Délmagyarország, 1971. május (61. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-23 / 120. szám

vasárnap, 1971. május 23. Kiállítás a CSKP ötven évéről Ilku Pál művelődésügyi miniszter nyitotta meg szom­baton azt a kiállítást, ame­lyet a Csehszlovák Kommu­nista Párt megalakulásának 50. évfordulója alkalmából rendeztek Kőbányán. A meg­nyitó ünnepségen részt vett Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Politikai Főiskola rek­tora is. Ott volt a Budapes­ten akkreditált diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. A tárlat több mint 200 fo­tója hűen tükrözi a Cseh­szlovák Kommunista Párt­nak az elmúlt fél évszázad alatt vívott harcait, eredmé­nyeit. A kiállítás képei be­mutatják a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság elmúlt évtizedekben elért eredmé­nyeit, fejlődését is, a szom­széd ország lakóinak életét. Még nem okozott kárt a szárazság Az elmúlt hét második felében az ország egyes vi­dékein hullott ugyan több­kevesebb csapadék, de ez nem enyhítette sem a má­jusi kánikulát, sem a talaj vízhiányát. Az MTI munka­társának vidéki jelentései szerint a szárazság eddig lényegében még sehol sem okozott károkat, de a to­vábbiakban már feltétlenül szükség volna kiadós orszá­gos esőre. Ha a csapadék­hiány tovább tart. visszaveti az egyébként szépen, erőtel­jesen fejlődő őszi kalászo­sokat és kapásokat. Az egyik legtöbb munkás­kezet foglalkoztató időszerű tennivaló a szálas takar­mányok betakarítása — szempontjából a csapadék­mentesség kifejezetten ked­vező. Mezőgazdasági üze­meink alaposan ki is hasz­nálták ezt a lehetőséget. Hajdú-Bihar megyéből érke­zett jelentés szerint ezen a vidéken az idén 10 mázsás átlagot adott a lucerna első kaszálása, s a minősége is oly kiváló, amilyenre már régóta nem volt példa. „Él­vezik" a forróságot a szinte szemlátomást fejlődő alföldi szőlők is. A hőségben nem támadott a peronoszpóra sem. A megelőző védekezést ennek ellenére mindenütt megkezdték. Az elmúlt héten tovább folytatódott az időszak má­sik fontos munkája, a nö­vényápolás. Befutottak az első jelentések az aratási előkészületek megkezdéséről is. Csongrádban a traktorok nagy része bevonult a gép­műhelyekbe, s velük együtt javítják az arató-cséplő gé­peket is. Gyakrabban indulnak járatok Ma lépett életbe az új buszmenetrend ft ni STESJJ Már hírt adtunk róla: a Volán pályaudvarain kapha­tó az üj autóbusz menetrend. Az új menetrend, amely szerint május 23-tól járnak a buszok Csongrád megyé­ben és Szegeden is. Meglehetősen sok változás történt alig egy év alatt a megye autóbuszközlekedésé­ben. Tavaly június óta jó néhány új járatot indított a Volán, illetve új buszok forgalombaállításával sűrí­tette a meglevő járatokat. A változások folytatódnak, hiszen ma már az új me­netrend szerint közlekednek az autóbuszok. Az új menetrend Szegeden ís hoz jó néhány változást. A Marx tér—Újszeged— Tanács utcai vonalon (5-ös) is gyakrabban követik ez­után egymást a kocsik. Munkanapokon, csúcsidőben (4.40-tői 8 óráig és 13-tól 18 óráig) tízpercenként, munkaszüneti napokon és munkanapokon a csúcsidő kivételével 20 percenként in­dulnak a járatok ezen a vo­nalon. Változik a nagyállo­más és az újszegedi állomás között közlekedő járat (10-es) menetrendje is, alkalmazko­dik a MÁV menetrendjének változásához, a vonatok in­dulásának és érkezésének megváltozott időpontjához. Ugyancsak ehhez alkalmaz­kodik a Marx tér—Átrakó között (13-as) közlekedő já­rat menetrendje. Dorozsma is közelebb ke­rül valamelyest a városhoz. Az egyetem központi épü­letét a textilmúvekkel és Dorozsmával (17-es) össze­kötő vonalon 20, illetve 30 percre rövidül a követési idő. A Marx tér—Ruhagyár —Kiskundorozsma (20-as) közti járatokon