Délmagyarország, 1971. június (61. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-23 / 146. szám
SZERDA. 1971. JÚNIUS 23Hönyelö üveg A jénai Schott-üveggyár érdekes, újfajta üveget kísérletezett ki, amely jól átengedi a látható fényt, ugyanakkor majdnem teljesen elnyeli az infravörös sugarakat. Kiválóan alkalmas tehát az optikai készülékek hővédőszűröjeként történő alkalmazására. Az új gyártási eljárás szerint készült C —9971 jelű üveg felületét a látható fény átengedése céljából visszaverődést csökkentő bevonattal látják el, éppen úgy, mint áhogy ezt a fotoobjektiveknél teszik. A visszaverődésnél keletkezett fényveszteség igy jelentősen csökkenthető. Az új jénai üveg különösen jól használható vetítőkészülékeknél és fényszóróknál. (BUDAPRESS—PANORÁMA! DDR) Disztinqválás Séta az alkatrész körül 3.1 Mi várható? — Bclcgscgélyzőre vagy privát? Iskola életközeiben Nem tarul szélesre reggelenként már az iskolák kapuja, s a nyárba szétszéledt gyerekek helyére pihenni leült a csönd. Ezernyi diák, ezernyi út. Táborozás, szórakozás, sport, sok-sok programot kínál. Kell is! Hosszú és nehéz volt az iskolai év. De nagy kerítő is a vakáció! Főként az unalom. A cél nélküli időtöltés. Ez ront és sodor. Most ilyen történetekre gondolok. A főhős bennük a sok eset közül egyegy diék. Kelen Pistára most is emlékezem. Orvosi pályára készült, s a könyökén jött ki a fizika. Ritka-értelmes gyerek volt a nyurga, barna hajú srác. Mikor hallottam, hogy a rendőrségre került, először nem hittem el. De az adatok meggyőztek, hogy ő az. Betörés és lopás — ez volt a bebizonyított vád. Sose felejtem el azt a percet, amikor újra találkoztunk. Lesütötte előttem a szemét és hallgatott. Azután hullani kezdtek szeméből a könnyek. — Miért tetted ezt Pista? — kérdeztem tőle. Jól kereső ember az apád, megvolt mindened. — Nem tudom, hol volt az eszem. Olyan vagányok voltak a srácok, nem volt bátorságom nemet mondani. Belesodortak a bajba... Belesodorták és benne is hagyták. S szertefoszlott a dédelgetett álom, az orvosi pálya.,. * Bródl Károly története se jobb. A fiúban volt egy kis vagányság mindig, de az osztálytársai azért rendre intették. De eljött a nyár, s a kis kollektíva szétrepült. Az első hónapban dolgozott az egyik tsz-ben a gyerek. Jól kereső apja volt — ezért zsebpénzként nála hagyta a keresetét. A fiú egy „barátra" akadt, aki hűségesen köveite és hívta mindenfelé. Még a kocsmába is. A pénz és a szesz új barátokat hozott. Az osztálytársak nélkül maradt fiúban lassan felszabadult minden gátlás. * amolyan ..bandavezérré" vált. Csavargás, mulasztás — végül is ez lett az esti program. Az egyik este megtetszett Itt a vakáció nekik egy lány. De az fiúval volt. A kislány mellől nem tágított, s ezért véresre verték szegényt. A következő iskolai évben már csak kívülről nézte Bródi Károly is az iskolakaput... * T. N. Edit bájos kislány volt. Idős, kissé megviselt szülők negyedik gyermekeként került a szakközépiskolába. Az anyja vegyésznek szánta, s arról álmodott mint egyszerű asszony, hogy fehér köpenyben látja majd egyszer a lányát a laboratóriumi asztalok mellett. Harmadik osztályos korában azonban hirtelen felnőttessé vált a lány. Megnőtt, megcsinosodott. De, mintha ezzel egyenes arányban fogyott volna a szorgalma is. Az édesanyjának is szóltunk: — Sokat dolgozik otthon a lelkem — mondta kedvesen, nincs azzal semmi baj, tessék elhinni nekem ... S hogy mi történt vele a nyáron, azt a rendőrségi jegyzőkönyv betűi hozták tudomásunkra. Ismeretségbe került egy idősebb asszonynyal. Hálójába fonta, helye- ! sebben, véle vonzatta magához az unatkozó férfiakat. Pesten buktak le, augusztus 17-én, hajnali 4 órakor az erkölcsrendészet ellenőrzésén ... Vajon mi lett a további sorsa egy 17 