Délmagyarország, 1971. április (61. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-11 / 86. szám

VASÁRNAP, 1971. ÁPRILIS 11. 1 Kratochwlll Mátyás rajza Ilyen lesz a teljesen kiépülő új Tarján városrész. Rajzunk a körtöltés felől tekintve mutatja be az új városnegyed sémáját. Jobbról a József Attila"siigórut vezet, á varosrészt pedig a majdan teljesen kiépülő Északi körút részlete keresztezi. Olvasóinknak kedves időtöltés lehet, ha a már megépült házakat rajzunkon színes ceruzával besatírozzák Változó városkép Uj hidak a Tisza fölé Az állandóságban a változás, ez az, ami Szeged városképét egyedivé teszi, ami helybelinek, idegennek egyaránt tetszik. Eleinktől olyan várost örököltünk, amit csak továbbfejleszteni szabad, megváltoztatni nem. Itt vannak például az új városrészek. Üjszeged eleve kertvárosnak indult, sOdeszsza, a már felépült ezer lakásával és azzal az újabb ezerrel, mely a negyedik ötéves terv során kerül majd oda, nem elrontja, hanem kiteljesíti majd a kertváros jellegét S ha már Újszegednél tartunk: a biológiai kutatóközpont és az egyetem biológiai intézeteinek épülete, a kollégiumok, s a tornacsarnok-fedettuszoda, mind szervesen illeszkednek a liget által megszabott miliőbe. Az ember átmegy a hidon, s mintha egy másik városba ért volna: sok fű és fa, virág, friss levegő — ilyen környezetben nemcsak a pihenés esik jól, hanem a munka, a tanulás is. A másik új városrész, Tapí ján, ma kissé kőrengetegnek tűnik, hiszen építésének még csak a felénél tartunk. Lehet, hogy nem is eléggé szegedi, de az biztos, hogy nincsenek már irigyei a kecskeméti Leninvárosnak nálunk, mióta a tízemeletes házak regimentje is ott sorjázik már a körtöltés aljában. Meglepő, de mégsem szokat^ lan, hogy Algyő felől jövet nem földszintes kis vityillók, hanem azonnal nagyváros fogadja az érkezőt. Végül is hatezertiyi lakásban harmincezer ember él majd Tar.iánban. Ennyi körülbelül Makó létszáma, de Szegednek ez meg se kottyan, Szeged Szeged marad. Pedig igazán jellegzetes, más varos hangulatához nem fogható a Belváros. De még ez sem tabu. Szakértő kezek már az elmúlt években is hozzányúltak néhányszor, az „Oskola utcai tömbbelsőben" még nyomai is eltűntek az egykori Palánknak, s a dugadőlt házacskák helyén, különösen a szerb templom körül, egészen új, ám a vóros'-ohez kitűnően illeszkedő '""'gulat született. Egy másik jó példa: a városháza mögött a Károlyi utca és környéke, még a Ler.in körút is. Ez a város hagyományos kereskedelmi negyede, Most lapos, földszintes épületek (bisztró, GELKA, Centrum) váltakoznak négytől kilencemeletes lakóházakkal, s alattuk üzletsorok. Mégis, vagy éppen ezért, otthon érzi magát ezen a környéken az ember. A párkányok szintjének egyöntetű magasságát mértékkel, de mind gyakrabban szakítja meg egy-egy változatosságot adó magasabb épület (Hunyadi János sugárút—Bécsi körút, Petőfi Sándor sugárút—Bécsi körút, Roosevelt tér—Oskola utca, Kígyó utca—Bajcsy-Zsilinszky utca, Lenin körút— Kissuth Lajos sugárút sarka), pedig a Belváros rekonstrukciója tulajdonképpen még el sem kezdődött A részletes rendezési terv álapján most, a negyedik ötéves tervben nagy körültekintéssel, módszeresen fognak hozzá az elavult házak, háztömbök újjáépítéséhez. Az első fecskéről már értesült is a közvélemény, sőt az építkezést megelőző bontásnak is szemtanúi vagyunk már az Arany János utcában: négy utcára szóló tömb helyén épül — két ház kivételével — teljesen új házsor. Szeretjük s féltjük a várost Sokszor talán kissé túlságosan is ragaszkodunk megszokott képéhez, zugaihoz, szögleteihez. Persze, ez nem baj; a féltő gond