Délmagyarország, 1971. május (61. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-06 / 105. szám

4 CSÜTÖRTÖK, 1911. MÁJUS «. Mivel tölti munkaidejét? A felméi. ek l-.:.alomba már megtették, s hu nem Szerencsére még másféi hoztak, csaknem szívenütöt- iparkodik, hanem tovább óra, s vége van a munkanap- í tek. Van-e Izgalmasabb kér- dolgozik, hoppon murud nuk. Néhány gyors inté'.ke dés, van-e ami jobban fog- azokkal szemben, akik nem dés, a többi ráér, nem ég a lulkoztatja ma hazánk la- dolgoztak és iparkodtak a ház, a szocializmus feléplté­kossagát, mint az a nagyje- Csemegébe. se egész történelmi Időszak, A banan-ügy lebonyolítása nem szabad egy műszakban után ideje megtárgyalni a elintézni. És aztán ki lehet belkereskedelem helyzetét inár tódulni a kapun. Hul­különösen és fejlődésünk Iára fáradva, az egész napi gátjait általában. Mégis csak munkától, tűrhetetlen helyzet, hogy aki I! világ Aoolaftermelése tavaly - ••— lentöségű probléma, amely­ről lépten-nyomon statiszti­kák, felmérések készülnek; mivel, hogyan töltjük sza­bad időnket? Ila lehet hinni a számok nak, a szociológusoknak, a reggeltől estig'megállás „él- ..Mar "nn"k/ , aki kül dolgozik, hátranyban Mert ". műhelyben teheti. kutatóknak, a pszichológu- W noigoztK, natranyban """ 7" mjE Bnlfnnk akkor esvre rosszab- vun Mokkái szemben, akik f V ,, • , buh Mert mit cs ináluna — « J& szabad időnkben? Keveset ja- ri^JT.T s a munka sürgő, APz P;gaz­jeződik be: ideje, hogy a gato most tart ertekezletet a runk színházba. Keveset já­runk kirándulni. Keveset já- - , — runk futballmeccsre. Keveset Mazdasagi osztonzokon vál­vezetőkkel, mert egész nap nem értek rá abban a haj­foglalkozunk a gyerekekkel, az "Xn Aki azonban o™an a férjjel, a feleséggel. Keve- szerencsés volt, hogy a mun­set végzünk a családi ott- «»s modon ugy, hogy mások honban házimunkát (terme- többet dolgozzanak, mi pa­szetesen a mosogatást és a dlg tubbel keressünk, nagymosást értve ez alatt). •••••••I Keveset olvasunk. Keveset Mire ez is megvarl) elér. nézzük a televíziónak azokat kezik az ebédidő. Az üzemi „ mosl eioue an az eges­a műsorait, amelyeket tana- ittpmmh.n narvnn nnni,««n afa d á , rsoinak i »wmhen annni étterem oen nagyon pontosan délután. Szegény — leg csoinak ezzel szemben annál kell menni mert egy vólla. ,ább , . tart iák a szo­tobbet barnuljuk a keper- lat müködésében lehetnek ^usok!^ a kutatok, a kaidő végén letelt a munka­ideje, hozzáláthat végre a szabad idő hasznos eltöltésé­hez. És most előtte áll az egész 75.6 AtOWIA • -í'M^eak f - K 17 3 363 0 <­SZOVJETUNlO . — nyőt olyankor amikor az fennakadá80k, de egy kony- pszichológusok -Tutóidon­mósok szerint eleg karos. hiíhnn n„m Vhíd nUn J, f"lcn°lOKUSOK tuiujoon Véirtére is tehát nem lehet "aeban nem. Ebed után az- képpen nem is tudja, hogy (udnf hoav mivel tódtiük a tan meg lehet föznl a reke" mit kezdjen vele. Minden­szabad idtaket Ami oedia tét' hügy ennyi hajsza után ^etre rohan bevásárolni, az­S^re növekszik egy kicsit telélénküljön az tán valahogy feltülekszik a egyre novekuik. ember. Egy pillantás