Délmagyarország, 1971. május (61. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-29 / 125. szám

szombat, 1971. május 29. Kádár János beszéde (Folytatás: az í. Mairól.) lad, a munkásfiatalom, a dolgozó nép állama erős, a nép a szocialista célokban agysefles. Csehszlovákia'. Kommunista Pártjának XIV. kongresszusa arról tanúskodik, hogy' a csehszlovák kommunisták, a munkások, a szocializmus hívei lépésről lépésre leküzdik a korábbi evekben felhalmozódott problémákat. Csehszlovákia Kommunista Pártjának 1969 áprilisi plénuma, a Husák elvtárs körül tömörült új vezetés, fordulatot hozott a szocialistaellenes erőkkel vívott harcban, és attól kezdve a helyzet az országban egyértelműen a marxista—leninista erők javára fejlődik." Kádár János ezt követően hazánk helyzetéről, népünk eredményeiről szólt, majd kijelentette: „Szólni kívánok a Varsói Szerződés öt országának, köztük a Magyar Népköztársaságnak a Csehszlovákiává! kapcsolatos 1968 augusztus közös lépéséről is. Ügy tartjuk, hogy ez a lépés szükségszerű volt egy olyan különleges helyzetben, amikor a csehszlovák dolgozók minden vívmánya komoly veszélybe került, amikor belső ellenforradalom kirobbantása és imperialista intervenció egyaránt fenyegetett. Vannak, akik vitatják, fennállott-e ilyen súlyos és közvetlen veszély ? Számunkra, kommunisták számára a hatalom kérdése sohasem elvont, csupán elméleti jellegű kérdés, mert nem is lehet az. Önök tudják, hogy 1919 augusztusában az első magyar munkásállaimot, a Magyar Tanácsköztársaságot az imperialistákkal szövetkezett belső ellenség külső fegyveres beavatkozással verte le. 1956-ban ismét belső ós a külső reakciós erők összefogása, áz általuk szított és támogatott fegyveres ellenforradalmi felkelés veszélyeztette a Magyar Népköztársaság létét. Igen fontos tanulság, hogy az ellenség egy alkalommal sem lépeti lel azonnal és nyíltan a munkáshatalom megdöntésének jelszavával. 1919-ben éppenúgy, mint 1956-ban kezdetben a szocializmus, a „tiszta demokrácia", a „szahadság" jelszavát hangoztatta. De amint úgy érezte, hogy a nyeregben ül, rögtön kimutatta a foga fehérét, leleplezte igazi arculatát. 1919ben tizenötezer kommunistát, demokratát, haladó gondolkodású embert gyilkolt le a fehérterror. 1956 októberének utolsó napjaiban is egyre ritkábban lehetett hallani a szocializmusról, annál többet a kommunisták felelősségrevonásáról. és meg is kezdődött a kommunisták, és a velük szimpatizáló emberek lemészárlása. Ezek történelmi. tények ós a kiontott vér komoly tanulságokkal szolgál nemcsak a magyarok, hanem a nemzetközi munkásosztály számára Is. Bennünket 1968 augusztusában közös lépésünknél — a történelem tanulságaiból okulva — egy még rosszabb fejlemény megakadályozásának szándéka, az internacionalizmus, a csehszlovák dolgozók önzetlen megsegítésének szándéka vezetett és semmi más. Helyesen állapítja meg Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága tanulságként hogy abban a helyzetben el kellett döniteni, vajon meg kell-e várni, míg az ellenfarradalom testvérgyilkos harcot idéz elő, melyben ezernyi ember veszti el életét & csak akkor kerüljön-e sor az internacionalista segélynyújtásra, vagy idejében kell-e érkezni, megelőzni a tragédiát, olyan áron is, hogy eleinte hazai és külföldi körökben is ez meg nem értéssel találkozik. A szövetséges hadSeregek bevonulása Csehszlovákiába 1968. augusztus 21-én megelőzte ezt a vérengzést, és így szükséges és az egyedül