Délmagyarország, 1971. május (61. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-06 / 105. szám

CSÜTÖRTÖK, 1971. MÁJUS 6. Csáky József halólára Nyolc éve, 1963-ban már halálhírét költötték. Most, hosszas betegeskedéséról tudva, már sajnos bizonyos a hir: május 4-én Párizs­ban elhunyt Szeged világhí­rű fia, Csáky József szob­rászművész. A Veres ács utca 19. szá­mú házban létta meg a napvilágot 1888. március 18-án. Húszéves korában, 1908-ban gyalog indult el Párizsba, hogy művészi hajlandóságaiból világra szóló teljesítményt bonta­koztasson ki. ö lett az első kubista szobrász. A modern szobrászat úttörőjeként a hagy ormányos izlés erejét le­győzve vívta ki rangját: szobrai ma már klasszikus művek, s előkelő helyet kapnak a világ minden nagy gyűjteményében. Csáky, a modern művészet egyik ve­zéralakja lett. 1925-ben a szegedi lapok közölték nyilatkozatát: nem akar többet Szegedre jönni. Nem akart az ellenforrada­lom szülővárosának kikiál­tott Szegedre jönni. Juhász Gyula akkoriban azt írta: „Nem tudom, a hivatalos város számon tartja-e, és egyáltalában tudomásul ve­szi-e valóban nagy és híres fiát, de, ahogy innen lát­szik, Csáky .József egyálta­lában nem reflektál semmi­féle ingyenjogú temetésre és elismerésre." Szeged, amely érdemes festő fiát, Károlyi Lajost, „szegényjogú teme­téssel" akarta eltemettetni, az ellenforradalom világá­ban mostohája volt legjobb fiainak, Juhász Gyulának és Csáky Józsefnek is. Azóta, 1959-ben, Csáky Jó­zsef is hazalátogatott már. A fővárosban megrendezték kiállításét, s lejött Szegedre is. Akkor szerezte meg a város Táncoslány című, bá­jos kis szobrát, a Klauzál tér intim ékességét. Az utol­só évtizedben számos sze­gedi megfordult párizsi mű­termében, s ő is levelezés­ben állott szülővárosa mű­Kelen József rajza 1926-ból Csáky Józsefről vészetbarátaival. Az a terv, hogy még egyszer hazaláto­gasson, és Szeged számára elkészítse József Attiláról megálmodott szobrát sajnos, már nem válhatott valóra. Szegednek gondoskodnia kell majd nagy fia emléké­nek megörökítéséről. H. J. Tanácskozás az Üzletpolitikáról Szerdán reggel a Belke­reskedelmi Kutató Intézet rendezésében a Duna Inter­continental nagytermében tanácskozás kezdődött ke­reskedelmi üzletpolitika és vállalati tervezés témakör­ben. A tanácskozást, amelyen az állami és szövetkezeti kereskedelmet 650 közgaz­dász képviselte, dr. Sághy Vilmos, a belkereskedelmi miniszter első helyettese nyitotta meg. Zala Ferenc, az intézet tudományos igaz­gatója tartott vitaindító előadást. Hangsúlyozta a kereskedelem feladata nap­jainkban és a jövőben is az, hogy minél jobban ki­szolgálja a vevőket racio­nálisan használja fel a ren­delkezésre álló eszközöket és eközben fokozza a nye­reséget. A továbbiakban ar­ról beszélt, hogy az üzletpo­litikai elvek kialakítása hosszabb időre meghatá­rozza a vállalatok és szö­vetkezetek fejlődését ma­gatartását. A tanácskozás résztvevői három szekcióban vitatták meg az üzletpoliti­kával, a vállalati tervekkel, és a gazdasági döntésekkel kapcsolatos kérdéseket. A konferencia