is 15, illetve 30 percenként indulnak a kocsik. A két vonal együt­tes működése azt eredmé­nyezi, hogy Szeged és Kis­kundorozsma között munka­szüneti napokon is 15 per­cenként járnak az autóbu­szok. Mivel az esti járatok zsúfoltak voltak, 22 óra 30 perckor és rá 5 percre is indul busz Dorozsmára. A (Marx tér—gumigyár—hal­gazdaság (21-es) közötti vo­nalon — tekintettel az egyre növekvő utaslétszámra — az új menetrend szerint állan­dó kapcsolat létesül. Mú­szakkezdéskor például 5 percenként indulnak járatok a Marx térről. Napközben pedig óránként indul egy­egy kocsi a gumigyárhoz. A most ismertetett menet­rend-változás azonban csak átmenetinek tekinthető, a Volán ugyanis szeptember 5-ével általános menetrend­módosítást tervez Szegeden. Remélhetőleg a szeptemberi módosítás gyökeres változá­sokat, javulást eredményez majd a város autóbuszközle­kedésében. A szegedi autó­buszjáratok menetrend­füzete augusztus végén je­lenik meg. Mielőtt valakiből is jó ke- elé a tejes, a sütő- és hús-<s reskedő, mai szóhasználattal ipar, a MÉK, a FÜSZÉRT. élve, eladó lenne, azaz a a likőripar, a pincegazdaság pult túlsó oldalán állna, el- és a többi partner, amely meletileg ismernie kell rakodik és szállít az utcától azokat a munkavédelmi kér- a raktárig. Onnan viszont déseket, amelyek igen tevje- az áru továbbterítésének delmes tananyagi jegyzet- gondja a kereskedőké. A ként, kézikönyvként is Szegedi Élelmiszerkiskeres­megtalálhatók, bármelyik kedelmi Vállalat dolgozói szegedi élelmiszerüzletben. E tudnivalók közt. szerepel például: „18 évnél idősebb nők segédeszköz nélkül nak mintegy 68—70 százalé­ka nő, tehát rájuk vár a ládás, kosaras áruk folya­matos cipelése. Igaz, köny­legfeljebb húsz kilógrammot nyebb és könnyebben kezei­emelhetnek és vihetnek" az üzletben. A megfogalmazás világos: rendelkezés tiltja, hogy a nők cipekedjenek, erejükön felül teherrel bir­kózzanak. A KOSARAK ÉS LÁDÁK napi életben viszont azt lát­juk és tapasztaljuk, hogy az élelmiszerüzletekben a rak­tártól a pultig nők emelge­tik a boros üvegekkel teli farekeszes ládákat, ugyan­így a burgonyával, zöldség­félével, kenyérrel és más áruval megrakott gyűjtőko­sarakat. Mint szállító cég, áruval érkezik az üzletek Tengerszem épül a Mátrában Az észak-magyarországi re- sával készülő újabb „tenger­gionális vízmű, amelynek szem" egymillió köbméter vi­működési területe Borsodon zet gyűjt majd össze. Ebből kívül Heves és Nógrád me- látják el a mátraházai, a ga­gyére is kiterjed, újabb ten- lyatetői üdülőket és öt köz­gerszem építését kezdte meg séget ivóvízzel; lehetővé te­a Mátrában. szi az üdülőkörzet tovább­A harmadik lépcsőben fejlesztését, új szállodák, kezdték meg százhúszmillió üdülők építését, forintos beruházással Galya­tető és Mátraháza között az úgynevezett csóréti víztároló építését. Ez a Mátra „tete­jen", a Nagy patak elzárá­A tervek szerint az új víz­mű a negyedik ötéves terv­ben már egészséges ivóvizet szolgáltat. Szezonnyitó a Balatonnál A Balatonnál minden ké- gánnyaralóiban egyszerre 20 szen áll a nyári üdülés va- ezer ember fogadására nyí­sárnapi megnyitójára. A tó- lik lehetőség. A szállodákat, part 42 településén csaknem moteleket és a turistaháza­ötvenezer nyaraló vendég kat már egész idényre előre várja az idény hivatalos kibérelték. Az SZM T kibővített ülése Szegeden A Szakszervezetek Csöng- politika támogatására. Nem­rád megyei Tanácsa szomba­ton délelőtt a szakszerve­zeti székházban kibővített ülést tartott. Az elnökség­ben foglalt helyet többek között Rózsa István, a me­gyei pártbizottság titkára. Oláh Mihály, az SZMT el­nöke üdvözlő szavai után dr. Siklós János, a SZOT elnökségének és titkárságá­nak tagja, a Népszava fő­szerkesztője