Délmagyarország, 1971. június (61. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-23 / 146. szám

2 SZERDA, 1971. JÚNIUS 23. A Pentagon űj manővere a titkos dokumentumokkal % Washington (Reuter, AP, UPI) Kedden a New York-i és a washingtoni szövetségi bí­róság előtt folytatódott a jogi vita arról, hogy kárt okozott-e az államnak a New York Times és a Wa­shington Post, a titkos Pen­tagon-dokumentumok kite­regetésével. Mint az MTI washingtoni tudósítója meg­állapítja, a jogi vitával pár­huzamosan országszerte egy­re hevesebb vita folyik ar­ról a kérdésről, hogy milyen kárt okoztak Vietnamnak és az Egyesült Államoknak az egymást követő amerikai kormányok, a jelenlegi Ni­xon-kormányt is beleértve. A New York-i és wa­shingtoni szövetségi bíróság ideiglenes tilalma lehetővé teszi a kormánynak, hogy a végérvényes betiltás érde­kében fellebbviteli bíróság­hoz folyamodhasson. Az ügy, megfigyelők szerint, a hét végén éri el a legfelső bíróság szintjét. A Boston Globe című lap, amely kedden csatlakozott a sajtó „gerilla akciójához" és a Pentagon-okiratokra ala­pozott részleteket kezdett közölni a Kennedy-kor­mányzat vietnami szerepé­ről, bejelentette: John Mitchell igazságügy-minisz­ter személyesen kereste meg a szerkesztőséget, s kérte a sorozat leállítását. A tele­fonbeszélgetés során a lap főszerkesztője közölte: „Nem áll módjukban, hogy eleget tegyenek az igazságügy-mi­nisztérium kérésének, mert úgy érzik, a népnek alkot­mányos joga, hogy megis­merkedjék a dokumentumok tartalma val." Melvin Laird amerikai hadügyminiszter, aki kedden a szenátus egyik albizottsá­gának ülésén vett részt, az ülés szünetében újságírók előtt kijelentette: elrendel­te, hogy a Pentagon „foko­zatosan oldja fel" a vietna­mi háborúval összefüggő dokumentumok titkosságát. A hadügyminiszter nem tért ki arra, hogy az említett „feloldásra" mikor kerül sor, illetve, hogy az intézkedés kiterjed-e majd a hétezer oldalas dokumentum minden részletére. Hozzátette, hogy a problémát szerdán soro­zatos megbeszéléseken vi­tatja majd meg azokkal a kongresszusi bizottságokkal, amelyek a dokumentumok nyilvánosságra hozatalát követelik. Laird ugyanakkor bűnvádi eljárás megindítá­sával fenyegetőzött azokkal a személyekkel kapcsolat­ban, akik a dokumentumo­kat a sajtóhoz eljuttatták. Háborús bűntettekről vallanak a tanúk 0 Oslo (MTI) Az Egyesült Államoknak Indokínában elkövetett há­borús bűntetteit kivizsgáló nemzetközi bizottság Osló­ban folyó II. ülésszaka ked­den reggel további tanúki­hallgatásokkal folytatta mun­káját. Több dél-vietnami állam­polgár tett megrázó tanú­vallomást az amerikai ag­resszorok és cinkosaik há­borús kegyetlenkedéseiről. A kedd délelőtti ülés két­ségtelenül legnagyobb szen­zációja Don Luce amerikai újságírónak, az Egyházak Vi­lágtanácsa titkársága tagjá­nak harcos kiállása volt a vietnami nép ügye mellett. Luce elmondotta, hogy rö­vid megszakítással 13 évet töltött Dél-Vietnamban és személyes tapasztalatai alap­jan kíván tanúvallomást ten­ni a nemzetközi bizottság Oslóban folyó II. ülésszakán. Beszélt a dél-vietnami fal­vak és városok lakosainak internálótáborokban való összezsúfolásáról, árvaházak, iskolák és kórházak bombá­zásáról, a dél-vietnami bün­tetőintézetekben uralkodó szörnyű állapotokról, a több mint százezer politikai fo­goly embertelen körülmé­nyeiről. A kedd délutáni ülésen az indokínai háborúban részt