résztvevői csütörtökön folytatják ta­nácskozásukat. Autóbuszjáratok Szegedről a Vajdaságba Az év eddig eltelt 4 hó­napjában a tavalyinál 8,7 százalékkal, 24 ezer 352-vel több utast szállítottak a Vo­lán autóbuszai. Az eddig el­ért jó eredményeket tovább javítják, mégpedig úgy, hogy azt az utasok közvetlenül is megérezzék. Május 23-tól — amikor életbelép az 1971/72. évi menetrend — meghosz­szabbitanak néhány autó­buszvonalat. A Kunszent­márton—Cegléd között köz­lekedő autóbuszok Buda­pestig, a Baja—Budapest kö­zötti autóbuszjáratok Esz­tergomig szállítják az uta­sokat. Ugyancsak átszállás nélkül utazhat a fővárosba a Szekszárd—Dunaföldvári já­ratok utazóközönsége. 1072 új járatpárt indítanak, s újabb 31 községet kapcsolnak be az autóbuszközlekedés vérkerin­gésébe. Május végétől 256 új megállóhely létesül, 23-at vi­szont (megállóhely összevo­nás, elnéptelenedés miatt) megszüntetnek. Űj nemzetközi megállapo­dásokat is kötött a Volán. Ezek szerint május 23-tól in­dul a Zrenjanin—Ada—Sze­ged, a Zrenjanin—Kikinda— Szeged, a Kikinda—Szeged és n Szabadka—Szeged—Gyula közötti nemzetközi autóbusz­járat. KOVASZ-EMBEREK A társastáncversenyekelő- dom, hogy a társastánc- előtt kell tisztelegnünk, a zeteseinek fogalmazásakor versenyek díjkiosztó ünnep- főhajtás mellé lehetőleg egy könnyű dolog a szövegezés. sfgein immár hosszú évek újabb fodros szoknyát, egy a .. " h. , ota ugyanannak az egy-ket , , , , t ,7 " Az ember mar csak azt el- embernek tapsolnak; ugyan- tekercsnyi leforgatható fll­lenőrzi, hogy hanyadikán, az az egy-két ember hajol met is mellékelve. hány órakor libbennek meg meg, ha a klubvezetőket ju- „Sakk-matt helyzet ez" — 3 ÍOr kTT/ t- iÍTl ~Véazree«y-^JtmberS ^ '•»« ^ « téma­a sötét zakókra hol tűzik fel öleli magához a szinte Ver- ban gyakran emlegetett a rajtszámokat. A többit — senyről versenyre változó szentenciát idézzünk. Sakk­mármint azt, hogy honnan táncosokat. Ugyanazok, min- matt helyzet, amiben csata­jönnek a versenyzők — dig ugyanazok! nyerő mindig az, aki kez­pontosan tudja. Jönnek Bé- ®s hasonlóképp a művé- deményez- az érdektelenség késcsabáról, jönnek Oroshá- ^^rje^éténef'eg^é^őr-" ellen támadó ember­zárói, jönnek Szentesről, és ^iS^f U^anSnSn- „Az az egy ember." az említett varosok pergő, dig, vagy majd mindig A .. bokázó képviselőihez feltét- ugyanazok... 8 Az a parosait versenyről lenül odacsatlakoznak még a Ebben a rövid tűnődés­szegediek is. A délkeleti or- ben most róluk szeretnék n akclobo1 akcióba lendítő, szágrész társastáncbázieai- szólni- rajzolgatóit, festegetőit pá­ként aztán egyéb települé- A társastánccsoportok lyázatró1 Pályázatra vezető sek nem is igen említhetők, mindig versenyzőt indító, egy ember> akl a legbéké­Es ugyanilyen biztonság- ^16 és mindig ör- ^bb eszközökkel, de mta­gal megjósolható az is, hogy ™dezó vezetőiről; az ilyen dlg a hadjáravezetókoro­a kiváTó ifjúsági klubk or- ™g olyan klubok megala- * szágos versenyében mindig Púiról, programkiötlő, ^Z^6^^6^ jó „sansszal" indul a bálás- Programlebonyolító gazdái­tyai, s hogy esztendőről