Délmagyarország, 1971. június (61. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-23 / 146. szám

SZERDA. 1971. JÚNIUS 23­Hönyelö üveg A jénai Schott-üveggyár érdekes, újfajta üveget kí­sérletezett ki, amely jól át­engedi a látható fényt, ugyanakkor majdnem telje­sen elnyeli az infravörös su­garakat. Kiválóan alkalmas tehát az optikai készülékek hővédőszűröjeként történő alkalmazására. Az új gyártá­si eljárás szerint készült C —9971 jelű üveg felületét a látható fény átengedése cél­jából visszaverődést csök­kentő bevonattal látják el, éppen úgy, mint áhogy ezt a fotoobjektiveknél teszik. A visszaverődésnél keletkezett fényveszteség igy jelentősen csökkenthető. Az új jénai üveg különö­sen jól használható vetítő­készülékeknél és fényszórók­nál. (BUDAPRESS—PANORÁMA! DDR) Disztinqválás Séta az alkatrész körül 3.1 Mi várható? — Bclcgscgélyzőre vagy privát? Iskola élet­közeiben Nem tarul szélesre regge­lenként már az iskolák ka­puja, s a nyárba szétszéledt gyerekek helyére pihenni le­ült a csönd. Ezernyi diák, ezernyi út. Táborozás, szó­rakozás, sport, sok-sok prog­ramot kínál. Kell is! Hosszú és nehéz volt az iskolai év. De nagy kerítő is a vaká­ció! Főként az unalom. A cél nélküli időtöltés. Ez ront és sodor. Most ilyen történe­tekre gondolok. A főhős ben­nük a sok eset közül egy­egy diék. Kelen Pistára most is em­lékezem. Orvosi pályára ké­szült, s a könyökén jött ki a fizika. Ritka-értelmes gye­rek volt a nyurga, barna ha­jú srác. Mikor hallottam, hogy a rendőrségre került, először nem hittem el. De az adatok meggyőztek, hogy ő az. Betörés és lopás — ez volt a bebizonyított vád. Sose felejtem el azt a per­cet, amikor újra találkoz­tunk. Lesütötte előttem a szemét és hallgatott. Azután hullani kezdtek szeméből a könnyek. — Miért tetted ezt Pista? — kérdeztem tőle. Jól kere­ső ember az apád, megvolt mindened. — Nem tudom, hol volt az eszem. Olyan vagányok vol­tak a srácok, nem volt bá­torságom nemet mondani. Belesodortak a bajba... Belesodorták és benne is hagyták. S szertefoszlott a dédelgetett álom, az orvo­si pálya.,. * Bródl Károly története se jobb. A fiúban volt egy kis vagányság mindig, de az osztálytársai azért rendre in­tették. De eljött a nyár, s a kis kollektíva szétrepült. Az első hónapban dolgozott az egyik tsz-ben a gyerek. Jól kereső apja volt — ezért zsebpénzként nála hagyta a keresetét. A fiú egy „ba­rátra" akadt, aki hűségesen köveite és hívta mindenfelé. Még a kocsmába is. A pénz és a szesz új barátokat ho­zott. Az osztálytársak nél­kül maradt fiúban lassan felszabadult minden gátlás. * amolyan ..bandavezérré" vált. Csavargás, mulasztás — végül is ez lett az esti prog­ram. Az egyik este megtetszett Itt a vakáció nekik egy lány. De az fiú­val volt. A kislány mellől nem tágított, s ezért véresre verték szegényt. A következő iskolai évben már csak kívülről nézte Bró­di Károly is az iskolaka­put... * T. N. Edit bájos kislány volt. Idős, kissé megviselt szülők negyedik gyermeke­ként került a szakközépis­kolába. Az anyja vegyésznek szánta, s arról álmodott mint egyszerű asszony, hogy fe­hér köpenyben látja majd egyszer a lányát a labora­tóriumi asztalok mellett. Harmadik osztályos korá­ban azonban hirtelen felnőt­tessé vált a lány. Megnőtt, megcsinosodott. De, mintha ezzel egyenes arányban fo­gyott volna a szorgalma is. Az édesanyjának is szól­tunk: — Sokat dolgozik otthon a lelkem — mondta kedve­sen, nincs azzal semmi baj, tessék elhinni nekem ... S hogy mi történt vele a nyáron, azt a rendőrségi jegyzőkönyv betűi hozták tu­domásunkra. Ismeretségbe került egy idősebb asszony­nyal. Hálójába fonta, helye- ! sebben, véle vonzatta magá­hoz az unatkozó férfiakat. Pesten buktak le, augusztus 17-én, hajnali 4 órakor az erkölcsrendészet ellenőrzé­sén ... Vajon mi lett a további sorsa egy 17 éves