Délmagyarország, 1971. május (61. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-09 / 108. szám

•asárnaf. im, MÁJUS 9, 3 A magyar szakszervezetek XXII. kongresszusának határozata A határozat — amelyből részleteket közlünk — bevezetőben körvonalazza a szakszervezetek társadalmi hivatását, s megszabja, hogy milyen módon erősítsék tovább legnagyobb tömegszervezetünk szocialista jellegét. Kiemeli, hogy a szakszervezeteknek még hatékonyabban kell szolgálniuk a munkásosztály hatalmát, segíteniük politikai, gazdasági, szociális és kulturális céljainak megvalósítását. Megállapítja, hogy a szakszervezetek szervezetileg, feladataik meghatározásában és a dolgozókat érintő minden egyes kérdés megítélésében önállóak, tevékenységükért tagságuknak felelősek. Munkájukban a szocializmus építésének szolgálata, a napi érdekek képviselete és egyeztetése mind következetesebb egységet alkot, tevékenységüket áthatja a munkáshatalomért, a szocializmusért érzett felelősség. A határozat a szakszervezetek alapvető céljaiként jelöli meg, hogy aktívan vegyenek részt a szocializmus teljes felépítésében. Ennek eléréséhez az eszmei, politikai irányítást a Magyar Szocialista Munkáspárt adja. Az állam és a szakszervezetek erősödő együttműködésével kapcsolatban megállapítja : a társadalmi munka megszervezésének és az alap elosztásának folyamataban jelentkező egyéni, csoport- és társadalmi érdekek közötti ellentmondások feloldása az állam feladata. Ahhoz, viszont, hogy a mindenkire kötelező állami normák jól fejezzék ki a tarsadalom távlati és a dolgozók napi érdekeit, szükséges, hogy a szakszervezetek intézményesen vegyenek részt a döntések meghozatalában, végrehajtásában. Az állam és a szakszervezetek nem ellenfelek, hanem más-más eszközökkel es módszerekkel ugyan, de egyaránt a munkásosztályt, az egész dolgozó népet szolgálják. Nem szabad az allam és szerved, valamint a szakszervezetek feladatai közé egyenlőségjelet tenni. Amíg az állam tevékenysége törvényeken, rendeleteken alapszik, s döntései kötelezőek, a szakszervezetek fő módszere a tömegek között folytatott mindennapos felvilágosító, meggyőző, mozgósító és érdekvédelmi munka. A szakszervezetek következetesen támogatják az államot, az állami szerveket, ez azonban nem zárja ki munkájuk bírálatát. A szakszervezeteknek éppen az a feladatuk, hogy alkossanak még bátrabban önálló leleményt, a dolgozók reális igényei és a társadalom lehetőségei alapján. A szakszervezetéknek elő kell segíteniük, hogy a munkásosztály még eredményesebben töltse be vezető szerepét, cselekvőképessége, felelősségérzete erősödjék. Ezért megkülönböztetett gondot kell fordítani helyzetükre, élet-, munka- és kulturális körülményeikre. Erősíteni kell az üzemi, mun- j kahelyi demokráciát, a ki- : bontakozását fékező tényezők ellen a szakszervezetek törvényes jogaikkal élve lépjenek fel. A kongresszus szükségesnek tartja, hogy az eddigi tapasztalatok elemzése alapján vizsgálják felül és szükség esetén újólag szabályozzák az üzemi demokrácia közvetlen fórumainak, működésének követelményeit, meghatározva a gazdasági vezetés és a szakszervezeti szervek sajátos és közös feladatait. A szakszervezeteknek hatékonyabban kell foglalkozniuk a különféle rétegek, szakmák sajátos érdekviszonyaival. gondoskodva arról, hogy az össztársadalmi és a rétesérdekek ütközése demokratikus formákat öltsön. Az egyéni és csoportérdekek bonyolultan kapcsolódnak egymáshoz: telis- í mérésük, egyeztetésük és rangsorolásuk gondos elemzést és a helyzet alapos ismeretét követeli. A valódi és a vélt érdekek is keverednek, különválasztásukra az eddiginél több