Délmagyarország, 1971. május (61. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-27 / 123. szám

csütörtök, 197l majtts 27. Keresik Ferenc bácsúziatása Keresik Ferenc, a forradalmi munkásmozgalom régi szegedi harcosa, a Tanácsköztársasági Emlékérem, a Munka Érdemrend, a Szocialista Hazáért Érdemrend, a Munka Érdemrend ezüst fokozatának és a Felszabadulási Jubileumi Emlékérem kitüntetettje 84 éves korában meghalt. Asztalossegédként Heves megyében kapcsolódott be a munkásmozgalomba már 1905-ben, amikor a famunkások szakszervezetének tagja lett 1919 óta párttag, s a Tanácsköztársaság idején Újpesten, a Viktória-bútorgyár dolgozóiból alakult munkásszázad parancsnoka volt. Mint a munkásmozgalom aktív harcosának, neki is kijárt a börtönből, zaklatásokból. 1919 után jött Szegedre, s 1945 októberében, Szeged felszabadulásakor elsők között vett részt a demokratikus rendőrség megalakításában, melynek parancsnoka is volt. 1956 után aktív szerepet vállalt — kerületi alapszervezetében — az MSZMP szervezésében is. Keresik Ferenc búcsúztatása holnap, pénteken délután 3 órakor lesz a Belvárosi temető hamvveder tárolójából. Az MSZMP Szeged városi bizottsága A iiirdőtejlesziés tervei Ha az ember nyaralni megy, utazik valahová, szinte biztosan a fürdőkről, strandokról hozza a leginkább maradandó emlékeket. A nyári Adria csodás kékségéről, vagy éppenséggel a miskolc-tapolcai barlangfürdőről, A Balatonról, a gyulai vagy a szolnoki strandról. Mert nyáron, főként a szabadság idején, jó elmerülni a medencék vagy a természet hűvös vizében. Jó dolog. Ráadásul nemcsak egy szempontból. Hiszen az orvosok azt mondják: a legegészségesebb dolog az úszás. Ha valaki hetente pár órát úszik, akár öt évvel is tovább él. Ha úszik. Csak hét ahhoz sok minden kellene. Fürdőváros Szegeden nem állunk roszszul ilyen szempontból. Van gőzfürdő, három medence a Tisza partján, sportuszoda, úszóházak és szabad strand is. Sok mindennel rendelkezünk tehát, amivel kevés város dicsekedhet. Csak ha egy kicsit távolabbra gondolunk, akkor akad töprengeni való, nem is kevés. Szeretjük magunkat für- megrendelte a fejlesztés tadővárosnak mondani, és nem nulmánytervét, melyben kőris alaptalanul. Mert lehető- vonalazták az elképzeléseket. ségeink és adottságaink megvannak hozzá. Csak éppen a fürdőben, a strandokon csúcsforgalomban már A gőzfürdőt fejleszteni már nem érdemes. A tervek szerint az egészet gyógyászati célra adnák át. Egy, egy tűt sem lehet leejteni, később több tttztasáei fürdő £rts^kTsem8 mÍad kéi tg^Z hST^ahoi óránál tovább. Es éves át- Tehat olyan helyekre' aho1 lagban tavaly naponta 716an voltak a fürdőben. csak átlag, de olyan nap is akadt, amikor a befogagadóképesség éppen csak a laksűrűség koncentrálódik, p" vagy koncentrálódni fog. Az évente megismétlődő árvizek a partfürdő fejlesztését nem teszik lenetővé. Hiszen pélbogy elégnek bizonyult Lé- daUl tavaly tÖbb mint két" iiugy eiegneK. uizuuyuu. uo- r,Vr,™t<. a nyegében hasonló a helyzet az úszóházakon, a partíür dón és az uszodában is. Fejlesztés Emlékezés az első általános iskolai tantervre millió forint kárt okozott a víz. No meg a strandolási szezont is a vízállástól kell függővé tenni. A vállalat elképzelései szerint a szabadtéri fürdőéletet szétszórtan telepített, jól megközelíthető strandokicai kellene fejleszLassanként szükség lenne teni városszerte, a Tiszát