Délmagyarország, 1971. június (61. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-23 / 146. szám

S35EBDA, 1971. JÚNIUS 28. POÍiLWM Amíg megtelik a kanna Ha valamelyik levélíró a vízre panaszkodik — ahol kellene, hogy jöjjön, ott nem jön, ahol nem kellene, ott szivárog — csaknem bizonyos, hogy mihályteleki, vagy petőfitelepi az illető. Kovács Mihály (Dalos u. 8.) azt írja, hogy a környéken lakók számára a vízszerzés valósággal búcsújárás. Az Acél utcai kifolyó az első állomás, aztán követi a többi, egészen a Baktói kiskertekig. Ugyanis csak ott töltheti meg üres kannáját vízzel a kifáradt „vándor". Olvasónk javaslatokat is tesz, hogyan lehetne gondjukon segíteni. Ezt azonban bízzuk az illetékesekre! Kapával a buszon Bnilás Karoly (Szabadsajtó u. 4J egyik reggel Tompára. indult busszal, háztáji földjére. Az egyik megállónál bebugyolált kapával fel szeretett volna szállni egy ntas, a vezető azonban nem akarta megengedni, mondván: ex a swrszáno veszélyezteti ac utasok testi épségét Olvasónk arra kíváncsi, mert ő is gyakran utazik kapával, hogy szabad vagy sem felszállni így buszra, villamosra. A közlekedési vállalat forgalmi osztályán azt a választ kaptuk, hogy a tömeges közlekedést szolgáló járművekre olyan tárgyat vagy eszközt nem lehet felvinni, amely könnyen sérülést okozhat Ha például a kapát ruhával gondosan becsomagolják, a vezető vagy a kalauz megengedheti, hogy az utas felszálljon vele a járműre. Az utóbbi időben minden héten ráakadunk postaládánkban néhány olyan levélre, melyeknek írói tisztaság- és városszeretetükről tesznek bizonyságot Az elmúlt hét nap sem kivétel. Volt aki a villamosjegyek „elejtőiről" írt elmarasztaló sorokat; volt, aki a rossz járású szelet okolta azért, mert utcájába — ahol egyébként naponta többször is söprögetnek a házfelügyelők — besodorja a szomszéd utca szemetét. Ezek a levelek azt tanúsítják, hogy a tisztaság védelme kezd közüggyé válni a városban. Ha vannak is olyan lakói Szegednek, akik minden gátlás nélkül eldobják a villamosjegyet és a kuka mellé szórják a hulladékot vigasztaló, hogy vannak szemrehányó tekintetek és figyelmeztető szavak is, melyek felébresztik a szemetelők lelkiismeretét A tisztaságról Szabó Zsigmond (Jósika u. 14.) örömmel fedezte fel Tarjámban a tetszetős külsejű hulladékgyűjtő tartályokat. Azt viszont szóvá teszi, hogy a város régebbi részein csak elvétve lát ilyeneket, s ha mégis, gyakran használhatatlan állapotban. A kis íémládák kedvelt célpontjai a csintalan gyerekeknek, a feltűnni vágyó ifjaknak és a pityókás felnőtteknek. Így aztán a rongálok miatt is megesik, hogy a jószándékú járókelők is egy óvatlan pillanatban, mikor senki sem látja, „elveszítik" a sokáig szorongatott, rég eloltott csikket, vagy az öszszemorzsolgatott villamosjegyet Valóban, több, sűrűbben elhelyezett hulladékgyűjtő tartályra lenne szükség és jóval kevesebb rongálóra. Régen tudjuk, régen mondjuk: ezért tenni kellene valamit. Hasonló témával foglalkozik levelében H. J.-né, az áfész Szent István téri pavilonjának vezetője, ö is egyetért azzal, hogy a szép és tiszta Szegedért mindenkinek vállalnia kell valamit. Neki például azt hogy a pavilon környékét rendben tartja. Mint írja, ezt szívesen meg is teszi, ha a hulladékok a hozzá érkező áruk átvételekor szóródtak szét. A mások által szétdobált szemét eltávolítása — véleménye szerint — nem az ő feladata. Nem hisszük, hogy levélírónkat bárki is megróná amiatt, hogy csupán áruátvétel és zárás után sepri fel a bolt környékét Napközben ugyanis — bármennyire is szereti a boltvezető a tisztaságot — az árusítás és az ezzel kapcsolatos teendői a legfontosabbak. A Munkásőr Tsz sikere A bordányi Munkásőr Termelőszövetkezet a gyengébb adottságúak közé tartozik, mivel a homokos, szikes talaj kedvezőtlenebb a művelésre, mint a jó minőségű feketeföld. Eredményeiket azonban számon tartják az