Délmagyarország, 1971. április (61. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-04 / 80. szám

r ASAKNAP, mt ÁPRILIS 4. 5 Nieszner Ferenc képviselőjelölt szőrééi választókkal találkozott Tegnap, szombaton dél­után 4 órakar a szóregi mű­velődési otthon nagytermé­ben találkozott választóival Csongrád megyei 5. sz. vá­lasztókerületének képviselő­jelöltje, Nieszner Ferenc. A kellemes tavasza hétvé­gén több száz szóregi vá­lasztópolgár kereste fél az Árpád utcán levő művelő­dési otthont, hogy meghall­gassa képviselőjelöltjének beszédét A választási nagy­gyűlést ünnepélyessé tették a szóregi fiatalok. Az álta­lános iskola úttörőcsapata, s a községi KlSZ-szervezet if­júsága adott tartalmas mű­sort, majd Banda Menyhért, a nagyközség tanácsa vég­rehajtó bizottságának elnöke köszöntötte a résztvevőket, köztük dr. Kovács Lajost ez MSZMP Csongrád me­gyei bizottságának osztály­vezetőjét Tóth Béla írót, a Hazafias Népfront megyei elnökségének tagját, a sze­gedi járási pártbizottság, a helyi népfront, valamint Szőreg nagyközség vezetőit — minden résztvevőt A képviselőjelölt beszéde elején vázolta az országgyű­lés elmúlt ciklusban vég­zett munkáját. Beszámolt arról, hogy a parlament 26 torvényt alkotott, s a leg­több törvény végleges meg­fogalmazásánál mindig fi­gyelembe vették a képvise­lők javaslatait Hangsúlyoz­ta, hogy az országgyűlés ülésszakai nem mindig mu­tattak mozgalmas képet, de elmondta azt is, hogy a kü­lönféle parlamenti munka­bizottságok mindig sokol­dalúan és alaposan megvi­tattak egy-egy aktuális kér­dést Az elmúlt négy esz­tendőben például 580 in­terpelláció is eLhangzott. Ezek között a Csongrád me­gyei képviselők is szóvá tették választókerületük, s az ott élő emberek közérde­kű gondjait Foglalkozott a képviselőjelölt az egyre job­ban kiterebélyesedő szocia­lista, közéleti demokráciával. Az országos politikai fel­adatok mellett részletesen beszélt választókerületének, elsősorban Szőreg község fejlődésének legfontosabb kérdéseiről. Elmondta, hogy a most lezárult ötéves terv idején Szőreg községben 30 kilométer hosszúságú ma­gas nyomású vízvezetéket építettek és 800 udvart kö­töttek be e vízhálózatba, amelynek összes költsége kereken 8 millió forintba ke­rült Újjáépítették a község központi iskoláját és óvodá­ját, felépítették a körzeti orvosi rendelőt, korszerűsí­tették az utak közvilágítá­sát. Elismerően beszélt a szőregi emberekről, akik két és fél millió forint értékű társadalmi munkával járul­tak hozzá környezetük fej­lesztéséhez. A választógyűlés részt­vevőinek nagy megelégedé­sére elmondta a képviselője­lölt, hogy a negyedik ötéves terv idején Szőreg tovább fejlődik, gyarapodik. Gyalog­járdákat építenek, másfél millió forintért, a most ki­osztásra kerülő házhelyek között új közutat formál­nak, fedett szennyvízcsator­nát terveznek, újjáépítik a Petőfi utcai óvodát, a köz­ség kultúrotthonát és a ta­nács épületét is. A nagy­község a következő ötéves tervidőszakban körülbelül 23 millió forintot fordít különféle beruházásokra. Annak a reményének is ki­fejezést adott a képviselő­jelölt, hogy e szép feladatok megvalósításában a község lakossága éppoly odaadóan és szorgalmasan közremű­ködik, mint ahogy ezt eddig is tette. Beszéde végén idő­szerű külpolitikai kérdések­ről tájékoztatta választópol­gárait Nieszner Ferenc kép­viselőjelölt. Szegedi művészeti Herdál Valéria A foSyók is meghalhatnak Nem a Tiszát védik, hanem bennünket A vásznon egy film pereg. Gyöngyörű színek, álomszép a táj. Tiszta hóval takart sziklabércek, gleccser, a ta­vaszi olvadásban zubogó, csobogó krisztálytiszta vizek. Patakok. Folyó kanyarog zöld dombok között Gyors halak villannak benne, át­tetsző testű kis rákocskók. Elet — amerre a szem ellát. Aztán hab