és a fejlesztésre. Csak az a kér- a partfürdőt pedig többletdés, miből és hogyan? Hi- ként, „csemegeként" adni szen a fürdőt és a sírandó- mindehhez. A megrendeléskat kezelő vállalat pénzéből ben szerepel versenyuszoda éppen csak, hogy a fenn- és gyógyfürdők, üdülőkomptartásra futja. Bővítésre, lexumok tervezése is, egy fejlesztésre már nem telik, megjegyzéssel. A vállalatnak A gőzfürdő már elavult, bő- nem célja ilyenek építése és víteni, fejleszteni sem lehet fenntartása, csupán a vámostani helyén. Hasonló a rosfejlesztési teljesség kedhelyzet a partfürdővel. Ott véért rendeli meg. És ezen ugyan akadna még bőven talán csodálkozni sem lehet hely, csakhogy a fejlesztés a kecskeméti adatok ismereott pazarlás lenne. tében. A sportolók régen mond- A tizenöt éves fürdőféjják: szükség lenne a város- lesztési tervben az országban ban egy fedett sportuszodá- 1985-ig 150 új gőzfürdő és ra is. Ami épült volna, abból 170 új strand építése szeresportcsarnok lesz. És az a pel. És a terv főként a megyanúnk, hogy a vízművek gyeszékhelyeket. valamint nem is bánja. Hiszen elret- azokat a településeket veszi tentőek a kecskeméti fedett számításba, ahol bőségesen A Magyar Pedagógiai Tárteaság általános iskolai szakosztálya ünnepi ülésen emlékezik meg az általános iskolák első tantervének megjelenéséről. A tegnap, szerdán délelőtt Szegeden, a Csongrád megyei tanács művelődési és módszertani központjának klubjában megkezdődött kétnapos ünimnepi ülés vendégeit dr. Veszprémi László, a Szegedi Tanárképző Főiskola I. számú gyakorló általános iskolájának igazgatója, a Magyar Pedagógiai Társaság Csongrád megyei és Szeged városi tagozatának titkára köszöntötte, majd Az általános iskolai tanterv múltja, jelene és jövője címmel dr. Kálmán György, a Művelődésügyi Minisztérium közoktatási főosztályának vezetője tartott előadást. Az ünnepi ülés résztvevői a délutáni órákban vitán beszélték meg az elhangzottakat. Az ország minden részéből összegyűlt pedagógiai szakemberek tegnap a késő délutáni órákban Szegeddel ismerkedtek. Ma, csütörtökön reggel az algyői olajmezőre látogatnak el a Magyar Pedagógiai Társaság általános iskolai tagozatának tagjai. Délelőtt szakosztályi ülés keretében szervezeti kérdésekről lesz iszó, valamint bejelentések hangzanak eL Tanuló felnőttek uszoda adatai. Évi önkölt sége majdnem 7 millió fo akad meleg víz. Szegedre mindkét szempont érvényes. rint. Ebből fél milliót fedez gj* '"HIS^Í gítöS a bevétel, 5 milliót az álla mi dotáció, és majd másfél den millióra rúg a vállalati vesz leség. reform elveinek alapján min bizonnyal csökkenni fog a fürdőkre adott állami dotáció is. És ezen még csak csodálkoznunk sem leKi fejlesszen tehát? Ilyen het. Hiszen a gőzfürdő látoadatok alapján meglehető- gatóía 3 forintot fizet a 10 sen nehéz lenne rábírni a f°rintos jegyért. A különbövállalatot, liogy csinálja. Hi- zetet az állam fedezi. Így a szen csak egy uszoda építése — tervezés és kiegészítő létesítmények nélkül — fürdőn nincs veszteség, de nyereség sincs. És ha csökken a dotáció? És egyáltakörülbelül 6 millió forint. És lán. Ha nincs nyereség, mia Pénz inkább kell a város bő1 éPü>J'enek új fürdők. A víz- és csatornarendszeré- váras költségvetéséből? Sok nek fejlesztésére, a kommu- he'ye van annak. Kell a náiis feladatok megoldására. P®nz utakra, több száz kiloPedig Szeged nem áll ép- méteres