éves leánynak?... * Négy évvel ezelőtt történt... Cs. Bálint jelesen végzett. S egy jeles bizonyítványért mit meg nem ád ma a szülő? Mivel édesapjának jólmenő kisipari műhelye volt, betartotta az ígéretét: megvette fiának a motort. Űj motor, új barátok, öt motoros együtt, egy csapatban — ez igen. A dolog egyszerű kirándulásokkal kezdődött, de más vágányra siklott az egész. Kiruccanások az éjszakába, lánnyal a hátsó ülésen. Egy nagyszájú is közéjük került, aki tovább sodorta őket a bajba. Végül konyak, pálinka és rum került esténként „bevetésre". Az egyik este születésnapot ünnepeltek. Nagyobb volt a felhajtás is, az egyik barátjuknál, kinn a tanyán. Ennek is köszönhető, hogy versenyre keltek: ki ér be elsőnek Szegedre. Közben zápor hullott az útra, s az egyik kanyarnál megcsúszott, s a fának rohant Cs. Bálinttal a gép. A mentő már csak a halálát tudta megállapítani. Szeptemberben az iskola IV/B osztályában üresen maradt egy hely. Hiába nevelték a szülők nagy-nagy fáradozással 18 éves koráig a gyermeküket... * Ezek a történetek jutottak eszembe a múltból a vakáció elején. S mindezekben az a közös vonás, hogy egyik diák se tért volna le a rendes útról, ha a vakáció alatt is ellenőrzi a szülő, hogy mit csinál, kivel barátkozik, s hogyan tölti cl szabad idejét a gyermeke. Bánfalvi József A helyzetfeltárás, a háttér megvilágítása után itt az ideje, hogy megmondjuk, milyen pótalkatrész-ellátásra számíthatnak a mezőgazdasági üzemek az 197l-es esztendei aratáskor? A gyártók és kereskedők, felügyelők és irányítók véleményét így foglalhatjuk össze: az ellátás az aratás idején még nem lesz tökéletes, de a meglevő hiányosságok a gépek üzemeltetésére alapvetően nem hatnak ki. Ez a kissé elvont értelmű mondat a gyakorlatban azt jelenti, hogy például a 12 ezer kombájn között nyilván mindennap lesz fél ezer vagy ezer, amelyet éppen javítanak, amely néhány órára hiányzik a termelésből. Hasonló helyzettel számolhatunk a traktoroknál, a tehergépkocsiknál, az egyéb munkagépeknél is. Emberi számitás szarint azonban az idén az a veszély nem fenyeget, hogv gépek napokig álljanak, vagy egész szezonban hiányozzanak a termelésből az alkatrész-utánpótlás. a javítás hiányosságai miatt. A biztató ígérethez hozzá kell tenni, hogy ez a számiI tás normális esztendőre, normális, vagy ahhoz közel eső aratásra készült. He megint kifogunk egy olyan nyarat, amikor mindennap esik az eső, akkor új helyzet állhat elő. Az ennek ellenére is fönnmaradó gondok részletezése további cikkeket igényelne. Ezért csak utalásszerűén: gondok vannak még a lánctalpastraktorok több fajta alkatrészének pótlásával a már leírt öntvény probléma miatt, s nem sikerült eddig még megnyugtatóan rendezni bizonyos típusú gumiabroncsok beszerzését. Ezenkívül persze a pillanatnyi helyzet nagyobb mennyiségben igényelhet olyan alkatrészeket is. amelyekből elégségesnek gondolták a készletet. Tehergépkocsik ügyében azért adnánk egy tanácsot. Nem okos dolog, ha a termelőszövetkezet a teherautó javítására is ugyanúgy berendezkedik, mint a traktorokéra. Ha van is alkgtrész, nehezebben fogják megtalálni. Célravezetőbb, ha a jól felszerelt nagy javítóvállalatok valamelyikével végeztetik el a munkát. A kapcsolatot azonban időben meg kell teremteni, mert ha egy nagyvállalat lefoglalja a javítókapacitását akkor várhat a téesz istenuntig. Abból kellene talán kiindulni, hogy akinek 500 teherautója van, az könnyebben vár, mint akinek három. Vagy egy. A szokásos aratási ügyeletet illetékes szervek az idén is megszervezték. Különösen figyelemre méltó, hogy kiszolgálási és javítási ügyeletet tart a MEZÖGÉPnek mind a 121 üzemegysége. Ezek az egész országban megtalálhatók, tehát minden gazdasághoz közel esik legalább egy. Az Idei