azonos „súlycsoportnak", s köztük is nemes versengés folyik. Tavaly, a Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége és a Csongrád megyei tanács munkaversenyt hirdetett a termelőszövetkezetek számára, s a gyenge termőhelyi adottságokkal rendelkező gazdaságok között a bordányi Munkásőr Tsz érdemelte ki az első díjat. Ezt tegnap, kedden délután adták át a szövetkezetnek, ünnepélyes keretek között a területi szövetség vezetői. Ez alkalommal nyerte el a közös gazdaságban dolgozó Veress István és gabonatermesztő kollektívája a szocialista brigád címet is. Csütörtöktől kiskeddig Sütőiparunkat általában — es már bosszú idő óta — nincs okunk megróni a kenyér vagy péksütemények minősége miatt. Azt lehet vitatni, hogy a kifli és a zsemle nagysága mintha kisebbedett volna a valamikori méretéhez viszonyítva. Megeshet, hogy a kenyér formáját is kifogásolhatjuk egyszer-másszor. A kenyér ízére, „átsütöttségére" azonban szót érdemlő panasszal fehér hollóként sem találkozunk. Mindezt nem is kellene kijelentenünk, ha ez a „fehér holló" levél formájában be nem repül szerkesztőségünkbe. Egy olvasónk arról tájékoztatott bennünket, hogy szerinte rossz kenyeret kapott. Hogy hol vásárolta, 6 maga sem tudja. Ügy rémOzenetek Sitkí Ferenc (MÁV u. 2.): A fürdőfej lesztésihez valóban sók pénzre van szükség. Igaza van abban, hogy társadalmi munkával pótolható lenne a hiányzó összeg. Bagdi Gyula né (Petőfitelep), Oláh Jenőné (Teleki u. 22.): Azért, mert a vihar okozta áraimszünetet hamar megszüntették az áramszolgáltató vállalat dolgozói, külön köszönet nem jár. Ugyanígy a lelkiismeretes orvosoknak sem kell nyilvánosan megköszönni azt, hogy kötelességüket teljesítették. Talán nem is igénylik. Lóczi Jenóné (Körtöltés u. 81/a): örülünk, hogy végül is sikerült cuclis üveget vennie. I. (Szivárvány u. 10/a): sajnos, olvashatatlan, így nem tudunk vele foglalkozni. lik neki, hogy a sütőipari mintaboltban. Olvasónk kétségtelenül tárgyilagos, mert levelében szó szerint ezt írta: „A kenyeret múlt hét csütörtökön vagy pénteken vettük és kedden este szegtük meg." Panaszának az a lényege, hogy mire a kenyeret több nap után kézbe vette, már ehetetlen volt, begyulladt. Feltételezésünk szerint olvasónk a frissen vásárolt kenyeret nyilvánvalóan jól becsomagolta nylonba, hogy ne száradjon meg, s beletette a kenyeres kosárba, rácsukta annak födelét, vagy a konyhaszekrénybe csukta, szintén zárt helyre. Általában a háztartásokban nem az a szokás, hanem az, hogy naponta, vagy legalább másnaponként vásárolnak kenyeret, mert úgy kifizetődőbb. Semmi szü kség a kenyér sok napi tárolására, különösen melegben, mint ahogy ezt napjainkban érezzük is. Mindezt el kellett „árulnunk" panaszos olvasónk levelével kapcsalatban, sót egy kissé a sütőipar védelmében is. Ruházati cikkek minősítése Július 1-én életbe lép az a szabvány, amely a ruházati cikkek kötelező minősítését írja elő. Az új állami szabvány a jelenlegitől eltérően, az I—IV. osztállyal szemben — a kötöttáruk kivételével —, a konfekcionált textil-, felső- és alsóruházati cikkeket és ágynemüket I. és II. osztályba sorolja. A II. osztályú cikkek árából az eddigi 5 százalék helyett legalább 7 százalék engedményt köteles adni a kereskedelem. A jelenlegi III. és IV. osztályúnak megfelelő termékek szabványon kívüliek lesznek, s csak alkalmi üzletek értékesítik. Az a II. osztályú árukészlet, amely július 1-én a kisés nagykereskedelmi vállalatok, valamint a szövetkezetek raktáraiban, illetve úton lesz, ez év végéig még a korábbi 5 százalékos árengedménnyel értékesíthető. 