Délmagyarország, 1971. május (61. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-01 / 102. szám

SZOMBAT, 19TL MAJüS i, 3 TuisÉésa városfejlesztés A szegedi akadémiai székiláz klubjában érdekes elő- parti út a Római körúttól a adássorozat kelti fel a város tudásainak érdeklődését A Vaipalya, uLcalS tart majd, s a szabadteri játékok idevarosi tanács vezetői, szakemberei vitával egybekötött tá- jén fontos szerepet játszik a jékoztatokon hívják fel a figyelmet a Szeged jelenével és lorgalom elterelésében is: .,,,..,, , , ugyanis lesz ki- s bejárata jovojevel kapcsolatos tervekre. Legutóbb Takács Máté fő- a Roosevelt térre is. építész tartott előadást Szeged távlati fejlesztési tervéről Szeged téli sportéletét dr. ,, , ... ' Szádeczky-Kardoss Samu arról, hogy miként alakul majd 180, 210 és végül 250—300 vette védelmébe, szerinte a ezer lakosú metropolissá a város. Az előadást követő vitá- vá<rosnak nemcsak alkalmi , , , . ,, , Tlr , . jégpályák kellenének, mert ban felszolalt dr. Wagner Richárd tanszékvezető egyetemi így tanúi lehetünk a sporttanár, dr. Szádeczky-Kardoss Samu tanszékvezető egyetemi élet további sorvadásának. Éppen ezért megelégedéssel tanár, dr. Alföldy Lajos egyetemi tanár, a biológiai köz- nyugtázta, hogy — lia nem pont igazgatója, dr. Szókefalvi-Nagy Béla tanszékvezető túl hamar — de két _„.„,, műjégpálya is létesül: egyetemi tanar, a SZAB elnöke es dr. Obal Ferenc tan- mindkettő egy-egy fontos szakvezető egyetemi tanár. " létesítmény télen felszabaduló energia kapacitásából , , .. i ., ... , ... működik majd. Most készül A tavlati fejlesztesi ter- nem mellőzhető az éghajlat- ,lek ugyanis a kiviteli terveket — az új lakónegyedek tani tényezők — például a vek az újszegedi sportcsarkialakitását, a Belváros re- ff51, — vétele. nokhoz — amely eredetileg konstrukcióját a közlekedés - hogy egyea ipan fedett uszodának indult —, f ukciojat, a kozlekedes mernek kellemetlen módon a2 ^gk légkondícionólásákorszerusiteset, az ipartele- szennyezik a levegőt: erről hoz szükséges készülékek pítés ellenpontozását sfcb. — akár „szagdolgozatot" is energiájával télen az átelminden jelenlevő tetszetős- lehetne néha ími Szegeden, lenben levő sarkon műjégSok szo esett a közieke- pályát lehet fenntartani. X vo es a tai nek és nagyvonalúnak tardésről is. Ezzel kapcsolat- Ehhez hasonlatos terv az is, totta, a vjta akörül alakult ban dr. Alföldy Lajos an- hogy a vágóhíd rekonstru'kki, hogy mennyire gyöke- nak érdekében emelt szót, ciója után a Shell-kút körreznek a valóságban. 1980- hogy 5_ös út mielőbb nyékén létesítenek jégpá• „ o j „„„ , csökkentse a belső úthálóig Szegeden 29 ezer 200 la- zatra háruló terheketj s ^ iyf ^ban szóba került kast kell felépítem — nem az érdekes megoldást is el- ^ úgynevezett „telepek" is szólva más fontos építke- képzelhetőnek tartatta a ügye is, amelyek fejlesztézésekről —, s ha utána tar)áni villamosvonal átépí- sét dr.' Wagner Richárd csőkken is az énítkezés HOgy 3 "ÜÍS"1^ sürgette: hiszen a körtöltécsokiken is az epitkezes kerülje meg a varosreszt, es ^ kívül ezek bizonyos megfeszített üteme — ahogy a Szilléri sugárúton halad- szempontból árvíz, belvíz dr. Szókefalvi-Nagy Beia ion visszafelé. Mások el- _ hátrányos helyzetben íeivetette _, mindenképpen ^b