helyes megoldásnak bizonyult. Csehszlovákia Kommunista Pártja elvégezte az elemzést, kialakította saját álláspontját levonta az eseményekből a megfelelő tanulságokat és következtetéseket. A legfontosabb — és ez Ismét történelmi tény —, hogy a külső imperialista beavatkozás lehetőségeinek kizárása után, csehszlovák osztálytestvéreink visszaszorították saját erőikkel a munkáshatalomra, a dolgozó nép államára támadó erőket, és a csehszlovák nép szocialista vivmányal érintetlenül megmaradtak, örvendetes. hogy most. a párt XIV. kongresszusa megállapíthatja, hogy a fejlődés a teljes politikai és gazdasági kibontakozás irányába halad." A beszéd további részében Kádár János a nemzetközi helyzetről szólt, njajd hangoztatta: a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság munkásosztálya és dolgozó népe egy negyedszázada egyazon úton jár. Közösek szocialista céljaink: erősítsük tovább egységünket, együttműködésünket, mert bizonyos, hogy a Szovjetunióival, a többi szocialista országgal és egymással öszszefogva, együtt haladva gyorsabban jutunk előre, hamarább érjük el céljainkat. A lelkes hangulatú barátsági gyűlés az Internacionálé hangjaival ért véget. Kádár Jánost, a gyár vezetői az üzem életét bemutató plakettel ajándékozták meg, az MSZMP KB első titkára pedig a magyar munkásosztály harcát jelképező szobrot nyújtott át az üzem munkásikoilektíváj áriak. A magyar delegáció a délutáni órákban visszatért Prágába. Bécs után Helsinki # Bécs (MTI) Az osztrák fővárosban pénteken hivatalosan befejeződött a hadászati fegyverzetek korlátozásáról folyó szovjet—amerikai tárgyalások „bácsi fordulója". A tavaszi munkaprogram március 15-én kezdődött és május 28-ig tartott. A szovjet küldöttséget Szemjonov külügminiszter-helyettes vezette, az amerikai küldöttség élén Gerard Smith állt'. Az utolsó munkaülést pénteken délelőtt az amerikai nagykövetség épületében tartották. Ez volt a 14. bécsi ülés, de a tárgyalások megkezdése óta sorrendben a hetvenedik. Az ülés után a delegációkat búcsúlátogatáson fogadta Franz Jonas osztrák köztársasági elnök. A bécsi tanácskozásokról közös közleményt adtak ki, amelyben utaltak arra, hogy a két delegáció továbbra is abban a szellemben folytatja megbeszéléseit, amelyet a Szovjetunió és az Egyesült Államok kormányának május 20-án nyilvánosságra hozott közleménye tartalmazott a SALT-tárgyalások menetéről. A két delegáció megállapodott abban, hogy július 8-án a finn fővárosban folytatják a SALT-tárgyalásokat. Moszkva Dlodomiro Almeyda Medina chilei külügyminiszter Moszkvában pénteken sajtóértekezleten kijelentette, hogy a most megtartott chilei—szovjet tárgyalások „új szakaszt tárnak fel a két ország kapcsolataiban... A szovjet kormány megérti és támogatja a chilei népi egységfront kormányát és annak programját. Az a szándékunk, hogy kapcsolatot teremtsünk a KGST-vel tanulmányozzuk az együttműködés lehetőságét ezzel a szervezettel" — mondotta Almeyda. Brüsszel A NATO védelmi tervező bizottságának brüsszeli ülésén Laird amerikai hadügyminiszter felszólította a tagországokat, hogy fokozzák katonai erőfeszítéseiket. A védelmi tervező bizottság ülésén fő téma egyébként annak vizsgálata volt, milyen katonai következményekkel jár a NATO számára az, hogy a Szovjetunió és a Varsói Szerződés többi tagországa késznek mutatkozik tárgyalásokra a kölcsönös és kiegyensúlyozott csapatcsökkentésekről. Rosario Stanley Sylvester angol konzul elrablói közölték, hogy 