Délmagyarország, 1971. március (61. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-09 / 57. szám

a KEDD, 1971. MÁRCIUS B. Billogosok 3. Lövés a szénapadláson örülnek-e az alegységpa­rancsnokok a „billogos", büntetett előéletű katonák­nak? Természetesen nem. Igaz ugyan, hogy szinte mindegyikükben felidéződik egy-egy kellemes emlék: „kellemes csalódás". Ám ta­pasztalatból tudják, mennyi gond, vesződség, figyelem és — így igaz! — érzelmi fi­nomság kell a velük való foglalkozáshoz. Az úgynevezett javíthatat­lanoktól tartanak inkább az alegységparancsnokok. Mire gondolt...? G. I. honvéd bevonulása után nagyon is csendes fiú­nak mutatkozott. Alegy­ségparancsnoka csodálkozott is ezen. De hosszú időn át rendesen, szorgalmasan dol­gozott. Olyannyira, hogy pénzjutalmat, jutalomsza­badságot is kapott. Egy délutáni őrségen azután meglőtte magát. A szíve fö­lött. Parancsnoka léleksza­kadva sietett utána a kór­házba. — Az isten szerelmére, mire gondolt, amikor meg­nyomta az elsütőbillen­tyűt?! — szakadt ki belőle a kérdés. — A kerítés túloldalán csatornát ásott pár kato­na... Arra gondoltam, hogy ón ugyan nem csinálnám ezt ilyen hidegben. — Ez volt a válasz. A kezdetben érthetetlen felelet később magyarázatot nyert. Kiderült, hogy G. I. honvédnak már volt néhány furcsa tette katonáskodása előtt is, de ennek sajnos nem volt nyoma a személyi lapján. Egy ízben például otthon, a szénapadláson búj­ta a kalandregényeket. Ami­kor az öccse rányitotta a padlásfeljáró ajtaját, abban a szempillantásban az öccsé­re lőtt a puff-puff regény mellől. Egy maga gyártotta fegyverrel! Alegység­gyűlésén. Ritka eset, rltkamód meg­rázta szakasztársait is. Gyakrabban fordul elő, hogy a büntetett előéletű katona rövid idő alatt fennforgó, hangadó alakja lesz a szű­kebb közösségnek. Velük is alaposan meggyűlik a pa­rancsnokok baja. Jellemző rájuk a szókimondás, a gyors — ám éretlen — vé­leménykimondás. Lenézik a kollektívát, gyengének, gyá­vának, * megalkuvónak neve­zik társaikat. Megesett, hogy ezek az emberek üres hőzöngésük­kel végül egyedül marad­tak, a közösség alegység­gyűlésen határolta el magát tőlük. A következmény nem­egyszer az volt, hogy miután rádöbbentek, hogy „valami hibás bennük", súlyos dep­resszióba kerültek. Bármily tehetséges nevelő egy al­egységparancsnok, nem biz­tos, hogy az ilyen emberek­re ráhibáz, hatni tud. Méregzsák Nincs két egyforma em­ber. Ezt a pedagógusok és a hivatásos katonák tudják a legjobban. A büntetett elő­életűeket sem lehet valójá­ban típusokba besorolni. Szinte mindegyikük egyedi jelenség, s fiatalokról lévén szó, kialakulatlan egyéniség is. Példa erre egy szabolcsi gyerek, akit az édesapja ho­zott el a laktanyába, bevo­nulásakor. Elmondta a poli­tikai helyettesnek, hogy a fia mellette dolgozik otthon az almáskertben, máshová nem is meri elengedni dol­gozni, mert ha rájön a „hisztéria", tör-zúz, üt-vág. S egyetlen orvosság hasz­nál csiak neki: le kell ütni. Maga is így cselekszik olyankor. Mi lesz