Délmagyarország, 1971. április (61. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-18 / 91. szám

VASÁRNAP, 1971. ÁPRILIS IS. 3 Az életszínvonal-politika visszahat a termelésre Dr. Antaiffy György választási nagygyűlése Kisteleken Választási nagygyűlést tartottak tegnap, szombaton délután Kisteleken, a Magyar—Szov.jet Barátság Termelőszövetkezet központjának művelődési termében. A szép tavaszi hét végén zsúfolásig megtöltötték a helyiséget a község választópolgárai. A nagygyűlés elnökségében foglalt helyet Hantos Mihály, a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságának alelnöke, dr. Kovács József, az MSZMP szegedi járási bizottságának első titkára, valamint Kistelek nagyközség vezetői, lakóinak képviselői. A résztvevőket s a vendégéket Révész Pál, a Hazafias Népfront kisteleki bizottságának elnöke üdvözölte. Köszöntötte dr. Antaiffy György professzort, a választókerület országgyűlési képviselőjelöltjét, aki a gyűlés előtt látogatást tett a kisteleki tejüzemben, ahol Borda Béla üzemvezető tájékoztatta: a gimnáziumban, ahol Keresztes János igazgató fogadta, és a Magyar— Szovjet Barátság Termelőszövetkezetben, ahol Busa Vilmos elnök kalauzolta és informálta a közös gazdaság helyzetéről, munkájáról. A választási nagygyűlés a Himnusz hangjaival kezdődött, majd a kisteleki Petőfi utcai általános iskola tanulói adtak műsort. Buknicz Júlia tanuló Várnai Zseni versét szavalta, majd az énekkar mozgalmi dalokat adott elő. Gausz Antal tanár vezetésével. Domonics Aliz szavalata után dr. Antaiffy György- képviselőjelölt mondott beszédet. Felszólalt a gyűlésen Csáki Etelka téesz-tag, Balassy Pálné áfész-dolgozó és Keresztes János gimnáziumi igazgató is. Gazdaság és életszínvonal Beszéde elején dr. Antaiffy György köszönetet mondott a választópolgároknak. hogy képviselőjelöltként indulhat Csongrád megye 3. számú választókerületében. Majd részletesen beszélt társadalmi fejlődésünk. gazdasági építőmunkánk időszerű kérdéseiről. Hangsúlvozta. hogv a Hazafias Nénfront által elfogadott és meghirdetett választási nrogram magáévá tette pártunk X. kongresszusának útmutatásait. amit röviden úgy szoktak kifejezni: folvtassuk a szocializmus ém'tését magasabb szinten Részletesen elemezte, hogv a szocializmus magasabb szintű építése azt is jelenti, hogv az eddigieknél sokkal hatékonvabban. precízebben. elmélyültebben kell politizálni, elemzőbben kell a gazdasági életet és a kultúrát fejleszteni. Újabb és nehezebb körülmények között kell folytatni a jól bevált politikát, már csak azért ts, mert a magasabb szint sok megkövesedett, régi módszer és eszköz elvetését. s ugyanakkor az újnak, a haladónak a keresését jelenti. — Sikereink, eredményeink forrásai közt — mondotta — to-nagyobb jelentőségű foly -itnak a három évvel ezelön bevezetett és azóta élő. feilődő. terebélyesedő gazdasági reformot tartluk— Az eltelt évek tapasztalatai alapján állíthatjuk, hogv ez az eszköz — bár még csak most tanuljuk használni, sőt még nem keveset kell javítani rajta —, de máris hatásos eszközünk, ami coriti dolgozó néipünket a gazdasági feladatok megoldásában, szocialista elképzeléseink megvalósításában. Ami mérhető gazdasagi reformunk eredményeiből, azt alapjában azok a számok mutatják, amelyeket a harmadik ötéves tervidőszakunkkal kapcsolatban sokat említettünk. Mutatják ezek a számok egyebek között azt is, hogy a reformmal nemcsak hogy nem lazítottunk tervgazdálkodásunk alapvető elvein, hanem éppen ellenkezőleg: sikerültgazdálkodásunk tervszerűségét, a tervgazdálkodás hatékonyságát növelni. — Nagy jelentősége van a gazdasági reformnak nemcsak a gazdasági élet, hanem a közélet demokratizálásában is. Százezreket von be olyan kérdések vitatásába, tanulmányozásába, melyekkel korábban nem foglalkoztak. Magótól értetődő azonban, hogy a lehetőségek itt sem válnak azonnal, egycsapásra valóra, idő kell hozzá, hogy az emberek felismerjék és megismerjék