Délmagyarország, 1971. május (61. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-23 / 120. szám

\ vasárnap. 1971. májtjs 23. Befejeződtek az Erkel Diákünnepek A három gyulai nap befejezésekor ismét sok arany, ezüst é? bronz érmet szereztek a szegedi diákok. A szólóhangszeresek versenyében — amelyet még pénteken a késő esti órákban fejeztek be —, a következők kapták meg a legjobbaknak járó arany érmet: Döme Ferenc (Tisza-parti gimnázium). Laczó András (Tömörkény gimnázium), La liter Csaba (Tömörkény gimnázium), Maczelka Noémi (Tömörkény gimnázium), és Hernádi Hilda (Tömörkény gimnázium). Az énekkarok versenyében a Tömörkény gimnázium kórusát jutalmazták arany éremmel. A hangszeres kamaraegyüttesek között a szegedi Ságvári gimnázium diákjai kaptak aranyérmet, valamint a Tömörkény István gimnázium tanulói.i A bíráló bizottság a következő szegedi diókok pályamunkáit jutalmazta aranyéremmel: földrajzból Nagy Erzsébet (Radnóti gimnázium) dolgozatát, biológiából Árva Gábor (Déry Miksa technikum), Pálkó Piroska és Verasztó Ildikó (Radnóti gimnázium). Szekeres Veronika (Radnóti gimnázium), Hegedűs Ágnes (Radnóti gimnázium), Lajkó Rozália (Radnóti gimnázium), Dux Ernő (Radnóti gimnázium), Tóth Miklós (Radnóti gimnázium) és Kelemet Márta (Radnóti gimnázium). Kémiából Szomora Tamás (Radnóti gimnázium) nyert aranyérmet. Fizikából pedig a közgazdasági szakközépiskola szakkörét, illetve Szendrei Máriát (Ságvári gimnázium) részesítették a legjobbaknak kijáró jutalommal. A szegedi diákok 500 tagú küldöttsége ma, vasárnap az esti órákban érkezik haza. A. U Képernyő Nyitott könyv - Örkény István: Időrendben Örkény Istvánnal meg- A műsor legérdekesebb esett, ami többnyire csak a része mégis az volt, mikor mar halott halhatatlanokkal az író beszélt önmaga heszokott megesni: Dersi Ta- lyett, a szorongásos írói más és Abody Bela vitázták közérzetről és feszültségről, a feje folott arról, vajon mi amin nem segít a világhír az indokoltabb, a vilagiro- és siker sem, a szüntelenül dalmát mérni hozza, vagy őt újra gyűrkőző kísérletekről, a világirodalomhoz? amelyeknek töménytelen A teve Nyitott könyv adá- mellékterméke, félkészmunfa mar a konyvnapot készf- kak képében tornyosul otttette elo: május 29-től kap- hon a polcokon. Számára a hato majd az üzletekben Or- művészet addig új. addig keny István Időrendben ci- művészet egyátalán, amíg mY?, rop?* bemutatott no- nem ismétli önmagát. S ha velláskotete. amely har- valakinek írói célkitűzése az mlncot év írasait tartalmaz- emberi közöny falának átza az 1941-ben megjelent .... , .. .. Tengertánc című első kötet- utese' hat bizany nem &ozi tői egészen a napjainkban váltogatni az eszközeit. S az keletkezett legfrisebb egy- írásból fakadó öröm sem percesekig. csupán az íróé: megosztja A két kritikus és írótárs azt, a szinte már „társszerS^rnovSis^ olvasóval es hattunk, mindegyiken rajta nézővel. a sajátos Örkényi kézjegy, a A műsor szerkesztője Katlegegyértelműbben megjele- kó István, rendezte Gaál nített talán a Nagy Amál Albert. című volt. Kulka Eszter „Paprikas műszak" A tápéi Tiszatáj Termelőszövetkezetben száznegyven holdat ültetnek be fűszer-és pritaminpaprikával. Most van a legnagyobb dologidő, a palánták elrakása. Ilyenkor naponta nyújtott