beleilleszkedve a nemzetközi munkamegosztás egész rendszerébe. A gazdasági együttmiBsőTisztelt Képviselő Elvtársak! Változatlanul célunk, hogy a nemzeti jövedelem emelkedésével összhangban fejlődjön a nép életszínvonala. Negyedik ötéves tervünk a reáljövedelmek 25—27 százalékos növekedését irányozza elő. A munka szerinti jövedelmeket a jelenleginél jobban akarjuk differenciálni, a családi jövedelmek közötti jelentős különbségeket pedig csökkentjük. Az egyes társadalmi rétegek, csoportok jövedelmében az évek során kialakult Indokolatlan különbségeket az életkörülményeket fokozatosan javítva, az ország anyagi erejéhez mérten igyekszünk sorra-rendre megszüntetni. Ez vezetett bennünket most is, amikor június 1-ével több mint másfél milliárd forint éves kihatással központi béremelést hajtottunk végre. A jövedelmeket nagymértékben befolyásolja az árszínvonal alakulása. Árrendszerünkkel szemben azt a követelményt támasztottuk, hogy segítse a hatékony gazdálkodást, ösztönözze a műszaki fejlesztést, mozdítsa függésben említem meg, hogy a népgazdaság helyzetének alapvetően kedvező alakulása mellett negatív tényezők ls találhatók. Ezek felsorolása helyett most csak arra kívánok rámulatni, hogy az állami költségvetés tervezettnél kedvezőtlenebb alakulása összefoglalva jelzi a nem kívánatos jelenségeket. A deficit a jóváhagyottnál nagyobb, s ez a hiánynövekedés arra figyelmeztet, hogy javítani kell minden szinten a pénzgazdálkodást. Az emelkedő életszínvonal az áruforgalom növekedésével jár együtt, a belkereskedelmi tevékenység fokozását igényli. A kereskedelemben arra készülünk fel, hogy az iparcikkek és a tartós fogyasztási cikkek forgalma továbbra is az átlagosnál gyorsabb ütemben növekszik. A tervidőszak végén száz család közül 70 rendelkezik majd hűtőszekrénnyel, 76 televízlóval, 55 porszívóval, 70 pedig mosógéppel. A személygépkocsik száma a jelenleginek mintegy két és félszeresére nő, és a tervidőszak végén megközelíti a félmilliót. Az idegenforgalom fejlődése is meggyorsult: azzal kell számolnunk, hogy 1975ben 8—10 millió külföldi látogat el hazánkba, vagy utazik át országunkon. Tovább kell folytatni a belföldi turizmus fejlesztését r Palaton mellett, a Velencei 1 i. a Dunakanyarban és üdülő-, és kirándulóU, pontokban. Az élet megköveteli a szolgáltatások állandó bővítését. Ezért tovább kell emelni a szolgáltatások ma még nem kielégítő színvonalak Növeljük a vállalatok, szövetkezetek érdekeltségét a javitó-szolgóltató kapacitás fejlesztésében. Az ötéves terv idejére mintegy három és fél milliárd forintot irányoztunk elő a szolgáltatásfejlesztési alapra. A kormány úgy véli: a tanácsok fontos feladata, hogy saját eszközeikkel is segítsék elő a lakosságnak nyújtott szolgáltatások fejlesztését, az egyszerűbb, rugalmasabb szolgáltató szervezetek létrehozását. Egészségügyünk fejlesztése elő a gazdaságos termelési szerkezet kialakítását. A jelenlegi árrendszer a korábbinál jobban orientál a gazdasági döntésekben. Az árak mindinkább a termelési ráfordítások, a piaci értékítélet, valamint a politikai preferenciák együttes hatására alakulnak. A vállalatoknak — bizonyos korlátok között — lehetővé tettük, hogy az egymás közötti szerződéses kapcsolatokban állapítsák meg a termékek árait, indokolt esetben azt meg is változtassák. Helyenként — visszaélve az adott lehetőséggel — a jövedelmezőség javítása érdekében tisztességtelen eszközökhöz is folyamodtak és egyes esetekben, megszegve a minőségi előírásokat, illetéktelen jövedelemhez jutottak. A kormánynak az a véleménye: a negatív jelenségek nem adnak okot arra, hogy árpolitikánkat megváltoztassuk, az üzemek mozgási szabadságát jelentős mértékben korlátozzuk. Arra azonban minden okunk megvan, s azt fokozott kötelességünknek tartjuk, hogy Képviselő Elvtársak! ötéves tervünk tartalmazza az egészségügy fejlesztésének feladatait. A társadalombiztosítás csaknem a lakosság egészére kiterjed. Javultak a járóbeteg-ellátás feltételei, gyorsan fejlődött a gyermekorvosi hálózat, szélesedett az orvosi ellátás. A következő Időszakban az egészségügyi ellátás fejlesztésében a fő feladat a kórházak korszerűsítése és bővítése. Az egészségügyi ellátás és az életkörülmények javulása — az életkor meghoözszabbodása — együtt jár az idős és a munkaképtelen emberek arányának növekedésével. A nyugdíjasok helyzete össztársadalmi ügy. Érezzük a felelősséget azok sorsa iránt, akik egész életükben dolgoztak. A kormány a nyugdíjasok legégetőbb problémáit igyekszik megoldani. Az év elején valamennyi nyugdíjasnál bevezettük ugyan az évi 2 százalékos emelést, de a következő évek fontos feladatának tartjuk egyrészt a különböző megállapítási időpontokból adódó különbségek további csökkentését, másrészt a nyugdíjak differenciált mértékű emelését. A nyugdfjas korhatárt elérők közül sokan munkaképességük birtokában vannak. Már a jövő évtől célszerű arra ösztönözni őket, hogy ne menjenek valamennyien nyugdíjba. A családi jövedelmek kiegyenlitődeuct azsal it> e±ő kívánjuk segíteni, hogy a családi pótlék összegét emeljük. Az emelést valószínűleg két lépcsőben tudjuk végrehujlanl. s ez a munkás, az alkalmazotti és a mezőgazdasági termelőszövetkezeti családokat egyaránt fogja érinteni. Az életszínvonal egyik legfontosabb tényezője a lakáshelyzet alakulása. Tizenöt éves lakásépítési programunk keretében, 1975-ig egymillió lakás felépítését irányoztuk elő. A negyedik ötéves tervben 400 ezer új otthon felépítése vár ránk. A dolgozó ember munkakedvét. teljesítményét nagyban befolyásolja, hogy milyenek a körülmények, amelyek között él és dolgozik. Mindinkább olyan légkört kell teremtenünk minden munkahelyen, amelyben az emberekben rejlő képességek szabadon kibontakozhatnak. Ezt követően Fock Jenő ígérte: A kormány a lakosságot érintő minden fontos kérdésben idejében tájékoztatja a közvéleményt. Időről időre hiteles tájékoztatást nyújtunk arról: mit végeztünk, mit tervezünk és határoztunk eL Változatlanul célunk, hogy továbbhaladjunk a munkaIdő csökkentésének, a szabad idő növelésének, valamint a szabad idő eltöltésének kulturáltabbá tétele útján. A kormány tervet készít a 44 órai munkahét tokozatc*