lehetőségeiket és megtanuljanak élni velük — mondotta. Ezután életszínvonal-politikánkról beszélt. — Az életszínvonal emelkedése nemcsak következménye, hanem feltétele is a termelés további fejlődésének. A gazdasági fejlődés ugyan végső soron meghatározza az életszínvonal fejlesztésére rendelkezésre álló eszközöket, de az ösztönző bérezésen, a jobb munkaés életkörülményeken, a fogyasztói igények megfelelő közvetítésén keresztül • az életszínvonal-politika vissza is hat a termelésre, a gazdasági fejlődésre. Az életszínvonal-emelés lehetősége a nemzeti jövedelem növekedésétől függ, és nem önkényes elhatározás kérdése. — Az életszínvonal-politikának ugyanis egyidejűleg kell eleget tennie a politikai, gazdasági követelményeknek és a szociális igényeknek. E hármas követelmény hosszú távon nem zárja ki, sőt feltételezi egymást. de rövid, vagv középtávon ellentmondásba kerülhet. E követelményeknek egyszerre gyakran nem lehet eleget tenni, ezért mérlegelni kell. hogy melyiket tekintsük elsődlegesnek. A negyedik ötéves terv életszinvonal-előíránvzatai mind a nemzetközi összehasonlítás. mind a múltbeli feilödésünk tükrében jelentősnek mondható. Kistelek holnapja — A most elkezdődött ötéves tervidőszakban alapvető kérdésként a lakásgondok megoldását, az anyagi ösztönzés fokozását, a reálbérek növelését, az áruellátás javítását, valamint a munkakörülmények további korszerűsítését, javítását jelöli meg programunk. Mindezek szolgálatában áll az a fejlesztési előirányzat is, amely — ha csak a szegedi járást szemléljük — bizonyítja. hogy a dolgozó ember áll ezek középpontjában. Részletesen beszélt a képviselőjelölt Kistelek nagyközség várható fejlődéséről: — Kistelek vonatkozásában Is ieen jelentősek a negyedik ötéves terv fejlesztési adatai. Mintegy 260 lakás felépítését tervezik a következő megoszlásban: 36 állami lakás. 80 társasház. OTP-beruházásban, 50 társasház magánkezdeményezéssel. s körülbelül 100 családi ház. Huszonhétmillió forintot fordítanak Kistelek községben bölcsőde. óvoda és diákotthon építésére, csatornák bekötésére, útépítésre. az orvosi rendelő bővítésére. autóbusz-megálló létesítésére. gázbevezetésre,, gyógyszertár építésére és újabb járdákra. Említésre méltó az a közel 60 millió forint értékű fejlesztés, amelyet különböző iparvállalatok, s kereskedelmi vállalatok terveznek a nagyközségben. Az autóközlekedési vállalat 5 millió forintot, a tejüzem 3 milliót, a GF.LKA 1 milliót, az ÁFOR 2 millió forintot, az áfész 21 millió forintot tervez beinvesztálni Kisteleken. A helybeli termelőszövetkezetek közül a Magvai-—Szovjet Barátság Tsz 1° millió forint, az Új Élet T.sz 0. a Feketehalom Tsz pedig 6 milliós beruházást irányoz elő. Érdekképviselet Részletesen beszélt dr. Antaiffy György az új választójogi törvény és a tanácstörvény sajátosságairól, képviseleti rendszerünk korszerűsítéséről. — A képviselet tartalmára nézve megállapíthatjuk — mondta —. hogy a mai választójogi rendszer a lakóterületi érdekek, a választókerületi érdekek kifejezésére alkalmas. A megyei tanácstagokat a községi és városi tanácsok választják meg. Ez a változás nem csupán egyszerűsítést jelent, a módosítás célja ennél több, mert a területi érdekképviseletet magasabb szinten, tartalmasabban kívánja megvalósitani. A község és a város küldöttei a község és a város érdekei oldaláról szemlélve ítélik meg a megvei államigazgatási szervezet tevékenységét. A megyei tanácstag nem egy szervezetileg amorf választóközösség érdekeit fejezi ki. hanem a község szerveinek, elsősorbanés elvileg a községi tanácsnak lesz felelős munkájáért. Beszéde végén az elmúlt huszonhat év eredményességét részletezte, s annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy az április 25-i választásokon a teremtő békében élni akaró magyar nép tesz hitet a párt politikája. a Hazafias Népfront programja mellett. A képviselőjelölt beszédét lelkes tapssal fogadták a népes nagygyűlés