Délmagyarország, 1971. április (61. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-04 / 80. szám

4 •ABARITAP. ÍM ARNRUS t Sárospatak Hit tud az írásvetítő? — iparváros Siklós János: Sárospatakból, a történelmi múltú iskolavárosból a negyedik ötéves terv idejűn a hagyományok megtartató val ipari jellegű kisvárost akarnak formálni. A v aros határában található jominósegű kaolin banyára alapozva a Hajdú—Szabolcs megyei Tégla- es Cserépipari Vállalat 423 millió forintos költséggel korszerű metlaohit üzemet létesít. Helyet kapott a Borsodi Erei ó- és Fafeldolgozó Állami Vallaiat új panelparketta üzeme is. A Borsod megyei Tanács a letelepedő üzemeknek, valamint a már működő, de korszerűsítést igénylő vállalatoknak anyagi támogatást ad. Nagy hatású oktatási- liéra írhat vagy rajzolhat, technikai eszköz van elter- Az írás mintegy tízszeres jedóben hazankban: s ez az nagyításban látható az okírásvetítő. Előnyei vitatha- taté mögötti vetítővásznon, tatlanok, felhasználása az Az írásvetítő a hagyomáoktatásban feltétlenül indo- nyos iskolai tábla minden kolt, alkalmazasóval nagy- feladatát képes betölteni, mértékben növekszik az ok- mégpedig á táblai munka tatómunka szemléletessége, hátrányai nélkül. De ezen hatásfoka A.- írásvetítő rö- túlmenően sok egyéb fel- HPHHHIV vid idő alatt elfoglalja majd használási lehetősége is detett program megvalósító- munkasok. 6. helyét a többi segédeszköz adódik. Legszembetűnőbb — a falikép, a diavetítő, a előnye talán az, hogy a tamagnetofon, a film — kö- nár nem fordít hátat a hallzött gatóságnak, mint a táblaírás De mi is ez az írásvetítő? esetében, hanem a diákokMire, s hogyan használható kai szembefordulva tud maa kicsinyek és nagyok ok- gyarázni, írni, rajzolni egytatásában? szerre, s munkája a vetítőAz írásvetítő lényegében vásznon táblai méretekben vetítőkészülék, amelyet az jelenik meg. Így a tanárok oktató maga elé helyez az és a diákok közötti közvetasztalra, vagy állványra, és len kapcsolat a tanítási órán a felső lapjára helyezett £ó- mindvégig folyamatos. Négy év forintjai Mostanában gyakran meg- Évenként a szegedi Felsza- fokozását és a termelőeszlkökérdezik, hova lett az a sok- badulás Termelőszövetkezet- zök korszerűsítését. Így azsok forint, amit a termelő- ben 4—5 millió forintot köl- tón javultak a keresetek, az szövetkezetekben beruház- tenek erre, s ebből könnyen alacsony jövedelmű dolgonak. Persze csak azok, akik kikalkulálható, hogy az el- zók helyzetén is változtatnem járják a határt, nem múlt négy esztendőben 18 tak, az üzemi törzsgárda folátjók a csinosodó, szépülő millió forintot szántak ilyen kozottabb anyagi es erkölcsi és esztendőről esztendőre, célra. Modern, nagy telje- megbecsuiesben reszesuit. hónapról hónapra gyarapodó sitményű erőgépekkel és hoz- Sok: mezőgazdáság nagyszövetkezeti majorokat, im- závaló munkagépekkel lát- üzemben csökkentettek a pozáns létesítményeket Mi ták el a nagyüzemet, ami munkaidőt. Természetesen tagadás, szembetűnő a váltó- elengedhetetlen, részben, nemcsak a nagyüzemi beruzás. Az elmúlt években sok mert csökken a kézi munka házásókkal, az allami taszóz millió forintot költöttek felhasználása, kevesebb az mogatás helyes felhasználó épületekre, gépekre, külön- élőmunka-ráfordítás, más- s^val valósult ez meg, haböző termelői eszközökre a részt a termelés szerkezete, nem esősorban a gazdasági szegedi táj mezőgazdasági szakosodása