Délmagyarország, 1971. május (61. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-22 / 119. szám

izombat, 19tl május 22, Esőt vár a határ Két gondolattal kezdik a földeiken dolgozók a beszé­det: szép a májusi határ — és nagyon kellene az eső. Vak >ban szép a határ. Széppé teszi, hógy az idő­szerű munkákkal szinte se­hol nem maradtak el. és külön szépség, hogy Ígérete­sen fejlődött eddig minden növény. A tiszaszigetlektől először az egy hónap múlva esedékes aratás kilátásairól érdek­lődtünk. Nagyon szép az őszi árpa, most virágzik a búza. Talán megáll a száraz me­legben a gombafertőzés. Ügy látszik, meghálálja idén a gabona az idejében végzett fejtrágyázást is, és a gyom­irtást is. A kukoricatáblák Rotációs fűkaszával vágják a lucernát Tiszaszigeten végén azonban panaszkodik a kísérőnk. Szépen kelt ez a növény ls, nem ez a pa­nasz Oka. Terveik szerint áttértek volna a vegysze­res gyomirtásra ezeken a táblákon is, a valóságban azonban másképpen sikerült az Idén: éppen akkor nem lehetett gyomirtó szert kap­ni, amikor a kukorica kí­vánta volna. A Tisza mellett palántázó gépek dolgoznak, az öntöző­berendezés pedig szakadat­lanul szórja a vizet a nagy forróságban. Sem a fűszer, sem a paradicsompaprika nem bírná ki öntözés nélkül. Javában folyik a rétekről és lucernatáiblákról a takar­mány betakarítása. Sikerült venniök két újdonságszám­ba menő rotációs fűkaszát, az vágja a rendeket. Hagyo­mányos elődeivel szemben sok előnyét emlegetik az újnak a traktorosok. Tiszta, szép munkát végez mind­egyik, kisebb a hibalehető­ség, és országúti sebesség­gel szaladhatnak kaszálás közben. A domaszékiek hangja panaszosabb. A Gyümölcs­kert Szakszövetkezet adja a palántázó gépet a tagoknak, de csak kora reggel és alko­nyatba hajló délután tud­nak vele dolgozni. A ho­moki nagy forróságban el­pusztulna másképpen a paprika. Az öntözés legtöbb­ször — folyóvíz híján — ha­gyományosan, lajttal, hor­dókkal szállított vízből egy­szerűen locsolókannával tör­ténik. így is szükség van sokszor a pótlásokra. Kelle­ne az esö mindenütt, a sze­szélyes homokon különösen. Egy kiadós zápor mázsáikkal emelhetné meg a termést. Locsolókannákból öntözik a frissen ültetett palántákat a homoki gazdaságokban Grafikai kiállítás A képzőművészeti műfa­jok közül talán a grafika a legspontanabb kifejezési módja és lehetősége az al­kotónak, s legkönyebben hozzáférhető, megközelíthe­tő a műélvező, a közönség számára. Az európai grafikusművé­szet egyik legkiemelkedőbb művelője, Albrecht Dürer születésének ötszáz éves év­fordulója adta talán az öt­letet: a Képcsarnok Válla­lat megrendezte Szegeden, a Kárász utcában a Magyar grafikusművészek kiemelt alkotásai című kiállítást. Ha jól számoltam, huszonhét művész harminchat alkotása látható jól áttekinthető — de még így is nehezen emészthető — rendezésben. A kiállítás a sokszorító el­járással készült grafikai művek széles körű megis­mertetését és megkedvelte­tését szolgálja. Talán csak a kánikulai hőségnek tudható be, hogy a megnyitó szúk, majdnem „családias" lég­körben, kisszámú közönség előtt zajlott le. A kiállító művészek kö­zött jobbára a fiatal nem­zedék képviselteti magát, közös törekvésékről — mint más csoportos kiállítások esetében — itt