25 millió peso váltságdíjat követelnek foglyuk szabadonbocsátásáért. Követelik továbbá az elbocsátott munkások visszavételét és jobb munkakörülmények megteremtését abban a húsfeldolgozó üzemben, amelynek a konzul igazgatója. Az üzem igazgató tanácsa rendkívüli ülésen vitatta meg a „népi forradalmi hadsereg" követeléseinek teljesítését, majd közölték, hogy hajlandók 25 millió peso értékben élelmiszert szétosztani a város nyomornegyedeinek lakosai között. Hajlandók továbbá viszszavenni az elbocsátott munkásokat. Moszkva A Szovjetunióban csütörtökön felbocsátották a Kozmosz—423, pénteken pedig a Kozmosz—424-es mesterséges holdat. Mindkét szputnyik berendezése szabályszerűen működik. Bécs Csütörtökön egy bűnözőkből álló csoport Ausztriába térítette el a Tarom román légiforgalmi társaság Nagyvárad és Bukarest között közlekedő helyi járatát. Pénteken Bécsből visszaindult Romániába a román légitársaság csütörtökön eltérített gépe. A gép 16 főnyi utasa és négytagú személyzete néhány órával korábban már különrepülőgépen hazaindult Romániába. A hat géprabló, akiknek kiadatását a román kormány követeli, időközben politikai menedékjogot kért az osztrák hatóságoknál. Wuppertal A nyugatnémet rendőrség és az ügyészség eddigi vizsgálatának eredménye szerint minden kétséget kizáróan figyelmetlenség okozta csütörtökön este azt a vasúti szerencsétlenséget, amelynek során negyvenöt személy — köztük negyven iskolásgyermek — életet vesztette, huszonhatan pedig részben súlyosan megsebesültek. London Az ellenzékben levő angol munkáspárt a csütörtökön három választókerületben tartott parlamenti pótválasztások mindegyikét megnyerte. Gustáv Husák zárszava • Prága (MTI) Pénteken negyedik, s egyben utolsó előtti napjához érkezett a Csehszlovákia Kommunista Pártjának XIV. kongresszusa. A pénteki ülésen folytatták a vitát a beszámolók, valamint az ötéves terv irányelvei felett. Több csehszlovák küldött felszólalásában saját területének ideológiai, part- és munkaproblémájával foglalkozott. Számos küldöttség üdvözölte a kongresszust, amelynek résztvevői megszavazták a vita berekesztését. Ezt követően került sor Gustáv Husák, a CSKP KB első titkára vitazáró beszédére. Gustáv Husák beszéde első részében összegezte, hogy a vitában összesen 51 küldött szólalt fel valamennyi kerületi és megyei szervezet képviseletében, elmondták véleményüket a Nemzeti Front képviselői is, felszólaltak a munkásosztály, a szövetkezeti parasztság, az értelmiség, a nők, az ifjúság, a fegyveres erők képviselői. Helyeslésükről és támogatásukról biztosították a CSKP politikáját, amelyet a kongresszuson ismertetett dokumentumok tükröznek. A tanácskozás nyílt volt, az egész párt, az egész nép figyelemmel kísérte. A vita bizonyította — folytatta Husák —, az előterjesztett javaslatok és dokumentumok melletti egységes állásfoglalást. A kongresszus egységesen támogatta a párt politikáját mind belpolitikai, mind külpolitikai vonatkozásban — jegyezte meg Husák. A vita nagyon magas színvonalon mozgott, kidomborította a politikai egységünket, amely a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elvein alapszik. A kongresszus igazolta szilárd barátságunkat és szilárd kapcsolatainkat a Szovjetunióval és annak lenini kommunista pártjával. (A résztvevők e kijelentést nagy tapssal és éljenzéssel fogadták.) Igazolta a szocialista rendszerhez tartozásunkat. Elmúlt fejlődésünk értékelése, valamint a feladatokhoz való viszonyunk