Délmagyarország, 1971. május (61. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-20 / 117. szám
csütörtök, 1911. május 20, 3 Nyitás előtt a BNV-n Nagydíjat kapott a szegedi tríkoplan (Kiküldött munkatársunktól.) Nagy a sürgés-forgás a Budapesti Nemzetközi Vásáron. hogy rendbe hozzák a kiállítási csarnokokat és a vásár környezetét a holnapi nyitásra. Egymást, érik a sajtótájékoztatók is. Tegnap, szerdán Kanada, majd Bulgária és Írország mutatta be pavilonját az újságíróknak. A bolgárok a régi megszokott helyükön, a 30as pavilonban mutatják be több mint 200 árucikküket, köztük a jól ismert villástargoncákat. Délután a könnyűipar pavilonjában tájékoztatták a sajtó képviselőit és mutatták be a kiállító vállalatok termékeit. A könnyűi par pavilonjában több szegedi és Csongrád megyei vállalat, is képviselteti magát: a Szegedi Ruhagyár, a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat. a Pamutnyomóipari Vállalat, amelynek keheiébe a szegedi textilmüvek is tartozik, valamint a Minőségi Cipőgyár, és a Hódmezővásárhelyi Divat Kötöttárugyár. A díjakat már odaítélte a esüri, s ma adják át a nyerteseknek a serlegeket. A könnyűipar két nagydijat kapott, amelynek egyikét a szegedi kenderipar trikoplan ponyvája érdemelte ki. Ismert már a járókelők előtt is a teherautókon látható színes műanyag ponyva, amely polyamid alapanyagból készült, és impregnálása is műanyag. Súlya csak fele a hagyományos kenderponyVáknak, és előnye között emlegetik a teljes vízhatlanságot, hosszú élettartalmat. és valamivel olcsóbb is a hagyományosnál. Gyártását igen magas termelékenységgel végzik az újszegedi szövőgyárban. Ebből a műanyagból egy szövőnő 8 óra alatt 600 négyzetméter ponyvaszövetet készít. Előnye még. hogv könnyen konfekcionálható, és így' kiválóan alkalmas jármüvek takarására. napellenzőnek, és a mezőgazdaságban számos területen, mint takaróponyva használható. A BNV-díjával jutalmazták még a Minőségi Cipőgyárban készített divatos női cipőket, vásári dijat kapott a. HÓDIKÖT triacetat keverésű termékkollekciója, mert formatartó, jól mosható, gyorsan szárad, vasalást nem igényel, színtartó, nem gyúródik és kellemes a viselete. A textilipar Budavára nevét viselő anyagát — csipkeimitációs kelme —, ugyancsak vasári díjjal tüntették ki. A Szegedi Ruhagyár termékei hasonlóan szép sikerre számíthatnak. Dicséröen emlegetik a gvár szakembereit. akik elsőként alkalmazzák a korszerű, ragasztott technológiát és haladnak a divatigényekkel a munkaruhák tekintetében is. Jelszavuk: A munkahelyen is öltözködjék divatosan! — valóra válik termékeikben. Gazdagh István Kalyhacsőgyar a ktsz-ben Télen évek óta hiánycikknek számít a kályhacső, különösen a fehér, és színes zománcozott csöveket nehéz beszerezni a szaküzletekben. A Gazdasági Bizottság 1969-ben úgy döntött, hogy 180 millió forint hitelt nyújt a hiánycikkek pótlására, gyártására, így a kályhacsőkészítésre is. Az összegből a Szegedi Tömegcikk Ktsz 6 millió 300 ezer forintos hitelt kapott, ameAjánlásként — felhasználásra Véget ért a belvárosok rekonstrukciójáról rendezett tanácskozás A délalföldi városok rekonstrukciójáról tárgyaló tanácskozás második napján, szerdán délelőtt a résztvevő városépítési