műszakban, tizenegy órát dolgoznak Temesvári János brigádjának tagjai. Képünkön hatsoros palántázó berendezés látható. Piacon az új burgonya és a zöldbab Igazi nyár eleji étel ke- Mind a Marx térre, mind rült vasárnap az asztalokra: pedig a Szent István térre Naponta 140 Super Olimpia A székesfehérvári V1DEOTON-ban tovább fejlesztették a négy év óta gyártott és jól bevált Olimpia típusú a petrezselymes újkrumpli. A naponta mázsaszámra kerül (televíziós Vevőkészüléket A Vendégjáték Tegnap, szombaton este a szegedi színház együttese két helyen is játszott A társulat egyik fele a debreceni színházi napokon Shaw Candidáját, másik fele, hozzánk kicsit közelebb, Szentesen, Móricz Nem élhetek muzsikaszó nélkül című színművét mutatta be, miután előző nap, péntekem megkezdték tíznapos vendékjátékukat. Szentesre Szombathelyről, ről, illetve Szekszárdról érkeztek a szegedi színészek. A nyugat-dunántúli városban május 4—10-ig szerepeltek, az évad legsikeresebb produkcióival. „Tíz előadás — tízezer néző" — így vonta meg a vendéglátók mérlegét a szombathelyi újság, a Vas Népe. Szekszárdon végig zsúfolt házakkal játszottak: mindig, minden előadásra minden jegy elkelt. Szentesen még nem kelt el minden jegy, de a tavalyinál összehasonlíthatatlanul nagyobb az érdeklődés, s ez nemcsak a látványos programnak — a Móricz-daraban kivül a Cigányprímás, a Naplemente előtt, a Ne szóljatok bele és a Luxemburg grófja kerül Itt színre — hanem azoknak a jó kapcsolatoknak is köszönhető. amelyeket a színház a szentesi üzemekkel, a kórházzal, a fürdőkkel, az iskolákkal, az Árpád Tsz-szel, az Bliker-rel és másokkal is épített ki. A színház 40 tagú együttesét, amely a tíz nap alatt ott lakik Szentesen, az előadásokon kívül is tartalmas program várja. Találkoznak a város lakóival, ismerkedési esteken vesznek részt Egyebek közt a Horváth Mihály gimnáziumban Elő irodalomórán mutatnak be szemelvényeket. műsort adnak a fiatal értelmiségiek klubjában, találkoznak a víz- és csatornaművek szocialista brigádjainak tagjaival, _ Evekkel ezelőtt a fiatalok program sem hétköznapi beat-ért támasztották az aj- csemegét ígért, Böhm, Bach, tókat úgy, ahogy péntek este Liszt, Hindemith, Szőnyi Era Dóm oldalsó bejáratát az zsebet művei között az iroorgonáérL (Tanulság, legkö- dalom oly közönségcsalogató zelebb a hátsó ajtókat is ér- remekével, mint a d-moll demes kinyitni.) Azaz tulaj- toccatával és fugával. Pécsi donképpen igazságtalan köl- Sebestyén nagyhatású műcsönpélda a beat, hiszen vész. amihez hozzányúl, az amióta a fogadalmi templom összefoglalás, a szintézis 11 ezer sí pú, hírneves hang- szándékával teszi. Nagy forszeréhez kitűnő hazai és kül- mákat, széles színhatásokat földi előadóművészek zárán- keres, játéka a művek kidokolnak föl a karzatra teljesedését, az orgona önrendszeresen, tehát amióta a törvényű mozgását követi, filharmónia újra fölfedezte amint a szólamok ökonoaz orgonakoncertek nagy le- mikus építkezésével fokozahetöségét — azóta, évek óta, tosan jut ki az egész teret népszerűek ezek az estek, betöltő hangzuhatagokig. JáKiváltképp, ha jól csengő tékának legteljesebb élménév erősiti a hangszer varé- nye, hogy technikai és forzsát Ilyen a Pécsi-házaspár mai öncélúság nélkül, hangneve, mindenekelőtt