biztosítja, hogy úgy fejlődjön, úgy változzon, hogy mindannyian örömünket leljük benne. Fehér Kálmán A hidak sorsa mindig változó korszakot jelez. Sarjadó életet, vagy pusztító háborút A jó két és fél évtizede felvonuló hídverők a Duna és a Tisza partján az ország talpraállását hirdették ... És ahogy annak idején a megújhodást, manapság a gyarapodást, a gazdagodást jelzi egy-egy új híd. Szeged közútjain — jórészt az olajkutatás kezdete óta — esztendőről esztendőre nő a forgalom. Az autók tavaly már a villamost is leszorították a hídról, Szeged és vonzásköre tehát úgy kinőtte az öreg hidat, mint gyermek a ruhát. A város jövőjén gondolkodók heA közműépítés tervei Szeged városfejlesztésének alfája és ómegája napjainkra a közművek, elsősorban a csatornahálózat, azután a víz-, a gázvezetékek és az utak továbbépítése. A város kinőtte régi ruháit. Ami a régi vezetékekre ráköthető volt, azt az elmúlt években már rákötötték, másrészt az új városnegyedek építéséhez előközművesítés nélkül nem lehet hozzáfogni. Márpedig a negyedik ötéves terv minden eddiginél nagyobb lakásfejlesztési programjához a terület, a tervek, a házgyár is rendelkezésre áll majd, sok múlik tehát azon, hogy a közművek is időben elkészüljenek. A legnagyobb és legfontosabb beruházás a már megkezdett rókus—móravárosi főcsatorna továbbépítése és befejezése. Ez, mint ismeretes, a Tisza-malomtól a Tolbuhin sugárútig, 1,3 kilométeres szakaszon elkészült. Folytatása a Kossuth Lajos sugárútig vezet majd, s két ága is lesz, egyik a Tolbuhin sugárút alatt a Muravárost és az ipar körzetet, másik a Kossuth Lajos sugárút alatt Rókust köti be a csatornahálózatba. Terveink a már meglevő Holt-Th sza—hattyastelepl belvfzlevezető csatorna lakóterületen belüli szakaszának befedését és a szennyvíztisztító telep építésének megkezdését is. Újszegeden, Odessza továbbépítésével kapcsolatban is szükség van csatornázásra, vezetékét a Vedres utcában építik meg. Elkészültek az új Móraváros (nyugati városrész) alapközműberuházásának tervei. Az itt épülő városrész csatornáit a főgyűjtőre kötik majd rá, ugyancsak ehhez csatlakoztatják a Belváros rekonstrukciójával kapcsolatos bekötővezetékeket is. A város vízellátásának és csatornázásának fejlesztésére Szeged összességében több mint 300 millió forintot kíván költeni a negyedik ötéves tervben. Ezekben az években fejezik be Újszegeden a II. és a III. számú vízmű fejlesztését — előbbi Szőreget is ellátja magasnyomású vízzel —, s kezdődik meg a IV. számú vízmű kútjainak feltárása, amire az új Móravárosnak lesz majd szüksége. Végeredményben a célkitűzések szerint napi 13 ezer köbméterrel nő a víztermelés, 40 kilométerrel a vízvezeték és 23 kilométerrel a szennyvízelvezető csatornák hoszsza Szegeden öt év alatt. Akárcsak a csatornaépítésben, az útépítésben is a kivitelezési kapacitás hiánya hátráltathatja leginkább a fejlődés tervezett ütemét. A város ebben az ötéves tervben a kiépített belterületi utakat 180 ezer, a járdákat 52 ezer négyzetméterrel kívánja növelni. A fejlesztés költségein felül több mint 200 millió forint áll rendelkezésre az Utak és a hidak fenntartására és korszerűsítésére. Ezt a pénzt elsősorban azokra az utakra költik majd, melyek az autóbuszközlekedés javításával kapcsolatban az eddiginél nagyobb megterhelésnek lesznek kitéve. Évek óta téma a városban a földgáz is. Újszegeden és a Belváros egyes részein már földgázt használnak a háztartások, a teljes áttérésnek jelenleg vagyuk tanúi. A jövő év végére Szegeden minden vezetéket kicserélnek, sőt újakat is építenek, úgyhogy eljuthatunk az ideális állapotig: nem lesz szükség