csatornahálózatra, Ismét napirendre került a felnőttoktatás helyzete: a különböző iskolafokon szervezetten folyó esti és levelező képzés elmúlt 10 esztendejének tapasztalatait nemrég összegezték a szakemberek, s körvonalazódtak a munka melletti tanulás további feladatai is. Hazánkban csaknem kétmillióan tanulnak alsó-, közép- és felsőfokú oktatási Intézményeink különböző tagozatain. Altalános jelenség miközben a közép- és a felsőfokú intézmények nappali tagozatán növekedett a továbbtanulók száma, ugyanakkor az utóbbi években az esti és levelező tagozatokon általánosan jellemző a létszámcsökkenés. Az 1960—61-es tanévben együttvéve még több mint 200 ezer felnőtt hallgatója volt a különböző oktatási intézményeknek. A jelenlegi tanévig arányuk csaknem 40 ezerrel csökkent: ma 161 ezer felnőtt ül az iskolapadokban. Legnagyobb mérvű a csökkenés a dolgozók általános iskoláiban, ahol jelenleg mindössze 21 ezren tanulnak. Az elmúlt évtizedben ugyanakkor emelkedett a középfokú oktatásban részt vevő dolgozók aránya: ma csaknem 30 ezerrel többen tanulnak a dolgozók középiskoláiban, mint 1960-61fcien. Az esti levelező tagozatokon tanuló hallgatók is „megfiatalodtak", mfg korábban 60—70 százalékuk idősebb volt 30 évesnél, tavaly már 100 elsőéves esti tagozatos közül 67 25 évesnél fiatalabb volt, a levelező tagozaton pedig 100 hallgató közül 53 nem töltötte be a 25. életévét. Ez arra utal, hogy az érettségire épülő és az alapdiploma megszerzését szolgáló esti-levelező képzés jelentősége nem csökkent a felsőfokú oktatásban, de megváltozott a szerepe. A szakemberek arra számítanak, hogy felsőfokon a jövőben a munka melletti tanulási formákon belül növekszik a továbbképzés, a speciális és a kiegészítő képzés szerepe. Ezért várhatóan nagyobb hangsúlyt kap majd, a szakmérnök, a szakközgazdász, a szakjogász képzési forma, illetve a mérnököknek és jogászoknak közgazdasági jellegű kiegészítő képzése, valamint az ehhez hasonló második diplomák megszerzésének lehetősége. Elgondolkoztató, hogy a fizikai dolgozók aránya a különböző esti-levelező tagozatokon az iskolafokok növekedésével párhuzamosan csökken. Míg a dolgozók általános iskoláinak tanulói között ma 91,3 százalék a munkás és paraszt hallgató, a középiskolákban arányuk csak 58,5 százalék, a felsőfokú intézmények estilevelező tagozatain pedig mindössze 7,7 százalék. pen ro^zul fürdőügyben. A gőzfürdő sem veszteséges, a partfürdő és a versenyuszoda jó évben másfél milés sok minden másra. Következtetéseket nem szeretnék levonni, javaslatokat tenni még annyira sem. liós hasznot hoz, amiből csak Pusztán a tényeket, adatofélimilliót visz el az úszó- kat igyekeztem sorba venni, házak vesztesége. Tehát, ha ®gy kis gondolkodtatás kedminden jól megy, egymilliós véért. Nem annyira a jelehasznot hoznak a fürdők, együtt az állami dotációval. nen, mint inkább a néhány évvel távolabbi jövőn érdeEbből azonban fejlesztésre mes ilyen szempontból elaligha lehet gondolni. gondolkozni. A fejlesztésen és sok mindenen. Azon is, hogy meddig és mennyiben számíthatunk a közösség, az állam pénzére? Hogy érdemes-e és lehet-e mindig ... . , , , „. csak arra alapozni terveinegyütt valtozasoknak kell be- ket> önmagunk jobb életét? Elképzelések Márpedig a város fürdőéletében az urbanizációval következnie. A koncepció már megszületett. A vállalat Szávay István Üzemi újságírók országos