Délmagyarország, 1971. június (61. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-23 / 146. szám

\ SZERDA, 1971. JOKTE® 23. feladataik jobb elvégzéséért A gazdasági élet megélén- sikerüljön megtakarítani a külésével mind nagyobb fel- bérköltségből. 2. A tervezettadat hárul a közlekedésre, a nél az idén 1 százalékkal személy- és teherszállító vál- nagyobb mennyiségű árut lalatokra. Köztük a legna- szállítanak. 3. Mindent meggyobb munkát talán a vas- tesznek azért, hogy a vonaút kapja, hisz évről évre tok menetrendszerűen köztöbb tonna árut kell továb- lekedjenek, az utasok kébitani a vasúti kocsikban, nyelmesebben utazhassanak, az országhatáron belül és A kocsik és az állomások kivül egyarant. Csak egyet- tisztításához igénybe veszik len adat jellemzésül: a a korszerű eszközöket. a MÁV Szegedi Igazgatósága- vasúti kocsikat soronkívül nak dolgozói 1966-ban 8,1, igyekeznek kijavítani. Matkó István míg a korábbi blokkok berendezéseinek egy részét külföldön gyártották. A 200 megawatt teljesítményű magyar turbina ily módon kísérleti jelleggel is működik majd Visontán, s szerelésére különleges gondot fordítanak. A nagyberuházáson dolgozó vállalatok KlSZ-veZetői együttesen megtárgyalták a szereléssel kapcsolatos részfeladatokat, s vállalták, hogy az ötös blokkot kifogástalan állapotban — két hónappal a tervezett határidő előtt — 1972. október 1-én üzembe helyezik. (MTI) Vízmű a talpán 1970-ben már majd 10 millió tonna különféle terméket juttattak rendeltetési helyükre. Természetesen a dinamikusan emelkedő igényekkel a fejlesztés nem tart mindig lépést. A kelleténél kevesebb a vasúti kocsi, a mozdony, a rakodógép stb. A többletmunkát ezért elsősorban a vasutasok nagyobb erőfeszítésével, az emberi áldozatvállalással tudják elvégezni. Az idén — a magyar vasút fennállásának 125. évfordulójára. valamint a vasutas nap tiszteletére — bontakozott ki újabb versenymozgalom. A vállalás értelmében szinte valamennyi szolgálati helyen megszervezték a versenyt Július 1-től 15-ig és november 1-től 7-ig ünnepi műszakokat rendeznek. A vasutasok kezdeményezése főleg három irányban kívánja javítani a MÁV munkáját: 1. Minden területen igyekeznek takarékoskodni, 1 százalékkal csökkentik az önköltséget, a vontatási szakszolgálat munkásai, az ünnepi műszakban elvégzik egy mozdony főjavítását, 3 százalékkal kisebb összeget használnak fel a karbantartásban a biztosító berendezési szak- Tóih Béla felvétele szolgálat dolgozói. Csökken- Feszitökötelek nélküli hidroglóbusz épiilt Baks községben tik a rakodósok idejét. s — mint már erről korábban hírt adtunk. Valószínűleg az igyekeznek takarékoskodni a országban ez az egyedüli ilyen létesítmény, mondhatnánk túlórákkal is, mégpedig úgy. [ azt is, hogy ez aztán vízmű a talpán. A hidroglóbusz a hogy a második fél évben | község központjában — mint képünkön látható — az mintegy 300 ezer forintot iskola szomszédságában épült — Mondjam el az életrajzomat? — Igen. — Mit érsz vele? Egyszerű nacionálé. A háborúig kubikmunkából éltem. Pedig volt földünk, ördöngősön kaptunk hat holdat, örök megváltásra. De úgy, hogy soha se lehessen kifizetni. OFB-földek voltak ezek. A legrosszabb terület. A hat holdnak az összes aranykorona értéke kilenc volt. Szikes. vízállásos terület. Az adót fizetni kellett, a járandóságot. Járhattunk tehát napszámba. Később meg kubikmunkóra. Az idősebbek szóba hozták a régi