szakembereknek Juhász István főmérnök mutatta be a Bács-Kiskun megye székhelyének, Kecskemétnek részletes rendezési tervét. Ezután az ankét alkalmából rendezett kiállítás terveinek ismertetése következett. Kilenc alföldi város: Békéscsaba, Gyula. Orosháza. Szarvas, Kecskemét, Csongrád, Szentes, Hódmezővásárhely és Szeged váZosközpontja rekonstrukciós terveit mutatták be rajzokon, makettokon. A délelőtti programban még városnézés szerepelt, délután az elhangzott előadásokat vitatták meg a résztvevők, majd Kőhalmi József városrendezési szakfőmérnöknek, a tanácskozás elnökének összefoglalójával zárult az Építőipari Tudományos Egyesület és az Épitóművész Szövetség által rendezett kétnapos ankét, melynek anyagát a résztvevő városok szakemberei ajánlásként — felhasználásra megkapják. lyet nyolc év alatt kell visszatéri teni. A kis szegedi szövetkezet, amely 1957-ben az országban először gyártott zománcozott füstcsövet, jól felkészült a fejlesztésre. Már három esztendővel ezelőtt hozzáláttak az automatikus alagútkemence tervezéséhez és építéséhez, amelyet az idén sikeresen befejeztek. A szegedi szövetkezet igyekezete szerencsésen találkozott a GB döntésével — így igazi kályhacsőgyárrá fejlődhet a tömegcikk ktsz. A 6 millió 300 ezer forintot főként alapanyag-vásárlásra. illetve néhány kisebb kisegítő berendezés vásárlására fordítják. Az elképzelések szerint megkétszerezik termelésüket a keresett cikkből. Míg tavaly 800 tonna csövet. készítettek, az idén már több mint 1500 tonnát adnak át a kereskedelemnek. A szövetkezet így 15 millió forinttal növeli termelési értékét, azaz 40 millióról 55 millióra növeli 1971 végéig. A korszerű berendezések segítségével létszámnövekedés nélkül oldja meg ezt. a feladatot. Amint a szövetkezet elnöke elmondotta: a zománckristály -j- amelv a cső „festésére" szolgál — 30 százalékkal drágult meg az idén, ám a ktsz termelékeny berendezése révén megtakarított összegből | pótolja az árnövekedést.. Így a késztermék — a kályhacső ára — nem változik. A fagyosszentek előtti májusi hajnalok még ködöt eresztenek. A fék, a növényzet levele dúsan harmatos. A szántóföldekkel tarkított baksi erdőben kilőni való őzbakra lesnek a vadászok. Kötésig csatakos rajtuk a ruha. A csizmák is nehezebbek a lábnak, mint amikor elindultak az éjszakától még sejteLmes derengésben. A baksi Vízügyi Vadásztársaság 50 ezer holdas ligetes, erdős — esőben vendégmarasztaló — területén szabadon csapong a gazdag vadállomány. A fácánkakas nyugodtan tollászkodik az út mellett, mintha tudná, hogy most a törvény védi. A táj, a természet mostani színétől elüt bundájával a vadnyúl. A túzok, a fogoly csak elvétve mutatja magát, annál inkább díszelegnek a bakoktól most különjáró özsuták. Még pár hét és iramos lábú gidáikkal szökkennek tova, ha ember jár a közelükben. ros, társa pedig dr. Hans Wittmann fogorvos, ugyancsak nyugatnémet állampolgár. Roth úr tavaly vadászott először Bakson. Idén magával hozta barátját is, akit már odahaza felajzott baksi trófeáival, amelyeket tavaly vitt magával. Nürnbergből idehúzó szenvedélyüket nem érti meg a laikus, aki nem gyalogolt még kilométereket, és nem .it lesben órákig egy-egy lárstalan őzbakért. Még a