esztendőt a szakemberek átmeneti évnek nevezik. Tavaly nagyon rossz volt a helyzet, Jövőre már kialakult, megnyugtató viszonyokat várnak. Az idei második félévi ellátás is jobb lesz, mint az első félévi volt. Bízzunk benne, hogy aratáskor sem lesz különösebb baj. Befejezésül érdemes még szólni a kérdés úgynevezett pszichológiai oldaláról. Nem mezőgazdasági, hanem általános emberi tulajdonság, hogy ha valami nincs, de egvszercsak kapni lehet, akkor nem annyit vásárolnak belőle, amennyi szükséges, hanem sokkal többet. Egy kombájnon az úgynevezett variátorékszíj például általában három évig tart. Tartalékba tehát 12 ezer kombájnunkhoz négyezerre lenne szükség. Az idén behozattak belőle annyit, hogy minden kombájnhoz jutott egy. Mégis elfogyott az utolsó darabig. Ez a túlkészletezésj hajlam az alkatrészhelyzetet pillanatnyilag még tovább rontja. Normális logikával számolva viszont el kell jönnie egy olyan időszaknak; amikor a felhalmozott) készlet a helyzetet váratlanul javítja. Ha ugyanis az üzemek) elhiszik, hogy most már majd lesz alkatrész, akkor nem igyekeznek megnyerni az eladók kegyeit, nem vásárolnak — ha kapható — háromszor annyit, hanem felhasználják meglevő készleteiket. Így pedig az éppen gyártott mennyiség már a jövendő igényeket szolgálhatja. Bár mar ott tartanánk! Földeáki Béla A Szovjetunió mai területének legészakibb részén, a Magas-Északon már 4000 évvel ezelőtt használtak kőből készült primitív halászeszközöket. Ezt állapította meg Alakszander Kuratov szovjet professzor, aki a fehér-tengeri Szolovjeszk ókori kőlabirintusainak titkát kutatja. Rendkívül érdekes leletekre bukkantak a kutató tudósok Kuratov professzor veaetéaevei. A tengerparton három méter átmérőjű, gránitkavicsból spirális alakú építményeket találtak, amelyekről megállapították, hogy egykor azért helyezték el, hogy a halakat az apálykor ezekben felfogják. Kuratov a spirállabirintus közelében őskori műhelyt ásott ki, amelyben halászeszközöket talált, kis szobrok társaságában. A szobrocskák dárdával halászó embereket ábrázoltak. Második legnagyobb folyóvizünket, a szeszélyesen kanyargó Tiszát nemcsak a népköltészet ruházta fel a közismert szőke jelzővel, hanem tudományos szemszögből ilyennek tartja a geológus, s a hidnotógus is. E néha szelíd, máskor haragos szőkeség titkát már megfejtette a tudomány, s az utóbbi évek kutatásai mind pontosabb képet adnak sokszor megénekelt folyónk színéről, s időnkénti színeváltozásáról. Mint a vizsgálatokból kiderült, a Tisza roppant mennyiségű lösziszapot szállít. Lebegtetett hordalékának súlya, tömege is évi átlagban közel akkora, mint a Dunáé, ugyanakkor azonban a Tisza közepes vízmennyisége csupán egynegyede a Duna vízmennyiségének. Az ember nem is gondolná milyen hihetetlen tömegű púderfinomságú hordalékot utaztat a Tisza. Szegednél például köbméterenként nem kevesebb, mint 56 deka lebegő anyagot tartalmaz a víz, s éves átlagban mintegy 22 millió tonnányi, azaz 12 millió köbméternyi lebegő hordalékot ragad magával. A vízben egyenletesen eloszló, 2—6 századmilliméter szemcséjű lösziszap sárgás alapszíne és fénytörése okozza a folyó sajátos szőkeségét. A szelíd költői szőkeség azonban néha haragossá, zavaros barnává változik. Árvíz idején ugyanis a köbméterenkénti 56 dekáról sokszor három és íél kilóra nő a hordalék töménysége. Az elmúlt évtizedek folyamszabalyozutu munkai a Tisza szőkesége szempontjából nem sokat jelentettek, jóllehet a folyó kanyargós, medrének 140 helyen való átvágásával 464 kilométerrel rövidült meg a víz útja. A kutatók megállapították, hogy a begátolt folyó az árvízgátak között még most is erőteljesen fejleszti kanyarulatait. A számitások szerint az elmúlt fél évszázadban az oldalazó erózió következLepkék „szexcsapdában" Valóságos szexpróbának és szüzességvizsgálatnak vetik alá az egyik kártékony rovart, a gyapjaslepkét a budapesti Növényvédelmi Kutató Intézetben. A gyapjaslepke rajzását előrejelző növényvédelmi prognosztikához feltétlenül szükségesek olyan csapdák, amellyel kizárólag a gyapjaslepkét fogják meg a mezőgazdasági területeken. A fénycsapda erre a célra nem alkalmas, mert a fény valamennyi rovart vonzza, és a több kilónyi rovar közül hosszú és felesleges munkába kerülne a gyapjaslepkék kiválogatása. A kutatók ezért olyan csapdát készítettele, amely kizárólag a kívánt fajta hímjeit csalogatja. A legtöbb lepkefaj, így a bagolylepke esetében a hímek az aktívabbak a „szerelemben", ők keresik fel a nőstényeket. A csapda lényege egy finoman rácsozott ketrececskc, amelybe nos teMIÉR I SZÖK E A TISZA ? tében körülbelül 650—700 millió köbméter partanyagot mosott, rabolt el a Tisza. A legutóbbi évek partbiztositó, partmegkötő munkálatai eredményeként a folyó romboló munkája egyre csökken, de mindez nem jelenti azt, hogy egyre inkább megzabolázott Tiszánk belátható időn belül elvesztené romantikus szőkeségét. nyeket helyeznek ki. A „nőstények ketrecét" egv ragacsos anyaggal bevont széles szájú nyitott édénybe helyezik. A hímek berepülnek az edénybe és hozzáragadnak a ragasztóhoz. A csapdába esett hfmek számából időrendben következtetni lehet a rajzás idejére is. A nőstények szexvizsgálatának és „szüzességpróbájának" a kísérletekben igen fontos szerepe van. Már a bebábozódás után nagyság és különböző jelek alapján elkülönítik a nőstényeket, és külön keltetik őket. Gondosan ügyelnek arra, nehogy a nőstények közé idő előtt hímek kerüljenek. Az óvatosságra azért van szükség, mert a nőstények a szexcsapdában a „fermonokaf — a hímeket csalogató illatokat — csak addig bocsátják kJ, amíg „érintetlenek". A lepkék „ártatlanságán" tehát a kísérletek sikere áll, vagy bukik. NAPI KISLEXIKON a pulzárról A csillagászok pulzárnak nevezik azokat a rádióforrásokat, amelyeknek sugárzása rendkívül pontos ritmus szerint változik. Ma kb. 35 ilyen forrást ismerünk; megtudják becsülni megoszlásukat, egymástól való távolságukat az égbolton. A legnehezebb azonban lüktetésük pontos szabályosságának magyarázata. A pontosabb vizsgálatok azt mutatták, hogy több ilyet) obejektum lüktetésének üteme lassan csökken, és ez fontos adatnak tekinthető származásuk megmagyarázásában. 0 Fehcr törpe? Ma általános az a vélemény, hogy a szabályosság csak egy nagyon kis tömegű, és rendkívül nagy sűrűségű test-mechanikai mozgásából származhat. A legnyilvánvalóbb magyarázat az, hogy a szabályos lüktetés egy rendkívül kisméretű, de nagy sűrűségűre öszszezsugorodott csillag tengelykörüli forgásából ered. Mar jó ideje tudunk az ún. „fehér törpe csillagok" létezéséről, amelyekben az anyag 10 tonna/köbcentiméter sűrűséget is elér. Ez az anyag olyan állapotának felei meg, amikor az elektronok már közvetlenül az atommagokhoz nyomódnak, és így az anyag sűrűsége már csaknem eléri az atommag sűrűségét. Nagyobb nyomásoknál elméletileg lehetséges, hogy további „összeomlás. összenyomódás" következzék be, és a? elektronok teljesen benyomódjanak a magba és a protonokkal neutronokká egyesüljenek. Ilyenkor ezeknek az égitesteknek a sűrűsége elérheti a 10 millió tonna/köbcentimétert. 0 Neutroncsillag? Keletkezésük talán azzal magyarázható, hogy egy normális csillag fejlődésének bizonyos késői szakaszában összeroskad, összeomlik, neutroncsillaggá alakul, és az eredetileg hatalmas csillag mindössze néhány kilométernyi átmérőjűvé lesz. Ugyanakkor a neutroncsillag gyors forgást is végez tengelye körül, a forgónyomaték megmaradásának törvénye következtében, és ez okozza a pulzáló, szabályos ritmus szerint változó sugárzást.