Délmagyarország, 1971. április (61. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-11 / 86. szám

VASÁRNAP, 1971. ÁPRILIS 1. 1 PT-ISZAMADASOK l-k* ES TERVEK Mire számíthatunk ? A szénhidrogén jövője Kőolaj- és gáziparunkra leszti tároló, szállító és szol­minden eddiginél nagyobb gáltató eszközeit. feladat vár a negyedik öt- Az ötéves terv végére eredeti tervben foglalt, ezer lakás is, sőt — mint az OKGT vezetője tájékoztatott »nau" "" AZ oreves icrv ix^ic ni„vi„ati T .akatóoíte­eves tervben Vajon hogyan nagyrészt befejeződik a sze- — - a Danjaszat nKasepiie készül az Országos Kőolaj- 6y5 miUiárdos olajprog- si Akcto keretebzn ezen fe­és Gázipari Tröszt, milyen ram A termelő és kutató lül mintegy 400 lakást kí­—' — . -- rum. rí ra mciu c-o , .. , • /.„: öszegeket fordít fejlesztesre, túrásokra ezenkívül 1.5 mii- vánnak Szeg-den epitem. _ • _ J: „ -.,*,.. \ . Al-jimar ^an PVOrs A zt mondta a szerkesztőm, írjak az életszínvonal várható fejlődéséről, hogy a negyedik ötéves tervben mire számithatunk. Rendben van, bólin­tottam, hiszen mi sem könnyebb, mint a tervtörvény adatait előcitálni és abból minden kiderül világosan. Mégis nehezen rendeződnek a mondatok, igen lassan kat­tog az írógép. El tudom képzelni, hogy a távolabbi reményeket sokan csak feltéte­lesen formálgatják önmagukban. Emberi természet ez. Az a biztos, ami már a kéz­ben van, amit megéltünk. Persze, az élet mit sem törődik az egyéni meditációkkal, az esztendők elszállnak a fejünk fölött és egyszerre csak azon vesszük észre magun­kat, hogy a valamikori „tervszámokból" valóság lett A távolinak látszó öt eszten­dőt felmorzsolják a dolgos hétköznapok, s megjelenik a Statisztikai Hivatal jelenté­se, hogy a tervet így és így teljesítettük, a dolgozók átlagos reálbére és reáljövedelme hány százalékkal emelkedett S öt esztendő elteltével már a számokat sem érzékeljük úgy, ahogyan azok megérdemelnék. Ez is emberi természet. Ha húsz százalékot elő­rehaladunk, alig akarjuk óraékelni. Termé­szetesnek tartjuk vjszont, hogy ha egy százalékot visszaesünk, felkiáltunk. Most ízlelgetjük a negyedik ötéves terv szám­adatait. Ezek a célkitűzések igazán szépek, s ha fel is sóhajtunk, hogy hol még az 1975-ös esztendő, mégis bízunk benne, hogy megérjük és valóra válnak mind egy szálig. A párt X. kongresszusának határozata így fogalmaz: „Fő feladatunk a következő években a IV. ötéves terv teljesítése. Foly­tatódik a szocializmus építése, magasabb szinten, bővülnek a szocializmus anyagi­műszaki alapjai, erősödik az ország védel­mi képessége, s tovább emelkedik a lakos­ság életszínvonala, javul a dolgozók anya­gi, kulturális és egészségügyi ellátottsága." Magasabb szinten kell építenünk a szocia­lizmust, amelyhez éppen az eddig eltelt fejlődés biztosít lehetőséget, mert az előre eltervezett célok eddig is valóra váltak. S lehet-e ennél nagyobb garanciánk a kö­vetkező öt esztendőre? A nemzeti jövedelem a tervek szerint 30—32 százalékkal emelkedik, amely ki­egyensúlyozott és arányos gazdasági fejlő­dést feltételez. Ezt a növekedést alapvető­en a hatékonyság javításával kell elérni. Az emberek mégsem az ipari termelés ha­tékonyságának mutatóival mérik le élet­körülményeik alakulását, hanem