Délmagyarország, 1971. április (61. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-10 / 85. szám

SZOMBAT, 1971. ÁPRILIS 10. Az olajháború csatái flL A párizsi benzinkútnál A kőolajtermelők listáján 1970-ben Algéria a tizenegyedik ország volt, évi 47,5 millió tonnás termeléssel. Ebben az esztendőben még az Algériában termelt olaj 70 százalékát francia társaságok aknázták ki; 30 százalék az állami algériai olajtársaság termelése volt. Két évtizede sincs, hogy Hassi Méssaoud környékén és még délebbre a Szahara sivatagban olajra bukkantak. És alig több mint egy évtizede, hogy megalakultak az első, jórészt francia érdekeltségű társaságok, amelyek altkor még Párizstól kaptak engedélyt a szaharai olaj felkutatására, feltárására, szállítására. Párizs is, Algír is készített összeállítást az Algériában történt francia olajberuházásokról. Párizs szerint hét és fél milliárd frankot ruháztak be és a francia szakemberek egyszerűen neon beszélnek az elért haszonról. Algériai közgazdászok viszont azt mondják: való igaz, hogy a francia olaj ber u házások a Szaharában elérték az említett összeget, a beruházó a szaharai olaj és földgáz sok-sokmilliárdos hasznának legnagyobb réstót az ország gazdaságának fejlesztésére kell fordítani. Legutóbb 1965-ben, a francia—algériai egyezményben szögezték le. hogy időnként — a szerződés szerint előszói' 1969-ben — emelni kell az algériai olaj átvételi árát és ennek megfelelően növekednie kell az Algériának jutó részesedésnek is. Francia részről taktikázással, huzavonával válaszoltak az algériai követelésre: emeljék fel az olajárat, s természetesen a részesedési arányt is. 1971 februárjában azután Bumedien elnök bejelentette: Algéria kisajátítja az országban működő francia olajtársaságok érdekeltségeinek 51 százalékát, államosítják az algériai földgáz kitermelését és az összes szállítóeszközöket, köztük a franciák által finanszírozott olaj- és gazvezetékek széles körű hálózatát. Az algériai döntés pontot tett egy amúgy is akadémikus jellegű vita végére. Amikor a hosszasan elhúszánütással feleltek erre a fura érvre. Megállapították, hogy minden liter benzin árának 7,9 százaléka jut csak vissza Algáriáha, a kőolaj származási helyére, a francia államkincstár viszont 47,5 százalékát veszi el adó címén. Tehát nem az algériai igény, hanem a francia adópolitika drágítja meg a párizsi benzint! Mit jelent az, hogy Algéria csak a francia olajtársaságok részvényeinek 51 százalékát veszi a kezébe? Miért nem az egészet? A nyugati lapok keserű gúnynyal jegyzik meg, hogy Algéria „51 százalékos ötlete" csapda, amelybe máris beleesett a francia fél. Hiszen az 1 százalékos többséggel a kezében az algériai kormány ellenőrzi az olajtársaságok tevékenységét és rá tudja szorítani, ugyanennek az 1 százalékos részvénytöbbségnek a segítségével a kisebbségi helyzetben levő francia részvényeseket új beruházásokra. Mert ez a lényeg. Az algériai olaj — és tulajdonképpen erről van szó az társaságok azonban 1953 óta zott tárgyalások idején a pá- olajháború új szakaszában 11 milliárd frank proíitot vágtak zsebre. Világos dolog, hogy a szaiharai olaj, akárcsak Algéria földjének minden más természeti kincse, az algériaiaké. Az is természetes, hogy már az algériai nép szabadságharca idején is és azóta is azt