figyelmet kell fordítani. Az érdekek alapvető egyezésén belül ütközhetnek a politikai és a közgazdasági megfontolások is. Az egyes osztályok, csoportok, rétegek érdekei egymástól eltérhetnek, egyaránt jogos és megvalósítandó követelményeket támaszthatnak. Az érdekkülönbségek helyes megoldása csak akkor lehetséges, ha a szakszervezetek az állami szervekkel együtt az össztársadalmi érdek szempontjából elemzik és oldják meg a problémákat. Az egyének, csoportok, rétegek tudata nem tükrözi híven a társadalom érdekeit, ezért a szakszervezetek érdekvédelmi tevékenysége egyben a tudat állandó és folyamatos alakítását is megköveteli, mégpedig tömegméretekben. Az ország gazdasági erejének növelésével, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javításával öszszefüggő szakszervezeti feladatokról szóló fejezet abból indul ki, hogy a szakszervezeti mozgalom magáénak vallja a negyedik ötéves tervben megfogalmazott gazdaságpolitikát, mivel az összhangban áll a munkásosztály és az egész társadalom érdekeivel. A terv realizálásához azonban a szakszervezetek tevékeny közreműködése szükséges. Életszínvonal-politikai kérdéseket elemezve a határozat megállapítja, hogy az elmúlt négy évben tovább emelkedett népünk, a munkásosztály, a parasztság és minden dolgozó réteg életszínvonala. Újabb eredményeket csak a nemzeti jövedelem emelkedése, a negyedik ötéves tervben megjelölt feladatok teljesítése biztosíthat. Az életszínvonal átlagos növekedésén belül azonban a különböző rétegek helyzete eltérő. Az intézkedések nem mindig azoknak a dolgozóknak, rétegeknek kedveznek, amelyeknek erre a legnagyobb szükségük volna Arra kell tehát törekedni, hogy a szocialista elosztást tökéletesítsük. az intézkedések hatását jobban előre lássuk. Előbbre kell lépni néhány nagyon fontos gond megoldásában: a bérpolitika továbbfejlesztésében, az ágazatok, Szakmák közti bérarányok javításában. Az árak mozgásának szilárdabb állami kézbentartásában, a lakáshelyzet erőteljesebb javításában, a nehéz fizikai munkák gépesítésében. az egészségre ártalmas munkakörök csökkentésében, a munkaidőcsökkentés kiterjesztésében minden dolgozó rétegre. A határozat kimondja, hogy a szocialista társadalom építésének együtt kell járnia valamennyi dolgozó réteg életszínvonalának rendszeres emelésével. A lakosság minden rétege egyaránt érezze az életkörülmények javulásában a szocialista társadalom gazdasági fejlődését. A negyedik ötéves terv ideje alatt tovább kell fejleszteni a szocialista elosztást. Az eddiginél nagyobb lehetőséget kell biztosítani az egyéni teljesítmények alapján a bérek differenciálásához. A legalacsonyabb és legmagasabb keresetek és jövedelmek aránvát nagyjából a mai szinten kell tartani, emelni kell viszont a minimális béreket. A bérek növekedése a lakosság minden rétegénél haladja meg az árszínvonal emelkedését. Növelni kell a nehéz fizikai munkát és a magasan kvalifikált munkát végzők bérét. A törzsgárda tagjainak anyagi megbecsülése fejezze ki a nagyobb teljesítmény. tapasztalat, szaktudás elismerését is. A bérfejlesztésben elmaradt és magas képzettséget igénylő szellemi foglalkozási ágakban a kereseteket az átlagot meghaladó arányban kell növelni, s meg kell oldani, hogy az alsóbb szintű vezetők keresete gyorsabb ütemben emelkedjék, mint azoké, akik irányítanak. Szigorú rendelkezéseket kell hozni és alkalmazni a tisztességtelen nyereséget szerző vállalatokra, a jogtalan jövedelemhez jutókra, mindazokra. akik olyan jövedelmek megszerzésére törekszenek, amelyeket nem a több. jobb. hatékony munkával teremtettek meg. A határozat kifejti, hogy az árpolitikát