Délmagyarország, 1971. április (61. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-10 / 85. szám

SZOMBAT. 1971. ÁPRILIS 10. Apró Antal. Egyesítsük népünk minden ereiét a szocializmus magasabb szintű építésére Tisztelt Nagygyűlés! Ked­ves szegedi Barátaim! Elő­ször is engedjék meg, hogy átadjam a nagygyűlés min­den résztvevőjének és az elvtársakon keresztül Csongrád megye, illetve Szeged város valamennyi dolgozójának pártunk Köz­ponti Bizottsága és kormá­nyunk üdvözletét. . Pártunk és kormányunk mindig nagy figyelemmel kísérte a megye tevékenységét és éle­tét. Felelősséggel állapíthat­juk meg, hogy Csongrád megye és Szeged város dol­gozói becsülettel teljesítették mindenkor feladataikat, megállták helyüket a mun­kában, az élet által felvetett napi tennivalók megoldásá­ban éppúgy, mint a rend­kívül nagy erőfeszítést és sok áldozatos munkát igény­lő árvízi védekezés során. Éppen ezért engedjék meg. hogy a nagygyűlés al­kalmából egyben tolmácsol­jam. pártunk és kormányunk köszönetét azért a lelkes, szó szerint sokszor hősies és fáradtságot nem ismerő épi­tömunkáért, amit az elmúlt négy év során végeztek a megye ipari munkásai, ter­melőszövetkezeti dolgozói, értelmiségei. Pártunk és kormányunk nagy figyelmet fordít az or­szág ezen déli részében élő mintegy 442 ezer dolgozó mindennapi életére és mun­kájára. Ez azért is van így, mert Csongrád megye és Szeged város nagy jelentősé­gű az ország gazdasági, poli­tikai és társadalmi. vala­mint kulturális életében. Az elmúlt 25 év gazdasági fejlő­dése eredményeként egy rendkívül elmaradott me­zőgazdasággal és kis iparral rendelkező területből fejlett mezőgazdasággal rendelkező, fejlődő ipari jellegű megyé­vé változott. ni a helyi lehetőségekkel, egyrészt az üzemekben biz­tosított nagyobb demokrá­ciával. másrészt a tanácsi szervek nagyobb önállóságá­val. Sok vélemény hangzott el arról is, hogy milyen mó­don lehet tovább javítani a dolgozók élet- és munkakö­rülményeit. A lezajlott je­lölőgyűlések vitája sommá­san abban összegezhető: né­pünk teljes mértékben egyetért a fejlett szocialista társadalom építésének ma­gasabb fokon történő folyta­tásával. A mi választási progra­munk a szocialista Magyar­ország teljes felépítése, a mi célunk a népgazdaság további erőteljes fejlesztése, a népjólét emelése és a bé­ke biztosítása, vagyis mind­az, amit a Magyar Szocia­lista Munkáspórt X. kong­resszusa a szocializmus to­vábbi építésére vonatkozóan megjelölt Szeged valóságos területi központtá válik A választás társadalmi felelősség Az alkotmány értelmében lejárt a négy évvel ezelőtt megválasztott 349 országgyű­lési képviselő és 84 ezer 533 tanácstag mandátuma és most újra kell választanunk ezeket a nagyon fontos funkciókat. Az 1971. évi vá­lasztások nemcsak állami aktust jelentenek, hanem egyben hazánk legnagyobb belpolitikai eseményét is, amely érinti népköztársasá­gunk minden választásra jo­gosult polgárát, több mint 7 millió embert. E választások nagyfokú társadalmi felelős­séget jelentenek. Először azért, mert a választások során az ország dolgozói lé­nyegében számvetést végez­nek a múlt választások óta eltelt négy év munkájáról, értékelik gazdasági és tár­sadalmi fejlődésünket, a kormány munkáját és ezen belül a képviselők és a ta­nácstagok tevékenységét Teljes felelősséggel el­mondhatjuk. hogy az or­szággyűlés által alkotott tör­vények, a kormány által hozott rendelkezések meg­határozó befolyást