ritka túzok sem keltené fel benne az emberben leledző ősi vadászszenvedélyt. Roth űr annál nagyobb hévvel szemléli az elejtett vadat, amelyre hosszan várt, amíg az „belépett" a távcsöves puska lőtávolába. Nála ez úgy 200 méter körül van. TÖBBET ÉR AZ ELEFÁNTNÁL, NÜRNBERGI VENDÉGEK A természetnek ezt a látszatra védett nyugalmasságát harc, küzdelem feszíti, amely a golyóra érett bakok végső tusájával végződik, mikor rájuk dörren a távcsöves puska. Még egy pillanat és földre vágja magát az előbb még büszke tartással szimatoló, fején élesen, begyesen meredő agancsokkal a kiszemelt állat. — Szép lövés! Vendégünknek ez már a sokadik találata, mióta nálunk tartózkodik — állapítja meg Dragon József megyei fövadász, aki távcsövön figyelve mintegy testközelbe hozza magához a tájai. A vendég Walter Roth nürnbergi optikai gyá— Többet ér Önöknél egy özbak, mint. Afrikában egy elefánt — mondja mosolyogva, majd hozzáteszi: — Csak pár hete jöttem vissza Afrikából. hogy ide készülődjem. Túlzás nélkül mondhatom: elefánttá vadászni kifejezetten húsvadászat, míg itt, Önöknél kiélheti az ember vadászszenvedélyét. Ezt egyáltalán nem az udvariasság mondatja velem. S ha még hozzáveszem a szíves kalauzolást és az egyébként világhíres magyaros vendéglátást, akkor ne csodálkozzanak, ha a külföldi. aki már járt itt. máskor is szívesen visszakívánkozik. Ha nem veszik tolakodásnak, már előre is bejelentjük magunkat jövő ilyenkorra Baksra, hogy szíves pártfogásába vegyen bennünket a vadászok védőszentje, Hubertus. Mit „esznek" a külföldiek a baksi vadászterületen? — ötlik fel a kérdés. — Vadállományának gazdagsága teszi Ismertté ezt a területet — tájékoztat Dragon József. — A puszta tény mögött persze azt is kell tudni, hogy a vadállomany gondozása, fejlesztése igen sok munkába, fáradsagba kerül. Hiába lenne vadászszenvedély. ha azt nem tudnánk kielégíteni. A példa bizonyítja — mutat kezével körbe a tájon —. hogy a vadállomány dédelgetese megéri a fáradságot. A vendégvadászok közben az elejtett vad körül foglalatoskodnak, afféle szertartással. Az első özbak kilövésekor ugyanis az a szokás, hogy az elejtett vadhoz legközelebb eső leveles galyból, fűcsomóból törnek, szakítanak egy maroknyit. Azt belemártják az állat vérébe, maid kalapja mellé tűzi a vadász, hogy további útját egész nap kisérje a szerencse. Persze a vad iránti tiszteletadás sem marad el ilyenkor. Ennek jelképe az, hogy egy marokra való füvet vagy zöld gallyat tesznek a szájába, mintegy utolsó falatként a földi mezőkről. 1 Roth úr VALUTÁT | ozbakja ÉRNEK i különö1 sen megTóth Béla felvétele A hajdani mezőváros. Szén tes gyors ütemben iparosodik. arculatát új. korszerű lakóházak formálják. Közliik is a legimpozánsabb a Kossuth utcában épült hatemeletes, harminckét lakásos ház, amelyben főként ipari üzemek dolgozói kaptak lakást Mikor kerül tasakba a tej? Nénánv évvel ezelőtt még szatyorral és kannával indult bevásárolni a háziaszszony. Manapság a kis hálóban viszi az üres palackot — és hozza a tejjel megtöltöttet. És amiről eddig csak álmodtunk, az eldobható tasakban árult tej sem olyan elérhetetlen vágyunk. Vagy nekünk, szegedieknek mégis az? A fővárosiak már alig találkoznak az üzletekben