tanácskozása Szegeden Kétnapos tanácskozásra A délutáni órákban sajgyűltek össze Szegeden az tótájékoztatókon vettek részt üzemi újságok szerkesztői, az újságírók. A Szegedi Konmunkatársai. A Magyar Üj- zervgyárban dr. Ábrahám ságirók Országos Szövetsége Antalné igazgató tájékoztatoktatási központjának szer- ta őket az üzem életéről, vezésében szerdán kezdődött munkájáról. Ezután a szegea kétnapos tanácskozás. Dél- di Sajtóházban Vass István előtt a Bartók Béla Műve- Zoltán, a Szegedi Szabadtélődési Otthonban dr. Ozvald ri Játékok sajtófőnöke adott Imre, az MSZMP Szeged vá- tájékoztatót az idei szabadrosi bizottságának titkára téri játékok programjáról, köszöntötte a Szegedre látó- majd Nagy Pál a július 10gatott újságírókat, majd tői 17-ig megrendezésre keKoltai Gyula, a szakszerve- rülő nemzetközi szakszervezetek elméleti kutatóinté- zeti néptáncfesztiválról és zetének igazgatóhelyettese a július 16—25 között megtartott előadást az üzemi de- rendezésre kerülő szegedi mokrácia időszerű kérdései- ipari vásárról, ről, az üzemi sajtó ezzel Ma a kétnapos program kapcsolatos feladatairól. Ez- keretében dr. Varga Dezső, után Kovács József, a kor- az MSZMP Szeged városi mány Tájékoztatási Hivata- bizottságának titkára tart Iának osztályvezetője, majd előadást Szeged negyedik ötKollek Vera, az MSZMP éves tervéről, majd az új,. ... ... sagírok a szegedi olajmeKozponti Bizottsaga agita- zön ipari létesitményeket, ciós osztályának! munkatársa tankállomásokat és olajkutatartott tájékoztató előadást, kat tekintenek meg. Rendeletek az építésügyi bérintézkedésekről Fejlesztik a munkaügyi szabályzókat Az építő- és építőanyag- nltott munkásoknak öt és a ipari ágazat munkaügyi sza- segédmunkásoknak négy fobályzóinak fejlesztéseként rint íagyszüneti díjat kell három rendelet jelent meg, fizetni az érvényes munkaa Magyar Közlöny legutób- idő-beosztás szerinti munikabi számában. Az építésügyi órakra. A vállalatok a rées városfejlesztési minisz- szesedési alapból még kiegéter és a munkaügyi minisz- szíthetik ezeket a iagyszüter más érdekelt miniszter- neti díjakat. A kiegeszítes rel, s az országos hatáskörű feltételeit és módját a Kolszervezetekkel egyetértésben lektív szerződésben kell rendeletet adott ki az épí- meghatározni. tőipari dolgozók idény pót-. Az építőipari ágazatban lékának alapbéresítéséről, a december 15 és március 15 téli munkaszünetröl és an- között, a tégla- es cserépnak díjazásáról valamint az ipari vállalatok munkásálloépítőipari dolgozók külön- mányú dolgozóinak esetében élési pótlékáról. pedig november 1. és márAz új rendelkezés ki- cius 15-e között lehet fagymondja, hogy az időjárás szünetet tartani, miatti munkaidőkiesés di- , Az ., .ePltoipan dolgozók jazását is magában foglaló kulonelesi pótlekáról megje15 százalékos idénypótlékot }eiat; rendelet növeli a val1971. július 1-i hatállyal lalatok hatasköret a diffealapbér esi teni kell. Ez az renciált pótlék megállapitáintézkedés nemcsak az ál- saban es segíti a munkaerolarni építőiparra, hanem gazdálkodást Eddig ugyanminden olyan területre, a vallalatok székhelyén vállalatra és egyéb szerve- dolgozok napi ot forinttal zetre vonatkozik, ahol eddig kevesebb potlekot kaptak, jogszabályok alapján idény- 4ehat hátrányosabb helyzetpótlékot fizettek. így az épí- ben vbHak, mint a szekhetómunkásoik teljesítménybé- lyen, ,klyul