leány­nak?... * Négy évvel ezelőtt tör­tént... Cs. Bálint jelesen vég­zett. S egy jeles bizonyít­ványért mit meg nem ád ma a szülő? Mivel édesap­jának jólmenő kisipari mű­helye volt, betartotta az ígéretét: megvette fiának a motort. Űj motor, új barátok, öt motoros együtt, egy csapat­ban — ez igen. A dolog egy­szerű kirándulásokkal kez­dődött, de más vágányra siklott az egész. Kiruccaná­sok az éjszakába, lánnyal a hátsó ülésen. Egy nagyszájú is közéjük került, aki to­vább sodorta őket a bajba. Végül konyak, pálinka és rum került esténként „beve­tésre". Az egyik este születésna­pot ünnepeltek. Nagyobb volt a felhajtás is, az egyik barátjuknál, kinn a tanyán. Ennek is köszönhető, hogy versenyre keltek: ki ér be elsőnek Szegedre. Közben zápor hullott az útra, s az egyik kanyarnál megcsúszott, s a fának rohant Cs. Bálint­tal a gép. A mentő már csak a halálát tudta megállapí­tani. Szeptemberben az iskola IV/B osztályában üresen maradt egy hely. Hiába ne­velték a szülők nagy-nagy fáradozással 18 éves koráig a gyermeküket... * Ezek a történetek jutot­tak eszembe a múltból a va­káció elején. S mindezekben az a közös vonás, hogy egyik diák se tért volna le a ren­des útról, ha a vakáció alatt is ellenőrzi a szülő, hogy mit csinál, kivel barátkozik, s hogyan tölti cl szabad ide­jét a gyermeke. Bánfalvi József A helyzetfeltárás, a háttér megvilágítása után itt az ideje, hogy megmondjuk, mi­lyen pótalkatrész-ellátásra számíthatnak a mezőgazda­sági üzemek az 197l-es esz­tendei aratáskor? A gyártók és kereskedők, felügyelők és irányítók véle­ményét így foglalhatjuk össze: az ellátás az aratás idején még nem lesz töké­letes, de a meglevő hiá­nyosságok a gépek üzemel­tetésére alapvetően nem hatnak ki. Ez a kissé elvont értelmű mondat a gyakorlatban azt jelenti, hogy például a 12 ezer kombájn között nyil­ván mindennap lesz fél ezer vagy ezer, amelyet éppen javítanak, amely néhány órára hiányzik a termelésből. Hasonló helyzettel számol­hatunk a traktoroknál, a te­hergépkocsiknál, az egyéb munkagépeknél is. Emberi számitás szarint azonban az idén az a veszély nem fenye­get, hogv gépek napokig áll­janak, vagy egész szezonban hiányozzanak a termelésből az alkatrész-utánpótlás. a javítás hiányosságai miatt. A biztató ígérethez hozzá kell tenni, hogy ez a számi­I tás normális esztendőre, nor­mális, vagy ahhoz közel eső aratásra készült. He megint kifogunk egy olyan nyarat, amikor mindennap esik az eső, akkor új helyzet áll­hat elő. Az ennek ellenére is fönn­maradó gondok részletezése további cikkeket igényelne. Ezért csak utalásszerűén: gondok vannak még a lánc­talpastraktorok több fajta alkatrészének pótlásával a már leírt öntvény probléma miatt, s nem sikerült eddig még megnyugtatóan rendez­ni bizonyos típusú gumiab­roncsok beszerzését. Ezen­kívül persze a pillanatnyi helyzet nagyobb mennyiség­ben igényelhet olyan alkat­részeket is. amelyekből elég­ségesnek gondolták a készle­tet. Tehergépkocsik ügyében azért adnánk egy tanácsot. Nem okos dolog, ha a ter­melőszövetkezet a teherautó javítására is ugyanúgy be­rendezkedik, mint a trakto­rokéra. Ha van is alkgtrész, nehezebben fogják megtalál­ni. Célravezetőbb, ha a jól felszerelt nagy javítóválla­latok valamelyikével végez­tetik el a munkát. A kap­csolatot azonban időben meg kell teremteni, mert ha egy nagyvállalat lefoglalja a ja­vítókapacitását akkor várhat a téesz istenuntig. Abból kellene talán kiindulni, hogy akinek 500 teherautója van, az könnyebben vár, mint akinek három. Vagy egy. A szokásos aratási ügye­letet illetékes szervek az idén is megszervezték. Kü­lönösen figyelemre méltó, hogy kiszolgálási és javítási ügyeletet tart a MEZÖGÉP­nek mind a 121 üzemegysé­ge. Ezek az egész országban megtalálhatók, tehát minden gazdasághoz közel esik leg­alább egy. Az Idei esztendőt a szak­emberek