gyakorol­tak hazánk szocialista fej­lődésére, dolgozó népünk életére. Az országgyűlés és a tanácsok munkája is hoz­zájárult ahhoz, hogy az utóbbi négy esztendőben is előreléptünk a szocialtztrws építésében, a szocialista de­mokratizmus fejlesztésében és népünk jólétének, kultu­rális helyzetének javításá­ban. Most új választási törvé­nyek alapján dönteni kell országunk felnőtt lakossá­gának, a választópolgárok­nak abban, hogy személy szerint kik legyenek érdeke­ik képviselői az országgyű­lésben és a helyi tanácsi szerveknél. A mostani vá­lasztások során a jelölések­kel és szavazással kifejezés­re jut államunk bővülő de­mokratizmusa. a szocialista demokrácia továbbfejlesztése az új tanácstörvényben és az új választási törvényünk­ben egyaránt. Ez a jövőben minden állami szerv, de egyben a tanácstagok és a képviselők elé is sokkal bo­nyolultabb és nehezebb fel­adatokat állit. Itt szeretnék kitérni arra, hogy miért is jelentik a mostani választások a szo­cialista demokrácia tovább­fejlesztését? Ez azért is „iz­galmas" kérdés, mert rész­ben idehaza, de főleg kül­földön „egyesek" bizonyos hamis illúziókat táplálnák — ők valamilyen fellazítás­ra, jobbratolódásra gondol­nak szocialista államrend­szerünk demokratizmusának bővítésével kapcsolatban. Miről van tulajdonképpen szó? Először is azt kell le­szögeznünk, hogy államunk és demokráciánk ennek megfelelően nem a szocia­lizmussal szemben álló és szűk kisebbséget képező egyes csoporrok, hanem a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség, vagyis a, dol­gozó nép, az óriási többség demokráciája. Nincs és soha sem volt osztályok felett, álló, úgynevezett „szabad", illetve „tiszta" demokrácia. Vagy a tőkéseknek, a ki­zsákmányolóknak a demok­ráciája érvényesült, vagy a dolgozó tömegeké! Népünk egyetért társadalmi programunkkal Mivel a mi társadalmunk­ban megvalósult a munkás­osztály hatalma — nálunk csakis a dolgozó nép még szélesebb demokráciájáról lehet szó! Ezt mindenkinek látnia és tudnia kell"! A népfront és a választópol­gárok minden eddiginél jobban törekedtek arra, hogy a megválasztandó tes­tületekben társadalmunk valamennyi .rétege képvisel­ve legyen. Munkások és pa­rasztok, orvosok és tanárok, mérnökök és közgazdászok, valamint egyetemi hallgatók találhatók a jelöltek névso­rában. Mind az országgyű­lési, mind a tanácstagjelöl­tek között jelentősen meg­nőtt a nők és a fiatalok száma. Példaként említem meg. hogy a 125 szegedi ta­nácstagielölt között 44 né es 23 harminc even átü­li fiatal van. Az előző cik­lusban mindössze három fia­tal tanácstag tevékenykedett itt a városiban. Az elmúlt hetekben or­szágszerte mindenütt jelö­lőgyúlések zajlottak le, ahol a felnőtt lakosság tekinté­lyes része — több millió szavazópolgár — vett részt és mondott véleményt arról, hogy kik legyenek a kép­viselők, kik legyenek a ta­nácstagok, amellett véle­ményt mondott politikánk­ról, a jelenlegi nehézségek­ről és a megoldandó fel­adatokról is. Mik voltak a lezajlott je­lölögyűlésck tapasztalatai, milyen tanulságok szűrhe­tők le az eddig lezajlott gyűlések vitájából? A fel­szólalók, a jelölógyulesek resztvevói állast foglaltak abban- hogy jobban kell éi­Foglalkozni szerelnék in­kább azokkal a feladatokkal és célkitűzésekkel, amelyek Csongrád megyét. illetve Szeged városát érintik. Itt kívánom elmondani, hogy a kormány területfejlesztési programjának célja, hogy a negyedik ötéves terv ideje alatt az