mint fo­gyasztók mondanak véleményt, és értéke­lik gyarapodásukat. Mire számíthatnak, mint fogyasztók? Az életszínvonal növe­kedése jelentősen befolyásolja a fogyasz­tási szokásokat is. A pártkongreszuson hangslúyozták, hogy a termelés emelésével összhangban kell növelni a nép jólétét. A nemzeti jövedelem emelkedésével arányo­san kell növelni az áruellátást, bőviteni a választékot; hogy az kiegyensúlyozottan fejlődjön és a lakosság minden rétege szá­mára jól éraékelhető is legyen. Kezdjük a példákat egy nagyon fontos és keresett „cikkel", a lakással. A kong­resszusi határozatban ezt olvashatjuk: „A lakosság életkörülményeinek megjavításá­ban nagy szerepe van a lakásépítésnek, így annak, hogy a IV. ötéves terv időszakában felépüljön négyszázezer új lakás." Az új lakásokat össze sem lehet hasonlítani a ré­giekkel, más a felszereltségük, komfortjuk. A közgazdászok így szoktak fogalmazni: az új lakásba költözők részben szolgálta­tás formájában fogyasztják el azoknak az anyagi javaknak nagy részét, amelyeket korábban áruként vásároltak (tüzelő, be­épített bútorok). De bútorból mégis több kell. A tervek szerint 60 százalékkal na­gyobb lesz a kínálat, s két új bútorgyárat is felépítenek a következő években. Jelentós változás várható a tartós fo­gyasztási cikkek ellátásában, kínálatában is. A személygépkocsik száma 2,5-szeresé­re nő, s 1975 végére megközelíti az 500 ezer darabot Számottevően fejlődik a háztartások elektromos gépekkel való el­látottsága. Az ipar és a kereskedelem minden területén többet, jobbat és nagyobb választékot ígér. Az is igaz, hogy a javak megszerzéséhez pénzre van szükség, na­gyobb keresetekre, mint a jelenlegi. A keresetek alakulása nagyrészben az adott vállalatok munkájától függ. Pártunk kongresszusán felhívták a figyelmet arra is, hogy javítani kell a vállalati bérgaz­dálkodáson, mégpedig úgy, hogy a jöve­delem alakulása jobban függjön a végzett munka eredményétől. Aki munkájával töb­bet nyújt az átlagnál, annak jövedelme is emelkedjék jobban az átlagosnál. Az élet­körülmények javítását természetesen nem kizárólag a bérek és jövedelmek határoz­zák meg. A családi jövedelmek közötti különbségek csökkentését szolgálják társa­dalmunk szociálpolitikai intézkedései, amelyeknek fő célja továbbra is az, hogy a több gyermekes családok és az egyedül álló anyák fokozottabb támogatásban ré­szesüljenek. | em véglegesek még a számadatok, ezért csak hozzávetőlegesen lehet megemlíteni, hogy hamarosan javí­tanak a pedagógusok fizetésén, felemelik a nagyobb családoknál a pótlékot, előbb a három, vagy annál több gyermekes szü­lőknél, később a kétgyermekeseknél is. Mire számithatunk? A jövedelmek 25—30 százalékos növekedésére átlagosan, vég­eredményben a termelő vállalatok, azon belül minden ember a saját eredménye­sebb munkájával előteremtett életszínvo­nal javulásra számíthat a következő esz­tendők során, s ha ma még távolinak is tűnik az 1975-ös esztendő, higgyék el, ész­re sem vesszük, úgy elröpül, s újra ter­vezgethetünk, értékelhetünk, s minden bi­zonnyal magasabb szinten. a hazai, közte a szegedi szén- liárd forintot költenek. Az hidrogén lelőhelyek kiakna- algvö_szazhalombatta, 0laj­zására, az olaj- és