az ab- buszra, s bár mosni kelle­Es azt talan lehet tudni, lakból a gyárudVarra; mun- ne, otthon hullafáradtan hogy mivel foglalkozunk karuhás emberek sütkérez- végignyúhk a heverőn PL munkaidőben? Mert ugy nek a napsütésben. Tehetik, hen ;a ku turálatlan fogalma igaz hogy az egyre zsugo- még maradt néhany percük nincs róla, VgyT keU Cl­rodik, legalábbis elméletileg, az ebédidőből. Egyébként turáltan eltölteni a szabad a szaporodo tulorakat nem sem sietÖ5i mert a technoló- időt számolva de azért mégis gián> ahol a rajzokat, a le- Talán, ha egyszer minde­csak ez teremti meg a sza- írásokat keresték az új mun­A AJ 19/0 - évi kőolaj ­20 otermelis (millió t > R ROMANIA Egyéb Sjocialistí'orsjagok Komi Kain Eszak , KotéD- és Dél - Amarika ISbO 1970 A VIUGTtRMUES MEGOSfLASA (J l (75,0 i SZAÚO ARA81A $ SEMltOEG llHUUl A világ kőolaj-termelése kellett az igényeket b°hoz,a. pet kapott ebben a küade­1950 és 1970 között több tálból fedezni. A legnagyobb lemben a kőolaj-exportáló mint négyszeresére növeke- ^'Örá/Si b™bk nemzetközi szerve­dett és elérte a 8374 mil­pán (a felhasznált kőolaj 99 szuzaléiku külföldi eredetű) zete, az OPEC, amely lehe­lte tonnás rekordszmtet. A ^ Nyug"aUEm.ópa töleB uz tővé teszi, a közös fellépést kőolaj, amely jelenleg a leg- ^^ és közei-keieti, az az olajtársaságok ellen. (Az fontosubb energiahordozó, ugA dj fől latln.ame. OPEC 19H0-bim alakult Ve­az elműt húsz év folyaman plfa|1 k6olojat vósál.ol. A nezuela, Kuvait, bzaud-Aru­fontos világpolitikai ténye- harnmdik vü6# uőolajter- bla> írak', ^ zővé is vált. A termeles melö orsz(igu) nwizt!ll ülaj. — súlypontja áttevődött a fej- vállaiatok lődő országokba, különösen ^ igyekeznek> hagy meg­az ismert készletek 03 szá­szüntessék kiszolgáltatottsá­vel, hozzájuk csatlakozott íéteeVJ^sával késóbb "bia, Algéria Abu Dhabi, Qatar, Indonézia, A tagországok a világ kőolaj­porodó sabad időhöz is a Sz kSfvelük3 ho^y ^l^ZZu^f^ ^^ gukat a nemzeti, főleg termelésének 47, az export­penzt. Az ember úgy kép- Mid \ént af^lríffis ffi ^Itésének leheteséS 1Keletr6' -^^ií^f" " 1Ö3 ;eS az amenluii monopóliumok- ^ pedig 85 szazalekát ad­wrip Pl a rinsnl hnev p nhh ' enoneseneK leneiosegen, s ... szazalékkal szemben .... , iák.) megvizsgáljte^°mivePt<Htjük tanfolyam°" van> biztosítják""is "annak" feltóte: munkateőnket, Togy azten ^úlva 3 máSf61 ^ leit' nem majd ennek alapján lehessen egy- Szegény gyerek közben annyit a s;íabad u Sew re több szabad időnk. Ezzel hazaé?t az ifkotebol. ü a'bS ^^gySély^vagy^egÍ­szemben a szociologusokat, a telefon a szomszédasszony- "eU negyvennegy, vagy nogj kutatókat, a staüsztikusokat, '„akflenne Jesl^vZ -"«yolc Tnó^nkZen a..Sch" 0!Usokat tökg a kölyköt, mert a legutóbbi ^IfiS szabad idő izgatja. szülői értekezleten tályfőnök azt kérte, foglal­kozzanak vele a szülők töb­bet. Hát hogyne foglalkoz alaposan elfárad. Akármivel osz" telik is el az ideje. Vannak bizony nagyon fárasztó te vékenységek, amelyeket tÖltjÜk 3 mUn" nának, de Tét =teő kaidőnket? Mindenekelőtt természete­sen munkávaL Nincs igazuk után már késő