speciális és ma- . ... , nagyüzemei. gas fokú gépesítést követel. Irányítás refoimjaval. Nőtt A műtrágya-felhasználás a dolgozók aktivitása, meg» , . . r ezekben az években 1,5 mii- élénkült a gazdasági élet, A gondoskodás lióval nagyobb, mint a meg- emelkedett a termeles tech° előző esztendőkben, s 1 mii- .. , . , ... , _. , ., , nikai színvonala, a műszaki Nehéz lenne felsorolni, l'ovalnőtt a gyomirtó és no- sorsabbá és köhogy az elmúlt négy évben venyvédő szerek felhaszná- fejlesztés gjorsaDDu es KO milyen alapvető változások 1***- ötezer négyzetméteren rültekintőbbé vált Ez alatt történtek. Olyan sokat és növelték az üvegházi terű- a négy év alatt a mezőgazolyan sok jót lehetne emlí- letet dasági nagyüzemekben 11. teni, hogy egy képzeletbeli ezer ember munkaidejét listáról jó néhány lemarad- — " ~ " na. Említhetnénk mindjárt a nyugdíjrendezést A szövetkezeti gazdáknak nemcsak- A szegedi tájban jelentős vei arányosan növekedett jöhogy emelték a nyugdíját, összegeket költöttek a gáz- vedelmük. Különösen jelenkiegészítették a járulékos se- és termálenergia hasznosító- t& állami gazdaságokgélyt, de ma már aki szö- sara is. Jó példaként emlitvetkezeti nyugdíjjal éli nap- hetnénk a tiszaszigeti Búza- banjait, nem sokkal kap keve- kalász, a forráskúti Haladás, Fokozódott a nehéz fizikai sebbet mint azok, akik az a tápéi Tiszatój Tsz-t, mind- munkát jgénvlő munkaíolyaipárból mentek „pihenőbe", három gazdaközösségben cél- ,, komDlex „éoesitése Szavakban ki sem fejezhető, tudatos és tervszerű beruhá- ""í** , k"mpC* , , hogy a termelőszövetkezetek- záspolitikát valósítottak, va- körűvé vált a kemikaben javult a betegellátás, a lósítanak meg. S nem hiába, Ilkák használata, növekedeti betegsegélyezés. Minden kö- az eredmény mutatkozik. az öntözött terület A nö zösség év vegén a szociális Igaz, Tápé kivétel, mert még vény-termesztésben és állates kulturális alap terhére nem tudott kibontakozni a .„„„A megszavazza azt az összeget, nagyüzemi termelés es vesz- tenyesztesben nagy termőamit év közben tagjainak be- teséggel zárták a tavalyi képességű fajtak es fajok tegsegélyezésre, táppénzre évet. A legfontosabb mégis, „honosodtak" meg. A terkifizet Erre az időszakra hogy ezekben az években melés korszerűsítésére, a esik a nők szülési szabadsá- egy olyan közgazdasági lég- ^-h^ fejlesztésére közel ga. Úgyszintén ezekben az kört teremtettek, ami segíti XTX években vezették be a ter- a nagyüzemi gazdálkodást, és 270 miUl6t fordították. Nómelőszövetkezetekben a fize- előkészíti a minőségi váltó- vdked,ek a termelést hozatett szabadságot is. zást jiiszen ez a jegfonto- mok' így aztán ezekben az | j,8 főleg kedvünkre való nak — hangzott a döntés, színháza Dorozsmának. A Persze, egy-egy gazdakő- Sabb és ez nem fejezhető ki *vekben « gazdaságok 139 műsort sugároz) és hiányzik A széles viszőn lekerült a kérdés csak az: mikor? A nasvüzem , . , . , 7 millió forint nyereséget ér- 3 mozi, ha nincs. falról, a vetítőgép is fölös- beruházó, a Csongrád i Energia a falun ezer csökkentették. Ugyanakkor a munka termelékenységéHAJLÉK ABAM Kemény kézzel fed- bétáamust. Üzemekben fize- Csak a szocializmus. Enléptek a visszahúzó, tett munkaidőből erre a céd- nek megvannak a formai reakciós, feudális erőkkel ra elcsípett óráit; hogy ír- jegyei, de lényegesebb a szemben, s az újra megfúr- ni, olvasni megtanuljanak a tartalma, amelyet tudatos politikai vezetéssel