tartott tájékoz­tatót a magyar szakszerveze­tek XXII. kongresszusának munkájáról és határozatairól. Többek között megállapított szakszervezetek' teljes mér­csak a mintegy félszáz kül­földi delegátus felszólalása a kongresszuson, de azóta is a nemzetközi szakszervezeti sajtóban a magyar kong­resszus visszhangja szin­tén azt mutatja, hogy rend­kívül nagy felelősséggel ta­nácskozó kongresszusról volt szó. Siklós János a szakszer­vezeti munka kulcskérdésé­ről, az életszínvonal politi­káról is beszélt. Beszámolt ezzel kapcsolatban a kong­resszus állásfoglalásáról. A ta, hogy — megítélése sze­rint — a felszabadulás óta tékben helyeslik a IV. öt­éves tervtörvényben megha­tartott kongresszusok között tározott életszínvonal politi­a jelenlegi volt a legkonst- kát, nagyon jól tudják, hogy ruktívabb, legszínvonala- az életszínvonal emelésének sabb, ami jelzi azt a hallat- alapját csak a termelés te­lan nagy fejlődést, amely a szakszervezeti mozgalom­ban bekövetkezett. Mind az előterjesztések, mind a vita, mind a hangvétel és a fel­szólalásokban megmutatkozó felelősség kifejezte a párt X. kongresszusán elfogadott és megerősített politika he­lyeslését és a készséget e kezdetét. A szombati víkend­forgalmat is hozzászámítva, egy nappal a nyitás előtt becslés szerint mar 150 000 ember tartózkodott a magyar tenger partján. A tó 750 üdülőházába, ahol kéthetenként 40 000 beutaltat tudnak fogadni, már csak­nem teljes számban megér­keztek az első turnus vendé­gei. Az üdülőkben, a kony­hákon, az élelmiszer-nyers­anyag-előkészítőkben csak­nem 20 000 főnyi személyzet kezdte meg szolgálatát, a fi­eíúovenúeálata -szo, Határforgalmi tárgyalások A debreceni vasútigazgatóságon véget értek a má­jus 17-én kezdődött magyar—szovjet határforgalmi tár gyalások, amelyeken a kormányszinten egyeztetett áru­szállítási terv idei négy és fél hónapjának mérlegét von­ták meg. Megtárgyalták a fokozódó magyar almaexport lebonyolítását, a Szovjetunióból egyre nagyobb számban érkező Zsiguli személygépkocsik záhonyi átrakásának problémáját. Szó volt a Szovjetunióból Jugoszlávia és Ausztria fele irányuló, Magyarországon átmenő tranzit­remtheti meg. A maguk eszközeivel is küzdenek azért, hogy az árak és bérek a közösen elhatározott el­veknek megfelelően alakul­janak. E kérdéssel függött össze az a fejtegetés is, amely a szakszervezeti ér­dekvédelemről szólt. Telje­sen világos a szakszerve­zetek és minden szervezett dolgozó előtt, hogy a leg­főbb érdekvédelem a szocia­lizmus építése, de az össz­népi érdekek, az üzemi cso­portérdekek, valamint az egyéni érdekek védelmének összhangja megfontolt poli­tizálást tételez fel. Felszólalt az SZMT me­gyei kibővített ülésén Ju­hász József, az SZMT veze­tő titkára is, aki néhány gondolatot fűzött a szak­szervezetek XXII. kongresz­szusa anyaga ismertetésé­. _ iaek. feladatához. hető műanyag rekeszeikben szállít már a söripar. A re­gi, nehéz faládákat kivon­ták a forgalomból. Valamit könnyített farekeszes ládáin a pincegazdaság is. Jelenlegi faládái, ha meg nem áznak, már könnyebbek a régiek­nél. A jelenlegi faládában is még pontosan húsz egy­literes borosüveg fér el. S ha ezt naponta sokszor és sokat kell emelgetni más árukkal megrakott gyújtő­kosarakjkal, akkor valamivel húsz kiló alatt sokszor, és sokat muszáj cipekedni. Ez a megállapítás nem újke­letú, mint ahogy a probléma sem az. Ezt hangoztatta beszélgetésünkkor Horváth Ágnes, a Szegedi ÉLI KER 4­es üzletének helyettes veze­tője, aki kereken tíz éve dolgozik a szakmában, párt­szervezete vezetőségében vi­szont ifjúsági és nőfelelős tisztséget tölt be. Üzlete, ahol ő dolgozik negyedma­gával — mindannyian nők —, semmiféle korszerűsítés­re nem tarthat igényt; kis