követelik: rizsi polgári sajtó az algériai igények ellen próbálta hangolni a francia közvéleményt, azt fejtegette, hogy „ha Algír emeli az árat, a párizsi benzinkútnál, ahol Európáiban most is a legtöbbet kell fizetni a benzinért, megint emelkedik majd az ár". Az algégriaik pontos és fémgömb — Mi a nehezebb: a szín- — Mert több már neon fér padon 15 centiméter átmé- el a kezembe... Könnyebb rójű fémgömböket elővarú- a dolgom az úgynevezett zsolni a „semmiből", vagy golyószaporitásos számomban, az operáló késsel „rendet aliol a kisebb átmérőjű goteremteni" a beteg testre- lyókból tizenhármait tudok saem? „csinálni" és egyszerre fel— Mindenképpen az utób- mutatni a közönségnek. bl! A boncolás nem játék- _ N mindeev hoev tiszer: egy mozdulat már vég- Nem minaegy' nogy J~ zetes lehet. A színpadon egy zenhármat vagy tizenkettőt? hiba nem hiba; van olyan _ A közönségrMsk t^ bűvész, aki egyszerűen át- , , ^ , , siklik felette, úgy tesz, mint- 'S®*. de a szakmai kongh« szándékos lenne a ku- resszus zsűrijének egyáltalán nem! Sok különdíjaimat azért érdemeltem ki, mert a zsűri tagjai sem tudták _ K^mit tod"^ megfeJt®nl- h°Sy a tizenharÍevíziós* vetélkedőn lépett fel »™»dik honnan került elsőízben bűvész számaival elő. Nekem nem szerencséta nagyközönség előtt — tel- len a ti zenhármas szám... újítédare, a másik meg „bedob" egy tartaléktrükköt és senki semmit nem vesz észre. Gloviczky Péter korában a jes sikerrel. A kitűnő rajt A legtöbb az után sem változtatott azon- ,' . . , . .., ban eredeti elképzelésén, sotokak ®8yéni trükókhogy sebészorvos legyen, kel lehet szerezni... Természetesen a bűvészet mint hobby továbbra is jelentős szerepet játszott életében. A színpadi kézügyesség — szaknyelvein manipuláció — kategóriájában 1967ben Baden-Baiden-ban, a világbajnokságon oklevelet kapott, egv évvel később Karlovy Varytxam nemzetközi versenyt nyert, cs legutóbb Amsterdamból a világba jnokságr ól különdíjjal tért haza. Mint orvostanhallgató országos pályázaton 5 —6. díjat nyert a rákkutatásról írt értekezésével. Az értékes helyezés megszerzése után most újabb „kirándulás'' következik a bűvészet világába; Gloviczky Péter a KoncertJroda szervezésében bemutató körútra, Jugoszláviába utazik. — Ml a külföldön bemutatásra kerülő produkció fő száma? — A már említett fémgömbös műsor. Az amsterdami világbajnokság előtt találtam ki, az eszközöket magiam terveztem és — borsos áron — egy kisiparossal ki vl tel eztettem. Eredetileg golyókkal akartam csinálni, albból „nőtt" gömbökké a bemutató. — Miért pont öt gömb kerül a közönség elé? Szükség vc&ii-e a túlórákra? mindenütt, ahol a fejlődésben elmaradott olajtermelő országok jogos igényeiket, követeléseiket odateszik a monopóliumok asztalára — sok milliárdos hasznából a kormányzat ipart akar építeni, hogy munkaalkalmat teremtsen millió és millió ember számára, modernizálni akarja a mezőgazdaságot, hogy többi jobb és olcsóbb élelmiszert adhasson ugyanezeknek a millióknak. Más szóval a földje mélyén rejlő természeti kincsek segítségével, saját tulajdonának ésszerűbb felhasználásával kívánja a földjón élő milliók életkörülményeit megjavítani. Az algériai odaj körüli vita, ami egyáltalán nem ért véget az államosítási lépéssel, mert hiszen most a kártalanítási megállapodásról és más