vett amerikai veteránokat hallgatott ki. Danny Notley őrmester ta­núvallomásában beszámolt a dél-vietnami Truong Khanh faluban végrehajtott véreng­zésekről, amelyben ő maga is részt vett. Sortüzet adtak le a három csoportba terelt falusiakra — mondotta. So­kan meghaltak, de a halot­tak között egyetlen „ellen­séges" katonát sem látott. A következő amerikai ta­nú Nathan Hale, a hírhedt „Americal" hadosztálynál szolgált. Feladata a foglyok kihallgatása, vagyis lényegé­ben a hírszerzés volt. Haj­meresztő részleteket tárt fel az alkalmazott vallatási módszerekről. Ken Campbell mint tüzér­ségi megfigyelő, 13 hónapot töltött Indokínában. Tanú­vallomásában elmondotta: az amerikai kiképzőtáborok­ban a fajgyűlölet szellemé­ben nevelik a fiatalokat, hogy ne csináljanak lelkiis­mereti kérdést az indokinai népek lemészárlásából, be­számolt az úgynevezett tisz­togató akciókról, s adatokat sorolt fel arról, hogy ala­kulatának nehéztüzérsége a demilitarizált övezettől dél­re minden ok nélkül tüzet nyitott a VDK területén le­vő polgári településekre. A nemzetközi bizottság tagjai több kérdést tettek fel a tanúknak. A bizottság szerdán folytatja a tanúki­hallgatásokat. AESZ-határozatok Szadat beszéde 0 Kairó (MENA) Anvar Szadat egyiptomi elnök, aki vendége, Fejszál szaúd-arábiai uralkodó tár­saságában Alexandriában tartózkodik. kedden dél­előtt Szadek hadügyminisz­terrel együtt látogatást tett az alexandriai haditengeré­szeti akadémián. Az elnök az akadémia hallgatói előtt elhangzott beszédében kijelentette: „Elvesztettünk egy csatát, de soha nem fogadjuk el a vereséget, soha nem adjuk meg magunkat, bármilyen áldozatokat kell is hoznunk. Fegyveres erőink be fogják bizonyítani, hogy az egyipto­mi nép érdemes arra, hogy e területek ura legyen" — mondotta. Az EAK elnöke a válság békés rendezésének lehető­ségei iránt mindössze egy százalék reményt táplál, mi­vel úgy véli, hogy „Izrael katonai vezetői csakis az újabb harc esetén térnek észhez". Szadat elismeréssel szólt a hadseregről, amely Szadek tábornok, hadügyminiszter vezetésével nyíltan kiállt a kormányzat megdöntésére irányuló összeesküvéssel szemben. Rendkívüli állapot Bolíviában 0 La Paz (MTI) A bolíviai kormány hét­főn este kihirdette a rend­kívüli állapotot, és készült­ségbe helyezte a hadsereget, valamint a többi biztonsági erőket, meri: tudomására ju­tott. hogy jobboldali erők ismét hatalomátvételre ké­szülődnek. Moszkva Erich Honecker, Walter Ulbricht és Willi Stoph táv­iratot intézett Leonyid Brezsnyevhez, Nyikolaj Pod­gornijhoz és Alekszej Koszi­ginhez, a hitleri Németor­szág Szovjetunió elleni tá­madása 30-ik évfordulójá­nak napján. A hitleri fasiz­mus szétzúzása történelmi távlatot nyitott ahhoz, hogy igazán demokratikus feltéte­lek jöjjenek létre német föl­dön — hangzik többek kö­zött a távirat. Varsó Varsóban kedden délelőtt megkezdődtek Jedrychowski lengyel és a Moszkvából a lengyel fővárosba látogató Raul Roa kubai külügymi­niszter tárgyalásai a nem­zetközi helyzet és a kétol­dalú államközi kapcsolatok problémáiról. Tokió A Szovjetunió, az Egye­sült Államok és Nagy-Bri­tannia után Japán is letétbe helyezte a tengerfenék nuk­leáris és egyéb tömegpusz­tító fegyverektől való men­tesítéséről szóló szerződés ratifikációs okmányait. A szerződés akkor lép életbe, amikor már 22 ország ra­tifikálta. Peking Csou En-laj kínai minisz­terelnök fogadott