Pécsi szerét maga elé engedve Sebestyéné, a zeneakadémia avatja be hallgatóját a műművésztanáráé. vek belső világába. S ez jelEgy szó, mint száz, péntek lemzi akkor is, ha a szép este megtelt a Dóm, akinek hangú Werner Máriát kíséri: nem jutott szék, oltárlép- zenekarszerűen, példás aránycsőkre kuporodott vagy osz- érzékkel, fegyelmezetten. topokhoz támaszkodott A N. I. még gyönge héjú burgonya a tavaszi zöldségféle. A kilóját 14—ltí forintért lehe- magánárusok és a tsz-patett kapni. Zöldbabot is lát- vüonok árai között alig van tunk, meg igen drágán kí- .. .. ~ nálták, 30-35 forintért. A különbség, de egy kiadós tegnapi piacon már rengeteg május végi eső általában volt a zöldborsó, ára ismét csökkentené az árakat, csökkent: egy kilót 14—16! a^mmmmmmm^mm^i^^mm forintért árultak. A 25—30 forintos fölpieperért is kevesebben sajnálják már a pénzt. A bőséges árufelhozatal miatt az összes primőr ára csökkent A tojás 0,80—1, a csirke kilója 30 forint volt. Az óburgonyát 3,50—4, az idei sárgarépa csomóját 1,50— 1,80, a gyökérét 1,20—1,80, a karalábéét 2,50—3, a retekét 0,50—1,80-ért egy fej salátát 0,80—1,50 forintért adtak. A vöröshagyma kilójáért 4—5, a kelkáposztáért 5—6, a karfiolért 15—16, egy csomó zöldhagymáért 0,80—1, a zöldpaprikáért 1,30—3, egy kiló paradicsomért 40 forintot kértek. A parajt 4—5, a sóskát 4—5, a gombát 45 forintért kínálták. Almát 6—12, cseresznyét 12—14, egrest 10 —12 forintért lehetett kapni, ni. A dió 12—15, a száraz bab 12—14, egy liter mák 30—32 forint volt. nagyképernyős felevízió a Super Olimpia nevet kapta. Három variációban gyártják. Naponta száznegyven Super Olimpia kerül le a televíziógyáregység sz^reldéjének 3. szalagjáról. a hazai lapokban 1971'20 ipari TÓTH József—PÉNZES István Szeged oktatasi-kulturálls vonzu- ipari sa az idegenforgalomra. Földrajzi Értesítő, 1. szam. [Térképekkel.] MÖRITZ Miklós: Kerekasztalbeszélgetés Szegeden, január-februar. ZAY László: Hová lett a fény? együttműködési kiállítás együttműködési kiállítás.] ISZEN iGYORGYVOLGYi Rezső] (völgyi): Permet öntözi a paprikamezőt. — Melegvizes csőlabirint. — Orzlk a csípős titHalaszat, kát. Esti Hírlap, máj. 11. [A szegedi ŰJ Elet Tsz-röl.] CSILLAG István: Az olaj gyóFoto, május. (Kritika a Kor '68 zelmci. — 294 millió forintot a kiállításáról. Fényképekkel.] BAB1NSZKI László: Levél szegedi költségvetési Kelyiipar és Városgazdálkodás, május. SZALAI József: Próbaüzem a Szegedi Földgazüzemben. Koolaj és Földgáz, május. KRISTÓF" Miklós: A szeged szegedi olajmunkások tettei ^^ _ „kasszába". Magyar Nemzei, ÜZEMBŐR 18Csemegebolt a gyárban. Népszava, máj. 18 IJavul a munkások helyzete az Emergében-I Kincskereső. Esti Hírlap, máj. 19. [A Szegeden megjelenő folyóiratról.1 A 2b. Szeged! Ipari Vásár. Fialgyől bázistelepek vizelárasztá- gyelő, máj. 19. sos művelésének gazdaságossági vizsgálata. Kőolaj és Földgáz, május. VARGA Károly: Elkészült a szeged—algyői fő gyüjtőállomás. Kőolaj és Földgáz, május. Űj könyvek. — Juhász Gyula összes művet. (Akadémia.) SzakTanácskozas a délalföldi városok rekonstrukciójáról. Magyar Hírlap. Magyar Nemzet, Népszava, máj. 19. (Szegeden.) [AKACZ László] A. L.: Szeged, Élelmiszeripari FöisKölá. — Uj feltételekkel. Magyar Ifjúság, máj. 21. (DALOS László] <déel):.A Vámunkáinevelés, május. (Ismerte- nya 'bácsi szegeden. Film, Színház. Muzsika, maj. 22. lés a 8. kötetről.] Szüretelik a földiepret. Déli Hírlap (Miskolc), máj. 5. Szabad Föld, máj. 16. [Újszegeden.