a honvéd­ségnél ezzel a gyerekkel?! Mindezt maga a fiú is elmondta újonctársainak és az öregkatonáknak az ismer­kedési esten. De két hóna­pig mi sem történt. Olyan volt, mint a kezes bárány. A harmadik hónapban azon­ban egyszer csak nagy üvöl­tés veri fel a folyosót. A fiú üvöltözik ott ügyeletes karszalaggal a karján: újonctársára. A politikai he­lyettes kiugrott az irodájá­ból. Csendesen — szépen beszélni kezdett hozzá. A fiú lehiggadt és magyaráz­kodott: elkapta az idegesség, szét akar robbanni. Igazi méregzsák volt. Rendfoko­zattal szerelt le, holott ko­rábban — „idegességében elkövetett" garázdaságáért — már ő is büntetve volt. Hol van Európa ? Fogadjunk! El kell árulnom valamit: én már fogadtam ls. Csak­hogy ez így nem „fair", mert a fogadás nem volt nyilvá­nos, holott a fogadás tárgya közügy. így hát most szeret­nék az Illetékesek közül fo­gudópartnert találni. Elmon­dom, mire. A Nagykörút és a Tolbuhin sugárút kereszteződésében ja­nuár 20-án éjjel — a dátum nagyon lényeges! — egy el­kötött busz a részeg és bot­csinálta vezetőjét neklvltte a sarki csemegeüzlet bejáratá­nak. A vezető „megúszta" pár horzsolással és börtön­bütetéssel, a busz, sajnos, csak 200 ezer forintnyi káro­sodással. De történt ott más is. A közeli „kalapos" lámpa levette kalapját, s azóta is hajadonfőtt áll a hidegben. A mellette levő szemétgyűjtő majdnem kidőlt (nem úgy, mint tartalma, amely két hé­tig éktelenkedett a járdán), de aztán meggondolta magát, és hajlott derékkal is telje­sítené feladatát, ha nem ha­sította volna fel gyomrát az említett busz. No most: barátommal feb­ruár 20-án este fogadtunk, hogy egy év múlva ls ka­lap és világítótest nélkül áll majd ott a lámpa. És ter­mészetesen összegörnyedve a szemétgyűjtő. De vigyázat! Ezt az álláspontot csak ég képviseltem, barátom két évre tippelt. A másik fogadást egy sa­rokra onnan, a Boros József utca—Tolbuhin sugárút ke­reszteződésénél kötöttem. Ez sem volt nyilvános, a má­sik fogadó fél is én voltam, (így mindenképpen én nyer­nek.) Körülbelül egy hónapig tartott, mire beiemették vég­re az elkészült szennyvíz­főnyomócső árkát, és a ba­zaltkockák is visszakerültek a helyükre. Rendben van, kevés a munkaerő, tél is van, egye fene. De! Most már eltelt körülbelül egy újabb hónap, és a forgalmi rend továbbra is ugyanaz, mint amíg a mély árok ott ásíto­zott. (Nem ásított, ásítozott. Unalmában.) Holott már csak a piros-fehér csíkos ke­rítés jelent akadályt. Vagy ez csak a látszat? Erős a gyanúm, hogy sokkal nehe­zebben elhárítható akadálya van az eredeti forgalmi rend visszaállításának: X vállalat (tanács, intézmény, erre nem fogadok) Y Illetékesének a visszaállítást szentesítő alá­írása, pecsétje. És szerintem további hónapok (fél év, egy év, erre se fogadok) kelle­nek még az aláíráshoz. Erre fogadok! Egy dolog tisztázatlan csu­pán: ki az, aki hajlandó ve­lem fogadni nyilvánosan ? Előrebocsátom: én nagyon szeretném elveszteni mind a két fogadást. Hódi T. József A büntetett előéletűek