fedi a vizet vas­tagon, szennyes lé ömlik a csatornákon és a folyó meg­hal. Halak rángatóznak bá­ván a piszkosszürke lében, hogy azután hasukkal for­duljanak az ég felé. Szétpat­tannak az áttetsző testű kis rákocskák. Széthasad a mo­szatok szála. Zöldes, eleven sejtjeiben a rothadás lesz úrrá. A bizottság Az iszonyat képei a vász­non. Csak a vásznon. A va­lóság messze van innen, va­lahol Nyugat-Európában. Egy film csupán. A Shell­cég készítette. A vízvédelmi bizottság nemrég tartott ülé­sén mutatták be. Itt Szege­den dolgozik a bizottság, társadalmi munkában támo­gatja a vízügyi szerveket. A vizet, életünk védelmében. Tagjai között vannak többek közt hidrológusok, hidrobio­lógusok, vegyészek és köz­egészségügyi szakemberek. Olyan emberek, akik szak­mailag is képesek támogatni a hatóság munkáját. A tagok ugyanis tájékoztatják a víz­szennyeződésről a vízvédelmi felügyeletet. Ez az egyik fel­adat a sok közül. Hiszen gyakorta az ő információik alapján szabja ki a bírságot a vizek szennyezőire. Nem kevés a bírság. Sok­szor felül van az egymillión. És mégis sok a vizeket szennyező vállalat, vároö. Hiába. Drága a védekezés, a megfelelő tisztítótelep épí­tése. Vállalati szempontból semmiképpen sem gazdasá­gos. Azzá talán a progresszí­ven emelkedő bírság teszi csak. És talán az is, hogy a bírságokból befolyt penzzel ta állam a rédömúvek, szennyvíztisztító telepek épí­tését támogatja. A veszély A városiasodás, a mező­gazdaság kemizálása és az ipar fenyegti vizeinket Egy­re több szennyező, sőt mér­gező anyag kerül a folyók­ba, tavakba és a talajvízbe. Éppen ezért a vizek védelme halaszthatatlan feladat. Mert sajnos a filmen látottak be­következhetnek nálunk is. Amikor a folyókba olyan mennyiségű mérgező anyag kerül, hogy a vizek meghal­nak. Véget ér öntisztulásuk, a bennük élő normális szer­vezetek elpusztulnak. E vi­zeket már nem lehet fel­használni ipari célra, sport­ra, halgadaságokban, ivóvíz­nek. És egyáltalán, semmire. Csak egyre jók, hogy mér­gezzék környezetüket, az ember világát. Gazdasági szempontból is tragikus lehet egy-egy folyó tönkretétele. Közegészségügyi szempontból is tűrhetetle­nek azonban a következmé­nyek. A házi szennyvíz fer­tőzővé teszi a vizet, bizonyos töménységen felül pedig már az öntisztulást is megakadá­lyozza. A mérgező anyagok, az ipari mérgek és a mező­gazdaságban használt nö­vényvédő szerek is a víz ön­tisztuló képességét teszik tönkre. Hasonló eredmény­nyel jár, ha olaj jut a vízbe. Ivásra is alkalmatlanná te­szi. A klórozás után büdössé, élvezhetetlenné válik a 7 ilyen víz. A Rajna pár évvel ezelőtti méteres habrétege pedig a házi mosószerek ve­szélyére figyelmeztet. A védekezés A bizottság tagjai részt vesznek a vizek védelmének megszervezesében és irányí­tásában is. Bírságok kiszabá­sához készítenek bakterioló­giai véleményezést. Kiveszik részüket a Tisza védelméből is. így többek közt nekik is köszönhető, hogy ma már a Felsöváros szennyvize a vá­ros alatt kerül a folyóba. A szegedi Tisza-szakasz nem szennyeződik. Lentebb azon­ban már igen. Nagyobb baj még nincs, mert alacsony vízálláskor is meg van a szennyvíz ötszázszoros hígí­tása. Vagyis biztosítva van az öntisztulás. Sokáig azonban nem tartható a mostani helyzet. Ezért elkezdődtek az előkészületek a víztisztító lelep építésére. Nagy gond az olyan váro­sok szennyvizének elhelye­zése, ahol nincs a közelben természetes és megfelelő nagyságú folyóvíz. A bizott­ság éppen ezért segítséget nyújt Kecskemét, Vásárhely csatornázási, szennyvízelve­zetési gondjainak megoldá­sában. Foglalkoznak azzal, hogyan lesz érdemes majd megoldani Szeged szenny­vizeinek tisztítását. Az olaj elleni védekezés módjainak kidolgozása is foglalkoztatja őket Valamint az is, hogyan lehet