három amerikai újságírót, mégpe­dig Seymour Toppingot, a New York Times helyettes főszerkesztőjét; William Att­wood-ot, a Long Island-i (New York) Newsday elnö­két és kiadóját, valamint Róbert Keatleyt, a Wall Street Journal tudósítóját. Mindhárom újságíró felesé­ge is jelen volt a fogadá­son. Moszkva A Kommunyiszt, az SZKP Központi Bizottságának el­méleti és politikai folyóirata legújabb számában közli Ko­mócsin Zoltánnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titká­rának cikkét a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV kongresszusának jelentősé­géről. Fülöp herceg „beavatkozott" 0 London (MTI) Az angol királynő férje. Fülöp herceg egy beszédé, ben támadta a Közös Piac mezőgazdasági politikájút, és felhívta az angol föld. művesek figyelmét a kö­zöspiaci belépés veszélyé­re. Az angol lapok kedden meglepetten kommentálták a herceg váratlan beavat­kozását e fontos kérdés­be. A Daily Mirror első oldalon megjelent vezér­cikkében „ostobának" ne­vezte a herceget, és meg­jegyezte. Fülöp „elég öreg és tapasztalt ahhoz, hogy tudhatná, nem kell bele­avatkoznia egy ilyen po­litikai ügybe". A Közös Piac külügymi­nisztereinek luxembourgi tárgyalásain nagy figyel­met keltett Fülöp herceg­nek rögtönzött és epés megjegyzése a Közös Piac mezőgazdasági rendszeré­ről. Autókarosszéria javítását és festését vállalom Tápéi u. 34. sz. 0 Addisz Abeba (MTI) Az afrikai államfők csúcs­értekezlete kedden délelőtt gyakorlatilag változtatás nél­kül elfogadta az AESZ mi­niszteri tanácsa által a múlt héten kidolgozott határozati javaslatokat, köztük a deko­lonializálásról és az apar­theidről szóló javaslatot — jelentik tájékozott forrásból. Az első határozat különö­sen a NATO-tagállamokat — az Egyesült Államokat, Fran­ciaországot, Nyugat-Német­országot és Nagy-Britanniét — ítéli el, amiért segítséget nyújtanak Portugáliának, és amiért nem hajlandók együttműködni az ENSZ­szel a dekolonializálás terü­letén. Az apartheidről szóló ha­tározat elutasítja a dél-afri­kai kormány állítólagos pár­beszéd-politikáját; arra szó­lítja fel a világ országait, hogy minden területen, ka­tonai és gazdasági téren egyaránt, bojkottálják Dél­Afrikát. Egy hasonló szellemben megszövegezett harmadik határozat felszólítja az ENSZ-t, hogy az idén Afri­kában rendezze meg a Biz­tonsági Tanács rendkívüli ülését, amelyen a gyarmati rendszer megszüntetésének a kérdésével foglalkoznának. Az AESZ csúcsértekezlet úgy határozott, hogy tovább tárgyal a Dél-Afrikával foly­tatandó párbeszéd kérdéséről. HADGYAKORLATON. A szovjet hadsereg és a flotta nagyszabású déli hadgyakorla­tán, a Jug nevű manőveren készült ez a felvétel Az előzőekhez hasonló rendszerben (vállalati költségen) rövidített autóbuszvezetői tanfolyamot szervezünk. A jelentkezéshez legalább 2 éves gépjárművezetői gyakorlat szükséges. Jelentkezés: VOLÁN 10. sz. vállalat. Szeged, Bakay N. u. 48. I. em. 17. Vásárhely, Lenin u. 33. Valamint Szentes, Makó, Csongrád: főnökség. Kistelek kirendeltség. xS. 205 238 „Takarékos" pazarlások Az előzőekhez hasonló rendszerben (vállalati költségen) rövidített TEHERGEPJARMU-VEZETŐI TANFOLYAMOT SZERVEZÜNK SZEGEDEN. A személy- és tehergépjármű-vezetői engedély meg­szerzését és a tanfolyam idejére fizetést biztosítunk Jelentkezés: VOLÁN 10. sz. VALLALAT. SZEGED. Bakay N. u. 48„ I. em. 17.; VÁSÁRHELY, Lenin u. 33.; SZENTES. MAKÖ. CSONGRÁD: főnökség; KISTELEK: kirendeltség. xS 205 239 A minap újra hallottam egy régi panaszt. Hogy helyenként a legöre­gebb gépeken, ős-technológiákon ne­velik a holnap szakmunkásait, az ipari tanulókat. Kitanulják az elavult szerkezetek minden csínját-bínját. Mikor aztán, úgymond, vége a szak­képzésnek, tulajdonképpen kezdődhet elölről minden: a fiataloknak csak kö­dös sejtelmeik vannak az új gépek­ről. Miért nem a jövő technológiájúi tanítják ezeknek a gyerekeknek? — hangzott ingerült-türelmetlenül a kér­dés, miért takarékoskodnak az üze­mek egy részében az ő rovásukra, ami egyben a szakba fejlődésének rovásá­ra is megy — a jövő rovására. Ez a géphistória valóban furcsa jelenség. Egyben azonban jelképe is más különösségeknek, az ipari tanuló­képzésen túl is. Hisz számos példa mutatja, hogy öncélú, de egyenesen karos is lehet a takarékosság néhány megnyilvánulása. Hogy abszurdumig vigyük a gondolatot: némelykor igen­is pazarlásszámba megy a takarékos­kodás, a filléres, forintos pillanatnyi nyereseg arát később ezrekben, mil­liókban kell megadni. Ez persze mar inkább a deficites fukarkodás foga­lom körébe tartozik. Idővel, anyaggal, pénzzel takaréko­san, beosztóan bánni — fontos gaz­dasági elveink egyike. Rá is vagyunk szorulva, addig nyújtózkodhatunk, ameddig a takarónk ér. Ügy hiszem, erre a beosztó, de a lehetőségek sze­rint egyre fokozódó gondoskodásra országos politikánk a legjobb példa. De mit szólhatunk, amikor egy-egy vállalatnál garasokat vernek a fo­gukhoz fontos dolgokban, nagyobb összegekkel viszont — jelentéktelen ügyekben, olykor teljesen fölöslege­sen — pazarlók? Mit szólhatunk, ami­kor egy-egy munkára nem szánnak elegendő időt, vagy „kispórolják" az anyagok egyikét-másikát a termék­ből? Nyilvánvaló, hogy az ilyen és hasonló jelenségek károsak, egy rossz, szűklátókörű szemlélet, a vállalati „mának-élés" illusztrációi. Vagy még­inkább: a tegnap továbbélésének je­gyei. Az ésszerűtlen takarékosság néha a tervezéstől a zöldág kitűzéséig végig­kíséri az épületek születéséi. Mond­hatnunk ugy is, hogy építőiparunk, sajnos, egész példatárat kínál a fenti jelenségekhez. Az „eltervezett" és en­nek megfelelően rosszul épített ház, egy-egy fontos építőanyag nem meg­felelő adagolása, elspórolása, hozzá nem értök alkalmazása a szakértelmet, körültekintést igénylő munkahelyeken vagy akár a rossz deszkából készült megvetemedő ajtók, ablakok — sorol­hatjuk a szomorú tapasztalatokat. S nem energiapazarlás-e a garanciális javítások olyan tömege, mint amilyen­né a hibajegyzékekben felduzzad? Egyszer, de jól elvégezni a munkát, ez a helyes elv, de olykor bizony má­sodszor ls csak rosszul csinálják meg. Egyesek viszont, míg a munkával fu­karkodnak, annál bőségesebben szór­ják-vesztik, hagyják tönkremenni vagy kézen-közön elkallódni a drága anyagot. A kérdések kérdése, miért nem állítják helyre gondos ellenőr­zéssel, szigorral és következetességgel ezt a fordított helyzetet? Nos, úgy tű­nik, gyakran az ellenőrzésre szánt idővel is takarékoskodnak a vállala­tok. Vagy ha ellenőrzik is a rossz mun­kát, a lazaságokat, egyszerűen — az annyit emlegetett létszámhiányra hi­vatkozással — szemet hunynak fölöt­tük. Takarékos pazarlásaink igen lát­ványos esete ez: hasonlít ahhoz, mikor az építő észreveszi ugyan, hogy nem terveztek megfelelő anyagot, tartóerős­seget a tetőhöz, de azért tovább csi«

Next

/
Thumbnails
Contents