füstöt, kormot fújó kéményekre, olyan tiszta lehet a város levegője, mint amilyen még sohasem volt lyesen látták tíz évvel ezelőtt: ismét keresztezni kell a Tiszát. Nemrég pedig híre futott, hogy az Algyőn megkezdett híd után Szegeden is felépül az ú) híd. Vajon méltóak lesznek-e korunkhoz, a rájuk váró feladathoz? Aki a 47-es út közismert „útonállójánál", az algyői hídnál várakozik, már szemügyre veheti az építők munkáját. Csöpp fantáziával ide képzelheti a több mint 100 méter köaépnyílású, cölöpalapokon nyugvó acél-vasbeton szerkezetű hidat, amely már közelebb áll a megvalósuláshoz, mint a tervezők vázlataihoz. Hogy milyen lesz az új szegedi híd — azt még tervekből sem olvashatjuk ki; az UVATERV mérnökei csak ezután vetik papírra elképzeléseiket. A Tisza sajátosságai, a forgalmi követelmények azonban mér következtetni engednek. Dr. Petur Alajos, az UVATERV szakági főmérnöke ennek alapján jellemezte a második szegedi közúti hidat. A vízügyi, hajózási szempontok és igények miatt Szegednél jóval több mint 100 méteres nyílásra van szükség. A legszigorúbb követelményt a természet állítja: a folyó medrében, környékén, a partok közelében puha a talaj, a szokásosnál mélyebbre kell építeni a pilléralapokat, nehogy a víz, az elmozduló réteg kárt tehessen bennük. A leendő híd hasznos szélessége mintegy 20 méter lesz, azért, hogy kétszier-két forgalmi sávot és két oldalán egy-egy gyalogjárdát helyezhessenek el egymás mellett. Így a jelenlegi szegedi hídhoz képest kétszerte akkora forgalomtáeresztő képességű lesz. • A tervező kollektíva ennek alapján négy megoldás — a szabadon betonozott, feszített betonszerkezet; a vasbetonszerkezet; az úgynevezett orthotroppályás acélszerkezet, valamint acél és vasbeton kombinációval épített hídszerkezet — között választhat. Az iparági főmérnök szerint minden paiót2ínüséa tzariat « fei*. módik variációt váltják valóra. Azaz Szeged új hídja szabad (felsőpályás) lesz, jó kilátást biztosít; jól illeszkedik majd a városképbe. Egyszerű vonalvezetése alkalmazkodik a most kialakuló városrészek építészeti stílusához, de megfelel a Belváros sajátos jellegének is. (A hídpályát tekintve ilyen a budapesti Erzsébethíd.) A tervező kollektíva — amelynek vezetője Hunyadi Mátyás, azon igyekszik, hogy a felsorolt fontos szempontoknak egyaránt megfelelő szerkezetet alakítson ki. A hidat, mint ismeretes, az Odessza körút és a Római körút vége közötti egyenesben építik majd. A szegedi városi tanács megbízása alapján az UVATERV az idén elkészíti a beruházási javaslatot. 1972ben a beruházási programot. Ila a megrendelők egyetértenek a tervezőkkel, ezután foghatnak a kiviteli tervek elkészítéséhez. A legszerencsésebb esetben o hídépítők 1974-ben kezdhetik meg a mujikát. De megkezdhetik-e, hiszen a feladat különleges felkészülést, jártas szakembereket, vállalkozókat igényel. Hazánkban hídépítésre a KPM-Válla latok alkalmasak. Kérdés azonban, hogy 1974-ben miként biztosithatjuk éppen a KPM hídépítőit, hiszen ugyanebben az időben bővítik a budapesti Árpád-hidat, valamint ekkor kezdődik az autópályaprogram, amelynek tervein ugyancsak most dolgozik az UVATERV. Amikor az új szegedi híd megszületésén gondolkozunk, érdemes erre az összefüggésre is figyelni, mert például az algyői híd kivitelezése közben nem eg.v bonyodalom adódott már • éppen ezekben a napokba változik a kivitelező. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium még nem is rögzítette a híd átadásának pontos határidejét De ez nem veheti el örömünket. Hisz akárhogy tv1zük a dolgot — a ke már nem az, hogy les új hídja Szegednek, vagy nem.— OL L