esz- ró1 — mindazokról, akik itt tendőre elhozza a maga or- meg ott. kis faluban, nagy­szágos díját a szegedi vas- városban vállalják mások utas képzőművészkör né- rendszeres összefogásának, hány tagja ... irányításának, szebbre, több­Helyeket említettem; va- re biztatásának eléggé meg lamiről, valakikről ismert, nem hálálható és kellőkép­netaián „híres" helyeket. De „ ___ ___ » ., így is mondhatnám: „loká- pen soha meg nem flzethetö lisan determinált" jó példa- szerepet, it a művészetek ápolásának, Van egy hangzásra csú­újabb és újabb lélekvidéke­keL Akácz László GAZDÁLKODÁS Több segítséget Azt kell hinnem, divatba jöttek a nők! — mond­ja cinikus felhanggal ismerősöm, hallván, hogy mar megint munkásnótémájú riportban „utazom". Szó, ami szó, van ebben valami; mintha az elszalasztott, vagy észre nem vett lehetőségeken is bosszankod­nánk, az utóbbi időben mind többször szólunk, s érezhetőleg igyekszünk többet tenni a dolgozó nők érdekében. Mindenütt így van ez? Sajnos nem. Például míg némelyik vállalat messzemenően igyekszik segíteni az egyedülálló anyákat, vagyis azokat, akik magukon viselik a család, a gyermeknevelés gondját-terhét, máshol nem törődnek megfelelően velük. Ilyen vo­natkozásban bizony rosszul vizsgázott a cipőgyári kollektíva: az egyszál magukban gyermeket nevelő, családot fenntartó anyák közül csak kevesen kap­tak segélyt tavaly. Abban az esztendőben, amikor pedig már mindenütt programszerűen kezdtek fog­lalkozni a nők körülményeivel, a segítés lehetőségei­vel, a gazdasági és a mozgalmi szervek. S nem egy vállalatnál éppen az egyedülálló anyák felkarolásá­val, gondjaik megmérésével, különféle segélyek nyúj­tásával láttak hozzá ehhez a sokrétű, nehéz mun­kához. Minden osztályzaton lehet és kell is javítani. Ezen is. Ügy látszik, érzik ezt a kötelezettséget a ci­pőgyárlak, mert „nőprogramjukba" (vagyis abba a felsorolásba, amely a dolgozó nők helyzetének javí­tására irányuló tevékenységet foglalja össze), beso­rolták az egyedülálló és többgyermekes anyák kö­vetkezetes segítését. Ez — mármint a programbavétel — önmagában még nem érdem. A megvalósítás lesz az, ami becsü­letéve válhat egy segítőkész, tagjaival külön-külön is törődő közösségnek. Toronyóra és takaró Mostanában, az új kollektív szerződések előkészí­tésének időszakában, gyakoriak a vezető—dolgozó párbeszédek arról, mit és hogyan szabályozzanak majd az immár öt esztendőre szóló gyári alkoima nyok. Sok szempontból Igen érdekesek ezek a be­szélgetések, tanácskozások, viták. Általában a lé­nyegről szólnak az emberek, vagyis arról, amit fon­tosnak éreznek. Előfordul azonban, hogy olyasmit is fontosnak látnak, olyan dolgokban is megoldást sür­getnek, amelyekre nincs szükség. S fellépnek irreális, a kollektíva anyagi erejét messze meghaladó követe­lésekkel is. Mas szóval az ötletek, javaslatok egyszer-egyszer a maximalizmus határát súrolják. A legkülönfélébb igények merültek fel, köztük a részesedési alapból sok pénzt felemésztők is. Jellemző viszont, hogy amint a vezetők ezeket a kérdéseket „helyükre