| MOLNÁR Géza: Párizsban meghalt egv magyar művész.... Népszabadság, máj 22. [NekroKlállitás Szegeden. Népújság lóg a szegedi .ületesü Csáky (Eger), máj. 12. [Magyar—francia József szobraszrol.J 5. Kis szövetkezet volt a Haladás, 400 holdon. De a legjava földeken. — Mivel munkáljatok meg? A...? összeadtuk a vagyont. Mindenki két pár tyúkot hozott, ebből lett a baromfitelep. A kukoricaszárat is a közös állatállománynak, ami még nem volt. Búza kellett a vetéshez, csikorgott a fogurak, azt is összeadtuk. Micsoda idők. Jrkapapírra keszitettük a termelési tervet két és fél holdon dughagymát termesztünk és elvetünk 150 hold búzát Vitáztunk egész éjszaka. Ettük egymást. És reggel mentünk a munkába. Kicsi volt a tagság, de lelkes. És nem elbizakodott Hányszor es hányan mondták: — Hogy élünk itt meg, elnök? Mondjad már István, a gyerekeket az utcára küldjem koldulni? Könnyű annak, akinek pénze van. De nekem nincs egy szemernyi kenyerem sem. Jól emlékszem Pulainéra. Jött rendesen a munkáiba. Mindig hajtogatta: neki öt gyereke van, s ha a szövetkezetben nem élünk meg, nekem kell eltartanom őkjet. Kilincseltünk hitelért Nem dúskáltunk a forintokban. Vettünk egy pár lófogatot, a tagoknak mindössze két lovuk volt Mit tehettünk? Manipuláltunk. Kórtünk hitelt lóvásárlásra. A paraszttal megbeszéltük, számítsa fel az árába a kocsit az ostort, a felszerelést is. Mi is jól jártunk, ő is. Jó termést ígért a föld. ötvenhatot írtunk. Szorgalmasan dolgoztunk, vetettem, szántottam én is az emberekkel. Vágtuk kiskaszával a lucernát a keveréket mikor mi adódott Elláttam a hivatalos dolgokat is. A papírmunkát A hagyma beütött Aratáskor Pulainé egész szekér búzát vitt haza. Megváltozott a hangulat, a vélemény, örültek az emberek. Bizakodtam én is. Már ötvenen voltunk. Árpát is osztottunk. Teljesítettük az állam iráni kötelezettségünket és az első búzát mi vittük a malomba. Elöljártam mindig a munkában. A vöröshagymánk igen jól sikerült Értékesí.. ^ •jflfyi teööfci a aagyaazdák, a yplt tacsaim, a szakszói vetkezeti tagok állandóan a dűlőutakon jártak, és figyelték, mit csinálunk. Kritikus szemmel néztek és ellenőriztek. Mi annál inkább kitettünk magunkért. Ismertük egymást, jó és rossz tulajdonságainkat. Értettük is egymást Szóval családban éltünk. Előleget osztottunk. Nem keveset Felbolydultak az ismerősök. — Üzleteltek ezek, nem rendes úton járnak. Dotációt kapnak, nem győzik szétosztani. Már lopniuk se kell. Azért csinálta a téeszt, mert tízezer forintot kapott érte. Nem tizet hanem húszat. Nem húszat, hanem ötvenet Pedig az igazság egészen más volt Legjobban az űzött megmutassam, van létjogosultsága a szövetkezetnek, az agrárproletárok is tudnak érvényesülni, gazdálkodni. Az ellenforradalom megzavart bennünket. Nem kaptunk megfelelő instrukciót támogatást. Mi csináltuk a dolgunkat, hordtuk a cukorrépát Ültem a kocsin és rakodtam fel, s le. Mindennap lejelentkeztünk és dolgoztunk. Még lelkesebben, még jobban. Sőt, akadt azokban a napokban jelentkező is, két új tag lépett be hozzánk, az ellenforradalom