foglalkoztatott rének az összes kei-eseten munkások. Az uj rendelet belüli aránya a korábbi 77- nem. tesz vállalati székhely ről 85 százalékra emelkedik. szerinti különbséget. KiAz egységesen 15 százalék- mondja: kulonélesi potlek kai növekvő alapórabérek unnak a dolgozoiuik jar, és személyi órabérek tehát « menetrend szerinti jobban kifejezésre juttatják kozforgalmu közlekedési eszaz építőipari munka tényle- gőzzel, vagy a munkaltato ges körülményeit, javítják . tervezett csoportos a szakképzettségnek megfe- szallltassal naponta nem tud lelő alapbérarányokat, s bajarm munkahelyere. vagy ugyanakkor hatékonyabb hejaras esetén naponta legmunkára ösztönöznek. al"bb 14 orat kénytelen la, .. . „ , ... voltólteni allandó lakhelyéAz uj rendelkezés alapjan m A üj intézkedés Lt llSra^ ribt április l-ig visszamenótókű d S tel ^i^i IPges hatá,,yal áUami épí" ImeV^r'érilí1 a áme^ í™, * lési folyamatból kieső állás- ^láíflnnS rZé£tóZtótó^ A c^l,^" 10-13 forint. A rendeletben r=atú£ fsgssfsí munkaszünet idején a szakmunkásoknak hat, a betaBelgyógyászok tudományos ülése E havi tudományos ülésüket tegnap, szerdán este tartották a belgyógyászat időszerű kérdéseiről a városi tanács kórházának orvosai a Pulcz utcai kultúrteremben. Az ülésen dr. Julesz Miklós egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja elnökölt és a következőket mondotta lapunk munkatársának a kórház immár szép hagyományú tudományos tanácskozásairól : — Ezek az ülések követésre méltó példát jelentenek. Mindenekelőtt azért, mert a gyakorlattal igen szoros kapcsolatban állnak. Köztudott, hogy a kórházi munka gyakorlatibb, mint az egyetemé. Ezek az ülések ezt és természetszerűleg azt is dokumentálják, hogy a kórházban nemcsak gyakorlati, hanem figyelemre méltó tudományos munka is folyik. Az elméleti és gyakorlati munka e harmóniájából mégis kiemelném a gyakorlatot: az ülések anyagát-programját, tudomásom szerint eddig is és a jövőben is úgy állítják össze, hogy a gyakorló orvos minél többet tanuljon belőle. A tegnapi ülés első előadója dr. Oláh Ferenc főorvos egy ritka kórképet ismertetett, az úgynevezett lábnyugtalansag ideges eredetű kialakulását. Amilyen ritka ez a betegség, annyira komolyan kell venni. A megmagyarázhatatlan eredetű lábfójdalmak miatt — mint a szakirodalom számon tartja — öngyilkosságot is követtek el már a betegek. Az ülésen dr. Vári Klára, dr. Búzás Magdolna és dr. Pokorny Gyula a vérképző szervek betegségeiről, a vérbetegségekről, illetve a hemoglobin anyagcsere-zavarairól tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást ipari szerveknél a családfenntartók egységesen 6 forintot, s ha üzemi étkeztetésre nincs lehetőségük, 10 forintot kapnak. A rendelet új intézkedése, hogy pótlékcsökkentéssel sújtja a munkafegyelem ellen vétőket és a „vándormadarakat". Az építésügyi ágazat munka- és bérügyi szabályzóinak fejlesztésére rövidesen újabb rendelkezések jelennek meg az ipari nagy beruházások kivitelezésének ösztönzéséről, az új tarifa-rendszernek megfelelő személyi besorolásokról és a teljesítménybérezésről, s más munkaügyi intézkedésekről. Ezek a korábban kiadott bérszabályozási rendelettel együtt az építő és építőanyag-ipari dolgozókat hatékonyabb munkára, az építési kapacitás növelésére ösztönzik, s ezen keresztül lehetővé teszik, hogy az eddiginél gyorsabb ütemben emelkedjen •azemólyi jövedelmük is.