ál­talában csak nyolc általános végzettséggel rendelkeznek, j Hallatlanul kicsi a tudásuk, | az ismeretanyaguk. Nem j olvasnak... Ha olykor ke­zükbe kerül egy könyv, az a bűnözők világáról szól. Ezek a ponyvaregények persze megszépítik, kalanddá neme­sítik a bűnt, a bűnözőket pedig bátornak, jólelkűnek, hősnek mutatják. B, L. honvéd, akin nem fogott a jó szó, s sorozato­san fegyelemsértéseket kö­vetett el, bármily hihetet­len is: nem tudta megmu­tatni a térképen, hol van Európa. Halvány fogalma sem volt arról, milyen tár­sadalmi rendszerek vannak, s hogy miért katona. De büszkén mondta nekem: „Ahova én ütök, ott csont törik!" Gulay István (Következik: Kik fogták el D. M.-et?) II fogak megjósolják a testmagasságot Gyermekorvosok meg tud­ják állapítani, milyen magas lesz kis paciensük, ha felnő. Egy svéd fogorvos például olyan módszert fejlesztett ki, amely a nyolc-kilenc éves gyermek mar állandó fogai­nak vizsgálatából meg tudja határozni a majdani felnőtt végleges magasságát és azt is, mikor kezdődik majd el a gyereknél a pubertáskor. Ez­zel megnyílt az útja annak, hogy hormonkezeléssel irá­nyítani tudják a gyermek nö­vekedését, s ezzel meg tud­ják akadályozni mind a túl­ságosan magas, mind pedig a túlságosan alacsony test­magasságot. Egy svéd gyógyszerelőállí­tó cég máris kikísérletezett egy ilyen hormont tartalma­zó gyógyszert. E gyógyszer előállításának azonban az a nehézsége, hogy az alapanya­got csak halott emberek agy­alapi mirigyéből tudják ösz­szegyűjteni. Mivel az emberi növekedési hormon struktú­ráját még nem ismerik a tu­dósok, szintetikus úton nem tudják előállítani. HülPüPHffi Á bér mértéke Szórakozott orvos A ber mértéke a helyisé­gek településen belüli fek­vése alapján a tanács vég­rehajtó bizottsága által meg­határozott esetekben bérle­ménycsoportok, illetőeg ezen belül helyiségtípusok szerint az I. településkategóriában 30, a 11, településkategóriá­ban 20, a 111. településkate­góriában 10 százalékkal mó­dosítható, növelhető, illetve csökkenthető. A bér mértékét csökken­teni kell, ha a helyiségek rendeltetés szerinti haszná­latához szükséges egyes he­lyiségek (pl. egészségügyi, tároló) hiányoznak; műszaki állapota kedvezőtlen; mű­emlékvédelem alatt álló épü­letban vannak és a bérlők a védettséggel kapcsolatban különböző kötelezettségek terhelik. A csökkentés mér­téke legfeljebb 20 százalék lehet. A bér mértékét csökkente­ni kell, ha a helyiségek mű­szaki állapota különösen kedvezőtlen, ha ideiglenes jellegű (pl. felvonulási, ba­rakképület) épületben van­nak ; pincében, alagsorban vannak és emiatt rendelte­tésszerű használhatóságuk korlátozott Ily módon a csökkentés mértéke legfel­jebb 50 százalék lehet. A bér valamennyi említett szempont együttes megléte esetén sem csökkenthető többel, mint 50 százalékkal. Ha a kereskedelmi, ven­déglátóipari vagy szolgálta­tó helyiségekre kötött bérle­ti szerződés határozatlan időre szól és a forgalom a település jellegéből eredően változó, az átlagos forgal­mat