kellős közepén. Nagy dolog volt Elvetettünk, rendbe tettük a határt. Hazafelé tartva megállítanak az úton. Joó Bandi, aki szintén agrérproletár volt. — Ez is a zsírunkon élősködik — mondta nekem —, gyertek közelebb, húzzuk le a kocsiról. Emberek, ott van István. — Mi bajotok van velem? • Meg akartak lincselni. Nem került rá sor, de nagyon bántott és sértett ez a kijelentés. Pedig ő is szakszövetkezeti tag volt, a Kossuthnak a vezetője. Amikor lehetett, együttműködtünk Á. Istvánnal és P. Imrével. Meg M. Mihállyal, akitől nagyon sok segítséget kaptam, akivel együtt gyerekeskedtem. Vele együtt majdnem sírtunk, amikor láttuk, hogy kiknek a kezeibe adnak fegyvert Azt hittük, a helyzet rövidesen jóra fordul, de nem így lett A városi tanács elnökét leváltották és Kiss Ernő vette át a hatalmat. Üléseztünk bent a szövetkezetben, csengett a telefon, azonnal menjek a tanácshoz. Ott a mezőgazdasági osztályvezető, és a Köztársaság Tsz elnöke fogadott. — Vegyétek tudomásul, a ti szövetkezetetek nem szövetkezet, nincs létjogosultsága, nincs az Azt sem mondtam, hogy nem értettem meg, de az sem, hogy megértettem. Elmondtam az embereknek. Fölháborodtak. — A földet vissza nem adjuk. Olyan isten nincs. Másnap újra felhívattak. A Vígh Ferenc és hasonszőrű nagygazdák sorfala között kellett bemennem a tanácsházára. Ügy néztek rám, mintha a szemültkel is meg akarnának ölni. Nagy indulatok dúltak bennük. Visszakövetelték a földet, méghozzá azonnal. Csak az a 400 hold volt még mindig. Az életet jelentette nekünk. — Mi földet nem adunk — Gondoskodunk rola, rád úszitjuk az embereket. Három napra rá ismét behívattak Akkor már nem tudtam kitérni az emberek elől, vita lett. Végül kompromisszumra jutottunk; elvetettük a búzát, azt nekünk kell betakarítani, így beleegyeztek a „tanácson". Még tartott az ellenforradalom. Ki kellett mérnünk 150 holdat, a volt nagygazdáknak. És fel kellett osztanunk. Ügy döntöttünk, ideiglenesen a megmaradt területet szétosztjuk egymás között, ami persze csekélyke volt, máshová is munkába szorultunk. De a szakszövetkezetbe — amelyből kiváltunk — nem mentünk vissza. A területet kimértük, de az alapszabályunk megmaradt. Egyénileg munkáltuk a földet. Ötvenhét tavaszán behivattak a tanácsba, hogy visszaállhat ismét a téesz. Ősszel újra kezdtük. Miért ragaszkodtunk annyira a közöshöz? Bíztunk benne. Az első év után 96 forintot ért a munkaegység értéke. Micsoda pénz volt ez akkor, nagyon szép summa. Nem ment simán az újrakezdés. Az állatállományt ismét fejlesztettük, kis tanyákban • helyeztük el. Tagok jöttek szépen, nem győztük őket felvenni. A 150 holdat is visszakaptuk. Így is kevés lett. Kimentünk Kiszomborra, az ottani Petőfi Tsz-tői haszonbérbe vettünk ki 150 holdat. Azon termeltük a hagymát. Megtört a jég. Néhány földes paraszt is kérte felvételét, ötvennyolcban pedig egyesültünk a zombori Petőfivel. Ez volt az első. Ott nagy majorunk lett, hiszen a régi úri birtokokból maradtak épületek, azokat benépesítettük. Igazi szövetkezetté lettünk. Azt hittük, napról napra kevesebb gondunk, bajunk lesz. És embereknek földtulajdonjoguk. Elvettétek a földeket a nagygazdáktól, törvénytelenül, most éppen fordítva történt, yissza kell adni. Megértetted? (A befejező rész következik.)