résztvevői. m Pereskedő vállalatok Valamikor a PER borzalmakat idézett. A szó mágikus jelentésre tett szert. Nagyot fordult a történelem kereke. Üj társadalom, új lörvérjyesség született. Űj perek folynak. A vállalatok már nincsenek magánkézen. Közös vagyonai a társadalomnak. Közös ügyet, közös célt szolgálnak. Valamenynyien. És pereskednek. Nem törvényszéken, bíróságon. Más szervnél. A döntőbizottságon. A falakon aluminiumszerkezet, fémkeretes ablakok, páternoszter, fotelek, világos szobák. Milliókról van szó. Milliók jogos vagy jogtalan tulajdonáról, valamennyiünk millióiról. Sorsuk a megyei tanács épületében dől el, a döntőbizottságon. Vállalatok a közösség tulajdonában. Az általuk termelt javak a közösséget gazdagítják. Az általuk szerzett haszon tekintélyes része ismét csak valamennyiünké. És ahhoz, hogy valamennyiünk haszna valamennyiünk iává" ra még több legyen, ahhozaz kell, hogy a vállalat saját haszna is növekedjék. Jusson több dolgozói jobb fizetésére, fejlesztésére, gépesítésére. ismét csak a közösség érdekében. — Juss1 — jusson. Hogyan lehet ez? Vállalat vállalattal. mindannyiunk tulajdona valamennyiünk tulajdonával szembekerülhet a juss ősi, milliószór túlhaladottnak tekintett törvénye alapján? Érdekeik ellenkezhetnek? Amikor valamennyiünk érdekeit képviselik? Igen, ellenkezhetnek. Mint ahogyan meg is teszik. Gyakran. Sőt! Még mindig kevésszer. Kevesebbszer. mint tenniük lehetne. kellene. Mit perelnek? Szerződési ügyeket, vagyoni kérdéseket, elszámolási problémákat, kártérítést követelnek és így tovább, hosszú-hosszú sorban. Csak a megyében évente mintegy ezer peres ügy kerül a bizottság elé, és mintegy három és fél ezer peren kívüli fizetésbehajtás. Mert valamennyiünk érdekeit nem önállóan, hanem valamennyien együtt képviselik. Valamenynyien együtt, együttes rendszerükben, úgy, hogy közben saját érdekeik nem kell, hogy feltétlenül megegyezzenek. Alkalom adtán a saját érdek meg sem felel a közösségnek. Mert a közösség érdeke a vállalatokhoz kötődik. És a vállalatok érdeke a mind nagyobb haszon. Nem is baj ez. Minél nagyobb a közösség vállalatainak haszna, annál jobb valamennyiünknek. Csak éppen az nem mindegy, hogy a nagyobb haszonra hogyan tesznek szert. Nos, törvénytelenségről itt természetesen aligha lehet szó. A törvényességet többnyire a partner vállalat kontrollja is betartja. Más baj van itt. A mostani mechanizumsban nincs perelési kényszer. Így azután olyan ügyekben is megegyeznek a vállalatok egymás között, amiben nem lenne szabad. Például szerződésszegési ügyekben. Kéz kezet mos alapon, amely már népgazdasági szempontból is egészségtelen. Sokszor FÉLELMEK kongr&ssmu&ok Szombaton befejezte munkáját az Építők Szakszervezetének kongresszusa. Többek között felszólalt a tanácskozáson Apró Antal az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese is. A kongresszus résztvevői tiltakozó táviratot küldtek az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének, s a magyar építők 350 ezer főnyi táborának . nevében követelték, hogy az amerikai kormány vessen véget az indokínai agressziónak. A kongresszusi küldöttek végül megválasztották a szakszervezet vezetőségét. Az újonnan megalakult Központi Vezetőség megtartotta első ülését, amelyen 17 tagú elnökséget választott. Elnök: Reszegi Ferenc, alelnök: Somogyi Sándorné, Róka Pál és Török János. Főtitkár: Gyöngyösi István, titkárok: Juhász Ottó és Szalontai Lajos. Szombaton befejezte tanácskozását a ' MEDOSZ XXIII. kongresszusa. A kongresszuson felszólalt dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Lázár György munkaügyi miniszter, Gál László. a SZOT titkára és Loris Ahhiati. a Mezőgazdasági. Erdészeti és Ültetvénvi Dolgozók Szakszervezeti Nemzetközi Szövetségének fótitkára. Megválasztották a szakszervezet Központi Vezetőségét, a Központi Vezetőség pedig a szakszervezet elnökségét. A MEDOSZ főtitkárává Kovács Istvánt választották, titkárai: dr Dely István, Káldi Katalin és Micsuch László. A szakszervezet elnöke Huwya István lett. mintha a hajdankor félelmekkel és kiszolgáltatottsággal fűszerezett pervilágát látná feltámadni az ember. Néhány éve, a perelési kényszer idején havonta tucatjával sorakoztak a minőségi ügyek. Most nincs egy sem. Legalább is kivételnek számít. Pedig az áruk, termékek minősége nem javult akkorát egy-két év alatt. Csak éppen a kereskedelmi vállalatok nem szívesen perelnek. nehogy áru nélkül maradjanak. Sokszor rosszabb minőségű, drágább terméket is átvesznek, hogy legközelebb is áruhoz juthassanak. A beruházók és építtetők is gyakran elnézik a minőségi hibákat, a késedelmet, hogy legközelebb is szóba álljon velük a kivitelező. A félelmek kompromisszumokat szülnek. És a félelmek a kiszolgáltatottságból következnek. Mert a vállalat sok más cégtől függ. Néha inkább elfogadja a roszszat, mert rá van szorulva arra az egy portnerre. Nem veszítheti el. Dehát a rászorultság sem minden. Sok a per a göngyölegek miatt. Ha a ládák visszaszállításakor összetörnek, abból igencsak per lesz. A benne levő áru minőségén azon újabban soha. Minősége az árunak — göngyöleg. Látszólag az első a lényeg, az utóbbi csak a jelentéktelen és érdektelen körítés. Legalábbis az átlagember szemében. Ám a rossz minőségű áru elkel. Megveszik. Abból közvetlen kára aligha lesz a vállalatnak. Nagy kára. A göngyölegből viszont igen. így aztán az a fontosabb. Hogy ez csöppet sem hasznos a népgazdaságnak. a vásárlóknak. De a közvetlen vállalati érdek szempontjából — hg nem is hasznosnak — járható útnak látszik. Mert ami a közösség egészének káros, az csak évek múltán válik majd kárára a vállalatnak is. Miért nem perel X nagykereskedelmi vállalat a minőség miatt? Mert legközelebb nem kapna árut, utoljára kapna, még rosszabbat kapna. Valahogy így gondolkozhat egy vállalat. De mi lenne. ha mingyeki perelne? Vállalat, közösség — mindkettő emberekből áll. Ugyanazokból az emberekből, akiknek napi érdekeik esetleg ellentétesek hosszabb távú érdekeikkel. Fura dolgok adódnak ebből. Egy szegedi vállalat panaszolta: igazgatója kérte, ne írjam meg az ügyet. így aztán a neveket elhallgatom. Kérte azért, mert ezután is rá lesznek szorulva a másik vállalatra. Alapanyagot rendeltek a másiktól, kis cég lévén „kis" mennyiséget Alig egymillió értékben. Flegma, lekezelő fogadtatás után nagynehezen sikerült hozzájutni a megrendelt anyaghoz. Aztán kiderült, hogy a termék rossz. Kértek árcsökkentést. A gyár nem ment bele, pedig saját laborjukban kiderítették, hogy tényleg nem felel meg az áru a szerződésben kikötötteknek. Azért ott derítették ki, mert a szegedi vállalat oda küldte először. Aztán a KERMI 50 százalék fölötti minőségromlást állapított meg. A gyár ekkor nagylelkűen hajlandó lett volna 30 százalékos engedményt adni. A döntőbizottság végül is megítélte az 55 százalékos árcsökkentést. Hogy miért írtam meg mindezt név nélkül is? Talán az emberi oldal miatt. Mert a vállalatok ügyeit is emberek intézik. Emberek, akik néha a hajdani szellemben viselkednek. Nagyvállalat — kis rendelés? Fent hordhatom az orrom, az nekem nem cikk. A kicsi úgyis rám van szorulva. Eszi. nem eszi . .. Aztán, ha a kicsi mégis perel, a nagy csodálkozva fizet. És még jó, ha belátja saját hibáját, és meg nem fizet az „atrocitásért". Perek az alumíniumszerkezetű falak nagy ablakai mögött. A helyiségbe páternoszter visz fel. Nem lefelé kell menni, mint a réeesrés' kazamatákba. Nem. felfelé És e perek néha mégis F régmúlt szellemét idézik, á perek csakúgy, mint az eltussolt, kéz alatt elintézett ügyek. Ha idealisták lennénk. azt mondanánk: miért nem lehet ezeket a dolgokat becsületesen. a hibákat őszintén beismerve elintézni? Dehát ezekre a Derekre egyelőre szükség van » "élelmekre nincs s -i'-sA" V'ok.v kellene mindenekelőtt meg szüntetni Éppen az érdekeltségből következően, valamennyiünk érdekében. Szávay István