átmeneti évnek ne­vezik. Tavaly nagyon rossz volt a helyzet, Jövőre már kialakult, megnyugtató vi­szonyokat várnak. Az idei második félévi ellátás is jobb lesz, mint az első fél­évi volt. Bízzunk benne, hogy aratáskor sem lesz kü­lönösebb baj. Befejezésül érdemes még szólni a kérdés úgynevezett pszichológiai oldaláról. Nem mezőgazdasági, hanem álta­lános emberi tulajdonság, hogy ha valami nincs, de egvszercsak kapni lehet, ak­kor nem annyit vásárolnak belőle, amennyi szükséges, hanem sokkal többet. Egy kombájnon az úgynevezett variátorékszíj például általá­ban három évig tart. Tarta­lékba tehát 12 ezer kom­bájnunkhoz négyezerre len­ne szükség. Az idén beho­zattak belőle annyit, hogy minden kombájnhoz jutott egy. Mégis elfogyott az utol­só darabig. Ez a túlkészletezésj haj­lam az alkatrészhelyzetet pillanatnyilag még tovább rontja. Normális logikával számolva viszont el kell jön­nie egy olyan időszaknak; amikor a felhalmozott) kész­let a helyzetet váratlanul ja­vítja. Ha ugyanis az üzemek) elhiszik, hogy most már majd lesz alkatrész, akkor nem igyekeznek megnyerni az eladók kegyeit, nem vá­sárolnak — ha kapható — háromszor annyit, hanem felhasználják meglevő kész­leteiket. Így pedig az éppen gyártott mennyiség már a jövendő igényeket szolgál­hatja. Bár mar ott tartanánk! Földeáki Béla A Szovjetunió mai terüle­tének legészakibb részén, a Magas-Északon már 4000 évvel ezelőtt használtak kő­ből készült primitív halász­eszközöket. Ezt állapította meg Alakszander Kuratov szovjet professzor, aki a fe­hér-tengeri Szolovjeszk óko­ri kőlabirintusainak titkát kutatja. Rendkívül érdekes leletek­re bukkantak a kutató tudó­sok Kuratov professzor ve­aetéaevei. A tengerparton három méter átmérőjű, grá­nitkavicsból spirális alakú építményeket találtak, ame­lyekről megállapították, hogy egykor azért helyezték el, hogy a halakat az apálykor ezekben felfogják. Kuratov a spirállabirintus közelében őskori műhelyt ásott ki, amelyben halászeszközöket talált, kis szobrok társaságá­ban. A szobrocskák dárdával halászó embereket ábrázol­tak. Második legnagyobb fo­lyóvizünket, a szeszélyesen kanyargó Tiszát nemcsak a népköltészet ruházta fel a közismert szőke jelzővel, hanem tudományos szem­szögből ilyennek tartja a geológus, s a hidnotógus is. E néha szelíd, máskor hara­gos szőkeség titkát már megfejtette a tudomány, s az utóbbi évek kutatásai mind pontosabb képet adnak sokszor megénekelt folyónk színéről, s időnkénti színe­változásáról. Mint a vizsgálatokból ki­derült, a Tisza roppant mennyiségű lösziszapot szál­lít. Lebegtetett hordaléká­nak súlya, tömege is évi át­lagban közel akkora, mint a Dunáé, ugyanakkor azonban a Tisza közepes vízmennyi­sége csupán egynegyede a Duna vízmennyiségének. Az ember nem is gondolná mi­lyen hihetetlen tömegű pú­derfinomságú hordalékot utaztat a Tisza. Szegednél például köbméterenként nem kevesebb, mint 56 deka lebegő anyagot tartalmaz a víz, s éves átlagban mintegy 22 millió tonnányi, azaz 12 millió köbméternyi lebegő hordalékot ragad magával. A vízben egyenletesen el­oszló, 2—6 századmilliméter szemcséjű lösziszap sárgás alapszíne és fénytörése okozza a folyó sajátos sző­keségét. A szelíd költői szőkeség azonban néha haragossá, za­varos barnává változik. Ár­víz idején ugyanis a köbmé­terenkénti 56 dekáról sok­szor három és íél kilóra nő a hordalék töménysége. Az elmúlt évtizedek folyamsza­balyozutu munkai a Tisza szőkesége szempontjából nem sokat jelentettek, jól­lehet a folyó kanyargós, medrének 140 helyen való átvágásával 464 kilométerrel rövidült meg a víz útja. A kutatók megállapították, hogy a begátolt folyó az ár­vízgátak között még most is erőteljesen fejleszti kanya­rulatait. A számitások sze­rint az elmúlt fél évszázadban az oldalazó erózió következ­Lepkék „szexcsapdában" Valóságos szexpróbának és