van, ha az ember hazamegy, már azt lehet munkának nevezni, a szó közgazdaságtani értelmé­ben. Értéket nem hoznak azoknak a ^ ^>aS>t. akik úgy vélekednek, hogy valuszol' a kérdésekre> ettöl senki* atui/éít ^eáll a főfájás, gyerünk le nem lehet így, végtére Ez is orvosi rendelőbe. Ott má Ez az a fáradtság, amelyet olyan nehéz kipihenni sza­az bad időben. És a másik az, amire azt mondja a magyar „c„. KPC. 1&J, vcsrac k , vannak- várni kall »""*«= -'•>• azért szepen gyarapodunk, s »' varnl közmondás, hogy jol vegzett eW K1CS11. 1\L orvos LSOVar- „,._>,„ „ n hnnóc minden érték iorrása a mun­ka, amint azt a szintén mun munka után édes a pihenes. ja a fejét: szörnyű mennyi Il t kivánok szivböl vala: a? iHpóau omnor o/ a mai .... kaidöben jegyzetelt politikai ^ajszávaT teU llet "nem ™z mennyiüknek Nyikoíaj Krilov Odessza gazdaságtani brosúrák, '/JT™ ™,' Marx nyomán olyan határo- ]ot az eges,/seBneK" zottan állítják. I wmmmmmm^^mmmmm De... Munkaidőben nemcsak dol­gozunk, mert rengeteg olyan teendőnk van, amit csak munkaidőben lehet elvégez­ni. Először is táplálkoznunk kell, s elmúltak azok az idők, amikor a dolgozó kény­telen volt papírba csoma­golva magával vinni az ele­mózsiát, vagy kis lábaská­ban az ételkéjét. Most már mindenütt van büfé, ahol ki­ki bevásárolhat. Igaz, hogy mivel csínján kell bánni a beruházásokkal, ezek a bü­fék mindenütt a kelleténél kisebbek. Következésképpen, nemcsak elmegyünk a büfé­be, nemcsak eszünk vala­mit, hanem a kettő között álldogálunk is egy darabig, Annál is inkább, mert az el­adó is dolgozik, következés­képpen ő sem csupán mun­kával tölti a munkaidejét. Például éppen cseng a tele­fon .,. Ha végzett a büfében, ha­za kell telefonálnia a szom­szédba, hogy amikor jön a postás, adják át neki az öt­ven forintos tv-előfizetés) dijat. A postás ugyanis mun­kaidőben jön a pénzért, csekken befizetni nem lehet, illetőleg elég körülményes a dolog. A szomszédasszony az­tán megkéri a dolgozót, hogy ha már úgy is benn van a városban, szerezzen banánt, mert állítólag néhány üzlet­be érkezett. És csakugyan, az iroda ablakából oda lehet látni a nagy Csemegére. I Pintér István 15,5 százalékkal szemben törekvést szol- jál° 1970-ben már a világ kőola- Ezt a torekvtet szol jának 30 százaléka szánna- galte az olaj termelői ara- Térképünk a jelentősebb zott. Ebben az időszakban nak emelése, valamint a — 10 millió tonna feletti — jelentek meg a napjaink- ^elmúltban végrehajtott kőolajtermelő országokat SSkáTadő afákai olliX államosítások. Fontos szere- mutatja be. a termelők sorában. Ugyan­akkor a legnagyobb kőolaj­termelő ország, az ismert készletek 9 százalékával rendelkező USA részaránya az elmúlt húsz év alatt 51 százalékról 22,5 százalékra esett vissza, míg a Szovjet­unió termelése több mint kilencszeresére emelkedett. Részesedése 7,2-ről 14,9 szá­zalékra növekedett és a vi­lág második legnagyobb kő­olajtermelő országa lett. A fogyasztás gyors növe­kedése következtében a fej­lett tőkésországokban fo­kozódik az energiahiány: amíg 1980-ban csak 45, 1970-ben már 60 százalékban Genetikai