a szennyvizet öntözésre felhasználni. Széles körű, kiterjedt mun­kát végez tehát a bizottság. Erről vallottak dr. Vetró Já­nos elnök, a KÖJÁL igaz­gató-főorvosának szavai. És maguk a tények is beszél­nek. ök is azért dolgoznak — együtt a hatóság szervei­Vei —, hogy ne tegyük tönk­re jövőnket, hogy gyerme­keinknek is jusson a tiszta levegő, a víz, a napfény örö­méből. Szávay István Majd hanyatt estem a meglepetéstől — vallotta be éppen két esztendeje, egy langyos délelőtt a Tisza­presszóban, ahol interjút kértem tőle. Nehezen akar­ta hinni, hogy iránta is ér­deklődhetnek még, azon túl, hogy az operabemutalók szűkre szabott kritikái tel­jesítményét általában né­hány dicsérő sztereotípiával letudják. Némi önkritikával igazat adtam neki, bár meg­jegyeztem: sokat szerepel, nélküle szinte nincs fonlo­sabb operapremier, hiszen arra a szoprántípusra, amit tud, főszereptől a karakter­szerepekig, rendszerint jut feladat elég — és hát any­nyiszor nehéz valakit újra felfedezni. Indiszponáltnak, zavartnak, felületesnek so­hasem látni a színpadon, ta­lán ezért is vagyunk úgy vele, hogy egyszerűen tudo­másul vesszük, mint a két­szerkettöt: Berdal Valéria azt tolmácsolja szerepéből, amit a szerző beleírt. Még a haloványabb előadások után is azon kevesek közé sorol­ják, akik a gyengébb telje­sítmények mellett kivételek. Gondolom, ha akkori ér­deklődésem váratlanul is ér­te, most igazán meglepődhe­tett, amikor közölték vele: Liszt-díja mellé megkapta az érdemes művész kitüntető cimet is A fentiekből némi­képp következik, hogy a sze­gedi operában eltöltött tizen­négy évadának széles re­pertoárjából szinte vala­mennyi nagyobb szerepéért kiérdemelhette. Ez a magas hőfokú. őszinte művészet, az aszkéta hittel, szorgalom­mal, türelemmel vállalt ön­megvalósítás, a majd más­fél évtizedes feszített mun­ka, és a magának magasra tett- mércéből cseppet sem engedő konokság — így együtt, az általánosságok szintjén is bőven felér az operajátszás misszióiának ér­demes művészetével. S ha most önkényesén választhat­nék, hogv sokarcú szereoei­ből, a Carmen Michaeláiá­tól. Iloffmann meséi An­tónia ján. a Peer Gynt Sol­vejgén át. a legutóbbi Rózsa­lovag Sopiite-jáig, melyikre emlékszem legszívesebben, melyik emlék maradt a leg­erősebb. nehéz dolgom len­ne. Talán Mimi, Puccini Bo­héméletének törékeny kis varrólánya. dijasok Szalatsy István N. I. Vass Károly A közlemény, amely a tegnapi lapokban hírül adta, hogy Vass Károlyt a Jászai­díj első fokozatával tüntet­ték ki, a békéscsabai szín­ház éléről hozzánk került rendezőről azt írta, szegedi. Csakhogy Vass Károly már régen nem a szegedi szín­ház tagja: több mint két hó­napja átvette a szolnoki színház igazgatását. A díj azonban a szegedi rendező­nek jutott; a magas kitünte­tés a nálunk végzett mun­kát jutalmazza. Vass Károly rövid szege­di tevékenysége alatt há­rom darabot rendezett, ö állította színpadra Girau­doux Párizs bolondját, Artúr Miller Alkuját és a szegedi Mocsár Gábor Mindenki vá­rosát. E három darab három különböző világ, az írói lá­tásmódnak és kifejezésnek három különböző produk­tuma. Vass Károly ezekben a műfajilag is teljesen elté­rő darabokban meglátta és megfogalmazta a közös vo­násokat. Bármennyire külön­bözik is ez a három darab, abban egyek, hogy az em­berbe vetett hitet sugároz­zák. Vass Károlytól, rende­zői ars poeticájától távol áll­nak a mai világ divatos, emberellenes darabjai. ö mint rendező. az emberi élet értelmességét és szép­ségét kutatta; minden ren­dezése ennek a gondolatnak a szolgálatában állt. A három darab közül leg­jobban talán az Alku szín­padra állítása sikerült. Itt találkozott legmélyebben iró és rendező egyénisége. Vass Károly ebben a darabban tudta megfogalmazni legin­kább és