a tömesáit tűzték ki céduL Munkál- — A gyárak vezetésébe, gek teremtenek meg, s ezen kodásuk egyik legfontosabb igazgatód tanácsokba a keresztül emelik föl önmaeredniénye, hogy 1970. már- munkásság képviselői — gukat. Nincsen más út, csak cius 11-én a kurdokkal kö- szavazati, döntési jogkörrel ez az egy. Irakban is biztotött megállapodást létrehoz- résztvegyenek. san másképpen kezdik, mint tóik, amelynek az a lénye- — A fizikai dolgozók ró- mi, mert mások a történelge, hogy a vitás namzetisegi szére olyan üzleteket jelöl- mi, társadalmi feltételek, kérdéseket demokratikus, tek ki, ahol az általános mások a gazdasági viszobékés után rendezik, arabok áraknal 10—15 százalékkal nyak. és kurdok között. Ez a hely- olcsóbban árusítják a lét- A kapitalizmus — a tűzet a közel tízéves polgár- fenntartáshoz legszüksóge- megek boldogulása szemháború végét jelentette, s a sebb árukat. pontjából is — zsákutcába Kurd Demokrata Párt elis- — Államosításokat haj- visz. Nagyon sokan így látmerésével lehetővé válik terttak végre, s ezt tovább ják, érzik ezt, marxisták, más, haladó erők bekapcso- folytatják. Azt mondták a hazafiak, a nemzeti sorson lása is a politikai életbe, kongresszuson: szocializmust felelősséggel töprengő érteiJobb feltételeit alakultaik ki akarnak. S messzemenően el- miségiek. De az új pályához egy erőteljesebb, többpárt- ítélik az amerikai, kapita- a tapasztalatuk még kevés, rendszeren alapuló nemzeti lista ragadozókat ós a nem- annál több a belső gond és egység megteremtéséhez. zetiközi cionizmust, amely haj, amit a királyság bátraValahogyan más útra kell egy húron pendül az impe- hagyott, s amelyek tömegefordítani a nemzeti sorsot rializmussol. sen jelentkeznek azonnali Ahhoz, hogy a nyomorúság- A gondolatok, szavak megoldás Igényével. De miből — ne oly sokára —, pontosak voltak. Gyakorlati bői és hogyan? Ezt próbál gazdagság fakadjon;azanal- lépéseilinél is Jelentkeznek ják a legcélszerűbben a tabétizmust a tudás söpörje a kedvező eredmények, szakszervezetek. A beszá el; a nagymértékű csecse- örültem, s biztatólag szól- mólók és a viták alaphangmőhalandóságot az életben tam én is; támogatjuk őket, jából cz is kicsendült, maradás váltsa föl; az or- jó Irányban keresik az Nem pöröltem a régi ku1 szágból kivitt javak ..tejszí- újat. túrákkal, inkább alázat: • nét" ne a tőkés nagyhalai- De ez az út hosszú és áhítattal nézeldtem ős.i n mak egyék meg.., sok rajta a buktató. Nem- mok. s büszke aranymec Üj kell, egészen más kell! csak állhatatosságot kívánó tek között. De azok a kv De mi? Az átfogó változáso- küzdelem ez, de a siker túrák létük virágában itat megcélzó pali likai el- igen nagy reálérzéket kíván förtelmes nyomortenger : gondolások aprópénzre vál- a politikában és a gazdaság- úsztak. Nem tudták anya ' totónak napi küszködésében politikában. Meggyőződéses és szellemi áldásukat iga/: > is másképpen akarják vé- tudatát annak, hogy belső közkinccsé tenni. S a ké gezni a dolgukat. Ha azokat életük megújításában és nyomukba lépett kapita! a politikai és szociálpoliti- progresszív lellegű nemzet- mus gazdagsága és kultúr. kai törekvésekét képesek közi kapcsolataikban a szo- sem lett az emberiség k; • valóraváltani, amelyeket az ciallsta világrendszerre tó- kincsévé, Emberek százrn • Iraki Szakszervezetek Szö- maszkodhatnak és számít- Hói úgv élnek ma is, bog;.' vétségé III. Kongresszusán halnak. civilizációról