kérdésekről tovább folynak a megbeszélések, különösein azért rendkívül fontos, mert földrajzilag az algériai parton levő csővezetékek vannak a legközelebb a nyugat-európai országokhoz, ahol az Egyesült Államok után a legtöbb olajat fogyasztják. Gárdos Miklós (A befejező rész következik: Az olajszagú háború.) Erre a kérdésre egyértelmű igennel vagy nemmel aligha lehet válaszolni, hisz minden egyes vállalat termelési helyzetétől, belső körülményeitől és külső kapcsolataitól függ, hogy tagadó vagy igenlő lesz-e a felelet. Annyi bizonyos; alkalmanként, néhol — mint például a konzerviparban a szezon időszakában — túlórázás nélkül nem tudnának megbirkózni az áradó feladatokkal. De annyi túlórára, mtnt amennyit összesen igénybe vesznek a vállalatok, semmiképp sincs szükség. Egy adat: a túlórafelhasználás tavaly 47 százalékkal nőtt Csongrád megyében, az 1969-eshez képest. Azoknak a vállalatoknak a vezetői, akllc ehhez az eszközhöz nyúltak, vallják, hogy nem tehettek egyebet. Szükségmegoldás. Azt is tanúsítják, hogy a dolgozók szívesen „vernek rá", mert a boríték is vastagszik. Az emberek egy része csakugyan így van vele. De ez csak egy csoport az üzemen belül. Míg a többiek — mivel a túlórafelhasználás terheli a részesedést — károsodnak, kevesebbet kapnak. Másrészt — bár ezt a vállalatok nem hajlandók elismerni — a túlórázás „folthátán-folt" módszer, tüneti kezelés csupán. A kapkodás semmiképp sem pótolja a rendszerességet, szervezettséget. Ha a túlórák számát és a vállalati veszteségidőket összemérjük, előfordulhat, hogy nem is sok a kettő különbsége. Tavaly például egy Csongrád megyei üzemben ezt derítették ki, rávilágítva a vezetés hibáira. Ahol tehát a nem megfelelő munkarend, a szervezetlenség miatt a vállalat sok időt veszít a műszakok alatt, s ezt a munkaidőn túl próbálja megszüntetni, ott csak a mulasztás takarója a túlóratömeg. Erre pedig nincs szükség: a napi nyolc órák teljes kihasználására, szilárdabb munkafegyelemre annál inkább. S. M. Növényi élet a Marson Ljubarszkij szovjet asztrobiológus feltételezése szerint van növényi élet a Marson. A Mars légkörének oxigéntartalma kevés, de a növények a szükséges oxigént a talajból nyerik; a Mars talajában ugyainis — az eddigi adatok szerint — vasoxid található. Ez aztán fogás! Iskola életközel&en A „rossz"' tanárok „védelmében" A szülők sokszor osztályoznak így: „jó tanár", „rossz tanár". Ha jó jegyet ad a gyereknek, akkor, „aranyos ember", „kiváló nevelő", ha rosszat ír be az osztálynaplóba, altkor — jobb nem is mondani, Ha fegyelmet, rendet követel, akkor sokan merevnek, gonosznak titulálják, de ha elnézi a tanulók rossz szokásalt. durva „csíny tevéseit" — akkor a „megértő" jelzővel illetik. Való igaz az — bármennyire helytelen ls —, hogy a követelményt támasztó és rendet teremtő tanár nem mindig népszerű a szülők előtt. Különösen most, amikor az egyetemi felvételeknél erősen esik latba a tanulóknak az Iskolából vitt osztályzata.,. Kutatok az emlékek között, és újra eszembe jut a hegy lábánál fekvő város, ahol diákkoromat élteim. Megelevenedik a kép, s a magasra nyúlt fenyőknek alján „Futmann Zsigát" látom sietni. (Mert mindig sietett hosszú lábaival, öles lépteivel.) Nem tudom már, honnét kapta ezt a nevet — általában minden tanárnak látványt nyújtott. S