1972. január 1. után — ha még mindig maradna készlet egyes boltokban ezekből a cikkekből —, már nem 5, hanem 7 százalékos engedménnyel hozhatók csak forgalomba. A harmad- és negyedosztályú áru 1971. július 1. után semmiképpen nem tekinthető szabványosnak, ezt a tötrtri cikktől elkülönítve kell kezelni, és csak lényeges árengedménnyel lehet forgalomba hozná. Termelékenyebb gépekkel Nagy a beruházási kedv legmagasabb műszaki szinvállalatóknái, s ezen belül különösen nagy hajlandóságot mutatnak egy beruházási formára; az építésre. Ott, ahol csak a megvénült, szűknek bizonyult épületek kicserélése, alapos rekonstrukció adhat teret az újnak — a termelékeny technológiáknak, új berendezéseknek —, el is fogadhatjuk szükségszerűnek ezt a törekvést. De hát nem mindenütt van így, helyenként többet gondolnak magára az épületre, mint a későbbi „tartalmira". Persze, hogy jó, ha külső, formai korszerűség is kíséri a lényeget: a tartalmilag korszerűt. Jó, de nem elengedhetetlen feltétel. Ahol nem a területen múlik a fejlődés, ott érdemes lenne az építési beruházásra fordított — s megtérülésben többnyire késlekedő! — hatalmas energiákat megtakarítani, s annál többet fordítani belőlük a gépi beruházásokra Egy kicsit vízválasztó ez. Mainapság meggyőződéssel valljuk: az intenzív termelékenyebb fejlesztés á célunk, szorul- jól felszerelt jon háttérbe az extenzív oldal. Hódítsanak nagyobb teret — akár az eddigi területen is elférve — a gépek, a műszerek, a legújabb-legtermelékenyebb berendezések. Mert az új épület még sohasem garancia arra, hogy a jelenleg vonalat érik el benne. Az sem az intenzitás növekedésére utal, ha csupán mennyiségi növekedést tesz lehetővé egy-egy beruházás, nem javítva a termékösszetételt Hozzátehetjük, hogy az ilyesmivel rendszerint valamilyen létszámfejlesztési igény is társul. A mostani munkaerőhiányos időszakban pedig — mint a városi pártbizottság legutóbbi ülésén is elhangzott — épp a fordítottja célszerű és kívánatos: új gépek, gépsorok, a legfejlettebb technika alkalmazásával minél több munkáskezet szabadítani fel. Hisz ezekre a szabad kezekre rengeteg munka várna a dinamikusan fejlődő ágazatokban. Persze nemcsak rossz beidegzés, a szabályozás hiányos volta is munkál abban, hogy erre kevesebbet, falak felhúzására, térnövelésre. mennyiségi termelésemelésre annál többet gondolnak a vezetők. Most, a negyedik ötéves tervciklus elején különösen léis nyeges probléma ez, természetes tehát az igény: gépekkel üzemekre van elsősorban szükségünk. Erre kell anyagi erőket koncentrálni. Ugyanakkor erre kell ösztönözni, ehhez kell segíteni — akár szabályozómódosításokkal is — a termelő vállalatokat. S. M. Magyar—jugoszláv szakszervezeti tárgyalások Szegeden Három magyar szakszer- szomszédos ország szakszervezet — a textiles, a bőrös vezeti vezetői elsősorban a és a ruházati — központi magyar textilipari munkávezetőségének meghívására sok bérezésének helyzetéről jugoszláv szakszervezeti de- és munkakörülményeikről legáció érkezett hazánkba, s érdeklödnek. S arról, hogy folytat konzultatív megbe- a szakszervezetek nálunk széleseket Szegeden. A ju- milyen szerepet töltenek be goszláv delegáció vezetője, a vállalati bérpolitika kialaLazo Kamcevski, a Textiies kításában, a dolgozók életSzakszervezet Központi Bi- és munkakörülményeinek zottságának titkára, a kül- meghatározásában, döttség tagjai: Ivica Valjak, A jugoszláv vendégek és vezeti bizottság elnöke Ma- a magyur szakszervezetek EST o vezetői tegnap, kedden déla varasdi községi szakszertilda Jovicic, a szabdkai Mladost Textilipari Vállalat szakszervezeti bizottságának tagja és Slobodan Fetrovic közgazdász, a Textiles Szakszervezet Központi Bizottságának munkatársa. A magyar szakszervezeti delegáció vezetője Apró József, a textiles szakszervezet elnöke. A magyar szakszervezeeíőlt látogatást tettek az SZMT székházában, ahol Turai Zoltán, az SZMT titkára köszöntötte a két delegációt és tájékoztatta őket Csongrád megye szervezett dolgozóinak helyzetéről. A két ország szakszervezeti tisztségviselői felkeresték a Szegedi Ruhagyárat, a Kenderfonó és Szövőipari Vállalatot és a Minőségi Cipőgyár tek vezetői tavaly