kutatás Nylkolaj Dubinyin, a hogy a cltoplazmu, nmely Szovjet Tudományos Aka- 85 százulékban vízből áll, démia álalános genetikai kromoszómák (a sejt alapvelő szerkezeti elemei) intézetének igazgatója, ku- viselkedésének szabályozá­tatásai során orra a megül- sávul megváltozlalhutju az lapításra jutott, hogy a sejt- öröklődő információt, magot körülvevő citoplazma Dubinyin akadémikus sze­döntő hatást gyakorolhat az rint a citoplazma révén va­öröklődő információ átadá- lósulnak meg a légionto­sára. Az utóbbi években sabb cserefolyamatok a végzett vizsgálatok meg- sejtmag és u sejthártyu kö­győzték a szakembereket, zölt. állta a sarat tes parancsnokságainknak; „Legulább egy lö­vés/hadosztályra van szükségünk további rend­szeres feltöltés mellett ahhoz, hogy tartani tudjuk a frontot." Huszonnégy órán belül megérkezett a válasz. „A Legfelsőbb Főparancsnokság Főhadiszál­lása nevében kérjék meg az Odesszát védelme­ző harcosokat és parancsnokokat, még 6—7 4 Mind több foglvot ejtettünk. Ezek el- A szeptember 2-án fogságba esett tisztektől tartsanak ki. Ezalatt megkapják a szük­• mondták, hogy augusztus 22-én az Odesz- megtudtuk, hogy Antoneseu tisztlgyülésen kö- seges légi tamogatást és a fegyveres feltoltest. s in körülzáró 4. hadsereget meglátogatta — vetélte: legkésőbb szeptember 3-án bármi Sztálin.' Antoneseu. Potápov őrnagy, a földeritők pa- áron is be kell venni Odesszát! Ez pedig holnap lesz! Természetes hogy 2-án a parancsnokok figyelme mindenek rancsnoka csakhamar egy sor dokumentum birtokába jutott: az ellenséges parancsnokság parancsai voltak ezek. A fasiszta román diktá­tor követeléseinek lényege egy pontban csú­csosodott ki: bármi áron is kicsikarni a győ­zelmet! A parancsok pedig inkább fenyegeté­seknek tűntek, íme: „Ion Antoneseu marsall úr elrendeli: had­bíróság elé kell állítani azokat a paruncsno­Ilyen táviratot még soha nem láttum, s meg tehát, kell mondanom, hogy a Legfelsőbb Főparancs­nokság többé nem ls fordult Ilyen formában előtt a déli szektorra irányult. A Csupájev- azokhoz a katonai egységekhez, amelyekben a 1 i -...ii-. i. i „i> u 1.1.«I ll Ú Kdri'l dnft c/nladllun, A VAlmrli 11 mnel hadosztály katonai meg-megújuló rohamokkal törtek az ellenségre már korú hajnalban. A nap első feleben értek ls el több-kevesebb si­kert, óm 14 orakor hirtelen megváltozott a helyzet: a déli szektor minden frontján hatul­hóború alatt szolgáltam. A Főhadiszállás most semmit sem parancsolt meg, hanem még egy heti kitartásra kérte Odessza védőit, s ezzel alighanem meglelte az egyetlen célravezető módját, hogy lelkesítse a harcosokut. Ez a ké mas támadást indított az ellenség. Ugyanígy rós többet jelentett. mint n legszigorúbb pu­kokat, akiknek egységei nem lámadnak kellő a nyugati szektorban is. A harcok u szeptem- rancs. S bór az utóbbi huszonnégy óruban ber 3-ra virradó éjszaka is folytak. frontxzakaszunkon tovább súlyosbodott u hely­Érdekes dokumentumot szereztem az első ^et, az emberek valahogy fölfrissültek, füllel­vonalban, repülő szórta rán|<, Ellenséges kesedtek ettől az üzenettől, melynek