te­szik", vagyis elmondják, mit, mennyiért, hogyan, mi­korra lehet — netán miért nem lehetséges — meg­valósítani, elállnak kívánságuktól a javaslattevők. Azok is, akik „toronyórát láncostul" igényeket tá­masztanak. Az alapos tájékoztatás után rendre be­látják: a lehetőségeket kell figyelembe venni, nem lehet tovább nyújtózni, mint ameddig a takaró ér. A nagyobb lehetőségeket pedig termelékeny munká­val, jobb minőséggel a gazdálkodásban kell megte­remteni. A realitások számbavétele nélkül nem lehet 16­zan számvetést csinálni, céltudatos és megvalósít­ható terveket szőni. Vigyázni kell azonban, hogy a javaslattevők érzékenységét ne sértse gúny vagy le­kicsinylés, akkor sem. ha kéréseik teljesíthetetlenek. Vannak vállalatok, ahol — még ha nem hasznosítha­tó is az újítási javaslat — megköszönik az illetőnek, és kérik, máskor is bizalommal adja be elképzelé­seit Ez a módszer a beleszólás minden vonatkozá­sára jónak mondható. Ügy kell tehát a gazdaság: és mozgalmi vezetőknek az ötletekkel, kívánságokkal foglalkozni, hogy a demokratizmus ébresztésére szolgáljon a mostani beszédesebb, pezsgőbb időszak. Simái Mihály Dinamóval —de minek? a kultúra terjesztésének. nya, de tartalmát tekintve De hát miért éppen a ne­vükön nevezettek a jó pél- annal szebb, annál mélyebb dák, s miért nem más hely- értelmű mondat. Az, hogy: ségeket ér rendszeresen az „Kultúra ott van, ahol csi­országrészi, sőt olykor, or­szágos elismerés? Visszakanyarodok cikkin­dító példámhoz, s elmon­Az Űj írás Szegeden Újszerűség és hagyomány­tisztelet — ez a jellemzője a közkedvelt magyar irodalmi folyóiratnak, az Üj Írásnak. A hagyományok közé tarto­zik az is, hogy nemcsak az irott szó erejével hódít ma­gának olvasókat, hanem azokkal az estekkel is, ame­lyeken a lap munkatársul személyesen olvassák fel mű­veiket. Szegeden mindig si­kere volt az Új Írás bemu­tatkozásainak, amelyeknek az egyetem adott otthont. Most a folyóirat szerkesztő­ségének, a Magyar írók Szö­vetsége dél-magyarországi qpoporljanak és a Bartók Bé­la Művelődési Központnak közös rendezésében tartják meg az estet. . . . , . A rendezvény a művelődé- | zo- de tartalmat, si központ nagytermében ! tekintve annál szebb tétel — nálják!" Ahol előáll az az egyetlen ember, aki veszi a fáradságot, s jön-megy, ezt erre, amazt meg amarra biz­tatva fel; aki örökösen friss kovászként éleszti, élteti, mozgatja, ösztökéli szűkebb, tágabb környezetét. A népművelés — ez is egy hasonlóképp csúnyán hang­értelmét Nemrégen kerékpárosokról só!" És végül: „Ennél a szahoznak. Rossz a csap­írtunik. Az esti, sötét utak szemét dinamónál a Jcarbid ágyazás, vagy áramot nem felelőtlen szellemeiről, akik is jobb volt, vagy uram ad. A külföldi — olasz vagy kivilágítatlan biciklijükkel bocsá' a petróleumlámpa is. német — gyártmányú áram­karikáznak. Imbolygó foltjai- Mit csináljunk? Vannak ha- fejlesztőkre Itat akár bokornak is néz­hetné a gépkocsivezető « aszfaltról szándékú emberek is ke viszont nincs nyag és ittas kerékpározók panasz. Talán ennék kö­— ez más kérdés —, de jó- szonhető, hogy