el nem érő hónapokban az egyébként fizetendő bér összegénél 30 százalékkal alacsonyabb állapítható meg. Ha ezeket a helyisége­ket idényjellegűen használ­ják, (pl. üdülőterületen van­nak), és az idényen kívüli hónapokban a tevékenység szünetel, az egyébként fize­tendő bér összegénél 50 szá­zalékkal alacsonyabb álla­pítható meg. Az 1971. július 1-én fenn­álló jogviszony esetében az állami tulajdonban álló he­lyiségek bérét e rendelkezé­sek szerint kell megállapí­tani; nem állami tulajdon­ban álló helyiségek bérét e rendelkezések szerint lehet megállapítani. A július 1. után létesített bérleti jogvi­szonyok esetén az állami tu­lajdonokban álló B, C, D, E bérleménycsoportba tartozó helyiségek bérét az új ren­delkezések szerint kell meg­állapítani, a nem állami tu­lajdonban álló, továbbá az álami tulajdonban álló helyi­ségek közül az A bérlemény­csoportba tartozó helyiségek bérét a bérbeadó és a bérlő megállapodása határozza meg. A bér mértéke azonban a megállapítható bór mérté­kének kétszeresét nem ha­ladhatja meg. A helyiségekhez tartozó területek bérére az 1971. jú­lius 1-én fennálló bérleti jogviszonyok esetében a bér­leti szerződés; a július 1. után létesített bérleti jogvi­szonyok esetében pedig a bérbeadó és a bérlő szabad megállapodása az irányadó. Leszerelő katonák kedvezménye R. S. olvasónk fia ügyében érdeklődik, aki nemsokéra sze­rel le sorkatonai szolgálatból. Ismerőseitől úgy hallotta, hogy a leszerelő fiatalok részére a termelőszövetkezetek bizonyos kedvezményeket biztosítanak. Kéri, ismertessük milyen ked­vezmények járnak a leszerelő j fiataloknak, ha azok a termelő­I szövetkezetbe belepnek tagnak? L KERÜLET Házasság: zimonyl Péter és Korányi Maria, Vas József és Zslaal Erzseóet, Hallat Péter és Nojcsek Anikó, Csiszár Sándor és Molnár Megyeri Eva, Papp Ferenc és Czaöai Matild. Bur­kus Béla és Tóth Gabriella, Lu­czó Tibor és Miklós Eszter, Sári s-J.gy és Szabó Julianna, La­kos János és Tézsla Mária há­zasságot kötöttek. Születés: Vadaszán Miklósnak es sztanojev Mirjanának Olga, pépül Józsefnek es Bóka Ju­uannanak Katalin, Nyitási An­talnak és Szeniendei zvanuic Antal Tamás, Szues Ferencnek es szegi Zsoíiunak Ferenc Zsolt, Peterfy Luszronak és Mol­nár Borbálának László, Ordog Bélánaa és Cslzmudla Klárának Bela. Konkoly Gyulának és Mihály Mariának Csina Zsu­zsanna, Király Szilveszternek és Kazl Irénnek Ildikó, iJer Antal­nak és Sajtos Katalinnak Mó­nika Andrea, Bucsek Józsefnek és Nagy Piroskának Zsolt, Fendrik Péternek és Boresz Máriának Zsuzsanna Mária, Ba­gl Csabának és Horváth Gizel­lának Csaba Attila. Bihari Ist­vánnak és Kádár Juditnak Kö­bért, Kovács Józsefnek es Ko­vács Izabellának Erzsébet Ku­tulln. Széli Istvánnak es Ábra­hám Erzsébetnek Zoltán, Pa­rittya Sándornak és Farkas Jankának Hajnalka, Németh Gé­zának és Rúzsa Veronikának Géza. Fodor Ádámnak és Ger­hard Lenkének Erzsébet Olga. Csóti Rudolfnak és Maróthy Évának Zsombor. Vörös András­nak és Tóth Juliannának And­rás. Pap Jánosnak