jS a taT^Rs A f6éP^f „ '„,,-• , „ • masaoD .,armu a ousz, azt is lagosito szavaiból latunt, nagyafcb építőipari kapaei- felvetették, hogy az is hogy a körtöltésen kívüli táara ienne szükség, illet- szennyezi a levegőt. Régi telepelv lakásállománya ve araiak megfelelő kon- problémája a városnak, hogy rendkívül jó, tehát jogosán centrációjára. A megoldás- 77 ^P®!, a ^faras felépí- áldozott a város közműve„ , , f „ f«s kovetkezményekent — sftésükre. Nagy gond azonban nagy szerepe lehet az nem tudják megoldani az ^ továbbra is a szennyuj mélyépítő vállalatnak, észak-déli közlekedést. Dr. vízelvezetés: csak átemelők8.mely modern, áj gépeivel Obál Ferenc professzor ezért kel lehet megoldani, sok terhet vesz le az épí- frra hívtf. ^ .. a fi©r^fnet, A harmadik körút, a sortöinar válláról. hogy - különösen a Tisza házak, a vasúti híd loipar vauaroi. vizszmtjenek szabalvozasa megannyi hozzászólás témáAz új terv ipartelepítési után — a rakparti út al- ja tette példássá még a koncepciója arra épül, hogy kalmas tenne nagyobb for- vitát: Szeged tudósai féltő ez eavüvé tömörített üze- 831001 J^T^ÍTÍ!?- szeretettel figyelik a város az egyuve tömörített uze _ mint Takacs Maté vala- ^^t, szakmai tudásukkal mek. gyárak ne okozzanak szából kiderült — egybe- csakúgy mint ötleteikkel, közlekedesi problémákat: esik a Tisza-part rendezésé- készek hozzájárulni a szép mintegy ellenpontozza az vel f°Slalkozó tanulmány- tervek megvalósításához. ... . . , . , . , terv (s hamarost: kivitek eddigi iparkorzetet azzal, ^^ elképzeléseivel. A rak- Veress MHiíós hogy a várostól délnyugatra helyezi el a vegy-fkombánatot, delen — a szegedi oldalon — raktárövezetet és élelmiszeripari bázist kíván létrehozni, Újszegeden pedig könnyűipari telepítést. Dr. Wagner Richárd — elismerve ennek előnyeit — arra hívta fel a figyelmet, hogy a telepítéseiknél bizonyos esztétikai szempontból Marx és Engels emlékmű Budapest közterületi di- zetközi ünnepéhez, május elszeinek sorában új, monu- sejéhez kapcsolódó eseménymentális képzőművészeti al- sorozat keretében adták át kotást avattak pénteken: a fővárosnak. Az avató ünMarx és Engels közös em- népségén megjelent Kádár lékművét, a Jászai Mari té- János, az MSZMP KB első ren. A nemzetközi munkás- titkára is. Az emlékművet mozgalom két kimagasló Segesdi György szobrászalakjának közös szobormű- művész és Schall József épívét a munkásosztály nem- tőmŰvész alkotta. A mai öregek és az utánuk következő nemzedékbeliek jól emlékszenek arra, amikor a Tisza Szegednél is benépesült hajókkal, uszályokkal, vízen úsztatott, tutajként összekapcsolt szálfákkal. Kora tavasztól szinte a jégtáblák szállingózásáig sosem nyugodott meg a víz tükre. A rakpartnál ki- vagy befelé pakoltak az uszályokon, a vontatók pedig sürögtek, újabb szállítmányokat kaptak kötélvégre. Sokféle zászló, sokféle nép találkozóhelye volt akkoriban Szeged, amelynek a Tiszához közeli utcaiban hangulatos kiskocsmák várták az idegen és magyar nyelvű hajósokat, hogy leöblítsék a torkukra tapadt szén- és gabonaport, kiszellőztessék magukból a dohány és a keleti fűszerek émelyítő illalát. A VIZ MÚLTJÁRÓL A Tiszának ezt a régi arcvonását elkoptatta már az idő. Csak az emlékezet, a várostörténet írott lapjai és megsárgult fényképek adják tudtára