időket, Fekete Laci, Fekete Miska, Farkas Jóska tapasztaltabbak voltak, az elsö világháborúról több tudásuk és az orosz forradalomról is. A hajdani vöröskatonák beszéltek a Tanácsköztársaságról és akarva-akaratlan, rám is ragadt valami. Természetes folyamat volt. S amikor mennem kellett volna a leventékkel, inkább csavarogtam, bújdostam a határban. Otthon se tudták, merre járok. Akiket elhajtottak, egy részük nyomorékan jött vissza. vagy soha többé hírt se hallottunk róluk. Ilyen apró dolgok alakították sorsomat, helyeztemet. úgyannyira, el nem maradhattam a közösségből. az idősebbektől. 1944 novemberében, decemberében szerveződtünk, akkor alakult meg a kommunista párt. És negyvenöt januárjában lettem tagja. Az alakulásnál is a Nincsi-pusztaiak bábáskodtak. 1945 októberében alakult meg a Kláramajori Állami Gazdaság. Oda is jártam munkába. Megint napszómVITA [MINDEN ESTE ból éltem. A pénznek nem volt értéke, dolgozni meg kellett, hússal, liszttel, szalonnával fizettek. Elég nehéz volt az élet. A pártban a szervezeti élet aktív volt. Minden este tárgyaltunk, vitáztunk, akadt valami fontos dolog. El nem maradhattam. S akkor jött a híre, hogy a hadsereg, a karhatalom felállításóra jelentkezőket várnak. A párt hívott, jelentkeztem. 1946 tavaszán megkaptam a behívót Budapestre. a II. karhatalmi zászlóaljhoz. Két napig tartott az út vonattal. Jegy se volt, útiköltségem se, de a fontos, hogy járt a Vonat, és a tetején is elfértem. Ott segítettünk Pest belső rendjének helyreállításában, különböző objektumok védelmében. a szervezett fosztogató bandák elleni harcban. Egyenruhát., fegyvert kaptunk. Leszerelésem után késő ősszel visszamentem a falumba. Folytattam tovább az életet. Szerveztük a földmüvesszövetkezetet. A tanyavilágban két szatócsbolt működött, nagyon fontos volt a jobb áruellátás. A néhai uradalomból ekkor osztódott szét végeredményben a megmaradt „vagyon". erőgépek, munkagépek. Részben a már megerősödött állami gazdaság, másrészt pedig a földmüveszövetkezet között. Volt a faluban egy öreg gépész, Dobos Lajos, az hívott maga mellé. Csepel traktorok divatoztak, petróleumüzeműek. Látástól sötétedésig szántottunk, munkálkodtunk a határban, a FÖLDSZÖV-tagság földjén. Az öreg szeretett elmaradozni. jó borszerető ember volt. Sokszor dolgoztam egyedül, aztán már én hívtam magam mellé társat. 1947ben háromhetes tannálja az egészet. Másszóval": valamiféle rút öncsalás ez a mindenáron való megtartás. Építkezésen, vagy vasas üzemben, gyárban vagy káteeszben mindenütt oda vezet, hogy az illető — akivel nem fizettetnek selejtkár-térítést. nem fegyelmezik, büntetik — tovább gyártja a selejtet, tovább rontja a munkamorált. Érthető, hisz ahogy mondani szokták: a kutya se ugatja meg érte. Sajnos. Márpedig a mihasznák marasztalása nemhogy erősítené, inkább gyedgiti egy közösség termelőmunkáját. Több szálon összefügg ezzel a gyárkapun belüli munkanélküliség. A szálakat bogozva a munkaszervezéshez jutunk. Ahhoz, mennyire lebecsült beosztás. Sok helyen a munkaügyi, ezen belül a munkaszervezőké. Ez az a terület, amelyre nem szabadna sajnálni az ösztönzést és buzdítást, az anyagi és erkölcsi biztatást. Mégis gyakorta perifériára szorul, ezért is nem állhat feladata magaslatán a munkaszervezés, s maradnak feltáratlanok az e területen meglevő belső tartalékok. Pedig a szervezés nem szűkülhet sablonos reszortfeladattá, komoly