alapterülete miatt bővítésre nincs lehetőség. Amíg az üzlet fennáll, marad minden a régiben. S ilyen üzlet — egyébként központban és havi 300 ezer forint körüli forgalommal — sok van még Szegeden, és belátható időn belül meg is marad­nak mai állapotukban. Ter­mészetesen az új, vagy ez­után létesülő korszerű üzle­tek, önkiszolgáló boltok, ÁBC-áruházak képviselik minden tekintetben a mo­dernség fogalmát. Az ilyen üzletekben már ki is tudják küszöbölni a kézi erejű szállítást az áru mozgatásá­ban. Egy-egy üzlet számára egyrészt érdekeltséget, más­részt hátrányt jelent az úgynevezett „lédig", vagy ömlesztett áru; 50 kilogram­mos zsákokban a cukor, a liszt stb. átvétele. A szállító cég arra hivatkozik, hogy félkilós, kilós tételekben csomagolni nem tud, mert nincs hozzá munkaereje. In­kább nagyobbra nyitja az árrést, csakhogy nagyobb léteiben tudjon szállítani. Az áruk kimérésével baj­lódjanak az üzletek? A bor­iparnak legalább kétmillió műanyagrekesz kellene, hogy ki tudja selejtezni árui szállításában a durva falá­dákat. Csakhogy ez pénz és kapacitás kérdése. A falá­dák 70 forintba kerültek, a múanyagrekeszek pedig 120 —140 forintba kerülnének, még ha tudnának is kellő lépést tartani az igényekkel. A megoldásra váró prob­lémákon leghamarabb és legcélravezetőbben úgy le­hetne túljutni, ha a Szege­di ELIKER párt- és szak­szervezeti vezetősége az igazgatósággal egyetemben leülne tárgyalni például a FÜSZÉRT, a pincegazdaság és más szállító cégek hason­ló képviselőivel és egyeztet­nék elgondolásukat, keres­nék a megoldás lehetőségeit. — Jus­sunk el már egy­szer az SZOMBAT­VASÁRNAP IS ÉRDEKELTSÉG ÉS HÁTRÁNY A nőfe­lelőst persze a megle­megoldása vő problémák foglalkoztatja. Ezért is láto­gatja rendszeresen azokat az üzleteket, ahol nehezeb­bek a munkakörülmények, hogy egy-egy kollektíva ösz­szefogásával keressék a megoldás lehetőségeit. Hor­váth Ágnesnek, a nő- és if­júságfelelősság, mint párt­munka és választott tisztség új munkaterület, a rá is váró problémakör azonban •régi keletű. Ezt a véleményt megerősítette a vállalat igazgatója, dr. Kúti Árpád is, amikor a megkezdett beszélgetést vele folytattuk tovább. Hogyan lehetne száműzni a régebbi és mos­tohább körülmények között levő üzleteikből a nők fe­lesleges cipekedését. az áru üzleten belüli mozgatásá­jÁJAILL úgynevezett hússzéki bontá­sig! — mondogatják a hen­tesüzletekben a férfi kiszol­gálók. És most jöjjenek is­mét az élelmiszer-kereske­delemben dolgozó nők, akik­nek a munkájából szeret­nénk végérvényesen szám­űzni a cipekedést. S ez még mindig csak a részproblé­máik egyike. Ok ugyanis azok a dolgozók, akiknek egyáltalán nincs csökkentett munkahetük. A szabad szombatot csak mint fogal­mat ismerik, annál inkább tudják és érzik a maguk bő­rén, hogy vasárnap is ki­szolgálnak az arra kijelölt üzletekben. Május 15-től szeptember 15-ig Szegedén vasárnaponként 15 élelmi­szerüzlet tart nyitva. Ez a vasárnapi nyitvatartás az ő számukra többszörös mun­kát és kevesebb pihenést je­lent. Érdemes tanulmány lenne, hogy vasárnaponként, hogy ebben vagy abban a nyitvatartó üzletben ki a/ aki tejet vásárol csak, mert hűtőszekrénye még nincs másképpen nem tud tejet tárolni; és kik azok a vá­sárlók, akik vasárnap szer zik be a következő hétre való árut a cÍDŐkrémtól a fogkeféig, pedig bevásárol­hatnának pénteken, szomba­ton rendes időben is? Az élelmiszerüzletekben a pult mögött állók valahogy úgy látnak ki az üzletből, hogv általában vásárlóik szabad ideje nő, míg az övéké fogy. Ez a szemlélet így természe­tesen hamis képet ad. Az viszont igaz. hogy az élelmi­szer-kereskedelemben dol­gozókat is megilletik a mun­kából eredő vívmányok. : Itódi Fcreae

Next

/
Thumbnails
Contents