Varasdon . tárgyaltak a jugoszláv Tex- szegedi gyárát is. Ma, szerdán, tiles Szakszervezet vezetőivel, s most Szegeden foly- Divat tatják az eszmecserét A B. Elítélték a csempészeket Csempeszárus üzerkedési Társa, a ügyben ítélkezett feliebbe- ren lakó zes folytán a Fővárosi Bíróság. Az elsőrendű vádlott, Curnovics Péter, 29 éves csantavéri lakos, jugoszláv állampolgár, főleg Ausztriában, de másutt is, nagy szintéin CsantavéToldi Antal, 41 éves szakmunkás, mintegy 150 ezer forint értékű aru ausztriai beszerzésében, Magyarországra behozásában és eladásában vett részt. A csempészárut debreceni ismennyiségben különféle merősök révén értékesítetárucikkeket vásárolt, majd ték. Közülük Keller Gábor, Magyarországra csempészte 26 éves villanyszerelő 150 es üzérkedés útján értékesí- ezer forint értéket megliatette. Ilyen célból többször ladóan vett át különböző is járt itt, s a behozott áru- árucikkeket bizományi eleikkek belföldi forgalmi ér- adásra, s nagyrészt forgatéke mintegy félmillió forintot tett ki. Eladásukkal legkevesebb 120 ezer forint jogtalan hasznonhoz jutott. Ezenkívül — devizahatósági engedély nélkül - 135 ezer forintot kivitt az ocszaahoL sagvesateane lomba is hozta. A bíróság Curnovics Pétert kétévi, Toldi Antalt egyévi és kéfhónapi, Keller Gábort egyévi szabadítélte. Fejlesztési tervek Algyőn A nagyközségi tanács ülése Algyő nagyközség tanácsa tegnap, kedden délelőtt tartotta meg ülését, amelyen határozott a következő két év terveiről, feladatairól: Vörös Lajos tanácselnök elnökletével megvitatták az oktatási intézmények elmúlt tanévi munkáját, a tanácsnak az elnök által előterjesztett munkaprogramját. Dr. Szögi Zoltán vb-titkár terjesztette a tanács elé a helyi IV. ötéves tervre vonatkozó pénzügyi tervet és az idei költségvetést, majd a tanács és a vb munkatervét. A tanácsülés a munkaprogramot és a terveket egyhangúlag elfogadta és megválasztotta az állandó bizottságokat. A nagyközség gondja, hogy az sultajk új házainak építése mielőbb befejeződjék, de legalább ennyire az is, hogy kivitelezőt találjanak az egészségügyi kombinát felépítésének befejezéséhez. Az utóbbinak ugyanis megszakadt az építése, mivel a vállalkozó szövetkezet melléküzemága megszűnt. Csak kezeknek a legégetőbb megoldása utón foghatnak árvízkáro- neki a koncepciózus tervek megvalósításának: előkészíteni egy új, 12 tantermes iskola építési programját, s korszerűsíteni az óvodát. Az új tanács sokban alapoz a lakosság segítőkészségére, s joggal, hiszen az óvoda körüli terület feltöltését társadalmi munkában végzik a szülők és az olajipari vállalat dolgozol. Gazdagodik Algyó a tanácshoz nem tartozó helyi intézmények, vállalatok beruházásaival is. A takarékszövetkezet 2 millió forintos költséggel új központi irodaház építését, a posta 3 és fél millió forintos beruházással új központi épület létesítését tervezi, a háziipari szövetkezet másfél millió forintot szán ebben a két évben a vesszőfőző áttelepítésére és raktárak létrehozására. A legnagyobb beruházások természetesen a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat nevéhez fűződnek, amely — ez a nagyközséget is érinti — 30 millió forintot szán a Tisza védvonalaitok, erásitcscre. a Hódmezővásárhelyi Kötöttárugyárat tekintik meg, s holnap, csütörtökön értékelik a négynapos konzultatív tárgyalás eredményét, amelyen ré^zt vesz Baranyai Tiborné, a Textiles Szakszervezet ós a három szakszervezeti szövetség főtitkára is. A juogszláv szakszervezeti vezetők holnap, csütörtökön utaznak el Szegedről. Családi tragédia Megdöbbentő bűncselekmény történt Mátraderecskén. Holló József 26 éves alkalmi munkás, aki züllött, italozó életmódja miatt hírhedt volt a faluban, ez alkalommal is ittasan tért haza. Baltával agyonütötte 40 éves anyját, Holló Józscfnét és nagyanyját, özv. Nagy Andrásnét. Ezután a falu határában felakasztotta magát, cs meghalt.