és Vecser­nyés Katalinnak Zoltán, Surányl Róbertn"': és Bíró Erzsébetnek Féter Gábor. Kovács Jánosnak és Kreninger Matildnak Zsófia. Rózsa Jánosnak és Nvári Ró­záénak Andrea M-tria. Pá'ff Zol­tánnak és Páp Gizellának Ildi­kó Tünde. Márki Latosnak és RS'lnt Annának án'ta. Csipifig Istvánnak és Papdl Ilonának Róbert Károly. Szili Józsefnek CnyakgByvI hírek és Budai Rozáliának Aranka, Balogh Jánosnak és Kiss Ma­tildnak Edit, Bajnóczl Ferenc­nek és Pósa Editnek Szilvia, Dobay Péternek és Papp Leá­nak Attila, Herold Antalnak és Kaczlba Erzsébetnek Antal. Kál­mán Józsefnek és Miklós Rozá­liának Szilvia, Kis Antalnak és Schröffel Annának Judit Anna, Mészáros Istvánnak és Korom Margitnak István, Császár Im­rének és Kormos Veronikának Imre. Papp Istvánnak és Miklós Juliannának István Zoltán, Papp Antalnak és Pamuk Annának Antal, Dobó Imrének és Tóth Máriának Attila Imre, Bednárlk Ferencnek és Lovászi Erzsébet­nek Andrea, Monostori Jánosnak és Fölföldi Máriának Erika. Pintér Vilmosnak és Bodor Irén­nek Erika, Sebők Ferencnek és Ábrahám Erzsébetnek Ferenc Zoltán. Frdődl Jánosnak és Hofíman Katalinnak Mónika Katalin, TOhegy! Sándornak és Lajkó Saroltának Sarolta Bri­gitta nevű gyermekük született. Halálozás: Grósz Nandorné Schvartz Piroska. Farkas Zoltán Sándor. Bózsó István. Szávai Etelka. Furák András, Várhegyi Imre. Pénzes Bcnlámlnné Mol­nár Julianna. Petykó Károly. Hegyes Istvánné Horék Erzsé­bet. dr. Mamusich László, Fe­kete Jánosné Terh-s Anna. Fé­ies János. Lovas József. Varga Ferencné Dunai Ter'-zla. Rása József Ferenc meghalt. • II. KERÜLET Házasság: Fruzsa János es Kakukk Veronika, Madarassi András és Molnár Margit, Tö­rök Béla és Molnár Margit. Nagy István József és Tóth Mária Magdolna, Tanács István János és Bálint Gizella Julianna, Kakuszi Illés és Varga Erzsébet, Dobó József János és Kiss Eva Magdolna, Kerekes Gábor és Sándor Erzsébet házasságét kö­töttek. Halálozás: Jakus Mihály, Ju­hász Imre, Fehér Gyuláné Wag­ner Erzsébet, Kis Józsefné Var­ga Erzsébet, Dobó Andrásné Adók Mária, Kozma István meg­halt. III. KERÜLET Házasság: Kukolik János és Nagy Erzsébet, Ropoli László Tibor és Kövecs Rozália házas­ságot kötöttek. Születés: Dömósi Lajos Gábor­nak és Koncsek Veronikának Zsolt, Ferenczl Ferencnek és Judák Annának Edit Éva, dr. Hajdú László Flóriánnak és Tóth Ilona Máriának Krisztina, Juhasz Jenőnek és Tóth Adé! Katalinnak Zoltán Jenő, Illés Károlynak és Csúcs Erzsébetnek Károly, Kis Józsefnek és Galiba Magdolnának Judit, Szűcs La­josnak és Lajkó Juliannának Zsolt, szabó Ferencnek és He­gedús Anna Erzsébetnek Erika, Tóth Árpád Józsefnek és Bacsa Máriának Árpad, Fábián Márk­nak és Juhász Ilonának Zoltán. Vuss Mátyásnak és Rácz Irén­nek Ágnes Eva, Blgors Imrének és Bsbarczi Piroskának Piroska Etelka, Jenel Lajos Péternek és Szóké Veronika Máriának Hel­ga, Muhari Géza Pálnak és Laczi Erzsébetnek Ágnes, Hácz Emil Józsefnek és Domlán Mag­dolnának Mariann Gabriella Fehér Kálmán Lászlónak és Varga Editnek Krisztina. Vőnek' Balázs Sándornak és Csepregl Márta Mártának Krisztina nevű nverm*kük született. Halálozás: Turzó Antal, Bus Andrásné Palatínus Anna, Ham­vai-Kovács István. Pálinkás Já­nos Csonka Vincéné Kosóczki Viktória. Bene Sándorn, Tóth Andor Ilona. Farkas László. Jákfnli Jánosné Ámbrus Vero­nika, Y_ Há Mihályné Kiss An­na. Haiasz Józsefné Csobádl­Rádeczki Erzsébet meghalt. 