nem, va> elhatároztak... akkor, ak- Ültem a kongresszuson, alig tudnak. A kapltalinm kor az új útra vezető ös- amelyet a Qaat el-Khuldban nem vitt — hanem elhozol' vényeket talán járhatóvá te- (magyarul: az örökkévaló- elrabolta a javakat, népekszik. Mert miről adott szá- ság Hajlékában) rendeztek, tői. kontinensekről, mot ez a kongresszus most és hallgattam a fölszólaló ' Kolosszálisán nagy felfebruár elején? küldötteket. Valamennyien adatra vállalkozott a szr>-T— Nyugdíjtörvényt terem- újat, mást és jobbat akar- ltjsmus: a. föld gazdagjáé;'tettek, amely 1971. január 1- nak. nak áWá'át, fi kultúra cs tői érvényes, s kiterjed a Ott, Oltóhelyemben min- tu^omárv értekeit a hrkétkezi munkásokra Is. dig eszembe jutott a nyo- szonceyedlk században ("> — Munkatörvénykönyvet mornegyedek képe; arra kiterjessze az etnberiséeralkottak, amely bérekről, fi- gondoltam és úgy mértem Az emberiségre • amelv ok aetett szabadságról, munka- le a beszélők gondolatait, annvira egi-enlőtlen anva idő-szabályozásj-ól intézke- Igazuk van. más kell, ha és szellemi viszonyok közö' dik. élni akarnak. Ez a „más" — él. — Leküzdeni az analfa- a szocializmus. (.4 befejező rész következik 1 Nincs snozija Dorozsmárxk Ml az oka ? - Mikor lesz ? A televízió és a filmszín- újítás 2 millió forintnál is Tóth József is. Az ő keze házak közti mérkőzés je- többe került volna, s a rok- viszont meg von kötve, bárlenlegi állása 0:0 — néhány kant épület nem ért eny- mennyire is szeretné mihaelfogult tévédrukker ellené- nyit a község kasszájának, marabb telő üla hozni r.z re is. Jó a tévé, ha van (és Uj mozi kell Dorozsmá- új mozit. Mert lesz .új filmSz. Lukacs Imre zösség. egy-egy nagyüzem C3ak forintokban és beruhá- r°rint nyereséget boldogulása, fejlődése legm- , , . . . , . . tek eL kább a külsőségekben mu- sokban. Példaként marad- , . .. tatkozik meg. épületek, gé- junk csak a szegedi Felsza- Négy H fr<nnt'ial ]0 pek, modern berendezések, s badulás Tsz-nél. Három gaz- hdyre kerultek A bl 23,01X1 ez mind-mind pénzbe került. daközösségből jött létre, 3200 forintjai voltak ha£mos fo" Ezekben az években a négy . ,, . , ' ., ' . rintok. szegedi termelőszövetkezet holdat "kapott" Algj'őtől és ^ sok százmillió forintot ruha- Lét lerongyolódott termelőzott be. és mégsincs olyan szövetkezetet. Sz ez alatt a létesítmény, ami egyedülal- négy év alatt magas terrne., lóan hivalkodó lenne, és nem ,. . . , , , , ,, ,, , felejtődne el egyik napról a lesI S2Ínvonalnt alakftottak másikra. Az Új Élet Terme- ki a birtokon, búzából péllőszövetkezetben 320 férő- dául a korábbi 8 mázsa hehelyes tehenészetet alakítót- lyett 19 mázsát takarítottak tak ki, modern, szakosított be holdanként, tisztességes telepet, a Felszabadulás Tsz- megélhetéshez juttatták a ben a régi évekből öröklő- dolgozókat, javult a szociádött és megmaradt szerfás lis ellátottság. Ez pedig maépületeket váltottók le, vagyis napság többet ér a pénzkomplettírozták a sertéstele- nél is pet, ahova most nyugodt szívvel elvihetik a messze Fo/<OZOtt földről érkezett kíváncsiskoMcgmondhatói ennek legessé vált a fölé húzott gyei MoziüZertii Vallaiat a dorozsmaiak akik 15 évié éPületbex- A faIak határol- Csongrád megyei Tervező büszkélkedhettek 250 sze ta területre vjszont szemet Vállalattól teszi függővé. O-t mélyes moztiukkal Eavsz^ velett a P«mutnyomóipari készül ugyanis Kiskundoaztárf W —ri kfri» Vállalat. Egymillió 