hosszú távra — előre és részleteiben — az egész életszínvonal-politikával összhangban kell kialakítani, gondosan elemezve a változások társadalmi, politikai hatását. A határozat hangsúlyozza, hogy a magyar szakszervezeti mozgalom mindig nagyra értékelte a Szakszervezeti Világszövetség és a soraiba tartozó 140 millió dolgozó testvéri szolidaritását. A magyar szakszervezetek, mint az SZVSZ tagszervezetei, mindenkor felelősséggel vállalják a nagy világszervezet törekvéseiből rájuk háruló kötelezettségeket. Perzsavásár, szabott árakkal, a pult mindkét oldalán vevőkkel és eladókkal... A televízió mellett békésen megfér a vadonatúj iráni szőnyeg, a mongol bőr aktatáska, s a szorultságból eladott, kissé kopottas férfiöltöny. Nagyanyám-korabeli petróleumcsillárt éppen úgy kapni, mint négysávos magnetofont — Bizományi Áruház, Szeged, 1971. NEM — Mit vesznek ZSIB-PIAC manapsag? — Még mindig a ruhanemű, a textiláru a legjobb cikk. Forgalmunk 50 százalékát ebből bonyolítjuk le. A második kategóriába a bútorok, a harmadikba a műszaki cikkek és a kuriózumok, ahogy mi nevezzük: a hobby tartozik. — A vevők és az eladók? — Ebből is három csoport van. Igaz, régen is a textilnemű volt a sláger, ám most ezt az árut már más réteg hozza-viszi, mint régen. Forgalmunk 70—80 százalékában olyan ruhaneműt ajánlanak fel nekünk (de mást is), amit azért akarnak eladni, mert nem divatos. Megfigyeléseim szerint ebbe az első ..osztályba" a fix keresetűek iobbpénzű rétege tartozik, akik minden áron haladni akarnak a korral. Ha megjelenik az új típusú televízió, eladják a régit, ha valamilyen új anyag érkezik a boltokba, megszabadulnak a régi ruháktól. így vagyunk a mini-maxi változással bejön a fiatalasszony és hozza a tavalyi mini kabátját — mert maxi műirhát szeretne vásárolni. A második ..osztály" — s ez sokkal kisebb —, valamilyen változás miatt kínálja legtöbbször féltve őrzött régi stílbútorát, meghitt ülőgarnitúráját. A kényszerből ránkszorulók száma egyre csökken. — Szó esett a forgalomról. Mennyi pénzért vásárolt a bizományi tavaly? — összesen 21 millió 610 ezer forint értékű árut adtunk el, s ebből 19 millió volt a felvétel. Pontosabban: a lakosságtól 13—14 millióért vettük át a használt cikkeket. — Naponta hány ember jön a boltba? — Ezer-ezerötszáz. Közülük egyre több a külföldi ök keresik leginkább a hobby-cikkeket. az ántik órát. petróleumlámpát stb. — Mennyi nyereség marad a BÁV-nál? — Nálunk a szolgáltatás az első cél. — Mégis? ... — A szabályzat "szerint 12 vagy 13 százalékot számíthatunk fel, esetenként valamivel többet, árrés címén. — Szóval egymillió forint. — Az érvényben levő rendelkezés szerint becsüsünk az átvett es eladott cikkek árának arányában kapja a jutalékot. Ha túl keveset ad felvételnél, éppen úgy ráfizet, mintha a reálisnál magasabbat utalna. A protekciónak nincs értelme. — Mennyit keresnek a becsüsök? — A vezető becsüsünk 3500 körül. A másik se sokkal rosszabbul. j A bizoPROSPERITÁS te™%i . él. A szs[ — BocsáVELEMÉNYEK ' naí' ; mit vasaról? Bővülő magyar—angol gazdasági kapcsolatok Dr. Ajtai Miklós hazaér kezeit Angliából Di-. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese szombaton hazaérkezett egyhetes angliai látogatásáról. A Minisztertanács elnökhelyettese a repülőtéren nyilatkozatban számolt be angliai útjáról. — Házigazdáink rendkívül kedvesen fogadtak. utunk jól sikerült. Érzésem szerint teljesítettük azt a feladatot, amellyel kiutaztunk NagyBritanniába: sikerült e két ország gazdasági-műszaki és tudományos kapcsolatait bővíteni, szélesebb kapukat nyitni az együttműködés előtt. Mindez azért sikerült, mert mindkét fél — NagyBritannia és Magyarország képviselője is — erre törekedett, a így könnyen saót értettünk a tárgyalt kérdésekben. Megállapodtunk többek között a mennyiségi korlátozások fokozatos feloldásában, az üzemeink közötti kooperáció szélesítésében. átgondolt szervezésében és sok más kérdésben. ívli ügy tekintettük utunkat, mint amely új szakaszt nyitott a két ország együttműködésében. — Tárgyaltunk politikai jellegű kérdésekről is — mondotta Ajtai Miklós, majd így folytatta: — A látogatás egész atmoszférája jó volt. A megállapodásnak, amely a John Davies brit kereskedelmi- és iparügyi miniszterrel folytatott tárgyalásokon alakult ki, egyik lényeges pontja, hogy javítjuk az atmoszférát a gazdasági-műszaki, tudományos kapcsolatok bővítéséhez: ez máris sikerrel járt. — 1972-ben egyébként lejár egy hosszú lejáratú magyar—angol kereskedelmi megállapodás, ezt meg kívánjuk újítani. A megújított szerződés tartalmazza majd a most szóban leszögezett elveket; a liberalizációt, a mennyiségi korlátok leépítését. az ipari kooperációk elveit, a termelési együttműködés segítését, s több más fontos kérdést, amit a nyilvánosságra kerül t közös közleményben — ha nem is szerződésszerűen — de írásban összegezést nyert — fejezte be nyilatkozatát dr. Ajtai Miklós. (MTT) — Vasz iszt dasz? Németül nem tudok, megpróbálok mástól kérdezni. — Megmondaná, miért jött az áruházba? — Tévét szeretnék venni, itt jóval olcsóbb, mint a szaküzletben. Három hónapig adnak garanciát, az egyik kollegám is itt vett mondja a vasutas. — Nem fél, hogy póruljár? — A szaküzletben sem biztosabb . .. — Nagyon szép ez a teáskészlet. Miért hozta be? — Valamikor nászajándékba kaptam, de mór nem veszem elö soha. Minek álljon ott bent a szekrényben? Az árából elmegyek két hétre üdülni. Jobb, mint örökségül hagyni. — Mennyiért vették be a bútort ? — Hét és fél ezerért. Újat szeretnék, mert Tarjánba költöztünk: innen egyenesen a Széchenyi téri boltba megyünk. A többit egyelőre az OTP hitelezi. — Elégedett a kapott ösz-. szeggel? — Nem sok. az biztos. Xpróhirdetésre azonban nem jelentkezett senki. Itt legalább bevették. Apropo A felvételi összeg. A BÁV fiókigazgatója 1 mondta: gedi üzlet — kezdemenyezőként az országban — rendszeresen felújítja használt cikkeit, azaz eredeti értékükhöz képest bizonyos költséggel ugyan, de megnöveli használati értéküket, a televíziót előbb kijavíttatja a GELKÁ-val. a ' bútort az asztalosokkal, a ruhaneműt á Patyolattal stb. Miért? — Az emberekben mind iobban megvan az igény, hogy az olcsóságnál inkább a használhatóságot részesítsék előnyben. Nem azt nézik. hogy az áru minél kevesebbe kerüljön. hanem azt. hogy rendes legyen. Mi nap mint nap érezzük az életszínvonal növekedésének hatását. Olyan cikikek kerülnek a boltba, amelyeket érdemes felújítani. Meg aztán nekünk is lépést kell tartani a korral. A szó szoros értelmében lejárt a filléres korszak... — A tervek ? — Mivel a bútor iránt nagy az érdeklődés, külön bútorboltot nyitunk hamarosan. s igyekszünk a külföldiek kívánságát is figyelembe venni. Budapesten már működik olyan bizományi áruház, ahol régiségeket. érdekességeket lehet vásárolni valutáért. Miért ne lehetne Szegeden ts? — Van elég szakember ehhez? — Sajnos, a gyakorlott kereskedő kevés. Inkább újaikat veszünk fel. kezdő embereket, akik nálunk tanulják ezt a mesterséget. Pesten szaktanfolyamon képezik a becsüsöket. Mert csak szakképzett, jó áruismeretü dolgozók végezhetik ezt a munkát. Végezetül még' egy kér-' d®s. A bizományi titka? — Nincs. Az embereknek több pénzük van, mindig szebbet akarnak. Erre alapozunk. Maiké lstv«s