1970. március 1-én megje­lent 8/1970. (III. 1.) MÉM számú rendelet kimondja, hogy aki 1970. január 1. nap­ján, vagy azt követően sor­katonai szolgálatot teljesített vagy teljesít, ha leszerelése után mezőgazdasági vagy halászati termelőszövetkezet­be belép tagnak, a sorkato­nai szolgálat idejét termelő­szövetkezeti tagsági viszony­ban töltött időként kell figye­lembe venni. Természetesen ugyanez vonatkozik arra is, aki mezőgazdasági szakszö­vetkezetbe lép be, ha a közös gazdasági munkában való rendszeres részvételre mun­kamegállapodást köt. Ennek megfelelően kell a ! jogosultságát a különböző I juttatásokra megállapítani. | A különböző kedvezmények­re, juttatásokra való jogo­sultság nagyrészt az előző év teljesítményétől függ a ter­melőszövetkezetekben. Ezért a termelőszövetkezetbe, il­letve szakszövetkezetbe való belépés évét megelőző esz­tendőben eltöltött katonai szolgálati idő minden hónap­ját úgy kell tekinteni, mint­ha azzal a tag a termelőszö­vetkezetben, illetve szakszö­vetkezetben havonta 12,5 tíz­órás munkanapot teljesített volna. Az így belépő termelőszö­vetkezeti tagot háztáji föld­használat is megilleti, még­pedig az alapszabályban évi 150 tízórás munkanap telje sítése esetére meghatáro ott mértékben. A rendelet sze­rint a Hiztáji földnek azon­ban legalább 8U0 négyszögöl­nek kell lennie. Háztáji föl­det a szakszövetkezeti tag is kaphat, ha a szakszövetke­zettel munkamegállapodást kötött, és egyéb meghatáro­zott feltételeknek is megfe­lel. A betegségi segély a ter­melőszövetkezeti tagnak az előző év teljesítményétől függően jár. A fizetendő se­gély összegének kiszámításá­nál a leszerelés után belépd tag esetében előző évi része­sedésként a termelőszövetke­zetben hasonló munkakört betöltő tagok előző évi átla­gos részesedésének arányos részét veszik alapul. A be­tegségi segélyre a kereső­képtelenség időtartamára jo­gosult. A keresőképtelenség időtartamát a körzeti, illető­leg a felülvizsgáló orvos iga­zolja, azonban az legfeljebb egy évig, gümőkóros megbe­tegedés esetén két évig ter­jedhet. Ugyancsak a tagokat megillető pótszabadság ki­számításánál — ugyanúgy, mint a munkaviszonyban ál­ló dolgozók esetében — a teljes katonai időt figyelem­be kell venni. Azt az időt. melyet fenti­ek szerint a termelőszövet­kezeti tagsági időként figye­lembe kell venni, a fegyve­res erők illetékes szervétől kapott igazolás alapján a ter­melőszövetkezet, illetve s szakszövetkezet figyelembe veszi és bejegyzi a tagnyil­vántnrtóbn és a tnakönyvbe is. Ez a b»}«»gyzés szolgál igazolásul a kedvezmények igénybevételére. Dr. V. M,

Next

/
Thumbnails
Contents