a mának és az utókornak, hogy valamikor élt, nagyon élt ez a folyó, amelyre annak idején Petőfi Sándor is rákiáltott: „Mint az őrült, ki letépte láncát..." Ezt a rettegéssel párosult valóságot hetekig tartó megfeszített küzdelemben éltük át mi is 1970 tavaszán. A tajtékzó áradat és a nyomában felgyülemlett talajvíz lecsillapítása csak az AlsóTisza-vidéken 315 millió forintunkba került, s talán megint száz évek múltán feszül úgy egymásnak az emÜnnepűnk történelmi hagyományának forradalmisága ebben nem merül ki! Fontos vonása volt és maradt az a képesség, hogy kifejezze a fejlődő, a változó társadalmi valóság adott állapotát, egyben jövőjének szükségleteit is! Nyolc évtized alatt sokat változott a világ szociális arculata. Több mint fel évszázados már az első győztes munkáshatalom. A Szovjetunió pártja, munkásosztálya és népei hallatlan áldozatokat hoztak a társadalmi baladásért, azért, hogy a munkásság forradalmi májusának eszméi megtestesüljenek, anyagi, technikai, politikai, erkölcsi, katonai erővé váljanak. Egyetlen internacionalista sem felejtheti el, hogy a Szovjetunió nélkül nem létezhetne szocialista világrendszer. A népek egész sorának történelmi tapasztalata igazolja, hogy a mai kor munkásnemzetközis-égének elszakíthatatlan része az egység, öszszeforrottság, a Szovjetunióval, pártjával, munkásosztályával, nepeivel. Ezért küldjük mi is forró elvtársi, testvéri üdvözletünket a világforradalmi folyamat centrumába, és írjuk májusi lobogónkra: „Éljen a kommunizmust építő Szovjetunió, a szocializmus es a béke legfőbb támasza!" A fö«r«ásosztály ledkszhetünk meg, hogy a proletár internacionalizmus eszméje az utóbbi negyedszázadban növelte a felszabadult munka társadalmát építő országok, igy a mi felelősségünket is. Történelmi szükségszerűséggel jelentkezik a szocialista forradalom általános törvényszerűségének és a konkrét nemzeti sajátosságoknak összehangolása. Saját tapasztalatunkból és szomszédainkóból is tudjuk, lehetnek olyan helyzetele, amikor a szocializmusellenes erők aktivizálódnak és belső válságállapot keletkezik. Az európai szocialista országok egy részében előállt az elmúlt években ilyen helyzet. Az SZKP XXIV. kongresszusa megadta a folyamatok marxista—leninista értékelését: „A szocializmus mai világa sikereivel és távlataival, minden problémájával egyetemben még fiatal, növekvő társadalmi organizmus, amelyben még nem minden öltött végleges formát, amelyben még sok minden az elmúlt történelmi korszakok nyomait viseli. A szocializmus világa egészében mozgásban van, állandóan tökéletesedik." Ennek az értékítéletnek nagyon is személyes, sorsunkat érintő igazsága van. Az MSZMP politikai vezetésével a mi népünk is leszűrte ugyanezeket a tanulságokat és elkezdtük a magyarországi szocializmus szakadatlan tökéletesítését. Ezt fejezi ki pártunknak a X. kongresszuson megerősített politikája, a mostani országgyűlési és tanácsi választásokon egész népünk által jóváhagyott Hazafias Népfront programja is! Minden, a nép sorsának javítását szolgáló intézkedés a szocialista viszonyok tökéletesítése, egyben internacionalista kötelességünk is. Mindenképpen igy kell felfognunk a falu és város közeledését szolgáló szocialista agrárviszonyokat, a gazdasági életet szabályozó reformot, élet^pyon^-poh tikárlkat,. 