értékelése egységes volt — mondotta többek között Husák —, és ez módot ad arra, hogy e megállapítással örömmel fejezzem be zárszavamat. Trudeau látogatásáról 0 Moszkva (MTI) Moszkvában szovjet—kanadai közös közleményt adtak ki abból az alkalomból, hogy Pierre Elliott Trudeau kanadai miniszterelnök — aki tegnap hazautazott Moszkvából — május 17-től 28-ig hivatalos látogatást tett a Sz'ovjeunióban. Alekszej Koszigin,' a • Szovjeunió Minisztertanácsának elnöke — mint- a> közös közleményben bejelentik — j- Kanadába szóló meghívást fogadott el. Trudeau látogatása során megbeszélést folytatott Leonyid Brezsnyevvel, Nyikolaj Podgornijjal és tárgyalt Alekszej Kosziginnel. A közös közleményben leszögezik: a két ország kormánya nagy jelentőséget tulajdonít az európai biztonság és a sokoldalú együttműködés megszilárdításának. „A két fél — hangoztattatja a közlemény — támogatja a fegyveres erők és a fegyverzet csökkentését azokban a térségekben, ahol a katonai szembenállás különösen veszélyes, mindenekelőtt Közép-Európában". A közleményben megelégedésüket fejezik ki a szovjet—kanadai kapcsolatok javulásának általános tendenciájáról. Alekszej Koszigin és Pierre Elliott Trudeau jegyzőkönyvet. írt alá, amelynél: értelmében kiterjesztik és elmélyítik a konzultációkat a kölcsönös ér-" dékíödésre szárrióttartó fontos nemzetközi problémákat illetően és időközi találkozások révén a kétoldalú kapcsolatok kédéseiben. A tárgyaló felek megvitatták a sarkvidéki területek hasznosítása terén való együttműködés fejlesztésének lehetőségeit és megállapodtak abban, hogy kiszélesítik e téren a tapasztalatcserét. A vélemények őszinte kicserélése felfedte, hogy számos nemzetközi problémát illetően a Szovjetuniónak és Kanadának hasonlóak a nézetet Régi nóták új hangszerelésben Karambolos személyes teherautók karosszéria javítását, általános karosszéria Javítást, felújítást vállalok ZANOCZ, Klskundorozsmá; Árpád u. 18. Néhány jel enlegi revizionista elméletről írt cikket Viktor Cscprakov a I'o Szovjetszkomu Szojuzu hasábjain. Aktualitása miatt — némi rövidítéssel — mi is közreadjuk. % A fejlett kapitalista országok politikai életében a revizionizmus ma a tudományos szocializmussal szembenálló nézetek rendszerét, a kommunista világmozgalom ellen irányuló politikai eszmeáramlatot jelenti. Az imperializmus megjelenésével is kifejlődésével a munkásmozgalomban két alapvető irányzat fejlődött ki, két irányzat a szocializmushoz való viszony kérdéséről: a forradalmi és az opportunista. A marxizmus—leninizrwus forradalmi alapjainak revizionista tagadása jelenleg kifinomultabb formában jelentkezik, mint ahogy kifinomultabban történik a mélyreható ellentmondások elpalástolása, az imperializmus szépítgetése is. Osztályalapját most már nem annyira a lakosság kispolgári rétegei alkotják, hanema technokrata elemek, amelyeknek száma az utóbbi évtizedekben jelentősen megnőtt. Ezek az elemeg nagymértékben ki vannak téve a burzsoá ideológia befolyásának, és így ők alkotják a modern revizionizmus táptalaját. Politikai hitvallásukat olyanok fejezik ki, akik nem a proletariátus hadállásaiban voltak, hanem csak „csatlakoztak" a munkásmozgalomhoz. Korszakunk, melyet a forradalmi mozgalom hatalmas méretű fellendülése, a harcoló proletariátus osztályöntudatának növekedése jellemez, arra késztette a revizionistákat, hogy felülvizsgálják tevékenységük formáit és módszereit. Gondosan leplezik céljaikat, s a „marxizmus