leghatásosabban több évtizedes színházi mun­kájának alaptételét, a hitet az emberben, az emberi élet értelmében. ö. L. tyezet a Csínom Palkó Mór táblás házak — Nyit a szabadtéri pénztár A szabadtéri játékok egyelőre csendes irodáján éppen statisztikai mutatók­kal foglala tosikodott Tóth István, a propaganda és szervezési osztály vezetője — mikor belátogattunk. — Ezek szer'uit az idei szegedi fesztiválnyár öt bemutatójá­nak 16 előadására eddig 32 ezer 829 jegy kelt el. Leg­több a Csinom Palkóra, az érdeklődők egyharmada kí­váncsi Farkas Ferenc daljá­tékára, ami a Játékok mű­során korábban szerepelt már. Ezt követi az Állami Népiegyüttes bemutatója, az Ecseri lakodalmas, míg lly­lyés Gyula Dózsa-drámájára, Hacsaturján Spartacus ba­lettjére és a Borisz Godu­novra óltalaban azonos ér­deklődés mutatkozik — ter­mészetesen idáig. A korábbi tapasztalatoknak megfelelő­en vidékről a szombat-va­sárnapi előadásokra jelent­keznek többséggé): ennek tudható be. hogy például az Ecseri lakodalmas július 31-i eloadasára az eladható 5795 jegyből 5197 már el­kelt, csakúgy az augusz­tus 14-i Csínom Palkóra is 5190. Tóth István elmondta, hogy körülbelül két és fél­száz szerződéses propagan­distával dolgoznak az or­szágban, főleg a közeli me­gyékben sikeresen — a messzebbről érkezőket már körülményesebb szervezni, ebben segítenek az IBUSZ­irodátk, idegeyiíorgalmi hiva­talok, a szegedi Volán és Expressz-irodák. A vidéki­ek szervezéséhez már tavaly decemberében hozzáfogtak, míg a szegedi propagandts­táknak, közei 90 üzemi, hi­vatalban dolgozó közönség­szervezőnek a múlt hónap­ban tartottak eligazító érte­kezletet. Ugyancsak éves gyakorlat, hogy a helyi kö­zönség az utolsó pillanat­ban mozdul meg, s néhá­nyan hajlamosak méltatlan­kodni, ha csak mostohább lehetőségek között válogat­hatnak. A helyi jegyárusítá­sokat azért idén is korán megkezdik, április 16-án nyílik a szabadtéri jegy­pénztár a Kárász utcai iro­dában. Nem férhet kétség Sza­latsy István Liszt-dijának jogosságához. Noha évjára­tával — halszálka alkatáról bármily furcsának is tűnik — nem számít fiatalember­nek, a Vaszy Viktort köve­tő nemzedékhez^ tartozik, azokhoz a kipróbált, jó mu­zsikusokhoz. akik már bizo­nyítottak. Mesterségbeli tu­dást, szakmai biztonságot, felismerhető művészi jel­lem.iegyeket. Diplomáján alig száradt meg a tinta, amikor Szeged­re jött — Somogyi László ós Viski János akadémiai mű­helyéből először Kecskemét­re került ám a következű évadban már a Szegedi Nemzeti Színház karmestere —. s az eltelt másfél évtized alatt munkássága úgy eresz­tett gyökeret a város zenei életének talajában, hogy mind az operajátszás, mind a koncertélet fejlődése nehe­zen regisztrálható nélküle. Közel harminc operát, szám­talan felnőtt és ifjúsági hangversenyt dirigált: nem volt válogatós, a barokk és klasszikus muzsika éppúgy érdekelte, mint a romanti­kus és modern feladatok. A szegedi opera erős, komolv próbákon edződött romanti­kus hagyományainak kiala­kításában épp oly fontos a szerepe, mint koncerteken századunk zenéjének megis­mertetésében, népszerűsíté­sében. Kevés hazai kortársa lehet, aki annyi modern, vagy mainak számító művet vezényelt. Csak egyetlen példa. Minap a filharmónia jövő évadi műsortervének összeállításánál többek kö­zött Lendvai Hegedűver­senyéi, Szöllösy III. Concer­tóját, Sugár Partitáját és Britten Simple symphonie­ját kapta az 1971—72-es sze­gedi koncertszezonra. I. N. új busz/árat Tatjáéból Az 5 óira 03-kor induló Szeged—Ki sk unfélegy háza vonathoz Szeged-Tarjánból uj autóbuszjáratot indít a Volán, 4 óra 30-kor. E sze­rint a lt-es busz 4 óra 30-től fog negyedórájnüeént közlekedni a két végállomás között. Az új autóbuszjárat héttőtől, április i-töl indul.

Next

/
Thumbnails
Contents