900 ezer rozsma részletes rendezési rü t hoev büsriiesésre sem- íorlntért megvásárolta az terve, s mint a tanácséi mi oklk'^^zínltóz műhelynek valót, épülete életveszélyes. A felElektriffikáBös i kiképzi dókat, látogatókat is. S lé- ah/*r*iilt* nyegében ekkor fejeződöttbe IW a Móra Ferenc Tsz csirke- A Szeged környéki mezőgyárának az építése is. gazdasági nagyüzemekben az elmúlt négy évben legfontosabb feladatnak tartották a dolgozók élet- és munKorán ts l>'an mutatós, kaliörülményeiriek, saociáde elenged .có'tlen, mert lis. kulturális helyzetének, meghatározza a termelési lakásviszonyainak javítását, szinvonalat, a gépesítés, a termelés hatékonyságának Gépek A néphadsereg csapatai- Az elektrifikálás a kikopnál mind nagyobb teret hó- zés számos más területén is dít az elektriflkáció. Számos meghonosodott. Az újonnan fontos kiképzési mozzanat berendezett lőtereken pélvégrehajtását gyorsítják és cjhuI elektromos, sőt hekönnyítik meg a különböző ivenként rádióvezérléssel elektromos berendezések. A történik a célok, célcsoporlaktanyai tévéstúdiók ma tok mozgatása, sót a taiámár egvx-e elterjedtebbek, latjclzés is. Elektromos beEzeknek üzembe állítása le- rendezések működtetik a hetővé teszi, hogy a legjob- harckocsiirányzók kiképzéban felkészült szaktisztek, sére használt úgynevezett előadók egyszerre több tan- rázópaóokat, s a szaktanteremben elhelyezett foglal- termekben egyre gyakori bkozási csoport tagjai részé- bak az elektromos segédre tartsanak előadást. A tan- berendezésekkel kombinált termekben elhelyezett tévé- szemléltetőtáblák és az kamerák viaszakapcsolást is úgynevezett oktatógépek, lehetővé tesznek, ezáltal a Mindez nem csupán g.vorfoglalkozásvezetö valameny- sabbli és könnyebbé teszi a i n _ i i kiképzők és a katonák munnyi foglalkozás! csoport káj.p hanem a kikepzés ha. munkaját figyelemmel ki- tásfokát, eredményességet is •séi'heti, ellenőrizheti. kedvezően befolyásolja nőktől megtudtuk, a mozi S hogy hova mennek az- belül függvénye^ tob óta esténként a művészi él- bl te""nek' ezen klvul ményre, kikapcsolódásra. etld.g meg meg sem tárágy egyszerűen kellemes luU eP'tesl Wvitelezőnek, időtöltésre vágyó dorozs- Amtt jelenleg tudunk, az, maiak? Ha nem akarnak a hogy a községi tanács a molévé rabjai lenni, kénytelen- ziüzemi vállalatnak eladott kelletlen beülnek a szűköcs- egy telket. Itt épül majd ke. levegőtlen művelődési le] hat állami lakással egy otthonba, mert most ott ve- épületbeíi «LZ új mozi is. K^ tí tenek. Egyikük az mond- a szomszédság pedig megintta, inkább vállalja a késő csak bonyolítja a gyors esti buszozást innen Szeged- megvalósulást. S hogy mégis rűl. de neki megéri az a mikorra várhatjuk ezt? A másfél órás kényelem, anü- Csongrád megyei Mozi üzen i kor semmilyen kellemetlen Vállalat vezetője szerint: körülmény nem vonja el ri-. akar egy év múlva, ts, ha gyeimét a vásznon pergő időben találnak céget, amely filmről. vállalja az építkezést. Persze az utazás sem meg- Tudjuk, sajnos az építőoldás akkor, amikor már iparra nem áll a közmonlegtöbb kisközségben adot- d*s: aki keres, az talál, tak a legalapvetőbb kultu- Mégis jó lenne, ha az érderálódási lehetőségek, akár kelteknek sikerülne mihaegy művelődési házban, akár marabb megcáfolniuk ezt a külön moziban, könyvtár- hiedelmet, ban, vagy kul túrotthonban. Keli a mozi DorozsmáEzen az állásponton van a nak! községi tanács vb-elnöke, • = Ch- A.