ami még nagyszerűbb, „Furmann Zsiga" volt a mi szemünkben a „jó tanár". „Jó tanár" volt, de még mennyire „jó". Olyan közgazdasági ismeretfélét tanított — elnézést, már pontosan nem is tudom —, ami különben nagyon nehéz volt, de Furmann bácsinál nem. Elővette a noteszét, s minden órán hármat feleltetett. Megkezdte az elsőnél, ment szépen sorba. Ha letlenségből felhívta azt, aki még nem következett sorra, az sűrű meghajlások közepette jelezte, hogy ő már felelt. Furmann tanár úr ekkor bocsánatot kért, és udvariasan átadta a szót annak, aki következett. Az pedig akkor már ott ült a hátsó padban — mert akik már feleltek, azok automatikusan, külön tanári engedély nélkül —, előbbre kászálódtak az első padokba, ahol Berán Gábor feltartotta a szekrény mögé a könyvet, s ha jó szeme volt a felelőnek, kiolvashatta. Szép élet volt ez, mondhatom — csak ne jött volna van beceneve" —lat M- ®°ha az év véRl vizsga! ** van „oeeeneve —, azt m- hi_nv „ip„wf.,„.n a tahi) szem, úgy örököltük a felsőaz bizony elérkezett. A több mint 200 oldalas könyvből arra, hogy- a szülő érdeke is ugyanez, mert csak a jó felkészültség ad biztonságot a pályakezdéskor, kölcsönöz kedvet a további munkához és válik új eredmények elérésének a forrásává. Nem könnyű ma pedagógusnak lenni. Ha színvonulat akar teremteni, az saját magánali is rengeteg munkájába kerül. A helyes követelménytámasztás, a feles adatok rendszeres ellenőx'tóvé- se, a fegyelemre, a kulturált magatartásra való nevelés stb., nagy energiabefektetést igényel. De enélkül nincs ls eredmény. Ma már csak úgy lehet becsületes és eredményes munkát végezni, ha a tanár is sokat törődik a tanulókkal. Ez a törődés pedig ugyancsak követelmény támasztással, u hibák állandó visszaszorításával, harccal, fáradsággal jár együtt. A követelményt támasztó, eredményre törekvő tanár százszor többet dolgozik, mint aki már kevesebbel ls beéri. Tapasztalataim a tanulók életben való helytállásáról, a felvételi vizsgákon elért eredményről stb., mind azt mutatják: legyen a szülő inkább hálás a „rossz" tanárnak. Az életben szép eredményt elérő tanára Hi autóklub tervei Szegeden söktől. Szikár termetével, magas homlokán maradt emberek döntő többsége annéhány szál hajával érdekes év végtó valaho^y az nak kenheti karrierjét, egész anyagot — hogy ki ne hajigáljon bennünket a nagy tekintélyű vizsgabizottság. De amilyen képet * mutattunk. azt magunk ls szégyelltük. Ott döbbentünk rá A szegedi autósok szinte többsége csak legyint, ha szóbakerül az Autóklub. Szaklapokból tudják ugyan, hogy e nagy létszámú társadalmi szervezet országszerte igen jól működik, különféle szolgáltatásokkal, tanfolyamokkal, előadásokkal segíti és fogja össze az autósok sok tízezres táborát — éppen csak nálunk hiányzott az utóbbi hónapokban. Minderről szó volt azon a megbeszélésen, amit a Csongrád megyei szervezet vezetősége tartott Matykó Vilmosnak, az Autóklub főtitkárának részvételével. A főtitkár elmondotta, hogy sok panasz érkezett már hozzájuk — elsősorban szegediektől. A megyei szervezet tagságának 60 százaléka szegedi, jogos volt tehát panaszuk, hogy az itteni „klubélet" csupán a rozzant Marx téri Irodahelyiségben kiadott gépkocsi kiviteli engedély kiállítására korlátozódott. Ma már köztudomású, hogy az Autóklubnak sok más fontos