alig lehet beszélni. A skála széles: az egyszerű leíró, ábrázoló táj­képektől a népi motívumok­kal gazdag meselókedvig, a klasszikus tömörségű és té­májú lapoktól metamorf ikus alakokig, álomszerű lebegé­sig, lényegig lemeztelenített jelenségek láttatásáig terjed. Erőteljes egyéniségüket méltó lapokkal bizonyítják Kondor Béla, Maurer Dóra, Csohány Kálmán, Rékássy Csaba, Gross Arnold. S Itt kell megjegyezni, hogy bár a válogatás nem törekedhe­tett a magyar grafika tel­jességének bemutatáséra, mégis feltűnt például Feledy Gyula, Kasa János, Pásztor Gábor távolmaradása. A tárlat pénteken délután nyílt, beszédet Papp György festőművész, szakfelügyelő mondott. Kulka Eszter Tudósok eszmecseréje Pénteken délelőtt a parla­mentiben Cseterkl Lajos, az Elnöki Tanács titkára baráti eszmecserén látta vendégül nyolc szocialista ország — Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyaror­szág, Mongólia, az NDK, Románia és a Szovjetunió — tudósait, akik a szocialis­ta állam és a szocialista de­mokrácia kérdéseiről rende­zett balatonaligal elméleti konferencián vettek részt. A szívélyes, baráti légkö­rű találkozón beható eszme­cserét folytattak az állam­élet fejlesztésének és a szo­cialista demokrácia szélesí­tésének gyakorlati kérdései­ről. Országos értekezlet az üj tanév előkészítéséről Elméleti konferencia Május 19-én és 20-án Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyaror­szág, Mongólia, az NDK és Románia tudósainak részvé­telével elméleti konferenciát tartottak Balatonaligán a szocialista állam és a szoci­alista demokrácia kérdései­ről Az elméleti konferenciát a Béke és Szocializmus szer­kesztősége, valamint az MSZMP KB társadalomtu­dományi intézete rendezte. A véleménycserét alkotó, elvtársi légkör jellemezte. Az elméleti konferencia anyagai a Béke és Szocia­lizmus legközelebbi számai­nak egyikében megjelennek. A tanácsi művelődésügyi osztályok iskolai csoportve­zetőinek részvételével, az 1971—72. tanév előkészítését szolgáló kétnapos országos értekezlet kezdődött pénte­ken reggel a Művelődésügyi Minisztériumban. Dr. Kál­mán György, a minisztérium közoktatási főosztályának vezetője ádett áttekintést a most záruló tanév Jellemzői­ről, majd ismertette az új oktatási év legfontosabb fél­adatalt. Egyebek között hangisú­lyozta: már mutatkoznak az első jelel annak, hogy az iskolákban egyre inkább elő­térbe kerül az önállóságra nevelés, a tanulók aktivi­tásának fokozása, örvende­tes a kísérletezés Iránti ér­deklődés növekedése, ami együtt jár az új, korszerű ok­tatási-nevelési módszerek al­kalmazására való mind erő­teljesebb törekvéssel. Szó­lott az plóadó arról is, hogy a pedagógusok körében nagy érdeklődést váltott ki a X. pártkongresszusnak az okta­tási rendszer felülvizsgála­tára vonatkozó határozata. Az áétalános iskolai tanulócsoportok mának szabályozása Az alsó- és középfokú ok­tatási intézmények pedagó­gus-ellátottságának, a peda­gógusok munkafeltételeinek Javításáról szóló kormány­határozat végrehajtása kap­csán a művelődésügyi mi­niszter utasítást adott ki, amelyben szabályozza az ál­talános iskolai tanulócsopor­tok létszámhatárait. A ren­delkezés egyebek közt ki­mondja, hogy egy osztályon belül vidéken 15—49, Buda­pesten 20—40 