rangot és megbecsülést kell adni ennek a tevékenységnek. Aminthogy minden vállalaton belül rangosabbá kellene tenni — a sok helyütt beszűkített, félreállított — újítási előadói, reklámfőnöki. vagy piackutatói munkálkodást is, t A fölös látszatcsitlogésok, a túlzásba vitt reprezentáció — söt: vállalati flancolás — helyett ezekre a lényegi dolgokra szükséges a pénzt, az időt, a vezetői íaradozóst áldozni mindenütt. Vagyis inkább befektetni. Ezek mind olyan kellékei a vállalati gazdálkodásnak. amelyek fokról- fokra fontosabbak lesznek, s később kamatostul fizetnek. A jövővel gondolva kell tehát eldönteni, mi mennyit ér, s mi az. ami értéktelen egy közösségnek Például azt is, hogy a munkavédelem, az ember egészségének, testi épségének megóvása mekkora érték. A „legfőbb" jelzőt ugyanis mintha elvitatnák. a nyereség centrikus szempontoknak. a már említett „mánakélésnek" áldoznák fel egyes munkahelyeken. Némelyik ktsz-ben. különösen nagy a zsúfoltság, nehezek a munkakörülmények, de általában mindenütt még többet kellene áldozni a munka biztonságára. Mikor az új ruháról valósággal lepattognak a gombok, mikor a varrás szinte érintésnyi erőtől is szétfeslik, arra gondolhat a vásárló: milyen filléres anyagokból, milyen egykét perces „lazításokkal" károsították meg őt, s mégis mennyi bosszúságot tudnak okozni vele. Ugyanez a gondolatsor foglalkoztatja a hamar leváló cipotalp, vagy barmi mas hibás termék láttán: milyen jelentéktelen anyagmennyiséget kellett volna hozzáadni, hogy öröme és ne bosszúsága legyen a vásárolt holmiból. S ha közben kedvezőbbek lettek is a ..kirakati számok" a gyártó válalatnál, egy dolog bizonyos: a minőség s ezzel a termelői hírnév romlott. Lehet, hogy néhány embernek, vagy csoportnak jobban megnőtt a borítékja, de az ilyesminek előbb-utóbb megadja az árát a kollektíva. „Félkész" termékek jutnak az üzletekbe. Garanciális javítások kálváriáját idézik fel. Itt már a pazarlásnak nem is annyira csoportos, inkább társadalmi jellege a szembetűnő Az, hogy egv hibásan végzett művelet milyen messzire gyűrűzteti a kellemetlenségeket. Végezetül — noha korántsem értünk végere a sornak — említsük meg „takarékos" pazarlásaink között azt is, mikor az üzemi légkör javításához olyannyira szükséges jószóval, tájékoztatással fukarkodnak a vezetők. Pedig ha valami, hát a demokratikus vezetési módszer igazán nem jelent töbtv letkiadást. S mégis annyi emberi többletet ígér, — s a többi hiba felszámolásához olyan aranyfedezetet — hogy feltetlenül fáradozni kell kiteljesítéséért. aimai Mihály AZT SE TUDTUK, MIÉRT? folyamra küldtek, gabonafelvásárló lettem a FÖLDSZÖV-nél. Majd 1949 tavaszán ügyvezető. Nagy dolog volt. Közben a szakszervezetben is tevékenykedtem és szívesen mentem iskolára. Fiatal voltam. Tele ambícióval, reménnyel és hittel. Szentesen pártiskolát végeztem. s utána pártmegbizatásként Cserebökénybe kellett mennem, tervkölcsönt jegyeztetni. Egy hónapig tartott. Utána átirányítottak Hódmezővásárhelyre, a városi pártbizottságra. Nagy Gyurka bácsi volt a városi titká r, ő se tudta pontosan, minek vagyok én ott, meg én se. Ahogy fokozódott a termelőszövetkezetek szervezése, egyre több munkám lett, bár mondtam: ügyvezetője vagyok a- FÖLDSZÖVnek. De fontosabb volt a szövetkezeti mozgalom. Mentem erre-arra, segítettem a hajdani gazdaságok alakulásánál. Ráróson a Szabadság Tsz alakult. A szentesi műút mentén az Előre, távolabb a Karácsonyi Ferenc és Engels szövetkezet. Egy alkalommal jött hozzám Bán Róza. aki a megyei pártbizottság káderese volt. Mondta, pakoljak öszsze, be a kocsiba, megyünk Szentesre. 