3 növekvő társadalmi demokratizmust Igy fogjuk fel azt is, hogy az állam, a társadalom képes már a korábbinál jóval nagyobb figyelemben részesíteni a munkásasszonyokat, családot nevelő. gondozó, egyben termelőmunkát is végző édesanyákat, a pálya és életet kezdő fiatalokat. MáilIC 1 a termelőmunka, az alnidJUú I- kotás ünnepe, mert minden érték a munkából fakad, mert egyedül a munka hozhatja csak létre az emberi élet fenntartásához szükséges javakat. A munka kapcsolja össze az együtt élő nemzedéket. A munka a szocialista viszonyok kibontakoztatásának, fejlesztésének alapjá, az egyes ember értékmérője, a megtermelt javak elosztásának igazságos mércéje. A társadalom bonyolult életének minden változása végső soron a munkából indul ki. Az emberedi anyagi életfeltételeik újratermelése során, a napi munkájukkal újratermelik a társadalmi viszonyokat is, amelyben élnek. A szocializmus tökéletesítése során sokat meríthetünk ebből. Ezt teszik tömegesen azok a munkások, parasztok és értelmiségiek, akik tudatosan kutatják, alkalmazzák a munka leghatékonyabb formáját, növelik technikai-társadalmi szervezettségét, gazdasági hatékonyságát. Ezért köszöntjük a munka ünnepén az új társadalmi rend tudatos építőit, a szocialista brigádokat, kiváló dolgozókat, újítókat, a szocialista munkaverseny kollektív és egyéni formáinak győzteseit, azt a szociális bázist, melyre lehet és kell támaszkodni az új társadalom épületének építése, eletenek formálása során. ber és a víz, mint akkor. Most megint ott tartunk, csapadéktól bőséges tél után. hogy „nincs" a Tiszában víz és elégséges áztató esők sem voltak áprilisban. A földek szárazak, a gázlók pedig nemsokára kilátszanak a Tiszából, mint rekkenő nyarakban. Hacsak az aranyat érő májusi eső és a zöldár, a hegyek árnyékos oldaláról lecsöpögő hálé teknőt dagasztó levonulása nem segít. A Tisza normális, hajózásra alkalmas vízállásának lesoványodását a múlt század végi folyószabályozással okolják a laikusok. A halállomány ritkulását is ezzel magyarázzák és a hullámterek lecsapolásával. A vizek elfolyását valóban gyorsítja az egyenes út, a kanyargók levágása, csakhogy a szabályozás előtt mégannyira alkalmatlan volt a Tisza hajózása, mint manapság. E cikk elején rajzolt kép tehát csak részben igaz a Tisza múltjáról. Abban az időben is az időszakosság volt a jellemzője a zavartalan hajózásnak. Igaz, teherforgalom manapság alig számottevő a Tiszán, a Szolnok—Szeged közötti személyforgalom pedig 1964-ben megszűnt, mert már senki sem akar lassan utazni. A vízügyi igazgatóság Tokajból évente mintegy 20 tonna követ szállíttat le ide víziúton, a homokbányászat pedig a Maros torkolatától fölfelé kotorják a h-iedret homokért. A második világháború után a technikai fejlődés abszolút gazdasági feltétele tengelyre rakatta az addig víziúti szállításokat is — a gyorsaság érdekében az időszakosság kikapcsolása miatt. Kis országnak, amilyen mi vagyunk, erejét meghaladó a korszerű hajózóút kiépítése, csak az olcsóbb szállítás érdekében, önmagában nem is ez, hanem az öntözéses gazdálkodás, eddig vízhez mesterséges úton nem jutott területek hasznossá tétele és energiabázisok kiépítése az elsődleges azokkal a tervekkel, amelyek napjainkban valósultak meg és valósulnak meg