gázfeldol- v,ezeté,k ufán megépül az gozásra? — kérdeztük az aigyö—budapesti aázvezeték, OKGT vezetőjetől. amely az idén nyáron már Tények igazolják, hogy az szál Ütőképes lesz. A ter­eimúlt évtizedben bővült a vekből kiderül, hogy a nép­szénhidrogen-fogyasztók kö- gazdaság — a már elfoga­re, növekedett az olaj- és dott iparfejlesztési koncep­gázfelhasználás. Az ipar és ciók alapján — Szeged kör­a lakosság mellett a mező- nyékére, továbbfeldolgozó, gazdasági üzemek, termelő- szénhidrogén alapanyagra szövetkezeitek léptek az települő üzemet nem épít, igénylők sorába, a kemlzá- mer( kifizetődőbb a gázt és lás és a vegyipar fejlődése az révén az olajra, gázra, mint eiszállítani a hazai vegyipa­alapanyagra is szükség lett. u központokba. iTerm / A tapasztalatok, valamint a tesen a kísérögázüzem után prognózisok egyaránt arra hamarosan megkezdődik a hazánkban szovjet gyártmányú földgaz­mutatnak. hogy a lakosság 150 millió, a üzemek építése.) kommunális intézmények 450 millió köbméter gázt Ismeretes, hogy az olaj­használnak fel az idén. Az Pr°fffm Eereteben a T,sza­OKGT azonban arra számít, baTtjára 400 szemelv befo­hogy öt év múlva a lakosság a,kf!™T, ennek a mennyisegnek több kasszállot es két lakoépüle- __ 1 „„ mint kétszeresét, 350 millió fVs^ntak: kés?bb ugy hlr" klímázásán nSst köbmétert, míg a konrununá- lert, hogy az olajipar meg- nak gazdasági lis intézmények .900 millió sem'tel a szoctáUs A azonban bizonyos: « köbméter gazt igenyel majd. centrumot. A vita nemreg „„.MU* végleg eldőlt: az OKGT és a szegedi városi tanács meg­állapodott abban, hogy az eredeti tervek szerint felépí­tik a szállót, s a lakóépü­leteket. Szintén elkészül az Az olajiparban gyorsan megtérülnek a befektetett költségek, az olajtermelés gazdaságos. Így van ez Sze­geden is. Az itt működő olaj- és gázkutak jelenleg már nagyobb értékű szén­hidrogén terméket juttatnak a felszínre, mint amennyit évente a beruházásokra for­dít az OKGT. Ez azt jelen­ti, hogy a 6,5 milliárdos olajprogram a várakozásnak megfelelően, gyorsan vissza­fizeti önmagát. A gazdaságos olajtermelés ellenére az olajbányászok jövedelme eddig nem volt arányban nehéz munkájuk­kal. A helyzet megváltozik. Az illetékes párt- és kor­mányszervek döntése alap­ján a kőolaj- és gázipar az eddigieknél jóval nagyobb mértékben részesedik az olajtermelés hasznából. Az új szabályzó gyakorlati al­fáradoz­szervek. N Mint ismeretes, a hazai szénhidrogén-bányászat nem fedezi az olaj- és gáz­igényeket, ezért behozatalra szorulnak. Jelenleg a Szov­jetunióból államközi szerző­dések alapján olajszükségle­tünk kétharmadát vásárol­juk. Így lesz ez a jövőben, sőt 1975 végén a Szovjet­unió már gázt is szállít ha­zánknak. Kőolajiparunk körülbelül 2 millió tonna olajat és 5,5 milliárd köbméter gázt ter­mel. A szegedi szénhidro­gén-medence adja olajter­melésünk felét, a negyedik ötéves terv végén pedig az évi egymillió tonnás olaj­termelés mellett 2—2,5 mil­liárd köbméter gázt juttat­nak el a szegedi kutakból a finomítókhoz, a felhaszná­lókhoz. Az OKGT az emlí­tett nagy feladatokhoz iga­zítja beruházásait: a ne­gyedik ötéves tervben 24 milliárd forintot fordít a olajbányászok idei munkáját már az új érdekeltségi