1950 márciusában történt. Amikor megérkeztünk a járási pártbizottságra, csak annyit mondott: meghoztam nektek a szövetkezeti felelőst. Megint szabadkoztam : nekem dolgom van, a faluban a földművesszövetkezet ügyvezetője vagyok. De mosolyogtak. Azt mindjárt lerendezzük. Maradtam. Elvégeztem a tizenhat hónapos mezőgazdasági akadémiát Gödöllőn, s annak befejeztével 1954-ben a megyei pártbizottságon kellett jelentkeznem. Hónapok múltán Vásárhelyen a pártbizottság mezőgazdasági osztályát vezettem. Az ellenforradaíom ideFOGLALKOZASA: PÁRTMUNKÁS jén Vasárhelyen i-jy veresen szervezkedtünk és a karhalalomtól utolsó nap szereltem le. A tanács mezőgazdasági osztályát vezettem, 59-ben Zsibók András és Szabó Sándor hívott a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályára. Ott dolgoztam 1970 februárjáig. Közben tanultam, politikai főiskolára jártam és dolgoztam. Sohasem nagy hanggal, zajjal, dobveréssel képzeltem el a pártmunkát, s nem is ügy dolgoztam. Egy biztos, sohasem kellett, most sem kell attól tartanom, hogy bárhol a fejemre olvasnak ezt vagy azt az emberek, mert mindig az érdeküket képviseltem, öértük jártam el. Még a legnehezebb időkben is. az 52-es esztendőben. a begyűjtés idején. Csaknem negyedszázadig voltam a pártmunka élvonalában. A személyimbe is azt írták, foglalkozása: pártmunkás. Mindig útban az emberhez, az emberi viszonyokhoz. S így van ez most is. Pedig jó egy éve személyzetisként dolgozom az állami gazdaságok területi főosztályán. Barna György nacionáléja ennyi. És az a biztos tu dat; eddigi életében párt munkásként élt, cselekedett, s annak is marad már élete végéig. Sz. Lukács Imre Virágzik a Tisza Az igazi nyár még várat magára, de a Tisza irAgzái már közeledtét jelzi. Szélcsendes alkonyatkor a folyószakaszon sok helyen, mint valami nagy katlan, forrni kezd t viz és a felszínre emelkedő lárvákból milliószámra bújnak ki a kecses formájú szárnyas rovarok: a tiszavirágnak nevezett kéreszek, hogy hároméves iszapotthonuk után a fényben üljék meg rövtd nászukat. Sertésgyár" Befejező szakaszában/ A Délalföld egyik legkorszerűbb sertéstelepén, a tápéi Tiszatáj Tsz új létesítményében megkezdődött a részleges termelés. Az 50 millió forintos beruházással készült ..sertésgyár" évente 7000 hízót bocsát ki. A komplett jószágtelephez 4, egyenként 30 vagonos takarmánysiló csatlakozik, továbbá egy szociális épület, amelyben több öltöző, mosdóhelyiség. valamint konyha és ebédlő kapott helyet. a visontai nagyberuházás Megkezdték a Gagarin ! Hőerőmű ötös blokkjának szerelését. Ezzel a visontai kiemelt beruházás végső szaj kaszához érkezett. A Gagarin Hőerőmű öt önálló biokkrendszerben épül és összesen nyolcszáz megawatt teljesítményt nyújt majd. Az egyes és kettes blokk egyenként 100, míg a Vasutasok versenymozgalma hármas, négyes, ötös blokk külön-külön 200 megawatt villamos energiát termel. Ily módon a Gagarin Hőerőmű a népgazdaság villamosenergia-szükségletének több mint húsz százalékát te-/ dezi majd. A visontai nagyberuházás különlegessége, hazánkban itt alkalmaznak először 620 tonna gőzt fejlesztő kazánt, valamint kétszáz megawatt teljesítményű turbinát. A blokk valamennyi főműve a magyar ipar terméke,