palackozott tejjel. Megkedvelték a műanyag zacskósat. Sőt. a pécsi, a székesfehérvári tejüzemben is liétt'éle gépsor működik, az egyik üvegekbe, a másik műanyag zacskókba, illetve flakonokba adagolja a tejet. Es mivel dicsekedhetünk mi, szegediek? Egy új, nagyon szép és korszerű betonpalotával, melyben hét orszég gépe és 650 ember dolgozik. hogv Szegednek. Vásárhelynek. Makónak. Kisteleknek biztosítsa a reggelire, vacsorára valót. A hatalmas -üzemcsarnokban a gépek, csövek sűrűjében azonban üresen tátong egy sáv. Ide az egyetlen palackozó gép mellé várják a HM—3-a.s automatát, mely a tejet majd műanyagzacskóba csomagolja. Nagy szükség lenne rá. A most működő, tejesüvegeket töltő gép naponta 20 órát dolgozik, hogy folyamatosan jusson tej az üzletekbe. A gép ilyen kihasználtsága azt a veszélyt rejti magában, hogy a rendszeres karbantartásra nem jut idő. Előfordult nemrégiben, hogy az egy évvel ezelőtt megrendelt. ú,-ynevezett vágófejre hirtelen szükség lett volna. Éneikül pedig képtelenség a palackok lezárása, az üzletekbe pedig nem tudnak eleg tejet szállítani. (Az üzemnek kevés a kannája is.) Egyetlen mentőötlet kínálkozott: kölcsön kérték a székesfehérvári üzem pótalkatrészét. Ezt az állandó feszültséget enyhítené, ha Szeged mielőbb kapna egv újabb gépet, a Tejipari Tröszt által már korábban megígért HM —3-as jelű NDK-gyártmányú automatát. Így enyhülnének az üzem gondjai és a szegedi vásárlókat is megörvendeztetnék. a valóban praktikus, tasakos csomagolású tejjel. Jelenleg azonban úgy tűnik, erre még várnunk kell. A napokban érkezik négy gép az országba, de a tejüzem úgy értesült, hogy ezekből Szegedre nem jut. Olyan üzemek részesülnek előnyben, ahol már két tejet adagoló gép működik, vagy ha üzemzavar van, a közeli másik vállalat könnyen segíthet rajtuk. Év végéig összesen tiz ilyen automatával gazdagodik a Tejipari Tröszt. Miért nem kaphat az első négyből a szegedi tejüzem, ha az a veszély fenyeget, hogy bármelyik pillanatban megbéníthatja az alkatrészhiány a tejellátást városunkban — és azon túl is? Gbikán Agnea érte a golyót. Olyan 8—9 éves példány került most puskavégre, amelynek két hosszú agancsa mint éles tőrpenge csupaszon. oldalvagy hátsó ág nélkül meredezett. Az állományban gyilkos szerszám ez, amelynek megérzésében agresszívvé válik az állat és a párválasztási harcban kíméletlen pusztítást vihet, végbe. | A vadállomány számlálásékor ez az egyébként szép testű példány is a kilőhető I vadak listájára került. Sorsát tehát nem kerülhette ' el, éppen azért, hogy a töb!hi nemes vadat megvedjék í tőle. Az elejtett őzbakokat lovas kocsival viszik a gyülekezési helyre, a műút melj letti csárdánál egy füves területre. Mielőtt ugyanis az agancsokból igazi trófea lenne - annak kikészítése külön boszorkányos mesterség —, a vendégvadászok fényképezőgépük elé állítják az aznapi zsákmányt. Az özbakokra helyezik a puskát, a távcsövet és a tarisznyát, hogy a baksi vadászkalandról beszéljenek majd a fényképek, amelyek bizonyára kézről kére járnak valamelyik nürnbergi sörözőben. Hát csak járjanak is, a baksi vadászterületen pedir csalogassák magukhoz a külföldi vendégvadászokat a kecseslábú őzek, amelyek jó valutát laodi Fsrsas