tanulóból álló csoport szervezhető. A lét­szám ennél alacsonyabb, Il­letve magasabb nem lehet. Ettől csak ott térhetnek el, ahol a felső tagozat egyes évfolyamainak tanulóit — a szakrendszerű oktatás fenn­tartása érdekében — egy­egy tanulócsoportban ok­tatják. Azokban az osztott, vagy részben osztott isko­lákban, ahol a felsőtagoza­tos gyerekeket már szak­rend.szer ben oktatják. és közben a tanulók létszáma átmenetileg csőkiken — a szakrendszerű oktatás fenn­tartása érdekében —, akkor Balesetek, károk az ital miatt Az alkoholizmus elleni feladatokról tárgyalt a Vöröskereszt sem szabad a csoportokat összevonni, ha a létszám 15, Illetve 20 alatt van, de a tízet meghaladja. A továbbiakban az utasí­tás felhívja az Iskolafenn­tartó hatóságokat, hogy olyan zárt településeken, ahol több iskola van, a kör­zetek beosztását lehetőleg úgy határozzák meg, hogy az Iskolai tanulócsoportok létszáma arányosan alakul­jon ki. A szakrendszerű ok­tatás továbbfejlesztésére a miniszteri utasítás kimond­ja, hogy a körzetesítés ki­terjesztésével fokozatosan meg kell szüntetni az alsó­és felsőtagozatos tanulókból alakított összevont csoporto­kat, osztályokat. Amint a Művelődésügyi Minisztérium közoktatási fő­osztályán elmondották, a rendelkezés célja, hogy a szétszórt településeken mű­ködő kisiskolák tanulói szá­mára ls biztosítsák a kor­szerű oktató-nevelő munka feltételeit. Általános iskolai diákotthonokkal, az útvi­szonyok Javításával, a köz­lekedési hálózat teljes kiépí­tésével a körzetesítést vég­leg megoldani egyelőre nem lehet, de a mostani szabá­lyozás módot ad arra, hogy a pedagógusok egy-egy osz­tályon belül — kisebb lét­számú tanulócsoportokkal — hatékonyabban végezhessék oktató-nevelő tevékenységü­ket. Magyarországon az elmúlt öt évben az összes fogyasz­tás mintegy 9 százaléka sze­szes ital volt. Ebben az idő­szakban az alkoholtartalmú Italok értékesítése több mint 26 százalékkal emelkedett. Tavaly már 8,6 liter volt a személyenkénti szeszesital­fogyasztás, s ami ugyancsak szembetű­nő: egyre kedveltebbek a tö­mény italok. E figyelmeztető adatok tükrében határozták meg a Magyar Vöröskereszt székházában pénteken meg­tartott ülésén az alkoholiz­mus elleni országos bizottság további feladatait. Rostás István főtitkár töb­bek között rámutatott: a ta­pasztalatok szerint a túlzott alkoholfogyasztás­ból eredő népgazdasági kár évente 2,5 milliárd forint. Ezen belül a termelésben évi egymilliárd forintnyi kiesés jelentkezik az italozás miatti igazolatlan mulasztások mi­att. A munkafegyelemben okozott károk számszerűen nem is mérhetők. Tavaly a közúti balesetek 17 százaléka, a munkahe­lyi halálos balesetek 40 százaléka ittassag miatt kö­vetkezett be. Figyelmeztető adat az is, hogy a bűncselekmények 31 százalékát követik el italos állapotban. Hangsúlyozta: a Magyar Vöröskereszt a Jövőben még többet akar tenni az alkoho­lizmus ellen folytatott harc sikeréért. A tervek szerint az Idén a különféle munka­helyeken több ezer előadás hangzik el a mértéktelen italfogyasztás káros követ­kezményeiről, pusztító hatá­séról. Az elképzelések szerint az alkoholizmus elleni* küz­delem szervesen kapcsolódik majd a középiskolák és szak­középiskolák osztályfőnöki óráinak témáihoz. Felhívta