Európa leg­nagyobb részén minden to­te­tompítotit fény visszaverődő halvány ref- rülhetnek (és kerülnek is) vábbi nélkül beváltnak lexében. Mint ahogy nézik kivilágitatlanságba. Tessék leinthető a dinamó, vagy olyan cikket írni, amire a is sokan. Bokornak, egyáltalán észre sem veszik, kereskedelem világítást csak akkor, mikor már ké- kerékpárunkhoz, mert A megoldás? Mi csak ja­ad vasalhatunk. Az nyilván a aligha elfogadható, hogy ez­ső. Kerékpározók százai se- mostani rendszerű teljesen után exportból hozzunk lesz május 7-én, pénteken este 7-kor. Bevezetőt Jová­novics Miklós, a folyóirat fő­szerkesztője mond, majd nyolc író és költő mutatko­zik be a közönségnek. A mai magyar költészetnek szinte minden nemzedéke képvi­selteti magát: Juhász Ferenc, Ladányi Mihály, Nagy Lász­ló, Veress Miklós, Zelk Zol­tán, a folyóirat prózaírói gárdáját ezúttal Bertha Bul­csu, Örkény István, Szako­nyi Károly neve fémjelzi. midenekelőtt káderkérdés. Meglelése, biztatása, segítése mindazoknak, akikben haj­lam van mások egybegyűj­tésére, az egybegyűjtöttek­l<el való — eléggé sem pénz­zel, sem jó szóval meg nem váltható — foglalkozásra. S ha már így van, az íz­lésnevelőkről, az ismeretter­jesztőkről szólva elsősorban ezek előtt a kovász-emberek besülnek meg évente az alkalmatlan." országban, mert nincs, vagy nem ég a világítás jármű- ^t^tevéSk KERMI vizsgálja meg ezt vükön. Nagyon sokan egy Am a MvSt amU az ügyet- 68 ha szükséges, csak dinamókat. Az viszont aligha lehetetlenség, hogy a életre nyomorékok marad- . . valóban bőséeesen szol- "uuclr nak, sokan meghalnak. Tra- gl oko az eléSten" éera hibák ™ FRTAK' flí S elk^tra if HT-' rendelkezés éppen szen egyik oldalon harco­lunk a felelőtlenség, a saját Alig néhány nap telt el, és mások életével nemtörő- . , _ , .. és elkeseredett hangú leve- döm hanyagsággal játszók X*ték hc^Ta i-t w,„,t - —rr-ina-iu ellen. A másik oldal: olvkor melyen eiaontottek hogy a X' Pfn 'JllrT a jószándék is hiába. „Nem ^miorseg az eddigmél ta ruto Antal, „an is kerek- . nem éa,„ " szigorúbban ellenőrzi majd páros vagyok — irta —, a kerékpárosokat. Egyúttal mindkét lámpám jó. de fe- Pedig már lehet bőségesen pedig arról is intézkednek a lelösséggel merem állítani, a világító felszerelést kapni a közeljövőben, hogv már az dinamóvilágitás alkalmat- kerékpárokra. Az üzletekből üzletekben is teljes világító­lan. Például télen, egy kis nem hiányzik hozzá egyét- felszereléssel árusítsanak hóban. Nem és nem ég! De len tartozék sem. Csiak ép- minden biciklit. Teljes, és nyáron sem jobb a hely- pen sok a panasz a dína- remélhetőleg jó felszerel és­zéi. Megjavítja a műszerész mákra. A Kiss utcai kerék- seL hiszen az intézfkedéi (S forint), hazafelé hátrate- párszaküzletbe olykor he- csak így érheti el célját gédiák az utakon Néhány forint, vagy éppen a kényelem miatt. kötelezze a gyártó cégeket a kijavítására. Egy a Népszabadság szerdai szá­mában olvasható tudósítás után válnék nagyon is szük­kintek: már nem ég a hát- tente kettőt, hármat is visz­Szávay Intvűm

Next

/
Thumbnails
Contents