országban öt várost, így Szegedet is kiemelt fel­sőfokú központtá nyilvánítsa. Ez lénvegében azt jelenti, hogy Dél-Magyarországnak ezen a részén mind politi­kai. mind gazdasági és kul­turális vonatkozásban mint­egy 1—1,5 millió lakosvak. Szeged valóságos területi központjává válik. A városi tanács megfelelő közgazdasági elemzés után úgy állította össze negyedik ötéves tervét, hogy a ter­melés további bővítését és az életkörülmények további javitását szolgálja. Szeged ipari termelése a következő öt évben mintegy 30—35 százalékkal emelkedik. El­sősorban a nehézipari ter­melés bővül jelentősen a ká­belgyár rekonstrukciójával és a gumigyár fejlesztésével. Tovább folytatódik Dél-Ma­gyarország legnagyobb ipari beruházása, a szegedi olaj­program. A szegedi olaj- és gáz­iparban dolgozó fizikai mun­kások és műszakiak tevé­kenységének nagy jelentő­sége közismert. Pártunk X. •kongresszusa az eredmények elismerése mellett még ma­gasabb feladatot tűzött ki az olaj- és gázipar dolgozói számára. 1975-re el kell ér­nünk. hogy az ország ener­giamérlegében a szénhidro­gének aránya 53—55 száza­lék legyen. 1975-ben 2 mil­lió tonna évi olajtermeléssel és 5 milliárd köbméter föld­gáztermeléssel. számolunk. Mindezek biztosításához a legnagyobb feladatok éppen a Csongrád megyében fekvő kőolaj- és földgázmezőkkel kapcsolatosak. Itt a megyé­ben tovább folynak ennek érdekében a földtani kuta­tások, mert az ország is­mert szénhidrogénkészleté­nek már több mint fele ezen a vidéken található. Az olaj- és gázkutatások és a termelés továbbfejlesztése érdekében több mint S mil­liárd forintot, ruháztunk, il­letve ruházunk be itt a me­gyében, ami egyik legjelen­tősebb népgazdasági prog­ramját jelenti az egész ne­gyedik ötéves tervnek. Itt a megyében a felsorol­takon túlmenően a könnyű­iparban és az élelmiszer­iparban is jelentős a fejlő­dés. Például a jelenlegi tervek szerint új szövöüzem, épiil Újszegeden, új két­szintes műhelycsarnok az Alföldi Bútorgyárban. Ki­emelt f"Hes'tcssel öőrtiik a Szegedi Nyomdát. A legje­lentősebb élelmiszeripari beruházás lesz az új szalá­migyá r. Országosan is. a megyében is igen nagy feladatok vár­nak a mezőgazdaságra. A megnövekedett feladatok megoldásában számítunk a megye termelőszövetkezetei­re, állami gazdaságaira, amelyek az elmúlt években is — a jelentkező rendkívül sok nehézség ellenére — jól megállták helyüket. Pártunk és kormányunk a következő ének során még nagyobb figyelmet kíván fordítani a lakosság életkö­rülményeinek javítására, életszínvonalának emelésére. Az életkörülmények állandó javítása a megyei és a vá­rosi tanács tevékenységének is a középpontjában áll. A városi tanács tervei szerint a következő ötéves tervben több mint. <i ezer szegedi család költözik új otthonba. Szeged város negyedik öt­éves tervében jelentős ösz­szegeket irányoztak elő az egészségügyi ágazat fejlesz­tésére, és a különböző kom­munális feladatok megoldá­sára. A bölcsődei ellátás ja­vítása érdekében igyekszünk növelni a férőhelyek számát. Az orvosi ellátottság érde­kében növekszik a körzeti orvosi rendelők száma és bővülnek a meglevő kórhá­zak is. Az öregekről való gondos­kodást bizonyítja, hogy a tervidőszakban megkezdik egy 200 férőhelyes szociális otthon építését. A dolgozó nők helyzetének javítása, gondjainak enyhítése érde­kében pedig a negyedik öt­éves tervben 700-zal bőví­tik Szegeden az óvodai férő­helyek számát. A város ellátása szem­pontjából