feladata is van, elsősorban a biztonságos közlekedés elősegitese, s egy ilyen nagyforgalmű város nem nélkülözheti tevékenységét. A tavaly ősszel megválasztott új vezetőség most részletes tervet dolgozott ki, mely alkalmas arra, hogy az eddigi állapotot gyökeresen megváltoztassa. Egyik sürgős feladatának tartja például jól felszerelt műszaki állomások létrehozásával csökkenteni az autósok gondját, mert a javító- és szervizszolgálat képtelen az állandóan növekvő igényeket időben, megfelelően kielégíteni. Az AFIT 11-es Autójavító Vállalatnál szombat délutánonként önköltségi áron műszaki felülvizsgálatot és ingyenes fényszóróbeállítást végeznek, ha a klubtagok ezt előre telefonon bejelentik, s amennyiben az időpontban is megegyeznek. várakozni sem kell majd. Hasonló szolgáltatások további kiszélesítése érdekében 'több olyan üzemmel ls kötnek majd szerződést, melyele jól képzett szakemberekkel és műszerekkel állhatnak az Autóklub tagjuinak rendelkezésére. Országúton megrekedt autósok megmentül, a „sárga angyalok" már közismertek mindenütt. A napokban ők ls elindulnak megyénk útjain, hagy segítsenek a bajbajutottakon. A régóta hiányolt előadások, rendezvények, kirándulások ismét szerepelnek a tervekben. Különösen szép feladatot vállal a klub azzal, hogy hazánk kevésbé ismert tájainak megismertetése érdekében belföldi túrákat szervez, kedvezményes szállást, ellátást biztosítva — s természetesen a nagy külföldi utazások sem hiányoznak a programból. Somogyi Károlync hogy sok „rossz" volt az iskolájában. S ahogy úgy vissza-visszagondolok régi iskolámra, Furmann Zsiga tat eszembe legritkábban. Igen, mert ő saját kárunkon, hogy meny- volt az egyetlen tanárom, nyáré rosszait tett velünk az akitől életrevalóul nem kapöreg Furmann, amikor azt tam semmit. Aki szigorú tehettünk, amit akartunk. Hiába volt jeles osztályzatunk, nem jutottunk vele semmire, Szerencse, hogy akkor még nem volt a maihoz hasonló felsőoktatási felvételi vizsga, mert mindannyian kívül rekedtünk volna a kapun. A történet akkor kijózanítóan hatott, ma már erkölvott, követelt és rendre nevelt — ma már látom —, az az életbe való boldogulásomat, eligazodásomat segítette elő. A követelményt támasztó, szigorú és következetes tanárok — de amellett emberien einberek — szavai, példájuk eleven hatása most is él bennem. S most, érett fejjel ls örülök esi felismerést tartogat Azt 3rinilk' nevelőim rend az igazságot tükrözi 'hogy re: embersége tanítottalc s minden tanárnak kötelessége sf*°™ . ™órcét. állítottak becsületesen nevelni és ta- Ezér .szeretem en azt nitani, a tanulókat lelkészi- f..tanart aki emberseges, de teni az életre. Eredményes k°vetelmenyeket tamaszt, munkát pedig csak akkor mef?erto' de rendet te>'emt, s aki — amikor az életbe engedi diákjait — nyugodtan néz a távozók után, mert érzi, hogy lelkismeretes munkája nyomán a fiatalok u . . ,. , mindenütt megállják helyüban, munkara nevelesben ket_ J stb., és ennek eredményelehet végezni, ha az iskola követelményeket támaszt. Követelményeket támaszt tudásban, világnézeti fejlettségben, emberi magatartásként jót képzett fiatalokat bocsát ki az életbe. S ha becsületesen mérlegeljük a kérdést, nem nehéz rájönni S az a szülő, aki gyermeke javát óhajtja, ugyancsak nem gondolkozhat másként Uanfalvi Jóuet