ezután. Sok milliárdos költséggel épül a tiszalöki duzzasztó- és erőmű nagyobb teljesítményű párja Kiskörén. Azt követi majd a Csongrádnál tervezett visszaduzzasztás. A szomszédos Jugoszláviában Becsejnél — régi néven Törökbecse — hozzákezdtek a Tiszán egy duzzasztó erőmű építéséhez, amely Szegedig érezteti majd hatását. A közös elgondolás tehát olyan nemzetközi vízi úttá fejleszti majd a Tiszát, amelyen zavartalanul közlekedhetnek a mélyebb merülésű hajók és vontatók is. S innen csak egy lépés a következő terv megvalósítása: a hajókat hordó Duna—Ttsza-csátorna megépítése. Miért? Elsősorban. hogy a Tisza vizet kapjon a Cim.'bil, másrészt bekapcsolódni a szállítás nemzetközi vérkeringésébe vízen is. A visszaduzzasztott Körösről mehetnek majd a hajók a Tiszára, onnan rövid úton a Dunára, amelyen kijuthatnak német vizeken az Északi-tengerig. A Dunára vonatkozó vízi úti program ugyanis befejezést nyer a Vaskapu román —jugoszláv kiépítésével. Osztrák és német területen is készek a munkával. Budapest fölött Nagymarosnál kell csak egy viszonylag szűk szakaszon csehszlovák —magyar összefogással — a már előrehaladott tervek alapján — a Duna vízmélységét javítani egy duzzasztó-erőművel. Térképen huzigálva a vonalakat, mindez nagyon egyszerű. A valóságban a technika gigászi erejével fordul az ember a természet arculatának megváltoztatására. Mindebben csak másodlagos és járulékos eredmény lesz a korszerű vízi út. A fő ok: a vizeket, visszafogni, átalakítani energiává, illetve öntözésre használni. A Tiszából az öntözéses időszakban másodpercenként 13—14 köbméter vizet vesznek ki Szegedtől Csongrádig. A fölöttünk levő megyék gazdaságai szintén szippantgatják a vizet, addig az összehangolt pontig, amikor szükség esetén a víz kivételére korlátozást rendelhetnek el első. második és harmadik fokozatban, mert máskülönben közvetlen veszély fenyegetné a Tisza élővilágát. Hát itt tartunk; TISZTA MARAD-E A FOLYÓ? kevés a a víz, tehát bőségében vissza kell tartani. S még mindig hátra van Bács megyében a hatalmas kiterjedésű homokhátsági, aszályos évszakban szárazságban sínylődő területnek és Csongrád megyének az ugyanilyen hátrányú nyugati része. A Tisza jelenlegi vízhozamával ezeket a területeket többlépcsős kiképzéssel nagyon drágán lehetne csak öntözni. A Duna—Tisza-csatorna megépítésével — amelyre tanulmányok bősége született már — viszont véglegesen kikapcsolhatjuk majd a természet szeszélyét. S végül a gazdasági érdek mellett jói megfér az embernek a természet felé fordulása, üdülőtelepek kiépítése a Tisza mellett. Csak maradjon meg a viz tisztasága is! — hallatszik az aggodalom hangja, hiszen megfigyelők szerint a Sajó, a Bodrog időnként ipari eredetű szennyezettséggel ömlik a Tiszába. A vizek tisztaságán őrködni nálunk törvény. A duzzasztással nyert vizek élővilágára viszont még inkább kell vigyázni, hiszen az öntisztulás lelassul az elfolyás kikapcsolásával, másrészt szennyezett vízzel nem öntözhetjük azt a növényzetet, amely emberi táplálékul szolgál. A folyók mai hasznosítása — köztük a Tiszáé is — lám, mennyire sokrétű terv. tevékenység e- eredni' ny összehangolását követeli ma és holnap. A históriából ismerjük: Szeged a Tiszának köszönheti létét, a folyó viszont jövőjét a várostól is várja. Lődi F'creö*