rend­szer alapján honorálják, erőfeszítéseikért méltó anya­gi elismerésben részesülnek. Matkó István A tudomány fellegvárai iUgPülljMi A negyedik ötéves tervben vezőtlen termőhelyi adottsá­is enni akarunk, többet, job- gúakként tartottunk nyilván, bat, a mezőgazdaság nem okosabban akarjuk hasznosí­marad tehát vevő nélkül. A tani. Hallgatunk a kísérle­tervek nyelvén ez így hang- tekre, és rétre, legelőre prog­Néhány napja, április 2- Ennek az új beruházásnak ám avatták fel a magyar értéke mintegy 165 millió tudomány egyik legnagyobb forint Ez azt jelenti, hogy fellegvárát a szegedi bio- a központ felépítése összesen lógiai központot, de a 285 millió forintba kerül, s DÉLÉP munkásai már ebből 215 millió forint az megkezdték a tudományos építkezés költsége. A többi műhely új épületeinek épí- pénzt műszerek beszerzesére tését, hogy a vállalt határ- fordítják, időre, 1973. december 31-re A szegedi tudomány má­az intézet második fele is sodik fellegvárát, a Dóm termelő és feldolgozó beren- pontosan elkészüljön. tér és a Zrínyi utca sarkán dezések építésére, korszerű- Ez a második rész három épülő „könyvtárkombinatot" sitésére — 65 százalékkal nagy építkezésből áll. A még csak tervezik. A városi többet, mint a harmadik öt- főépület jelenlegi nagysága- tanács nyilvános pályázata, éves tervben. Többek között nak kb. egyharmadával nö- amelynek alapján ez az igen megépül a Dunai Kőolajipa- vekszik. Mellette épül fel nagy érdeklődéstől kísért ri Vállalat 3 millió tonna az izotóp laboratórium és munka megkezdődött, május szénhidrogén feldolgozására különálló épületben a köz- 31-én jár le. Eredményt alkalmas második egysége, pont igazgatási egysége. Eb- <?gy hónappal ezután, június 1972 végén működni kezd ben a harmadik "épületben 30-án hirdetnek. Az épitke­a Barátság II. távvezeték, kapnak helyet az előadó- a negyedik ötéves terv Tovább épül a Tiszai Vegyi termek és itt lesz az intézet második felében kezdődik, Kombinát, az AFOR 3 mii- könyvtára, valamint étterme ®s a következő tervidőszak • első felében fejeződik be. Az épületben helyet kap az Egyetemi és a Somogyi Könyvtár, a Csongrád me­gyei könyvtár módszertani központja és a városi levél­tár. Létrehozását az tette szükségessé, hogy a két nagy szegedi könyvtár, az Egyetemi és a Somogyi máris túlzsúfolt. Fejleszté­Gazdagh István lió forintos költséggel fej- is. A közösség kamrája zik: 15—16 százalékkal kell ramozzuk át itt a termelést Hasonló épül Tiszaszigetem emelkednie a mezőgazdaság — ez is az állattenyésztést — 200 darab hízó kerül ki on­nét, úgy, hogy közben egy sem megy be, mert ott szü- • , , , •••, . , letik valamennyi. A torzsái- Sukre a Ielwi,egi eletek lomány már megvan hozzá. termelésének öt év múlva. A mezőgazdasági termé­nyek piacra állításában a mostaninál is nagyobb sze­rep hárul a nagyüzemekre. A termelőszövetkezetekre el­sősorban, és az állami gaz­daságokra. Vállalják is a nagyobb szerepet. Az eddigi esztendők erőgyűjtése ebben az időszakban már kamato­segíti tehát —, vagy erdők­kel telepítjük be a haszna­vehetetlen homokot. A szántóföldi zöldségter- előttünk mesztés mindenesetre előbb­re rukkolt, annyira, ameny­nyire az egészséges táplál­kozás