jelentős az üzlet­hálózat bővítése. A tervek szerint elsősorban az új la­kótelepek közelében építenek modern kereskedelmi kom­binátokat. A tanács negye­dik ötéves tervében szere­pel a Marx téri piac rende­zése is. A közlekedés megjavítása is szerepel a következő évek tervében. Ez nagyon aktuá­lis feladat. E sokrétű tenni­valók közül csupán a má­sodik Tisza-hid megépítésére utalok, amelyre a negyedik ötéves tervben 80 millió fo­rint berukázás jut. Az új hidat az ötödik ötéves terv­ben adják át a forgalomnak. Szeged város vezetésének, de a belkereskedelmi mi­nisztériumnak is jelentős erőfeszítésekéi kell tenni, a város szállodagondjainak enyhítésére, új szálloda épí­tésére. désről külön is említési te­gyek, mint olyan tényezőről, amely szorosan összefügg egész politikai es társadalmi fejlődésünkkel. Először is munkásosztályunk vezető szerepéről, állandóan bővülő szocialista demokráciánkról és ebből következően az üzemi demokrácia tovább­fejlesztéséről szeretnék rövi­den beszélni. Gazdaságirányítási rend­szerünk reformja lényeges változásokat eredményezett egész állami életünk vezeté­sében az üzemektől a kor­mányig. Megnőtt a dolgo­zók érdeklődése, vélemény­nyilvánitása. bírálata az üzemek, a vállalatok belső gazdálkodása iránt. Vagyis mindjobban erősödik azok­nak a széles körű demokra­tikus jogoknak a gyakorlása, amelyeket államunk a dol­gozóknak biztosit. Az üzemi demokrácia a demokráciá­nak, mint jognak a gyakor­lásában a legközvetlenebb demokrácia. Napjainkban nagyon megnőtt a dolgozók felelősségérzete az ország sorsa, a termelés és a gaz­dálkodás kérdései iránt. Mindjobban felismerik, hogy egvéni boldogulásuk, élet­színvonaluk emelkedése szorosan kapcsolódik a vál­lalat, a hivatal jó vagy rossz tevékenységéhez. A vállalat­vezetés által hozott dönté­sektől függ jelentős mér­tékben. hogy hogyan alakul munkabérük, hogyan alakul­nak életkörülményeik. A dolgozók azt várják mindenütt a vállalat veze­tésétől és azt is kérik, hogy munkájukat illetően hallgas­sák meg őket és vegyék fi­gyelembe javaslataikat. Ez új igény napjainkban és olyan tömeges jelenség, amit a jövőben sokkal in­kább figyelembe kell ven­nünk. Sajnos, nem kevés üzemben és vállalatnál a dolgozók véleményének meg­hallgatása nélkül születnek fontos döntések. Ezen a helyzeten alapvetően változ­tatni kell, mert az üzemi demokrácia tová bbfeilesztcse a következő évek egyik leg­fontosabb feladata. E nél­kül nem képzelhető el a szocializmus magasabb fo­kon való építése. pártunk politikájának következetes végrehajtása. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága mindig nagy fon­tosságot tulajdonított annak, hogy az ország teherbíró­képessége, a termelékenység emelkedése arányában a dolgozók életszínvonala emelkedjen. Fontos célki­tűzésünk volt és marad a jövőben is. hogy a dolgozók bére, jövedelme összhangban legyen a végzett munka eredményével. Tudjuk, hogy számos iparágban, foglalko­zási ágban vannak bizonyos bérfeszültségek, de minden bérügyi problémái egyszerre nem lehet megoldani, az or­szág költségvetése ezt nem bírná el. Másfél milliárd forint a júniusi béremelésekre 1971. június 1-től az alsó­és középfokú oktatási in­tézmények és az óvodák pedagógusainak bérét 20 százalékkal, az orvosok, gyógyszerészek illetményét szintén 20 szazalékkal. az egészségügyi középkáderek, ápolók, laboránsok, asszisz­tensek. műtősök bérét 5—10 százalékkal, az alsó- és kö­zépfokú