szüzességvizsgálatnak vetik alá az egyik kártékony ro­vart, a gyapjaslepkét a bu­dapesti Növényvédelmi Ku­tató Intézetben. A gyapjas­lepke rajzását előrejelző nö­vényvédelmi prognosztikához feltétlenül szükségesek olyan csapdák, amellyel kizárólag a gyapjaslepkét fogják meg a mezőgazdasági területe­ken. A fénycsapda erre a célra nem alkalmas, mert a fény valamennyi rovart vonzza, és a több kilónyi rovar közül hosszú és feles­leges munkába kerülne a gyapjaslepkék kiválogatása. A kutatók ezért olyan csapdát készítettele, amely kizárólag a kívánt fajta hímjeit csalogatja. A leg­több lepkefaj, így a ba­golylepke esetében a hímek az aktívabbak a „szerelem­ben", ők keresik fel a nős­tényeket. A csapda lénye­ge egy finoman rácsozott ketrececskc, amelybe nos te­MIÉR I SZÖK E A TISZA ? tében körülbelül 650—700 millió köbméter partanya­got mosott, rabolt el a Ti­sza. A legutóbbi évek partbiz­tositó, partmegkötő munká­latai eredményeként a folyó romboló munkája egyre csökken, de mindez nem je­lenti azt, hogy egyre inkább megzabolázott Tiszánk be­látható időn belül elveszte­né romantikus szőkeségét. nyeket helyeznek ki. A „nőstények ketrecét" egv ragacsos anyaggal bevont széles szájú nyitott édény­be helyezik. A hímek bere­pülnek az edénybe és hozzá­ragadnak a ragasztóhoz. A csapdába esett hfmek számá­ból időrendben következtet­ni lehet a rajzás idejére is. A nőstények szexvizsgála­tának és „szüzességpróbájá­nak" a kísérletekben igen fontos szerepe van. Már a bebábozódás után nagyság és különböző jelek alapján el­különítik a nőstényeket, és külön keltetik őket. Gondo­san ügyelnek arra, nehogy a nőstények közé idő előtt hí­mek kerüljenek. Az óvatos­ságra azért van szükség, mert a nőstények a szexcsapdában a „fermonokaf — a híme­ket csalogató illatokat — csak addig bocsátják kJ, amíg „érintetlenek". A lep­kék „ártatlanságán" tehát a kísérletek sikere áll, vagy bukik. NAPI KISLEXIKON a pulzárról A csillagászok pul­zárnak nevezik azokat a rádióforrásokat, ame­lyeknek sugárzása rend­kívül pontos ritmus szerint változik. Ma kb. 35 ilyen forrást isme­rünk; megtudják be­csülni megoszlásukat, egymástól való távol­ságukat az égbolton. A legnehezebb azonban lüktetésük pontos sza­bályosságának magya­rázata. A pontosabb vizsgálatok azt mutat­ták, hogy több ilyet) obejektum lüktetésének üteme lassan csökken, és ez fontos adatnak tekinthető származásuk megmagyarázásában. 0 Fehcr törpe? Ma általános az a vé­lemény, hogy a szabá­lyosság csak egy na­gyon kis tömegű, és rendkívül nagy sűrűsé­gű test-mechanikai moz­gásából származhat. A legnyilvánvalóbb ma­gyarázat az, hogy a szabályos lüktetés egy rendkívül kisméretű, de nagy sűrűségűre ösz­szezsugorodott csillag tengelykörüli forgásából ered. Mar jó ideje tu­dunk az ún. „fehér tör­pe csillagok" létezésé­ről, amelyekben az anyag 10 tonna/köb­centiméter sűrűséget is elér. Ez az anyag olyan állapotának fe­lei meg, amikor az elektronok már köz­vetlenül az atommagok­hoz nyomódnak, és így az anyag sűrűsége már csaknem eléri az atom­mag sűrűségét. Na­gyobb nyomásoknál el­méletileg lehetséges, hogy további „össze­omlás. összenyomódás" következzék be, és a? elektronok teljesen be­nyomódjanak a magba és a protonokkal neut­ronokká egyesüljenek. Ilyenkor ezeknek az égitesteknek a sűrűsége elérheti a 10 millió ton­na/köbcentimétert. 0 Neutroncsillag? Keletkezésük talán azzal magyarázható, hogy egy normális csil­lag fejlődésének bizo­nyos késői szakaszában összeroskad, összeomlik, neutroncsillaggá ala­kul, és az eredetileg hatalmas csillag mind­össze néhány kilomé­ternyi átmérőjűvé lesz. Ugyanakkor a neutron­csillag gyors forgást is végez tengelye körül, a forgónyomaték meg­maradásának törvénye következtében, és ez okozza a pulzáló, sza­bályos ritmus szerint változó sugárzást.

Next

/
Thumbnails
Contents