megköveteli. Uborka, paradicsom, vöröshagyma és zöldborsó említődik nagyon előkelő helyen. És az áll ben nincs mód. Az új épületben mind a négy intézmény megőrzi ön­állóságát. A tervek azonban azt is biztosítják, hogy ma­ximális együttműködés ala­pályázati felhívás szerint például az építészmérnökök­nek közös előcsarnokot, kö­zös kiállítási termet kell tervezniök. egyáltalán úgy kell gondolkodniuk, hogy az vonatko- olvasók a két könvvtárat. Fábiánsebestyénben és itt Szegeden, a Felszabadulás Tsz-ben. A hasonlóság persze csak annyi legtöbbször, hogv Cülh^^ előttünk eddig ismeretlen kulhasson közöttük, technológiák ontják a húst. A különbségek között az is ott áll, hogy többet ad az egyik. mint. a néhány fél év­vel korábbi. A tehenészeti telepekre ugyanez zi_k. Jobban az eddiginél, bár b°.gy_a szükség!et elégedek m'ccTtervIgyl" /avar,aInul vehessek gény­az elmúlt időszak eredmé- 30 százalékát minden zöld­nyeivel is dicsekedhetünk ségféléből a nagyüzemek sokáig. Megtáncoltatott ben- adják. nünket ugyan az utolsó esz- És mi lesz a háztájival? tendő ritkaságszámba menő Eddig sokkal nagyobb száza­mostohaságával, de meg nem lékban szolgáltatta aszta­be. lunkra a zöldséget. Eszünk ágában sincsen visszaszoríta­ni a termelési kedvet. Csak annyi történik, hogy gépesí­téssel. ügyes gazdálkodással nagyobbat lépnek előbbre a téeszben. A tápéi Tiszatáj Tsz gázfűtéses sertéshizlalójának részlete Ingatott Ha részletekbe bocsátko­zunk, azon akad meg elő­ször a szemünk, hogy csök­ken a növénytermesztés ará­nya. Aki ebből kevesebb bú­zát, vagy káposztát olvas ki, rossz úton jár. Abszolút ér­tékben emelkedik a terme- a helyzet. Változatlanul súlva lés. csak az állattenyésztéssel maradt a háztájinak, sőt itt folytatott házi versenyben is gépesíteni szeretnénk az marad a második helyen eridíginrl jobban, de büép­Csökkent persze a szántó- nek a szakosított állattenyész­ként hasznosított területek tö telepek is. A tápéi föld­nagysága is. Azokat a hektá- gázfűtéses hizlaldáról írtunk rokat, amelyeket eddig ked- már, hogy évenként 7 oyer len mondatával: a negyedik Korszerű, modern könyv­ötéves terv végéig kozos lárkombinát épül a Dom gazdaságunk több állat be- téren, A könvvtári munkát, fogadasára alkalmas telepet például a szállítást maxnná­epitenek fol _ valamennyit iisan gépesitik. fotólabora­korszerű berendezessel —, tóriumokat építenek. Ha az mint amennyi most van ösz- új könyvtárban például va­szesen. Salát erőforrások és iaki újságot, vagy folvóirat­a gazdasági társulások össze- cikkeket keres, fénvképmá­fogott ereje adja hozzá a le- solatot ^p róluk hetőségek zömét. Az üj épületteí n<smcsak Megyénk adottságaival a Szeged könyvtarügye gaz­. ... , ., mezőgazdaság sok vonatko- dagodik. A Somogyi Könyv Az allattartasnál ugyanez ^ban meghaladja az or- tár helyisege* a múzeum szágos átlagot. Ezt a tényt, veszi át, s ezzel a szegedi ha a mechanizmus nyelvére múzeum is jelentősen fej­fordítjuk, így hangzik: kell i tődh»t Az úi termekben a szorgalommal a jövedelmet is a tervezett számok fölé emelhetjük. Horváth Dezső munkásmozgalmi gyűjte­mény kap majd helyet, bő­iül a Galéria és a jelenleg kiállíthatatlan anyag is S közönség elé keriiL

Next

/
Thumbnails
Contents