érkezése határozottsággal Attól a katonától elvesszük a földet, és családjától megvonjuk a támogatást, aki nem kellő lelkesedéssel indult rohamra, vagy elhagyja kijelölt helyét!" A mi, 95. hadosztályunkkal szemben álló 3. román hadtest azt a parancsot kapta, hogy az egység előtt kell kivégezni „minden gaz­embert és gyávát, aki nem teljesíti dicső ha­zája iránti kötelessegét". így „lelkesítette" harcra katonáit az ellen­séges parancsnokság. A román tüzérek pedig német géppisztolyok „biztatására" dolgoztak... Ezekkel a parancsokkal az ellenség — amely legkevesebb négyszeres számszerű fölényben volt! — beismerte gyöngeségét, s azt, hogy a 4. román hadsereg nem tudja teljesíteni az eléje állított feladatot. Erre vallott az is, amit lassanként meg­tudtunk: az ellenség néhány dátumot már kitűzüti Odessza elfoglalására. A többi között augusztus 23., 25., 27. szere­pelt az időpontok között. Kiderült, hogy 23-ra röplap. S bár korabban is rengeteget szerez­tünk, ez most mégis szerfölött értékes. Ugyan­is a 4. román hadsereg parancsnoksága azzal fenyeget minket, ha nem adjuk föl Odesszát szeptember 10-ig, „a német hadsereg nagy erői vonulnak" ellenünk. Ez egyrészt ultimátum­ként hangzik, hiszen még időpont is szere­pel, Másfelől viszont a románok gyöngeségé­nek őszinte beismerése: képtelenek bírni ve­lünk, hát a németekkel fenyegetőznek! után pár órával már megtudtuk, hogy az Ígért segítség jóval előbb megérkezik. A fekele-len­gerl flotta ugyanis parancsot kapott a Leg­felsőbb Főparancsnokságtól, hogy szállltsu Odesszába Novorosszijszkból az 157-es lövész­hadosztályt. És szeptember 16-án Novorosz szljszkban már hajóra szálltak a 157-es lövész­hadosztály első egységei. A következő napokban partru szállt az egész hadosztály És milyen harcosok! Friss első­Bár nem tulajdonítottunk túl nagy jelentő- osztályú hadosztály volt ez, a katonák mln­séget annak, hogy a bukaresti rádió szerint a románok beveszik a várost, mégpedig szep­tember 10-ig. az ellenség mozgásából támadá­si előkészületekre következtettünk Egyszerre löbb Irányból is próbálkoztak. Szeptember 10­én egész nap és éjjel folyt n harc. de az el­lenség újabb térnyerése nélkül. Sőt, számos den mozdulata erre utalt: ahogyan a paran­csokat végrehajtották, ahogyan fölsorakoztak, gépkocsikra szálltak . . Érthető, hogy nagy öröm fogott el ennek lát­tán, Meg aztán arra gondoltam: hg u Főhadi­szállás Ilyen kiváló hadosztályt küldött erre a — bár nehéz, de nem a legfontosabb — amely előtt hosszú sor áll. | díszszemlét akartak szervezni a Székesegyház deményezés. frontszakaszon a mi kezünkben maradt a kez- frontszakaszra, ez annyit jeleni, hogy halul téren. Nem vitás, hogy itt van ba­nám A dolgozó gyorsan le- ! ügyben járhatott szalad, mert más dolgozók I nél... Gyanítom, hogy Antoneseu ebben az épp 22-én a 4. hadsereg­Szeptember 14-én Haditanácsunk tavlratnt küldött a Legfelső Főparancsnoknak, s fölöt­mas tartalékok állnak még rendelkezésre azok­hoz a fronlszakaszokhoz, melyeken egész or­szágunk sorsa all vagy bukik. (Folytatjuk^

Next

/
Thumbnails
Contents