a figyelmet: határozottabb intézkedé­sekre lesz szükség az üdítő italok ^ártásának és for­galmazásának ösztönzésérc. Keményebben fel kell lépni a szeszes ital zugárusai el­len is. Ezenkívül ez ipari üzemek melletti italboltok nyitvatartási idejének módo­sításét tervezik. Fokozottab­ban érvényt akarnak szerez­ni a fiatalok alkoholfogyasz­tását tiltó rendelkezések­nek is. A vöröskeresztes szerveze­tek fontos társadalmi kül­detése az elvonókúrán résztvettek utógondozásának támoga­tása is. Ennek hatékony formái a gyógyult alkoholisták klub­jai, amelyek hálózata előre­láthatóan tovább bővül majd. Regőstábor Megnyitásának húszadik évfordulóját ünnepli az esz­tergomi Révész Béla úttörő­ház, az ország legnagyobb ifjúsági létesítménye. Ez al­kalomból pénteken Jubileu­mi regőstábort nyitottak a i házban. Egy autó különös esete Különös, nem mindenna­pi baleset történt csütörtök­ről péntekne virradó éjsza­ka a budapesti Astoria alul­járónál. A Fővárosi Szállítá­si Vállalat tulajdonát képe­ző ZIL-típusú teherautó a frissen öntözött, síkos út­testen megcsúszott, egy jel­zőlámpának ütközött, majd az úttest ellenkező oldalára hajtva a metróhoz vezető lejáróban kötött ki. Szemé­lyi sérülés szerencsére nem történt, s a Múzeum kőrút­Rákóczi út kereszteződésé­ben — eltekintve a széttört korlátok „látványától" — zavartalan a közlekedés. A „különös sorsú" teherautót még az éjszaka folyamán a tűzoltók emelték ki az alul­járóból. Termékeink Londonban Az ELEKTROMODUL Londonban kiállításon mu­tatja be a magyar híradás­technikai és elektronikai al­katré&zipar termékeit. (MTI) Szegedi sikerek Gyulán (Munkatársunk telefonje­lentése) Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye, vala­mint Budapest és Szeged kö­zépiskolásai szakmunkásta­nulói tegnap, a szólóhang­szer, diákszínpad, beat, pol­beat, vers- és prózamondóig, valamint a társastánc kate­góriában lépték pódiumra Gyuláin, az Erkel Diákünne­pek vetélkedőiben. A zsürl döntése szerint a szegedi diáikszínpadok kö­zül a Tisza-parti gimnázium együttese kapott aranyérmet­amely Illés Gyula tűvétevők című munkáját mutatta be. A tánczenekarók ugyan­csak népes mezőnyében a szegedi Rózsa Ferenc gim­názium együttese kapott arany oklevelet. A szegedi társastáncosak köziil egy párost sem jelöltek a leg­jobbak közé, városunk ver­senyzőinek teljesítményét, ezüst, illetve bronz okleve­lekkel jutalmazták. Érdekessége volt az EDÜ pénteki napjának az a müz soros délutáni vendégklub, amelyet Csongrád megye és Szeged KISZ-bizottsága ren­dezett a Bács- és Békés megyei, valamint a budapes­ti diákoknak. A gyulai ifjú­sági házban megtartott műsor keretében többek között a szentesi diákok Me­teor együttese lépett fel, va­lamint bemutatkozott a di­áknapok úgynevezett „hu­mor-rovata", amely vers- és táncszámokkal szórakoztatta a vendégeket. Ma az Erkel Diákünnepék zárónapján a hangszeres együttesek, a vers- és pró­zamondók, valamint a ka­marakórusok lépnek pódi­umra. A délutáni órákban rendezik meg az énekkarok versenyét. Ugyancsak ma kerül sor a középisikolások és szakmunkástanulók poli­tikai vitájára a gyulai párt­bizottságon. Záróest és kar­nevál lesz a befejezője az V. Erkel Diákünmepeknek. A. U i

Next

/
Thumbnails
Contents