oktatási és egész­ségügyi intézmények egyéb alkalmazottainak bérét 10 százalékkal emeljük. Ugyan­csak emeljük a fegyveres erőknél szolgálatot teljesítő hivatásos állományú tisztek és tiszthelyettesek illetmé­nyét 10 százalékkal. Ezek az intézkedések együttesen mintegy 400 ezer föt érinte­nek. és így most több mint másfél milliárd forintot for­dítunk ezekre a béremelé­sekre. Ismerjük a szakmák, fog­lalkozási ágak megoldatlan bérproblémáit, de az emii­tett másfél milliárdon túl újabb béremeléseket most nem tudunk végrehajtani. A következő évek során lénye­gében kettős feladat áll előttünk: egyrészt biztosíta­ni a különböző értelmiségi, területeken dolgozók megfe­lelőbb anyagi megbecsülését, másrészt — és ez nem ke­vésbé fontos —, jobban ér­vényesíteni az erkölcsi meg­becsülést, amely társadal­munk egész lényegebői fa­kad. Tisztelt Nagygyűlés' A legutóbbi, 1967. márci­us 19-én megtartott válasz­tások során társadalmunk állampolgárai szavazatukkal nemcsak pártunk gazdasági és politikai tevékenységet erősítették meg, hanem bi­zalmukról biztosították azt a külpolitikát is, amelyet kor­mányunk a párt kongresz­szusa határozatának megfe­lelően folytat. Az elmúlt években hazánk külpolitikai tevékenységének az volt a törekvése, hogy erősítse a szocialista országok egysegét és össze forr ott ságát. növelje annak politikai, gazdasági és katonai súlyát; minden terü­leten kifejezésre juttassa a szolidaritásunkat a tőkés or­szágokban harcoló munkás testvéreinkkel és támogassa a nemzeti felszabadító moz­galmakat: következelesen harcoljon a különböző társa­dalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésé­ért és megakadályozza a háborús konfliktusok kirob­bantása! A mi külpolitikai tevékenvségünk mindezek megvalósítására irányult és irányul a jövőben is. Jó munkakedv, biztató jövő A demokratizmus fejlesztése fontos politikai feladat Tisztelt Nagygyűlés! Az elmúlt évek gazdasági és politikai eredményei, szocialista társadalmunkban ) égbement változások, ame­lyek az előző választáskor megjelölt célok teljeeítesét fejezik ki — mind azt bi­zonyítják, hogy pártunk és kormányunk teljesítette mindazt, amit négy évvel ezelőtt ígért dolgozó né­pünknek. Megragadom az alkalmat, hogy néhány ker­Pártunk és kormányunk bel- és külpolitikája min­den vonatkozásban helyes, és eredményesnek mondható. Országaink gazdasági és po­litikai helyzete szilárd, a dolgozó tömegek élet. és munkakörülményei állan­dóan javulnak, és nyugodtan mondhatiuk, hogy az embe­rek munkakedve jó. Itt, Csongrád megyében is év­ről évre jelentős változá­soknak lehetünk tanúi, hisz a pirosló paprikatáblák, a gabonaföldek és a gyümöl­csösök mellett egvre több korszerű gyár és üzem, egy­re több olajkút magasodik, és növekszik a teljesen kor­szerűnek mondható mező­gazdasági üzemegységek, asansa. Aki tiz évvel ezelőtt járt ezen a vidéken, egyre nehe­zebben ismeri meg a régi Szegedet. Ez nem azt je­lenti, hogy nincsenek gond­jaink, nem jelentkeznek újabb és újabb megoldásra váró feszültségek, de a fej­lődés és a jövő feltétlen biz. tató. A mostani választás célja lényegében nem más, mint társadalmunk összes erői­nek tömörítése a további harcra, az új sikerekre, a fejlett szocialista Magyaror­szág teljes felépítésére. En­nek jegyében hívom felsze­ged város és Csongrád me­gye minden választópolgá­rát. és kérem támogatásukat partunk politikájának meg­valósítás ab oz.

Next

/
Thumbnails
Contents