továbbfejlesztésének", „a kor követelményeihez való igazításának" hamis jelszavával a leninizmus ellen hadakoznak.. De semmiféle álcázás nem képes leplezni a revizionisták feltétel nélküli ideológiai kapitulációját a mai kapitalizmus nyíltan apologetikus elméletei előtt. A Francia Kommunista Párt soraiból kizárt R. Garaudy, az Osztrák Kommunista Pártbúi kitett E. Fischer é® a hozzájuk hasonló revizionisták írásaikban az „ipari társadalom" elméletéből indulnak ki, melynek szerzői az állami monopolkapitalizmus leplezetlen ideológusai közül kerültek ki. Abból az elsőként Lenin által feltárt tényből, hogy fokozódik a termelés kapitalista térsadalmasodása, az állammonopolista oligarchia teoretikusai és nyomukban a jobboldali revizionisták a kapitalista rendszer átalakulására következtetnek. A revizionisták az állammonopolista tulajdon növekedését, valamint a magánmonopolista tulajdon koncentrációjának folyamatát, az egyéni tulajdon részarányának csökkenését a részvényes és az állami tulajdon javára úgy tüntetik fel, mint a szocialista társadalmi tulajdon létrejöttét, a szocialista struktúra kialakulását, holott a valóságban a nyugati országok struktúrája ugyanolyan kapitalista maradt. A tulajdon egyéni formájának visszaesése, a részvényes és állami tulajdon uralkodó helyzete nem jelenti a kapitalista magántulajdon eltűnését. A kapitalista tulajdon lényegénél fogva magántulajdon, még abban az esetben is, ha a különálló kapitalista helyett a társult kapitalista lep fel tulajdonosként. Ez nemcsak a részvénytársaságra vonatkozik, hanem az állami tulajdonra is, amely voltaképpen a társult, összmonopolista tulajdon legmagasabb foka. A burzsoá állam beavatkozását a gazdasági életbe, a kizsákmányolási rendszer fenntartása érdekében eszközölt szabályozó és ösztönző akcióit a jobboldali revizionisták úgy tüntetik fel, mint az „összehangolt gazdaság", a „harmonikus struktúra" megteremtését, aminek közepette állítólag a magánérdekeket, mint a gazdasági fejlődés hatóerejét, fokozatosan korlátozzák és a gazdasági fejlődést szélesebb igényeknek rendelik alá. A burzsoá kormányzat és a monopóliumok között a kizsákmányolási rendszer egészének érdekeit szem előtt tartó megegyezés eredményeként létrejött szabályozást és programozást úgy állítják be, mint az osztályokon kívül álló tevékenységet. Ebből aztán azt az önkényes következtetést vonják le, hogy a programozás „ellentmond a kapitalizmusnak", tehát a jelenlegi nyugati rendszer már nem kapitalista. A kapitalista programozás és szabályozás osztályjellegét meggyőzően bizonyítja a burzsoá kormányzatok úgynevezett jövedelempolitikája, aminek értelmében a „stabilizálás" jelszava alatt áremelkedéseket hajtanak végre a monopóliumok javára, a munkabér pedig „befagyasztva" marad. A revizionisták tolla alatt a tőketulajdonos is átalakul; állítólag a „közös érdekekből" indul ki, azt a célt tűzi maga elé, hogy biztosítsa... a fogyasztást. A kapitalista termelés célja azonban ugyanúgy, mint a múltban, most sem a fogyasztás, hanem a profitszerzés. És a jótékony tőkésről szóló legendák leple alatt a kapitalisták növelik profitjaikat. Az állami monopolkapitalizmus kialakulása új kiadásban életre hívta a kapitalizmus szocializmusba való átnövésének régi, opportunista elméletét. Az államot úgy tüntetik fel, mint osztályok feletti erőt, mint „közvetítőt" az osztályok kölcsönös kapcsolataiban. A revizionisták, azt erősítgetik, hogy az allam már nem egyet*